Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

VASÁRNAP, 1952. JUNIUS 22 A szovjet tudósok és a termelés dolgozóinak szoros együttműködése a kommunizmus építkezéseinek sikeréért A szovjet nép hatalmas lendület- ' elkészítéséhez 6Bükséges anyagok te] harcol a sztálini célkitűzések megmunkálásának új módszerét megvalósításáért ée egymásután | Az alkotó együttmüködé® egyik aratja a győze'meket a koonmu- | új formája a tudományos knfieknizmus építésének útján. Ebben a tiva, valamint az élmunkások és küzdelemben a siker egyik leg-tóztáhánovis'-ák védnöksége az főbb feltétele a szakadatlan techr.ii- egész szakma munkásai felett. Ebkai haladás. j ben a kérdésben az intézet ábráAz igazi technikai ha'adás el- zoló-geometriai és rajz-tanszéke képzelhetetlen a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolata nélkül, a tudósok és a termelés dolgozóinak alkotó együttműködése nélkül. A gyárak kollektívái a tudomány dolgozóival 6zoros szövelségben tökéletesebb és egyszerűbb gépeket alkotnak, újabb technológiai eljárásokait dolgoznak ki és alkalmaznak a termelésben. A „Munka Vörös Zászl.i,n" érdemrenddel kitüntetett leningrádi ,,Lenszovjet" Technológiai Intézet a háborúutáni első ötév°« terv idején fegyik kezdeményezője volt ti tudósok és a termelés dolgozói közötti nlkató rgyütlmüklhléa kilelte* xiéaének. IAZ intézet egyes tanszékei tudományos-technikai védnökséget vállalnak az egyes üzemek vagv szakmák felett. Segítenek az üzemeknek a sztahániovisták és a műsz«)ri értelmiség képzettségének emelévolt a kezdeményező, amely öszszegezte a leningrádi gépgyárak előrajzolóinak élenjáró tapasztalatait. Az intézet és az üzemek kapcsolata gyakran folyamatos műszaki segítség formájában nyilvánul meg. A tudósok kutatásokat folytatnak a gyárakban, rész'vesznek a műszaki tanácsok ülésein, a mérnökök, technikusok és szlahánovisták számára felolvasásokat tartanak és így elméleti tudásukat állandóan gyakorlati tapasztalatokkal gyarapítják. A tudomány és a termelés dolgogozóinak baráti együttműködése nyilvánul meg Harkovban, a bányamérömüszerek gyara és a Mérnöki és Gazdasági Intézet 6zoros kapcsolatában is. Kurmanov sztahánovisia esztergályos a tudósokkal együtt résztvett olyan műszerek' készítésében, amelyek a bányákban a sujló'ég jelenlétének megsében és résztvesznek a gyárak ! állapítására Szolgálnak. A műszamüszaki tanácsainak munkájában. k! irodalom állandó tanulmanyo1 zása hozzájárult, hogy Kurmanov öbb észszerűsítést dolgozhatatt ki. Észiszerűsítésel eredményeképpen a munka termelékenysége a különböző műveleteknél 200—1000 százalékkal emelkedett. A tudósok és a munkások együttműködése tehát a népgazdaság fejlesztésének egyik fontos lendítő ereje. Igy például amikor a ma. kejevkai Tudományos Intézet elküldte a gázanalizáló műszerek gyártásához szükséges műszaki rajzokai, Kurmanov esztergályos úgy találta, hogy a műszer három kamrája közül kettő teljesen felesleges. Észrevételei* közölte az intézettel, amely gondos kísérletezés után megá'lapflotta, hogy KurAz intézet 259 professzora, magántanára és előadója, valaminit 108 tudományos munkatársa az ipar számára tudoriányos kutatásokat végez. Ebbén a munkában 200 üzemmel és szakmai főiskolával tartanak fenn kapcsolatot. Az intézel egyedül a mult évben több, mint 350 külnféle udományos kutatómunkát végzett. Hzek között különleges helyet foglalnak el a kommunizmus nagy építkezéseit elősegítő tudományos kututálsok. Ezzel kapcso'alban az egyik legnagyobb probléma a magasfeszültségű ener- I gia továbbítása nagy távolságra. [ A többi között magasfeszültségű szigetelő-porceltán előállításira van 6zük;ség. Ei feladat megoldására Avgus/.inyik professzor vezetésével összefogtak a kcrániiatechnikai tarszék és a „Proletarij"gyáj dolgozói és megszerkesztették az úgynevezett kolloid-őrlót, manov meglátásai helyesek voltak és a gyár már a módosított tervrajz szerint kezdte meg a műszer sorozatgyártását. Ezek a példák is bizonyítják: az élenjáró tudomány és a sztahánovisfa gyakorlat elszakíthatatlan. egysége hatálmas erő, amelynek segítségével még a amelynek "felhasználásával a „Pro- legbonyolultabb technikai probléletarij"-gyár sikerrel alkalmazta a mákat ig sikeresen meg lehet olmagasfeszültséget álló porcellán dani. Hírek Tiio Jugoszláviájából Összekötözött kézzel „önkéntes munkára" A titóislAk jugoszláviai terrorja és fe dolgozók elnyomása csak a gyarmati népek sorsával hasonlítható össze, íme egy kirívó példa a dolgozó nép borzalmas elnyomásáról: \ timoti járásban lévő Luka faluban a titöista jegyző éjjel két órakor elindult „önkéntes munkaerőket" toborozni. Fegyveres terroristák kisérték. A munkaerő „mozgósítás" a következőképpen zajlott le: n parasztokai kirángatták ágyaikból és a terrorlegényck összekötözték a kezüket és a községházára terelték őket. Misnap összekötözve Borba szállították a parasztokat, ahol az ottani UDB ügynök. Ili ja Jentcs fegyverrel arra kényszerltctte őket, hogy „munkavállalási szerződést" írjanak alá. Növek«zik az analfabéták száma Jugoszláviában A népelnyomó titóisia rendszer Ikövctketzében egyre rosszabbak az oktatási viszonyok Jugoszláviában. Köztudomásn. hogy a tilóisták az évi költségvetés 75 száznlékát háborús készülődésre fordítják. így az oktatásügyre nem marad számottevő összeg. A nagyarányú háborús készülődések következtében a dolgozó tömegek egyre jobban elszegényednek és egyre kevesebb dolgozó járulhatja gyerekét iskolába. Még a tttóista lapok beismerése szerint is minden évben 150 ezer iskolaköteles gyermek marad ki az általános oktatásból. így természetes, hogy Jugoszláviában az analfabéták száma állandóan emelkedik. Mivel táplálják a titóisták a népet Jugoszláviában egyre fokozódik az éhínség, egyre kevesebb az élelmiszer és egyre megfizethetetlenebbek az élelm'szerek Arai. A titóisták tehát új élelmiszer-receptekkel akarják jóllakatni az éhező dolgozókat. Az utóbbi időben a titóisia lapok mind gyakrabban közölnek ilyenfajta elmekkel fényképeket és cikkekel: „Az ember 15 napon keresztül kibírja evés nélkül''. „Ujabb hatvannapos éhségrekordot állítottak fel", sib. A titóisták be akarják bizonyítani, hogy az éhezés nem is olyan borzalmas dolog. Megjelent több olyan cikk is, amely azt magyarázgatta. hogv az amerikai gyarmatok népei sokkal jobban éheznek, mint a jugoszláv népek, következésképpen tehát a jugoszláv dolgozóknak hálásaknak kell lenniük a néha odadobott morzsákért. A titó'sta burzsoá újságok gúnyolódnak az éhezőkkel. Ilyen tanácsokat adnak nz éhes jugoszlávoknak: „Süssenek fehér hangyából kalácsot", vagy a „selyemhernyó szószszal igen kiváló eledel". Áz egyik újság már azt is kisütötte, hogy „a záptojás sokkal táplálóbb és jobb a frissnél". Félmillió munkás sztrájkolt Japánban I Tokió (TASZSZ). Június 20-án tőbh mint 500 ezer munkás sztráj. fcolt Japánban tiltakozásul az ellen, hogy a kormány módosítani akarja » munka törvényeket. A tengerész. Sztrájk következtében a japán kikö m tohiú i+fctsöi A Ba'afon mellett üdülnek a legjobb középiskolai tanulók Az idén nyáron ezer kiváló tanulmányi eredményt elért középiskolai tanulót részesít ingyenes üdültetésben népi demokráciánk. Az üdülés teljesen ingyenes, az oda- és visszautazás költségét is a közoktatásügyi minisztérium fedezi. Az ország legjobb középiskolai ta.nulói a Balaton mellett, Keszthelyen töltenek majd két hetet jól Ez a tábla áll a Sztálin-körűt 32. számú ház kapujának jobboldalán. A dolgozó parasztok, munkások, akik éveken át megfordultak ebben a házban, Gál Géza ügyvédi irodájában. befelé ínég reménykedve nienlek. de másodszor, harmadszor mind keserűbb és keserűbb érzésekkel keresték fel ezt a házat. Keservesen összegyűjtött filléreiket, nehezen felnevelt apró jószágaikat hordták ide a Gál úr hálójába került ügyfelek. Az ügyvéd úr még a fel-' szabadulás után sem vett tudomást arról, hogy a világ megváltozott és konokul ragaszkodott és ragaszkod'k régi elképzeléseihez, zsarolni próbálja ügyfeleit. Módszerére az jellemző, hogy a kis ügyeket csűri, csavarra, húzogatta, s a szegény ügyfél a végén azon veszi magát észre, hogy a doktor úr rángatja a feje alól a párnát, az ólból hajl.ia kifelé a hfzócskát. Gál Géza Jenő ügyvéd úr régebben Horthy hadbírója volt, aki a „Magyar Szent Korona" nevében mondott igazságtalan ítéletet azok felelt, akiknek nem tetszett a háború. akik nem akarták a háborús pusztításokat elősegíteni Most: ügyvéd s még most Is ügvvéd. Egyik régebbi ügyfelének már elintézett nevét úgv akarta pénzszerzés céljából felújítani és felfújni, bogy levelet írt ügyfelének — Bodó Veron tápéi lakosnak — s jogta'an követo'ésekkel állott elébe. Es mert az ügyvéd úr leveléért 30 for ot kért, Bodó Veron válaszában azt írta. hogy a jogtalan követelést nem veszi figyelembe s ő is kér 30 forintot leveléért Levelét így fejezte be: „Nagyon kérem, ezentúl komolyabban kezelje ügyfeléit." Gál úr kapva kapott ezen a mondaton s mert ..Sírlőt" talált benne, „ügvvérU tekintélye megóvása" céljából becsületsértés címén beperelle Bodó Veront. Az iigv a Szerdahelyi-tanácshoz keriitt és a tanács 300 forint pénzbüntetésre ítélte Gál ügyfelét, A járásbíróság azonban nem egyezett bele ebbe nz ílélethe. Nem sokkal a felszabadulás után Csüllök Istvánné kórházi dolgozó ügye kor-ült doktor Gall elé. A tárgyalás során az ügy elsimult, de hogy Gál úr, régi módszereihez híven, tovább folytathassa a pereskedést, csűrte-csavarta az ügyet, hogy magának ezzel is pénzt facsarjon ki. Gál úr csápjai C,sorvára is elnyúltak. Of.t egy négyholdas kisparaszt v°lt az ügyfclle. Kicsi volt az ügy, kicsi volt az ügyVgdi költség is. De, hogy Gál úr aiz üzletre „rá ne fizessen", egymásután küldte ki ügyfeléhez a leveleket és a megbízottját, hogy ezzel a neki járó pénzt, komoly összegre emelhesse fel. Az Erdő-sor 7. szám alatt lakó Boczor-család még ma is nyögi az ügyvéd úr jóságát. Ott Gál úr 90 forintos ügyvédi költséget srófolt fel annyira, hogy az egész család nem tudta kifizetni. Németh István ügyét hasonló módon nagyította fel Gál úr és a feleméit ügyvédi költséget Németh István fizetéséből vonogatta is le, majd — mivel neki a pénz mindig nagyon gyorsan kellett — személyesen kiment ügyfele lakására s olt Németh István súlyos szívbajban szenvedő feleségévél olyan pimasz, embertelen hangon követelőzött, hogy az asszony a „beszélgetés" végén szivéhez kapva eselt össze s kínos görcsökben fetrengett. Ez az igazi Gál. Ahogyan ő mondja — a mindig becsüie'es és feltétlenül igazságos ügyvéd. Mi azt hisszük, hogy a szegedi ügyvédek között számosan akadnak, akik az idők szavát megértve végzik munkájukat. Gál Géza Jenő nem ezek közül ' való. Intézkedjék tehát az Ügyvédi Kamara hogy ne is legyen tovább tagjai között. A Szerdahelyi tanács által letárgyalt „becsü'etsértési ügy" pedig legyen a többi törvényszéki tanács, nak intő példa arra, hogy a jövőben gondosabban tanulmányozzák át a paragrafusokat és ne hozzanak olyan ítéleteket, amelyekben a Megyei Bíróságnak kell beleszólnia és a pártnak kelt rámutatni^ arra, hogy az Ítélet mennyire helytelenmennyire népellenes. Ügyvédeink munkáját is az a gondolat irányít, sa, hogy a szocializmus 'építése, a dolgozó nép érdekeinek védelme a ta^M* kotetosaéfitiiev. Művezetőink éljenek jogaikkal: erélyesebben lépjenek fel a munkafegyelem lazíióiva! szemben A •minisztertanács határozata rámutatott arra, hogy a késők és az igazolatlanul hiánysók, általában a munkafegyelem ellen vétők milyen nagy kárt okoznak népgazdaságunknak,, hazánknak, épülő szocializmusunknak. Sajnos, ezt nagyon sokan nem látják be. Ügy számítják, az a pár perc késés, vagy az egy nap hiányzás oly lényegtelen. Pedig az a sok pár perc és a hiányzás, ami még napjainkban is előfordul a dolgozók részéről, óriási összegeket tesz ki, amiből, ha azt építő célra fordítanánk, újabb üzemeket bölcsödéket, lakásokat, kultúrotthonokat tudnánk építeni, amelyek mind a dolgozók érdekeit, életszínvonaluk éa kultúrájuk emelését szolgálnák. T Tzemünkben, a Szegedi Kenderfonógyárban az igazolatlan hiányzók száma az utóbbi időben lényegesen csökkent. Nem mondhatjuk el azonban ezt a későn jövőkről. Június 18-ig 26 doR'^zó érkezett késve munkahelyére. A kártoló üzemrész dolgozóinak létszámát figyelembe véve, itt mutatkozik legélesebben a munkafegyelem lazasága. Zengei János elvtárs az üzemrész művezetőjének nagyobb gondot kell fordítania a munkafegyelemre. Hasonló a helyzet az előfonó üzemrészben is. Június hónapban ideáig 9 dolgozó késelt. Joó Mátyás művezető elvtárs vonja felelősségre minél erélyesebben a későnjövő dolgozókat. Késések és igazolatlan hiányzások megmutatkoznak a cérnázó osztályon is, annak ellenére, hogy a népnevelők részéről a legfeljcsebb és a legjobb felvilágosító munka folyik. Legsajnájafosabb azonban, hogy a legtöbb hiányzás a fiatalok részéről történik. Császár Fe. rcnc 1 napos igazolatlan hiányzással, Simon Erzsébet egy napos hiányzással hátráltatta az ötéves terv sikerét. A művezetők a minisztertanács adta jogokkal kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a hiányosságok teljesen meg. szűnjenek. Ha a szép szó nem használ, ne riadjanak vissza a büntetésektől sem. A népnevelök a legjobb tudásukkal neveljék a dolgozókat, hogy elérjük azt hogy osztályunkon egyetlen késő, vagy igazolatlan hiányzó ne legyen. Neveljük a dolgozókat, mert csak így építhetünk igaz szocialista országot. CSÓKA SÁNDORNÉ, Szegedi Kenderfonó, oérnázó. ELŐKÉSZÜLETEK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A „BÉKE-ARATÁSRA" Soha ilyen lendülel'ltel nem készült még Csehsz'ovákia népe az aratásra, mint idén. Ennek az az oka, hogy a párt és a kormány legutóbbi határozataiban nyomatékosan felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés fokozásának szükségességére. A mezőgazdaság dolgozói mos'J minden képességüket latba vetik, hogy az ipar fejlődéséhez viszonyított lemaradásukat behozzák és kielégítsék a fokozott 6zükséglelekeit. Az idei év aratása a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének egyik fényes bizonyítéka lesz. A termelőszövetkeze'ek és az állami gazdaságok dolgozói eredményeiken keresztül is be akarják bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás felett. Ezen a téren máris jellemző eredmények láthatók. Május 21-ig például Szlovákiában a cukorrépa vetése, egyelése és áltálában a tavaszi munkák állása a következő képet mutatta; az állami gazdaságokban a munkák 38.3 száza'ékát elvégezték, a termelőszövetkezetekben 22.5 Százalékát, a magángazdaságokban csak 8.9 százalékát. BÉKEARATÁS elöCsehszlovákia mezőgazdasági dolgozói is jól tudják, hogy az aratás sikere a megfelelő előkészületektől függ. Éppen ezért már jóelőre megkezdték az aratási készületeket. Csehszlovákiában az idei aratást éppen úgy, mint nálunk „béke-araliás"-nak nevezik el. Ezzel is hangsúlyozni akarják, hogy Csehszlovákia mezőgazdasági dolgozói az aratást a békeharc egyik fonlos területének tekintik. A békearatásban résztvevők elhatározták, hogy idén az aratásnál egyetlen szem gabonának sem szabad elperegni, egyetlen munkaóra sem veszhet el és a munkákat a lehető legrövidebb idő alatt végzik el. A békearatásra a felhívás a basci állami gazdaság dolgozóitól indult el: a felhíváshoz az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek úgyszólván kivétel nélkül csatlakoztak, de nagyon sokan csatlakozlak az egyénileg gazdálkodó parasztok közül is. HATÁRIDŐRE tavaly. Idén már dolgoznak az óránkint 20 mázsa gabonát cséplő új cséplőgépek is. Minden gépállomás mozgó gépjavító műhelyt állított fel és ez a mozgo gépjavító műhely szükség esetén a helyszínen javítja mag a gépeket. EzenKlvül természetesen központi gépjavító műhelyeket is állítottak fel a nagyobb géphibák kijavítására. „A KASZA UTÁN JÖJJÖN AZ EKEKÉSZEN ÁLLNAK a GÉPEK Az első, immár befejezéshez közeledő teendő, a gépek rendbehozatala az aratásra. Csehszlovákiában valamennyi gépállomás kellő időben megkezdte az előkészítő munkákat. A 6tvrteki Velky Mányi és Novó Zámky-i gépállomáson már május végén befejezték az előkészületeket. A kiadott rendeletek szerint valamennyi gépet Dél-Szlovákiában július 10-ig, | tette, hogy készen áll az aratással. Észak Szlovákiában pedig július 20-ig kell üzemképes állapotba heCsehszlovákiában általánosan megszervezték idén azt a mozgalmat, amelyet legtömörebben a kövekező jelmondat fejez ki: „A kasza uián jöjjön az eke". A jelmondatnak megfelelően az összes állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben úgy szervezik meg a munkát, hogy aratás után azonnal elvégezzék a tarlóhántást. A nagyobb állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben megszervezlek a kétműszakos munkát és ezzel is biztosítják a traktorok jobb kihasználását valamint a munkák gyorsabb elvégzését. Előkészületek történtek a világítási technika megszervezésére is. Ebben az évben Csehszlovákia nagyon sok vidékén éjjel is világosak lesznek a mezők. MINDEN EMBER TUDJA A FELADATÁT Nyilvánvaló, hogy a két műszakban történő aratáshoz több ember szükséges. Ezzel felmerül az aratás előkészítésének egyik legfontosabb feliadata: az emberi munkaerő megszervezése, A munkához az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek úgy láttak hozzá, hogy részletesen és pontosan megállapították az ütemtervet. Először is összehívták az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozóit. A megbeszélésen rá. mutattak az idei airatás fontosságára. Ezután a vezefők megkezdték először az általános, majd részletes terv kidolgozását. Minden ember előre megkapja feladatát az aratás egész idejére, megtudja, hány munkaegységet kell teljesíteni. A munkaegységek megállapításánál az érdekelt dolgozó személyesen részt vesz. Az előkészületek megszervezésében nagy szerepük van a pártszervezeteknek. A páltszervezetek gondoskodtak ' az előkészítő gyűlések összehíváséról és mindenütt a párttitkárok mulattak rá az idei aratás fontosságára. A pártszervezetek rendszeresen ellenőrzik az előkészületek menetét és később az aratási tervek betartását is. A tervek elkészítése és egyénekre való felbontása már nagyon sok helyen befejeződött. Elsőnek a safárikovói állami gazdaság jejenlyezni. MOZGÓ JA VITÓMÜHELYEK Ebben az évben az araiásnál jóCsehszlovákiában is felmelegedett az idő és a gabona szépen érik. A mezőgazdaság dolgozói pedig várják a pillanatot, hogy jó előkészületeik után végre hozzákezdhesval több déöet toftzttáUifiif, . miat' teaifi. as idei Jbúke-araiáshoa",