Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

VASARNAP, 1952. JUNIUS 22. 3 Az időszerű mezőgazdasági munkákról, a begyűjtés feladatairól tárgyalt a tanácselnökök országos értekezlete A budapesti városi tanács és a nut hajtják végre. Előfordul hogy biegyei tanácsok végrehajtó bizott- nem a törvényben előírt módon veBági elnökeinek részvételével szóm- tjjj ki a kötelezettségeket nem a baton a belügyminisztériumban értekezletet tartottak. Az értekezletet Varga András belügyminiszterhelyettes nyitotta ínég, majd Nagy Imre begyűjtési miniszter ismertette az 1952. évi begyűjtési feladatokat. Megállapította: igen fontos feladat az 1951— 52.es begyűjtési év jó lezárása. Minden százalék, amellyel a tervet túlteljesítjük, messzemenő támogatás népgazdaságunknak. Minden százalékos lemaradás t Igen komoly kárt okoz. A feladat harcolni minden százalék. I ért, biztosítani a terv sikeres teljesítését. A továbbiakban az eddigi begyűjtés hibáival foglalkozott. A tanácsok egyre sze nem hajtotta végre pontosan a törvényeket. Ezek a tanácsok nem értik, hogy nálunk már nincsenek egymással ellentétben álló helyi és központi ériekek. Fel. adatunk, hogy a központi államhatalmat erősítsük és ez elsősorban a .tanácselnökök kötelessége. Azt tapasztaltuk — ' folytatta Nagy Imre —, hogy - sok helyen lebecsülik a fccgyüj. | tés jelentőségét, hosszú időn : keresztül csak félkézzel irányítI ják, amikor aztán n körmükre í ég a dolog, akkor elkezdenek í kapkodni. Mi a törvények szigorú betartásával akarjuk győzelemre vinni a begyűjtést. ' Tisztában kell lennie minden tanácselnöknek azzal, hogy a begyűjtési terv megsértése a törvény megsértését jelenti. Az idén a mi. hisztérián ács külön-külön minden megye begyűjtési tervét megtárgyalta és törvényerőre emelte. A tanácsok több helyen nem biztosítják a dolgozó parasztoknak az őket jogosan megillető kedvezményeket, jogokat. Pedig a mi begyűjtési rendszerünk a dolgozó parasztságra nemcsak kötelezettséget hárít, hanem megfelelő jogokat is biztosít. Igazságos törvényeinket, rendeleteinket egyes helyeken igazságtalakulákokra és nem a módosabbakra — hanem a kisparasztságra hárítják a nagyobb terheket. Ezután az új begyűjtéssel kapcsolatos feladatokról beszélt Nagy Imre. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az idén is jó termésünk lesz, egyes terményféleségekböl még jobb, mint tavaly volt. Éppen ezért a tanácsoknak erőteljesen kel) iiarcolniok az ellen az ellenség által terjesztett hamis nézet ellen, amely mindenféle fogással az Idei termésátlagok gyengeségét igyekszik bizonygatni. Nagy kárt okozhatnak népgazdaságunknak a fekete cséplések. Gondoskodjanak a tanácsok arról, hogy akiket feketecséplésen rajtakapnak, elnyerjék méltó büntetésüket. A törvény értelmében most közvetlenül a cséplőgéptől kell eleget tenni a beadás kötelezettségének. Ez arra kötelezi a tanácsokat, hogy szervezetileg is biztosítsák közvetlenül a csépléstől való beadást. Aki 48 órán be'ül nem tetjesti beadási kötelezettségét, alkalmazzák azzal szemben a tanácsok a törvény előírásait. * A cséplőgéptől való beadás d5ntő érdeke a dolgozó parasztságnak is. Hamarabb hozzájnt a szabadpiaci értékesítés jogához. A parasztság a tavalyi tapasztalatok alapján tudja, hogy a szabadpiac számára igen sokat jeleni, A fanácstagok példamutatásáról Szólva hangsúlyozta: a példamutatás nem egyéni elhatározás kérdése, hanem a néni hatálom elsőrendű követelménye. Nagy Imre begyűjtési miniszter beszéde után számos hozzászólás hangzott el, majd Keresztes Mihály, a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszámolót. Keresztes Mihály, a földművelésügyi miniszter első helyettese az aratással, csépléssel és egyéb mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokról szólva mindenekelőtt rámutatott aa-ra: az eddigi munkát értékelve megál'apflották, hogy a növényápolást munka országos viszonylatban ebben az évben körülbelül 30—40 százalékkal jobb volt, mint a mult év hasonló időszakában. A jó növényápolás eredménye, hogy a kapásnövények a fagykárokat teljes mértékbeli kiheverték. A másodvetések kérdésével fog. Ialkozva hangsúlyozta: a másodvetési tervek végrehajtásával pótolni kell a takarmányalapnál még mutatkozó hiányokat. A másodvetés az aratás előrehaladásával párhuzamosan történjék. Az aratás és cséplés munkáinál a legfontosabb teendő, hogy mándlanütt idejében és gyorsain végezzék elA termésátlagokról szólt ezután, majd arról beszélt, hogy nagyobb mértékben kell megvalósítani a közös szérűn való cséplést, amelyen nagymértékben lehet fokozni a gépek kihasználását és csökkenteni a szemveszteséget. A szénabetakarítás kérdéséről szólva elmondotta, hogy ezein a téren lemaradás mutatkozik, feltétlenül biztosítani kell, hogy a széna betakarítása az aratásig teljes mértékben megtörténhessék és erre a tanácsok a rendelkezésükre álló eszközök felhasználása mellett tűzzenek ki záros határidőt. A továbbiakban a termelőszövetkezeti bevételi és kiadási előirányzatok elkészítésének legfontosabb tennivalóit ismertette. Hangsúlyozta, hogy ez a kérdés igen nagyjelentőségű a mezőgazdaság szocialista fejlesztése, a termelőszövetkezetiek megszilárdítása, szempontjából. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az aratási-cséplési feladatok elvégzésénél fokozott mértékben kell törekedni a minőségi munkára. ítéletet hozott a szegedi Járásbíróság a csorvai kulákbanda bűnperében Pénteken délelőtt folytatta a Szegedi Járásbíróság Fodor Ferenc, Fodor Imre és Fodor József csorvai kulákok bűnperének tárgyalását. Február óta nagy figyelemmel kísérték nemcsak Csongrád megye, hanem az egész ország dolgozói, mire végzik a Fodor dinasztia tagjai. A három főkolompos pénteken ishiét odaállt a bíróság elé. Az első tárgyaláskor védőiknek sikerült eSl— halaszlatni az ítélethozatalt. De most már hiába minden csűrés-csavarás, a Járásbíróság a maga részéről pontot tett a csorvai kulákbanda ügyének végére. Amiről a tárgyalásokon beszéltek a Fodorok, a tanúk, azt már tudtuk azokból a szavakból, amit a csorvai Kiss Imre-termelőszövetkezet tagjai rendkívüli közgyűlésükön még februárban elmondottak. A tanúk ismét fejükre olvastak mindazt, amit februárban tettek, mikor kétszázan kiáltották egyszerre, ajtót mutatva a kiskirályoknak: , i. — Takarodjanak, pusztul janak a kulűhoh . •• Lehorgasztott fejjel, laposakat pislogva állt a bíróság előtt a banda három vezető tagja. Sunyi módon, néha suttogva szóltak, amikor a bíró hozzájuk fordult kérdéssel. A válasz legtöbbször tagadás volt. Tudatlan báránykának színlelték magukat, arcátlanul szórogat•ták... Nem én ... utasítást kaptam ... csak jót akartam ... sutfogták,' mint sokszor, mikor összedugták a fejüket a csoport tagjai mögött, hogy terveket szőjenek a dogozó parasztok ellen. Mintha attól féltek volna, hogy meghallja valaki, úgy felelgettek a kérdésre, vrgy legalább most is azt tárgyalták volna elbújva, hogy miként okozzanak kárt a termelőszövetkezetnek. A hangjuk még csak nem is sejtette, hogy néhány hónappal ezelőtt ünnepségeken nagyhangon *zónokoltak, hajigálództak a szavakkal, hogy takargassák aljas cselekedeteiket a Kiss Imre-termelőszövetkezetben. Nagy hangon szónokollak, míg a termelőcsoport tanyáján pusztultak a malacok, birkák, a padláson több mint egy méter magasságDa halmozva rohadt a ricinus, nem véletlenül, hanem tervszerűen, a Fador-dina szila terve szerint. Fodor Ferenc fátyolozott hangja X bíróság sláU megtévesztőén hatna, ha nem tudnánk, hogyan ordított a dolgozó parasztokra, hogyan hurrogta le famíliája segítségével azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik szót mertek emelni szenynyes, piszkos munkája miatt. Alig félévvel ezelőtt még durva hangján nap, mint nap megfenyítette a dolgozó parasztokat.: Vigyázz, mert elvitetlek „mezőgazdasági tanfolyamra". A dolgozó parasztok útálattal fordultak el az egész famíliától. Csórván a termelőcsoportban nem panaszkodhattak a brigádvezetőnek, a raktárnoknak, az elnöknek, de a tanácselnöknek sem, mert mindenütt csak Fodorokba akadtak. Inkább kiléptek a termelőcsoportból, mintsem, hogy egy levegőt szívjanak a kulákbandával. Fodorék nem zavartatták magukat, hisz cz volt a cél, szétzülleszteni, tönkretenni a fejlődő, erősödő szövetkezetet. A proletárdiktatúra helyett ők Fodor, illetve kulák diktatúrát akartak megvalósítani Csórván. A bíróság előtt álva, apró, be-hízott szemével riadtan pislogott Fodor Ferenc, mikor ítélethozatal előtt kérdéssel fordult hozzá a bíró. Milyen ítéletet kér? Egy pillanatra felemelkedett a lehorgasztott feje, a húsos arca s reszelős hang tört fel a torkából: Felmentést. — Jó, hogy nem dicséretet kért, mert amilyen szemtelen volt eddigi életében, még ez is kitelhet tőle. Az ember önkénytelenül is szerelne az arcába vágni, mikor kiejti a szót: Felmentést. Még azután is, hogy a tárgyaláson a tanúk egész sora egylől-egyig fejére olvasták piszkos cselekedeteit, még azután is, hogy a saját maga által megnevezett tanú, akit „mentőaingyalnak" szánt önmaga számára, ellene vallott. alckor sem átallotta száját kitálalni felmentésért. Az öccse, a volt termelőszövetkezeti elnök, már lejjebb adta. Megnyúlt arcából, vizenyős szeméből nem néz ki több, mint „gyámjáéból", „tanácsadójáéból", ő már gyengébb hangon mondja ki ijedten a szót: Felmentést. — Tudja, mit érdemelt, de azt fújja, félve, mint bátyja. Nemkülönben ezt szajkózza tovább a banda harmadik vezetőségi tagja. Fodor József is. Felmentést — suttogta síri hangon. Azt! Még mit nem. Igaz, védőügyűr. MűjjéC úLuú airxm áí* csérét érdemelné őket, ide miég az a szerencse, hogy nem a Müller Manókra van bízva, milyen ítéletet hoz a bíróság. Itt mindenekelőtt a Szegedi Járásbíróságon éppen úgy, mint az ország akármelyik ítélőMrója előlit a nép szava a döntő, a nép hozza meg az ítéletei, az a nép, akit a Fodorok és hasonszőrű társai a pusztulásra, a nyomorra, a szegénységbe akartak dönteni. Az a nép hozza az ítéletet, aiki két évvel ezelőtt ítéletet mondott Kiss Imre elvtárs gyilkosai felett. Most ítéletet mond azok fellett is, akik Kiss Imre elvtárs nevével akartak takarózni a termelőcsoporton belül, A bíróság meghozta az ítéletet. Fodor Ferencet, a volt nyilasszervezőt, a dolgozó parasztok ellenségét három év hat hónapra, 3000 forint pénzbüntetésre, Csepel motorkerékpárja elkobzására ítélte. A közügyektől ötévre eltiltotta. Fodor Imrét két év, hat hónap börtönbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 300-0 forint vagyonelkobzásra és Csepel motorkerékpár elkobzásra, a termelőcsoportrak való visszaadásra ítélte. Fodor Józsefet egy év két hónap börtörbünletésre, 1000 forint pénzbüntetésre, ezen lú'lmenően 2 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. A csorvai kulákbanda ügyének csak a Járásbíróságon tettek pontot a végére, mert az ügyész fellebbezést kért, súlyosabb ítéletet kér a dinasztia minden egyes tagjára s ezért az ügy a Megyei Bíróságon folytatódik. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Nyugat-Németország úgynevezett „kormányával" megkötött külön szerződésről és az „európai védelmi közösség" létrehozásáról védést és nyomorúságot hoztak A zavartalanul óhajtja A Magyar Népköztársaság kor. mánya az alábbi nyilatkozatot adta ki: „Az Egyesült Államok, Nagybri. tann-ia és Franciaország kormánya 1952 május 26-án Bonnban különszerződést írtak alá Nyugat-Németország ú. n. „kormányával". Egy nappal később Franciaország, Olaszország. Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kor. mányai Párizsban ugyancsak szerződést írtak alá ú. n. „európai védelmi közösség1' létrehozásáról és „európai hadsereg" alakításáról. A Magyar Népköztársaság kor. mánya ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormá. nya részéről, hogy Nyugat-Németországnak a támadó atlanti tömbbe való bevonásával előkészílsék az ál. táluk a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború felrobbantását, törvényesítsék Nyugat-Németország remilitarizálását és Nyu. gat.Németország megszállásának állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába. A bonni ég páriád szerződések intézkedései éles ellentétben álla. nak a jaltai és potsdami megállapo. dásokkal, valamint a békeszerető népek életbevágó érdekeivel. Ezek a szerződések szentesítik a revanseszméket tápláló agresszív német imperializmus újjászületését ahelyett, hogy az egységes, demokratikus ' Németország létrehozását, a német nép további békás, demokratikus fejlődésé] és a többi békeszerető néppel való baráti kapcso. tatait mozdítanák elő. A Magyar Népköztársaság kormányának és a magyar népnek szi. lárd meggyőződése, hogy ezek a szerződések komolyan veszélyeztetik az egész világ éa különösen Európa békéjét. A magyar nép hosszú időn á® nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között létrejött ..szövetség" jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt kétizben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szerimagyar nép . folytatni békés építőmunkájat éa nem akar mégegyszer a német imperializmus és militarizmus áldozata lenni. A Magyar Népköztársaság kor. mánya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátságban akar élni minden országgal és minden néppel és fontos feladatának tekinti, hogy a nemzetek egyenjogúságának és egyenlőértékűségének elvéből kiindulva a békés gazdasági és kul. turális együttműködés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fej-< lesszen ki a német néppel. A Magyar Népköztársaság kormánya azonban nem ismeri el és nem tekinti törvényesnek az említett szerződéseket, amelyek a német nép életérdekeit és jogos nemzeti követeléseit lábbal tiporják, a békeszerető német nép legádázabb ellenségeit, az agresszív német imperialistákat, köztük Hitler népgyilkos fasiszta tábornokai] helyezik vissza ,,jogaikba" és ugyanakkor a legsúlyosabb mértékben sértik a békésze„ rető magyar nép érdekeit és veszélyeztetik békéjét. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép teljes egészében támogaja és magáévá teszi a Szovjetunió kormányának 1952 május 24-i jegyzékét, amely a béke megszilárdítása érdekében összné. met kormány alakítását, a Németországgal való békeszerződés megkötését, a megszálló csapatoknak Németországból való kivonását és az egységes, demokratikus Néme®. ország megteremtését célozza ést szilárd meggyőződése, hogy a jegyzékben javasolt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása és az egész békeszerető emberiség életbevágó érdeke. A magyar nép, amely éberen őrködik biztonsága és függetlensége felett, minden erejét latba ve®i, hogy támogassa a német nép har. cát az egységes, demokratikus, független Németország megterem, téséért és ezzel hozzájáruljon az az amerikai imperializmus bűnös terveinek meghiúsításához, a nemzetek közötti békés együttműködés megszilárdításához. Budapest, 1952 június 21," A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa határozatot hozott „Kiváló orvos" és „Érdemes orvos" kitüntető cím adományozásáról A Magyar Népköztársaág kormáKedden tartják a Szovjet jogi Tanfolyam befejező elődását A szegedi Szovjetjogi Tanfolyam befejező előadását június 24-én, kedden délután fél 6 órakor dr. Halász Aladár egyetemi tanszékvezető tanár tartja „A szovjet polgári jog általános része" címmel, az állam- és jogtudományi kar 2. számú tantermében. Az előadás után « tanfolyamon rendszeresen résztvevők lálo$atú«j bizpn^íivár^t ka&oak, .• nya a szocializmus építésében nagy jelentőséget tulajdonít az egészségügyi munkának, megbecsüli azokat az orvosokat, akik jó munkájukkal hozzájárulnak az egészségügyi kultúra é© dolgozó népünk egészségügyi színvonalának emeléséhez. E megbecsülés újabb kifejezéseként a Magyar Népköztársaiság minisztertertanácsa olyan határozatot hozott, hogy annak az orvosnak, aki a gyógyító-megelőző munka, illetőleg a közegészségügy és járványvédelem területén kiváló eredményeket ért el. vagy kiemelkedő munkát végzett, az egészségügyi miniszter kitüntető címet adományozhat. A kitüntető címnek két fokozata van: I. fokozat: „Kiváló Orvos", II. fokozat: „Érdemes Orvos". A kitüntető cím adományozása évenként egy alkalommal, július 1-én, a magyar orvostudomány ós az egészségügyi kultúra legnagyobb alakjának, Semmelweis Ignácnak születésnapján történik. A kitüntetett orvos a kitüntetésről oklevelet kap és „Kiváló Orvos", illetőleg „Érdemes Orvos" címet feltüntető jelvény viselésére jogosult. A „Kiváló Orvos" kitüntető cím adományozása háromezer forint pénzjutalommal is jár. A begyűjtési minisztérium jelentése Egyre élénkebben folyik a verseny a félévi terv határidő előtti teljesítéséért. Az elmúlt héten a legjobb eredményt Hajdú megye érte el. Legrosszabb a heti begyűjtés eredménye Bács és Fejér megyének. A megyék versenyének állása az összesített értékelés alapján: 1. Szabolcs. 2. Békés, 3. Heves, 4. Győr, 5. Csongrád, 6. Vas, 7. Veszprém, 8. Tolna, 9. Szolnok, 10. Pest, 11. Hajdú. 12. Baranya, 13. Komárom, 14. Fejér, 15. Borsod, 16. Zala, 17. Somogy, 18. Nógrád, 19. Bács megye. Duclos elvlárs levele a vizsgálóbíróhoz Párizs( MTI), Jacques Duclos elvtárs a következő levelet intézte a vizsgálóbíróhoz: Brune belügyiminszter június 18-án a külföldi újságírók számára tartott sajtóértekezleten azt állította, hogy „bizonyítékkal" rendelkezik az állam belső biztonsága elleni „összeesküvés" ügyében, amelyíyel engem vádolnak. A belügyminiszter bölcsebbnek vélte az angolaimerikai újságírók előtt kimagyarázkodni, mint azokra a kérdésekre válaszolni, amelyeket nem mulasztottam volna el hozzá intézni, ha megadják annak lehetőségét, hogy felszólaljak a nemzetgyűlésben. Lehetetlen azonban, hogy egy miniszter továbö folytathassa felelőtlen fecsegését. Meg kell, hogy mondja, mi az, amit állítólag tud. éppen ezért kérem Önt, szíveskedjék beidézni öt és a lehető legrövidebb időn belül velem szembesíteni. Adenauert újabb súlyos politikai vereség érte Berlin (MTI). Adenauer bábkancellár népellenes politikáját, amely a militarista egyezmények ratifikálásának gyors kierőszakolására irányul, pénteken újabb súlyos vereség érte. A nyugatnémetországi tartományokat képviselő bonni szövetségi tanács egyhangú határozattal kimondta, hogy a különszerződés és az úgynevezett európai vészövetségi tanács beleegyezése is szükséges. Ezzel megdőlt az Adenauer-kor. mány eddigi álláspontja, amely szerint a militarista egyezmények ratifikálásához elegendő a parlamenti többség hozzájárulása. A szövetségi tanács pénteki határozata meghiúsítja McCloy és Adenauer elképzelését és lehetetlenné telte a népel.laaas ^üimok g^ors ratifikálását*