Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-12 / 136. szám

— CSÜTÖRTÖK, 1952. JUNIUS 12 PÁRTÉLET A tájékoztató munka jelentősége pártbizottságaink és alapszervezeteink életében Ahhoz, hogy pártbizottságaink és alapszervezeteink helyesen ts jól tudjanak dolgozni a szocialista épí­tés érdokélton, feltétlenül ismerniük kell pártunk célkitűzéseit és a helyi viszonyokat, amelyek között azok -t megvalósítják. A tájékoztatás je­lentőségét éppen ez a feladat szabja meg. Eddigi niumkánk Során a tapasz­talat azt bizonyítja, hogy ha nem ismerjük a helyi viszonyokat, veze­tésünk elszakad az élettől és mun­kánk megakad. Jól szervezett lájé. koztalás nélkül tehát nem lehet jó vezetés sem. A pártszervezetek, de pártbizottságaink is, ha nem lud. ják, hogy mi történik területükön, ha nincs kiépílve a jó tájékoztató munka, nem képesek a szervezete­ket operaliv módon vezetni, a hiá­nyosságokat kijavítani, eredményes munkát végezni. Joggal hasonlíthatjuk a párttájé­hoztatást a hadseregeknél szokásos katonai felderítéshez. Ugyanúgy, ahogy a hadsereg sem folytathat harci tevékenységet felderítés nél­kül. pártbizottságaink és pártszer­vezeteink irányító munkája sem |®" het eredményes jól szervezett tájé­koztatás nélkül. Sokkal nehezebb kiküszöbölni a mimikában előforduló akadályokat, ha későn vesszük ész­re azokat. Például: Pusztaszeren a tanács helytelenül hajtotta végre a serlésbegyüjtcst, amiről a felsőbb szervek csak későn értesültek és ennek következtében a begyűjtés le. rén komoly visszaesés következeit be Pusztaszeren. Megemlíthetjük példának azt is, hogy Makó járás­ban több alapszervezetnél tagjelöl­tet választotUik meg pártcsoport'bi. zaliminak és emiatt a párt munkában hanyatlás mutatkozott. Ha a párt. tájékoztatás időben eljutott volna a fe'sőbb pár'szervek felé, ezeket a hibákat időiben, még mielőtt vissza­esés következeit volna be, ki tudták volna küszöbölni. Ott, ahol a tájé­koztató munkát jól megszervezték és ennek következtében idejében fel­mérik a helyi történéseket, a mun­kában eredményes elöreba'adás van. Példa erre a Szegedi Pártbizottság, amely a jól megszervez tt tájékoz, ta'ás következtébe.,, időbon értesült az ellenség újabb támadásáról, a felvásárlási láz elindításával kap. csolatban és mielőtt még kibontako. zott volna ez az ellenséges táma­dás. a népnevelők hatásiatanitották az ellenség kártokozó „érveit". Ép­pen azért, hogy felsőbb pártszerve, z. teink időben tudjanak segítséget álló nehézségek leküzdésére, a tá­jékoz atásnak min- 'énkor az időszerű kérdésekre kell válaszolnta. Akkor jó a párt tájékoztatás, ha együtt halad az általános pártmun­kával. ha az az adott időben szoro­san összefügg a pártvezelöség leg­fontosabb intézkedéseivel. Nem me. rül'het ki a tájékoztatás csak abban, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun. kák végzése hogyan áll. hanem ki kell térnie a pártszervezet terüle­tén mutatkozó nehézségekre, az esetleges ellenséges megnyilvánulá­sokra és a munkálatok állására is, hogy a felsőbb pártszervezet a szükséges intézkedéseket kellő idő. ben megtehesse. Fontos, hogy a párttájékoztatás mindenkor tárgyilagos legyen és igaz. A pártszervezetek munkáját nehezíti az olyan tájékoztatás, ame­lyik túlnagyílja az ere-iményekot vagy elsiklik a fogyatékosságok, hiányosságok mellett. Az ilyen tá­jékoztatás félrevezeti felsőbb párt­szervezeteinket; az ilyen tájékozla­tás tévútra vezet és kárt okoz. A Makó Járási Pártbizottság például közölte a megycb izo11sággal, hogy Marostétén a klerikális reakció erő­sen dolgozik és hogy munkájának élén a plébános áll. Ezzel szemben kiderült, hogy a klérus dolgozik ugyan, de a plébános már a tájé. koztatás előtt három he'e nem tar. tózkodott a faluban. Ügyelnünk ke;l arra, hogy a Jó­lenlések összeállításánál ne a tények tömegét soroljuk fel, hanem olyan eredményeket válasszunk ki, ame­lyek a legértékesebbek az összesek között; amelyeknek elemzéséből le. het kövelkr ztetmi és intézkedéseket lenni. Ennek a követelménynek csak akkor tudunk eleget tenni, ha mélyülve elemezzük, szelektáljuk, általánosítjuk a tényeket, esemé­nyeket, Hiba volna azonban az is, ha csak a pozitív vagy csak a re' gativ tényeket közölnénk felsőbb szerveink felé. Nem elegendő az sem, ha csak felsoroljuk a hibákat, elemeznünk kell azoknak okait is. Ezálial találhatjuk meg a hiányos­ságok kijavításának helyes útját. Tájékoztatásunknál ne csak azt lássuk feladatnak, hogy azon resz.tül jelen ést leszünk a vezetői­nek a helyzettől, hanem azt is, hogy jelentésünkkel gyakorlati segítséget keli nyujtaounk felsőbb vezetésünk munkájához. Legyen tájékoztatá­sunk hatékony, ne elégedjünk meg azzal, hogy csak magát a tényt je­lentetlük, hanem közöljük azt is, adni a munka Végzése közben elő- hogy a jelzett ténnyel kapcsolatban milyen lépéseket tettek és milyen intézkedéseket kell még temr­Ugyanakkor fel kell vélnünk a tó. volabbi kérdéseket is. Tájékoztatá­sunk hatékonysága csökken, opera­liv jellege halványul el, ha nem tekint előre és nem értelmezi a fel­gyűli tapasztalatokat. Komoly követelmény, hogy tájé­koztatásunk rendszeres legyen és időszerű. Azonnal fel kell figyelnie a pártszervezet életében lejátszódó minden politikai eseményre és biz. tositand kell azt, hogy a felmerült kérdések haladéktalanul és időben a vezető pártszervezet elé kerülje, nek. Nem kulloghatunk az esemé­nyek ulán, hanem figyelmünk a fo. lyamatban lévő eseményekre irá­nyuljon s különösképpen azokra, amelyeknél a felsőbb pártszervek beavalkozása szükséges. A késve adott tájékoztatás nem segíti a munkát, mert anyaga nem a veze'őségnek, hanem az irattárnak szól. Ügyelnünk kell tájékoztató munkánknál arra. hogy ne csak a kampányok időszakára terjedjen ki, mert a vezetés nemcsak a kampá­nyok végrehajtásából áll. Tehát: ál­landóan és folyamatosan szüksége van a helyi viszonyokról tájékoz­tató friss anyagra. Azok a hatalmas feladatok, ame­lyek a pártszervezetek előtt állnak, szükségessé teszik a szervezeti ve­zetés színvonalának további emelé. sét. A vezetésnek a legnagyobb mértékben operatívnak és a töme­gekhez közelállónak kell lennie. Széleskörű tájékozottságon és a 11 ­lyi viszonyok alapos ismeretén ktti nyugodnia. A szervezeti vezetés színvonalát emelni ped'g csak a tájékoztatás megjavításával .ehet. A páritájékoztatás a pártvezetés megjavításának és a munkánkban mutatkozó hiányosságok elleni harc­nak egyik fontos eszköze. Szögi Antal MDP C&ongrádmegyei Pártbizottsá. gának politikai munkatársi Jacques Duclos elvtárs rágalmazási pert indít az uszító jobboldali lapok ellen Párizs (MTI). Jacques Duclos ügyvédei bejelentették, hogy a Francia Kommunista Párt tilkára rágalmazási p:rt indít azok ellen a lapok ellen, amelyek azt állították: aktatáskájában megtalálták a pári­zsi rendőrséig május 28-i — a tün­tetés alkalmából elrendelt — felvo­nulásának térképét. Az amerikaiak június 10-én sem voltak hajlandók folytatni a teljes fegyverszüneti küldöttségek üléseit Keszon. Az Uj-Kúia hírügynök­ség tudósítója jelenti: A fegyverszüneti tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség ked­den — immár harmadig napja — sein volt hajlandó megjelenni a teljes küldöttségek ülésén. A koreai-kínai küldöttség vezető összekötő tisztje — a küldöttség ve­zetőjének utasítására — 8.30 óra. kor követelte, hogy az amerikaian 11 órakor, vagyis az ülések kezde. lének szokásos időpontjában, jelen­jenek meg a tárgyaló asztalnál. Az anierlka'ak azonban uem átallották kijelenteni: megjele­nésüket attól teszik függővé, hogy a koreai.kínai küldőItség lesz-e újabb javaslatot a hadi­fogolykérdés megoldására. A koreai-kínai küldöttség vezető összekötőtisztje megbélyegezte az amerikaiak provokációs magatartá­sát. Hangsúlyozta, hogy az egyen, lőség alapján folytatott tárgyalások nem engednek meg ilyen fenyege. téseket. A koreai .kínai küldöttség május 2-án igazságos és méltányos javas* latot terjesztett elő az összes hadi. foglyok hazatelepítésére. Kizárólag az amerikaiakon a sor, hogy a következő lépés1 megtegyék, A koreai-kínai küldöttség vezető összekötő tiszije hivatalosan ai amerikaiak tudomására hozta: Ki­záró'ag önöket terheli a felelősség a fegyverszüneti tárgyalások halo­gatásáért- A teljes küldőiiségeknek június 11-én, szerdán 11 órakor is. mét ülést kell taTtaniok. Az angol-iráni olajkonfliktusról tárgyal a hágai nemzetközi híróság Hága (TASZSZ). Június 9-én a hágai nemzetközi bíróság újból megkezdte az Irán és az Angol Iráni Olajtársaság közötti viszály tárgya­lását. A tárgyaláson azt a kérdési vi­tatták, hogy dönl,het-e a nemzetközi bíróság ilyen viszályokban. Anglia képviselője szerint a bíróság illeti, kes. Moszadik iráni miniszterelnök rá­mutatott az angol részről emelt vá­dak alaptalanságára. Hangsúlyozta, hogy Irán régóta az angol imperializ. mus áldozata. A jugoszláv forradalmi emigránsok lapja a jugoszláv tanítók nehéz helyzetéről Moszkva. A ,.Za Szocijaliszticsku Jugoszláviju", a jugoszláv forra­dalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja a többi közölt a következőket írja a jugoszláv taní­tók helyzetéről: Az iskolák túlnyomó része még segédszemélyzetet sem tud alkal­mazni. Igy a tanítóknak maguknak kell a tan termekel takarítani és Fü. teni. A litéista „Nedeljne Informa. tivne Novine" című lap ny illan be­ismeri, hogy a tanítóknak maguk­nak kell végezni a takarítást és fű. tést. Titóék lá va, hogy a tanítók nagy­többsége nem ért egyet politiká­jukkal és hogy befolyásuk a töme­gekre egyre nő, állandóan egyik is­kolából a másikba helyezik át őket. Gyakran megtörténik, hogy egy hó­nap alatt kétszer is áthelyeznek egy tanítót. A néphez hű lanítok minden lépését figyelik, előadásai, kat ellenőrzik. A tanfelügyelőkön kívül az iskolákat a fasiszta.titóista párt tagjai is ellenőrzik, akiknek jogukban áll a tanítók magánügyei, be is beavatkozni. Háborús bűnösök szabadlábon Tito Jugoszláviában Moszkva. A ,,Za Szocijaliszticsku Jugoszláviju'',' a jugoszláv forra­dalmi emigránsok Moszkvában meg­jelenő lapja írja: a tiiósták a kü­lönféle háborús bűnösöket szaba­donbocsátják és háborús terveik szolgálatába állítják. Titóék nemrégen hazahívták mindazokat a háborús bűnösöket, akik annakidején — a felelősségre, vonástól félve — a kapitalista or. szagokba menekültek. Ezenkívül sok (Halálának 15. évfordulójára) tiltották az osztrák-magyar t a ma­szabadságáért csa. i közé tartozott, akik fegyverrel a kézben részivel tek a győzelmes mm MflíE, n FGMÖfilMÖR IRŰ £S TAGOLOK M^^^SS^St:; Bolsevik Párt mellé állította. Azok j ború kitörése után Madridban volt és a köztársasági kormány rábízta az egyik nemzetközi brigád pa­rancsnokságát. Zalkát Spanyolországban Lukács tábornoknak nevezték. Ezen a né­ven legendáshírűvé vált az egész világon. Ahol Lukács tábornok megjelent —, a győzelem a köz­társaságiak oldalán volt. Brigád­jának jelentős része magyarokból állott. Brigádjához tartozott a Rákosi Mátyás nevét viselő ma­gyar zászlóalj is. Katonáit nem­csak vezette, hanem tanította is: arra tanttolta a magyar parasztö­Zalka Máté, a legendáshírű un- "-.ui-aa. USL , dalom kivívásában 7alkn kács tábornok, egyike voll a ma- pótoknak. hogy lőjjék a gyárat. Az ^ gyár nép szabadságáért vivőit olasz tüzérség viszont szakadat- "^ "Sr^et szervezett harc legkiemelkedőbb hőseinek, lanul tüzelt az osztrák-magyar csa. J™1 W v SÍ 1896-ban % sza.mármegyei Matol- patokra s így egész zászlóaljak g®1^ uJTf h^-oi! Gyermekkorái Ma- • véreztek el Frigyes főherceg gyerek a falu legjobb lovasa voll, rajongott a sportért, nyőle eszten­dős korában elszökött hazulról, hegy —, mint mondotta —, részt­vegyen az orosz-japán háborúban. Rajongott a történelmi hősök­éi l. Eszményképe Petőfi Sándor voit. Apja ügyvédei akarj nevelni, de ő másodszor is rneg-1 vándorszínész dött. társulathoz 6zegő­Annyira imádtam Petőfit — cson született. Gyermekkorát Má- • véreztek el f rigyes tonerceg sor­lészalkán töltötte Már mint kis- gyára miatt Igy történt, hogy Zalka Málé ezrede annyira megfogyatkozott, hogy kiegészítés céljából Buda. pestre, majd innen az orosz front­ra irányították. Ekkcnr ismerkedett meg ' Budapesten Somogyi Bélával, aki látta, hogy Zalka milyen szen­belöle vedélyesen mérlegeli a háborús meg- eseményeket. Somogyi Béla azt szökött' hMuíróTéT álnév alatt egy mondotta: „Ugyan, Zalka zászlós, nem ez a háború dönti el a magyar nép sor­sát". •• . — ,. . i ö megjegyezte magának ezit a mesélte 15 évvel később —| mondatoí éí az első világháborúról készült összes írásainak ez lett az alapgondolata: „Nem ez a háború dönti el a magyar nép soisqí". Az orosz fronton Irta meg Zalka „A sörgyáros" cimű novelláját, me­lyet névtelenül akart megjelentet­ni a frontújságban. Hogy-hogy nem. a novella mégi6 Zalka alá­írásával jelent meg. Két nap múlva már idézést is kapott a hadosz­tály-bírósághoz. Szerencséjére, azonban az orosz csapatok előre­törése következtében fogságba eeelt. A fogságban megundorodott a tiszti fogolytábor lakóinak közöm­bösségétől. mellyel a legénységi áliománybeli fogolytársaikkal szemben viselkedtek. Fogta magái köszön- és a legénységi barakokba költó­n.tndenképpen utánozni akartam. Zseniális tetteit nem tudtam utána csinálni. hát legalább a bolondsá­gait majmoltam". Mini vándorszínész, színdarabot is írt. „Kemény László, a vilét magyar huszár" címmel. A szín­darabot be is mutatnák. Beregszá­szon. Mikor kitöri a világháború, Zal­ka Máté otthagyta a színházal, s önként (elentkezett katonának. Még nem volt elég po'itikai tudása, így uem látta meg. hogy ez nem azonoe azzal a háborúval, amelyik­ről ő álmodott. Az olasz fronlra ke­rült, s ottani frontéimér. yeiből merítette „A sörgyáros" cimü no­vellájának tárgyát. Mint mesé'te „Frigyes főhercegnek hetem hogy orosz hadiiogságba ke- zö'.t. A fogságban született „Jeru­riiltem." Habsburg Frigyes töher- zxálem" cimü drámája, melynek ceg tudniillik nemcsak hadsereg- hőse Dózsa György, s a szentföld főparancsnok volt, hanem sörgyá- melyet el kell foglalna: Magyar­ul is. A Doberdonál. ahol az onsz ország. A legénységi fogolytábor­ős oszlrák-magyar seregek szemben ban sokat tanull egy fiatal tarta­állottak egymással, nagy sörgyár lékos tiszttől, aki állandóan ki­áltott melyet az olaszok tartottak járt a legénység közé előadásokat megszállva. Mivel a sörgyár Fri- tartani. Ez a Halai tiszt — Rákosi Uyes íöherceg tulajdona volt, meg- | Mátyás volt. ták. Igy lett a hadifogoly Zalka Máté ezredparancsnokká előbb a Vörös Gárdában, majd a Vörös Hadseregben. Zalka ezrede a leg­jobb szibériai vörös ezredek közé tartozott. Egész sor szibériai vá­rosban neveztek el utcát Zalka Máté vörös parancsnokról. 1918 ban pártiskolira került Itt arra lanllovl.a a p«a«i«. tanulta meg aztán, hogy „me;yik szeretni kell a magyar az a háború, amely eldönti a ma- j fö]det s h a magyar paraSzt gyar nep torsat A partiskola el- I fiZámAra ]esz hely Magyarországon, végzésé után Zalka kétszeresen , ha megtenul harcolni az igazi el­lenség ellen* Zalka Máté 25 évig készült haza, olyan háborús bűnösnek is megfe­gyelmeztek, akit a jugoszláv ható. ságok közvetlenül a második világ­háború befejezése után ítéltek eh Igy például nemrégen engedték ki a börtönből Dragutin Krivacsi. csot, aki Horthy-Magyarországon az usztasák sajtóattaséja volt. Drá­gul in Krivacsicsot a háború befe­jezése után halálra és vagyonvesz­tésre ítélte a jugoszláv népbíróság. A halálos ítéletet Titóék k'ésőbb életfogytiglani büntetésre változta1-.. Iák, majd az életfogytiglani bünta. tést is leszállították. Krivacsicsof végül is most szabadon bocsátották, elkobzott házát is visszaadták és — azzal az indoklással, hogy „elsősor. ban a háztulajdonosnak van joga ahhoz hogy saját házában lakjék" — kidobták a házban lakó kétgyer­mekes özvegy tanítónőt. Zalka hűséges katonája lett a vörös had­seregnek. mint meggyőződéses kommuntóla és mint magyar hazafi. Mikor a polgárháború végelért, Zalka Törökországba utazott, hogy résztvegyen abban a háborúban, melyet a török nép a feudális nagybirtokosok és szövetségeseik ellen vívott. A török háború be­fejezése ulán Zalka visszatéri Moszkvába. Itt az Állami Könyv­kiadónál dolgozott, mint annak egyik vezetője, később a mosz­kvai Forradalmi Színháznak lett az igazgatója. Ebben az időben kez­dett komolyan írni. Ekkor írta meg „Doberdo" cimü regényét. 1935 ben Rákosi Mátyásról írl két novellát. Megírta: hogyan szaba­Magyarországra, itthon akart len ni. amikor felosztják a tőidet', amikor megvalósul mindaz, ami­ről álmodolt. Az ábrándozó Zalka jól 'átta a jövőt. Ábrándjaiban, írásművei­ben a szovjet katona felszabadítja Magyarországol a német iga alól, s a felszabadult magyar nép barát­ja, testvére lesz a nagy s/.ovjet népnek. És Magyarország. a nagy Szovjetunió mellett áll őrt a béke és a népek szabadsága fe­leli. Zalka Máté á'mai megvalósul­tak, de ezt ő már nem érhette meg. dítja ki a Szovjetunió a fogoly 11936. június 12 én Huescánái, Mad­Rákosit, majd a második részében ' riritól északra, kioltotta éleiét a megjósolja a hitleri rablóháborút gyilkos golyó. és azt. hogy a felszabadító Vörös j Za,ka _ Luk4cs tábornük Hadsereg nyomán a szövetséges hazaszeretele magyar, csehszlovák es len-yel . . • , s, . ,.., csapatok miként ^ ESSETE' í EY« népnek. mely Zalka" Mátét „ Ma előadás a franciaországi eseményekről és az időszerű nemzetközi kérdésekről A világ valamennyi békeszerető népét fokozottabb békeharcra ösz­tönzik azok az események, amelyek, nek helyszíne Franciaország. Jac. ques Duclos és André Stil elvtársak törvénytelen letartóztatása vala­mennyi becsületes dolgozóban mély. séges felháborodást kellett. Az im­perialisták ezze' az aljas cselekede­lükkel még feszültebbé akarják tenni a jelenlegi nemzetközi hely­zetet. Ahhoz, hogy a béke megvédéséért; eredményes harcot tudjunk vívni, ismernünk kell részleteiben is a külpolitikai eseményeket. A nem­zetközi helyzet megismeréséhez nagy segítséget nyújt a Városi Békebi­zotlság június 12-i előadása, ame. lyel a KIOSZ Vörösmarty.utcai he­lyiségében rendeznek meg: „A fran­ciaországi események és az időszerű nemzetközi kérdések" címmel a bé­kekisgyűiések előadói és a békebi­zollsági titkárok részére. Az elő. adás pontosan 7 órakor kezdődik. André Stil levele a fogházigazgatósághoz hazaérkezik és megkezdődik a földosztás. Zalka Máté írásmű­veit a moszkvai rádióban olvasta fel magyar nyelven. Amikor Spanyolországban Hit­ler és Mussolini segítségével Franco rátört a spanyol népre, Zalka nem ülhetett többé nyugod­magyar szabadságharc hősei közé emelte, Párizs (MTI). André Síi! levelet intézeti a fogház igazgatóságához. . Levelében közli, hogy mind Jacques egragyo j Duclos. mind az ő cellájában gáz szivárog, amelyről azl állítják, Elbeszéléseinek válogatott gyüj- hogy „a csatornákból ered". A gáz­teményél a magyar könyvkiadás szivárgás következtében sem ö. sem Zalka halálának 15. évfordulója Duclos már három napja nóm tud emlékére most, bocsátja az olvasók aludni s mindketten állandó fejfá­rendelkezésére, jóstól, szenvednek,,

Next

/
Thumbnails
Contents