Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-27 / 149. szám

PÉNTEK. 1952 JUNTtTS 27. tó ARATÁS ÉS CSÉPLÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGYE Szapozskov szovjet prolcsz­®zor és hygiénikus szegedi látoga­tása alkalmával, amikor kísérője 1c. hettem, tájékozódtam a vele való be­szélgetések során arról, hogy mi­iyen fejlett a szovhozok és kolho­zok egészségügyi ellátása. Ahol 500-nál löbb munkás dolgozik, ot' 1 már önálló orvosi intézményt kell szervezni; ahol pedig 200-ná! ke­vesebb ember dolgozik, ott felcser­szolgálatot szerveznek.' Már a tél folyamán gondoskodnak a mező­gazdasági dolgozók, betegeskedők munkaképességének helyreállításá­ról. A mezei munkák idején pedig úgy szervezik meg az orvosi ellá­tást, hogy a mezőn dolgozók min­den percét megtakarítva, az orvosi ambuláns-rendelések a munkába vonulás előtt, vagy a munkából való visszatéréskor történnek. Megszervezik nz idénybölcsődéket, üzemi étkezőket, baleseti segély­helyeket és a nagy mezei mun­kák megindulása előtt már megtör­ténnek az egészségügyi felvilágosító, a baleset elhárítást és a munka vé­delmét szolgáló orvosi előadások. Mi is megindultunk már a szov­jet példát követve a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak egészség­ügyi ellátásának megjavításának út­ján. 1950-ben, amikor a Magyar Tu­dományos Akadémia megbízásából 150 kiszállás alkalmával a felderítés munkáját elvégeztük, a mezőgazda­ság szocialista szektorában az egész­ségügy vonalán még igen sok kirívó hiányosságot tapasztalhattuk. Azt láttuk, hogv az állami gazdaságok­ban, tszcskben, ahol sokszor napon­ta kétszer is megfordul az állator­vos — orvosi ellátásról n baleseti segélynyújtás megszervezéséről még csak elvétve tudunk beszámolónk­ban megemlékezni Ma már más a helyzet: de még igen sok a tennivalónk add g, amig elérjük azt, hogy kiküszöböljük a különbséget az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók egészségügyi el­látottsága közölt. 1950 májusában megjelent egy rendelet, amely tar­talmazza a traktorokra és cséplő­gépekre vonatkozó baleset elhárító óvó-rendszabályokat. Az elmúlt év­ben jelent meg a növényvédőszerek használatára vonatkozó egészségügyi óvó-rendszabály. Ősszel fog megje­lenni a mezőgazdaságban és erdő­gazdaságban foglalkoztatottak mun­kaegészségügyi viszonyaira vonatko­zó összefoglaló szabályrendelet. Nekünk, orvosoknak egyik legel­Üö rendű feladatunk, hogy ez a sok jól megfogalmazott óvó-rend­szabály, utasítás, rendelet ne ma® radjon holt betű, hanem azt n me­zőgazdaságban foglalkoztatottak mindennapi munkájukban, a saját maguk érdekében be 'is tartsák, A Szovjetunióban minden orvos­nak havonta legalább hat óra egész­ségügyi agitációs ó nevelőmunkát kell végeznie. De a gyógyító-meg­előző munkát végző szoehiHsta or­vos hivatásának gyakorlása közben is állandóan kell, hogv fíVTnrfensíftlY nevelő, agitációs munkát tégnzen. A Tudományos Akadémiához 1959-ben benyújtott jelentésemben rámutattam arra, hogy egészségügyi kormányzatunknak oda kelt hatni, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorának vezetőit tanfolyamokon az egészségügyi jsmerelek ebajátllá. fiának az eddiginél sokkal gyakórla­tibb módon, lényegesen nagyobb he­lyet kpll biztosítani. Egészségügyi szempontból kifogástalan mintagaz. dnsfigokban kell megmutatni az ilyen vezetőállásokra kiképzendő dolgozóknak, milyen legyen a gaz­daság udvara, kútja, hogyan kezel­jék a víztároló lnjtokat, kannákat; milyen legyen az iizeiiji konyly, ho­vyan történjen az étel szállítása, szétosztása; milyen legyen a mun­kásszállás, hogyan leiről egyszerű eszközzel, olcsó berendezésekkel, — melyeket az Országos Közegészség­ügyi Intézet egészségügyi műszak, osztálya kidolgozott —, megfelelő zuhanyfflrdöket. tisztálkodó lehető­ségeket, légymcnícs, tisztántartott árnyékszékeket, trágyagödröket lé­tesíteni. Miiven lecrven nz 'istálló higiéné, amitől nz függ, hoirv meg­felelő legyen a tej és a tejből ké­Szült vaj, túró. teifel Meg ke'! ta­nítani az üzemi konvhákbnn, jdény­böicsödékhen. napközi otthonokban foglalkoztatottakat a személyi hi­giéné alapvető követelménveire. Ind­ulok kell. hogv van látható és lát­hntattan p'szok, s a baktériumos fertőzésektől meg kpll óvnunk nz iizemi koovMn étk"ZŐket- böV=ö­dékhen, nanközi otthonokban fog­In'knrtatnttnknt. Ma az állami gazdaságokban ott tn'á'hik a hete" szobát, e'sö'ee'bnvóitó fe'szere'ést és n három h®n-»>ns ta"fo's-amen kiképzett pg'sz^e'iavl fe'előrt, Há­rom fi-,. p'ö't ér"-k mze nvoma sem vo't. De mo" k"'l tanf'ano"k mn­mtk"t a do'p°eó''at nr r®';s*ié'»»s életmódra; a légvveszede'em ki­küszöbölésére, az egyik emberről a Irta: Kanyó Béla egyetemi tanár való fertőzés elliá­másik emberre rítására. Mezőhegyesen 1950-ben az állami gazdaság vezetősége kérésünkre 800 darab alumíniumhögrét szerzett be és oszlott szét az időszakos munká­sok részére. Énnek dacára azt láttuk, hogy kinn a mezőn a munkások egymás ulán, a közös kannafedélből ittak. Derckcgyházán tapasztaltuk, hogy a hizlalásra befogott serlések az állami gazdaságban a fürdőme­dencékben lubickolhatlak, ugyanak­kor a mezőgazdasági dolgozók alig vették igénybe a fürdési, zuhanyo­zási tehetőségeket és az akkor még meglévő szabad úszómedencét, me­lyet sajnos a bekötő utat építő mér. nökök azóta megszüntettek. A gép­állomásokon rendszeresített lakó ko­csikban 15 1 deres víztartály van, melyekből csapról lehet folyóvíz­ben tisztálkodni. Sajnos a dolgozók­ban nem fejlődött ki az az érzék, hogy többre becsüljék a csapról való, folyóvízben való mosdást a mosdótálban való mosdás­nál. A gépállomásokon sok­szor nem használják a trnnszmisz­sziós szíjakon a védőburkolatokat, a műhelyekben nem használják a vé­dőszemüvegeket. Az egyik gépállomás vezetője, aki egy pesti üzemből került ki, elmon­dotta nekem, hogy őneki, magának 18 éves hegeszlői munka után a védőszemüveg elhanyagolása miatt mind a két szeme tele van vasre­szelékkel, csupa hogarat lát, még­sem tudja rászoktatni a körülötte dolgozókat a védőszemüveg viselé­sére. Sok helyen a kovársműhelyok­sózott rántottleves fogyasztásával kell odahalni, hogy a sóforgalom PÁRTÉLET Jó fegyverre tettünk szert a tervért fo!yó harcban megfelelő legyen, — a 6—7 liter víz Népnevelő ankét a földalatti vasúinál az „Építőipari népnevelők fogyasztás felére csökkenjen ezáttul munkájának tapasztalatai" című brosúráról a súlycsökkenés is mérséklődjék, ami bizony 5—0 kilót is kitehet az aratás és cséplési idő alatt. Védeni kell a. mezőn a dolgozókat a nap­szúrástól. A cséplőgép mellett dol­gozókat a por 'ártalmától. Könnyű cellofán lapból készült — a nap és por ellen védő eszközöket, a durva fejkendő helyett gézáiarcot kell ké­szíttetni az állami gazdaságok var­rodáiban. A traktorosok, gépüzemek dolgozói számára meg kell honosí­tani a megfelelő védőkenőcsök hasz­nálatát, meg kell tanítani őket a motorok kipufogó gázainak ártalmas hatása elkerülésére. Ismertetni kell a cséplőgépek üzembehelyezése előtt a munkavállalókkal a balesetelhá­rltó óvrendszabályokat. Fel kel] hívni a figyelmet a közlekedéssel, anyagszállítással járó balesetek el­hárítására és arra, hogy a legkisebb sérülés cselén vegyék igénybe az orvosi segítséget. Magyarországon még a legutóbbi években is évenie 400—500 ember halt meg tetanuszban. főleg a me­zőgazdasági dolgozók között a nyári nagy dologidőben. A szegedi Sebészeti Klinika összegyűjtötte 1922—1948-ig a klinikán kezelt me­zőgazdasági sérüllek adatalt. 90 szá­zalékban a sérülteknek gondatlan­sága. a munkában való járatlansága volt a baleset oka, egyrészt az ál­latokkal való foglalatosság közben tapasztalt vigyázatlanság; másrészt az, hogy a gépekkel való foglalkozás nek nem megfelelő a szellőzése,. Mű-I közben nem tartották be az előirt •••••••Éil • szeres vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a Szovjetunióban megengedett normánál hússzorta nagyobb a mér­gező szénmonoxid gáz töménysége. Több gépállomáson tapasztaltuk, hogy a traktorokat, motorokat benn járatják n szerelőműhelyben, hiába figyelmeztettük őket, hogv a kipu­fogó gázoktól mérgezést kaphatnak. Igen fontos feladata «z orvosnak hogv magukat a mezőgazdasági dol­gozókat öntevékenységre serkentse. Az egyik állami gazdaságban sikerült a párt és a DISz szervezet segítsé­gével odahatni, hogy elsősorban a fiatalok elvégezték a mezőgazdasági udvar gvepeMtésít a ház körüli ttá­gva sűrű időközökben való kihor­dását. Az aratás és cséplés idején kü­lönös gondot kell fordítani a mező­gazdasági dolgozók élelmezésére, rt-vitnmin ellátására. A verejtéke­zéssel járó sóveszteség pótlására vagy sós keksz vagy sótartalmú ásványvíz, szódavíz vagy jól meg­óvintézkedéseket. Különös gondot kell fordítani a serdülő korúak és a nök egészségügyi felvilágos,ftására. A Szovjetunióban a lakosság széles társadalmi aktívája van se­gítségére az orvosnak a mezőgazda­sági települések egészségügyi ellátá­sánál. Ott minden huszadik család, kolhoztag választ a ma^n soraiból egészségügyi ellenőrt. Ha el fogjuk tudni érni mi is egészségügyi neve­léssel a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi aktívahálózatának ki­építését, öntevékenységének meg­szervezését, be fogjuk tudni hozni rövidesen azt az elmaradást, ami ma még fennáll, mivel nálunk a mező­gazdaság gépesítésével, kollektivizá­lásával egyelőre nem tartott lépést a mezőgazdasági dolgozók egészség­ügyi gondozásának megszervezése és ezen a téren éppen ebben az eszten­dőben tett nacv erőfeszítést egész­ségiigvi kormányzatunk, hogv a szovjet példa nyomán elmaradásun­kat behozhassuk. ElORE IFDUSAG Fiatalok: hódítsátok meg a levegői! A DISZ 1. alakuló Kongrcsszu­sa elhatározta, hogy a hős Lg nini Komszomol példáját követ­ve, védnökséget vállal Néphad­seregünk légiereje felett. Azóta a DISZ legjobb kádereit, a legkivá­lóbb ifjúmunkásokat, dolgozó pa­raszt és tanuló Ujakat küldte a Néphadseregbe, hogy ott harcolja­nak szocializmust építő hazánk és a tartós béke megvédéséért. A Ha­tatok egyre növekvő tábora veszi öröm és büszkeség tölti el a repülő elvtársakat, amikor maga­san szárnyalva, hazánk messzi tá­jait látják és tanúi lehc'nek annak a hatalmas országot építő munká­nak, amely földeinken és gyára­inkban tolyik. Látjuk tszcs-ink, dolgozó parasztjaink serény mun­káját és látjuk -.egyre szaporodó gyáraink kéményeinek lelteié lotő íüstjét. Felemelő, megtisztelő tu­dat. hogy mi mindannyian e nagy k{ aktíván részét a Magyar Repülő' eredmények megvédésére készü ' 1 lünk olyan dolgozóink ' munkája teremtett meg számunkra, Szövetség munkájából, a vitorlázó- lünk olyan repülés elsajátításának munkájából. dolgozóink is. Sok DISZ iíjú ért el ezen a téren ls kiváló eredményeket és érdemelte ki a legnagyobb meg­tiszteltetést: Néphadseregünk lé­gierejének tagja lett. Dolgozó ifjúságunk szereti a re­pülést és szerette azt a múltban ts. A fasiszta Horthy-rendszer azonban elzárta őket a repüléstől, melyet az uralkodó osztály gyer­mekei számára sajá'itott ki. Ma­gam is csak messziről, a repülő­tér széléről nézhettem vágyako­zással és lájó szívvel a merész ív­gépeken, áldozatos amelyeket szocialista (melyek lehetővé teszik a nyugodt, biztonságos repülést, a repülés tu­dományának alapos elsajátítását. T egyen büszke minden ifjú, lj aki teljesíti a DISZ Kongresz­szusának határozatát: „Magyar if­jak és leányok! Hódítsátok meg a levegőt, legyetek repülők!" Jelentkezzetek repülőnek, képez­zétek magatokat, sajátítsátok cl a repülés elméletének és gyakorlatá­nak tudományát és követve a hős A 65/1.es számú Építőipari Vál. lalat dolgozói a megyei bétkeíalál­kozó óta fokozott munkával harcol, .tu-uu* ci .u/u u ilPÜPÍii nak a bókéért ben lel repülő karcsú gépeket, de Z^l** l Vállalatunk béke,bizottságai pél­közelébe soha neri kerülhettem. I '^pnaaseregunK legiere,ene* nar-: damut,at,-)ail veszik ki részüket a Népnevelő ankéton vitatták meg ,a Földalatti Vasút l'gjobb népne­velői az „Építőipari népnevelők munkájának tapasztalatai" című brosúra tanulságait. A rész.vevő élvtársak a brosúrái már közel egy hónapja tanulmányozlak és a ma­guk munkaterületén alkalmazták tanílásait. Az. egyes munkahelyek népnevelői csoportos megbeszélése­ket is tartottak a brosúráról, a 6. számú munkahelyen például két ízben is Összejöttek az elvtársak. Úgy az alapszervezetek, mint a földalalti vasút pártbizottsága is ellenőrizte, hogy a népnevelök va­lóban tanulmányozzák, hasznosít­sák-e a brosúra anyagát. Az üzemi lap és a faliújságok is foglalkoztak az ankét előkészítésévél. Az alapos, gondos előkészílós eredményeként mindvégig élénk volt az értekezlet, s amikor több mint háromórás vita után berekesztették a hozzászóláso­kat. többen elégedetlenül kiáltották: „Tőlünk, a hármasról még nem kaptunk szól". ,,A tizenötösről hadd szólj-ak még!" Kétezer is meg kel­lett hosszabbítani az időt s még akkor is sokan szerettok volna be­szélni. Ha jól dolgoztok, ti is kaptok A népnevelő értekezüeten a föld­alatti vasút pártbizottságának tit­kára, Tóth elvtárs beszélt először a brosúra felhasználásáról s a külön­böző munkahelyek tapasztalatairól. A hozzászólások közül a legjobbak azok voltak, amelyek a brosúra hasznosságát a tanítások nyomán elért jó eredményekkel példázzák. Farkas József elvtárs a 10. mun­kahelyről a nyilvános bírálat é9 di­cséret jó hatásáró beszélt. Elmon­dotta, hogy Világi Gyulát a csasz­tuska-brigád csípős versikéi „szok­tatták le" a fegyelmezetlenségek­ről. — Ma pedig az törtéint — mondta Farkas élvlárs —, hogy az ifibri­gád dicséretet és szép dalt kapott a csaszluska-brigádlól a jó munkájuk jutalmául. ,,A .hangverseny' után többen méltatlankodtak: „Nem szép dolog, hogy nekünk nem énekel­tek". Én aztán megmagyaráztam: ha olyan jól dolgoztok majd. mint az ifibrigád, ti is kaptok jutalom­drflt. A 9. munkahely népnevelőinek eredményeiről Ábrahám mérnök elvtárs beszélt. A többi közölt azt Í3 elmondta, hogy náluk már gyöke­ret vert az a szellem, amikor a dol­gozók maguk büntetik meg a mun­kacsoportokra szégyent hozó fe­gyelmezetlen társrákat. A béke­brigád tagjai példáu] egy hélre ki­zárták a brigádból Katona József vájárt, mert igazolatlanul hiány­zott. Az ilyen eset az egész mun­kahely dolgozói számára tanulságot jelent. Kincs János története A jó népnevelő munka — ta­nítja a brosúra — nem fejeződik be az üzem kapujánál, hanem szem­mel tártja, segíti munkatársait ott­honi életükben s a szállásokon is. Példa erre Kincs János tört.'nele. — Másfél hónapja történt ez — így beszélt Miszlay elvtárs, a 9/b. munkahely népnevelője. — Kincs János, aki télen került hozzánk, dolgozott. addig szorgalmasan Azonban rossz társaságba kevered- j jye előtt. (Az Esti Budapest ve, inni kezdett.. Mondtam neki: I nius H-i számából•) „Hát aizért dolgozol, hogy egyszerre mégigyad a p/nzed? Holnap, ha enni akarsz, szégyenszemre kölcsön kell kérned". Mondtam még sok mást is, végül hozzáfűztem: „Ha így teszel, meglásd, megírom az édesanyádnak", — Mint mondtam, másfél hónapja voli ennek, de az­óta Kincs János nem itta el a kere. 6e1ét. Többen szóllak arról is, hogy az agitáció altkor hatásos, ha személy­hez szól. — Nálunk — mondta Molnár elvtárs — az l-es telepen előfordult, hogy a köveket úgy „rakiák" le a kocsiról, hogy össze­töressél fenyegettek nemcsak m'n­den darab követ, de a környék n lévő összes más tárgyat is. — Miért dolgoztok így? — kérdeztem a ra­kodóktól. — Mit érdekel az tégedl — felelték foghegyről. — Azoa gondolkodom — mondtam én —, hogyan tetszene noked, ha a búto­raidat ilyen ..gondosan" szállítanák a Belspcd dolgozói. — Er-e már nem felelte!:, de a munka flgyelma. sebben ment. Hasonló módon érvelt Sásdi elv­társ a 15-ös munkahelyről, aki az igazolatlanul hiányzó társától meg­kérdezte: mit szólna, ha a Közért­ből azzal küldenék el: nincs ke­nyér, mert a pék tegnap hiányzott a munkából. Az értekezleten nemcsak jő ta. paszlalatok hangzottak el, de sok hibára is fény derült. A 3-as mun­kahely népnevelőfelelőse, Kosztolá­nyi élvtárs elmondta, hogy náluk a titkár elvtárs nem segíti az agitá­ciós munkát, nem beszéli meg az elvtársakkal a feladatokat. Külön­ben keveset jár a dolgozók közé. Ezért sokan nem is ismerik. Ilyen hibák melleit nem csoda, ha a „hár­mason" rosszul megy a népnevelő munka — mint ahogy Kosztolányi elvtárs mondta: Ha nem kap segít­séget, hiába olvassa el gondosan a brosúrát. A népnevelő nyitott szemmel já» Tomasovszki elvtárs példával bl® zonytíotta, milyen fontos, hogy a népnevelő nyitott szemmel, éberen járjon. A 11-es munkahely egyik legtöbbet termelő brigádja ellensé­ges, demokráciaellenes kijelentése® ket hangoztatott. Tomasovszki elv­társ az ilyen látszólag szorgalmas munkát nem tartotta összeegyeztet­hetőnek az ellenséges szavakkal. —. Valahol hamisság van — gondolta. Addig figyelte a brigád munkáját, amíg megtalálta a magas százalék nyitják: hamis mércével mérte sé brigád a teljesítményét. Tomasovszki elvtárs legvégül arra kérte a központi vezelöséget, adjanak minél több ilyen hasznos, tanulságos füzetet a népnevelők munkájának segítségére, mert mint az ankét is bizonyította, azok az elvtársak, akik elolvasták, gondo­san tanulmányozták, jó fegyverre tettek szert a tervért folyó harc­ban, megtanulták, hogyan kell fog­lalkozni az új dolgozokka], A jólsikerült értekezletről azzal az érzéssel távoztak a népnevcilö elvtársak, melyet B. Tóth János szavakban így fejezett ki: „ígérem, hogy az itt tanult tapasztalatok fel­használásával úgy segítem a 17-es munkahely népnevelő munkáját, hogy augusztus 20 ig példaképe lesz a földalatti minden munkahe­jú­KÖVESSÜK A JÓL DOLGOZÓ BÉKEBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁT Hazánk felszabadulása, a Szovjet: <;°sává' szocializmust építő drága J |ermellésM., A transzformátor épft. kezés bizottsága komoly "és unió baráti támogatása. „„<>-«« , • , , , vezette munkásosztályunk gyözel- P<*ó tartós, Igazságos beke mes harca, népi demokráciánk védelmezőivé! megerősödése tette számomra is le. hetövé, hogy teljesüljön régi vá­gyam: a repülhetek. rPagja lettem a Magyar Repülő Szövetségnek, melyben meg­ismerkedtem a repülés elméleté­vel és kellő elmélet: tudással fel­vértezve kerültem táborba, gya­korlatai kiképzésre. Nehéz leírni ezt az élményt. amit első repülé­sem jelentett! Azófa is — bár már sokszor repültem — minden, fel­bátor K. F. Salzburg polgármesferc elutasította az amerikaiaknak katonai gyakorlótér ietállí'ására vonatkozó tervét Bécs (MTI). Az ausztriai ameri­kai halóságok Ismét tárgvalá6t folytattak a salzburgi polgármee- a javítás szállás új élményt, új örömet* löbb térrel a város területén létesíten- Deák. és ereíméinyes nmniicát fejtett ki a bé­kéért. Farkas István szluhánovista kubikos btégádvezttő, béketitkár. minden kedden „sztahanovista ked­det" tart és a7 építkezésen június 9-én tiltakozásul az amerikai kor­mány gaztette ellen. „Duclos mű­szakot" tartott. A brigád lúgjai 243 százáékos eredményt értek el. A 'karbantartó részteg békebizott­sága a gépáll ás ok kiküszöbölésével, gyors elvégzésével, a a Gazdia-mozgalommal tudást és tapasztalatot hoz szá. dó katonai gyakorlótér felállttá-1 harcolnak a többtermelésért a bé­momra. Egy hónapos táborozásom s4ró] A po'gármss'er elutasította kéért. A vál'a'at központi irodájá­a.att oktatóink lelkiismeretes, oda. „ ., , , , , , , ... , ,. ,, , . cdó munkájának eredményeként le- az terveit es megta- (nak dolgozó, jó munkájukkal el­tettem a ,,B"-v:zsgát. egyedül gadta hozzájárulását minden kato- nyerték a lékebizottság vándor. repülő lettem, ' öfti intézmény léterii énéhez, J zászlóját. Azonban a Beloiannisz-téri béke­bizottságnál egy kis hiba vam. Bo­gár Imre b.'ke'tttkár azt gondolja, hogy a napi munkával már eleget is tett a békéért folytatott harcnak. Azt gondoljia, hogy elég a kissyű­lést megszervezni, de megtartani már nem kell. Példa erre a leg­utóbb rrggel fél 7.re h rdetett béfce­k'sgyűlés, ahova Bogár elvtárs 7 óra e ő't 7 perccel ért. Ezt a hi­bát Katona elvtárs munka'érdem­randes sztahanovista főmunkavezető és Kocsis elvtárs kijavította és szerdán megtartották a kisgyűlést. Ezek mellett a hibák mellett azonban vállalatuhknál igen szép eredményt értek el a békebizottsá­gok. Válíaiöturk a legütóbbi üzem­értékelésnél elnyerte az "télüzem má­sodik fokozatát, amihez nem kis mértékben járult hozzá az üzemi bizottság jó munkája is. Mészáros Ferenc 65/1 Építőipar, Vállulaf V. békeí eiely+o.

Next

/
Thumbnails
Contents