Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-28 / 123. szám

SZERDA, 1952. MÁJUS » 3 Eredményesebb a felvilágosító munka Rókuson, mert nem vándoroltatják a népnevelőket egyik helyről a másikra i A jó népnevelőktói függ, hogyan gondolkodnak. dolgoznak egy-egy kerület lakói, Az ellenség azokat az embereket igyekszik megtéveszteni, kik nem tartoznak az üzemi dolgozók nagy családjába és politikailag képzetlenek, elmaradtak. Éppen ezért nagy a feladatuk a kerületi nép. nevelőknek, kerületi pártszervezeteknek. Rájuk vár a felvilágosító munka, az ellenség elleni harc oroszlánrésze. Rókus in. pártszervezetének népnevelői jó munkát végeztek az öszsrdf, de alkiadt felvilágosító munkájukban hiányosság is. A gyakorlat art mulatta, hogy eredményesebb munkát végeztek azok a népnevelők, akik többször jártak már ugyanannál a családnál. Ennek a tapasztalatnak alapján szervezték még ezév őszén a népnevelői munkát. A területen lakó családokat megosztották a népnevelők közölt. Egy népnevelő 9—10 családot látogat azóta rendsreresen. Figyelik munkájukat, megbeszélik felmerült térdéseiltoet, problémáikat. Az első látogatások óta A Puskás-utca házai Polgár Gaszton és Kormányos Imre MÁV dolgozóknak jutott Régóta járnak már felvilágosító munkára a kerürületben. Rendszerint együtt indultak a Vasárnapi agitációra. A beosztás után is először ketten keresték fel a családokat. Így próbálták a kezdeti nehézségeket átsiklani, segítséget nyújtani egymás munkájához. Az első látogatások olyanok voítak, mint azelőtti vasárnapokon. Bizalmatlanul fogadták őket és nem egy helyen nehezen indult meg a beszélgetés. Senkinek sem volt kérdezni valója, egy-egy beszélgetés gyakran majdnem ikiérdés-felelet formájában zajlott le. Az első látogatások óta eltelt pár hónap. A két népnevelő nem szorul már egymás segítségére. A Puskás-utcában is megváltozott azóta a hangulat. Jő ismerősöknek számítatiak már a népnevelők azoknál a családoknál, ahova rendszeresen járnak felvilágosító munkát végezni, Hétköznap esténként hol az egyik, hol a másik családot látogatják meg s hosszasan elbeszélgetnek a napi problémákról, politikai eseményekről. Gyakran megtörténik. hogy az egyik kis konyhában összejönnek a ház lakói és rádió hangjai melleit, családiason beszélik meg a felmerült kérdéseket. Jó szóval és tanáccsal segít Polgár elvtárs úgy mesé! a hozzá beosztott családok életéről, mintha állandóan közöttük élt volna. Ismeri már mindegyik család problémáját és a felvilágosító munkája közben igyekszik tanácsokkal is segítséget nyújtani, özvegy Hanzicsek Vilmosné öreg nénike és a beszélgetések alatt többször panaszkodott kinzó fejfájásáról. Polgár elvtárs rábeszélte, nézéssé meg a szemét, hátha szemüveggel segíteni lehetne és megszűnne a fejfájás. A következő látogatáskor már Hanzicsek néni mutálva a szemüvegét, boldogan mondotta, hogy teljesen megszűnt a fejfájása és mióta szemüvege van, még újságot is olvas. Most a béketaiálkozó jelentőségéről beszélgetnek szerte az országban, így a felvilágosító munka középpontjában is a béke kérdése AH, Gyakran esik szó arról, hogy az üzemek dolgozói milyen szép eredményeket érnek el a felajánlások teljesítésében. De arra is kíváncsiak. hogy népnevelőjük hogyan veszi ki részét a munkából. Vas Gyula, a Konzervgyár dolgozója beszámolt, milyen eredményeket ért el a termelésben, de megkérdezte azt is, hogy Polgár elvtárs milyen felajánlást tett, a vasút dolgozói hogyan készülnek a béketalálkozó méltó megünneplésére. A dolgozó parasztok lelkesítője Kormányos elvtárs gyakran ellátogat Molnár Tóth Pál ókhoz. Itt főleg mezőgazdasági kérdésekről folyik a szó. mert Molnáréknak 4 és fél hold kishoszombérlieli földjük van. Kormányos elvtárs sokat mesélt nekik a tavasai munkák időbein való elvégzésének fontosságáról, a szerződéses termelés előnyeiről. Felvilágosító munkájnafe meg is lett az eredménye. Molnárék időben elvégezték a tavaszi munkákat és szerződést is kötöttek borsótermelésre. Később sokat panaszkodtak a szárazságra. Nem egyszer elcsüggedtek. — Nincs is kedvem kapál ni; olyan száraz a föld — fakadt ki többször is Tótlrné. Kormányos elv. társ rávilágított, hogy éppen azért kell gyakran és alaposan kapálni, mert a szárazásg ellen a kapálás sal lehet védekezni, így megóvják a talajban lévő nedvességet. Most a hideg időjárásra, a fagykárra panaszkodnak a dolgozó parasztok. Egyesek méginkább elI csüggednek s az ellenség is igyekszik felhasználni ezt a hangulatot. A népnevelőkre vár a feladat, hogy mozgósítsák a dolgozó parasztságot, és ne hagyják elcsüggedni. Rá kell mutatni arra, hogy a fagy okozta kárt csökkenteni tudják, ha a kifagyott vetemény pótlásához azonnal hozzáfognak. Azonkívül már most meg kell, hogy tegyék az előkészületet a másodvetés biztosítására a vetőmagvak beszerzésével. Az idén különösen nagy jelentősége lesz a másodvetés időben való elvégzésének. Ezt a népevelőfcnek már most rendszeresen tudatosítaniok kell dolgozó paraiszlságunkkal. Nemcsak eredményesebb, könnyebb is a népnevelő munka Polgár és Kormányos elvtársaknak Tóth Sándor elvtárs a népnevelő csoportvezetőjük, ő is arról beszél, mennyivel eredményesebb népnevelő munkájuk, mióta nem vándoroltatják a népnevelőket egyik helyről a másikra. De nemcsak eredményesebb, hanem könnyebb is, különösen aiz én számomra — teszi hozzá —, így könnyebben tudom ellenőrizni a hozzám tartozó népnevelők munkáját, tudom, melyik családhoz melyik népnevelő jár. Már engem is ismernek a környék lakói és nem egyszer panaszkodnak, ha egy-egy héten elmarad népnevelőjük. Eredményesebb lett a felvilágosító mun. kánk, mert ar. egész kerületet át tudjuk fogni ós mozgósítani a békeharcra. Ezt bizonyítják a lelkeshangú békegyűlések, aho] a felszólalások visszatükrözik egész Rókus dolgozóinak békevágyát. A Don vizének átáramlása megkezdődött a Volga—Don csatorna Volga felé eső szakaszéba A KOLHOZFALVAKBAN MINDEN MUNKAKÉPES CSALÁDTAG DOLGOZIK A kolhozok Alapszabályzatának' legfontosabb elve a kolhozparasztok egyéni érdekeinek helyes öszszehangolása a kolhozok és az állam közös érdekeivel. Mennél fejlettebb a kolhoz, annál nagyobb a kolhozparasztok jövedelme. Minden munkát maguk, a kolhoztagok végeznek, mégpedig a közgyűlés által elfogadott belső munkarend szabályai szerint. A munka díjazásánál nincs egyenlősdi. Aki jól dolgozik, annak teljesített munkaegységei nöltön-nönek, s ennek megfelelően nagyobb természetbeni és pénzbeni díjazásban rész esüL Rend és fegyelem A közös gazdaság csak úgy fejlődik, ha rend és fegyelem uralkodik. A kolhoz minden tagja köteles szigorúan megvédeni a közös tulajdont és a kolhoz fő'djein használt állami gépeket, köteles becsületesen dolgozni, teljesíteni az Alapszabályzat rendelkezéseit, valamint a közgyűlés és a kolhoz vezetősége áltel hozott határozatokat. ügyel a kolhoz belső rendjének megtartására, a kolhoz vezetősége és a brigádvezető által reábízott minden munkát pontosan végrehajt, társadalmi kötelezettségeinek maradéktalanul elegét tesz és szigorúan betartja a munkafegyelmet. A munka elosztásánál a brigádvezeiő ügyel, ho-gy semmiféle baráti vagy családi szempontok ne érvényesüljenek és szigorúin számításba veszi a brigádtagok szakképzettségét, tapasztaltságát és fizikai erejét. , A terhes és szoptatós nők munkáját könnyíti, az assjonyokat egy hónappal a szülés előtt és egy hónappal a Szülés után minden munkától mentesít, s erre a kéf hónapia biztosítja számukra az átlagos munkateljesítményükből adódó keresetük fél összegét. A munkafegyelem betartása a légiont osabb feliétele a munkatermelékenység állandó fokozásának Szilárd, öntudatos ^fegye'em íJélkül egyetlen közös gazdaság sem fejlődhet. Senki nem henyét, senki nem inpm a napot A „Proletár akaraf'-kolhoz nagyüzemi és sokágazalú gazdaság, amelyben szántóföldi, kertészeti, gyümölcskert észeti, állattenyésztési, baromfitenyésztési, haltenyésztői és méhészeti munkával foglal* koznak. Ezenkívül serény munka folyik a kolhoz segédüzemeiben: az olajütőben, a három malomban, a darálómalomban, a négy asztalos-műhelyben, a kerékgyártó-, kovács- és szíjgyártóműhelyben is. A kolhoz valamennyi munkaképes tagja végez valamilyen munkát. Egyetlen munkaképes férfi, aszszony vagy fiatal sem lopja a napot, senki nem henyél, hanem igenis becsülettel dolgozik. Hogyha azt vizsgáljuk, átlagban hány teljesített munkaegység esik egY-egy kolhoztagra, akkor azt látjuk, hogy a kolhoz valamennyi munkaképes tagja egy évben átlagban 361 munkaegységet teljesitett. Ez a számadat mindennél világosabban mutatja, milyen határtalan munkakedvvel és munkalendülettel, milyen öntudatos munkafegyelemmel és nagy szorgalommal dolgoznak a „Proletár akaraí"kolhoz tagjai a szovjet állam, a kolhoz é6 a maguk javára. Minden kolhozcsaládnak természetesen van háztáji gazdasága ia, egy-egy család anyagi jóléte azonban nem a háztáii gazdaságon, hanem a kolhozgazdaságon alapul, A közös gazdaságból kapja a parasztcsalád a teljes bőséget, ennek köszönheti szilárdan megalapozott, boldog és örömteli életét. Miből épült 140 üi lakóház — Családomnak három munka' képes tágja és két se dülő tagja | van — mondotta Praszkovja 'Irolimova Kobec fejőnő. — Mind a hárman dolgozunk. Tavaly 1400 munkaegységet teljesítettünk, átlagban tehát 466 munkaegységünk volt fejenkint. Munkaegységeink után a jövedelemből 11.200 rubel készpénzt, 49 mázsa gabonát, 28 mázsa burgonyát, 21 mázsa zöldségfélét és gyümölcsöt, 7 mázsa 40 kiló napraforgómagot, 28 mázsa takarmányt és még 6ok terméket kaptunk. Nem is lehet csodálkozni, hogy a mi falunkban az Utóbbi néhány évben 140 új lakóház épült. Amíg a muttban a gyermekek nem járhattak iskolába, mert dolgozniok kellett, addig ma már minden gyermek elölt nylva áll az iskola kapuja. Agafja Scserbakova férje például elesett a háborúban, az özvegyet azonban nem hagyta magára három gyermekével a kolhoz. Az árvák továbbra is járhattak iskolába. Rája ma már agronómusnŐ! Nágya orvosnak flanul, a kisfiú pedig most végzi a hatodik osztályt. „Családom évi jövedelme meghaladta a 120 ezer rubelt" Hasonló a helyzet a Szovjetunió többi kolhozaiban J6. Húszéin Mirza Ogli Kadimov, az azerbajdzsáni pusklni kerület „Lenin"-kolhozában dolgozik. — Hattagú családomból mindenki dolgozik — jelentette ki Kadimov. — Oten a kolhozban végzünk munkát, egyik fiam pedig a helybeli iskola tanítója. Én az öntözőbrigád tagja vagyok, feleségem fejőnő, két leányom: Gulhara és Nasziba másik fiammal és fiam menyasszonyával együtt a gyapotföldeken dolgoznak. Munkaegységeink után 18.000 rubelt, majdnem 12 tonna búzát, fél tonna sajto't és vajat', azonkívül hagymát, burgonyát, almát és sok szólót kaptunk. Pénzre átszámítva ez összesen 80.000 rubelt tesz ki. A háztáji gazdaságban termesztett gyümölcs és zöldség értékesítéséből 15.000 rubelt vettünk be. Tanító fiam keresetével együtt családom évi jövedelme meghaladta a 120.000 rubelt. A kolihozfalvakban minden munkaképes családtag dolgozik, s éppen ennek a közös erőfeszítésnek köszönhető, hogy valóra váltak Sztá/in elvtárs szavai, amelyeket 1934-ben, a XVII. pártkongresszuson mondott: „A régi falu, melyben a legszembetűnőbb helyen a templom állt, aztán az előtérben néhány jobb ház, a zsamdáré, a papé, a kuláké, a háttérben pediig a parasztok félig bedőlt viskói, kezd eliűnni. Helyébe lép az új falu. társadalmi és gazdasági épületeivel, klubjaival, rádiójával, mozgóképszínházával, iskoláival, könyvtáraival és bölcsődéivel, traktorjaival, kombájnjaival, cséplőgépeivel, automobiljaival. Eltűntek a falu régi előkelőségei, a kizsákmányoló kulák, a vérszopó uzsorás, a spekuláns kereskedő, a nagyságos zsandár. Most a kolhozok és szovhozok, iskolák ée klubok aktív munkásai, a nevezetes emberek, az elsőrendű traktoristák és kombájnvezetők, a földmüvelés és az állattenyésztés brigádvezetői, a kolhozföldek legjobb élmunkésai és munkáenől". Sztálingrád (TASZSZ). Megkezdődött a Volga-Don csatorna Volga felé eső szakaszán lévő zsilipek megtöltése a Don vizével. A hatalmas szivattyú-állomások három és fél hónap alatt emelték fel a Dom vizét a csatornának a Don felöli emelkedőjén. A Don vize egymásután töltötte meg a fcarpovkai, bereszlávkai és a varvarovkai' víztárolókat és elérte a vízválasztó legmagasabb pontját, amely 44 méterrel magasabb, mint a Don és 88 méterrel magasabb, mint a Volga szintje. Május 24-én elbontották a vízválasztón létesített zárógátat és ekkor a Don vize megindult a csatorna Volga felé lejtő szakaszán, a kilencedik zsilip kapuja felé. Mihelyt itt is eléri a szükséges magasságot, megnyitják a zsilipkaput és a kttenc zsilip befogadja a Don vizét. A víz ezután tovább halad lefelét a csatorna e szakaszán és eljut! a Volgához. I H Lengyel Tudományos Akadémia táviratban mondott köszönetet Sztálin elvtársnak a tudomány és kultúra varsói palotájáért Moszkva (TASZSZ). A Lengyel Tudományos Akadémia elnöksége táviratot intézett J. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökéhez. A kultúra és a tudomány varsói palotájának felépítéséről szóló lengyel-szovjet egyezmény megkötése alkalmából — hangzik a távirat — a Lengyel Tudományos Akadémia elnöksége 1952. május 24-i első üléséről forró szeretetét küldi önnek a szovjet nép testvéri ajándékáért. A távirat a továbbiakban hangsúlyozza a törhetelen szovjet-lengyel barátságot, majd így fejeződik be: A kultúra és a tudomány palotája a rombolás és a háború erői ellenére épül fel fővárosunkban, mint az embeTbe vetett hit jelképe, mint népeink békés szándékainak, alkotó erőinek, testvériségüknek és közös eszméiknek jelképe, amelyeknek ön nagy kifejezője és valóraváltója. A Jutagyár dolgozói tervtúlteljesítéssel járulnak hozzá a termés gyors betakarításához A Szegedi Jutafonőgyár dolgozói az elmuit év során nem minden hónapban teljesítették tervüket. Ennek oka nagyrészt a kártoló üzemrész szűk keresztmetszete volt. Ennefe megszüntetésére Nimis Antal műszaki igazgató és Kaukál Károly, a fonóda művezetője újítást dolgozott ki, amely nagyban elősegítette a kártoló szűk keresztmetszete jellegének megszüntetését. Az újítás eredménye, hogy az üzem termelése hónapról-hónapra emelkedik. Az újítás bevezetése előtt három gépen végezték a kenderkóc kártolását. Most az egyik gépet úgy módosították, hogy azon a kártolás valamennyi fokozatát az anyag egyszeri berakásával elvégzik. Az etető henger fordulat számának, csökkentésével elérték, hogy jobban kidolgozott szalag kerül ki ,a gépből « a nyújtás arányszáma emellett háromszorosára — X8-ról 53-ra — növekedett. A gyártás egyik tényezője, hogy a fonódába kerülő anyagnak nagy szakító szilárdsága legyen. A Nimis-Kaukál újítás bevezetéséve"! a fonal szakító szilárdsága mintegy 40 százalékkal növekedett. Nagyrészt ennek eredménye, hogy a fonógépek napi ezer kiló fonallal termelnek többet, mint eddig. A szövődé hatásfoka is 7—8 százalékkal növekedett és így az éjszakai műszakban 30 gépet le l«hpt állítani. Az újítás eredményeként egy kártológép feleslegessé vált ezt a még fonható hulladékanyagok feldolgozására állították. így havonta 5—6 ezer kiló fonállal termelnek többért, ami 48 ezer forint megtakarítást eredményez népgazdaságunk számára. A kártoló gépék tökéletesítése, a szűk keresztmetszet felszámolása elősegítette a fonóda és a szövöde terv teljesítésének állandó emelkedő, seb Az egész üzem május 1-tol 24-lg 103 százalékra teljesítette ter. vét A szövődé terven felül gyártott töbíb mint 5500 kiló zsákszövetet, melyből 6500 dia rab zsákot lehet ké. szfteni. Ez a tervtúltelljesftéa jelentősen hozzájárul a termény betakarító 9 gyors végrehajtáséhoz. MŰVÉSZEK A BÉKÉÉRT! Békehangversenyt rendez a szegedi Zenekonzervatórium A jútíius elsejei béketalálkozó méltó megünneplésére a 6zegedi Zenekonzervatórium békebizottsága a Szülő MunkaKözösséggel és a tanári karral együtt a 4 szolfézs osztály közreműködésével szolfézsversenyt rendel, pénteken délután 5 órai kezdettel. Ezen 120 növendék mutatja be tanárainak irányításával jó munKájénak eredményét. A tanárok kollektív munkájával előkészített, bemutató jellegű szolfézsverseny egyben a hallásfejlesztő és zenei alapot adó szolfézstanításnak keresztmetszetét adja a szülők felé. A győztes osztály részére a Szülői Munkaközösség Vándorzészlö't ajándékoz. A versenyen két előképző csoport is szerepel, aki a hangszeres tanulást megelőzően já, t'ékos eszközökkel sajátítják el a j zene elemeit. Az előképzős csoportok tanárai Lippay Lajosné és i Csonka Miklósné. A szolfézs ceo' portok szebbnél-szebb bekedalo! kat énekelnek: az I. osztály Novikov: „J§ munkával törj előre i című Indulóját Kulrucz Éva Itinári nő, a II. osztály Halmos László| „Védd meg a békét" elmü dalát Szíjjas János tanár, a III. osztály Macourek: „Szép az élei" cimíi mozgalmi dalát T. Renyé Anna tanárnő, a IV. osztály Novikov- „Jöjj hát ifjúság" című dalát Szíjjas János tanár vezénylésével. Az Osszkar Friss Gábor indulóját énekli. Szatmári Géza n zenekonzerva'órlumi békebizoltság elnöke Ma Béke-est a szabadtéri színpadon Szeged Városa Békebizottsága ma, szerdán este 7 órai kezdett.-1 az újszegedi szabadtéri színpadon béke.estet rendre® a június elsejei béketalálkozó tiszteleiére. A műsorban a Szegedi Nemzeti Színház művészei közül többen fellépnek. Iván Margit Puccini: Pillangó kisasszony áriájá't énekli, Pataki Béla Gurnoud Fauszltjából a Mefisztó, rondót, Szabadi István Erkel* Bánk bán operájának bordalát. Papp Júlia Lehár: Vilja dalt, Olgyal Magda a János vitézből « királykisasszony dalát, Bódi József a Miss/.iszipi. dalt, Káldor Jenő pedig a Szabad szél „Duli-duli" dalát adja elő, Ra Inótj Éva Iszakovszkij: ,,Dal a békéért'1 című költeményét szavalja. Az énekszámokat a Szegedi Nemzeti Színház zenekara kiséri Paulusz Elemér vezénylésével. A műsorban közreműködik még Szerda, helyi László, a szegedi Zenekonzer. vatórium művésztanára hegedűszó mokkái. A Városi Tanács Népi Együttese népi táncakai mutat be. Lobogózzuk fel a házakat június 1-én Szeged Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága június elseje alkalmából a következő felhívást adta ki Szeged dolgozóihoz: .,Június 1-én lesz békeharcosaink megyei találkozója E nap nak ünnepi jelentőségét domborítsuk kl azdttal is, hogy ez' alkatom, mai fellobogózzük a házakat. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek! Minden raegel' dal. goző forró vágya, hogy békében építse az emberiség boldog jövőjéi. Juttassuk kifejezésre a házak fel lobogózásával is harcos békenkaratunkat." I t