Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

Bonnban gépfegyverek én géppisztolyok fedezete alatt pMfrták a békeellencs ,.keretszerződés"-! JBa kezdődik az oeszóggydléa új ülésszaka r«ntT||]s VH1. ÉVF. 122 SZÁM ITlés! malommnnkás nyerte a BékekOlceOn-aormMs főnyereményét KEDD 1052 MÁJUS 27. Az Egyesült Államok kormányának a szovjet kormányhoz intézett május 13-i jegyzéke és a szovjet kormány május 24-i válaszjegyzéke Moszkva (TASZSZ) Ez év május 13-án a Szovjetunió külügy­minisztere az Egyesült Államok, Nagybritánnia és Franciaország moszkvai nagykövetségétől megkapta az Egyesült Államok, Nagybri­tánnia és Franciaország kormányának hasonló tartalmú jegyzékét, válaszul a szovjet kormány április 9-i jegyzékére a német békeszer­ződésről. Május 24-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta az Egyesült Államok, Nagybritánnia és Franciaország nagykövetségé­hez a szovjet kormány válaszjegyzékeit. Az Egyesült Államok kormányának 1952. május 13-i jegyzéke Az Egyesült' Államok kormányá­nak jegyzéke azt állítja, hogy az Egyesült Államok kormánya kész tárgyalásokat kezdeni a szovjet j kormánnyal a német kérdés meg-' oldására é6 a tárgyalásokkal kap­csolatban előkészületeket javasol. A jegyzék a továbbiakban szem­beszáll a szovjet kormány legutób­bi jegyzékének ama kitételével, hogy Németország nem csatlakoz­hat a hatalmak ilyen, vagy olyan csoportosulásához, amely bármely békeszerető állam ellen irányul, sőt azt a kijelentést kockáztatja meg, hogy Németországgal kap­csolatos po'itikája a békéhez ve­zető utat jelenti. A német békeszerződést csak abban az esetiben lehet kidolgozni, ha létezni fog az Ö66znémet kor­mány, amelyet szabad választások eredményeként alakítottak meg és amelynek lehetősége van teljes szabadsággal részt venni a szer­ződés megvitatásában, hangzik a továbbiakban az amerikai jegyzék, majd kijelentté, hogy a német vá­lasztásokat nemzetközi vizsgálat­nak kell megelőznie Németország egész területén. Az Egyesült Államok kormányá­nak jegyzéke ezután igy folytatja: Az Egyesült Államok kormánya, az Egyesült Királyság és Francia­ország kormányának beleegyezé­sével és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányával, valamint a berlini német hatóságokkal foly­tatott tanácskozás után a követke­ző javaslatokat te6zi, 1 Az elfogulatlan bizottságnak azonnal meg kell állapítani, hogy Németország 6zovjet öveze­tében, továbbá a Német Szövet­ségi Köztársaságban, valamint Ber­lin minden övezetében megvan­nak-e a 6zabad választások meg­tartásához szükséges feltételek és ha nincsenek, lépéseket kell aján­lania a Németországban felelős­séget viselő négy hatalomnak, amelyeket ilyen feltételek megte­remtésére meg kell tenni ... A négy hatalomnak biztosítania kell a szükséges feltételeket, hogy ez a bizottság vizsgálatot folytathas­son a Német Szövetségi Köztár­saságban a 6zovjet övezetben és Berlin minden övezetében. A három nyugati hatalom és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya már kijelentette, hogy kész ezt meg­tenni, O A négy hatalomnak erre a * célra az Egyesült Nemzetek Bizottságét kell felhasználnia, amely már létezik. Az láthatóan a leg­gyorsabb és a leggyakorlatibb módja a cselekvésnek. Q Noha az Egyesült Államok kormánya határozottan előny­ben részesíti a 2. pontban kifej­tett eljárást, kész megvizsgálni bármely más gyarmati és konikrét javaslatot az elfogulatlan vizsgáló­bizottságra vonatkozólag, ame­lyet a szovjet kormány javasolni kíván ... azaal a feltétellel, hogy ezek a javaslatok elő fogják segí­teni a 6zabad választósok leg­gyorsabb megtartását egész Né­metországban. A Aminíi) ennék az elfogulatlan bizottságnak a jelentése el­készül, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország é*, a Szovjetunió kormányának kép­viselői találkoznak, hogy megvizs­gálják a jelentést abból a célból, hogy megegyezzenek: a) A szabad választások legha­marabb történő megtartásában egész Németországban, beleértve a megfelelő fettételek megterem­tését olt, ahol ez szükséges és b) a biztosítékról, amelyeket a négy hatalomnak kell adnia arra­vonatkozólag, hogy az ezeknek a szabad választásoknak eredménye­képpen megalakított össznémet kormány rendelkezni fog a szük­séges cselekvési szabadsággal a békeszerződés életbelépése előtti időszakban." A szovjet kormány 1952. május 24-i jegyzéke A szovjet kormány az Egyesült ÁUamok kormányának ezév május 13-án kelt jegyzékével kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: 1 A NÉMET KÉRDÉS MEG" • OLDÁSÁNAK HALASZT­HATATLANSÁGÁRÓL ÉS E KÉRDÉSNEK A NYUGATI HA­'TALMAK ÁLTAL JEGYZÉK­VÁLTÁSSAL VALÓ HALOGA­TÁSÁRÓL A szovjet kormány ezév már­cius 10-i jegyzékében javasolta az Egyesült Ali aimok, Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy közösen vitassák meg a né­met békeszerződés megkötésének és az össznémet kormány megalakítá­sának kérdését. A szovjet kormány, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a német békeszerződés előkészítését, előterjesztette szerződéstervezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész meg­vizsgálni más lehetséges javaslato­kat is ebben a kérdésben. A szov­jet kormány szükségesnek tartotta és tartja ennek a kérdésnek hala­déktalan megoldását, mert szem elölt tartja az európai béke meg­erősítésének érdekeit és annak szükségességét, hogy teljesíteni kell a német nép jogos nemzeti követele. seit. Mivel az Egyesült Államok kormányának március 25A válasz­jegyzékében az össznémet kormány megalakításával kapcsolatban ^ ja­vasolták a németországi általános választások megtartása feltételeinek kivizsgálását, a szovjet kormány április 9-i jegyzékében elfogadta ezt a javaslatot, ragaszkodott azon­ban ahhoz, hogy az emlílett vizsgá­latot ne az Egyesült Nemzeteik Szer­veseténck Bizottsága végezze — amelynek hatáskörébe nem tartóz; nak a Németországra vonatkozó békés rendezés kérdései —. hanem a Németországban megszállási funkciókat teljesítő négy hatalom elfogulatlan bizottsága. A szovjet kormány egyúttal másodszor is ja­vasolta az Egyesült Államok kor­mányának, valamint Nagybritannia és Franci aorsizág kormányának, hogy ne halasszák tovább a német békeszerződést, valamint Németor­szág egysége és az össznémet kor­mány megalakítása kérdésének megvizsgálását. Noha a szovjet kor­mány elfogadta az Egyesült Álla­mok kormányának azt a javaslalát. I hogy vizsgálják meg, megvannak-e Németországban a szabad, általá­nos választások megtartásánaik fel­tételei noha a szovjet kormány­nak az a javaslata, hogy a négy hatalom közötti megegyezés alapján nevezzenek ki bizottságot ilyen vizs­gált megtartására, biztosítja az em­lített bizottság tárgyilagosságát és elfogulatlanságát — a német béke­szerződés és Németország egyesítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült Államok kormányának május 13-i jegyzéke tanúsítja, is­mét elhalasztják bizonytalan időre. Az emlílett jegyzékből látható, hogy az Egyesült Államok korma nya elutasítja, hogy a négy hálá­lom végre minden huza-vona nélkül hozzáfogjon ezeknek a kérdéseknek a megvitatásához. Az Egyesült Ál­lamok kormánya ehelyett május 13-i jegyzékében egész sor új, elő­zetes fellételt tűzött ki, amelyeket március 25 i jegyzékében nem tű­zött ki ós amelyekről most java­solja a megállapodást jegyzékvál­tás folytatása útján, még mielőtt a közvetlen tárgyalásokat megkezdő­pék, így az -Egyesük Áttamok kor­mánya május 13-i jegyzékében ja vasolja. hogy a közvetlen tárgyalá­sok megkezdése előtt állapodjanak meg ,.a tárgyalások kereteit és a raeglárgyalandó alapvető problémá­kat illetően" és hogy folyiassák a jegyzékváltást a németországi álta­lános választások félté.eleit vizsgáló bizottság összetételéről és funkciói­ról. Mindezek a tények arról tanús­kodnak, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is halasztja a német békeszerződés megkötését, va­lamint Németország egyesítése és az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldását. Csak ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya május 13-i jegyzékében ismét több olyan kérdést vetett fel az anélkül is több hónapja húzódó jegyzékváltás folytatása érdekében, ahelyett, hogy a négy hatalom ho&l záfogna a közvetlen tárgyalásokhoz ós megkezdené a néimet békeszerző­dés és az összes ezzel kapcsolatos kérdések közös megvizsgálását. Ebben a helyzetben mind Német­országban. minid Németországon kí­vül .szükségszerűen megerősödik az a vélemény, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya a valóságban nem törekszik arra, hogy a békeszerző­dést megkössék és végetvessemok Németország megosztásának. A bé­keszerződés megkötése és Németor­szág egyesítése nélkül azonban nem llehet helyreállítani a független és teljes jogú német államot, amely az egész némiet nép igazi akaratát fejezi ki. O A NYUGATI HATALMAK­NAK NYUGAT-NÉMETOR­SZÁGBAN KÖTÖTT KÜLÖN EGYEZMÉNYEIRŐL ÉS AZOK­RÓL A KÍSÉRLETEKRŐL. AMELYEKKEL KI AKARNAK TÉRNI A NÉMET BÉKESZER­ZŐDÉS MEGKÖTÉSE ELÖL. A Szovjet kormány szükségesnek tartja külön felhivni a figyelmeit ar­ra, hogy az Egyesült Államok kor­mánya. Nagybritannia és Francia­szág kormányával együtt. a folyta­tódó jegyzékvól (ássál egyidejűleg külün tárgyalásokat folytat Nyugat­Németország bonni kormányával az úgynevezett keretszerződés megkö­tés ről. A valóságban ez a keret­szerződés külön szerződés, amelyet hamisan neveznek keretszerződés­nek a nép félrevezetése érdekében. Ilymódon durván megsértik a pot­sdami egyezményt, amely a négy hatalomra — az Egyesült Államok­ra, Nagybritanniára, Franciországra és a Szovjetunióira — bfzta a né­met békeszerződés előkészítését. Bár a bonni kormánnyal folyta­tott tárgyalások titkosak és bár a Milön egyezmény teljes szövegét mindeddig nem tették közzé, a saj­tóban megjelenő adatokból már is­meretessé vált e külön szerződés tartalma. Ezekből az adatokból lát. ható, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya által előkészített, emlí­tett külön szerződés Nyugat-Német­országgal, egyáltalában nem tűzi ki célul az önállóság és függetlenség megadását Nyugat-Németországnak. A megszállási statútum formális el­törlésével egyidejűleg ez a szerző­dés fenntartja a tényleges katonai megszállás rendszerét és Nyugat­Németországot függő é* alárendelt helvzelben tartja az Egyesűit Álla­mok, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányával szem­ben. Az Egyesült Államok, Nagybri­tannia és Franciaország kormánya ugyanakkor a Nyugat-Németország­gal való külön szerződés megköté­sével törvényesíti a német hadsereg helyreállítását hitlerista tábornokok vezetése alatt és következésképpen útat nyit az agresszív nyugatnémet militarizmus újjászületésének. A valóságban ez a szerződés az Egye­sült Államok. Nagybritannia és Franciaország nyílt katonai szövet­sége Nyugat-Németország kormá­nyával E szerződés segítségével a bonni kormány a német népet be­lesodorja az új háború előkészüle­teibe. Az Egyesült Államok. Nagybntan­nia és Franciaország kormánya emellett beakarja kapcsolni Nyugat­Németországot az általuk „európai védelmi közösség" alatt létesített illamcsoportosuiásba, amelynek tagjai Franciaország. Nyu­gat-Németország, Olaszország, Bel­gium, Hollandia és Luxemburg. En­nek az ál-„európai közösségnek" az atlanti tömb alkotórészévé kell vál­nia és meg kell alakítania flz úgy­nevezett „európai hadsereget", amelyben benne kell lenniök a Nyu­gat-Németországban most újjászer­vezés aialt álló német fegyveres erőknek Teljesen világos, hogy az „európai közösség" és az „európai hadsereg" megalakításának nem­csak az a célja, hogy Nyugat-Né­metország remilitarizálását törvé­nyesítsék — ezt már ténylegesen meg is teszik —, hanem az is, hogy Nyugat-Németországot bekapcsol­ják az agresszív atlanti tömbbe. Közismert, hogy az Egyesült Al. temok kormánya épp a legutóbbi időben arra törekszik, hogy minden eszközzel meggyorsítsa mind az említett külön szerződés megköté­sét Nyugat-Németországgal, mind Nyugat-Németország felvételiét az „európai közösségbe". Ezzel nem­csak véglegesen el) akarja szakí­tami, de szembe is akarja állítani Németország egyik részét Német­ország másik részével. Ez azt je­leníti, hogy az Egyesült Államok kormányának nem Németország egyesítése, nem a német békeszer­ződés az érdeke, hanem az, hogy új, külön egyezméJiyekkeí az eddi­ginél még erősebben a hatalmak északalttanti tömbjéhez kapcsolja Nyugat-Németországot és az újjá. eta/kítás alatt álló nyugatnémet had. sereget, ami összeegyeztethetetlen a békés európai fejlődés távlatai­val- Mindez azt bizony,tja, hogy je­lenleg egyezkedés folyik Nyugat­Németország revansiszta uralkodó körei és a hatalmak észaikatlanti csoportosulása között. E megegye­zés alapja csak az lehet, hogy tá­mogatják az Európában új háború kirobbantásót előkészítő Adenauer bonni kormányának revansiszta tö­rekvéseit. Csak a ném«t revansisz. ták agresszív céljait szolgálhatja a most újjáalakítás alatt álló _nyu­gatnémet hadsereg, élén fasiszta, hitlerista tábornokokkal. Ennek a nyugatnémet hadseregnek a bekap, csolása az úgynevezett „európri hadseregbe" és következésképpen az atlanti tömb hadseregébe: még job­ban kiemeli az egész atlanti cso­portosulás agresszív jellegét Ezek­nek a tényeknek a fényében senki sem hiszi el, hogy az „európai kö­zösség'' és az. „európai hadsereg" megalakítása — amelyet most ké­szítenek elő, ,»a békéhez vezető útat" jelentheti, amint ez a május 13.i amerikai jegyzékben áll. Az északatlanti tömb és az Actenauer­kormány említett megegyezésének valódi értelme csák az lehet, hogy tovább fokozzák a német revamsi.su­tákkal, Európa legagresszívebb kö­reivel val'ó nyílt egyesülésre tö­rekvő hatalmak atlanti csoportosu­lásának agresszív jellegét. A már említett külöft szerződés­hez, vagy az ,,európai közösségről" szól'ó egyezményhez hasonló egyez­mények kötése Nyugat-Németország bonni kormányával, új kötelezettsé­geket ró Németországnak erre a részéré, fokozza függőségét a meg. szálló hatalmaktól és újabb nehéz­ségeket támaszt a Németország ke­leti részével való egyesülés terén. Németország keleti részét nem kö­tik ilyen kötelezettségek és Német, ország egységes, független, demo­kratikus és békeszerető államban való nemzeti egyesülését elősegítő feltételek közölt fejlődik. Az Egye. sült Államok kormányá.nak az a törekvése, hogy a lehelő leggyor­sabban megkösse a fent említett külön egyezményeket Nyugat-Né­metországgal — miközben újból és újból halogatja a békeszerződésről és Németország egyesítéséről szóló tárgyalásokat —, azt jelenti, hogy az említett külöin egyezményekkel a német népet kész tények elé akarják állítani: a német népe* Nyugat-Németország remilitarizáló, sánok ténye éa az elé a tény eiá állítják, hogy a megszálló csapa, tokai Nyugat-Németországban tart. ják, a békeszerződés megkötésének és Németország egyesítésének út­jába pedig leküzdhetetlen akadá­lyokat gördítenek. Nem lehet azonban egyrészt ki. nyilatkoztatni a békeszerződés és Németország egyesítése szükséges, ségének elismerését, másrészt min­dent megtenni azért hogy megue, hezítsék és megakadályozzák a né. met békeszerződés megkötését és az egységes német állam helyreállítá­sát Ez minden bizalmat aláás aa ilyén hatalmak kettős politikája iránt és a német népet az elé «* szükségesség elé állítja, hogy sa­ját utakat keressen a békeszerződés és Németország nemzeti egyesítése felé. 3 A SZOVJET KORMÁNY • JAVASLATA. Noha a német békeszerződés kér­désében, valamin* Németország egyesítésének és az össznémet kor. mány megalakításának kérdésében ellentétek vannak, a szovjet kor. mány isimét javasolja az Egyesült Államok kormányának, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy közösen vitas­sák meg ezeket a kérdéseiket é3 akadályozzák meg a további huza­vonát ebben az ügyben. Ezeknek a kérdéseknek további jegyzékváltás útján való megvizs. gálása csak megnehezítheti a meg­egyezést és nem vezethet olyan eredményekre, amilyeneket közvet­len tárgyalásokon el lehet érni. Ha a német békeszerződés és Német­ország egyesítése kérdésének meg. oldását tovább halasztják, ez feltét, lenül jogos elégedetlenséget kelt a német népben, nem is beszélve ar­ról, hogy az ügy ilyen_ elhúzásai ellentmond Németország és a szom. szédos államok normális és tartós kapcsolatai megteremtésének és a* általános béke megszilárdításának, A szovjet kormány ezzel kapcsolat, ban abból indul ki, hogy a német békeszerződés kidolgozása terén mind a Szovjetunió kormányát, mind pedig az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányát a potsdami egyezmény határozatai fogják vezérelni, külö­nösen Németország határainak kér. (lésében, amint erre a szovjet kor­mány már rámutatott április 9-i jegyzékében. Ami a7 össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy; ezt a kormányt is a potsdami hatá. rozatokavak, a békeszerződés megkö­tése után pedig a békeszerződés ha. tározatainak kell vezetmök, amely szerződésnek az európai tartó3 béki megteremtését keit szolgálnia, ütt zed kapcsolatban a szovjet kormány, továbbra is a német nép elvitatha­tatlan jogának .tartja. hogy az or­szág védelméhez szükséges sajáf nemzeti fegyveres erőkkel rendel­kezzék, mert enélkiil az össznémet kormány hatáskörének kérdéséi! nem lehet igazságos és méltó mó. don megoldani. A szovjet kormány­amikor javasolja, hogy haladéktata, nul kezdjenek közvetlen tárgyalá­sokat Németország békeszerződésé, ről és az össznémet kormány meg­alakításáról, azt is figyelembe ve­szi, hogy Németország egyik vagy másik részének más államok kor­mányával kötött külön egyezményei semilyen kötelezettséget nem rónnK az össznémet kormányra és hogy az össznémet kormány — miután aláírta a békeszerződést — rendel, kezni fog minden olyan joggal, amilyennel más független. szuverón államok kormánya rendelkezik, A Szovjetunió külügyminiszté­riuma hasonló jegyzéket intézeti: Nagybritaninia éa Franciaország nagykövetségéhez. A Don vize átjutóit a vízválasztón és megindult a Volga felé Elérkeztek a csatorna megnyitása előtti farrá napok a Volga­Don csatorna épilői számára. A Don vize már keresztüljutott a vízvá­lasztón. Több kilométeres utat tett meg, megtöltött három víztárolót éa közel van a Volgához. A vízválasztó legmagasabb pontján soha nem volt annyi gép, mint ezekben a napokban. Széles fronton indult meg a földmunka. A kotrógépek teljes erővel dolgoznak, a földgyaluk mélyítik a csatornát, tisztítják a medret és a gépltocsik százai szállítják a földel. Szélesítik a kijáratot a vízválasztó Volga felöli lejtőjéhez. A Don vize 24-én megkezdte útját a Volga felé. Moszkvai idő szerint 12 óra 45 perckor két exkavátor ment a földgáthoz. Néhány mozdidattal rést. törteit a gáfm fe <4 Dón yizg majvMk. ft lejtő &1A,

Next

/
Thumbnails
Contents