Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

KEDD MÁJUS 27. ELMÉLETI TANÁCSADÓ A nemzeti kérdés (Befejező rész.) | tisztább a német. Ezért „hívatott uralkodni az egész világon. A fajelméletet ma az amerikai imperialisták hangoztatják azzal Az Októberi Szocialista Forrada- '8 különbséggel hogy az amerikai lom elaő feladatának tekintette, néP • „felsőbbrendű faj Bogyam oldotta meg a Bolsevik Párt a nemzeti kérdést F hogy rendezze a nemzetek ön­rendelkezési jogát. Néhány nappal, a szovjet kormány megalakulása uttea, 1917. november 15-én Lenin és Sztálin aláírásával megjelent az „Oroszország népeinek jogai­ról szóló deklaráció". Ez kinyilat. koztatta: 1. Oroszország minden népe egyenjogú és szuverén. 2. Oroszország minden népét megilleti az önrendelkezési Jog, értve ezalatt azt a jogot is, hogy kiválhat Oroszország kötelékéből és önálló államot alkothat. A kozmopolitizmus A marxizmus-leninizmus kezdet­től fogva úgy határozta meg kozmopoLi'iizmust, mint a pénzem, berek eszményképét. Engels 1845­ben a „Die Lage der Arbe'tender Klas.se In England" (A munkásosz­tály helyzete Angliában) című munkájában azt írta, hogy a bur­zsoázia számára „Minden ami i földön van, csak a pénzszerzést szolgálja". Az üzlethajhászók és a bankárok csak egy uralmat, pénz-uralmát ismerik. Ezek a „Vi­3. A szovjet kormány megsztln- ; lágpolgárok" ott érzik magukat legjobban, ahol pénzt lehet keresni Találóan Illik rájuk az „ubi pecu nia ibi patria" (ahol a pénz, ott < haza) latin, közmondás. A kozmopolitizmus kapitalista embertelenséget jelent, hiszen tel­jesen elveszti a népek nemzeti jel­legét, egész lelkét és nem hagy mást, mint gyökértelen, cserél­gethető és uniformizált rabszol gáknak, vándorló ós névtelen em­bcrárnyaknak világméretekben fo­lyó durva és cinikus kizsákmá­nyolását. A kozmopolita számára az ember srkematikus személy, „Világpolgár", akinek nincs ha­tét minden nemzeti vagy vallási előjogot, vagy korlátozást. 4. A szovjet kormány biztosítja éa előmozdf'ja Oroszország min­den nemzeti kisebbségének és nép­csoportjának szabad fejlődését. E feladatok végrehajtása céljá­ból külön Nemzetiségi Népbiztos­ság alakult, amelynek vezetését Lenin elvtars javaslatára Sztálin elvtárs töltött be. Az évszázados cári elnyomás Igen elmaradottakká tette Oroszország területén élő kis népeket. A szov­jet! kormány gondoskodása követ­keztében rövid idő alatt behozták ezen népek az elmaradottságukat. zája, nincs családja, nem tartozik A nemzetiségi területeken fejlesz- semmilyen néphez, nincsenek nem­tették az ipari, hogy ott kiala- , zeti hagyományai és sajátosságai kuljon a munkásosztály. Gondos- ; Bjelinszklj, a nogy forradalmi de­kodni ke'lett arról is, hogy kultu- j mokrata a kozmopolitákat az em­ráWs téren ls behozzák elmara- ; beriség útlevélnélküli kóbor ván­dottságukat. Ki kellett fejleszteni doralnak nevezi. „A kozmopolita a nemzetiségiek saját értelmiség — mint mondja — valamilyen ha­géit. A magyarokkal rokon cSuva­soknak a forradalmllag még csak saját ábc-Jük sem volt. Most saját szocialista autonóm köztársaságuk •an, saját kormányuk, Iskoláik és főiskoláik. A hivatalos és okta­tást nyelv anyanyelvük. Ma össze­sen 751 értelmiségi dolgozójuk van, ellentétben a forradalom előtti 53 értelmiséggel. A szovjet kor­mány gondoskodása tette lehetővé, hogy az oroszországi nemzetisé­giek rövid idő alatt évszázados el­maradást hoztak be. A lenini-sztá­lini nemzetiségi politika kiáltotta zug, értelme'len és különös je­lenség, valamilyen ködös, homá­lyos kísérlet, erkölcstelen, lélek­nélküli lény, eki méltatlan arra, hogy az ember szent nevével il­lessék". A kozmopolitizmus a kapitalizmus általános válságának időszaká­ban egyrészt az elmaradott orszá | cok gazdasági leigázásával, más­részt a szocialista államok egy­ségének megbomleszlásával új tar­talmat nyert. A burzsoá kozmopoli­tizmus az imperialista agresszo­rok különösen a világuralomra törő a próbát az intervenció és a Nagy amerikai monopol kapitalisták leg­Honvédö Háború éveiben. Ez a j fontosabb ideológiai fegyvere. A nemzetiségi politika szolgál min- ! nemzetközi kartellek, trösztök taképül a népi demokratikus or- rabló szándékainak komoly aka­szágoknak' is. ! dálya az egyes államok szuveré­A nemzeti kérdés tárgyalásánál nitása. Éppen ezért a finánclöke a nem lehet említés nélkül hagyni a hatalmának alávetett népek és or­nacionalizmus és a kozmopolitiz­mus kérdését. •fl a nacionalizmus F Olyan ideológia, amelyet a kizsák­mányoló osztályok hoznak lére és ápolnak kapzsi érdekeik védel­mében. A nacionalizmus ideológiája a történelem elferdilósén alapult, hogy az egész történelmet önké­nyesen nemzetek közötti ellensé­geskedésekre korlátozzák. Ez az ideológia magának a nemzet meg- . „ . ,,, .- . - . i,.m|.,».,0. * s I legyen &z imperialistáknak. A vi­hamisitasáia tor. A nemzetet úgy I lágméretú gazdaság, a világrend­,.Természetes közős- üreég stb. hazug álarca mögött lé­•MM tabló Szágok politikai függetlenségének megdöntésére törekszik miután e második világháborúban egy sor területet elvesztett és az a veszély fenyegeti, hogy a többi területek is kucsúsznak a lába alóL A bur­zsoá kozmopolitizmus ideológiája azt a tényt tükrözi vissza, hogy a monopóliumoknak, immár szük sa­ját hazájuk területe és létük fenn­tartásához az egész világ piacaira szükségük van. A kozmopolita ide­ológiának az a hivatása, hogy en­nek elérése érdekében segítségére legyen ciz imperialistáknak. tekinti, mint ségot", „biológiái tényezők" ered­ményét, sőt, mint valamilyen őrök idők óta fennálló „nemzeti lélek" termékét, Innen származik az nyegében a monopóliumok szándéka húzódik meg. A kozmopolitizmus összefüggése értelmetlen és embertelen "téted aA ^cWlizmuasal tagadhatatlan. hoov ví.r/i •- Amikor az USA ideológusai egy egységes „világállam" megteremté­séről beszélnek, abból a tényből hogy vannak „kiválasztott" nem­zetek, amelyek uralkodót hivatot­tak az „alacsonyabbrendü" nem­zetek feletti A nacionalizmus politikája arra irányul, hogy egyik nemz-et leigáz­za a másikat. Leigázzák a kis nemzeteket, kizsákmányolják és el­nyomják a gyarmati és félgyarmati népeket. E po'itika célja az, hogy megossza a dolgozókat, szembeál­lítsa őket egymással, elterelje fi­gyelmüket és erejüket a békéért, demokráciáért ós szocializmusért vívott harcról. A nacionalizmusnak legdurvább, legál'atiasabb megnyilvánulása a népek kifosztásának és kirablá­sénak, sőt a népirtásnak nemcsak elmélete, hanem a fasizmus gya­korlati programmja, a „far-elmé­let. A különböző „faj"-elméletek szerint az emberi társadalom tőr­indulnak ki, hogy vannak teljes és nem teljes jogú nemzetek. A burzsoá kozmopolitizmus ideoló­gusai a faje'mélet új változatait vetik fel, és éppen azt akarják bi­zonyítani, hogy az amerikai Jenki kozmopolita jellege teszi az ame­rikai népet felsőbbrendű emberré, amelynek az a hivaóása, hogy ural­kodjék a világ felett. A kozmopolitizmus kedvenc esz­méje a világállam, illetve a világ­kormány megteremtése. A jelszót Truman etuök adta ki Kansas City­ben 1945 ben tartott beszédében és jellemző, hogy Bevin angol mun­káspárti külügyminiszter is a vi lágkormány megteremtése melleit foglalt állást. A világállam propa­gálói hangoztatják, hogy a nemzeti szuverénilás akadályozza a nemze­4z MNDSz lll. kongresszusa megfogadta Pártunknak. Rákosi elvtársnak. .4 magyar asszonyok eleget tesznek a békehareban előtlünk álló nemes, magasztos követelményeknek A Magyar Nök Demokratikus Beszéde végén a Kongresszus­Szövetségének III. Kongresszusa nak ajándékul nyújtotta át Belo­vasárraap folytatta tanácskozásait, ianmisz elvtárs bekeretezett arc­Az első felszólaló Hegedűs Magda, képét. az MNDSZ országos szervezőtit- j A Kongresszus tagjainak tapsvi­kára megállapította, hogy az MN- hara közepette úttörő küldöttség IV DSZ politikai ós kulturá'ig nevelő- köszöntötte a tanácskozó asszo- ; tudjuk kivenni részünket, ha eró'sil­munkája sokat fejlődött a legutób- ;ly0kal. Az Iráni asszonyok üdvöz- jük szervezeteinket. Vonjunk be bi kongresszus óta. Az olvasókö- ietét Puran Omidi, a bolgár nőkét mozgalmunkba minden jószándékű, rökben több, mint 100 ezer asszony 2ilalica Georgieva Va6zilevna tol- békét akaró magyar nőt. Szltárdít­veT.f részt eddig. Harmadrészük mácsotta, majd Atrana Hornik S*fö- ! suk míg szervezeteink vezetését. hogy iiagytudású, művelt szakember váljék belőlük. Erősítsük a szülői munkaközösséget, javítsuk meg ai család és Iskola együttes nevelői munkáját Ezekből a Szép feladatokból úgy szervezetien kívüli. Az elmúlt esz- mer; az Osztrák Nőszövetség bécsi tendöben 760 ezer szülő, elsősor- szervezetének elnöke köszöntötte a ham anya hallgatta végig a Szülők j Kongresszust. Isko'ája előadásait. A tavalyi or. i . szágos kultúrversenyen 20.700 MN- 1 Benke Valéria az Országos Bé­DSZ asszony szerepelt és az idei , Kehamács titkára békeharcos helyt­járási kultúrversenyen is nagy [ állásra szólította fel az MNDSZ számban vettek részt. : asszonyokat. A vasárnapi tanácskozás ünnepi I — A békeharc — mondotta a pillanatai voltak, amikor a kül- többi között — a mi szocializmust dötfek Rákosi Mátyás elvtársat, építő hazánkban tetteket kíván, dolgozó népünk szeretett vezérét helytállást, példamutatást a mun­köszönthették körükben. Tapsvi- kában. Rendkívül fontos az MNDSZ har fogadta a terembe lépő Rákosi csoportok, a békebizottságok fel elvtársat, aki mosolyogva viszo- világosító munkája az nozta a meleg ünnep'ést. A ter­met betöltötte a felcsendülő vidám énekszó: „MNDSZ asszonyok és leányok Szórjatok a lába elé virágot. Hadd járjon ö a rózsában bokáig, ISt^JSSf*^ SKE! SEraSr A kek és jé könyvek olvasására," bé­keharcos filmek és színdarabok megnézésére való buzdítás. Lídia Alina Orpe finn küldött arról számolt be, hogy Finnor­szágban egyre szélesedik a béke­Rákosi elvtárs nagy érdeklődés- | b jól!ehet mindenkit üldöznek, se hallgatta a tanácskozást, ame y- ^ ^ Jbókér51 nek során igen sok hozzászólás hangzott el. Felszólalt Nagy Ká­rolyné elvtársnö is, Csongrád me­gye MNDSZ titkára. Beszédében a többi között elmondotta, hogy me­gyénkben is egyre nagyobb szám­ban vállalnak munkát az üzemek­ben, a háziasszonyok. Vangia Vurma görög nőküldött sokait szenvedett Görögország asszonyainak üdvözletét tolmácsol­ta. — Görögország asszonyai — mondotta — azzal a tudattal har­colnak az amerikai megszállók és görög moneirchofasiszták ellen, hogy felvirrad a mi hazánkban is a boldogság és a népi demokrácia napja. Eliza Uriz a 13 évi fasiszta ura­lom által megkínzott Spanyolor­szág asszonyainak üdvözletét tol­Erősítsiik a belső demokráciát a taggyűlések rendszeres megt'Hasá­val ls. Legyenek megnyilvánulása. Ink vonzóak, változatosak, neye!(j­hatásúak, hogy oda szívesen járja­nak az asszonyok. Valósítsuk meg csoportjainkban az üzemi nődnlg«r­zók és háziasszonyok, a termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztasszonyok együttműködését. barátságát. Erezzék az értelmiség! asszonyok is, hogy ott a helyilk körünkben. Az MNDSZ-ben Is szi. tárdíthatják kapcsolataikat a dol­újságcik- ! j,ozó n^kci az MNDSZ.ben ls se­gíthetik a szocialista építőmunkát Ismereteik terjesztésével. Különös gonddal vigyázzunk arra. hogy ne vonjunk éles határt az MNDSZ és az MNDSZ-cn kívülálló asszonyok közölt, harcoljunk azért, hogy azok a nők. akik ma még nem tagjaink, bekapcso'ódjanak a békemozgalomba. Segítsük a béke­bizottságok alakítását és működ, jünk velük együtt. Adjon az MN_ DSZ III. kongresszusa új Jendüle. mácsolta. Paulme Kunes angol kül- ; tet a magyar nők fejlődésének, dö'lt a legutóbbi angol nemzeti nö- ; friss erőt munkájukhoz. A kon­gyűlés sikeréről beszélt. Anna Ma. gresszus útmutatásait követve, rie Poutsen, a dán nők nevében munkával erősítsék hazánkat, a üdvözölte az MNDSZ III. Kongresz- béke országát, szusát. Alba DuTand, a fnamcia i Éljenek alkotmányunkban blztosf­nöszövetség ajándékaként Dmnlelle tott jogaikkal, legyenek rendlthc­Casanova mellszobrát adta át az j tétlen harcosat ötéves tervünknek, MNDSZ-nek. | a népek barátságának, a békének A nagyszámú hozzászólások vé­geztével Vajdai Lajos né bejelen­tette, hogy a Kongresszushoz 281 üdvözlő távirat érkezett. A továb­biak során határozati javaslatod fogadtak eL A kongresszus határozata A határozat leszögezi az eddigi eredményeket s feltárja a hiányos­ságokat is és az MNDSZ feladatául lüzl kl: tudatosítsa a magyar nők között: az erő és az igazság a bé­ketáhor oldalán áll, a világot át­fogó békemozgalom napról-napra nagyobb győzelmeket arat. Az MNDSZ feladata az Is. hogy megmagyarázza a nőknek: nz Im­perialisták nem nyugszanak bele veszteségükbe, továbbra ls folytat­tak a népek megtévesztésének poli­tikáját és hazug békeszó'.amokat hangoztatnak, de az emberiség mil­lióinak életé® veszélyeztető kalan­dor-vállalkozásokba bocsátkoznak, hogy megtartsák, sőt kl Is terjesz­szék uralmukat A békét meg tudjuk védeni — folytatja a határozat —. ha erősek vagyunk, erőnk úgy növeksizlk, ha Magyarországból a vas és acél or­szágát teremtjük. Ezért kell min­dül magyar nőnek résztvennle öt­éves tervünk tűltc'jesftésében. Városon és falun kapcsolódjék be mind több háziasszony a termetes­be, tanuljanak szakmát, hódítsanak egyre újabb nmnktcriilelcket, le­gyenek élenjárók a munkafegyelem­ben, a mnnkaversenyben. Az MNDSZ harcoljon azért, hogy f.szrskben és ál'aml pnzdaságok­ban. génál'omásokon m'nd több nő dolgozzék és érjenek el kiváló mun­kateljesítményeket. Ismertesse az gyénllrg dolgozó porasztnsszon.vok­kcl Sztálin elvtárs tanítását, hogy a falust nők Igazi cgvenfogúsága esak termelőszövetkezetekben • végzésében éa alkalmazzak meré­szen az új szovjet módszereket s fejlett agrotechnikát. Küzdjenek azért, hogy mlmtenki maradéktala­nul teljesítse az állam iránti köte­lezettségét. Az MNDSZ dolgozzék minden ere­jével a falu szocialista átalakulá­sának, u termelőszövetkezetek felvi­rágzásának nagy munkáján. Legyenek az MNDSZ asszonyok a családban Is az ötéves terv harco­sai. Ruzdltsák férjüket, családjuk minden tagját fegyelmezett munká­ra, egyre magasabb eredmények el­érésére. Azok a háziasszonyok, akik nem tudnak részt venni a termelés­ben. segítsenek a úlVgozó nők ház­tartási, gvcrmekncvelésl problémát megoldásában. A nők teljes egyenjogúsága meg vn'ősításának érdekében vonjunk be mind több nőt a tanácsok mun­kájúba. a közügyek intézésébe. Erezzék a nők az a'kntó munka, az ál'ami és Társadalmi étet minden területén is nz ország gazdáinak magukat. Emeljék a nők szakmai képzettségüket, műveltségüket, tö­rődjünk azzal, hogy a dolgozók Is­koláján, a különböző szaktanfolya­mokon, egyetemeken ls elfog'nlják a nők az őket megillető helyet. Kapcsolódjanak be a kntlúrottho nok ételébe, legyenek a kultúra él­vezői és munkásai, a könyv legyen lakásuk legfőbb dísze. Segítsük ötéves tervünk és to­valósut ] valibi terveink teljesítését azzal, meg | hogy hazaszeretetre, emberiességre Az MNDSZ asszonyok mutos-anak | neveljük gyermekeinket, nem kí" példáf a munkák Idejében való el" 1 mé'jiik az áldozatot tanulásukért, — fejeződik be a határozat. A kongresszus a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Megválasztják az országos vezetőséget Ezután ugyancsak egyhangú lel­kesedéssel választották meg az or­szágos vezetőséget. A vezetőség élén VÍISS Istvánné elvtársnő, az MNDSZ főtUfkára áll. Csongrád megyéből beválasztották az or­szágos vezetőségbe Acskov Szláv­kóné tszcs-tagot. Hajdú Lászlóné. szövömunkást és Simon Istvánné tszcs-tagoit. A vezetőségben egyéb­ként élenjáró munkásnők, dolgozó paraszt asszonyok és kiváló értel­miségi dolgozók szerepelnek. A választás után Szabó Piroska elvtársnö, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának titkára a legkivá­lóbb munkát! végzett MNDSZ funk­cionáriusoknak kitüntetéseket adott át. A tanácskozást Vass Istvánné elvtársnö zárószavai fejeztéto» be, amelyben a Kongresszus üdvözle­tét tolmácsolta a Szovjetunió. Kína. Korea, a népd demokráciák és a kapitalista országok dolgozó asz­6zonyainak, majd a következőket mondotta: — Legyen III. Kongresszusunk zárója fogadalomtétel pártunknak •és Rákosi elvtársunknak, hogy az előttünk álló nemes ós magasztos követelményeknek mi, magyar asz­szonyok eleget teszünk. Vass Istvánn/é elvtársnö zársza­vai utón a küldöttek ajkán fel­csendült a béke himnusza. A küldöttek kendőjüket lobogtat­va ünnepelték győzelmeink szer­vezőjét, pártunknak nagy vezérét. Rákosi Mátyás elvtársat. Hosszú percekig éltették a világ dolgo­zóinak bölcs tanítóját, Sztálin elv­társat. Befejezésül felcsendült a nemzetközt proletáriátus himnu­sza: sa Internacionálé. lénete nem az osztályharc, hanem lük boldogulását, például Bidault az emberi fajok egymás közötti francia miniszterelnök 1949 ben a harcának a története. A fajelméletek lényege: az emberi társadalom fajbkra, éspedig „fel­sőbbrendű fajokra" és „alsóbbren. dü fajokra" oszlik, A fekete, vö­rös. és sárgabőrü embereket a faj­elmélet kivétel nélkül az „alacso­nyabbrendü" fajokhoz sorozza. A fehérbőrüek, „felsőbbrendűek", de különbséget kelt tenni a fehérbő­rüek között is. A felsőbbrendű (aj az árja. Az árja népek között fel­sőbbrendűek az északi népek. Az közül faiilag a leg­nemzeti határokról adott nyilatko­zatában ki jelentette, hogy a nem­zeti határok a történelem sebhelyei és az egész világot egy nagy föld­golyó részvénytársasággá kell át­alakítani. E részvénytársaságban természetesen a főrészvényes Ame­rika lenne és a világállam cégére alatt nyugoíltan kizsákmányolhatná a világot. Reves Emmera amerikai „tudós", a kozmopolitizmus szellemi apostola, miután tudja, hogy egy ilyen világméretű kizsákmányoló részvénytársaságnak megszervezése a szocialista államok létezése miatt nem lebecsülendő akadályokba üt­közik, így hát feléleszti a hitleris­ták állal hangoztatott keress1.eshad­járat eszméjét. Minthogy az amerikai imperia­listák nacionalizmusának és kozmo­politizmusának egyaránt az a célja, hogy szellemileg lefegyverezzék a népeket és alkalmatlanná tegyék őket a szabadságukért és nemzeti függetlenségükért vívott harcra, természetes, hogy mind a naciona­lizmus, mind a kozmopolitizmus el­sősorban a szocialista nemzetközi­ség ellen, a népek szabadságát és függetlenségét védő Szovjetunió el­len éa a szocializmus alapjait le­rakó, függetlenségüket gerincesen védő, a Szovjetunió barátságára, az egymás közötti barátságra és a nemzetközi szolidaritásra támaszko­dó népi demokrácia országai ellen irányul. A nacionalizmus, a sovinizmus, a faji elmélet, a kozmopolitizmus el. leni harc vere egyik legélesebb fegy­az internacionalizmus és az Igazi hazafiság A nemzetköziség nemcsak a naci­onalizmus ellen fegyver, hanem a dolgozók mindenfajta elnyomása el­len is. A nemzetköziség alapja a Szov­jetunió külpolitikájának is, vagyis viszonyának a haitárain kívül élő népekhez. A szocialista nemzetközi­ség szellemében szabadította fel a Szovjetunió hazánkat. A szocia­lista nemzetköziség sziliemében se­gített létrehozni a Szovjetunió a népi demokrácia országait és segíti őket fejlődésükben. A szocialista nemzetköziség szellemében kötötték meg a népi demokratikus államok a Szovjetunióval és egymás között a baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket. 'Érmek, a szocialisla-.nazn^fközU séginek köszönhetjük, hogy megsza­badultunk évszázados ellenségeink­től, hogy újjáépíthettük országun­kat és hogy hozzáláthattunk az öt­éves tervünk megkezdéséhez, amely a mi hazánkban is a szocializmus alapjait rakja le. A proletár nemzetköziség szelle­mébon segítik a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság éa a népi de­mokráciák országai a szabadságuk­ért és függetlenségükért harcoló hős koreai népet az amerikai agresszorok támadása ellen. A pro­letár nemzetköziség szejlcmébeii í tél ­jük el Beloiannisz és mártír társai hóhérait. Kötelességünk, hogy a hazafiak, a béke barátai, az atomfegyver el­tiltásának és a baktóriumháború megszüntetésének hívei mellé áll­junk. Kötelességünk, hogy hazafi­ságunkat egyesítsük a Szovjetunió iránti barátsággal. Szabó Jnwe.

Next

/
Thumbnails
Contents