Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

2 SZERDA. 1952. ÁPRILIS 16. PÁRTÉLET A PÁRTSZERVEZET SEGÍTSÉGÉVEL Területünk béketózoltságai eredményes munkával készülnek május 1 megünneplésére Pártszervezetünk területének 21 békebizottsága a békeharc foko­zásával válaszol az imperialisták fokozódó háborús előkészületeire. Pártszervezetünk mindinkább arra törekszik, hogy előtérbe helyezze és döntő mértékben megjavítsa a békebizottságok munkáját. Erre késztet bennünket az imperialisták újabb és újabb provokációja, a békeharc növekvő feladatai. Párt­szervezetünk felismerte a béke­bizottságokban rejlő hatalmas moz­gósító erőt, éppen ezért tevéke­nyen segíti békebizottságainkat a fe'adatok végrehajtására. Minden hónap első napjaiban pártszervezetünk vezetősége értelcexletet fari a békebizottságok titkáraival és elnökeivel. Ezen az értekezle­ten megszabjuk a békebizottságok feladatait «z elkövetkezendő hó­napra, de ugyanakkor kiértékeljük addigi munkájukat is.% Ugyan ezen az értekezleten megállapítjuk, hol, mikor tartunk kisgyüléseket. Ennek az az előnye, hogy hosszú idő áll rendelkezésére békebizott_ ságainknak a kisgyülések alapos előkészítésére. Vezetőségünk tag­jai fe'váltva békekisgyüléseket tartanak, ezáltal is szorosabbra fű­zik pártszervezetünk és a kerület dolgozóinak kapcsolatát. Tudjuk, hdgy békebizottságaink abban az esetben végezhetnek va­lóban Jé munkát, ha azok vezetői rendszeresen képezik magukat. En­nek érdekében békebizottsáai li' kárainkat bevontuk az oktalésba. A pártszervezet ée a dolgozók kap­csolatának megszilárdítása érde­kében arra törekszünk, hogy a bé­kebizoltságok vezetőségei és tagjai rendszeresen résztvegyenek pártnapjainkon. | A RákosJ elvtárs születésnapjá­nak tiszteletére indított verseny nagy lendületet adott kerületeink­ben a békebizottságok munkájá­nak. Sok békehizottságunk tanul­i mányozta ezekben a hetekben sze­retett vezérünk, Rákosi elvtárs éle­tét, s ebből is erőt merítettek to­vábbi jó munkához. Békebizottsá­gaink figyelemmel kisérik a kül­é« belpolitikai eseményeket és azokról rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat. A verseny eredményeként a Kígyó-utca 1. szám alatti háztömb­ben újabb békebizottságot alakí­tottunk és most szervezzük meg a Klauzál-téri békebizottságot. Bó­kebizottságaink egyre nagyobb gon­dot fordítanak a szemléltető agitáció megjavítására, a faliújságokra, csoportos íilmlá­l togatásokat szerveztek, olvasó kö­röket alakítottak. Minden egyes I munkaterület irányítására felelőst választottak, így az emelet felelő­sök száma 126-ra emelkedett. Kü­, lönös képpen jó munkát végeztek a versenyben a Kölcsey-utca 8, 10, II a Sztálin-krt. 42/a.—48.. a Baj­csi-Z®ilinszky_u. 15—17,20—22 ée az Oroszlán-utca 4. számú ház béke­, bizottságai. Rendszeresen megtart­i iák a vezetőségi ülésekel, jól e!5­j készítik a békegyűléseket, egyéni agi'tációval vesznek részt a tapasz­talatcsere-mozgalomban. A verseny , kiértékelésekor az ünnepi pártna­pon adtuk át az Oroszlán-utca 4. szám alatti békebizoftságnak párt­szervezetünk könyvjutalmát és vándorzászlaját. Pártszervezetünk támogatása és békebizottságaink jó munkája ered­ményeként a Belváros VI. területi békebizottságok, a belvárosi kerüle­tek között folyó versenyben, a Vá­rosi Békeiroda értékelése alapján | a második helyre küzdötték fel ma­1 gukat. Azokban a háztömbökben, ahol kevésbbé ismerték fel a béke­bizottságok munkájának jelentó­[ 6égét. pártszervezetünk vezetősége népnevelőket küld ki, hogy segít­sék békebizottságaink munkáját. Ennek eredményeként egyre több dolgozó ismeri fel a békemozga­lom jelentőségét, egyre többen vesznek részt a kisgyűléseken. A legiutóbbi kisgyűlések felszólal*' elmondották, hogy Sztálin elvtárs legutóbbi válasza a nyugati újság­írók kérdéseire, még inkább meg­szilárdítja a dolgozóknak a béke győzelmébe vetett hitet, s újabb erőt merítenek Sztálin elvtárs sza­vaiból a békéért folyó harchoz. Békebizol'tságaink fokozott mun­kával készülnek május elsejére. A Bajcsi-Zsilinszky-utca 20—22. szá­mú házak lakót a békebizottság Ja­vaslatára 435 forintot gyűjtöttek. Ebből az ősszegből két zászlót vá­sároltak, amelyeket a házak a6z­szonyai hímeznek. Ezekkel a zász­lókkal vonulnak majd fel a május elsejei ünnepségeken. Békebizottságaink májU6 elseje méltó megünnep'ésére felajánlot­ták, hogy újaíú) dolgozókat kap­csoltnak be a békebizottságok mun­kájába. Békebizottságainknak arra kell tőrekedniök, hogy szüntelenül végezzék szervező munkájukat, újabb és újabb dolgozókait kap­csoljanak be a béke tevékeny vé­delmébe, alakítsanak újabb és újabb békebizottságokat, hogy még inkább megerősítsük a Szovjetunió vezette béketábort. Somogyi Aladár Be'város VI. szervezőtitkára A SZOCIALISTA KERESKEDELEM TAVASZI ÁRUBEMUTATÓJA ELÉ Nem lehet mindent az elzavart elnökre kenni # I VAGYIS | a balástyaí Gorkij tszcs-nek is ki kell Űzetnie államadósságát A balástyai Gorkij.termelőcsoport tagságának végképp körmére égett az állammal szemtóni adósság. Az őszi zárszámadáskor — mint a Jó szentnek — valamennyi tagnak maga felé hajlott a keze. Szétosz. tották a jövedelmet anélkül, hogy megadták volna az államnak, ami az államot illeti. Takarmánygabo­nával ia adósak maradtak, de leg­jobban a hizottdisznónál. meg a baromfinál követtek el súlyos mu­lasztást. Már akkor sejdítették, hogy ez nem visz jóra, de a bennük lappangó kapitalista esőkevény, a „mindent csak magamnak" gon­dolkodás mégis háttéribe szorította lelkiismeretük tiszta hangját, a ha. závai szemtóni becsületet. Később, amikor kiderült hogy Márta Ferenc csoportclnök kezéhez kisebb-na­gyobb anyagiak ragadtak és min­dennel törődött, csak a tszcs pro­blémáival nem, úgy érezték: meg­van a bűnbakk. a tagságot a leg. kisebb felelősség sem terheli. Az elnököt annak rendje és módja sze. rint menesztették, de a beadás­kérdés felett is napirendre tértek. Jól éltek, ment minden a régi ke rékvágásban Igen ám, de citerahurt sem lehet a végtelenségig feszíteni. Az állam, az egész dolgozó nép követelni kezdte, hogy a balástyai Gorkij­tszcs is álljon ki becsülettel a szo­cializmus építésének vártájára. Az újság is arról írt, meg a járástól kilátogató elvtársak is azt mon­dották: nem elég termelőcsoporlot alakítani, azt meg is kell tölteni szocialista tartalommal. Vagyis az egytótömörült szövetkezeti parasz. toknak jó példát kell mutatniok az egyéniek fetá a termelésben is, a beadásban is. ök ezt akkor nem értették, vagy nem akarták érteni. Ráadásul megjelent az idei begyűj­tési rendelet, amelynek törvény­beiktatásához maguk a Gorkij­tagok is hozzájárultak és ez a ren­delet fokozottabb erőfeszítést kl. vánt a termelőcsoportoklól is az öt. éves terv vatáraváliása érdekétón. így szaporodott a „Gorkij" csoport államadóssága is a tavalyival együtt 29 mázsa disznóra, 360 kiló baromfira és több mint 10 ezer to­jásra­A pohár belelt, a szégyenfoltot el kellett takarí­tani a csoport, testéről. Maguk a tagok indítványozták. És mivel a többség szavát nem le­het megmásítani, április 10-én este összehívták a rendkívüli csoportér­tekezletet, Valamennyien keményen dolgoztak egész nap. mégsem ma­radt otthon senki. A járásd tanács küldötte rámutatott, hogy a cso­port hanyagságából milyen veszély fenyegeti az ország további előre­haladását. a harmadik terveszten­dőt. Mind a harmincan szót kértek.­Szép sorban egymásután, ahogy il­lik. De ezek a hozzászólások olya­nok voltak, amelyeikből mindenki kiérthette az ország gazdáinak gondjátJbaját. Fehér Antal kemény hangon mondta el véleményét: — Nem lehet mindent az elzavart elnökre kenni. Ez gyalázat. Mi itt mindannyian egyformán felelősek vagyuk elmaradásunkért. Meg kell ezt érte­nünk, elvtársak. A szándókban nem is .volt hiba senkinél. De miből teljesítsék azt, amit mindenképpen teljesíteni kell, mikor egyetlen kész hízó sincs a közös ólban. Tyúk is össze-vissza csak 42 szaladgál az udvaron. Ahol nincs, onnan az isten se vesz. Mert nincs annál kínosabb valami, mint amikor az akarat megvan, mégis kátyúba jut egy ilye országos kér­dés. Lelátszott az arcokról, hogy eddig a pontig simán ment minden, de a neheze, a „hogyan" még hátra van. De azt is tudták, hogy ennek a taggyűlésnek nem szabad elmúlnia határozat nélkül. A hátsó padról Pékány Antal elvtárs szól tóle a csendbe: — Elvtársak, lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség. Már pedig én azt tartom, hogy mi nem vagyunk tehetetlenek. Azt ajánlom: a disznó­beadást oldjuk meg úgy, hogy a háztáji disznókból adjunk át a cso­portnak, ki mennyit tud. ősszel az­tán visszaadja a csoport ugyanab­ban a súlyban. Az indítványon úgy kaptaik, mint a fuldokló a szalmaszál után. Fe­hér Antal rögtön bejelentette, hogy neld is van egy félig kész hízója, adja szívesen. Hogyne adná, mikor a becsületről van s%6 meg az államról. Szécsi Imre kéj­tőt ajánlott oda a közös baj megol­dására. Néhány felszólalás még, aztán megállapodtak abban, hogy Péter-Pálra 20 darab 180—140 ki­lós hízókkal kiegyenlítik a csoport egész évi tartozását, egyben a tava­lyi hátralékot is. Átestek a nehezén. Mert a jó tag­gyűlésen, ahol egyet akar a tagság — .güncs lehetetlenség..." Csak­hogy a tízezer tojással is csinálni kell valaimit. Ennél a "kérdésnél Jól­járt Ferenc párttitkár elvtárs men­tette meg a helyzetet —Egyetlen termény, amivel előre vagyunk, a tej. Vihetjük hektószám. ra a piacra és az árából megvesz­szük a tojást. Eddig már beadtunk kétezret, a hátralévő nyolcezret pe­dig így tisztázzuk május l-ig. Fon­tos, hogy mutassuk a példát, mert ha becsülettel eleget teszünk min­denből, ennek az őszi felfejlesztésnél meg lesz a hatása. Éjfél felé megegyeztek a baromfi­beadás kérdésiben is. Úgy oldották meg — ez elég nehezen ment —, hogy a tyúkokat is úgy adják össze. Egyrészét meg pénzért veszik Kis­teleken, meg ahol olcsóbb. Minden­esetre megtanulták azt visszavonha­tatlanul, hogy a csoportnak tabb Jószágot kell nevelnie már az idén. Eldöntötték: malacok­ról is gondoskodnak, hogy jövőre ne érhesse őket hasonló szégyen. Tyúk­kacsa félét pedig annyit nevelnek, hogy ellepjék a tszcs tanyája mel­lett elterülő hatalmas gyepet. Mert a Gorkij-csoport előtt nagy lehető­ségek vannak, csak okosan kell ki­használni. Jó iskola volt ez a taggyűlés. Megtanulták a tagok, hogy a szocia­lista hazában nem az a dicsőség, hogy mások rovására gazdagodja­nak, hanem az állam erősítésével, a párt szavára hallgatva olyan ma­gasra emelkedjenek, mint a szovjet kolhozparasztok. Első az állam min­denek fölött- Mert az állam a népé ós a nép kiközösíti azokat, akik gyáván elbújnak az ütközetek elől. fit. ÍJ A Szovjetunióban a szocializmus győzelme az ötéves tervek nyomán olyan új, szocialista jellegű keres­kedelem alakult ki, amilyet eddig a történelem nem ismert. A szovjet kereskedelem fejlesztése fontos ré­szét képezi a pv álini ötéves tervek­nek is. A szoPjet boltok dolgozói­nak a fogyasztók széles tömegeivel van dolguk és tudatában vannak, hogy a tömegek mindennapi szük­ségleteit és igényeit mintaszerűen kötelesek kielégíteni. Tudják, hogy 'az áruknák hatalmas áradatát mi­nél előbb, minél rövidebb úton kell eljuttatniok a fogyasztókhoz és tudják, hogy a pult dolgozóinak megtisztelő kötelessége a kereske­delmet gondosan, kulturáltan és zök­kenésmenteaen megszervezni­A szocialista kereskedelemben el­sőrendű fontosságú feladat a fo­gyasztók kiszolgálásnak magasfokú kultúrája, a szocialista tulajdon gondos kezelése. Éppen ezért a Szovjetunió mindegyik boltjában verseny folyik a dolgozók kitűnő kiszolgálásáért. A szovjet kereskedelem dol­gozói joggal érzik munkájuk nagy nemzetgazdasági fontosságát, hi­szen maga Sztálin elvtárs a szov­jet kereskedelmet a bolsevisták , szívügyének és a kereskedelem dol­gozóit — ha becsülettel dolgoznak — forradalmi bolsevista ügyünk előbbrevivőinek nevezle az áru — mondotta Sztálin elvtárs — végeredményben nem a termelés, hanem a fogyasztás számára ké­szült". Ennek . megfelelően a szov­jet kereskedelmi dolgozók kötelessé­güknek tartják gondoskodni a dol­gozók igényeinek minél teljesebb és minél jobb kielégítéséről. A mi állami kereslcríelmünk dol­gozói példaképüknek a szovjet ke­reskedelmi dolgozókat tekintik és minden igyekezetükkel arra töreked­nek, hogy az élenjáró tapasztalato­kat elsajátítsák és betöltsék nép­gazdaságunkban minél maradéktala­nabbul azt a szerepet, amely fel­emelt ötéves tervünkben, a szocia­lizmus építésében rájuk hárul. Állami kereskedelmünk dolgo­zói kiűzték a kapitalista szellemet, a múltban kizárólag profitszerzésre beállított üzletekből. A helyi köve­telmények figyelembe vételével eL sőremdű feladatuknak tartják dús választékú áru raktárral és egyéni kiszolgálással minél maradéktala­nabbul kielégíteni a dolgozó fo­gyasztóik igényeit. Feladatuknak te­kintik tudatosítani a kulturált ke­reskedelem előnyeit, fejleszteni a dolgozók ízlését és érdeklődésüket felkelteni csak úgy az újabb szük­ségletek, mint iparunk újabb ter­mékei iránt. Mind szakmai, mind politikai té­ren állandóan képezik magukat, mert tudják, hogy csak így képesek kereskedelmünk színvonalát emelni ée a lakassag áruellátását n. cg javí­tani. Igyekeznek elmélyíteni a kap­csolatot a fogyasztók minél széle­sebb rétegeivel is, hogy azok fel­tárhassák megfigyeléseiket, az álla­mi üzletekkel kapcsolatban és építő kritikával javíthassanak a kereske­delmi dolgozók munkáján. Igyekez­nek lehetőséget találni arra is, hogy az ipari és egyéb dolgozókat szemé­lyesen felkeressék munkahelyükön és feltárhassák előttük az újfajta kereskedelem magasabbrend ü szem­pontjait. Állami kereskedelmünk vezetői arra törekednek, hogy a kereskede­lem dolgozói átérezzék a termelés fontosságát és tudatában tegyenek, hogy a kereskedelem már nem ön­célú, banenTa termelt javak igazsá­gos és gyors elosztásának szerve. Ennek érdekében munka versenyben állanak állami kereskedelmünk dol­gozói, szocialista munkaversenytón vállalják az üzletek dolgozóinak po­litikai és szakma továbbképzését, új níunkáskáderek nevelését, az üz­letek szocialista szellemtón való tar­tását és végül, de nem utolsó sor­ban a takarékosság, valamint a munkafegyelem eredményeinek meg­javítását. Nagy gondot fordítanak az önköltség csökkentésére és az áru forgási sebességének növelé­sére. A mennyiségi eredményeken tűi nagy súlyt fektetnek minden te­kintetben a minőségre is. hogy ál­lami kereskedelmünk dolgozóinak munkáját olyan nagyra értékeljék nálunk is, amilyen megérdemelt megbecsülésben van része a Szov- • jetunió kereskedelmi dolgozóinak.^ A szegedi állami kereskedelem dolgozónak vizsgája lesz a szocia­lista kereskedelem tavaszi árubemu­mutatója, amelyet április 20-tól 27-ig rendeznek meg. Ezen a héten mutálják tó állami kereskedelmünk dolgozói, hogy mennyire sikerült megközelíteniük szovjet példaképei­ket, milyen eredményeket értek el eddig szocialista kereskedelmünk építésében. Ezen a héten a szegedi állami ke­ire skedelmi dolgozók külön verseny­re lépnek. Az eladók versenye két­ségkívül újabb hatalmas lendületet ad majd a dolgozóknak, hogy mun­kájukat a jövőben az eddiginél is jobban végezzék el. A társadalmi' ellenőrzés a keres­kedelem területén fokozott igénye­ket támaszt minden dolgozóval szemben. Ezen a héten számos lehe­tőségei nyílik majd Szeged lakóinak hogy véleményét nyilvánítsa állami kereskedelmünk munkájáról és ötle­teivel. elképzeléseivel és javaslatai, val hozzájáruljon ahhoz, hogy ál­lami kereskedelmünk munkáját meg­javítsa. Ezen a héten állami kereskedel­münk dolgozói — mondani lehet — kimennek az utcára és kimennek a gyárakba és üzemekbe, hogy az ed­diginél szorosabb kapcsolatot épít­senek ki Szeged lakóival. Külön öt­lotnapot rendeznek, amelyen remél­hetően számos javaslat hangzik majd el, hogy eredményeképpen az eddiginél jobb legyen Szeged lakos­ságának áruellátása. Ezen a héten és a jövőben egyaránt mindenkor elsőrendű kö­telességének kell tartania mindenki­nek, hogy véleményét nyilvánítsa, a társadalmi ellenőr szerepét mara­déktalanul betöltse a kereskedelem munkájával szemben. Ha a társa­dalmi ellenőrzés mindenkinek szív. ügye. akkor az áruellátás az élel­mezési és iparcikkek minősége az áruk kezelése és tárolása az üzlet­helyiségek egészségügyi körülmé­nyei, az árak betartása, az áruk mérése és a fogyasztók kiszolgálása feltéllen megjavul Ezeket a célokat szolgálja az a verseny is, amelyet ezen a héteo állami kereskedelmünk dolgozói • kirakatokkal kapcsolatban indíta­nák a vásárlók között. Számos kira­kat áll majd versenytón és a dol­gozók tartsák kötelességüknek, hogy a szavazó-lapokon véleményüket nyilvánítsák ezekkel kapcsolatban. Ezt a hetet használják fel állami kereskedelmünk dolgozói arra is, hogy Szeged lakosságának érdeklő­dését felkeltsék azok iránt az ipar­cikkek iránt, amelyek kevésbbé is­mertek, vagy amelyeknek használata tudományos szempontból helyesebb. Élenjáró tanárok tartanak majd előadást a gyermekápolásról, a dol­gozó nők kozmetikájáról, a dolgozó nőről, mint jó háziasszonyról és egyre emelkedőbb életszínvonalunk eredményeképpen a lakásdíszítés. rőL Kultúrműsorok, sportesemé­nyek, gyermekdélután, ruhatómu­tató és egyéb megmozdulások törne­gét szervezik a „szocialista keres­kedelem tavaszi árubemutatója"-val kapcsolatban, hogy Szeged lakossá­gának módot nyújtsanak állami ke­reskedelmünk munkájának megis­merésére és megjavítására. Szoro* san kapcsolódik ehhez kulturális fejlődésünknek megfelelően állami könyvkereskedelmünknek ezen a hé­ten megrendezésre kerülő olvasó konferenciája és gzakköny-vására, de nem ulolsó sorban a . Sztálin ne­vével épül a világ" című könyvkiál­lítás megrendezése. Előadások, bemutatások, ta­nácsadó szolgálatok állami kereske­delmünk dolgozói részéről arra kö­teleznek mindenkit, hogy ezen a hé­ten és e héten nyert lendülettel a továbbiakban, mint mindenkor élénk figyelemmel kísérje, építő bí­rálattal és javaslatokkal segítse ál­lami kereskedelmünk dolgozóinak munkáját, mert eredményt csak az együttműködés hozhat. Állami kereskedelmünk dolgozói szeme előtt pedig lebegjen a nagy cél: Ki kell venniük részüket az öt­éves tervből, mely mindannyiunk számára a békét és boldogságot je­lenti, ezért legyen jelszavuk a szov­jet kereskedelem sztahánovisláinak jietezava: „Miindent a fogyasztókért!" Bán Zóltán. • Nagy sikerrel szerepelt a kübekházi egyesített kultúresoport A kübekházi egyesített kultúreso­port ének-, színjátszó és tánccso­portja műsoros estet rendezett ápri­lis 14-én este. Az egyesitett kultúr­esoport szép sikerét ért el ebben az évben. Kiválóan szerepelt a járási és megyei kultúrversenyen is. Ma Csongrád megyében a legjobb fa­lusi kultúresoportok között emlege­tik. A megyei versenyen nagy sikert aratott műsorszámaikat mulatták be hétfőn este Kübekháza dolgozó pa­raszjainak. Az igen értékes és szép teljesítményükei a kultúrtermet meg­töltő, mintegy 400 dolgozó paraszt lelkes tapssal jutalmazta. Különösen megtapsolták az 50 tagú vegyeskar énekszámait.

Next

/
Thumbnails
Contents