Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

r" SZERDA". "1952. ÁPRILIS 16. " 3 A gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítését Befejeződött a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia Moszkva, április 13. (TASZSZ). A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 12-én este tartotta záróülését. Ezen elfogadták a nemzetközi gazdasági értekezletről közzéteendő kommünikét, amely a többi között ezeket mondja: „Moszkvában április 3_tól 12-ig folyt le a gyáriparosok, kereskedők, közgazdászok, szakszervezeti és szövetkezeti funkcionáriusok nemzetközi gazdasági értekezlete. Az értekezlet megvitatta az emberek életfeltételei megjavításának lehetőségeit a különböző országok és különböző rendszerek békés együttműködésének segítségével, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján. Az értekezleten 49 országból 471-en vettek részf. A 49 ország a következő: Ausztrália, AusztriaAlbánia, Argentína, Belgium, Burma, Bulgária, Brazilul, Nagy-Britannia, Magyarország, Venezuela, Vietnam, Német Demokratikus Köztársaság, Hollandia, Görögország, Dánia, Egyiptom, Nyugat-Németország, Izrael, India, Indonézia, Irán, Izland, Olaszország, Kanada, Kínari Népköztársaság, Ciprus, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kuba, Libanon, Luxemburg, Mexikó, Mongol Népköztársaság, Norvégia, Pakisztán, Paraguay, Lengyelország, Románia, Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Uruguay, Finnország, Franciaország, Ceylon, Csehszlovákia, Chile, Svájc, Svédország, Japán. Az értekezlet minden oldalról megvizsgálta a világkereskedelem mostani állapotát és megállapította, hogy ,,a nemzetközi helyzet különösen az utóbbi években erősen romlott és ez növelte az országok közti kereskedelmet gátló mes. terséges akadályokat. Megromlottak az országok közti hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, nagy kárt szenvedett a Nyugat és Kelet közti csere". A kommüniké ezután rámutat: a világkereskedelem akadályozása komoly kárt okoz sok ország gazdasági fejlődésének, majd Így folytatja: „Az értekelet széleskörű és szabad eszmecsere eredményeképpen megállapította. hogy a nemzetközi kereskedelem volumene je_ le'ntékenyen növelhető és hogy az országok közti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése előnyös lenne a gyáriparosok, a kereskedők, a földművelök számára. Az országok közti kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elősegítené valamennyi ország gazdasági erőforrásainak jobb kihasználását, a foglalkoztatottság fokozását és a lakosság széles tömegei életszínvonalának emelését. A tanácskozás különböző országokból érkezeit résztvevőinek kijelentéseiből megállapítható volt, hogy a gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem aka. dályozza az egyenlőségen és kölcsönös előnyön alapuló nemzetközt gazdasági kapcsolatok kiszélesítését. Az értekezleten nagy és konkrét lehetőségek mutatkoztak a nyugateurópai országok, az USA, Kanada, a latinamerikia, ázsiai. afrikai országok. a Szovjetunió, Kína és a keletés középeurópai országok közti kereskedelem fejlesztésére. A kommüniké a továbbiakban elmondja, hogy az értekezlet résztvevői javaslatot tettek a nemzetközi kereskedelem volumenének növelésére, majd rámutat: az értekezlet munkájának időszaka alaitt a különböző országok kereskedelmi köreinek képviselői személyes kap_ csolatot teremthettek, széles alapon megvitathatták az őket érdeklő kérdéseket és kereskedelmi megbeszéléseket folytathattak. Ennek a tárgyalásnak eredményeképpen különböző országoknak az értekezleten képviselt cégei között jelentékeny számú ügylet megkötésére került sor. „Ilyen körülmények közölt — folytatódik a • kommüniké — a kormányoknak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének is megfelelő lépéseket kell tennie. Az értekezlet résztvevői ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy indítványozzák az ENSZ közgyűlésének. hívjon össze a legközelebbi jövőben a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel fog. lalkozó kormányközi értekezletet a kereskedelmi körök. szak. szervezetek és egyéb társadalmi szervezetek képviselőinek rész. vételével. Az értekezleten megmui átkozott: valamennyi résztvevő egyhangúlag arra törekszik, hogy a nemzetközi kereskedelem fejlesztése érdekében megkezdett munkát tovább fejlesz| Az értekezlet résztvevői felszólítják valamennyi ország üzletembereit, tudósait éa miiszaki szakembereit, szakszervezeteit és szövetkezeteit, függetlenül nézeteiktől, hogy támogassák az országok közötti kereskedelmi csere, fejlesztését es a cserét gátló akadályok elhárítását szolgáló kezdeményezéseket. Az értekezlet kifejezi meggyőződését, hogy a világkereskedelem fejlődése — kölcsönösen előnyös feltételek mellett, az egyenlőség alapján, az elmaradott országok iparosítása szükségleteinek kellő figyelembevételével — elősegíti a népek közti nemzetközi gazdasági együttműködés megszilárdítását, az emberek életfeltételeinek megjavítását" — hangoztatja befejezésül a kommüniké. A moszkvai értekezlet felhívása az ENSZ közgyűléséhez A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet 1952 április 12-1 teljes ülésén elfogadta az Egyesült Nemzetek szervezete közgyűléséhez intézendő felhívást. A felhívás a többi között ezeket mondja: „A nemzetközi gazdasági értekezlet szükségesnek tartja felhívni az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének figyelmét az államok közti gazdasági kapcsolatok ziláltságára és csökkenésére. Ezt a ziláltságot és csökkenést különböző meselerséges korlátozások és akadályok okozták amelyek az utóbbi években különösen fokozódtak. Ennek következtében sok ország gazdasági élete komoly nehézségekkel küzd, megbomlott a fizetési mérlegek egyensúlya, csökkent a létfontosságú áruk importja, emelkedtek az árak, akadályok gördültek az ipari fejlődés elé, növekszik a munkanélküliség, fokozódik az élelmiI szerhiány, romlanak a lakosság életfeltételei. Ugyanakkor, amint ezt ae értekezlet megállapította, nagy lehetőségek vannak a nemzetközi - kereskedelem volumenének növelésére és a kereskedelmi kapcsolatok földrajzi övezeteinek klterjeszté. tűsére. Az értekezleten kitűnt, hogy a ke. reskedelmi körök nagy érdeklődéssel foglalkoznak azzal, hogy ezeket a lehetőségeket az országok közti kereskedelem további fejlesztése érdekében kihasználjákAz értekezlet szem előtt tartja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének — alapokmánya 55. cikkelyének megfelelően — hivatása, hogy elősegítse a lakosság „életszínvonalának emelését, a teljes munkalehetőséget, a gazdasági és szociális fejlődés feltételeit". A jelen kö rülmények között különös jelentő, sége van az országok közti kereskedelem fejlődésének. A nemzetközi gazdasági értekezlet ezzel kapcsolatban javasolja az ENSZ közgyűlésnek: hívja össze a legközelebbi jövőben valamennyi kormány képviselőinek értekezletét a kereskedelmi körök, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek részvételével a nemzeiközi kereskedelem fejlesztésének érdekében, az egyenlőség alapján, a leevésbbé fejlett országok iparosítása szükségleteinek kellő figyelembevételével. Dolgozó népünk szivébe zárta honvédeinket Ünnepélyesen vette át a Szeged Városi Pártbizottság emlékzászlaját az április 4-i szegedi felvonuláson kitűnt legjobb honvéd díszszázad Büszkén nézték Szeged dolgozói felszabadulásunk ünnepén a szovjet hősi emlékművek előtt elvonuló honvédeinket. A szegedi díszszázadok fegyelmezett menetben, öntudatosan léptek és lábuk ütemes dobbanásai keményen csattogtak a Széchenyi-téren- Ezek a legjobb szegedi honvédekből álló díszszázadok most vasárnap délelőtt ismét fegyelmezett, szép sorokban álltak fel, hogy a közülük leginkább kitűnt díszszázad átvegye a Szeged Városi Pártbizottság kitüntető emlékzászlaját. A Marx-téri Petőfi-laktanya udvarán zajlott le az ünnepség. A Vároai Pártbizottság nevében Makra György elvtárs, szólt a honvédekhez. — Örömmel jöttem aiz elvtársak közé, akik öntudatosan, büszkén szolgálhatnak a mi új magyar hadseregünkben, a nép hadseregében — mondotta a többi között. — Felszabadulásunk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg nagyszerű győzelme teremtette meg a lehetőségét annak, hogy magyar földön is megszülethessek az a hadsereg, amely való. ban a dolgozók, a nép ügyét, függetlenségünk, szabadságunk védelmét szolgálja. Április 4-e hazánk felszabadulásának nagy napja, szabadságunk születésnapja, így vált egyben új magyar hadseregünk születésnapjává ia. — Dolgozó népünk, amely a múltban megtanult rettegni a katonaságtól, ma már szivébe zárta és szereti egyenruhás fiainkat — hangzott a továbbiakban. — Ezt bizonyította az április 4-i szegedi díszszemle is, amikor a kemény fegyelmezettséggel elvonuló honvédséget forró tapsokkal köszöntötte a dolgozók tömött sorfala. Szeretettel nézték az elvtársak minden mozdulatát, büszkeség és öröm csillogott a nézők szemében: Ezek a mi- fiaink! Beszédében felhívta még Makra elvtárs a figyelmet arra. honvé. deinknek további fegyelmezettséggel, katonai tudásuk növelésével kell törekedniök. hogy erős védet, mezői lehessenek népünknek és elvegyek mindenfajta ellenség ked. vét békésen építő országunk megtámadásától. Beszéde végén átnyuj. totta a pártunk jelvényével hímzett szép vörös zászlót az április 4-i felvonulásban példamutató ma. gatartást tanúsított díszszázadlnak. A zászlót Kovács Ernő hadnagy vette átx a díszszázad minden tagja pedig névre szóló emléklapot kapott. Az ünn.epség végén László András hadnagy, a laktanya párt. bizottságának titkára záróbeszédében felhívta a kitüntetett díszszázad. de a többiek figyelmét is arra, úgy szolgálják hazájukat néphadseregükben, hogy mindig airra gondoljanak: Rákosi elvtárs és a, egész dolgozó nép figyeli őket. — ígérjük itt meg valamennyien — mondotta —, hogy megálljuk a jövőben is a helyünket. Tito fasisz. tái nem fogják soha betenni lábukat Szeged területére, nem fogják á'lépni határainkat, mert éberen őrködnek harcos katonáinkMég keményebben szorították meg fegyverüket ezeknél a szavaknál a csillogó sisakú honvédek s az élükön felsorakozó tisztek szemében is velük együtt ott égett a fo_ gadiaiom: megvédjük a békénket, mindannyiunk békés életét! LEONARDO DA VINCI EMLEKÜNNEPSEG A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DÍSZTERMÉBEN Leonardo da Vinci, a kiváló olasz művész és tudós születésének ötszázacfik évfordulója alkalmából az Országos Béketanács, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége kedden délután emlékünnepélyt rendezett a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepségen megjelent Dobi István. a minisztertanács elnöke. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Bernáth Aurél Kossuth-díjas fes. tőművész megnyílója után Kardos Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem olasz nyelv és irodalom tanára tartott bestédet. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa a „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT ét Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata Kim Ir Szen elvtárshoz negyvenedik születésnapja alkalmából KIM IR SZEN elvtársnak. a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének Phenjan A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük Önnek negyvenedik születésnapja alkalmából. Biztosak vagyunk benne, hogy az a hősi harc. melyet az ön vezetésével a bátor koreai nép az Imperialista betolakodók ellen folytat, s amelyet az egész haladó emberiség rokonszenve kísér és helyesel, az amerikai agresszorok teljes vereségével végződik Kívánunk önnek születésnapjára jó egészséget, kitartást és tel. jes sikert Meleg kommunista üdvözlettel RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára Dohi István üdvözlő távirata KIM IR SZEN elvtársnak. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Phenjan Negyvenedik születésnapja alkalmával, fogadja a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam szívből jövő jókívánságait. Kívá. nok, kedves Kim Ir Szen elvtárs, erőt. egészséget és új sikereket a koreai népnek az ön vezetésével az imperialista agresszorok ellen vívott hősies szabadságharcában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke 40 éves Kim Ir Szen elvtárs, a koreai nép vezére Kim Ir Szen elvtárs 1912. április 15.én az északkoreai Mangondaj faluban született. Apja. Kim Hen Dik szegényparaszt nehezen tartotta el feleségét, három fiát és legkisebb öccsét. Kim Hen Gut. Kim Ir Szen apja Korea japán megszállása után a hős szabadságharcosok sorába lépett és élete végéig odaadóan harcolt a koreai nép felszabadításáért. Kim Ir Szen. aki ekkor 14 éves vott. a glrini középlsko. Iában tanult és élére állt a tanulóifjúság forradalmi mozgat, mának és ezt az Illegális kommunista Ifjúsági szervezet köré tömörítette. Rövidesen 'etartóz. tatiák és börtönbe vetették. A börtön nem törte meg: forradalmi szelleme még jobban megacélozódott. • 1931-ben lépett a Kommunista Pártba, ugyanabban az évben, amikor a japán imperialisták megszállták Mandzsúriái. Ezek az események óriási változásokat hoztak. Ekkor kezdődött meg Kim Ir Szen legendáshírű fegyveres harca a japán megszállók ellen. Egyre növekvő partizán, osztaga rövidesen a legerősebb japánellenes partizánegység lett amelyet a japánok hiába próbáltak büntető expedíciók sorozatá. val megsemmisíteni. Még a japán hivatalos adatok szerint |s 1931—36 között 23.928 fegyveres összecsapás zajlott le a Tuman. gan és Amnokon folyók körzeteiben. 1934-bőn a koreai partizánegységek Mandzsúria mellett már Korea egyes körzeteire ls kitér, jesztették hadműveleteiket. 1935-ben Mandzsúriában meg. alakult az egységes nemzeni front szervezete — a „Koreai Függetlenségi Szövetség", amely tíz pontból álló politikai programmjában mind Koreára, mind az ország határain túlra mégha, lározta a koreai nép harci feladatalt. 1941 július 12-én a hitlerista Németország hátbatámadta a Szovjetuniót. Megkezdődött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. 1945 május 9-én Korea népe nagy örömhírre ébredt A győzel. mes Szovjet Hadsereg térdre kényszerítette a hitlerista Német, országot. . A felszabadulás első percétől kezdve, Korea történetében még soha nem látott népi mozgalom indult a demokratikus és független állam megalakítására. Azonban már 1945 szeptember 6-án. alig egy hónappal Japán kaPHu. láclója után. az ország déli ré. szében partra szálltak az amerikalak. ak'k nem mint felszaba. dítók, hanem mint megszállók jöttek Dél.Koreába. Az amerikaiak megszállása Koreát két részre osztotta, a 38. szélességi foktói északra. Illetve délre elterülő területekre. A köztársaság észaVi részén virágzó élet indult meg. 1946 február 8-án megalakult Észak. Korea Ideiglenes Központi Bizottsága. amelynek elnöke Kim Ir Szen elvtárs lett. 1948 augusz. tus 25-én az Észak, és DélKoreában megtartott általános választások eredményeként klklállfották a népi demokratikus köztársaságot és megválasztották központi kormányát. Kim Ir Sze® elvtárs a nép akaratából a Ko. real Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke lett. Észak.Korea a Koreai Munkapárt vezetésével. Kim Ir Szen elvtárs irányításával és a Szov. jetunió segítségével. hatalmas eredményekel ért el az ország demokratizálása újjáépítése és építése terén. 1950. június 25-én az amerikaiak gálád módon megtámadták Észak-Koreát. A koreai nép Kim Ir Szen elvtárs vezetésével egyemberkent kelt fel az agresz. szorok ellen. A dolgozók százezrei ragadtak fegyvert, hogy hn kell. életük árán ts megvédjék azt a szabadságot amelyet a Szovjetuntótól kaptak. A koreai nép idestova két éve folytatja hősi harcát az agresszorokkal. Ez a két év Korea történelmének legvéresebb, de legdicsőségesebb fejezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók napról-napra bebizonyítják: milyen hősiességre képes az a nép. amely szabadságát és függetlenségét védi és ame. lyet olyan férfi vezef. mint Kim Ir Szen elvtárs. Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter távirata Viliam Siroky elvlárs, miniszterelnökhelyeltes külügyminiszternek „Viliam Siroky Elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszter, elnökhelyettese, külügyminisztere. P R A G A. Engedje meg Miniszter Elvtárs, hogy a magyar-csehszlovák barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából forró szerencsekivánataimat tolmácsoljam önnek és a baráti csehszlovák népnek. A szerződés megkötése óta eltelt három esztendő a két baráti nép életében az ötéves tervek hatalmas alkotásainak, a szocializmus eredményekben gazdag építésének időszaka volt. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meghiúsítsuk az országaink függetlensége ellen irányuló imperialista provokációkat és a háborús gyújtogatok szolgálatában álló árulók aknamunkáját és hogy egyre lokozódó erővel vehessünk részt a Szovjetunió vezetésével az egéSt világ békéjéért folytatott harcban. Szilárd meggyőződésem, hogy a testvéri csehszlovák és magyar nép megbonthatatlan szövetsége és szoros barátsága a jövőben még inkább elmélyül és még jobban előmozdítja a két baráti nép szabadságának, íüggetlenségének és békéjének védelmét. Kívánok n testvéri csehszlpvák népnek további nagy eredményeket a szocializmus építésében és a béke megvédéséért vívott harcban. Kiss Károly Magyar Népköztársaság külügyminisztere