Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

DflJUGHMSZie K moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet felhívása az ENSZ-hez, Hároméves a csehszlovák-magyar barátsági szerződte Emlékzászlót adott a Szeged Városi Pártbizottság az április 4-1 szegedi felvonuláson kitiint legjobb honvéd díszszázadnak AZ MDP CSO N G R A DM EGYEI' PA RTB IZOTTS AG 4 N A K VIII. ÉVF. 88 SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1952. ÁPRILIS 16. II nemzetközi együttműködés záloga Március 12-én este befejeződött a moszkvai tíznapos nemzetközi gazdasági konferencia. Ezen a kon­ferencián 49 ország küldöttei vettek részt és tárgyalták meg a nemzet­közi kereskedelem fellendítésének kérdéseit. Különböző" gazdasági rendszerű országok képviselői tár­gyalták meg az országok gazdasági kapcsolatainak megerősítését. A konferencián hatalmas eredmény­ként mutatkozik meg az, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerek kép­viselői egyetértésben tárgyallak tíz napon kérésziül a nemzetközi keres­kedelem kiszélesítése jegyében. Ez az egyetértés a konferencia legna­gyobb eredménye. Hiába igyekeztek az imperialista kormányok akadá­lyozni a nemzetközi konferencia munkáját, a konferencia mégis ered­menyesen végződött. A tíznapos moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia komoly lépés afelé, hogy az országok egymás kö­zötti gazdasági kapcsolatait megerő. sítaük. Az első olyan gazdasági kon­ferencia, amelyet világkonferenciá­nak nevezhetünk. A konferencia célja az volt, hogy megerősítsék a nemzetközi gazdasági kapcsolato­kat — a nemzeti függetlenség tisz­teletben tarlása mellett. Mint a kon­ferencia megállapította, ez a nem­zetközi kapcsolat az országok és né­pek együttműködéséhez is vezethet. A külkereskedelem a népek és or­szágok gazdasági tartalékainak fel­használásával jobbá teheti a világ dolgozóinak életét, hozzájárulhat ahhoz, hogy a tőkés nyugati orszá­gokban kevesebb legyen a munka­nélküli, több kenyér, több iparcikk jusson a munkásoknak. A konferen­cia igazolta Sztálin elvtárs legutóbbi nyilatkozatát, amikor is kijelentette, hogy a szocializmust építő országok és a kaptalista országok közölt le­het együttműködés, ha mindketten tiszteletben tartják a nemzetek füg­getlenségét. A konferencia résztve. vői arról tanúskodnak, hogy a ka­pitalista országok igenis működhet­nek együtt a szocializmus országai­val akkor, ha mindkét fél tisztelet­ben tartja egymás függetlenségét. M. V. Nyeszterov, a szovjet előké­szítő bizottság elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió kész bármelyik országgal kereskedelmi kapcsolatba lépni és kész segíteni más országo­kon. A nemzetközi konferencia megál­lapította, hogy a kölcsönös együtt­működés egyik legnagyobb akadálya á politikai megkülönböztetés. Az imperialista országok uralkodó kö­rei ellenszenveztek a Szovjetunió, val, Kínával és a többi népi demo­kratikus országokkal eddig meglévő kereskedelmi kapcsolatokkal. A po­litikai megkülönböztetés — mint ahogy ezt a konferencia meg is ál­lapította — a gazdasági kapcsola­tok meglazutásához vezetett. A gaz­dasági kapcsolatok meglazulása pe­dig komoly veszélyt jelent a tőkés nyugati országok munkásai számá­ra. A gazdasági kapcsolatok megla­zulása a tőkés nyugati országok munkásainak még fokozottabb el­nyamorodását jelenti. Épp ezért he­lyeselték a lökés nyugat képviselői a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősödéséi, ugyanakkor politi­kai megkülönböztetés megszünteté­sét. A konferencia megállapította, hogy a keleti és nyugati országok közötti kereskedelem kiépítése a né. pek jobblétét segítené elő. A konferencia részvevői amellett, hogy csak gazdasági kérdésekről láigyaltak, arra a megállapításra jutottak, hogy ez a nemzetközi ösz­ezejövetel is, amely pedig csak kez­det a nemzetközi gazdasági kapcso­latok megerősítésére, komoly bizto­síték arra, hogy a nyugati és keleti országok között békés együttműkö­dés alakuljon kl. Mint megállapítot­ták, a moszkvai konferencia a gaz­dasági kapcsolatok megerősítése mellett hozzájárult a nemzetközi béke biztosításához is. A konferen­cia résztvevői javasolták egy nem­zetközi állandó szervezet létesítését a nemzeiközi gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében. A tíznapos konferencia utolsó napján határoza­tot hoztak egy nemzetközi kereske­delem fejlesztését elősegítő bizott­ság alakításéra. A konferencia nem egy tőkés országbeli küldötte hang­súlyozta, hogy a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok megerősítése még­inkább a nemzetközi békét, az együttműködést segíti elő akkor, ha a nyugati országok, csökkentik a hadi kiadásokat. A hadi kiadások csökkentése nemcsak a nemzetközi együttműködést és a nemzeiközi gazdasági kapcsolatokat erősítené, hanem egyben emelné a nyugati or­szágok munkásainak életszínvona­lát. Épp ezért javasolta ar moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia, hogy az ENSZ tegyen meg minden erőfeszítést a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése és a hadi kiadás csökkentése érdekében. A konferencia három szekciója a tíznapos konferencia alatt máris nagy eredményeket ért el a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok megerő­sítése terén. A szekció-értekezletek szünetében a különböző országok képviselői tanácskozásokat folytat­lak és megállapodásra jutottak. A konferencián sok küldöttség élőké-, szítette egy későbbi együttműködési szerződés megkötését. A francia, an­gol, olasz és az amerikai üzletem­berek is hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia idején komoly kap­csolatok létesüljenek az egyes or­szágok között. Erénye ezeknek a tár­gyalásoknak az, hogy a gazdasági kapcsolatok figyelembe veszik a nyugati tőkés országok dolgozóinak szociális helyzetét. Nem véletlen, hogy a konferencia három szekciója közül egy szociális problémákkal foglalkozott. Komoly kapcsolatok létesültek arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi demo­kráciák olyan irányú segítséget ad­nak a nyugati országoknak, amelyek enyhítik a tőkés országok munká­sainak elnyomorodását. A konferen­cia másik eredménye az, hogy a fej­lett ipari országok komoly segítsé­get igyekeznek adni a gazdaságilag elmaradott, fejletlen iparral rendel­kező országoknak. A nyugati or­szágok küldötted, többek között Franciaország képviselője elmon­dotta, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott1 „kapcsolatai" erre a szempontra egyáltalán nem voltak tekintettel. Mint a francia küldött kijelentette, az USA-vai folytatott francia gazdasági kap­csolatok nemhogy eredményt nem hozlak, hanem súlyos gazdasági vál­ságba döntötték az országot. A gazdasági konferencia komoly erő­feszítéseket telt arra, hogy az elma­radott országok komoly segítséget kapjanak további fejlődésükhöz, dolgozóik életszínvonalának emelé­séhez. A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia nemcsak az előkészítés időszakában, amikor hozzájárult ahhoz, hogy minden ország részt­vegyen a konferencián, segítette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítését, hanem a konferen­cián is. Mint eddig számtalanszor, most is a szocialista állam lényegé­ről tettek tanúbizonyságot a szovjet küldöttek felszólalásai. A szovjet küldöttek elmondották, hogy az el­múlt év alatt a Szovjetunió külke­reskedelme 18 milliárd rubelre, vagyis a háborúelőtti külkereskede­lem háromszorosára emelkedett­Ugyanakkor a szovjet küldöttek azt is megállapították, hogy a Szovjet­unió a jelenlegi külkereskedelmét kétszeresére, háromszorosára tudja emelni rövid időn belül és ezzel ko­moly segítséget szándékozik adni a világ többi országainak. Több szov­jet felszólaló megállapította, hogy a Szovjetunió, habár komoly erőfe­szítések árán, de mégis komoly eredményeket ért el a nyugati or­szágok, elősorban Anglia, Olaszor­szág, Svédország és Svájccal foly­tatott kereskedelmében, de ezt az eredményt tovább tudja fokozni. A szovjet küldöttek arról tettek tanú­bizonyságot, hogy a szovjet állam készségesen segítségére akar lenni a többi országok gazdasági helyze­tének megjavításában. A nyugati tő­kés országok küldöttei válaszoltak is a szovjet küldöttség véleményére: Franciaország például ötszörösére, hatszorosára tudná emelni a Szov­jetunióval folytatott külkereskedel­mét, ugyanúgy Anglia, Amerika és Olaszország is jelentősen tudná emelni a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmét. A belga küldött­ség kijelentette, hogy húsz cég haj­tandó kapcsolatot kötni a Szovjet­unióval. A moszkvai gazdasági konferen­cia azonban csak kezdetet, utat mu­tat a nemzetközi gazdasági kapcso­latok megerősítésére úgy, hogy a gazdasági rendszerek különbözősége nem lehet gát az együttműködés előtt. Harcban a május 1-i munkafelajánlások teljesítéséért Az üzemi "dolgozók a március 9-1, április 4-i versenyszakasz tar pasztalatait felhasználva tették meg felajánlásaikat május l-re, a munka ünnepére. A két első versenysza­kasz tapasztalatai azt mutatják, hogy szép eredményeket értünk el, azonban még szebb teljesítmények születhettek volna, ha a dolgozók fe'ajánlásaik után azonnal hozzá­láttak volna azok teljesítéséhez. Ezen a téren lazaság tapasztalható. Amikor a március 9-i felajánláso­kat megtették az üzemek dolgo­zói, egyesek nem kezdtek azonnal hozzá a felajánlások teljesítésé­hez, hiainem Pató Pál módszerrel azt hajtogatták: ráérünk még. Ami­kor látták, hogy közeleg a ver­seny utolsó napja, csak akkor kap­csolódtak be a verseny finisébe. Ezt látva, az üzemek politikai, gazdasági vezetői, elhatározták, hogy a május 1-i versenyszakasz­ban elérik: a vállalásokat kővető napokon azonnal kezdjék meg a dolgozók felajánlásaik teljesítését. A Szegedi Textilkombinátban az előbbi versenyszakasz tanulsá­gait felhasználva már az első na­pokban megindult a harc a felaján­lások teljesítéséért. Különösen nagy segítséget nyújt ehhez az élenjáró 6zovjet tapasztalatok al­kalmazása és a tisztasági hónap is. Ennek tudható be, hogy a Textil­kombinátban már 6zámos dolgozó nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta májug l-re tett munka­felajánlását. Az előfonóban Ba­kaity Vera sztahánovista 127.1 Hor­váth Éva 124.8, a szalagegyesítőn Kempet Katalin 126.9 százalékra teljesítette vállalását. A Szegedi Szalámigyár dolgozói közül Kónya Károiyné vál­lalta, hogy teljesítményét 115 szá­zalékra emeli s jelenleg már 128 százaléknál lart. Peták Mihály, a csontozó üzemrész dolgozója sém marad el vállalása teljesítésében, ő arra tett ígéretet, hogy 122 száza­lékra emeli munkája telj esitiményét s ma már állandóan eléri a 135 szá­zalékot. A sztahanovisták jó munkáját bi­zonyítja Török Etel hentes üzemi átképzés példája. Török elvtársnö bármennyire is igyekezett, nem tudta elérni a 100 százalékos szin­tet. Segítségére sietett Csanádi Jó­zsef sztahánovista, aki többször fi­gyelte Török elvtársnő munkáját s észrevette, hol segíthetne Török elvtársnőnele, aki ma már a helyes imunkamegszervezéssel 110 száza­lékra teljesíti tervelőirányzatát. Szeged Állomás forgalmi dolgozói közül is többen, teljesítették már május l-re tett felajánlásaikat. A vonatforgalmi tervet 113, az elegytovábbítási ter­vet 127, a fajlagos kocsimozgatást 102. a gőztartási tervet 147 száza­lékra teljesítették. Jó munkájukkal kitűntek a felajánlások teljesítői közül Héjjá Pál, Radányi Erzsébet forgalmi szolgálattevő, Nacsa Lajos térfelyigyázó, Tóth János sztaháno. vista és Tasnádi József sztaháno­vista . váltókezelő.. Lengyel Imre sztahánovista tolatásvezető brigád­jával 102. Horváth Andor vonatve­zető brigádja 124.7, Tandari János vonatveze^) személyvonatos bri­gádja 179 százalékos teljesítményt ért el a május elsejei felajánlások teljesítésében. Szeged Állomáson a legutolsó de­kádban sem igazolatlan elkéső, sem igazolatlan mulasztó nem volt. A dolgozók a munkafegyelem megszi­lárdításával, teljesítményük fokozá­sává igyekeznek újabb eredménye­ket elérni, hogy büszkén, a jól vég­zett munka tudatában vehessenek részt a május elsejei ünnepi felvo­nuláson. fl BÉKE MEGŐRZÉSÉVEL VÉDItlK GYERMEKEINK ÉLETÉT, EGÉSZSÉGÉT ÉS NEVELÉSÉT Bécsben megnyílt a Nemzetközi Gyermekvédelmi Értekezlet Bécs (TASZSZ). Április 12-én Bécs­ben megnyíít j nemzetközi gyer­mekvédelmi értekezlet 60 ország küldöttségének résztvételével. Több, mint 500 küldött érkezeti, köztük szülök, pedagógusok, orvosok, tu­dósok, frók, művészek, állami és szakszervezeti személyiségek, kü­lönböző politikád nézetekel és. val­lási meggyőződést valló emberek. Xz értekezlet munkáiéban részt­vesznek a Szakszervezeti Világszö­vetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Demokratikus Ifjú_ sági Világszövetség ós más nem­zeiközi szervezetek képviselői is. Az ülésteremben a világ külön­böző nyelvein ez a felirat áll: „A béke megőrzésével védjük gyerme­keink életét, egészségét és nevelé­sét"! Az értekezletet Leopoldine Kruz­Beitel orvosnő," az Osztrák Gyer­mekvédelmi Társaság elnöknője nyitotta meg. , A napirenden a következő beszá­molók megvitatása szerepel: „Mit tehetünk békében a gyermekekért"? „Gyermekegészségügy", „Gyermek­nevelés", „Az irodalom, sajtó, rá­dió, mozi és művészet befolyása a gyermekek erkölcsi és kulturális fejlődésére". Az első nap délelőtti ülésén az első napirendi ponttal kapcsolath*­Gustave Monod professzor (Fran­ciaország) megállapította, hogy az emberek tudományos és technikai tevékenysége a kapitalista orszá­gokban nem a népek életszínvonar Iának emelését szolgálja, hanem a harckocsigyárak építését és az atombombák gyártását. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandóan ja­vul n gyermekek helyzete. 1951-ben a szovjet kormány 125 milliárd rubelt fordított a lakosságnak nyújtott kölcsö­nökre és segélyekre. Az országban a háború befejezése után 82 ezer iskolát állítottak helyre. Ezekben az iskolákban 15 millió gyermek tanul, 100 külön­böző nyelven. A népi demokrati­kus országokban és a Német Demo­kratikus Köztársaságban a sikere­sen megvalósult hosszúlejáratú ter­vek keretében folyik a szociális, kulturális és orvosi intézmények he'yreállitása, illetve építése. Egész más a gyermekek helyzete a kapitalista országokban — hang­súlyozta Gustave Monod. Különösen súlyos körülmények között élnek a gyarmati és fiiggő országokban. A középke­leti országokban nincsen sem­miféle egészségvédelmi rend­szer, a gyermekek táplálkozása rendkívül hiányos. Iránban a Tanköteles gyermekek­nek csupán 5 százaléka látogatja az iskolákat. A gyermekek 90 szá­zaléka trachomás. Elviselhetetle­nül súlyosak a kapitalista és füg­gő országok lakásviszonyai. Afri­kában a „barlanigváro«ok"_nak ne­vezett bűzös negyedekben, a szik­lák mélyedéseiben egész ' családok tengetik életüket. Nem sokkal kedvezőbb a kéD * nyugateurópai országokban sem. A fegyverkezési politika egyre ioK­ban érezteti káros hatását a gyer­mekek helyzetére. Olaszországban például iskola, hiány miatt 2 millió gyermek nem tudja megszerezni a szük­séges alapismereteket, Franciaországban a háborúban le­rombolt 41 liceum közül mindössze négyet állítottak helyre. A kapita­lista országokban állandóan növek­szik a fiatalkorú bűnözök száma. Befejezésül Monod professzor javasolta, hogy az értekezlet nyil­vánítsa hivata'osan június első nap­ját nemzetközi gyermeknappá. A nemzetközi gyermekvédelmi ér­tekezlet szombat délutáni ülésén a gyermekek egészségügyi kérdé­seiről Nicola Errotli olasz parla­menti képviselő mondott beszámo­lót. — A kapitalista világban a gyer­mekek többségének egészségi álla­pota — mutatott rá — joggal kelt aggodalmat. A rosszul tápláltság, a rossz lakásviszonyok, a nyomor és a ki nem elégítő orvosi kezelés a kapitalista gyarmati és félgyarmati országokban a gyermekek óriási tö­megeinek okozza megbetegedését és halálát. így például a francia költségvetés kiadást tételeinek ötven százalékát for. dítják katonai célokra, ugyan­akkor mindössze egy százaié, kát közegészségügyre. Hasonló a helyzet a többi nyugateuró­pai országokban is. Kilborn, az Angol Gyermekvédő Bizottság elnöke mondott beszámo" lót a gyermekek oktatásáról. A gyarmati országokban _ mondotta — az analfabétizmus inkább sza­bály, mintsem kivétel. Igen rosszul áll a gyermekek oktatásának kérdé­se sok kapitalista országban is. Amerikában például a gyermekek­nek csupán egynegyede részesül a legminimálisabb oktatásban, négy­millió iskolaköteles korban lévő gyermek egyáltalán nem jár isko­lába. — Arra. hogyan kell megoldani az iskolaépítés problémáját, példa a Szovjetunió — hangsúlyozta az elő. adó. — — A Szovjetunió a második vi­lágháború okozta pusztítások ellenére nagyszabású iskola­építési progranimot valósít nteg. Annelise Grosskunz nyugatber­lini orvosaié rámutatott arra, mi­lyen végzetes hatásúak az Ameriká­ból a világ különböző országaiba exportált ponyvaregények és geng­szter-filmek. Az amerikai bíróságok évente 275 ezer gyermek ügyét tár­gyalják. Japánban a fiatalkorú bü. r.özők száma az 1945. évi 28 ezer* röl 1948-ban 75 ezerre emelkedett. Az orvosnő befejezésül követette, tiltsák el a háborús propagandát, amely uszítóan hat a gyermekele erkölcsi világára. Az értekezlet április 13-i délutáni ülésén megkezdődött a beszámolók feletti vita. Johnson asszony (Dél­afrikai Únió) arról beszélt, hogy a Délafrikai Únióban a bennszülött lakosság gyermekeinek 60 százaléka nem éri meg az egy esztendős kort. Takako Macumoto. Japán képvise­lője beszámolt arról, hogy a mult évben 300 ezer gyer­meket adtak el Japánban. Igen elterjedt a gyermekmunka kl­zsákmányolása. D imiitriu román egészségvédelmi miniszterhelyettes; beszámolt arról, hogy a Román Népköztársaságban a bölcsődék száma hatszorosára emelkedett ebben az évben az 1934. évihez képest, az óvodák száma két­szerese az. 1939. évinek, az elemi is. kólák száma pedig halszorosára nö­vekedett. Mona Fuad asszony, a Szíriai Gyermekvédelmi Bizottság tagja felszólalásában elmondotta, hogy Szíriában a gyermekhalandóság a 40 százalékot is meghaladja. Ennek oka a nyomor és az éhség, A tanulók száma a legutóbbi két év alatt 56 százalékkal emelkede­dett, a dolgozók gyermekei számára megnyilt a tanulás lehetősége. Elli Aleksziu görög írónő beszá­molt a görög gyermekek súlyos helyzetéről- A kiskorúak börtönei­ben 15 ezer gyermek pusztul el las­san. Bestiálisán kínozzák őket. A görög közoktatásügyi mi. nlszter kijelentette, hogy „csak az tanuljon, akinek pénze van, a többlek dolgozzanak.'' Kim En-Szun. a Koreai Demo­kratikus Nőszövetség elnökhelyelte­se szólalt fel ezután. Az amerikai rablók — mondotta — rombadöntöt­ték városainkat és falvainkat. A gyermekeket, nőket és örgeket csü­lökbe hajtják és azután felgyújtják a csűrt. Most az amerikai barbárok baktériumfegyvert alkalmaznak. Mindennek ellenére az amerikai in­tervenciósok nem törik meg a koreai nép győzelmi akaratát. Az értekezlet tanácskozásai to­vább folytatódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents