Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

VASARNAP. 1952. ÁPRILIS 15. A moszkvai nemzeiközi gazdasági értekedet részlveiröi április ll-én iidefi megbeszéléseket lalyialtak Moszkva (TASZSZ.) A nemzetközi gazdasági értekezlet résztvevői április ll-én is — épp úgy, mint az előző napon — kereskedelmi ügylelek megkötése tárgyában folytallak megbeszéléseket. A Szakszervezetek Háza épületében a különböző országok kereskedelmi köreinek sok képviselője találkozott. Sok üzletember, főként az angn] kereskedelmi köröknek az értekezleten résztvevő képviselői — mini mondották _ megbízást kaplak löbb angol cégtől, hogy nevükben kereskedelmi ügyleteket kössenek. Megnyil! az Angol Kommunisla Párt kongresszusa Április II.én megnyílt az Angol Kommunista Párt XXII. kongreszszusa. A kongresszust Palme Dutt. az Angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, Utalt arra, hogy nz angol nép körében egyre növekszik a Kom. munista Párt befolyása és rámutatott. hogy r." országban heves támadás folyik a nép é'etszinvonala ellen. E támadás célja, hogy •nyrgi eszközöket szerezzenek az amerikaiak által erőszakolt háborús politika pénzelésére. Befejezésül arról beszélt, hogy a béketábor, amelyet J. V. Sztálin, az emberiség hatalmas lángelméje vezet, napról-napra erősödik. A kongresszus elfogadta a végre, hajtó bizottság beszámolóját. Ez. Ulán Ilarry Polliit, az Angol Kommunis'a Párt főtitkára tartott politikai beszámolótHarry Pollitt beszámolója ulán elhangzott a Szovjetunió, India és több más ország kommunista pártja közpon'i bizottságának üdvözlete. A SZK(b)P Közponn Bizottságának üdvözlete- így hangzik: „Az Angol Kommunista Párt XXII. Kongresszusának. A Szovjet, unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága lestvéri üdvözletéi küldi és sikeres munkát kíván az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusának. Sikereket kívánunk az angol kommunistáknak, a dolgozók érdekeinek védelmében, a béke meg. óvásáért és megszilárdításáért, a szocializmus ügyéért vívott harcban. Éljen a Szovjetunió és Anglia népeinek barátsága! A Szovjetunió Kommunista Párt. jának Központi Bizottsága." Csak tehervonati mozdonyok vehetnek részt az 500 kilométeres mozgalomban A mórahalmi gépállomás dolgozói 100 száza'ékra teljesítenék lavaszi talajműveícsi tervüket Megyénk területén lévő gépállomások egyre nagyobb erővel har. colnak tavaszi idénytervük teljesítéséért. A traktoristák két műszak, ban végzik a szánlás'-veést. sokan másfélnapi normát teljesítenek egy nap alatt. A tavaszi idényterv megkezdése előtt a gépállomások dolgozói munkaversenyt kezdeményeztek a tavaszi terv túlteljesítésére, a vállalásukat a dolgozók becsülettel teljesítik. A munkaverseny nyomán megyénkben elsőnek a szentesi gépállomás jelentette tavaszi lalajműve. lési idény'ervének teljesítését, s másodiknak a moha Imi traktoristák teljesítették tervüket. A gépállomás győzelmi jelentése így szó : ,,MI. a mőrahalml gépállomás dolgozói örömmel jelentjük, hogy tavaszi talajmunka tervünket 100 százalékban, a részlettervet pedig 112 százalékra teljesítettük. Fo. ffadjuk hogy eddigi eredményein! fokozásával, még jobban megálljuk helyünket a munka frontján. ÖTS2ÍZ m SZÜLEÍSTr LEÜIMRDO M VIHCI Az 500 kilométeres mozgalomban eddig a gyors-, személy- és teher. vona tokát továbbító mozdonyok együttesen szerepeltek. A Szovjet, unió tapasztalatai nyomán most átszervezték a mozgalmai: a jövőben csak a tehervonatokat továb. bit 6 mozdonyok vehetnek részt a mozgalombanA szegedi általános iskolák tanulói ünnepségot rendeltek a iák hete alkalmából Szombaton délelőtt a szegedi általános iskolák lanulói ünnepséget rendeztek „ fák hete alkalmából a Földműves-utcai általános iskolában. Az egybegyűlt tanulóknak Maczkó Gyula, a Földműves.u'cai iskola tanára mondott beszédet Méltatta a fásítás jelentőségét. Az kkola énekkara Mihálka György vezetésével több dalt adiolt elő- Ezután a kutturműsor kere'ében népi láncot mutatlak be a tanulók. Engi M h-'jv IV. osztályos u'törő Kuczka PéteT: Fásí'ottuk az utcákat című versét. Dorka János IV. osztályos tünuló Arany János: A legszebb virág című versét szavalta el. Az egybegyűlt ultörők lelkes tapsa közben Hevesi Erzsébet, a vá. rosi tanács küldölte 6 vándorzászlót adott át az 1951 Őszén maggyüjtésben éa a fásításban szép eredményt elért iskolák részére. Az ünnepség végén valamennyi szegedi iskola lanulói egy.egy fát ültettek el az iskola udvaránOrszágos állattenyésztési kiállítás nyíiik meg áprilisban Budapesten A földművelésügyi minisztérium és az állami mező- és erdögazdasá. gok minisztériuma április 26-tó május 4-ig országos állat tenyész. lési kiállítást rendez Budapesten 3 tenyészállat vásári elepen. A kiállítással egyidőben tartják meg Budapesten az országos állattenyésztési kongresszust, amelyen állattenyésztésünk fejlesztésének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A kiállításra vidékről felutazók részére a MÁV 50 százalékos me. netdíjkedvezményt biztosít. Elkészült az első magyar gyártmányú répaszedő kombájn Elkészült az EMAG.ban az első magyar cukorrépaszedőkonibájn mintapéldánya, amelyet pénteken már el is szállítottak a herceghalmi állami gazdaságba. Az új gépet az EMAG dolgozói szovjet tapasztalatok felhasználásával készítették el. Leonardo aa Vinci emlékét nem homályosította el a születése óta eltelt ötszáz év. Leonardo ma is úgy áll előttünk, mini a realista művészet úttörője, lánglelkű festőművész és szobrász, mint merész tudós, aki állandóan kutatta a természet titkait, igyekezett a természet javait az emberek hasznára megszerezni, mint fáradhatatlan feltaláló, aki megelőzte a következő századok szá. mos technikai elgondolását. Tisztán áll előttünk e nagy humanista és újító alakja. Mennyire szánalmasnak látszanak vele szemben a tudomány cs művészet különféle rcaltciósai, akik hiába erőlködtek, hogy az utókor szemében elhomályosítsák, eltorzítsák a lángeszű olasz tudós tündöklő, ragyogó alakját. De a népek, a világ becsületes és haladó emberei tudják, hogy a nagy tudós kora leghaladóbb eszméinek bátor és odaadó harcosa volt, egész hatalmas értelmével az új, a jövő felé tör, előre látla — bár olykor nem egészen világosan — a szabadság és igazság fénylő, boldog világát. A szovjet nép ilyennek ismeri és tiszteli Leonardo da Vincit. A Szovjetunióban számos tanulmányt és könyvet adtak ki a nagy olasz művészről, kétszer adták ki a „Traktatus a festészetről'' című híres müvét, képeinek sok reprodukciója je. lent meg. A Leningrádi Állami Ermitageban őrzött két eredeti Leonardo-kép — a ,,Madonna Benois" és « „Madonna Litla" — előtt mindig nagy tömegek állnak. De isme• rik a Szovjetunióban a nagy művész más híres müveit is, amelyekben oly sokoldalúan és teljesen nyilatkozik meg a természet végtelen életének lángeszű megértése és ame. lyekben ott él az életigenlés nagy ereje. Leonardo fáradhatatlan újító volt. Benne testesült meg legjobban a rcnaissance-ember, a középkori sötétség ellen merészen küzdő harcos lipusa. Olykor nehéz szétválasztani művészi alkotómunkáját — amely, ben kísérletező és a természet mohón érdeklődő ismerője — cs tudó. mányos kutatásait, amelyekben gondolaJai bizonyos költői ihlettel szár, nyalnak. Leonardo, a tudós mindenekelőtt a kísérletezés, a világ gyakorlati tanulmányozásának híve volt. Mindenekelőtt a természet nagy könyvé, bői akart tanulni, de ugyanakkor felismerte a gondolkodás ériékét is. Az elmélet és gyakorlat viszonyának értelmezését találóan így jellemezte: ,.A tudomány a kapitány, a gyakorlat a katonák". Mint materialista gondolkodó Bruttó és Bacon előfutárja volt, nézeteit a kísérletekből, az élet tanulmányozásából merítette, állandóan arra törekedett, hogy a technika segítségével a természetet az ember akarata alá rendelje. Mérnök volt, aki felfedezte a repülőgép gondolatát, csatornaépítő, matema. tihus és fizikus, asztrológus cs fiziológus. A nagy tudós lángelméje már a kapitalista korszak clérkezése előtt látta a jövendő nyomorúságolcal, amelyeket a pénz korlátlan uralma hoz az embereknek. Őszinte és haragos szenvedéllyel zengenek ma is az aranyra szórt átkának szavai: ,,Árulást követ el vég nélkül. Minden embert gyilkosságra, rablásra és hitszegésre ösztönöz ... solcaldól elveszi az életet. Az embereket arra kényszeríti, hogy sokfMc mesterkedéssel, csalásokkal és árulásokkal éljenek a maguk körében. Oh, szörnyű vadállat!..." Meglepő, hogy már akkor, majdnem félévezreddel ezelőtt felcsendültek ezek a keserű haraggal teli szavak arról, hogy milyen szörnyű bűnökre csábíthat az arany, a pénzeszsák hatalma. Ezekben a szavakban kortársunknak érezzük Leonardot, leleplezése eléri azolcat, akik ma az aranyért tömegesen gyilkolnak, rabolnak és erőszakoskodnak. A hálás népek, a Béke Vűágtanács felhívására ezért ünneplik meg oly nagy lelkesedéssel Leonardo da Vinci születésének 500. évfordulóját. (G. Nyedovisin művészettörténész cikke alapján.) Az indokínai háború folytatására kért hitelek megszavazása a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége négy százhárom szavazattal 100 ellenében csütörtökön este megszavazta azokat a hiteleket, melyeket a kormány az indokínai háború folytatására kért. A társállamok minisztere hosszú felszólalásában igyekezett igazolni a további hitelekre lesz még szükség. Picrre Cot haladó képviselő a többi közölt ezeket mondta: Bajonettekkel nem lehet a Francia Uniót fenntartani. A történelem megállapítja majd, hogy azok a legtisztábban látó franciák, akik kakormány indokínai politikáját és I taszlrófa-pclltíkának bélyegeztek a célzást telt arra: lehetséges, hogy'mai politikát. A LATNOK Tito nyöszörögve ébredt. Fájt a feje, ólmosan nehéznek érezte minden tagját. Nem is csoda. Borzalmas álma volt. Végigtapogatta a meny*etes úgy peremét, szemeit végigjáratta az aranyozott bútorokon, a drága festményeken, hogy meggyőződjék róla, valóban itt van a belgrádi kastélyban, amit Pál régensh rccg rendezett be magának annak idején, Ezer meg ezer munkaórái fordítottak rá a belgrádi munkások, míg ilyen pompás lett ez a palota. Igaz, hogy tegnap reggel az őrség hatalmas feliratot talált a kapura mázolva, amely ékesen kifejezte a belgrádi nép véleményét a volt és mostani lakóról: „Hiénának építették, sakál lakik benne". Tito azonIxm mit sem tudott erről, mert Mosq Pijadc, aki szokása ellenére korán kell és felkereste a palotát, a Glavnyacsa börtönbe küldette az őrség tagjait és a feliratot gyorsan le vakartatta, nehogy a „vezér" észrevegye és felizgassa magát, Most azonban nem volt kéznél a vén Mosa, s így jó hosszú ideig tar. tott, mig Tito megnyugodott. Miközben' hosszan, dühösen csengetett a komornyiknak, agyán mégegyszer átfutottak az álom részletei. Hogy is volt csak? ... Moziban iilt és Chaplinnek a „Diktátor'' című filmjét nézte végig. Nagy kedve ugyan nem volt hozzá, de hát _ álmában még 1948-at írtak akkor még azt hiltc, hogy sikerütt megtévesztenie a világot és ját. ssotta a kommunistát, a felszabadító háború hősé', a Szovjetunió barátját. No, meg az amerikai követ is javasolta, hogy menjen el. — Mondjon csak Excellenciád a bcmu'ató dőlt beszédet• Emlékezzék meg a hi'-lerellcnea harcról úgy, m ''ha azt Jugoszlávia az ön vezetésével, minden külföldi segítség nélkül vívta volna meg. A nemszeretem nagy úr, de az amerikai követ még nagyobb, így hát Tito thnondta a beszédet és megIskintatl* « filmet. Eddig az álom úgy játszódat le, ahogy 1948 elején valóban meg is történt a dolog. A borzalom a fűmnek annál a részénél kezdődött, amikor Hitler Bécs felé menet megállítja az autóját cs sétálni kezd az úton. A Gestapopribékek összetévesztik hasonmásával, a szerencsétlen kis szabócskával, öt clhurcoljálc, a szabót meg a kíséret beülteti az aulóba és viszi tovább Bécs felé. Hirtelen úgy érezte, mintha ő szállt volna ki az autóból. Sétált az úton s egyszerre csak körülfogták az UDB emberei. Eleinte nem értette, hogy mit akarnak, de azután fenyegető tekintetüktől éppen úgy megijedt, mint a filmen Hitler — és futni kezdett. Egyre gyorsabban szaladt, s közben átkozta a sorsot, amely Hitler szerepéhez Göring pocakját adta neki. Ha ez a has nem volna, talán gyorsabban menekülhetne. Így azonban az udbások utol. érték. Az egyik pofonvágta, a másik belerúgott, egy meg nem nevezhető testrészébe és bevonszolla az aulóba. A kocsi száguldani kezdet vele. Egyszerre csak feltűnt a város, de az nem Bccs volt, nem is Berlin, hanem Belgrád. Egy kapu előtt megálltak, az auló begördült az udvarra, s öt bevonszolták az épületbe. Jól ismerte, hiszen gyakran járt ott: az UDB központjában voltak. Felérlek az első emeletre, Rankovies szobája elé. Benn, az íróasztal mögött maga Alekszandr Rankovies belügyminiszter terpeszkedett. Nem is . hagyta szóhozjutni az elképedt embert— Ez az a hitvány gazember, aki a vezérhez hasonlít — bömbölte. — Ugy ériem, hogy külsőleg — tette hozzá ijedten, mikor észrevette, hogy a sarokban az egyik udbás tiszt elvtgyorogja magát. Felemelle a gumibotját, s jól fejbevágta a remegő Titot... mire az hirtelen felébredt és észrevette, hogy a feje nem Rankovies gumibotjával, hanem az ágy sarkával került összeütközésbe ... — Na, de az a fontos, hogy csak álom volt — mondta hangosan, miközben nagyot nyújtózkodott és mintha saját hangja cselekvésre ösztönözte volna, újra türelmellenül megnyomta a csengőt, összetöröm azt a nyomorult ko. mornyikot — gondolta dühösen, mikor megint nem hallott semmiféle mozgási. — De Ranlcovicsot is leszidom máma. Hogy mert ö hozzám, nyúlni, még ha csak álmomban is. Persze az álmot nem mondom el neki, dc majd találok valami hibát a belügyminiszteri jelentésben. Mérgesen befordult a fal felé, hogy szundítson még egyet,.. * Hirtelen zaj hallatszott a folyosón. Futó lépések közeledtek, s az ajtón minden kopogtatás nélkül berontott Milovan Gyilasz. Tito éppen méltatlankodni akart a szokatlan ülőben történő zavarás miatt, de Gyilasz a szavába vágott, — Gyorsan öltözzék, vezérem! Le az óvóhelyre! Bombázzák a városi! — Kik — nyögte ijedten Tilo és sebesen öltözködni kezdett. — Ej, hát a felkelők. A macedónok meg a montenegróiak — idegeskedett a másik. A bombák robaja arra kényszeritette a kövér vezért, hogy kérdezősködés helyett cipője befűzésének szentelje minden figyelmét. Lerohantak az óvóhelyre. A lépcsőn kétfelől merevarcú UDB-legé. nyek álltak. A legbelső szobában az asztalnál ott ült Rankovies, Pijade meg a vezérkari főnök. — Hol van Kardélj? — kérdezte Tito. — Kardelj áruló leli —válaszolta Gyilasz és odatolt elé egy papirost. A Ljubjanából küldött rétdiogrammban Kardelj felszólította Titot, hogy 24 órán belül adja át neki a hatalmat, másként ő maga veszi át. — A nyomorult — töri ki Titoból. Ez a szemét, ez a senkiházi, akiből én csináltam embert. Ez akar túlélni engem? — Tébolyodott dühvel verni kezdte az asztalt. — Beszéljünk most talán a hadU helyzetről — kockáztatta meg a szót Pijade. — A macedón csapatok átkeltek a Száván és bcnyomoultak Zimonyba. A montenegróiak meg leetet felöl rohamozzák a városi. — Be kell vetni az UDB-l — döntött Tito. — De vezérem. Az utolsó tartalékot? — ellenkezett Rankovies. — Mindegy. Meg kell akadályozni a város bekerítését. Különben is, mi foMosabb? Az UDB, vagy én? Gyilasz nem szólt semmit, csak felugrott és futott, hogy teljesítse a parancsot. — A palota védelmére azért maradjon itt e9'J zászlóalj — kiállott utána Tilo. A hadihelyzet azonban egyre romlott. Délben jelentelték, hogy a mon. ttnegróiak szétverték az ellenük küldött UDB ezredeket és alig másfél kilométerre állnak a palotától. A macedónok elfoglalták Zimonyt és hozzáfogtak, hogy pontonhídat épít • senek a Dunán. Délután öl óra felé berohant az óvóhelyre Gyilasz. A r-t a hírt hozta, hogy Rankovies saját szakállára tárgyalásokat kezdett a macedónokkal. — Ez a vég — mondta csüggedten Tito. Gyilasz nem válaszolt. A páncélszekrényhez ment és fehér dobozt vet elő. Három pirula volt a dobozban, — Az egyik az öné, vezérem. A másik az enyém. A harmadikat próbáljuk lei tatán Tupin. Tupi nagy, gömbölyű, fehér macska volt. Ott aludt most is a karosszékeni, s a sarokban ott állt a tejestül. Gyilasz beledobta az egyik pirulát, várt egy kicsit, majd odatette a macska elé. Az állat -mohón habzsolni kezdte a tejet. Hirtelen l felugrott, majd, mintha villám sújtotta volna, az oldaléira roskadt, — A méreg kitűnő, — hallatszott Gyilasz rekedt hangja. — Tessék vezérem! Odakínálta a mérget a reszkető Titonak. Az még habozott, de ebben a pillanatban hangok hallatszottak kívülről- Erősen maeedónos tájszólással. — Hol az a kövér gazember? Szépen fog festeni a lámpavason! Csak le ne szakadjon alatta! — Ne félj, — bíztatta egy másik, — majd jól megcsomózzuk! Tito szájába vette a pirulát, nagyot kortyolt a vízből, s hírtelen elszánással lenyelte. A következő pillanatban úgy érezte, hogy megbénul a keze, s lábaiból kiszáll minden erő. Görcsös fájdalom szorította Ö3sze a gyomrát és leroskadt a földre. Szólni nem tudott, a nyelve már nem engedelmeskedett, de még tisztán látott és hallott mindent. Látla, hogy Gyilasz arcán ördögi vigyor jelenik meg. — Hál megdöglöttél Joszip Broz? Azt hitted, hogy én — Göbbela módjára — utánad megyek? Egy frászt! Itt van ez a• kis rejtekajtó, ezen kiszököm. Jó montenegrói kiejtéssel tudok beszélni, táléin sikerül kijutnom a városból. És azutém, irány a görög határ. Belerúgott a földön fekvő emberbe. — Ha ezt tudtad volna, mi? Hogyne, hogyha átjutok Amerikába, o't is elibém kerülj. Nem, barátom! Washingtonban én fogok jugoszláv kormányt alakítani! Tito fáradtan lehunyta a sze>nét. Az utolsó zaj, amit észlelt, az ajtó nyikorgása volt. Azután siket csend-.. * Arra eszmélt fel, hogy valaki rázza a vállát. Edgár volt, a komornyikja.. — Excellenciás uram! Kész a reggeli. Az előszobában vár Rankovies belügyminiszter úr őexcellenciája és kihallgatási kér. — Jöjjön be. Mikor a komornyik kiment, felült az ágyban. Igyekezett rendbeszedni az arcvonásait. Nehezére esett, mert minden ízében remegett. — Két ilyen szörnyű álom egymásután — gondolta fejcsóválva. — Igaza van az orvosnak. Kevesebbet keltene ennem vacsorára. — Nagyon sápadt vagy, Joszip — nyitóit be Rankovies. — Koszul aludtál az éjjel? Tito csak bólintott, s bekapcsolta az ágy melletti asztalkán álló rádiót. — Mi nyugtalanít? — kérdezte a béliig ynúniszl er. A rádióból hangok szűrődtek ki: Parisból jelentik: ,,A Béke Világtanéics elnöksége ülést tartott. Megállapítottál:, hogy a berlini felhívást eddig több, mint félmilliárd ember írta alá •.." Tito bágyadt hangon megszólalt: — Ez! PÓSA PÉTER r