Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

VASÁRNAP. 1952. ÁPRILIS 13. 1 Az Uiszegedi Kender- és Lenszövő dolgozói csatlakoznak a Győri Vagongvár kezdeményezéséhez : 363.QG0 forliilof tslíarílaisak meg a Sieryfiázásokiséi Április 9-én jelent meg a Szabad Nép-ben Lakatos Albert elvtársnak, a Győri Vagongyár igazgatójának kezdeményezése a beruházások terén való takarékoskodás, amelynek ered­ményeként a Győri Vagongyár 2,725.000 forintot adott vissza nép­gazdaságunk számára. Mindannyian tudjuk, hogy ez az év, ötéves tervünk harmadik éve, döntő év. Most történnek a legna­gyobb beruházások, amelyeknek si­keres végrehajtásától függ tervünk sikere, szocialista hazánk egyenes vonalú fejlődése, a szocializmus épí­tése. Ezért április 10-én összehívtuk üzemünkben a főművezetőket, a be­ruházási felelőst és a műszaki veze­tőket, hogy vizsgáljuk meg engedé­lyezeit beruházásainkat és ha lehet, adjunk vissza olyan beiuházási en­gedélyeket, amelyeket elhalasztha­tunk, vagy beruházás nélkül pótol­hatunk úgy, hogy emellett üzemi tervünk teljesíthető legyen. A beruházási tervek átvizsgálása titán megállapítottuk, hogy szá­munkra az 1952-re biztosított 858 ezer forintból 363.000 forintot visz­BZajuttathatunK. A megtakarításokat a következő módon kívánjuk elérni: 1. 305.000 forint értékben kaptunk engedélyt új klímaberendezés létesí­tésére. Erről 1954-ig lemondunk és régi berendezésünk fokozott karban­tartásával biztosítjuk üzemünk lég­nedvesítését, ezzel lehetővé tesszük, hogy az országban egy olyan üze­met szereljenek fel klímaberende­zéssel, ahol ez eddig egyáltalán nem volt. 2. Alsó meghajtású berendezésünk vassal való burkolására 58.000 fo­rint beruházást kaptunk. Megálla. pítottuk, hogy az eddigi faburkolás még egy évig biztosan kitart, meg­felelő karbantartás mellett és így 40.000 forintról lemondunk. 3. Szárnykerekes vízmérő órára engedélyezett 14.000 forintról ugyan­csak lemondunk, mivel tervünk tel­jesítését ez nem akadályozza. 4. 7000 forintot kaptunk újrend­szerű nedvességmérőre, amiből 4000 forintot visszaadunk, mert 1953 ig a nedvesség ellenőrzést fi régi be­rendezésünkkel is el tudjuk végezni. Üzemünk 1951 III. éa IV. negyed­évi munkája alapján kétszer egy­más után nyerte el az é'üzem címet. Az élenjáró üzemelmek fokozott kö­telezettségeik vannak, ennek kíván­tunk eleget fenni, amikor felajánlá­sunkat megtettük, hogy beruházása­ink egy részéről lemondva, öléves tervünk más, fontosabb beruházásait segítjük megvalósítani. Ezzel a fel­ajánlásunkkal akarunk példát mu­tatni a többi élenjáró üzemek, első­sorban a szegedi üzemek számára. Garai Ernő, az Űjszegedi Kenderszövőgyár igazgatója. A Szegedi Textilműveltben is takarékoskodnak a beruházásokkal A Szegedi Textilkombinát dolgo­zói is csatlakoztak a Győri Vagon­gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez s az ezévi beruházásra kapott ösz­szegből 4.87 százalékos megtakarí­tást ajánlottak fel. Ezt a jelentős megtakarítást úgy érik el, hogy a feladatokat megvizsgálják s kisebb költségű megoldásokat keresnek. Például egy utat, melyet úgy ter­veztek, hogy kiköveznek, salakból épílik meg. Ezzel 18.000 forintot ta­karítanak meg. A fonódai lég-huzat megszünteté­séhez szükséges építkezést használt anyagból végzik el- Ennél az épíí­kezésnél 10 ezer forintot takaríta­nak meg. Ilyen kisebb nélkülözhető összegek megtakarításával érik el. hogy a beruházási összegből 4.87 százalékot megtakarítanak. Szép, tiszta és rendes környezetben kellemesebb dolgozni a tisztasági hónap alkalmával kicsinosították csoportúkat az újszegedi Haiadás-tszcs tagjai Szépen gondozott bejáró vezet a kövesú'tól az űjszegedi Haladás termelőcsoport központi tanyájá­hoz. Az udvart téglarakások, ho­mokhalmok. maiteresgödrök, desz­kák teszik látszólag rendetlenné. Az irodával átellenben messzire vö. röslö új téglaépület emelkedik a magasba. Most készítik, építik a tetővázat, amelynek gerendáin lo. vaglóüléstoen. vidám fütyürészéssel dolgoznak az ácsmunkához értő csoporttagok. Vígatl ég gyors. ütemben kopog az ácskalapács­Kedves zene ez a kopogás a cso­porttagoknak, hiszen minden kala. pácsütés közelebb és közelebb hoz­za az épület befejezését, amelyet mindannyian oly nagyon várnak. — Május elsejére befejezzük az épületet — mondja Szabó György elvtárs. a csoport párttitkára. — Régi vágyunk teljesül, mert máfus elsőién lesz szép, tiszta tejkonyhánk, orvosi rendelőnk és egy raktárunk, ahol sokmindent tárolunk, amit eddig részben az irodában és a színben tartottunk. A tejkonyhát külön a csoport fejőnője. az idős Petri Sándorné várja már nagyon. Petri néni na­gyon szereti a tisztaságot s ez munkáján is meglátszik. Mindig hófehér fejkendővel a fején és hó­fehér kötőben lát a fejéshez. A aaj'árok is tisztáit, mint az ivópo. hár. De Petri néni szerint álda^an állapot, hogy a frissen fejt tejet az irodába kell szűrnie és szétmérnie. Igaz, hogy az iroda fala ragyogó­an fehér, hiszen a tisztásági hó­napra megint kimeszelték, de mé­gis a tejkonyhában tud majd csak igazán jó és tiszta munkát végez­ni- Mondogatja is gyakran: „Majd az új tejkonyhában megmutatom én mi a rend. csak aztán a többiek is úgy ügyeljenek a tisztaságra, mint én, akkor nem lesz semmi baj.-1 Nem nagyon kell a többi cso­porttagokat biztatni, mindannyian hívei a rendnek és a tisztaságnak. Ezt bizonyítja az állatgondozók munkája is. A tehenek és lovak is­tállóját például Kalicka János taríja rendben, de úgy, hogy öröm még az istállóba is bemenni. A lovak szőrét mindig fényesre ke­félik és a tehenek alatt is állandóan tiszta az alom. az ajtóhoz vezető úton pedig még véletlenségből sem lá'ható egy elszórt szalmaszál, vagy elhull'aj ott takarmány. Az ősszel épült disznóólak és ser ésfiaz'ató kényelmes, tisztára­sepert, kicementeze't lakásaik az anyakocáknak, hízóknak, malacok­nak. Sirján Gábor elvtárs, úgy gondozza, ápolja őket, mint dajka a gyereket, szinte minden kis malacot külön-külön ismer. A trágya kezeléssel valamikor nem dicsekedhettek. most a trá­gyadomb a tehénistálló mögötl yan. szépen téglaformába rakva. Nem dobálják szét a trágyát, mert tudják milyen értéke van a fold termelő erejének növelésében, a szakszerűen kezelt trágyának, de tudják azt is. hogy ez is egy foka a csoportban a rend megvalósítá­sának. A tisztaság és rend fokozására most igen szép gondolatokat szövö­getnek a csoport tagjai. Ugy gon­dolják. május elseje után, eltaka­rítják az építkezés nyomait és sza­bad idejükben közös munkával egy szép kertet létesítenek az új épü­let és az iroda közötti térségben. Már előre tervezgetik milyen virá­gokat ültetnek majd a kertbe, mi­lyen formában csinálják meg a fü. ves részeket. Tudják, hogy szép, tiszta és rendes környezetben kelle­mesebb. még jobb dolgozni, köny­nyebben végezhetik munkájukat. A mostani tisztaság és majd a virá­goskert külsőségekben is visszatük rözik a „Haladás" tszcs tagjainak állandóan szépülő életét. (krlstóf) Szélesedik a dolgozó parasztok pnrnsverseny-mozga Ima. mindinkább megvalósul a jelszó: Teljesítsük június 15-re az első félévi tervet A begyűjtésben a megyék nagy része még mindig nem közelítette meg az április 4-ét megelőző len­dületét, elhanyagolják a begyűjtés'. Vonatkozik ez elsősorban az ápri­lisi szakaszban győztes Szabolcs megyére. Békés, és Pest megyére. A hizottsertés begyűjtése mindkét élenhaladó megyében ellanyhult. Ezzel szemben javult a hizottser­tés begyűjtése Győr és Bács me­gyében. A tanácsokat a félévi beadásra tett fogadalmuk, májusi felajánlá­suk arra kötelezi, hogy már most mozgósítsanak a hizottsertés be. gyűjtésére. Egyre szélesebben bontakozik ki a dolgozó parasztok párosverseny­mozgalma és mindinkább megvaló­sul a jelszó: „Teljesítsük június 15-re az első félévi tervet.1' Sokfelé tapasztalható, hogy a ta­nácsok elmerülnek a tervfelbontás munkájában és emiatt elhanyagol­ják a begyűjtést. Ezt a legsürgő­sebben feli kell számolni. A begyűjtési verseny állása a félévi tervek teljesítéséhez viszo­nyítva: Hizottsertés: 1. Szabolcs, 2. He. ves. 3. Békés, 4. Komárom. 5. H'ajdu. 6. Pest, 7. Csongrád, 8. Tolna, 9. Fejér, 10. Szolnok. 11. Veszprém, 12. Bács, 13. Vas. 14. Baranya. 15. Borsod. 16. Győr, 17. Zala. 18. Nógrád, 19. Somogy. Tojás: 1. Békés, 2. Csongrád, 3­Szolnok. 4. Győr. 5. Somogy, 6. Zala. 7- Szabolcs. 8. Baranya, 9. Tolna, 10. Heves, 11. Veszprém. 12. Fejér, 13. Hajdú, 14. Vas 15. Nógrád. 16. Borsod, 17. Komárom, 18. Pest. 19. Bács. Baromfi: 1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Somogy. 4. Csongrád, 5. Szolnok 6. Zala, 7. Tolna, 8. Heves. 9' Győr 10. Borsod. 11. Baranya. 12. Pest. 13. Hajdú, 14. Komárom. 15. Fejér, 16. Veszprém, 17. Bács 18. Vas. 19. Nógrád. A földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszí vetések állásáról A vetési tervek végrehajtásában az április 10.i értékelés szerint a következő megyék járnak az élen: Tavaszi búza vetésében: Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér és Zala. Tavaszi árpa vetésében: Bács­Kiskun, Békés, Fejér, Pest és Szol­nok. Burgonya vetésében: Csongrád, Tolna, Békés, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar. Zab vetésében: Bács.Kiskun. So. mogy, Tolna, Fejér és Baranya. Cukorrépa vetésében: Bács.Kis­kun, Somogy. Csongrád. Tolna és Pest. Napraforgó vetéséhen: Tolna, Pest, Somogy, Zala és Szolnok. Lemaradt megyék: Tavaszi búza vetésében: Nógrád Szabolcs. Heves. Komárom és Bor­sod. Tavaszi árpa vetésében: Szabolcs. Borsod, Nógrád. Heves és*Zala. Zab vetésében: Szabolcs. Borsod, I-Ieves. Nógrád és Szo'nok. Burgonya vetésében: Borsod, Szabolcs. Heves, Veszprém és Győr. Sopron. Cukorrépa vetésében: Borsod. Szabolcs. Heves, Nógrád és Vesz­prém. Napraforgó vetésében: Borsod. Szabolcs, Győr.Sopron, Nógrád és Heves. Az élenjáró megyék az április 10-i határidőre előirányzott növé­nyek vetését általában teljesítették A következő szakasz legfonto­sabb feladata, hogy elsősorban az évelő szálastakarmányok (lucerna, vöröshere. baltacím) vetését még jobban fokozni kell. Tavaszi árpá­ból. zabból, cukorrépából és napra­forgóból a megyéknek megadó t vetési tervfeladatokat rövid időn belül végre kell hajtani. így bizto rítható, hogy teljes erővel megindul­hasson most már a burgonya, ktt. korica és egyéb késni vetésű növé­nyek elvetése és a pyaoot vetésére is jól fei tnd'jnnk készülni, hogy a megadott időpontban az egész or­szág területén befejezzük vetését A minisztertanács határozatot hozott a takarékossági munka továbbfejlesztéséről A minisztertanács az ÁEK iclen. tése alapján megvizsgálta az 1950 december 31-én hozott takarékos­ságról szóló minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtásai és határozatot hozotf a takarékossági munka to­vábbfejlesztéséről A minisztertanács megállapította, hogy 1951-ben a takarékosság terén jelentős eredmények születtek. Kü­lönösen komoly előrehaladás mutat­kozott az anyagtakarékosságban. A Gazda.mozgalom kibontakozása, a hulladékok egyre fokozódó gyűj­tése. a színesfémek helyettesítése, az anyagkihozatal megjavítása nagymértékben hozzájárult a terme­lési terv teljesítéséhez szükséges nyersanyag biztosításához. A gyár­iparban az eló'irányzott anyagfel. használással szemben elért megta­karítás 370 millió forintot tett kl. A minisztertanács . megállapította, hogy a fokozódó takarékosság döntő szerepet játszott abban, hogy az 1951. évi tervet a magyar nép­gazdaság túlteljesítette. A takarékosság azonban az el­múlt évben még a népgazdaság több ágában számos üzemben nem volt kielégítő'. A béralapok túllépése felemésztette az anyagtakarékos. sággal elért eredmények egy ré­szét. Igen kevés figyelmet fordí­tottak 1951-ben a beruházási kladá. sok megtakarítására és nem mutat­kozott előrehaladás nz építőipari költségek csökkentésében sem. Az üzemek többségében a gépek ki­használása nem volt megfelelő. Nem sikerült az elmull év során teljesen felszámolni a takarékos­sági munka kampányszerűségét, a takarékosság nem vált a munka ál. !andó módszerévé. A minisztertanács megállapította hogy a takarékosság népgazdasá­gunk fejlődésének továbbra ls egyik legfontosabb tartaléka és ki­tűzte a takarékosság továbbfejlesz­tésének főbb feladatait. Az 1952. évben — amikor a ter­melés kibővítését szolgáló nagy lé­tesítményekbe a legnagyobb össze­geket fektetjük be anélkül, hogy a nagy üzemek ebben az évben már számottevően termelnének — külö­nösen nagy súlyt kell helyezni a beruházások terén elérendő meg­takarításokra. A megtakarított anyagot, gépet, munkaerőt legna­gyobb beruházásaink, mindenek­előtt a Sztálin Vasmű, a földalatti vasút, új gépipari, alumíniumipar!, vegyészeti üzemek építésének meg­gyorsítására kell fordítani. A be. ritházások megtakarítása erdekében lényeges javulást kell elérni a gépek kihasználása terén. A meglévő gyárépületek területének jobb ki­használásával kell a termelés növe­léséhez szükséges új gépek egy ré­szét elhelyezni, hogy ezá'tal az épít­kezések egy részét megiakaríthaS­suk. Az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a gazdaságos tervezésre, az épületek fúttatt mé­retezésének kiküszöbölésére. 1952­ben fordulatot kell elém' az építési költségek tekintetében, az építési költségeket 1952 folyamán három száza'ékkal kell csökkenteni. Ebben uz évben még több szí"'" • fémet, rezet, acélt vasat. írn i, fát, bőrt és más fontos alap- é< im­portanyagot kell megtakarítani, in Int 1951-ben. 1951.hez képest át­lagosan 2 százalékkal kell csök­kenteni a hengerelt acél fajlagos felhasználását, a gyáriparban 230 ezer tonna, a vlllamoserőmíveknél 160 ezer tonna, a vasútnál 28.000 tonna szenet kell megtakarítani. Növelni kell a hulladékok begyűj­tését. Meg kell javítani az anya­gok raktározását, kezelését és nyil­vántartását, különösen az építő­iparban. de egyebütt Is és nem uíolsó sorban az élelmiszeriparban A széntakarékosság érdekében meg kell javítani a szén minőségét. A gyárakban nagy mennyiségben el. fekvő készleteket elsősorban az el­fekvő hengerelt acélt, fel kell hasz­nálni a termelésben. A minisztertanács határozata ki­emelte. hogy az nnyagtakarékos­ság nem járhat a minőség rontá. sával. mert a rossz minőségű áru hamarabb megy tönkre, gyorsab­ban romük és így végső soron nem takarékosságra, hanem az értékes nyersanyagok pazarlására vezet. A minisztertanács határozata ér­telmében a takarékossági feladatok a terv, elsősorban az önköltség­csökkentési terv szerves részét ké­pezik. A megtakarításokat tehát azon kell mérni, hogv egy üzem teljesíti-e. illetve túlteljesíti-e ter. mclésl és önköltségcsökkentés! ter­vét. A minisztertanács határozata alapján meg kell szüntetni a külön­féle takarékossági felelősi és más hasonló funkciókat, mivel a taka­rékosságért az üzem. műhely intéz­mény yezetője felelős. A miniszter, tanács által egy évvel ezelőtt meg­bízott takarékossági bizottság meg­szűnik és a takarékosság fokozá­sára irányuló munka irányítását a minisztertanács a Népgazdasági Tanácsra, a Tervhivatalra és az egyes szakminisztériumokra bízta. A minisztertanács határozatában végül megállapította, hogy az 1952. évi terv minden téren. így a taka­rékosság terén Is. az elmúlt évinél nagyobb feladatok elé állítja a dol. gozókat. mérnököket, technikusokat. Igazgatókat, gazdasági vezetőket. Az 1952.es terv teljesítése nemcsak fokozott takarékosságot követel meg minden téren, hanem azt ls megköveteli, hogy a takarékosság a mindennapi munka állandó mód. szerévé váljék. A Tiszamenti Fűrészek dolgozói termelési értekezletükön ériékes munkafelajánlásokat tellek május 1 méltó megünneplésére A Tiszamenti Fűrészek dolgozói a napokban termelési értekezletet tartottak, ho'gy megismerkedjenek a második tervnegyedévben reájuk váró feladatokkal, s ériékeljék az első negyedév munkáját. Megálla­pították. hogy a meglévő nehézsé­geken kívül akadátyozla a sikeres tervteljesítést a munkafegyelem la­zasága is. Az elmúlt negyedévben 98 najpot tesz kí az igazolatlan hányzások 6záma. Varija Pál elvlárs helyesen bírálta meg azokat a dol­gozókat, például Bakos Dezsőt és Papdi Gézát, — akiK késve ér­keztek munkahelyükre. Varga elv­társ elmondotta, hogy betegség ürü­gye alatt több dolgozó egy-két napra távolmaradt a munkából. Förgeteg Szi'vaszter sztahánovis­ta keresztfűrész gépmunkás fe'szó­lalásában országos jelentőségű ver­senyfelhívást tett a gépállásoh csökkentésére. Ezenkívül vállalta, hogy május el seje tiszteletére 1952. évi tervéi 10 nappal a határidő e'őtt befejezi. A versenyfe'hiváshoz ' 3bben csatla­koztak. Lendvai Márton elvlárs sztahánovista palteros elsőnek csat­lakozott a felhíváshoz, de kérte az üzem vezetőségéiül, hogy a verseny fettéleleit, így a gépkeze'éshez szükséges szerszámokat bizlosílsák részükre. Körmöczl Ferenc elvtárs a lécda. raboló gépmunkások nevében fel­ajánlotta, hogy 100 százalékos mi I nöségl mimikáit végeznek. Boros József elvtárs felszólalásában bírálta a verseny-értékelő bizottság munkáját. E'mondotta, hogy március 9-e tiszte­letére tett munkafeiajánlásaikat még mindig nem értékelték, oedig vállalták, hogy 70 százalékos telje­sílményüket 100 százalékra fokoz­zák. Kérte, hogy a versenyt rend­szeresen értékeljék. Boros elvtárs felajánlotta, hogy május elseje tisz­teletére 120 százalékos teljesítményt érnek el. Dani Antal elvtárs az üzem szak­oktatási felelőse hozzászólásában elmondotta. hogy az üzemben a munkaszervezés hiányos. ,A nem­zetközi munkásosztály hatilmas se­regszemléje, május elseje tisztele­tére felajánlom, hogy tanulmányo­zom az. anyagtéri dogozók rnunká­i ját és hozzá segítem őket a munka helyes megszervezéséhez." Dani elvtárs az ország összes fű-ész üze­meit versenyre hívta ki a munka helyes megszervezése érdekében. Az értekezleten számos hozzászó­lás hangzott el a dolgozók megfo­gadták, ho'gy munkajelajánlása k teljesítésével, a munkafegyelem megszilárdításával biztosítják ;i má_ , sodik negyedévi terv 6'keres telje­sítését.

Next

/
Thumbnails
Contents