Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-07 / 81. szám

hétfő. 1952. áPRILIS 7, Ialmás térség. A hála és a szeretőt megnyilvánulásaként ezután mindkt'l szovjet emlékmű talapzatát valósággal elborították a szegődi dolg.-zók vörös virágos koszorúi. Elsőnek a Megyei Pártbizottság, majd a Szeged Városi Pártbizottság heiyez1e et koszorúját, sorra utána pedig n DISZ, a Városi Tanács és a tabló tömegszervezetek, a fegyveres r'akulatok, üzemek, hivatalok küldöttei. A koszorúzások után kemény, fegyelmezett menetben vonultak el honvédeink, fllamvédelmi őreink és rendőreink dtszalakulatai a szovjet hősök emlékműve előtt. Megcsillant a kora tavaszi napfény szuronyaik étén és kemény léptük, elszánt tekintetük hirdette: erősödő néphadseregünk kemény harcosa békénknek. Az ünneplő dolgozók tömegének lelkes tapsa kísérte a díszszemlét, amely után valamennyien n Dugonics-temetőbe vonultak ki és ott megkoszorúzták a Szeged felszabadításáért elesett Szovjet hősök sírjait. Vidám műsor A TJlNACSHAZfl ELŐTT Délután négy óra s utolsó slmltn.mkmt végxlk a tanácsháza előtt felállított Bzabadtéri színpadon a szerelök felszabadulásunk ünnepét:ck délutánján. Mikrofon, gumtkábelek, hangszórók. A színpad előtt már álldogálnak néhányan, ott a két szőke lánynak vívó sisak van a hóna alatt. Félőt elmúlik, s már nem lehet a színpad közelébe férkőzni — annyian állnak körülötte. Munkások diáklányok, úttörők, körül a színpadnál egészen a Széchenyi-tér pázsitjáig. Lánycsoportok sietnek a város felöl, kezükben hozzák a szebbnél-szebb ruhákat. Már mind itt is vannak, — kezdődhet a műsor. Kovács Márta, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője Ladányi László .Április 4." című versét szavalja. Majd Galgóczl Imre ugyancsak a Szegedi Nemzeti Szinház művésze koníerál s nyolc kéktrlkós lány sorakozik tel a színpadra. A v eltükön a Szegedi Kender VörösL hogó csapatának hímzett felvéti ve. Pattogó ütem, s meg sem érzik a harapós szelet. A Patai ereklen íut a vér — nem fázik itt egvtk sem. A Szegedi Haladás SE két vívója, majd a Jutagyár női tánccsoportja lép lel. Aztán újra tánccsoportok, a Magyar Kenderé, a Textilműveké, s a lürge lánylábak gyorsan perdülnek a színpad desz. káln. A közönség hálás tapssal jutalmazza a számokat, s az új kezdeményezéseket például a Textilművek tánccsoportjának „krumplitáncát". Inke László szavalja Petőfi „Csatadal'4 című versét, majd a Ruhagyár tornászai következnek. A nézőkből önkéntelenül buggyan ki az elismerés, mikor Szűcs Irénke a Mérey-utcai általános Iskola út. törője lép a színpadra. Szólót táncol. Az apró lábak még próbálgat, ják a lépéseket de o tehetség kibontakozásának lehetősége benne van minden mozdulatban. Galgóczl Imre elvtárt saját versét szavalja, utána négy úttörő kislány lép a színpadra. Szűcs Irénke, Szűcs Rozália. Sebők Kati, Tőrök Judit. A jelenlevők szíve megtelik szeretettel, látva a legfiatalabbak lelkesedését, művészi próbálkozását, akik új életünket jelképezik, hiszen 6k már Ielszabadult országunk neveltjei. Végetér a műsor, az érdeklődők szétoszlatnak, s a lassan beálló estében még kis csoportok vitatják az együttesek, s a szereplők munkáját. MÓRA FERENC TANlTJA A SZEGEDI TANYÁK ÉS VÁROSOK NÉPÉT Felszabadulásunk ünnepén nyílt meg a Móra Ferenc és Koszta József kiállítás Szegeden A szegedi Móra Fareme múzeumban nagy névadójának: tiszteletére felszabadulásunk. ünnepén nyílt meg a Móra Ferenc Kiállítás. „Móra Ferencnek, a tudósnak emlékét idézi fel kiállításunk — olvashatjuk nyomban a bejáratnál. —- A magyar irodalom egyik legszelldebbhangú elbeszélője volt, akinek csöndes hangja mégis vádolt. Vádolla az ellenforradalom, a fasizmus magyarországi vezetőit, 6 elénk tárta az alföldi maigryar nép mőrhctelen szenvedését, nyomorát. S ez az Író tudó® volt, nemesük népe jelenét, hanem a nép és a föld múltját is kutatta. Munkáját nem támogatta tudományos segítség, a kormányzat, a város pénzügyi támogatása. Nem egyszer saját filléreiből fedezte az ásalások kö'lsógeit, hoigy a múzeum kiállításain tanítsa népét. Tudós volt. Író, népének nevelője. Ezzel a kiállítással is újra maga Móra Ferenc tanilja a szegedi tanyák és városok népét." Ezeket a gondolatokat hangoztatta a kiállítás ünnepi megnyitásán is beszédében Ortulay Gyula akadémikus, a Múzeumok és Müem'6kok Országos Központjának elnöke, Bálint Alajos múzeumigazgató bevezető szavai után. Rámutatott beszédében még arra ds, hogv népi demokráciánk hatalmas kulturális fejlődését mutatja a múzeumok növekvő látogatottsága. 1949-ben múzeumainknak 420 ezer látogatója volt, 1951-ben ez a szám 3 millióra ugrott, aiz Idei év első negyedében pedig már 1 millió fölött tart. Az értékes kiállítást. Szeged dolgozói nevében Dénes Leó elvlárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vette át és ö is hangoztatta: kultúráld* fejlődésünk egyik bizonyítéka, hogy a szegedi múzeum is szűknek bizonyul. A megjelentek ezután nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást, amely Móra Ferenc ásatásai alapján bemutatja Szeged környékének őstörténetét az újabb kökórt'ól a honfoglalásig. Láthatjuk a csőkai kőkorszakbeli lakótelepnek éa a szöregi bronzkort 1 eme törjek leletenyagát, amelyek Móra leghíresebb és legnagyobb ásatásad. Külön kiállítási terem mutatja be a népvándorlási leleteket, az avar, hun, gepida és a honfoglaló magyar nép leletanyaigát, köztük a híres nagyszéksósd hun fejedelmi sír több eredeti darabját. A kiállításnak igen értékes része, amely Móra Ferenc eredeti kéziratait, több újságcikkét mutatja be. A Móra kiállítással egyidöben nyílt meg a Koszta József kiállítás is, amely az 1949-ben elhunyt, Szentesen élt Kossuth-díjas nagy realista festőművészünk munkásságából mutat be több művészi remekművet. Ezek legnagyobb része az alföldi tájat, tanyákat, és a mezőn dolgozó embereket tárja elénk. A hazad táj szépségeit mutatják ezek a festmények és alkotójuknak a föld, a nép iránti izzó szeretetét tükrözik vissza. Mindkét kiállítás értékes és tanulságos művelődési lehetőséggel gyarapította Szeged dolgozóit. 4% amerikaiak koreai tettei kimerítik az agresszió, a fajirtás és az egész emberiség elten irányuló gyűlöletes bűncselekmények tényét A Demokratikus Jogászok Namzetközi Szövetségének vizsgálóbizottsága nyilvánosságra hozta a Koreában és Északkelet-Kínában folytatott vizsgálataiból levont következtetéseket A francia miniszterelnök tíz alkalommal volt kénytelen felvetni a bizalmi kérdést Párizs (MTI). 'A francia nemzetgyűlés péneki ülésén Pinay miniszterelnök tíz alkalommal volt kénytelen felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnöknek különösen n „Fónzügyi közkegyelemről" szóló tervei ütköztek nehézségekbe. A tömegek nyomására még a Jobboldalon, így a® MRP-ben i« hevesen ellenzik az adóamneszl'iát, mert a nagy adócsalóknak adott kegyelem igen népszerűtlen. A GauHedsta Párt a miniszterelnököt támogatta. A kommunista képviselők lankadatlan harcot folytatnak a kormányjavaslat ellen. A nemzetgyűlés kedden szavaz a kormány által a pénteki ülésen valamint a beruházási és újjáépítést hitelek csökkentése tárgyában már korábban, felvetett bizalmi kérdések ügyében. Tovább tar! a görögországi terror Az athéni vérbíróság előtt Manolisz Glezosz görög szabadsághős Szófia (MTI). A szabad görög rádió jelentése szerint szerdán megkezdődéit a politikai foglyok és száműzöttek családjai szövetségének vezetősége ellen Indított per tárgyalása. Ezzel a perrel Plasztirasz é6 Venizelosz a politikai foglyok és száműzöttek családjai szövetségének feloszlatását akarja elérni. Az athéni vérbíróság előtt megkezdődött Manolisz Glezosz a görög ellenállási mozgalom hőse ellen inditott per tárgyalása is. Peking (Uj-Klna). A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bizottsága — amely vizsgálatot folytatott; az amerikaiak észiaikkeletkinai és koreai b&k'.é. riumháborújával, valamint Koreában elkövetett más háborús bűntetteivel kapcsolatban — kedden este Pekingben sajtóértekezleten nyilvánosságra hozta a vizsgálitok során levont következtetéseiket. A sajtóértekezleten jelen volt a kínai, koreai és külföldi sajtó több képviselője, Brandweiner professzor, a De. mokrattkus Jogászok Nemzetközi Szövetsége vizsgáló bizottságának elnöke kijelentette: A bizottság elkészítette két jelentését- Külön vizsgálatot folytattunk a háborús bűntettekről és az emberiség ellen irányuló bűntettekről, amelyeket &z Egyesült AHa. mok fegyveres erői Koreában elkövettek. A bizottságnak nem az volt a feladata, hogy végleges ítéletet mondjon. Ez a bizottság nem bíróság. Ezekre az alapokra helyezkedve, a bizottság az alábbi következtetéseket vonta le: Az Egyesült Államok fegyveres erői — amikor halál éa járványok terjesztésének szándékával, a koreai néphadseregre és Észak-Korea polgári lakosságára szándékosan szórtak le baktériumokkal mesterségesen fertőzött legyeket és más rovarokat — a legnagyobb mértékben súlyos és borzalmas bűncselekményt követtek el Koreában. Ez a bűncselekmény ellentétben áll a szárazföldi háború hadljogárél és háborús szokásjogáról szidó 1907. évi hágai konvenció rendelkezéseivel, valamint a bakteriológiai hadviselést eltiltó, egyetemlegesen elfogadott törvénnyel. Az Egyesült Államok fegyveres erői — a^zal, hogy mérgesgázbom. bákait és más vegyi fegyvereket alkalmaznak Észak-Korea lakossága ellen — bűnösök az 1907. évi hágai konvenció 23. cikkelye „A" és „E" pontjának, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyvnek előre megfontolt és szándékos megsértésében. Az Egyesült A Hámok fegyveres erői és a parancsnokságuk alatt álló liszinmanista katonák — azza'. hogy a megszállásuk alatt álló területeken vád és per nélkül törne, gesen vagy egyenként polgári személyeket, köztük sok asszonyt és gyermeket gyilkoltak meg — megszegték az 1907. évi hágai] konvenció 46- cikkelyében- foglelt rendelkezéseket, amelyek a megszálló hatolom kötelességévé teszik, hogy a megszállása alatt álló térilletek lakosainak életét védelmezze. Az Egyesült Államok fegyveres erői és parancsnokságuk alatt álló liszinmanista katonák az általuk megszállva tartott területeken polgári lakosokat jogtalanul letartóztatok, bebörtönöztek, bántalmaztuk és kínoztak. Az amerikai fegyveres erfik megszegték továbbá a háború elfogadott törvényeit, szokás, jogát és különösen a hágai konvenció rendelkezéseit azzal, hogy nz arcvonaltól távolfekvő védtelen városokat és falvakat hombáznak és a levegőből válo. gatás nélkül pusztítanak nem katonai célpontokat, vallásos, művészeti, tudományos célokat szolgáló épületekei, történelmi emlékműveket és kórházakat Tűzzel és robbanóanyaggal szándékosan pusztítanak polgári, vagy nem katonai jellegű középületeket, amikor ezt a pusztítást a háború követelményei parancsolóan nem írják elő. Rekvirálás! jog nélkül, kártérítés vagy elismervény nélkül elkoboz, zák, illetve szándékosa® elpusizlít. ják a megszálló csapatok fennlar. fásához nem szükséges és a polgári lakosság tulajdonát képező tárgyakat és elkoboznak. Illetve elpusztítanak élelmiszereket. Az amerikai csapatok bűnösök a had'foglyokkal való bánásmódról rendelkező 1929- és 1949. évi konvenciók megszegésében, minthogy hadifoglyokat gyilkoltak meg. Történelmi értékkel bíró* művészeti alkotások és magántulajdont képező tárgyak elrablásával az amerikai fegyveres erők bűnösek a hágai konvenció 47. cikkelyének megsértésében. A fent felsoroltak a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányának 6. cikkelye értelmében kimeri, tik a háborús bűntett fogalmát. A bízottság úgy véli, hogy a Koreában tartózkodó amerikai fegy. veres erők következő cselekedeteikkel a nürnbergi alapokmány áUal meghatározott bűntetteket követtek el az emberiség ellen; rj-íAzról, hogy a polgári lakos, li ság nagy csoportjait — és különösen a menekülteket — nagy. mértékben pusztították vagy ki irtották anélkül, hogy bármilyen vétség címén bíróság elé próbálták volna állítani, továbbá azza1. hogy terrormódszereket alkalmaznak a koreai nép ellen és azzal, hogy 1952 január 28-a óta nagymértékben alkalmaznak bakteriológiai fegyvereket polgári személyek el le ír. .—r-j Észak-Korea lakossága e'etlehetőségeinek pusztításával vagy elpusztításának megkísérlésé, val, iskoláinak, egyetemeinek, múzeumainak, történelmi emlékművei, nek és kulturális intézményeinek el. pusztításával, A bizottságnak az a véleménye, hogy az amerikai fegyveres erftk bűnösek a fajgyilkosság bűntettében. amint azt a fajgyilkosságrói szóló 1948. évi konvenció meghatározza. A bizottságnak — e következtetések figyelembevételé vei — meg keli jelölnie azokat, akiket a világ igazságszolgáltatásának törvényszéke elé kell állítamS. hogy feleljenek ezekért a bűntettekért. A bizottság nem habozik kijelenteni, hogy e bűntettek közül sokat nem tudtok volna elkövetni, ha az Egyesült Államok kormányának és az Egyesült Államok fegyveres erői főparancsnoksága vezetőinek nem lelt volna azokról teljes tudomása és nem ők tervezték volna kl azokat. A bizottság ezért az említett személyeket és a harctér valumennyi amerikai parancsnokát felelősnek nyilvánítja ezekért a bűntettekért azokkal a kato. nákkal együtt, akik a nem' zetközl jognak ellentmondó parancsokat elfogadtak és végrehajtottak, ünnepélyesen hitet teszünk a felsorolt tények valódisága mellett, különböző országokból jöttünk ide. nem tartozunk azonos vallásfelekezethez, nincs közös politikai meggyőződésünk, különböző nyelveken beszélünk. Azon fáradoztunk, hogy feladatunkat lelkiismeretesen és úgy teljesítsük, hogy teljes mérték ben figyelemmel legyünk jogászi felelősségünkre. Ugy véljük, hogy mindazok, akik elolvassák, osztják borzalmunkat és a büntették, valamint a bűnösök ellen érzett gyűlöletünket. A Igazság fenn fog maradni, a világnak biztosítani kell a békét ahhoz, hogy biztosíthassa az igazságot. Reméljük, hogy ez „ jelentés hozzájárul a világ békéjéért és kü. lönöaen Korea békéjéért vívott harchoz. Korea szenvedéseit sohasem szabad elfelejteni és békéjét gyorsan biztosítani kellA béke a népek tulajdona és a békét a népek elszánt harcával kell megőrizni,'' » Brandwelner ezután az Északkelet-Kínában folytatolt vizsgálat, ról terjesztett elő jelentést. A jelentés megállapítja: Északkelet-Kínában többizben találtak fertőzött rovarokat és baromfttollakai olyan helyeken, ahol aznap vagy néhány naPPal előbb amerikai repülőgépek mutatkoztak. A bizottság véleménye szerint a fertőzött rovarokai és tollakat csakis az amerikai repülőgépek dobhatták ezekre a térségekre. Az ame. rlkal repülőgépeknek sem joguk. sem bármiféle elDjgadható okuk nem volt. hogy elszánjanak Kína északkeleti t«ületel felett A Kínában talált fertőzött rovarok nagyrésze hasonló azokhoz, amelyeket Koreában találtak. A hadviselés törvényed és szokásai tiltják a baktériumfegyverek használatát. Ezt a tilalmat amelyet az 1925. június 18.Í genfi jegyzőkönyv megerősített, még szigorúbba® kell alkalmazni ott. iahol nincsen fegyveres bonyodalom. Meggyőződésünk szerint az előlerjesztett tények kimerítik az Egyesült Államok részéről elkövetett agresszié, a fajirtás és az egész emberiség eile® |rá. nyúló gyűlöletes bűncselekményét. Az egész világ népe feje felett lebegő rendkívül súlyos fenyegetésről van szó, amelynek határai és következményei beláthatatlanok. Mint jogászok, ünnepélyesem tiltakozik a nemzetközi jog ilyen megsértése ellenBrandweiner tanárnak, a bizottság által levon,t következtetésekről Szóló jelentése után Ko K Nien, a bizottság tagja felolvasta Kuo Mo Zso-nalk. a Béke Világtanács alelnökének 0 sióból a bizottság elnökéhez in'ézett táviratát. „Brandweiner tanárnak, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége által kiküldött bizottság elnökének Mukdenböl a Béke Vir lúgtanácsnak megküldött távirata, amely közli, hogy a bizottság megállapítása Bzerlnt az Egyesült Államok fegyverei erői baktériumlegyverf alkalmaztak ÉBZakkelet-KIná. ban és Koreában — kellő pillanat. ban érkezett Oslóba. A Béke VIlágtanács Irodája nevében köszö. netemet tolmácsolom Önöknek." A bizottság tagjai ezután válaszoltak a jelenlévő kínad és külföldi újságírók kérdéseire. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége vizsgálóbizottságának öt tngja: Brandweiner pro. \fesszor, a bizottság elnöke, Cavalieri. a bizottság alelnöke, valamint Gastor, Morens és Wasilkowska pénteken reggel repülőgépen hazautazott Pekingből, miután a bizottság eredményesen befejezte munkáját Koreában és ÉszakkeletKínában. A Szovjetunió amerikai nagykövetsége választ nyújtott át az USA külügyminisztériumának jegyzékére Moszkva (TASZSZ). Az USA külügyminisztériuma 1951 október 26-án közölte a Szovjetunió washingtoni nagykövetségével, hogy az USA-ban új szabályokat vezettek be az állandóan az Egyesült Államokban élő külföldi állampolgároknak az amerikai fegyveres erőkbe való behívásáról. Ez év feb. ruár 23-án a Szovjetunió amerikai nagykövetsége jegyzéket nyújtott át az USA külügyminisztériumához. A jegyzékben — az említett szabályoknak szovjet állampolgá. rokra történő kiterjesztésével kap csolatiban — rámutatott, hogy a külföldi állampolgárok katonai bzoigátat ra való behívására vonatkozó ilyen szabályok ellentétben állanak az általánosan elfogadott nemzetközi szokásokkal, a nemzetközi jog és viszonosság elveivel. Az amerikai külügyminisztérium a Szovjetunió nagykövetségéhez eljuttatott március 13-i jegyzékében tagadni próbálta, hogy az említeti szabályok elleniében állanak a nem. zetközi jog elveivei, ezért a Szovjetunió nagykövetsége ez év április 2-án a következő szövegű jegyzéket juttatta el az USA külügyminisztériumához: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nagykövetsége az amerikai külügyminisztérium 1952. március 13.1 jegyzékével kap. csolafhan szükségesnek tartja klje. Icnieni. hogy az említett jegyzék alaptalanul állítja, hogy az USA területén élő Idegen állampolgároknak az USA fegyveres erőibe történő kényszerű behívása nem áll ellentétben „ nemzetközi joggal. A nugykövetaég utal az ez év február 23-1 jegyzékében kifejtett álláspontjára és szükségesnek tartja Ismét kijelenteni, hogy az USA 1918. éví törvényének módosított pontjai a külföldieknek amerikai katonai szolgalatra történő kényszerű behívására vonatkozó pontjaikban durva cllenlétben állanak a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaival."