Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-07 / 81. szám

Hí-mv 1952. április 7. MEGKEZDŐDÖTT MOSZKVÁBAN A NEMZETKÖZI GAZDASAGI ÉRTEKEZLET Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában április 8-án meg­kezdődött a nemzetközi gazdasági értekezlet. Az első illést a nemzet­közi előkészítő bizottság nevében Róbert Chanbéiron, a bizottság fő­titkára nyitotta meg. Elmondotta, hogy az értekezlet 389 résztvevője már Moszkvában van, velük együtt 79 szakértő is érkezett Moszkvába. A megnyitáskor 29 résztvevő érke­zett és mintegy 50 úton volt. Ezután hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy különböző gazdasága rendszerű országokból érkezett ós fontos tevékenységet kifejtő szemé­lyek ilyen nagy számban ülnek ö*z­sze a közös kérdések megvitatására. Beszéde további során hangsú­lyozta: o nemzetközi gazdasági ér­tekezlet célja az, hogy elősegítse a gazdasági együttműködést minden ország között. Elmondotta, hogy az értekezletet azért rendezik Mosz­kvában, mert más országokban a bizottság nem lehetett volna bizo­nyos afelől, vájjon megadják-e a beutazási vízumot Kína a Szovjet­unió és más országok küldötteinek. A szovjet küldöttség az értekezlet érdekében minden szükséges garan­ciát megadott. A főtitkár az előkészítő bizottság nevében felhívta az értekezletet, hogy tárgyalja meg az országok közötti kapcsolatok helyreállításá­nak és fejlesztésének lehetőségeit, függetlenül az országok gazdasági és társadalmi rendszerétől. A bizott­ság azt tartja, hogy a különböző országok közötti egészséges gazda­sági kapcsolatok helyreállítása foko­zatosan a népek közötti együttmű­ködéshez vezet. Ezzel lehetővé válik a lakosság életkörülményeinek meg­javítása és minden ország gazda­sági forrásainak felhasználása — nemzeti függetlenségének tisztelet­ben tartása mellett. Végül Chambéi­rom annak a reményének adott kife­jezést, hogy a jóakaratú emberek közötti szabad véleménycserével olyan megoldásokat találnak, ame­lyek lehetővé loszik, hogy a nemze­tek közötti kapcsolatokat szilárd alapokra helyezzék. A főtitkár beszéde után M. A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtóbizottságának elnöke üd­vözölte a nemzetközi gazdasági ér­tekezlet résztvevőit. Hangsúlyozta: az értekezlet résztvevőit politikai né­zeteiktől és meggyőződésüktől füg­getlenül ugyanaz a nemes cél fogja össze: megkeresni az emberek élet­körülményei megjavításának úlját. Végül meghívta a küldötteket, láto­gassák meg Moszkva nevezetessé­geit. Sok sikert kívánt az értekezlet munkájához. Ezután Iftiharuddin pakisztáni küldött javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben Argentína, Ausztria Brazília, Kína Csehszlo­vákia, Fraciaország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Nagy-Bri­tannia, Irán, Olaszország, Pakisz­tán, Lengyelország, az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Hollandia, In­dia és Nyugat-Németország képvi­selői, továbbá Di Vittorio, a Szak­szervezeti Világszövetség elnöke foglalnak helyet. Az értekezlet fő­titkárává R. Chambéiront választot­ták meg. Ezután O. Lange pnofesz­szoir (Lengyelország) szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta: a nyu­gat'ourópai országokban, az Egye­sült Államokban, vagy Kanadában éppúgy, mint Ázsia, Afrika és La­tinamierika országaiban egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy a gazdasági együttműködésre szükség van és ez előnyös. A nemzetközi gazdasági ér­tekezlet Összehívásának eszméje lel­kes fogadtatásra talált ezekben az országokban, örömmel fogadták ezt a Szovjetunióban, Kínában és az európai népi demokratikus orszá­gokban is. Ezután elmondotta, hogy az előkészítő bizottság programmot fogadott el az értekezlet számára: megkeresni a lehetőségeket az embe­rek élei körülményeinek megjavítá­sára a különböző országok és külön­böző rendszerek békés együttműkö­dése révén, valamennyi ország gaz­dasági kapcsolatadnak fejlesztése útján. Ezután Lange benyújtotta az ülés munkatervét és eljárási sza­bályzalát, amelyet az értekezlet jó­váhagyott Az április 4-i ülésen megvitatták ,,Az emberi életviszonyok megjaví­tása lehetőségeinek kutatása, a kü­lönböző országok és különböző rend­szerek békés együttműködése az ösz• szes országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján" című kérdést. Az elnöklő Lange profesz­6zor először Bemard de Plasnak (Franciaország) adta meg a szót. A francia küldött rámutatott, hogy hazájának különösen érdeke a kereskedelmi csere fejlődése. A de­ficit a francia kereskedelmi mérleg­ben egyre emelkedik. A tapasztalatok bebizonyítot­ták, hogy az USA-val való kc" reskedés és az európai fizetést unió nem oldja meg Franciaor­szág problémáit. Végül beszélt a francia közgazda­ság szükségeiről és exportlehető­ségeiről. Ezután Jozef Halasznski profesz­szor (Lengyelország) emelkedett szólásra. Röviden beszélt arról a hatalmas fejlődésről, amely a há­ború befejezése óda jellemzi Len­gyelország életét. Új iparágak jön­nek létre, a régi elmaradt agrár Lengyelország gyorsan ipari-agrár, oszággá válik. Lengyelország rend­kívül befogadóképes piaci gépipari termékek és közlekedési eszközök számára, ugyanakkor bővíteni tudja kivitelét. Olivér Vickery (USA) egy villa­mossági és vegyi anyag beviteli és kiviteli társasag elnöke szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy szeretné a szabad és fennakadás nélküli ke­reskedelem helyreállítását az orszá­gok között. Beszédében elítélte azo» kat, akik a harmadik világháború­ra, embermilliók megsemmisítésére törekednek. „Azoknak aa üzletembe­reknek, akik meg akarják ölni Ügy­feleiket, kényszerzubbonyra van szükségük és az őrültek házába kell szállítani őket." Befejezésül azt a kívánságát fejezte ki, hogy az érte­kezlet járuljon hozzá a nemzetközi béke biztosításához. Nan Han-Csen, x Kínai Népi Bank főigazgatója volt a kővetkező felszólaló. Rámutatott, hogy bár a nemzetközi gazdasági értekezlet résztvevői különböző politiikaá, tár­sadalmi és gazdasági berendezésű országokból érkeztek, mégis mind­annyian remélik, hogy lehetséges ösztönözniük az országok közötti békés együttműködés fejlődését. Aztán arról beszélt, hogy Kína sú­lyos károkat szenvedett a második világháborúban, az Egyesült Alttt­mok jelenlegi Kína elleni politiká­ja a kapitalista országok nagy­Iparosai és kereskedői számára ha­talmas piacok és nyersanyagforrá­sok elvesztését jelenti. A továb­biakban beszélt a kínai ipaT hatal­mas arányú fejlődéséről. Elmondta, hogy Kínában egységes, szilárd belső piac alakult kl, külkereskedelmi mérlege egyensúlyba jutott. Végül javasolta, hogy az értekez­let forduljon a legszélesebb körök­höz és kormányokhoz javaslattal: létesítsenek a kölcsönös elönyön, kölcsönös segélyen és együttműkö­désen alapuló kereskedelmi kapcso. latokat. Szünet után 'Ámerico Barbosa de Oliveira (Brazília) elnökölt. Az első felszólaló Julius Schachner nagy­iparos (Ausztria) volt. A jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági feszültség okairól szólva azt a fur­csa megállapítást tette, hogy ezek az okok állítólag ,,a lakosság ál­landó é6 szörnyű növekedése1', „a technika haladása" és „a mezőgaz­dasági növények termesztésére fel­használható területi változatlan nagysága." Utána Otokar Pohl, a Csehszlo­vák Nemzett Bank igazgatója szó­lalt fel. Kijelentette, hogy a nemzetközi gazdasági viszo­nyok abnormális állapotának egyik legfontosabb oka az, liogy egyes államok korlátozzák a ke­reskedelmet a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal. A továbbiak során foglalkozott Csehszlovákia rilkeres gazdasági fejlődésével és külkereskedelmével. Megállapítottá, hogy a csehszlovák külkereskedelem növekedésében nem vettek részt azok az országok, amelyek megkülönböztetést alkal­maznak Csehszlovákiával szemben. Végül kijelentette, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság kész minden eszközzel elősegíteni a békés gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését or­szága Ó6 a világ minden országa között. Ezzel az április 4-i ülés végétért. Április 5-én a moszkvai nemzet­közi gazdasági értekezlet lord Boyd-Orr (Anglia) elnökletével folytatta munkáját. K. Uaris pro­fesszor (Finnország) elmondotta, hogy a Kelettel való kereskedelem megmentette Finnországot attól a heves válságtól, amelyet a nyugati orszákok képtelenek elkerülni. Ezután az értekeziet munkájában résztvevő szovjet küldöttek nevé­ben M. V. Nyeszlyerov, a Szovjet­unió Kereskedelmi Kamarájának elnöke szólalt fel. Sergio Steve professzor (Olaszor­szág) a kapitalista országok gazda­sági helyzetét elemezve azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogv még a gazdagabb kapitalista országok je­lentős részének i« egyik legfonto­sabb kérdése a nyomor, nem pedig a termelési eszközök bőségének problémája. Lord Loyd-Orr (Anglia) felszóla­lásában hangsúlyozta: a nemzetközi kereskedelem fejlesztése nélkül le­hetetlen felszámolni a szegénysé­get. Mohammed Iftiharuddin (Pakisz­tán) beszédében hangsúlyozta: a fejlettebb államokkal való baráti együttműködés elősegítheti. hogy otszága legyőzze gazdasági nehéz­ségeit. A Szakszervezett Világszövetség nevében Louls Saíllant főtitkár szólalt fel. A szónok megállapította, hogy sok ország fegyverkezési politikát folytat. Az értekezlet résztvevőinek tapsvihara közben felhívta a kül­dötteket: érjék cl, hogy a hadikiadásokra szánt összeget békés építkezés­re. a lakosság életszínvonalának emelésérc fordítsák. A továbbiakban javasolta, hogy az értekezlet javaslatai a következő pontokon alapuljanak: 1. A politikai megkülönböztetés gyakorlatának felszámolása és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének útjában álló akadályok elhárítása. 2. A békés termelés ' • ''ödésének és a kereskedelmi ki datok fej­lesztése tervének kidolgozása a nép jólétének emelése céljából. 3. A hadikiadások csökkentése ée az fgy felszabaduló összegek szociális, kultúrálís és más, a nép életszínvonalának emelését szol. gáló célokra való íorditása. 4. Javaslat kidolgozására « ENSZ gazdasági és szociális tanácsa számára, hogy aa a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és az élet­színvonal emelése érdekében tevé­kenykedjék. Dzsan CsancT (India) kijelentette, hogy India még mindig viseli a hosszantartó gazdasági függőség súlyos következményeit. India ér­deke megköveteli, hogv a gazdasá­gi gyarmati státust teljes mérték­ben felszámolják. Indiának érdeke a valódi együttműködésen alapuló nemzetközi kereSkelelmi kapcsola­tok fejlesztése. A plenáris ülés után a nemzet­közi gazdasági értekezlet szekciói ügyrendig üléseket tartattak. Az el­ső szekció a nemzetkőzi kereskede­lem fejlesztésének problémáival, a második a szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együttműködés kérdései­vel, a harmadik pedig a kevésbbé fellett országok problémáival fog lalkozik. Megválasztották a szek­ciók alelnökeit és felvetették a megvitatásra váró kérdéseket. A SZEGEDI TERMELŐCSOPORIOK teljesítsék április 4-re tett felajánlásaikat J. V. Sztálin elvtárs fogadta India nagykövetét Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin elvtárs a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke áprilÍ6 5-én fo­gadta Sz. Radhakrisnant, India nagykövetét. A fogadáson jelen, volt A, J. Vi­sinszkij elvtárs, a Szovjetunió kül­ügyminsztere is. A szegedi termelőcsoportok dol­gozó parasztjai is több és jobb munkával készültek hazánk felsza­badítása évfordulójára. Jó példái mutatva az egyéni dolgozó parasz. toknak, az esős idő ellenére is, da­colva az időjárással, elveitették a kora tavaszivetésű növényfélesége­ket. A Dóssá lermelőcsoport felajánlását 6 nap­pal a kitűzött határidő előtt, vé­gezte el. Elvetett 5 hold mákot, két hold borsót. 6 hold zabot. Kerté. Szetük területén mintegy 19 kai. hold földet és a hozzá szükséges palántát ültetésre elkészítették. 16 hold lucernát megfogasoltak és műtrágyáztak. Kitermeltek és el. szállítottak két hold eperfasuhán­gat. Ax Alkotmány termeiőcsioport; 100 darab befogadó képességű sertésótat készített, 3 ezt az április 4-i felajánlásukon túl 90 százalékig elkészítették. A 15 holdlafl gyümölcsöst megpe-rmetezték, a melegágyakat, mintegy 300 négy­szögölet elkészítettek. Elvetettek 14 hold krumplit 18 hold zabot. A baromfitenyésztésben is szép ered­ményeket értek él. Sajáit keltető, állomásukon már kikélt 260 darab naposcsibe. A keeskéstelepl Táncsics tszcs „Vlass Anital"-brig4dja fel­ajánlotta 110 hold mélyszántás sd. mitozását, 3 hold takarmányrépa elvetését, 10 hold mustár ég som­kóró. valamint 5 hold len vetését. Felajánlásukat teljesítették. Elve­tetteik ezenkívül 4 és fél hold nap­raforgót, 2 hold zabot és 3 hold ta­vaszi árpáit. A csoport a begyűjtés, be® is jó példáit mutatott. 100 szá­zalékig téljesítették első negyedévi tojás- é3 baromfibeadási kötelezett, ségükeit. A félévi hizábeadási ter­vüket pedig 108 százalékra teljesí­tették. _ . X, Ax alsóvárosi Ul Elet termelőcsoport munkáját a még egyénileg dolgozó parasztok na. gyon sokan figyelik. Soka® vannak, akik úgy számítanak, megvárják még ez évben, mit eredményez a közös munka az Uj ftet-termeiő­csoportba és etlől teszik függővé belépésüket. Mindennek tudatában az Uj ÉleLtermelőcsoport. bár sok felé van a földje, több darabban, méglg kihasználva a nagyüzemi gazdálkodás tehetőségeit, olyan munkát végez, hogy biztosítsa a jó termést. Nagyobbat, mint az egyénileg dolgozó para~ztoké. A konyhakert csatornázását, a pap­rikaágyak beültetését, a zabosbük. köny, len, lucerna, zab. takar­mányrépa, borsó és a burgonya vetését Is elvégezték április 4.ére, Kifogasoltak 20 hold búzát és 18 hold herét. Állatállományuk fejlesz­tésére új sertéshizlalót építettek, vállalták, hogy az építési munkát 50 sízázalélcig készítik el április 4-ére. Felajánlásukat 20 százalék­kal túlteljesítették. Nem maradt el a többiektől az április 4-ére való készülődésben a baktói Felsxabadulás lermelőcsoport S«m. Valamennyi épületét kívül-belül bemeszelték, rendibe szedték a tanya környékét, mint példamutató termelőcsoport, hoz híven, járnak elől a tisztasági hónapban. A tavasfti munkákban sem maradtak el. elvetettek 10 hold árpát. 25 hold zabot, 18 hold herét. 8 hold takarmányrépát, g befejezték a len, napraforgó és borsó vetését is. így ünnepelték a felszabadulás napját és fejezték ki hálájukat a felszabadító Szovjet­unió és vezére, Sztálin elvtárs iránt. A szovjet kormány Kuba kormányával megszakította a diplomáciai kapcsolatot Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány Kuba kormányával meg­szakította a diplomáciai kapcsola­tot. 1952 március 21-én a kubai ha­tóságok, durván megsértve az or­szágok diplomáciai kapcsolatainak általánosan elfogadott szabályait, megtiltották a beutazást Kubába a szovjet diplomáciai futároknak, akik diplomáciai postát hoztak a Szovjetunió havanai diplomáciai képviselete részére. A kubai hatóságok a Szovjetunió kubai ügyvivőjét a kubai kormány tudtával és utasítására megakadá. lyoziták abban, hogy a repülőtéren találkozzék a megérkezett diplo­máciai futárokkal, a diplomáciai futárokat pedig Ónnak ellenére, hogy beutazási vízumuk volt Ku­bába, felszólították, hogy haladék­talanul hagyják el oz országot­Ez év április 3-án T. Fomin. a Szovjetunió kubai ügyvivője felke. resté a kubai külügyminisztertie­lyettest és a szovjet kormány meg. bízásából a következő tartalmú jegyzéket adta át neki: „A Szovjetunió kubai diplomá­ciai képviselete a szovjet kormány megbízásából a következőket tarlja szükségesnek kijelenteni: Tekintettel arra. hogy Kuba kor­mánya ez év március 21-én «jem volt hajlandó engedélyezni a Szov. jetunió diplomácia) futárainak be. utazását Kubába és ezáltal meg­fosztatta n Szovjetunió kubai dip­lomáciai képviseletét a Szovjetunió kormányával való normális diplo­mácia) összeköttetéstől és ezzel megsértette az általánosa,, elfoga­dott diplomáciai szabályokat, a szovjet kormány visszahívja a Szovjetunió kubai ügyvivőjét és megszakítja a kapcsolata) Kuba kormányával.'' HZ OJSZEGEOI KENDERSZÖVÖ3EN AZ ÁPRILIS 4-1 VERSENY LENDÜLETÉVEL MARJAK KÖSZÖNTENI MÁJUS ELSEJÉT •A szegedi üzemekben még ott díszítik a falakat az április 4-i ün­nepi feliratok, a gépek, munkapa­dok mellett a dolgozók még a fél. szabadulási ünnepségekről beszél­nék. de az orsókban, a szerszá­mokban már a május egy méltó megünneplésére való készülődés ritmusa lüktet. Azok a szorgos munkáskezek, miejyék legnagyobb nemzeti ünnepünket, boldog éJe­tünk eljöttének évfordulóját ragyo, gó termelési győzelmekkel köszön, tötték, most újra keményen meg. markolták a szerszámokat, hogy a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét, május l-ét Is a békeharc fokozásával, a termelékenység emelésével, a munka megjavításá­val köszöntsék. A szegedi üzemekben sz üzem­részek nvost úgy festenek, mint a megbolygatott méhkas. A gépek moraja mellett új felajánlások szü­letnek. új szocialista versenyválla­lások, melyek munkásosztá'yumk egyre fokozódó harci ver&enylcndii. tetőnek fokozását bizonyítják. Több és jobb munkával, aminőség fokozásával akarják Szeged dolgozói megünne­pelni azit a niaipot, amelynek ünnep. léséért még 8 évvel ezelőtt giimibot és kardilap járt. Az Ujszegedi Kender- és Len. szövő Vállalatnál április 6_án ko. rán reggel a munka megkezdése edőte örömmel beszélték meg egy­más között a dolgozók az április 4-i verseny eredményeit. A munka lendületének eredménye nem ma­rad el. Nem maradt el a jó ered­mény az Ujszegedi Kenderszövő­ben eem, ahol 358.000 forint értékű volt a dolgozók fel ajánlása, ezzel sziemben 1,907.000 forint értékű az a munka amit a dolgozók április 4.re teljesítettek. A szövőben Hortobágyi Mária ifjúmunkás Szövőnő volt a nöp hőse. Hortobágyi Mária két hónap, pal ezelőtt még 1Ö0 százalékon alul teljesített, de megfogadta, hogy a felszabadulás ünnepére eién. sót túlhaladja a száz százalékot. Az igaz. hogy segíiet'ek neki az üzemrész sztohánovistái munkamódszerátadással a jobb eredmény eléréséhez, mégis dicsé, retreméltó az a 150 százalék, amit április 4.re elért­— Amig nem értem el a 100 szá. zalékot — mondotta el Hortobágyi Mária —. azt hittem, hogy valami nagyon nehéz feladat 120. 150, vagy 170 százalékot teljesíteni. Munkaimódszerátadás nélkül azt hi­szem én sem tudtam volna elérni ert a magas százalékot, még min. dig valahol a száz százalék körül teljesítenék. Elsősorban tehát a szövő m unkamód szerá t adó inak kö­szönöm meg segítségüket, de meg. ígérem azt is. hogy ez a teljesít­ményem nem csökken, sőit május elsejére igyekszem még tovább fo­kozni. Vőneki Antalné keresztorsózó. Az április 4-i versenyben 17 napos előnyt szerzett a tervteljesílcsben. ö sem akar megállni az elért ered. ményeknél. Amint teljesítette ápri. lift 4-re lett felajánlását. azonna. vállalta, hogy május 1-r» 25 napos előnyt szerez tervének tel­jesítésében. Süli Erzsi ifjúmunkás ugyanazt vállalta, mint Vőneki An. talné. Lelkes munka kezdődött meg áp. rilis 4. Utáni a szegedi üzemekben, telkes munkájukkal akarják felejt, hetetlenné lenni 1952-ben is május elsejét, a munkásosztály harcos se­regszemléjét.

Next

/
Thumbnails
Contents