Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952, MÁRCIUS 20. 1 Budapest dolgozói követelik: Hz ENSZ héSyegezze msg az amerikai imperialisták koreai hakfériumiiáborúiá) s álSíliassa nemzefóözi bíróság elé az emberiség elten elHöveiett alávaló msrsénylei letteseit Izzóhangulatú tüntető nagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban Hatalmas sokaság töltötte meg szerdán délután a budapesti Sportcsarnok zászlódíszbe öltözőn épületét. Asszonyok és férifák, fiatalok és öregek jöttek el, hogy tiltakozzanak az amerikai •imperialisták szörnyű gaztette, a baklériumfegyver alkalmazása ellen. A nagygyűlésen megjelent Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Nagy Mária elvtársnő. a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának másodtitkára, továbbá tömegszervezeteink vezetői, a munkában élenjáró sztahanovisták, tudósok, művészek. Eljött a nagygyűlésre. Huan Cen asszony, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetének felesége, Han Hjo Szam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti követe és a többi baráti állam budapesti külképviseleteinek képviselői is. A Himnusz hangjai után Bacsó Ferenc elvtárs. a DISZ főtitkárhelyettese nyitotta meg a nagygyűlést, üdvözölte a megjelenteket, majd Gegesi Kiss Pál, a budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja emelkedett szólásra. Gegesi Kiss Pál az orvosok nevében tiltakozik as imperialista barbárság ellen Mi, magyar orvosok és közöltük is legmélyebben érintve, a magyar gyermekorvosok, megdöbbenéssel, iszonyattal és haraggal eltelve szereztünk arról tudomást, hogy az amerikai imperialista beavatkozók, lábbal tiporva a legelemibb emberi erkölcs és emberiesség törvényeit, Koreában és Északkelet-Kínában baktériumháborút kezdtek ég folytatnak. — Tudatos, előre megfontolt, gondosan előkészített, az a ,ias merénylet következményeivel számoló bűntettről van szó. Én, az orvos, tudom, hogy tömeges baktériumtenyészetet előállítani, baktóriumháborút kezdeni csak úgy lehet, hogy az ilyen pokoli „tudomány" egész boszorkánykonyháját tartják ét ekig üzemben. — A célt pedig, amelyet a tömeggyilkosságokkal elérni akarnak, jól mutatja Cieasy amerikai tábornoknak. az úgynevezett vegyi hadtest kutatási ós tökéletesítési osztálya vezetőjének nyilatkozata, aki kijelentelte, hogy: „A biológiai háború az atombombával és más robbanófegyverrel szemben főleg az emberek ellen irányul, mert nem semmisíti meg az épületeket és gépeket, hanem csupán az emberi, vagy azt, ami táplálja, vagyis'állatait és vetéseit''. Nem sokkal e nyilatkozat elhangzása ulán az USA vezetői intézkedtek, hogy bevessék Korea és Északkelet-Kína ellen a baktériumfegyvert. — Az emberi gonoszság ilyen fenckef'en és eddig clképzelbe. tet'en mélysége m'nden olyan embert megrendít és fe'háborít, aki csak valamire Is tartja cmbcrvollál és különösen fe'háborít bennünket, tudósokat, orvosokat, akik Ismerjük azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket n löríéne'em során az emb-rlség legjobbjai, a tudósok legkiválóbbjai, az ember éleiének megjavítására, egészségének megőrzése érdekében tettek. Különösen megrendít bennünket, akiknek alkalmunk volt megismerni azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a szovjet orvostudomány ért el a betegségek megelőzésében, az emberi éleikor meghosszabbításában. A nyugati tudósok legkiválóbbjai maguk is állást foglallak ez ellen az emberiség történetében példátlan gaztelt ellen. — Mi, magyar orvosok, a tudomány magyar munkásai is, tiltakozunk ez ellen a bűnlelt ellen. Ha nem így cselekednénk, egész életünk munkája értelmetlenné válna, de értelmetlenné válna egyéni élelünk munkájának megsemmisülése mellett maga az orvosi hivatás is. Követeljük, hogy az Kgvcsült Államok kormánya azonnal vessen véget ennek a példátlan, őrületes gaztettnek. — Úgy érzem, alig képzelhető el szebb hivatás, mint a mi hivatásunk, az orvosoké, akik őrködünk a dolgozó ember egészségén, védjük gyermekeinket, a jövő palániáit. Nincs gyalázatosabb bűn az emberiség ellen, mint az, amit most az amerikai imperializmus követ el. amikor a baklériumfcgyver-fel. icézte járványokkal már csecsemőkorban akarja elpusztítani a jövő munkásom borét, szátó-ve tőjét, tudósát művészét, — a jövő nemzedékéi. — Büszkék vagyunk arra, hogy nagy orvos tanítómestereink: Semmelweis, Balassa, Högyes Endre, Korányi és Bókay János példájára az emberiség fejlődé, se érdekében tovább dolgozunk. Éppen ezért felháborodva tillakozunk az amerikai imperializmus e barbár cselekedetei ellen, követeljük e szörnyű bestialitás megfékezését és az imperialista törmeggyilkosok szigorú megbüntetését. Budapest ipari dolgozói egy pillanatig sem hagyják abba a harcot ' A nagy tapssal fogadott beszéd Után Szőczel Sándor, Kossuth-díjas a MAVAG sztahanovista kovácsa mondóit beszédet. — Szóval nem lehet kifejezni azt Sz érzést, felháborodást és gyűlöletet. amelyet a háborús bűnösökké, szemben érzünk, akik testvéreink ellen: a koreai nép és kínai önkéntesek ellen baktériumfegyvert alkalmaztak és újabb szörnyű gaz. tettet követtek el az egész emberi. Bég ellen! — kezdte felszóla ásái Szőczei Sándor, majd hangoztatta, hogy azok, akik ilyen szörnyű go. nosziettre vetemedtek, számoljanak azzal, hogy a népek bosszúja lesújt rájuk! — Fogadalmat leszek itt, a budapesti ipari dolgozók névében: egy pillanatig sem hagyjuk abba a harcot, amíg koreai testvércinket a koreai anyákat, gyermekeket és békés öregeket halálos veszedelem fenyegeti és amíg az imperialista gonoszte. vöket, ezeket az aljas bitan. gokat a népek bosszúja utót nem éri. Össze kell fogni a világ összes anyáinak Szőczei Sándor lelkesedéssel hallgatott beszéde után Mészáros Ági. Kossuth-díjas színművésznő szó.alt fel. — Az amerikai imperialisták tömegirtúsra. asszonyok és ártatlan gyermekek meggyilkolására alkalmas baktériumokat dobnak le Korea meggyötört földjére, hogy így tör. jék meg a szabadságát védelmező hős koreai nép ellenállását — mondotta, majd így folytatta: — Én is anya vagyok, egy a sok közül, ezért erről a helyről kiáltom a világ összes anyáihoz: fogjatok össze attyák, ragadjátok meg a tébolyultak rontásunkra törő kezét. Ezután Rácz György, Koreában járt magyar orvos jelentkezett szólásra. — Az amerikai imperialisták — mondotta — megkísérelték a háború legaljasabb, legirtózatosabb módjait. Kísérleteztek a gázháborúval is, ezzel sem értek el célt. Most az amerikaiak pokolian aljas baikté. riumháborúval próbálkoznak, ezze] akarják a koreai népet elpusztítani, ezzel akarnak eredményeket elérni. Biztosak lehetünk benne, hogy amint eddigi terveik nem sikerültek, ez a terv sem fog sikerülni, az amerikaiak saját pusztulásukat siettetik ezzel a módszer, rel. A budapesti Kim Ir Szen iskola növendékeinek küldöttsége nevében Pak Cson Kon kétszeresen kitünte. tett ifjú koreai partizán üdvözölte a nagygyűlést. — Az amerikai imperialisták eddigi barbárságukon is túltéve, most minden emberiességet meghazudtoló gaz bakláriumháborúba kezdtek — mondotta, — De mi tudjuk, hogy bármilyen aljasságra Is vetemednének, a koreai nép, a koreai hadsereg minden erejét megfeszítve bátran és eltökélten folytatja a harcot, amíg kivívja teljes függetlenségét és szabadságát A budapesti Kim Ir Szen iskola növendékei küldöttsége üdvözlése után Palotai Erzsi előadómúvésznő szavalta el Csohány Gabriella „Baklériumháború'" című versét. Lutz János, az Egyesült Izzó 6zta. ' bánovislája szólalt fel utána és kijelentette: Én azzal fejezőm kl legjobban gyűlöletemet az agresszorok ellen, hogy 249 százalékos átlagomat május l-re 260 százalékra emelem. Ko Cai Suo, a kínai ifjúság képviselője felszólalásában elmondotta: — Kínában az egész kínai nép és ifjúság egyhangúlag megmozdult és tiltakozását, határtalan felháborodását fejezte ki az amerikai imperialisták embertelen, kannibál cselekedetei ellen. Egészségügyi dolgozók, bakteriológusok, porfesszorok és orvostanhallgatók j K'na különböző részein járványí ellenes csonorlokat szerveznek és bekapcsolódtak a koreai és északkelet-kínai jarványellenes mozgalomba. A győzelem mindig azé a népé, amelynek oldalán az igazság áll és nem a vadállati hóhéroké. — A magyar nép és ifjúság jelentós segítséget és támogatást nyújtott nekünk az amerikai agreszszió elleni harcunkban és Korea megsegítésében. Vigyük tovább országunk népének és ifjúságának az amerikai imperialisták, az emberiség közös ellenségei elleni együttes harcát a békéért és az igazságért. I írónak tenni egyet jeleni a békéért folytatott küzdelemmel Kolozs Andrfisné után Nagy Sándor Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író'szólalt fel: — Megdöbbentünk, amikor hallottuk a koreai gaztettet, de lassan már ott tartunk, hogy nincs az imperialistáknak olyan rémtette, amely meglepne bennünket. Tudjuk, hogy csak a sarokbnszoritolt vadállat for. dul ilyen kétségbeesett eszközökhöz. — Á világ do'gozóinak legyőzhetetlen erejével és Igazságával kerül szembe a minden emberi érzésből kivetkőzött merénylő. Ebben a harcban magyar írónak lenni egyet jelent a békéért folytatott rendíthetetlen küzdelemmel. Nagy Sándor beszéde utón az elnöklő Bacsó Ferenc javasolta, hogv a nagygyűlés résztvevői intézzenek tiltakozó táviratot az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A távirat szö. vegét Horvá'h Ferenc, a Néphadsereg Színházának igazgatója olvasta fel. A békenagrgyales távirata az E\SZ-hez „Munkások, tudósok, orvosok, mű. vészek, éPákok, gyermekeiket féltő anyák. Budapest do'gozói mai izző• hangulatú nagygyűlésükön vádat emellek az emberiség icclvrtemüilehb e'lcnségct. a baktériumháhorút kezilő amerikai Imperialisták ellen. Budapest dolgozó népe, amely a fasizmus d"'ásn után, a masvar fővárost újiáépitette s napról napra szebbé teszt, tszonvodva gondol azokra az út fasisztákra, a náci fenevadak utódaira, akik a történelem eddig 'snierf legförfelmesebb »öme«nnsztító eszközeivel, a pestist és ko'erát terjesztő baktériumokkal cgv egész ország lakosságit akarták kiirtani, fü'fl'ét és teveoő'ét dü<»linlál'al megfertőzni. Budapest dolgozó népe nz Egvesült Nemzetek Szervezetéhez, mint n v'Iág békéjéért e'sőrendíí fe'e'ősséget vfse'ő nemzetközi fórumhoz fordul és az emberiesség nevében kiiveteti: azonnal lenien közbe. Ne törje, hogv az imper'al'.sfa tőmeggvi'ko«Pk tovább garázdálkodjanak az ENSZ lobogóia a'alt. Ákadálv07za meg nz Imperialista gonosztevőket pé'dátlnnn! gaz tervek végrebnitásában Budapest dolgozói követetik: az ENSZ bélve. nezze meg az amerikai Imperialisták koreai baktérimohábornját s áTf'assa nemzetközi b'réság elé az emberiség ctlen e'követett alávaló merénv'ef letteseit! Budapest t.son.npo )aknsa nevében. az nmer!knt imperialista gyilkosok koreai baklérb-mbáborűja el. len tiltakozó oagvgvfités." A nnjrygvfi'és résztvevői a távirat szövpsét egyhangú le'kosedéSse! maciikévá tcfl'ék. maid a nagygyűlést Racrá Ferenc, szavai zárták be. A • zárószavak e'hangzása irtán helvftlcről felállva 'tüntettek a dolgozik a haktériumháború s az amerikai imperialisták többi gya'ázatos tett? ellen. A lelkes tüntetés ulán a 'fiita. I kozó nagygyűlés a D'VSZ.'nduló hangjaival ért véget. A NÉPNEK ADOTT SZÓ a mi államunkban kőszikla, megingathatattanul biztos építmény A felszabadulás óta a dolgozó nép felé egyetlen olyan Ígéret nem hangzott el. me'.y ne lépett volna hamarosan a megvalósulás útjára Az újjáépítés, a jó pénz, az ötéves terv a'kotásai mind, mind Ígéretek voltak — s ma már annyira megszokjuk az Ígéretek teljesítését, hogy el se tudjuk másképp képzelni a dolog menetét. Pedig a mult évtizedei, évszázadai mást mutatnak! A népnek adott szó a múltban any. nyit ért, mint a kapcarongy- A választások alkalmával a képvi. seíó'jelölt urak a csillagokat is lejgérték az égró'l, csakhogy meg. kaphassák a szabadrablást biztosító mandátumot, fogadkozások, ka) voltak tele a miniszterek reprezentatív beszédei addig, amíg valamilyen kérdésben a nép segítségére volt szükség. A párnázott ajtók azonban becsukódtak. amikor az ígéretek beváltására került n sor. S, aki szólni mert... ? Jölt a csendőr, rendőr, s jóidó're elvették a kedvét a „lázítástól". Hány szegény ember siratta a nagyhangúan ka. mafot igérő hadikölcsönre odaadott megtakarított pénzecskéjét, hányszor összeszedték a dorozsmai szegényemberektől a Do. rozsma—Szeged közötti villamos, vonal árát! Az Ígéret minden esetben elszállt, mint a buborék s megmaradt, vagy hatványozódott a nyomor valósága. Ez volt a mult, melyet bizony nem árt néha fel-fel említeni, hogy annál világosabban lássuk a jelent. 1949 ó'szén államunk fc'hívással fordult a dolgozó néphez: segítse forintjaival diadalra juttatni az ötéves tervet, jegyezzen béke. kölcsönt. Államunk a jegyzéskor leszegeztc: kölcsönről van szó, minden dolgozó hiánytalanul, sőt kamatostól visszakapja a jegyzett összeget. Dolgozó népünk egyhangú lelkesedéssel sietett eleget tenni államunk kérésének, a forintokból tízezrek, százezrek lettek, minden dolgozó ember te. hetségéhez mérten hozzájárult a szocializmust építő ötéves terv sikeres elindításához. Az ellenség természelesen nem nézte tétlenül ezt ót. egyembe-ként va'ó k'á'lrót. aknamunkájával Igyekezett gátat vetni a lelkesedésnek. „Nem láttok abból a pénzből egy fillért sem!'4 — indult meg a suttogás. — „Attól a pénztől ugyan elköszönhettek!44 A dolgozók vissz*, verték a suttogást: „Magunknak adunk kölcsönt, a terv nekünk épít!" Rövidesen tényeken csorbult kl az ellenség fegyverének éle. A tervkölcsön forintjait Szegeden Faragó-utcai munkáíbérházak. • gyönyörű Textilkomblnát, Hódmezővásárhelyen az épülő mérleggyár. munkáslakások. • szerte n megyében gépállomások, iskolák, kultúrházak formájában látta viszont dolgozó népünk. Hozzá, kezdtünk Szláiinváros és a Sztá. lin Vasmű, a November 7 erőmű, a Kaposvári Fonoda, a Tiszalöki vlzíerőmű építéséhez s ha csak egy létesítmény költségét kezdte számolgatni az ember, önkénytelenül felmerült benne a gondolat: „Máris többszörösen vissza, kaptuk a jegyzett összeget!4' S akkor egy év mullán megkezdődött a tervkölcsön első sorsolása. Államunk betarlotta sza. vát: megkezdte a jegyzés összegeinek pénzben való visszafizetését. Dolgozók százai nyerlek a sorsolás alkalmával a jegyzettnél jóval nagyobb összeget, g ezrek kapták már eddig vissza kölcsön, adott pénzüket. Ma már negyedszer sorsolja államunk az 1949-ben jegyzett tervkölcsönt. De sok érdeklődő figyeli az elkövetkezendő napokban a Miskolcról érkező híreket! Érthető Is ez az érdeklődés, hl. szen most a 100 000 forintos főnyeremény mellett 12 darab 50 ezer forln'os 25 darab 25 ezer forintos, 64 darab 10 ezer forintos. közel kétszáz 5000 forintos és többezer kisebb nyereményt sorsolnak ki. Az ország minden dolgozója sokszorosan visszakapta már kölcsönadóit pénzét, s mint mondják: a nyerj összeg ráadásnak számít Államunk ezt a „ráadást'4 már negyedszer adja és adja mindaddig, míg az utolsó kölcsönadott forintot ls vissza nem fl. zeti azoknak, akiknek szavát adta: a doloozó nénnek. Tervkö'csönsorsolási tanácsadó működik Szegeden A tervkölcsön sorsolás idejére a Szegedi Városi Tanács pénzügyi állandó bizottsága sorsolási tanács, adást szerveziett meg, hogy a dolgozók minden ezzfel kapcsolatos kérdésében felvilágosítást nyújtson é3 Uz esetleges vitás kérdésekben segítségét adja. A tanácsadást Szilá: gyí András elvtárs, a pénzügyi ál. iartdó bizottság elnöke vezeti. A tanácsháza I. emelet 109. számú 6zobájábr,n már a mai, csütörtöki napon, a sorsolás első napján meg. kezdik a díjmentes tanácsadást, amelyet minden dolgozó igényibe vehet. A Szovjetunió minisztertanácsa Sztálin-díjjal tüntette ki Szörényi Imre magyar orvostudóst A Szovjetunió minisztertanácsa az orvostudomány területén 50 ezer rubeles, III. fokozatú Sztálin-díjban részesített egy munkaközösséget, amelynek tagjai között ott van a magyar Szörényi Imre is. a biológiai tudományok doktora. A munkaközösség új gyógyászati készítményt dolgozott ki és vezetett be az orvosi gyakorlatba. Szörényi Imre életpályája hű! tükre a magyar tudomány felsza-I badulás előtti és utáni helyzetének. A Horthy-fasizmus idején a tudomány képviselői nem megfelelő, alantas munkakörben dolgoztak, vagy elhagyták az országot, hogy kielégíthessék tudományos ambícióikat. Ez utóbbiak közé tartozott Szörényi Imre, aki a húszas évek végén külföldre ment, majd a harmincas évek elején meghí- j vást kapott a Szovjetunióba, ahol további élete, munkássága szoro- ! san összekapcsolódott a hatalmas Szovjetunió tudományának rohamos fejlődésével. Nagyszerű tudományos eredményét a Szovjetunió támogatásával érte el, amint a felszabadulás óta az új magyar tudomány is a felszabadító Szovjetunió segítségével ér el soha nem látott virágzást. Hazánk minden dolgozója, egész népünk büszke arra. hogy a magyar tudomány egyik kiváló képviselőjét, a legmegt'sztelöbb díj jaj tüntették ki, amelyben tudós részesülhet. Szörényi Imre egyébként 1905ben szülelett. Budapesten végezte el az orvostudományi egyetemei. A haladó irányzatokat képviselő Háry intézetben folytatott fiziológiai, kémiai kutatásokat és a Korányi klinikán dolgozott. 1929-ben külföldre ment, 1934-ben Pallagyin akadémikus, az Ukrán Tudományos . Akadémia jelenlegi elnöke meg- i hívására a Szovjetunióba uta-1 zeft, ahol a Pallagyin akadémikus vezetése alatt álló biokémiai intézetben kezdett dolgozni. Osztályvezetője lett az Ukrán Tudományos Akadémia biokémiai intézetének, majd 193C-ban a tudnmámányok kandidátusa fokozatot nyerte el. 1942-ben pedig a biológiai tudományok doktora lelt. _ Kutatásai során különösen a légzési folyamatokkal, ' az izomtróning kérdéseivel és az izomműködésében szerepet játszó fernienlumok, valam'nt a fehérjék vizsgálatával foglalkozott. A Szovjetunióban dolgozta ki azt az új gyógyszer!, amelynek sikeres gyakorlati alkalmazásáért most Szlál'n-díjjal jutalmazták. 1945-ben a Szovjetunió Legfelső Képesítő Ta. nácsa a biokémia professzorává nevezte ki Szörényi Imrét. 1950-ben visszatért Magvarországra, ahol a Magyar Tudományos Akadémia levelet") vá választottá és vezelöie lett n Magyar Tudományos Akadém a b'okémicii intézetének. Szörényi Imrének nagy része van abban, hegy a magyar tudósok m"g merkedtek a Szovjetunióban etán legújabb eredményekkel. Munkatársait a b'okémiai intézetben arra neveli, hogy az élenjáró szov'ot tudomány módszerei szerint dolgozzanak. Szörényi Imre jelenleg betegszabadságon van a Szovjetunióban.