Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

Í1S0TÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 7. 5 A közgyűlés hatodik ülésszakának munkája a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából eredménytelen állapította meg J. A. Malik elvtárs az ENSZ-közgyűlés hatodik ülésszakának záróülésén i Párizs (TASZSZ) J. A. Malik I javaslatait az angol-amerikai tömb, Mvtára az ENSZ közgyűlés hatódik j mindenekelőtt az USA és Anglia Ülésszakának február 5-i plenáris küldöttsége elutasította- Az ango'­íáróülésén tett nyilatkozatában a következőket mondta: A Szovjetunió küldöttsége nevé. ben erről a szónoki emelvényről Bkarok köszönetet mondani a sza­badság-szerető francia népnek azért a vendégszeretetért, amelybein már másodszor részesítette a közgyűlést­Külön köszönetet akarok mondani a francia népnek meleghangú és baráti Leveleikért és felhívásaikért és azért, mer* számos küldöttsége kereste fel a szovjet delegációt és más országok delegációit és köve­lelt© a békét, követelte, hogy a közgyűlés hozzon konkrét határoza­tokat az atomfegyver eltiltására, a fegyverzetek csökkentésére, intéz, kedéseket követelt az új világhá_ ború megakadályozására és a né­pek közötti baráti kapcsolatok el­mélyítésére. Ez fokozta Lelkesedé. Bünket a békéért, a háború veszé­lye ellen vívott harcunkban. Ki szeretném emelni Nervo köz­gyűlési elnök munkáját, és azt hogy nagy felelősséggel járó köte­lezettségeinek teljesítését oly bo. nyolult körülmények közepette az őt jel'emző igen nagy türelemmel és kitartással látta el. Ki szeret­ném emelni az ENSZ titkárság munkatársainak, de különösen az orosz szekció fordítóinak kitűnő munkáját. A munkatársak nagy Szorgalommal igyekeztek biztosítani a közgyűlés munkájának normális menetét. Ami ár ülésszak munkájának eredményeit illeti, nem indokolt a közgyűlés hatodik ülésszakának munkáját sikeresnek tekinteni. A közgyűlés az amerikai kül­döttség vezeltó amerikai cso­portosulás ellenállása következ­tében egyetlen olyan határoza. , tot sem tudott hozni, amely a , nemzetközi béke és biztonság Igazi megszilárdítására, a fegy­• verkezésl verseny megszűnteié. I sére. a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulna. SÁ szovjet küldöttségnek az új vi. lághálború veszélyének elhárítására, valamint a béke és a népek közötti harátság megszilárdítására irányu­ló intézkedésekről szóló konkrét amerikai tömb elvetette az atom­fegyver eltiltásáról és e tilalom fölötti szigorú nemzetközi el'en. őrzés bevezetéséről, az öt nagy­hatalom fegyverzetének egy év alatt egyharmaddal történő csök­kentéséről és az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésé ről szóló javaslatokat is. Mindezek helyett „ három ha­talom — az USA. Anglia és Franciaország — üres és tar­talmatlan határozati javaslatát kényszeríttették a közgyűlésre. Ez a határozati javaslat lényegé­ben a hagyományos fegyverzet összeírásáról és leltározásáról szó. ló hiábavaló, hamis javaslatokkal cseréli fel az atomfegyver eltiltását és a fegyverzetek csökkentését és távoli, meghatározatlan időre ha. Lasztja el az atomfegyver haia_ déktalan eltiltásának és a fegyver­zet, valamint a fegyveres erők lé­nyeges csökkentésének kérdését. Az USA küldöttsége Anglia és Franciaország küldötteégével együtt megakadályozta a rend­kívül fontos koreai kérdés meg. tárgyalását, a közgyűlésen. Ezek a küldöttségek azzal a céllal hiúsították meg a kérdés megvita­tását. hogy továbbra is szabad ke­zet biztosítsanak maguknak a ko­reai amerikai-angol agresszió foly­tatásában és a távolkelietj agresszió kiterjesztésében. Elutasították több országnak azt a követelését is, hogy a közgyűlés vizsgálja meg a ma­rokkói kérdést. Hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét továbbra is az USA agresszív' politikájának álcázására használhassák fel, rá­kényszerítették a közgyűlésre az úgynevezett „kollektív intézikedé­sekről" Szóló határozati javaslatot is. Az angol.amerikai tömb min­den eszközzel meg.ikadá'yozta, hogy a közgyűlés konkrét ha­tározatokat hozzon a nemzet­közi béke és hlzionság megszi­lárdítására és az új világháború megakadályozására Irányuló in­tézkedésekről és másodrendű, csekély jelentőségű kérdésekre. olyan rágalmazó és provokációs kérdésekre terelte a közgyűlés figyelmét, mint példáu, a tilo.sták és a kuomintang.klikk cseLjzövénye volt­Az USA és Anglia küldöttsége a gyarmattartó imperialista államok képviselőjeként demagóg módon emberi jogokról prédikált, de ma­kacsul ellenezte és a szavazás® á ellene szavazott, hogy az ember, jogokról szóló egyezménybe fog­lalják a következő szavakat: .Min­den népnek joga van az önrendel. kezésre"'- így térnek el az angolok, nál és az amerikaiaknál a szavak a tettektől. Az USA és Anglia ezzel kap­csolatban szégyenletes vereségei szenvedett. A közgyűlés túlnyo­mó többsége az ENSZ alapok­mányában foglalt és most köz­gyűlési határozattal megerosi­leit magasztos és nemes elvek­re szavazott. Ez azt bizonyítja, hogyha megvan a jóakarat, az Egyesült Nemzetek és a közgyűlés rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel hatást gya­korolhat az imperialista gyarmat­tarló hatalmakra. Ez arról is ta. núskodik, hogy a közgyűlésnek van­nak eszközei arra, hogy kénysze­rítse az amerikai agresszorokat az agresszív politika megszüntetésére és arra, hogy térjenek a normális nemzetközi kapcsolatok megterem­tésének útjára. Sajnos ezen az ülésszakon a közgyűlés nem élt ezekkel az eszközeivel és lehetősé­geivel. Figyelembevéve a felsorolt ténye­ket, teljesen indokolt annak meg­állapítása, hogy a közgyűlés hatodik ülésszaká­nak munkája a nemzetközi, bé­ke és biztonság megszilárdí. tása szempontiából eredmény­tejen. Sőt, az amerikai-angol tömb által a közgyűlésre kényszerített hataro ziati javaslatok nem az amerikai agresszió megszüntetését, hanem ösztönzését és kiterjesztésé* szol­gálják. Azok, akik az ülésszak állí tőlagos sikereiről próbálnak beszél­ni, szándékosan elferdítik a való­ságot. hogy félrevezessék a világ népeit, vagy pedig teljesen indoko tatján és a béke ügyére ártalmas illúziót keltenek. KÖVETENDŐ KEZDEMENYEZES fi textilipari szakszervezet területi bizottságának értekezlete Csongrád megye textilipari sztahánovistáival Termelőcsoportjaink is munkafelajántásokkal készülnek Rákosi elvtárs születése évfordulójára A szegedi Dózsa tszcs tagjai ha. feonlóan az üzemek munkásadhoz. Szintén telkes munkafeiajánlással készülnek Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapjának évfordulójára. A csoport tagjai vállalták, hogy 38 holdas kertészetükben újításokat vezetnek be, mégpedig: 5 hold korai káposztát, 3 hold kelkáposztát és 10 hotd para­dicsomot négyzetesen, sorvonal­zó segíiségével ültetnek. A négyzetes ültelés következtében csak egyszer kell majd kézzel ka­páin iok a növényeket, a többi mun­kát el tudják lókapával is végeznu. így több mint 30 dolgozó szaba­dul fe] a csoportnál más fontos ipari növények munkáihoz. A tszcs ezenkívül még vállalta: Rákosi elvtárs születésnapja tisz­teletére 60 katasztrális holdon, 3 kukoricát is négyzetest® veti el. A csoport bevezeti tóvábbá az ál­latok egyedi takarmányozását. Papp Illésné és Zlna Mik!ó«né fejó'nó'k vá'la'ták, hogy a jelen­legi 8 literes fejésl állagot istállónként 2 hét alatt 10 li­terre emelik. Kovács P. Pál. Barna István és Eper Mihály csoporttagok viszont arra tettek ígéretet, hogy 100 négy­zetméteres melegágyat készítenek és abba február 15-ig a korai mag­yakat elvetik. A tápéi „Ady Endre" termelőszövetkezet tagsága is jő munkával kívánja megünnepelni Rákosi elvtárs születésének 60. év­fordulóját- A szövetkezet tagsága vállalta, hogy március 9-ig telje. Sen megszervezi ezévi munkáját. A földterületüket feltérképezik és a térkép alapján a munkaerőt, a nö­vényfajtát figyeiembevéve — fel. osztják a brigádok között a terü­letet, A csoport gazdasági felsze. Vetéseit március 9.ig kijavítják. A Szövetkezeti vagyon fokozottabb megóvása érdekében szerszámaikat fel is leltározzák. A szeregi „Petőfi" tszcs tagsága szintén nagy lelke, sedéssel készül Rákosi elvtárs Szü­letésnapja évfordulójára- Bélán csity Ra-dován, a tszcs tagja, a Vi­harsarok levelezője, közölte lapunk­ka], hogy a csoport március 9_re egy régi épütetef lebont és az onnan ki­korii'ó' épületanyapból 1009 fé­rőhelyes baromf ólat épít­A zákányszéki „Petőfi" tszcs március 9.re 20 katasztrális hotd gyümölcsöst és 5 holdnyi er­dőt telepít. A csongrádi „Vörös Csillag'' termelőszövetkezet Rákosi elv­lárs születésének évfordulójára 120 személyes kultúrterem épí­tését határozta el. A szövetkezet tagsága ezt a kul­túrtermet önkéntes munkával, jó. részt már fel is építette. A megye többi termelőszövetke­zetei és csoportjai is ha&on'ó lel kes munkafelajáiilásokka] készül, nek március 9 re. népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak szü­letésnapja évfordulója megünnep­lésére­Győri textilipari dolgozók jártak tanulmányúton a szegedi TexHikombínáiban Vendégek jártak a Szegedi Tex. tilkombinátban. A győri Műszaki és Természettudományi Egye»üie_ *ek Szövetségének textilipari tudo­mányos egyesületében dolgozó 46 tagú csoport látogatott el ide gyár­látogatásra. Nagy érdeklődéssel nézlek végig az üzem munkájú; és nyilatkozataik azt bizonyítják, hogy haszin-os volt számukra ez a láto­gatás­— Minden fáradtságot megért, amit itt láttunk. — mondotta pél­dául Marton János elvtárs, a Győri Pamutszövő vigonyfonó,iának veze. tője. — Amint beléptünk a gyárba, máris megkapta figyelmünket a szépen díszített faliújság és üzemi híradó, ami tökéletes szervezettsé­get bizonyít. A verse,nytáblakrói nyomban láthattuk a gyár eredmé­nyeit és tisztában voltunk a napi termeléssel. Ezt otthon is így akar juk megvalósítani. Kijelentette még, hogy szeretné Győrött bevezetni a gyürűsfonó­gépen látott huliadékelszívást. amely lényegesen megkönnyíti a dolgozók munkáját, megrövidíti a gép tisztításánál a dolgozók mun. kaidejét és e mellett tűzbiztos is Rohrer Vilma, a Győri Texlil­teohnikum III. osztályú tanulója is elmondotta, hogy már nagyot: régen vágyót1 a Szegedi Textii. művek megtekintésére. Pénzes Imre ugya-ncsak a Textil­technikum tanulója a köve'kezőket mondotta: — Édesapám az „Uj barázdát szánt az eke" győri tszcs dolgo­zója. Neki fiatalkorában még any nyi pénze sem volt, hogy vonatra ülhesse®. én pedig már szakmát választottam és tanult ember le­szek. Hálásan gondolok ezért a Szovjetunióra, amely számomra ezt lehetővé tette s amely ezeket a gyönyörű gépeket küldte a Szegedi Texilművekhez. hogy jó fona,at gyártsanak s könnyebb munkává, nagyobb termelést biztosítsanak. A látogatók mindegyike: a Győri Fonoda. a Richards, a Győri Len­szövő, a Győri Textilművek inján dolgozói gazdag élményekkel tá­voztak a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége által szervezett gyárlátogatásról­Ebben az évben a gyáripar előtt újabb és nagyobb feladatok állnak, mini tavaly. De ez a terv csak úgy valósítható meg, ha az év első nap­jaitól kezdve mindig jól dolgozunk. Ezért vált közmondássá: a tervel minden nap teljesíteni kell! A hét éltjén a megye textilipari sztaháno. vistái is azért tárgyaltak az első napok tapasztalatairól, hogy a hi­bákat kijavítva, februárban is min­den nap teljesítsék a tervet. Az értekezleten resztvettek a me. gyének azok a legjobb textilmunká­sad, akik már nemsokára befejezik az első ötéves tervüket, akik a leg­több újítást vezették be a textil­iparban. Pados Ferenc az Újszegedi Ken­der- és Lenszövőben dolgozik. — Az egyik legnagyobb hiba ná­lunk — mondotta —, hogy rossz a kiszolgálás. A dolgozó nem kapja kézhez az anyagot gyakran saját magának kell érte mennie. Addig — áll a gép. A Kovaljov-módszer szerint A hibák mellett ismerteti a köve. tendő, jói bevált és helyes módsze­reket is. Náluk a Kovaíjov-módszer szerint több sztahánovista módsze­reiből, mozdulataiból kiválogatták a legjobbakat és ezáltal sokká" ma. gasaibb eredményt érnok el a szta­hanovisták. De nemcsak ők tanul­ják meg ezeket a kézmozdulatokat, hanem a sztahanovista iskolán az üzem többi dolgozói is. — Hallottak mindannyian a gyorsmozgalomról — folytatta. —. Még most is sokan azt mondják, hogy ezt nem lehet alkalmazni a textiliparban. Ez nem így van! — és utána ismertette, hogyan valósí­tották meg ezl a szovjet módszert üzemükben. Először idegenkedve fo­gadiák a művezetők is, de amikor látták, hogy a gépek fordulatszá­mának 8—9 százalékkal való eme­lése nem nehezebb és több terme­lést jeleni — megbarátkoztak az újítással. Ökrös Istvánná, a Jutagyár szla­hánovistája, hasonló hibákról szá­molt be: sűrűn állnak és órákig szaladgálnak kopszért. — A Jutagyár régi gépekkel dol­gozik. Sűrűn kell javítani n gépe­kel és ez kiesést okoz a termelésből. Az egyik öllelnapon javasoltók, hogy készítsenek el alkatrészeket a gépekhez, amit csak ki kell cserélni a géptörés esetén. Az eltört részi a javítórészleg majd azután kijavít­hatja. A Rőder-mozga'omról ökrös elvtársnő beszélt a Röder. mozgalomról is. felhíva a sztahano­visták figyelmét a gyengébb mun­kások tanítására. Elmondotta saját példáját: őt nem tanította senki. Három nap múlva gép mellé állí­tották és amikor kérdezett, azt fe. lelték: „Csinálja meg. ha a gép mellé mert állni!" Ügy kelleti el­lesnie a fogásokat. Ökrös eivlársnő most tanítja az új munkásokat és vállalta, hogy március 9-ig Fodor Mária teljesítményét 100 százalék­ra emeli. Zsarkó elvtárs, a Szegedi Ruha­gyár szlahánovistája, büszkén szá­mol be arról, hogy üzeme országosan második helyezési ért el az elmúlt évben, pedig az üzem még alig két éve működik. Hogyan érték el ezt az ered. ményt ? — Tavaly a gyár vezetői elha­tározták, hogy a termelést szalago­sítják. Kertes Endre egyik újításá­nak bevezetése után hirtelen felug­rott a termelés, a 9 tagú szalag, amelyik eddig 27 darabol gyártolt, elérte a ISO darabot. Rekordot je. lentett ez országosan is. Zsarkó elvtárs megemlítette, hogy ha az elsőik közölt alkar továbbra is maradni a gyár, akkor jobban kell gazdálkodni a dolgozókkal. Sűrűn helyezik ide-oda a munkásokai é» az új gépen nem tudnak olyan eredményt elérni, mint előzőleg. A másik javaslala Zsarkó elvtársnak az, hogy minden üzem szervezze meg a sztahánovista komplex-bri­gádokat, amit a Ruhagyár már szervez is. Ezt a Texliíműveknél járt szovjet mérnök javasolta. En­nek a brigádnak a feladata a kar­bantartás, a javítás tervszerűbbé létele. Feleiősségre kell vonni az újítások eisüliyesztőit Kertes Endre élesen megbírál la az újítási felelősi, mert az egyik 100 ezer forintot érő újításával nem törődnek. Ilyen esel löbb szegedi üzemiben van. Helyes lenne, ha a Szegedi Pártbizottság megnézné: miért nem segítik Szegeden egyes helyeken az újításokat? Szekeres András, ugyancsak a Ruhagyár dolgozója, a „10 perces mozgalom" eredményeiről beszéli. Ennek a mozgalomnak következté­be® késés alig van. Hegedűs Lajos, a Nagylaki Rosl. kiikészítő telepvezelője felszólalása után Vata Rókusné, a Szrgedi Ken., derfonógyár satahánovis'ája mon­dotta el, hogyan szervezte meg a kétgépes rendszeri. Vata Rókusné 40 éve dolgozik a gyárban. Tavaly Galyatetőn üdült és utána kezdett azon gondolkozni: hogy is hálálja meg ezt a sz ji üdültetést az országnak. Elhatá­rozta: áttér kél gép kezelésé re. Elő­ször nehezen ment. szidták a töb­biek. Azt mondtál;: „Majd nekünk is két gépet kell kezelni ezután!" Vatáné visszaverte a támadást, .i amikor láttak, hogy könnyen kezeli a két gépel, odaeomfordáltak hozzá a lányok, figyelték mozdulataiI. Vé­gül is megkérték: lanítsa meg ökel is erre. s ma már 18 dolgozó ke­cel két gépet * Értékes tapasztalatokat gyűjtöttek ezen az értekeztelen a megye lex'il­ipari szlahánovistái. Helyes kezdő, ményeaés volt ez a texiiles szakszer­vezet területi bizottságától, le még helyesebb lenne, ha a többi szaK'm.;; szlahánovistái is megtárgyalnák üzemük kérdéseit és átadnák egy­másnak ludasukat. Védje meg a szegedi ügyvédi kamara tagjai jó hírnevét! Valamikor az évekig, söt évtize­dekig tartó perek országa volt Ma­gyarország. Az urak pereinek a dol­gozó nép itta meg a levét. A nép joga csak egy volt: húzni az igát, de a haszon ebből az urak zsebé be szállt és azokéba, akik lelkiis­meretlenül egy követ fújlak velük. A sok igazságtalan perben nem egy lelkiismeretlen ügyvéd nyújtott segédkezet a gyárak és. földbirtokok urainak. A becsületes ügyvédek azonban vállalták az áldozatot, ame­lyet a dolgozók egy-egy igazságos ügyének védelme jelentett. A fel­szabadulás után viszont pártunk, népi demokráciánk egyenesen min­den ügyvéd számára becsüle béli, hivatásbeli kötelességgé tette, hogy munkáiéval a do'qozók "gyét, a do'gozók 'érdekeit szolgálta. Ma megbecsült tagjai, megbecsütt dol gozói 'társadalmunknak az ügyvéd k is. alttknek az a kötelességük, hogv a dolgozó nép érdekében jéM-. naik el. Akadnak azonban még most is olyanok okik a mu't munkásgyd­kos, parasztnyúzó világát kívánn i; vissza, hogv ezzel növeljék a ma­guk tisztességtelen hasznát. I'ven dr. Gerda Sándor jómódú szegedi ügyvéd, akinek ügyvédi iövede'me mellett még két jelentős házrésze és két hold földje is van. Míg má­sok becsületes munkájukért meg­elégszenek a tiszlességes jövedelem­mel. addig ö arra törekszik, hogy saját ügyfelei félrevezetésével minél több haszno't búzhasson magának. Ha' valakinek kevesebb pénze van vagy nem tud nyomban fizetni, ok­kor egyenesen ajtót mulat számára. Kedvenc módszere, hogy az úgyne­vezett perértékei magasabbra száll­ja meg, ami azt jelenti, hogy a per­ben Szeren1 ö ingóságok, • használati tárgvnk értékét a tulajdonképpeni értéknél magasabba® állapítja meg, mert ezzel több lesz oz ő ügyvédj haszna. így például egy ágv'enedőt 300 forintra értékelt. aniit pedig újonnan 120—130 forintért tehet kanni. Ugyanebben a pert w-n 500 forintra értékelt egv 200 forintot érő sátat. öt k'ló zsír árát n"d:g december 10.e te'tái n z&fr erős ol­csóbbodása után 400 forintban álla­pította meg. Mindehhez hozzávehetnénk még azokat a mesterll-iedésekel, amelyek­kel húzni igyekszik egyes ügyeket, ugyancsak a mn"a haszna érd ké­ben Mindezek kiviz«i'V-'Sa -zonbn-n e'zősorben a Szegedi Ügyvédi' Ko­máéi fetedata, amelynek kö'-tev * ­ge, hogv be'envól ion az Íven 0gvek. be és megfe"e!ő erélyes intézi;-d'é­sekkel megvédje a bocsiitatesen dol­gozó ügyvédek ió hírnevét, de ezen túlmenőé® a dolgozó nép jogainak tisztaságát.

Next

/
Thumbnails
Contents