Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

Malik elv tán u ENSZ k8z#aiés bizottságai el«t tetepleate: miért akadályozza meg az USA a koreai kérdés megtárgyalását A Szegedit tlzemek dolgozói tttbb és jobb munkára! ünneplik meg márelns 9-lkél AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁR OTTSAG.A N AKLAPJ/ VIII. ÉVF. 29. SZÁM ÁRA 611 FILLÉR KEDD. 1952. FEBRUÁR 5. A levelezőknek jó munkával kell segíteniök a dolgozók közvéleményének kialakításában, példamutató munkával, harcos kiállással kell kiérdemelniök a dolgozók bizalmát Befejeződött a magyar sajtó levelezőinek I. országos konferenciája A magyar saj'o levelezőinek Iországon konferenciája vasárnap folytatta tanácskozásait az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti szék. házának dísztermében.. A vasárnapi vita első felszólalója Bandik Ferenc katymári délszláv dolgozó paraszt, a Szabad Nép és a Nane Novine leve'ezője volt Azokról » szenvedésekről beszél', amelyet előbb a felszabadulás öiőtt, kulák, és csendőruralom aWt éh át, majd a jugoszláv nép szörnyű helyzetét ecsetelte. Kovács Erzsébet „ csorvási ,,V5. rös Október" termelőszovetkez-k do'gozója elmondotta, hogy a Sza. bad Nép november 14..i számában a szendrői tszcs-röl megjelent cikk alapján halározta el. megírja a csoport munkájában tapasztalható hiányosságokat a Viharsarok Népe szerkesztőségén ek. Január 4-én alakították meg a levelezőkört 11 taggal, két hét óta pedig a Viharsarok Népe szerkesz 'ősógi munkatársaként dölgozik. A mi sajtónk megmulatja, hogyan kell megjavítani munkánkat Magyar János, az uj ságíróiskola hallgatója, a pécsi Mezőgazdaság Szerárúgyár munkáslevelezője volt. — Első leveleimben — mon. dotta — termelési eredményeinkról, munkaversenyünk állásáró. adtam jelentéseket a Dunántúli Nap. lónak. Hamarosan rájöttem azonban, hogy bíráló cikkeimmel még több és jobb szolgálatot tehetek. Első próbálkozásaimat a bírálat terén a többi követte és csakhamar elnyertem a Dunántúli Napló legjobb levelezőjének kijáró vándor, zászlót. Munkám jutalmául az el. mult évben az újságíró iskolára kerül'em, Sztálin elvtárs 72. szü. letésnapjára pedig elnyertem a legnagyobb kincset, a párttagsági könyvetSchmuck Jánosné, a Pamutszövőés Műbőrgyár dolgozója arról be. szélt, hogy mint a Győr-Sopron Megyei Hírlap állandó levelezője rendszeresen hírt ad a munkában szerzett tapasztalatairól és a többi levelező eredményeit is alkalmazza saját munkájában. Víg Illéané a Kispesti Textilgyár dolgozója után Szűcs István, a fü. löpszállási „Dózsa'' tszcs tagja kö. szön'ötte az értekezletet. Kálmán Imréné háztartásbeli és Gyurjáu Rudolf ipari tanuló felszólalása után Zstlka László, az Állami Nyomda dolgozója ismertette a szombati „sajtóműszak" eredmé. uyoit. Kiss Károly sztahánovista kéziszedő 227 százaiékot ért el. Szegő György ifjúmunkás 150 szá_ zaiékot, Polgár Antal éjszakás gépmester 400 százalékot. Udvarhelyi Olga sztahánovista számozónő 194 százalékot, a könyvkötészet öttagú ifibrigádja 116 százalékot. Tajkov András tatabányai sztahánovista vájár hozzászólásában megállapította: a mi sajtónk felvilágosítja a dolgozókat. Kritizáin, 2 lehet és kritikát is kaphatunk a sajtón keresztül. A mi sajtónk megmutatja, hogyan kell megjavítani mindennapi munkánkat, hogy kell dolgozni és a további munkákban irányt mutatni. És mégis, más viszonyok, más feltételek. más körülmények között, de akkor is, most is ugyanazokért a célokért küzdőt) és küzd a kom. munista sajtó: Lenin és Sztálin a kommunis'a sajtó feladatairól szóló tanításait tekintette és tekinti munkája vezérfonalának. A kommunis- mány-tszcs elnöke után is segíthetik a kiképzés eredmé. nyességét. Kapusi József mosonszentjánosi dolgozó paraszt, Laczl János a* RM szaiaghengerde csoportvezetője, Bánszky Sándorné. az aibertirsai „Dimitrov" termelőszövetkezeti csoport tagja és Dóra János, a „Vörös Csillag'' traktorgyár levelezője után Bősze Ferenc, a büki gépállomás traktorosa elmondott®, hogy a rendszeres levelezés, az azzal járó feletősség fokozott helytállásra készteti a levelek íróját kőzkórház műtősnője, a Szabad Nép Jevelezóje arról beszélt, milyen harcot folytatott a kórházban különböző visszásságok ellen. Vértes László, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének dolgozója, a Szabad Magony fi. látván eaongrádmegyei dolgoaó paroaatt A levelezők ne riadjanak vissza az ellenség elíeni karctól, mert a párt mögöttük van M*gony H. István tömörkényi] A szovjet munkás- és falusi leparasztltvelező szólalt fel ezután.' velezők pékiájára — mondotta — Magony H. István elten hatalmag hajsza' indított az ellenség a község vezető állásaiba beférkőzött eí. lenséges elemeket leleplező leveleiér'. Esetére Betlen Oszkár elvtárs referátumában is kiiért. Magony H. István tántoríthatatlanul küzdölt az ellenség aknamunkája ellen, a párt és a Szabad Nép kiderítette az igazságot, véget vetett üldöztető, nőnek. — Az itt jelenlévő elvtársaknak azt szeretném mondani — hangoz, tatta —., hogy példámból tanulva, ne Halljanak vissza az ellenség elleni harctól, mert táthatják, hogy a párj mögöttünk van és az igazságot mtndlg felszínre hozza. Rákosi elvtárs születésnapjára vállalom, hogy tíz jóldolgozó, harcos elvtársa' fogok beszervezni a Sza. bad Nép levelezői sorába, hogy pártunknak minél több szeme és füle legyen Tömörkényben is — mon. dotta. Kispap József, a 44.-es építőipar: tröszt kőművese elmondotta, milyen értékesek a sajtóben leközölt levelek az építőipari dolgozói részére is, ánert ezeken keresztül tudomást szerezhetnek az új munkamódszerekről, eljárásokrólTamás Istvánná. a dunaföldvári „Alkotmány" tszcs tágja nagy teps közben mondotta el, hogy bár 62 éves, az elmúlt évben 184 munkaegységet végzett. A levelező munkában elért eredményéről számolt be. Alexander Veiihov Genrglev s A bo'gár levelezők tevékeny harcosai a békének Dr. Korányi Gábor orvos felszólalása u'án Alexander Venkov Geor. giev bolgár küldött, levelező üdvözölte az értekezletet. országunkban egy évvel ezelőtt kezd'ék meg a repülő-brigádok szervezését a termelésben — E brigádoknak az a feladatuk, hogy feltárják az üzem gyengéit ég hibáit, fámog-ssák a minőség megjavításáért, a takarékosságért folyó harcot, A repülő.brigádoknak is köszön, hető, hogy egy év aktit nagy sikereket értünk el. — Engem, mint munkáslevelezői, három hónapos munkás- és falusi levelezői tanfolyamra küldtek. Ez a tanfolyam segí'ett hozzá,' hogy még aktívabban végezzem levelezői munkámat. Hozzáláttam a repülő, brigád megszervezéséhez kaucsukkombinátunkban. Munkánknak az lett az eredménye, hogy megjavult a munkafegyelem, folyamatossabbá let' a munkamenet ta sajtó ma Rákosi elvtárs útmutatásai alapján működik, a Szabad Nép altkor büszkén hirdette cím. lapján: Rákosi Mátyás lapja. Mint minden kommunista lap, az 1942 es Szabad Nép is igen nagy jelentősége' tulajdonított a mun. kás-levelezésnek. — Az 1942-es Szabad Nép egy számában „Várjuk a folytatást' címmel arról írtunk, hogy levelezőink megírtak a lapnak egy-egy folyamatban lévő eseményt, a lap! levelüket le is közölte, de az olvasó nem 'udhatja, mi történt tovább, meri a levelező a folytatásról elfeledkezett. Azt hiszem, ez is olyan probléma, amelye' ma változott körülmények között is joggal felvethetünk. A levelezőknek tenne feladatuk, hogyha egy kérdésről írtak tudósítást. akkor az' ne hagyják abba. hanem kísérjék végig a kérdést egész fejlődésében. Munkáslevelezőink jelentős része — mondotta a továbbiakban — túlságosan egyoldalúan fogja fel hivatásá', túlságosan csak a hibák leleplezésére és feltárására helyez, a súlyt. Holott mai étetünk küzdelmeinek szépsége, derűje, optimizmusa nem kevésbbé érdekelné az olvasót, e nagy küzdelmek és eredmények aktív részesei', írjunk tehát a hibák könyörtelen leleplezése mellett többet az elért eredményekről, éle'iink szépségeiről, hőseinkről, akik a termelésben, harcban, tanu. lásban kiválót teljesítenek, akik az új szocialista embertípusnak példaképeivé válnak. Kalmár Alajos, a vasmegyei Or_ falu délszláv nemzetiségű dolgozói, nak üdvözletét tolmácsolta. Kaluk György nyíregyházi úttörő a Pajtás újságról beszélt. Mikó Hedvig, a pusztavámi szénbánya dolgozója elmondotta, hogy a sajtó segítségének is eredménye, hogy javul a munkafegyelem. Lip'ák György, a Magyarországon Nép ievelezöje, utalí arra, hogy műszaki értelmiségi do'gozóinknak a levelezésen keresztül is el kell mélyíteniők kapcsolatukat a fizikai dolgozókkal. Herka Antal, a kelemenligeti állami gazdaság juhásza után Ács Tibor, pilisszentiváni bányász, a magyar rádió levelezője e'mondta, hogy havonta küld levelet a rádióGo/'szo Jánosb a jászapáti ^Alkot- nak s jgyek6zik ismertetni a maga, . -i_-i._ ^ üzem munkáját. Szabó József, mátészalkai dolgozó, az Építők Lapja levelezője, Kádi l6tván tatabányai főaknász. Szabó Edit, a káldi gépállomás dolgozója, Gergely István, a mátészalkai gimnázium tanulója, Pellegrinl Jánosné, az , Északmagyaronszág levelezője felszólalása után Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja monSzöcze i Sándor, a MAVAG Kossuth-dijas sztahánovista kovácsa szólalt fel: — Miután miénk lett a gyár, miénk lett a föld, az ország, a gazda szemével nézzük a dolgokat. Ezért lettem munkáslevelező és rendszeresen levelezek a Szabad Népnél, a Világossággal. a Népszavával. Pap lászlóné, a szombathelyi I dott beszédet. Horváth Márton elvtárat A levelező elvtársak szemét, látását, füléé élesíteni kell — Pártunk Központi Vezetősége j lezök igen nagy felelősségéről tá nevében üdvözlöm a munká6" és és idézte Sztálint, aki a levelezőparasztlevelezők első országos konferenciáját. Ez a kétnapos konferencia olyan képet ad a sajtóról és íőleg népünk fejlődéséről, olyan képet ad a levelező-mozgalom fejlődéséről, amely túltesz várakozásainkon. Az a harcos szellem, az a tettrekész buzgóság a hibák elhárításában, amely ezen az értekezleten megmutatkozott, egyik leglényegesebb bizonyítéka annak, hogy népi demokráciánk feladatait egyre jobban tudjuk megoldani. — Olyan a mi népünk, mint a győzelmes harcokban kikovácsolt hadsereg, de olyan hadsereg, amelynek minden katonája tudja, hogy miért harcol, hogy miért hoz áldozatotA magyar népuralom előőrsei a munka alapjait igy határozta meg: „A levelező független legyen azoktól az Inlézményektá és személyektől. amelyekkel és akikkel érintkeznie kell munká jában." A függetlenség más szóval a felelősség fokozását jelenti — folytatta beszédét. — Ez a függetlenség — amelyről Sztálin elvtárs beszél, — azt jelenti, hogy minden szót mérlegejniök kell a levelezőknek, amikor kritikát gyakorolnak. Arra kell törekedni, hogy az e'.vtársak levelei komolyan essenek latba, szerkesztőségeink féle'ősek azért, hogv komolyan figyeljenek fel azokra a figyelmeztető hangokra, amelyeket íl levelezőktől kapnak. Állami szerveinknek, pártszerveinknek, ko* levelezők. Azok, akik először ve- molyan kell mérlegelniük minden szik észre a hibákat és nehézségeket a maguk területén, a saját területük igazi úttörői. Ilyen úttörővé kell válnia minden levelezőnknek. aki először muta! rá „ maga munkaferüle. tén a hibákra és így hozzásegíti pártunkat és államunkat ahhoz, hogv ezeket a hibákat az úfból eltakarítsuk. egyes levelét, amelyet a levelezőktől kapnak. De a mérlegelés ne a szerkesz. tőségekben kezdődjék, hanem azoknál az elvtársaknál, akik megírják a Ieve'et A továbbiakban Horváth Márton elviárs hangsúlyozta, hogy a pártszervezeteknek, az állami szervezeteknek támogatniok kell a levelezőket és szólt a szerkesztőségek' A mi demokráciánk erősségévé ._ ... a szerkesztóficse,c lesz rövid idő alatt a levelező-, táleorsegérol. Majd igy folytatta: mozgalom. — Ha azt akarjuk, hogy a mi mozgalom. , - - 1 — Ha csak arról az egyetlen ol- levelezőink szeme éles legyen, dalról, a levelező-mozgatom olda- eszrevegyek a hibákat — és sokIáról nézzük meg a mi demo- *zor ma®ok?£ megelőzve vegyék élő szlovák dolgozók lapja, a ..Nasa kráciánk fejlődését és helyzetét, erare a hibakat. — akkor _ Stoboda" olvasói és levelezői nevé. akk°r w azt tapasztaljuk, hogy a levelező elvtársak szemet, lábén köszöntötte a konferencia rész- j P"'?™** válaszvevőit. A levelezés fokozott helytállásra készteti a levelek íróját Meszes Józsefné, az egyházaskozári „Rákóczi" tszcs tagja, Nölirer ödön, a Maszolaj Gépgyár sztáJiá. novista hegesztője és Forgács Já. nosné, a bajai „Vörös Fény' tsz tagjának hozzászólása után Szűcs tások, hanem munkánk állandó ki" | sérője az, hogy minden á'lampolI gárunk, mindenki gyermekkorától (ásat. fülét élesíteni kell. Ez más szóval ideológiai, politikai színvonaluk állandó emelését jelenti. Tapasztalatainkat átadtuk más , , , _ .. , . üzemeknek is a munkáslevelezöl | ^V^L^^f járási tanácskozásán. A bo'gár munkás- és falusl le. ve'ezők tevékeny harcosai a békének és a szocia'izmusnaR. kérlelhetetlenek a hibákkal éa békés szocialista építésünk ellenségeivei szemben. Ezután Bata Sándorné. a Kőbányai Textilgyár dolgozója és Gás. pár Istvánná a Szabad Nép és Vi. harsarok Népe levelezője szólaltak fel, majd Ré;i László elvtárs, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója. az 1942-es Szabad Nép munkás levelezési rovatának vezetője beszélt— Vájjon nyujthat-e valamilyen tanulságot a tíz év előtti Szabad Nép a mai munká eleve! ezőkr.ek? — kérdezte. — Azt hiszem, igen. Akkor üldözött, lltegá'is párt üldözött harcosai voltak a levelezők. ma a hatalmon lévő munkásosztály sajtójának közmegbecsülést élvező munkatársai, helyi tudósítói. zója Rákosi Mátyás szavait idézte: ,,Mindenért, ami ebben az országban 'örtén'k. mi. kommunisták va. gyünk a fe'e'ősek!" Ezérf kelt jó példával elől járni, bírálatalnkksi. tanácsainkkal kiküszöbölni mások hibáit, le. leplezni az ellenséget — mondotta —. Ezért csatlakoztam 1949-ben az üzemi levelezők nagy táborához. * Sipos János hevesmegyei dolgozó paraszt, Naró'i Rózsa, a Sztá'in Vas. mű do'gozója Szűcs József, a Komáromi Lenfonó levelezője, Benedek András, az Ikarus dolgozója, Badó Gézáné kisújszállási pedagógus, a Szabad Nép levelezője és Gara György a várpalotai Bányász szer kesz'ője felszólalása után szünet következettSzünet után Lázár András alhad. nagy arról beszélt, hogy amíg a kezdve, késő aggkoráig, tehát attól Gondoskodni kell arról, hogy konkezdve, hogy gondolkodni kezd kréten ismerjék a pári politikáját, ée amíg a gondolat birtokában van, hogy szilárdan, két lábon álljanak. részlvesz a társadalom kialakításában, fejlesztésében, résztvesz két keze munkájával és harcával, részfvesz gondolatai, val és résztvesz kritikájával, résztvesz abban a harcban, amelyet a maradiság, a belső ellen, ség. a mult ellen vív mindenki, aki híve „ mt rendszerünknek. hogy szilárdan tudják a narcot vinni a párt politikájának meg* Valósításáért, hogy tudják a harcot vinni az ellenség, a hibák ellen. Hiba az, hogy a vállalatok, munkahelyek vezetői részéről nagyon gyakran nincs mé.g meg az a megértés a levelező-mozgalom iránt, amely megértésre feltétlenül szükségünk van. — Igen keményen fogunk íelEz a demokrácia nem korlátozódik lépnie minden olyan je enséggel egyesekre. Ez a demokrácia száz- szemben, amely kicsinyes sz°méezrek és milliók demokráciája. ilyes szempontokból akadályt akar Beszelt Horváth Márton a leve- gördíteni a levelezők munkája elé, Ax ellenség dühödt támadásai ls bizonyítják, milyen fontos vívmánya demokráciánknak a levelező-mozgalom , SA,álÍ'í eIYlArs Ú2Y teszél a I ezen konferenciának a képe. nemlevelezőkről, mint a proletár köz- csak az elmúlt hónapoknak a vélemény parancsnokairól, — mon- munkája, a helyi konferenciák, hanem dotta, majd hangsúlyozta, hogy a levelezőknek jó munkával kell segí'enlök a dolgozók közvéleményének kiatakítítában és pé'danuitató munkával, magatartással, harcos kiáltással kell kiérdemelniök a dolgozók bizalaz ellenség dühödt támadásai is bizonyítják azt, milyen fontos vívmánya a demokráciának ez a mozgatom. Alig múlik eí nap. hogy ne támadnák a sajtót, hogy ne vitatkozna az ellenséges rádió, az immat. — A sajtó jó munkát végzett psrialista sajtó a Szabad Néppel és , . , ,, , , , -, . - azzak hogy rövid idő alatt meg- a többi lapunkkal, levelezőinkkeL regi honvédségnél meg olvasni sem szervezte ezt a mozgalmat, ame- De az az eltökéltség és határozottvolt szabad, csak a kormánysajtó'. lyet az élet igazol, amely eleven, 6ág, ame'y itt kibontakozott. azt néphadseregünk katonái írásaikkai 1 fontos mozgalommá vált. Nemcsak í mutatta, hoov. mi alanns&n km&r.