Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

KEDD. 1952. FEBRUÁR K. }űk azokat, akik ezt az ellenséges minden erőnket összpontosítva fo­uazftAst folytatják. Ha egyáltalán gunk dolgozni. hangjuk, •bl: véletlenül fü ünkbe jut a rálsmerüúli a tőkések, nagybirto­kosok, báhkárok, horthysta tábor­nokok hangjára, akik azt akarják vetünk elhitetni hogy az volt jó, amikor a nép rab voit ebben az országban, s amikor az imperialis­ták voltak az urak. Nem elvtársak. Az, ahogy ttl állandóan felmerült a szörnyű mult, a rabság képe és ahogy itten ós egyebütt is állan­dóan felmerül a boldog,, békés, szo­cialista jövőnk képe, az biztosítja, hogy jelenlegi nehéz munkánkban Hogy at ország idáig jutott, hogy »z ország népe Ilyen ha­talmasan fejlődött — jól tudja minden dolgozó — azt pártunk­nak, a Magyar Dolgozók Párt. jának köszönhetjük. S ha a ml utun a nehézségek mel­leit a győzelmek. • eredmények, a fejlődésnek sorozata, akkor azt is tudjuk, hogy ezt annak hetjük, hogy pártunknak Az imperialisták különböző koholmányaikkal elvonják az ENSZ közgyűlés figyelmét a politikailag rendkívül fontos kérdésekről Malik elvtárs a közgyűlés bizottságai előtt leleplezte: miért akadályozza meg az USA a koreai kérdés megtárgyalását és harcunkban fáradságot nem is- pöknek °ly»n vezére van, mint merve, féle'mel nem ismerve, lel- a mi ««re»ett Rákosi elvtársunk, kesén, odaadóan, a nagy cél, a szo-1 Horváth Márton elvtárs beszédét cializmus felépítése érdekében hosszantartó, lelkes taps fogadta. A konferencia résztvevőinek távirata Rákosi elvtárshoz Ezután Gáspár Istvánné felöl-írónk, megbecsülés, kitüntetés az vasia a Rákosi Mátyás elvtárshoz intézett távirat szövegét: ,,Drága Rákosi elvtárs! Tanítónk és vezetőnk! Forró szeretettel köszöntjük önt a magyar snj;ó munkás- és paraszt, levelezőinek I. országos konferen­ciájáról. Mi a mullbnn a gyárosok rabszo'gál, a földesurak és kul&kok cselédei voltunk s ha szólni mer. tünk „ klrenimizés, n mcgn'ázás, a nyomor és az Igazságtalanságok ellen, az utcára dobtak, vertek, börtönbe zártak minket. Ma szaba­dok vagyunk, miénk minden ebben az országban, egvencs derékkal járthatunk, emelt fővel szólhatunk bele hazánk irányításába. Köszön­jük ezt a szabad és boldog é'elcl a nagy Sztálinnak, felszabadítónk­nak és köszönjük az ő legjobb ma­gyar tanítványának, önnek. Rákosi elvtárs. Ml, munkás-paraszt és értelmi­ségi levelezők nemcsak jó termelő munkánkkal, hanem n sajtóhoz írt leveleinkkel is seggünk építeni a Bzocln'izmust hazánkban, örömmel számolunk be bennük «*z új életről, a lelkes munkáról, amellyel dolgo­zótársunk s magunk Is ötéves ter­vünk végrehajtásáért, túlteljesíté­séért harcolunk. S feltárjuk a hibá­kat is. a eondat'nnságot. a fegvel. mezetlcnséget, maradiságot, lelcp. lezzük az el enséget s szí Is. aki az el enség szekerét tn'ja. Levele'n- vánt a kei örömmel fogadják. számítanak résztvevőjének. osztályrészünk.. Köszönjük ezt ön­nek. Rákosi elvtárs. Megfogadjuk: továbbra Is bátran, állhatatosan harcolunk a szovjet sajtó levelezőinek példája nyomán, szocialista építésünk minden akadá­lyával, minden külső, és belső el ienségével szemben, a jó kezdemé­nyezések. tapasztalatok elterjeszté­séért, pártunkért, hazánkért, a szo­cializmusért, a békéért. Közelgő születésnapja alkalmából kívánunk őrnek, drága Rákosi elvtárs, még sok-sok munkás esztendőt, népünk javára. Ml úgy készülünk erre a napra, hogy még fegyelmezettebb, eredményesebb, odaadóbb munkát végzünk s a konferencia Inpaszta. latnií felhasználva, emeljük leve. leink színvonalát, napról-napra gyarapíijuk tudásunkat Ezzel se. gífjiik a mi lapjainkat, elsősorban pártunk éles fegyverét, a Szabad Népet Rákosi elvtárs lapját, min­dennapi kemény harcában. A mnnkás és paraszlleveto. sők I. országos konferenciá­jának részvevői." A távirat küldésére tetl javasla­tot a konferencia résztvevőt ferge­teges tapssal, lelkes éljenzéseel fo­gadiák el. Betlen Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának veze­tője n konferenciát berekesztő zár szavaiban további jó munkát Párizs. (TASZSZ). A politikai bizottság napirendjén ötödik pont­ként szerepel a Korea függetlensé­kőszön- géről szóló kérdés, amelyet az USA és né- küldöttsége terjesztett eiő. Január 9-én azonban, amikor a bizottság a napirendi pont tárgyalásához éri, Gross. az USA küldötte váratlanul a kérdés megtárgyalásának elnapo­lását jarvasolta azzaj az ürüggyel, hogy a koreai kérdés közgyűlési tárgyalása állítólag akadályozhatja a koreai fegyverszüneti tárgyaláso­kat. A Szovjetunió és több más ország küldöttsége már ekkor erélyesen til­takozott a koreai kérdés tárgyalá­sának megakadályozására iránypló Idsérlcl ellen. Január 29-én a szovjet küldöttség emlékeztetett arra, hogy most a ko. reai kérdés tárgyalását kell meg­kezdeni. Azonban az USA, Anglia és Franciaország küldöttsége alá­való cse" fogáshoz folyamodott, hogy végleg meghiúsítsa a ko­reai kérdés megtárgyalását a mostani ülésszakon. Február 2-án összehívták a poli­tikád bízoltság, valamint a közgyű­lés 2. számú (gazdasági és pénz. ügyi) éa 3 számú (társadalmi, hu. manitárius és kul urális) bizottsá­gának úgynevezett „együttes ülését". Az ülésen az USA, Anglia és Fran­ciaország határozattervezetet nyúj­tott be hogy tekintsenek el mind a poliitikaii bizottság napirendjén sze­a három bizottságnak ez az együttes ülése semllyen formá­ban sem jogosult a koreai kér­dés megvitatására. A szovjei küldöttség javasolja, hogy hívják össze a politikai bizottság ülését és lássanak hozzá a Korea függetlenségéről szóló — politikai bizottság napirendjén szereplő — kérdés megtárgyalásához. A köz­gyűlés megbízta a politikai bizott­ságot, hogy tárgyalja meg a kérdést és a bizottságnak nincs joga, hogy megsértse a közgyűlés plénumártak ezt a határozatát. A szovjet küldöttség javaslatát határozottam támogatta Csehszlová­kia, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Libanon, Lengyelor­szág és a Bjelorussz Szovjet Szocia. lista Köztársaság küldölte. Az USA, Anglia és Franciaország küldöttsége .sokáig nem szánta el magát arra, hogy valamilyen mó. don igazolni próbálja az önkényes eljárási. Ehelyett igyekeztek megakadá­lyozni, hogy tovább tárgyalják a szovjei küldöttség állal felvetett kérdést az ülés törvénytelen össze­hívásáról. Belgium képviselője a vila berekesztését javasolta. Ez több küldöttség határozott el­lenállásába ütközöl t. A vila be rekeszléséről szóló ja­vaslatot az amerikai tábor legalá­zatosabb képviselőinek szavazatai, val elfogadták. 29 küldöttség azon­ban nem volt hajlandó támogalni a javaslatot. Ezután az angol-ameri. konferencia valamennyi Me<?je'ent a „Tarlós békéért, népi demokráciáért!" legújabb száma Bukarest. Megjelent a „Tartóa békéért, népi demokráciáért" leg­újabb száma. A lap vezércikke „A békés épí­tés sikerei a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban' címmel méltatta az em'ltett orszá­gok népgazdaságfejlesztö tervei­nek teljesítése 6orán 1951-ben el­ért eredményeket. Dolgozók sága tagjának cikkét „A mult év tanulságai és az 1952. évi népgaz- J vása önkényes eljárás é? ellentmond dasági terv sikeres teljesítéséért folyó harc" címmel. Közli a lap Jan Marék politikai jegyzeteit, ezenkívül széleskörű tájékoztató anyagot tartalmaz. rcplő, Korea függetlenségéről szóló ksi szavazógép elutasította á szov kérdés, mind az egyesített 2. és 3.. jel javaslatot, hogy a három bi. számú bizottság napirendjébe fog. | zotfaág együttes ülését tekintsék lalt. Koroa talpraállílésáról szóló jogcsulaIlonnak a koreai kérdés megtárgyalására és hívják össze a politikai bizottságok Ezután az USA, Anglia és Fran. ciaország küldöttei azzal a hamis .,érvvel'4 próbál, ták álcázni a koreai kérdés meg argyaiása miatti félelmü­ket, hogy a koreai kérdés meg­tárgyalása most akadályozhatja a koreai fegyverszüneti tárgya, lásokat. Malik elvliárs javasolta, hogy a politikai bizottság azonnal fogjon hozzá a napirendjén szereplő ko­reai kérd ós megvitatásához és meg­felelő intézkedéseikkel aegíise elő a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését. A vila végén J. A. Makk elvlárs válaszolt néhány megjegyzésre, amelyei az amerikai tábor országai.' nak képviselői tellek a szovjet kül­döttség nyiiaikozatával kapcsolat­ban. — Ha a három hatálom határo­kéixlés ..időelőlti" megtárgyalásától. Az ülésen elnöklő norvég küldött javasol la, hogy vi I ássák meg a ha. lározaittervezetel. J. A Malik eta­társ, a Szovjetunió küldöttségének helyeitea vezetője azonban erélyesen követette, hogy a kül­döttségek világosan határozzák meg: milyen ülésen veszneki részt és milyen alapon hívtájp össze ezt az ülést. Ha a három bizottság ülését ugyanis munkája javítása céljából, de föbiaotlsági ajánlások hiányában A lat) közli Gerő Ernő, a Magyar! hívták össze, akkor ez az ülés tör­Pártja Politikai Bizolt-j vénytelen 1 — Ilymódon — hangsúlyozta Ma­lik elvtárs — c bizottságok ö»sz:hí­az ügyrendi szabályoknak. Ezt az ülést három küldöttség önkényea határozatával hívták össze. A Szovjetunió küldöttségének vé­leménye ezerint — mondta befeje. aésül Malik elvtárs — HA MEG JOBBAN TAKARÉKOSKODNÁL AZ ANYAGGAL ... maga 60 ezer köbméter fa újrafea. líthatnánk elő, ha az általános gép Az alábbi Igen összehasonlítást a* tervünk: béketerv44 könyv közli. Ezeket az ada­tokat. de az egész könyvet a népnevelők felvi'ágoeíti) munkájuk során Igen jól tud. ják hasznosítani, .ötéves ter vilnk: béketerv" című könyv fegyver minden népnevelő, m'nden öntudatos dolgozó ke­zében. Az ötéves bervtőrvény előírja, hogy 23'"százalékkal kell csökken teni a gyáriparban az önköltséget. Mi is az önköltaég? Az az összeg, ame'ybe egy-egy gyártmánir előállítása kerül. Ha az önkö tség' magas: rirúga és kevés terméket lapunk. Ha az önkölt­ség alacsonyabb: ugyanannyi rá­fordításiból több és olcsóbb ter­mék kértfül. Világos, hogy ml arrn törekszünk, hogy az ötéves terv ipara sok jóminöségü és olcsó ter­méket készítsen. Az ömkötiség legfontosabb ténye­zője a fryersan.vag. Sokféle hazai nyersanyagunk van, de akad olyOn ís amtt ktilfctarél kell behe-ré. óz imperialista államok gyülö'ettal figyelik gazda~ági erősödésünket és ezért egyre kevesebb nyersanya­got hafleu-dók nekünk eladni. A Szovjetunió és a baráti államok nagy sepflsőget nyújtanak a nyers­anyagellátás erén. De , barátok szívesen adott kincsével is takaré­koskodni kell. Gazda Géza kezdeményezése nyo­mán a legkülönbözőbb üzemek adták ki a jelszót: használjunk fel min. den gramm huFndékot! érdekes'már az első néhány nap alatt c3u. ^ötéves pán a Rákosi Mátyás Müvek'.cn 34 című mitlió forint évi megtakarítást tet­; tek lehetővé. A Csőgyár újraolvasz­tás helyett összehegeszti a rövidebb csöveket A Martinban az úgyne. vezeti irngo(sapkákat nem olvaszt, ják ba újból, mint eddig tették, hanem átadják a Hengerműnek- A Fémmű párosítja a sel~jtca ő'om. bronz-ceapágygyűrűket ég ezzel évenként kétezer kiló ólonibronzot ment meg. A Fólia-hengermű hulladékát hőszigetelésre használják fel. A legkülőnbőzőbb üzemek doflgozói használását tenné tehetővé, 1130 szobabútorral többet termelhetnénk, ha a bútoriparban egyszázalékos anyagmegtakarí-tást sikerülne elérni. A vegyiparban 100 ezer forintot takarítunk meg évente Elekes Béla gyártásban sikerülne a vasöntéa anyagköltségét 1 százalékkal csök­kenteni. 40 darab G—35-ös traktor vasanyagát takaríthatná meg egye­dül a Vörös Csillag Traktorgyár egy év alatt, ha ugyancsak leszállítaná a Műanyagfeldolgozó Gyár mémö- egy százalékkal a vasöntés költsé. ke kezdeményezésére, azza], hogy gél. jelengették be részvételüket * Gaz. dia-mozgalomba. A budapesti Beton. vasfe'dolgozó Valla'at 1 millió fo­rint értékű betonvana* termel hul­ladékból. Ennyi beton vasból héí. százötven kétszobás lakáshoz szük. Képes betonfödém készíthető. Az Újpesti Bőrgyárban ötvenezer fo. rint értékű gyermekcipő készül el­dobásra szánt bőrből. A Landler Jenő Járműjavítóban kétmillió fo­rint értékű hul'adcücot használnak fel. A bud3pesti Hazai Fésűsfonó hulladékból kérzülf fonalából egy évben kétezernégyszáz elsőrendű férfiöltönyt lehet készíteni. 1610 konyhabútort gyárthatnánk abból * főanyagból, amit a ládalpar hulla, dókának egyszázalékos csökleörvté­sével nyernénk. 250—300 ezer rend ruhát tudnánk készíteni, ha a bír. kák nyírásánál birkánként csak egy dekagrammal kevesebb lenne a hul­ladék. A bánytfkban IS millió forinlol takaríihatrtánk meg évente, ha a beépítct* bányaiénak csak 10 szá­A hulladékfelhasználási javaslatok rátákat újra felhasználnánk. Ez az eddig eltüzelt filmhultod&bói egy regenerálóüzem felállításával új celluioidlemezeket állítunk elő. A gyógyszervegyészeiben 250 ezer forint értékű beruházást takarítunk meg azzal, hogy a Chinoin gyógyszer­vegyészeti gyárban a mérnökök és lakatosok brigádja hulladékanyag. bó! gyorsdesztilláló készüléket állí­tott össze.. Szeged, vagy Debrecen lakossá­gának egy évi ellátását biztosíthatjuk abból a gabonamemy­nyiségböl, amit a betakarításnál és a csép'éanél nyerhetünk, ha a szem. veszteséget csupán 1 százalékkal csökken ljük. 15 traklor egész évi üzemanyagát tudnánk biztosítom i ezzel az üzem. 'anyaggal 120 ezer katasztrális hol­dat tudnánk felszántani, ha a 'rak. torok üresjáratát egyetlen száza­lékkal csökkentenénk.. 7 csúesesztergepado, készíthetnénk évente abból a meg­takarításból, am í. a szerszámgép­gyártásban a vasöntés anyagkölt­ségének egyszázalékos csökkenté­sével nyernénk­1.2 vagon csavart, továbbá 10 darab kisvasúti moz­donyt* 1 mélyfúróbrendezé&t, ó darab kábelgyártó gépet 5 darab arató-csérlőgépet, 7 darab csép'ő. gépet és 5 öntödei berendezést ál­Cementeszsákokból 12 millió forintot takaríthatnánk meg évem-te a nép. gazdaságnak, ha gondosabban gaz­dálkodnánk velük. 100 üzemi öltöző építésének betonvasszükségletét tudnánk ki. elégíteni a gömbvas elvágásl veszterégéinek 10 százalékos csök­kentőiével nyert vasmenny'ségből. A 100 öltözőben 30 ezer munkás számára lenne hely. Minden 100 mozdony naponta átlag 12.800 forint költség, megtakarítást éT el az 500 km.es mozgalom révén­A 2000 tonnás mozga'ommaj a szénfogyasz'ást csökkentjük. Ha egy 424-cs mozdony 500 km-es úton 510 tonna túlterhelést visz, akkor 5610 forintot takarít meg. 2 millió kötet könyvet állíthatnánk elő összesen 10 millió ív terjedelemben. 200 tonna súly­ban, ha a papíripar kiiifö'dról be. hozott nyersanyagának fe'hasz-ná. lásámál egyszázalékos megtakarítást érnénk el. 1850 család részére elegendő lisztet takaríthatnánk meg. ha va'ameny- nyok feto'őóek nyi gőzmalom főgépésze átvenné Deák Sándor sztahánovista főgépész módszerét, A liszt mellett még any­nyi korpá' takaríthatnánk meg. arr vei 4000 sertést lehetne felhiz­lalni. zati javaslatának bevezetése szerint ítélünk — mondottá —, akkor a ha­tározatnak a koreai fegyverszüneti tárgyaiások elősegítése a célja. Lát­szólag üdvözölni lehetne ezt a ki. vánságot. — De mi következik a határozati javaslat további részéből? Mil_ ja. vasolnak e kívánság megvalósítása érdekében? Javasolják, hogy a fegy­verszünet megkötéséről szóló jelen­tés ulán hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát é« vitassák meg ezt a kérdést. De hogyan segítheti elő a köz­gyűlés a tárgyalások menetét és a fegyvedsziinet megkötését, ha ezeket a tárgyalásokat már befejezték és a fegyverszünetet megkötötték, hiszen a közgyűlés rendkívüli ülés­szaka összehívásának fetté'e'éül aaf tűzik ki, hogy az amerikai pa­rancsnokság Koreában közleményt ad ki a fegyverszünet megkötéséről. Teljesen logikátlan javaslat: elöse. gíteni azt, amit már a közgyűlés se. gílsége nélkül befejezne!'. Malik elvtárs bebizonyította, bogy hamis és alaptalan Gross USA­küldöltnek sa az állítása, hogy az agressziót Észak-Korea kezdte el. Ezzel kaposola'ban az USA kül­dötte „bizonyítékul* ismét az úgyne. vezeti „ENSZ koreai bizottsága" hirhedl jelentésére hivatkozott. De ezt a jelentést már réges­régen lelepleztek, mint „mac­arthuri hamisítványt", amelyet egy kuominlang-itaynök Sri alá. alti nbbfln a* időben ennek a bizottságnak az „elnöke" volt Malik elvlárs egy példái hozott fel annak bizonyítására hogy éppen az Amerikai Egyesült Államok fe­lelős a koreai háborúért Mult ^ év nyarán, amikor az USA szenátu­sának bizottságaiban ,,a Mac. Arthur-ügy" kihallgatásai folytak, közzétették Wedemeyer tábornok­nak. a Kínában állomásozó ameri­kai csapatok volt parancsnokának jetan'érét. Wedemeyer 1947. júliusában el­látogatott Koreába és javasolta Truman elnöknek, hogy Koreát alakítsák át „ülközö á'-lammá", Wedemeyer már akkor sürgette* hogy az USA érje el Korea á'Iandó „katonai semlegesíté­sét'4, úgy. hogy amerikai fegy. verea erők szál'ták meg ezt az országol. A későbbi események — jelen­tette ki Malik elvtárs — és kü'ó­nősen az amerikai kormány által tervezett koreai háborús ka'and, teljesen megerősítik, hogy Wede­meyer jelentésében még 1947-ben megfogalmazott Koreával kapcsola­tos "javas atok képezték az USA koreai agresszív politikájának alap­ját. A Szovjetunió küldötte rámula­tot, hogy Grcs-snak az az allüása, m'nt'ha az Egyesült Ál'amok vala­milyen „békés javaslatokat" tett volna, nem birja el a komoly bírálatot és hogy a koreai kérdés békés rendezé­sére Irányuló Igazi erőfeszíté­seket köztudomásúan a Szov­ie'unié te'te és teszi — Nem az Egyesült Ailamok kormánya — mondotta Makk elv­társ —, nem az Egyesült Nemze. tek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezdeményezte a koreai kcnfliklus békés rendezését. J. V. Sztálin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke még 1950. ] július e'ején javasotta, hogy a koreai konfliklusl a Biztonsági Ta­nács úttán ha'adéktalanul rendez­zék. 1950. augusztusában a szovjet küldötteé" konkrét tavaslatot 'er­jesztett eló a Biztonsági Tanáca­ban a koreai kérdés békés ren. dezésére. — Ki utasította el ezt a Javasla­tot? Az USA, Anglia, Franciaország és azoknak az országoknak a kép­viselő'. akik őket kövelik. — önök kezdték a koreai ag­re-sz'ót — mondotta Malik e'vtárs az USA küldöttségéhez fordulva —. önök folytatják és önök nem kí­vánják befejezni az agressziót. A távolkeleti amerikai agresszió to­vábbi k'terie-ztéséérl az Amerikai Egyesült Ál+mok kormányára há­rul és fog hárulni a teljes felt'ö­ség. Teljes mértékben az Egyesűit Államok kormánya és az amerikai kormány nyomában járó kormá­annak következmé­nyeiért, hogy a közgyü'ést elvonják a pn'Itl­kslla™. rendkívül fontos kérdé­sektől. amelyek rendezése nél­kül nem envhíi'het a nemzet­közi f észül tséjp

Next

/
Thumbnails
Contents