Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-05 / 29. szám
KEDD. 1952. FEBRUÁR K. }űk azokat, akik ezt az ellenséges minden erőnket összpontosítva fouazftAst folytatják. Ha egyáltalán gunk dolgozni. hangjuk, •bl: véletlenül fü ünkbe jut a rálsmerüúli a tőkések, nagybirtokosok, báhkárok, horthysta tábornokok hangjára, akik azt akarják vetünk elhitetni hogy az volt jó, amikor a nép rab voit ebben az országban, s amikor az imperialisták voltak az urak. Nem elvtársak. Az, ahogy ttl állandóan felmerült a szörnyű mult, a rabság képe és ahogy itten ós egyebütt is állandóan felmerül a boldog,, békés, szocialista jövőnk képe, az biztosítja, hogy jelenlegi nehéz munkánkban Hogy at ország idáig jutott, hogy »z ország népe Ilyen hatalmasan fejlődött — jól tudja minden dolgozó — azt pártunknak, a Magyar Dolgozók Párt. jának köszönhetjük. S ha a ml utun a nehézségek melleit a győzelmek. • eredmények, a fejlődésnek sorozata, akkor azt is tudjuk, hogy ezt annak hetjük, hogy pártunknak Az imperialisták különböző koholmányaikkal elvonják az ENSZ közgyűlés figyelmét a politikailag rendkívül fontos kérdésekről Malik elvtárs a közgyűlés bizottságai előtt leleplezte: miért akadályozza meg az USA a koreai kérdés megtárgyalását és harcunkban fáradságot nem is- pöknek °ly»n vezére van, mint merve, féle'mel nem ismerve, lel- a mi ««re»ett Rákosi elvtársunk, kesén, odaadóan, a nagy cél, a szo-1 Horváth Márton elvtárs beszédét cializmus felépítése érdekében hosszantartó, lelkes taps fogadta. A konferencia résztvevőinek távirata Rákosi elvtárshoz Ezután Gáspár Istvánné felöl-írónk, megbecsülés, kitüntetés az vasia a Rákosi Mátyás elvtárshoz intézett távirat szövegét: ,,Drága Rákosi elvtárs! Tanítónk és vezetőnk! Forró szeretettel köszöntjük önt a magyar snj;ó munkás- és paraszt, levelezőinek I. országos konferenciájáról. Mi a mullbnn a gyárosok rabszo'gál, a földesurak és kul&kok cselédei voltunk s ha szólni mer. tünk „ klrenimizés, n mcgn'ázás, a nyomor és az Igazságtalanságok ellen, az utcára dobtak, vertek, börtönbe zártak minket. Ma szabadok vagyunk, miénk minden ebben az országban, egvencs derékkal járthatunk, emelt fővel szólhatunk bele hazánk irányításába. Köszönjük ezt a szabad és boldog é'elcl a nagy Sztálinnak, felszabadítónknak és köszönjük az ő legjobb magyar tanítványának, önnek. Rákosi elvtárs. Ml, munkás-paraszt és értelmiségi levelezők nemcsak jó termelő munkánkkal, hanem n sajtóhoz írt leveleinkkel is seggünk építeni a Bzocln'izmust hazánkban, örömmel számolunk be bennük «*z új életről, a lelkes munkáról, amellyel dolgozótársunk s magunk Is ötéves tervünk végrehajtásáért, túlteljesítéséért harcolunk. S feltárjuk a hibákat is. a eondat'nnságot. a fegvel. mezetlcnséget, maradiságot, lelcp. lezzük az el enséget s szí Is. aki az el enség szekerét tn'ja. Levele'n- vánt a kei örömmel fogadják. számítanak résztvevőjének. osztályrészünk.. Köszönjük ezt önnek. Rákosi elvtárs. Megfogadjuk: továbbra Is bátran, állhatatosan harcolunk a szovjet sajtó levelezőinek példája nyomán, szocialista építésünk minden akadályával, minden külső, és belső el ienségével szemben, a jó kezdeményezések. tapasztalatok elterjesztéséért, pártunkért, hazánkért, a szocializmusért, a békéért. Közelgő születésnapja alkalmából kívánunk őrnek, drága Rákosi elvtárs, még sok-sok munkás esztendőt, népünk javára. Ml úgy készülünk erre a napra, hogy még fegyelmezettebb, eredményesebb, odaadóbb munkát végzünk s a konferencia Inpaszta. latnií felhasználva, emeljük leve. leink színvonalát, napról-napra gyarapíijuk tudásunkat Ezzel se. gífjiik a mi lapjainkat, elsősorban pártunk éles fegyverét, a Szabad Népet Rákosi elvtárs lapját, mindennapi kemény harcában. A mnnkás és paraszlleveto. sők I. országos konferenciájának részvevői." A távirat küldésére tetl javaslatot a konferencia résztvevőt fergeteges tapssal, lelkes éljenzéseel fogadiák el. Betlen Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője n konferenciát berekesztő zár szavaiban további jó munkát Párizs. (TASZSZ). A politikai bizottság napirendjén ötödik pontként szerepel a Korea függetlensékőszön- géről szóló kérdés, amelyet az USA és né- küldöttsége terjesztett eiő. Január 9-én azonban, amikor a bizottság a napirendi pont tárgyalásához éri, Gross. az USA küldötte váratlanul a kérdés megtárgyalásának elnapolását jarvasolta azzaj az ürüggyel, hogy a koreai kérdés közgyűlési tárgyalása állítólag akadályozhatja a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat. A Szovjetunió és több más ország küldöttsége már ekkor erélyesen tiltakozott a koreai kérdés tárgyalásának megakadályozására iránypló Idsérlcl ellen. Január 29-én a szovjet küldöttség emlékeztetett arra, hogy most a ko. reai kérdés tárgyalását kell megkezdeni. Azonban az USA, Anglia és Franciaország küldöttsége alávaló cse" fogáshoz folyamodott, hogy végleg meghiúsítsa a koreai kérdés megtárgyalását a mostani ülésszakon. Február 2-án összehívták a politikád bízoltság, valamint a közgyűlés 2. számú (gazdasági és pénz. ügyi) éa 3 számú (társadalmi, hu. manitárius és kul urális) bizottságának úgynevezett „együttes ülését". Az ülésen az USA, Anglia és Franciaország határozattervezetet nyújtott be hogy tekintsenek el mind a poliitikaii bizottság napirendjén szea három bizottságnak ez az együttes ülése semllyen formában sem jogosult a koreai kérdés megvitatására. A szovjei küldöttség javasolja, hogy hívják össze a politikai bizottság ülését és lássanak hozzá a Korea függetlenségéről szóló — politikai bizottság napirendjén szereplő — kérdés megtárgyalásához. A közgyűlés megbízta a politikai bizottságot, hogy tárgyalja meg a kérdést és a bizottságnak nincs joga, hogy megsértse a közgyűlés plénumártak ezt a határozatát. A szovjet küldöttség javaslatát határozottam támogatta Csehszlovákia, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Libanon, Lengyelország és a Bjelorussz Szovjet Szocia. lista Köztársaság küldölte. Az USA, Anglia és Franciaország küldöttsége .sokáig nem szánta el magát arra, hogy valamilyen mó. don igazolni próbálja az önkényes eljárási. Ehelyett igyekeztek megakadályozni, hogy tovább tárgyalják a szovjei küldöttség állal felvetett kérdést az ülés törvénytelen összehívásáról. Belgium képviselője a vila berekesztését javasolta. Ez több küldöttség határozott ellenállásába ütközöl t. A vila be rekeszléséről szóló javaslatot az amerikai tábor legalázatosabb képviselőinek szavazatai, val elfogadták. 29 küldöttség azonban nem volt hajlandó támogalni a javaslatot. Ezután az angol-ameri. konferencia valamennyi Me<?je'ent a „Tarlós békéért, népi demokráciáért!" legújabb száma Bukarest. Megjelent a „Tartóa békéért, népi demokráciáért" legújabb száma. A lap vezércikke „A békés építés sikerei a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban' címmel méltatta az em'ltett országok népgazdaságfejlesztö terveinek teljesítése 6orán 1951-ben elért eredményeket. Dolgozók sága tagjának cikkét „A mult év tanulságai és az 1952. évi népgaz- J vása önkényes eljárás é? ellentmond dasági terv sikeres teljesítéséért folyó harc" címmel. Közli a lap Jan Marék politikai jegyzeteit, ezenkívül széleskörű tájékoztató anyagot tartalmaz. rcplő, Korea függetlenségéről szóló ksi szavazógép elutasította á szov kérdés, mind az egyesített 2. és 3.. jel javaslatot, hogy a három bi. számú bizottság napirendjébe fog. | zotfaág együttes ülését tekintsék lalt. Koroa talpraállílésáról szóló jogcsulaIlonnak a koreai kérdés megtárgyalására és hívják össze a politikai bizottságok Ezután az USA, Anglia és Fran. ciaország küldöttei azzal a hamis .,érvvel'4 próbál, ták álcázni a koreai kérdés meg argyaiása miatti félelmüket, hogy a koreai kérdés megtárgyalása most akadályozhatja a koreai fegyverszüneti tárgya, lásokat. Malik elvliárs javasolta, hogy a politikai bizottság azonnal fogjon hozzá a napirendjén szereplő koreai kérd ós megvitatásához és megfelelő intézkedéseikkel aegíise elő a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését. A vila végén J. A. Makk elvlárs válaszolt néhány megjegyzésre, amelyei az amerikai tábor országai.' nak képviselői tellek a szovjet küldöttség nyiiaikozatával kapcsolatban. — Ha a három hatálom határokéixlés ..időelőlti" megtárgyalásától. Az ülésen elnöklő norvég küldött javasol la, hogy vi I ássák meg a ha. lározaittervezetel. J. A Malik etatárs, a Szovjetunió küldöttségének helyeitea vezetője azonban erélyesen követette, hogy a küldöttségek világosan határozzák meg: milyen ülésen veszneki részt és milyen alapon hívtájp össze ezt az ülést. Ha a három bizottság ülését ugyanis munkája javítása céljából, de föbiaotlsági ajánlások hiányában A lat) közli Gerő Ernő, a Magyar! hívták össze, akkor ez az ülés törPártja Politikai Bizolt-j vénytelen 1 — Ilymódon — hangsúlyozta Malik elvtárs — c bizottságok ö»sz:híaz ügyrendi szabályoknak. Ezt az ülést három küldöttség önkényea határozatával hívták össze. A Szovjetunió küldöttségének véleménye ezerint — mondta befeje. aésül Malik elvtárs — HA MEG JOBBAN TAKARÉKOSKODNÁL AZ ANYAGGAL ... maga 60 ezer köbméter fa újrafea. líthatnánk elő, ha az általános gép Az alábbi Igen összehasonlítást a* tervünk: béketerv44 könyv közli. Ezeket az adatokat. de az egész könyvet a népnevelők felvi'ágoeíti) munkájuk során Igen jól tud. ják hasznosítani, .ötéves ter vilnk: béketerv" című könyv fegyver minden népnevelő, m'nden öntudatos dolgozó kezében. Az ötéves bervtőrvény előírja, hogy 23'"százalékkal kell csökken teni a gyáriparban az önköltséget. Mi is az önköltaég? Az az összeg, ame'ybe egy-egy gyártmánir előállítása kerül. Ha az önkö tség' magas: rirúga és kevés terméket lapunk. Ha az önköltség alacsonyabb: ugyanannyi ráfordításiból több és olcsóbb termék kértfül. Világos, hogy ml arrn törekszünk, hogy az ötéves terv ipara sok jóminöségü és olcsó terméket készítsen. Az ömkötiség legfontosabb tényezője a fryersan.vag. Sokféle hazai nyersanyagunk van, de akad olyOn ís amtt ktilfctarél kell behe-ré. óz imperialista államok gyülö'ettal figyelik gazda~ági erősödésünket és ezért egyre kevesebb nyersanyagot hafleu-dók nekünk eladni. A Szovjetunió és a baráti államok nagy sepflsőget nyújtanak a nyersanyagellátás erén. De , barátok szívesen adott kincsével is takarékoskodni kell. Gazda Géza kezdeményezése nyomán a legkülönbözőbb üzemek adták ki a jelszót: használjunk fel min. den gramm huFndékot! érdekes'már az első néhány nap alatt c3u. ^ötéves pán a Rákosi Mátyás Müvek'.cn 34 című mitlió forint évi megtakarítást tet; tek lehetővé. A Csőgyár újraolvasztás helyett összehegeszti a rövidebb csöveket A Martinban az úgyne. vezeti irngo(sapkákat nem olvaszt, ják ba újból, mint eddig tették, hanem átadják a Hengerműnek- A Fémmű párosítja a sel~jtca ő'om. bronz-ceapágygyűrűket ég ezzel évenként kétezer kiló ólonibronzot ment meg. A Fólia-hengermű hulladékát hőszigetelésre használják fel. A legkülőnbőzőbb üzemek doflgozói használását tenné tehetővé, 1130 szobabútorral többet termelhetnénk, ha a bútoriparban egyszázalékos anyagmegtakarí-tást sikerülne elérni. A vegyiparban 100 ezer forintot takarítunk meg évente Elekes Béla gyártásban sikerülne a vasöntéa anyagköltségét 1 százalékkal csökkenteni. 40 darab G—35-ös traktor vasanyagát takaríthatná meg egyedül a Vörös Csillag Traktorgyár egy év alatt, ha ugyancsak leszállítaná a Műanyagfeldolgozó Gyár mémö- egy százalékkal a vasöntés költsé. ke kezdeményezésére, azza], hogy gél. jelengették be részvételüket * Gaz. dia-mozgalomba. A budapesti Beton. vasfe'dolgozó Valla'at 1 millió forint értékű betonvana* termel hulladékból. Ennyi beton vasból héí. százötven kétszobás lakáshoz szük. Képes betonfödém készíthető. Az Újpesti Bőrgyárban ötvenezer fo. rint értékű gyermekcipő készül eldobásra szánt bőrből. A Landler Jenő Járműjavítóban kétmillió forint értékű hul'adcücot használnak fel. A bud3pesti Hazai Fésűsfonó hulladékból kérzülf fonalából egy évben kétezernégyszáz elsőrendű férfiöltönyt lehet készíteni. 1610 konyhabútort gyárthatnánk abból * főanyagból, amit a ládalpar hulla, dókának egyszázalékos csökleörvtésével nyernénk. 250—300 ezer rend ruhát tudnánk készíteni, ha a bír. kák nyírásánál birkánként csak egy dekagrammal kevesebb lenne a hulladék. A bánytfkban IS millió forinlol takaríihatrtánk meg évente, ha a beépítct* bányaiénak csak 10 száA hulladékfelhasználási javaslatok rátákat újra felhasználnánk. Ez az eddig eltüzelt filmhultod&bói egy regenerálóüzem felállításával új celluioidlemezeket állítunk elő. A gyógyszervegyészeiben 250 ezer forint értékű beruházást takarítunk meg azzal, hogy a Chinoin gyógyszervegyészeti gyárban a mérnökök és lakatosok brigádja hulladékanyag. bó! gyorsdesztilláló készüléket állított össze.. Szeged, vagy Debrecen lakosságának egy évi ellátását biztosíthatjuk abból a gabonamemynyiségböl, amit a betakarításnál és a csép'éanél nyerhetünk, ha a szem. veszteséget csupán 1 százalékkal csökken ljük. 15 traklor egész évi üzemanyagát tudnánk biztosítom i ezzel az üzem. 'anyaggal 120 ezer katasztrális holdat tudnánk felszántani, ha a 'rak. torok üresjáratát egyetlen százalékkal csökkentenénk.. 7 csúesesztergepado, készíthetnénk évente abból a megtakarításból, am í. a szerszámgépgyártásban a vasöntés anyagköltségének egyszázalékos csökkentésével nyernénk1.2 vagon csavart, továbbá 10 darab kisvasúti mozdonyt* 1 mélyfúróbrendezé&t, ó darab kábelgyártó gépet 5 darab arató-csérlőgépet, 7 darab csép'ő. gépet és 5 öntödei berendezést álCementeszsákokból 12 millió forintot takaríthatnánk meg évem-te a nép. gazdaságnak, ha gondosabban gazdálkodnánk velük. 100 üzemi öltöző építésének betonvasszükségletét tudnánk ki. elégíteni a gömbvas elvágásl veszterégéinek 10 százalékos csökkentőiével nyert vasmenny'ségből. A 100 öltözőben 30 ezer munkás számára lenne hely. Minden 100 mozdony naponta átlag 12.800 forint költség, megtakarítást éT el az 500 km.es mozgalom révénA 2000 tonnás mozga'ommaj a szénfogyasz'ást csökkentjük. Ha egy 424-cs mozdony 500 km-es úton 510 tonna túlterhelést visz, akkor 5610 forintot takarít meg. 2 millió kötet könyvet állíthatnánk elő összesen 10 millió ív terjedelemben. 200 tonna súlyban, ha a papíripar kiiifö'dról be. hozott nyersanyagának fe'hasz-ná. lásámál egyszázalékos megtakarítást érnénk el. 1850 család részére elegendő lisztet takaríthatnánk meg. ha va'ameny- nyok feto'őóek nyi gőzmalom főgépésze átvenné Deák Sándor sztahánovista főgépész módszerét, A liszt mellett még anynyi korpá' takaríthatnánk meg. arr vei 4000 sertést lehetne felhizlalni. zati javaslatának bevezetése szerint ítélünk — mondottá —, akkor a határozatnak a koreai fegyverszüneti tárgyaiások elősegítése a célja. Látszólag üdvözölni lehetne ezt a ki. vánságot. — De mi következik a határozati javaslat további részéből? Mil_ ja. vasolnak e kívánság megvalósítása érdekében? Javasolják, hogy a fegyverszünet megkötéséről szóló jelentés ulán hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülésszakát é« vitassák meg ezt a kérdést. De hogyan segítheti elő a közgyűlés a tárgyalások menetét és a fegyvedsziinet megkötését, ha ezeket a tárgyalásokat már befejezték és a fegyverszünetet megkötötték, hiszen a közgyűlés rendkívüli ülésszaka összehívásának fetté'e'éül aaf tűzik ki, hogy az amerikai parancsnokság Koreában közleményt ad ki a fegyverszünet megkötéséről. Teljesen logikátlan javaslat: elöse. gíteni azt, amit már a közgyűlés se. gílsége nélkül befejezne!'. Malik elvtárs bebizonyította, bogy hamis és alaptalan Gross USAküldöltnek sa az állítása, hogy az agressziót Észak-Korea kezdte el. Ezzel kaposola'ban az USA küldötte „bizonyítékul* ismét az úgyne. vezeti „ENSZ koreai bizottsága" hirhedl jelentésére hivatkozott. De ezt a jelentést már régesrégen lelepleztek, mint „macarthuri hamisítványt", amelyet egy kuominlang-itaynök Sri alá. alti nbbfln a* időben ennek a bizottságnak az „elnöke" volt Malik elvlárs egy példái hozott fel annak bizonyítására hogy éppen az Amerikai Egyesült Államok felelős a koreai háborúért Mult ^ év nyarán, amikor az USA szenátusának bizottságaiban ,,a Mac. Arthur-ügy" kihallgatásai folytak, közzétették Wedemeyer tábornoknak. a Kínában állomásozó amerikai csapatok volt parancsnokának jetan'érét. Wedemeyer 1947. júliusában ellátogatott Koreába és javasolta Truman elnöknek, hogy Koreát alakítsák át „ülközö á'-lammá", Wedemeyer már akkor sürgette* hogy az USA érje el Korea á'Iandó „katonai semlegesítését'4, úgy. hogy amerikai fegy. verea erők szál'ták meg ezt az országol. A későbbi események — jelentette ki Malik elvtárs — és kü'ónősen az amerikai kormány által tervezett koreai háborús ka'and, teljesen megerősítik, hogy Wedemeyer jelentésében még 1947-ben megfogalmazott Koreával kapcsolatos "javas atok képezték az USA koreai agresszív politikájának alapját. A Szovjetunió küldötte rámulatot, hogy Grcs-snak az az allüása, m'nt'ha az Egyesült Ál'amok valamilyen „békés javaslatokat" tett volna, nem birja el a komoly bírálatot és hogy a koreai kérdés békés rendezésére Irányuló Igazi erőfeszítéseket köztudomásúan a Szovie'unié te'te és teszi — Nem az Egyesült Ailamok kormánya — mondotta Makk elvtárs —, nem az Egyesült Nemze. tek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezdeményezte a koreai kcnfliklus békés rendezését. J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke még 1950. ] július e'ején javasotta, hogy a koreai konfliklusl a Biztonsági Tanács úttán ha'adéktalanul rendezzék. 1950. augusztusában a szovjet küldötteé" konkrét tavaslatot 'erjesztett eló a Biztonsági Tanácaban a koreai kérdés békés ren. dezésére. — Ki utasította el ezt a Javaslatot? Az USA, Anglia, Franciaország és azoknak az országoknak a képviselő'. akik őket kövelik. — önök kezdték a koreai agre-sz'ót — mondotta Malik e'vtárs az USA küldöttségéhez fordulva —. önök folytatják és önök nem kívánják befejezni az agressziót. A távolkeleti amerikai agresszió további k'terie-ztéséérl az Amerikai Egyesült Ál+mok kormányára hárul és fog hárulni a teljes felt'öség. Teljes mértékben az Egyesűit Államok kormánya és az amerikai kormány nyomában járó kormáannak következményeiért, hogy a közgyü'ést elvonják a pn'Itlkslla™. rendkívül fontos kérdésektől. amelyek rendezése nélkül nem envhíi'het a nemzetközi f észül tséjp