Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

4 VASÁRNAP, 1952. JANUAR 29. Pártunk, népi demokráciánk messzemenő segítségével A nép igazi történetét tanulmányozzák a szegedi egyetem történelmi intézetében A szegedi Tudományegyetem Ady-téri épületének egyik ajtaján .egyszerű fekete tábla irányít útba: „Történelmi Intézet'4. Az ajtó mö_ gött zöld növényekkel teli, világos, 6?éles folyosón érdekes régi ökle! vetek, szemléltető táblák, rajzok már magukban ia arról beszélnek, hogy tevékeny munka folyik az intézetben. Most, a vizsgák idején különösen erős a munka, de évköz, ben js a szorgalmas kutatásnak és az elmélyült tanulásnak helye ez AZ intézet. Másképpen volt ez még nem is plyan régen. A Horthy-korszak „kultúrpolitikája" innen sem maradt távol és rosszul képzett hall. gatóságot. a tudományos élet pangását eredményezte. Hogyan is folyhatott volna eredményes munka ott. ahol minid a négy évfolyam együtt hallgatta az előadásokat mégpedig olyan előadásokat, amelyek az elmúlt korszak klerikálisreakciós történetírásának szellemét sugározták. A professzorok kényükkedvük szerint adlak eJő a különböző korok anyagából és általában n hallgatok négy éven át az egész történelem folyamatának csak néhány mozaikját ismerhették meg. Ráadásait tankönyvek sem álltak rendelkezésre, hiszen «z egyetemi t*nkönyv akkor még ismeretlen fo. galom volt. szegedi kultúrpolitikájának lelép, lezö megírásán dolgozik, Bánkúti Imre gyakornok pedig a Rákóczi szabadságharc korának iparfejlődésén — hogy csak néhányat említsünk. A hallgatóság is komolyan foglalkozik tanulmányai mellett elmélyült tudományos munkával. Egyik munkaközösségük például feldolgozza a szegedi munkásság harcát a proletárdiktatúráért 1919ben. „EMELKEDETT LÉLEK S TUDOMÁNYOS KRITIKA" A hallgatóság szakdolgozatai és doktori értekezései is túlnyomórészt ezt a tudománytalan, reakciós szellemet tükrözték vissza. Az intézetben még ma is megvannak ezek a dolgozatok, leltet hogy csak elrettentő példaképpen. Érdemes idézn, néhány dolgozatcímet arra, hogy mivel keltett töltenie idejét a hallgatóságnak. Egyikük a „Religio és nevelés" című klerikális hetilap történetét dolgozta fel, egy másik Sopron vallásos életével foglalko. zott a XVII. századig. Elég azonban, ha csak néhány címet említünk jellemzésül: „Királynéink az Árpád-korban'4 — ,,A magyar püspökök oklevéladó tevékenysége" — ,,P. Szabó István S. J. élete és szónoki munkái" — „A hittudományi irodalom'4 — „Korrajz régi nagyasszonyok leveleiből" — „Hogyan került a királyi udvartartás Esztergomból Budára" __ „Az Árpádház Hői szentjei'4. Jellemző az akkori történelemtanítás „tudományosságára", hogy az utóbbi dolgozat pro. fesszori értékelésénél például ezt olvashattuk: „A dolgozat eredménye kitűnő, mert a témához tartozó anyagot... emelkedett lélekkel s tudományos kritikával dolgozta fel." UJ SZELLEMET HOZ A FORDULAT ÉVE DIAKOK ÉS NEVELÖK SZOROS KAPCSOLATA Mindez, a hallgatóság ilyen teve. kény aktivizálása, nagymértékben köszönhető a diákok és tanáraik közötti megváltozott kapcsolatnak. A tanszemélyzet tagjai igen gyakran elbeszélgetnek a hallgatósággal szakmai tanácsadás céljából, ezenkívül már a félév elején kifüggesztik a tanuláshoz szükséges irodalom jegyzékét. Hol van már az az idő. amikor a régi intézet egyik professzora a szakvizsgája előtt hozzáforduló hallgatónak csak ennyit mondót; kurtán a folyosón: — Olvassa el talán Fishert! (H. A. L. Fisher felületes és reakciós világtörténelemkönyve volt egyébként a szinte egyedüli forrd, suk a hallgatóknak.) Ma a legmesszebbmenő segítsé. get kapják. Tanulószobák, kézikönyvtárak állnak a hallgatók rendelkezésére és a nap bármelyik szakában megkaphatják a szükséges könyveket. Kormányzatunk már eddig ia jelentős összegeket juttatott a könyvtárfejlesztés céljaira, amely, bőt sikerűit pótölni a hiányosságokat, de beszerezték a klasszikus marxista irodalma? és a szovjet történetírók legfontosabb munkáit ts. A tanítáa természetesen a legpontosabb tervszerűség alapján történik. Minden évfolyam külön előadást hahgat a magyar és egyetemes történelemből, ezenkívül minden területnek, kornak megvan a maga specialistája. Külön előadója van például a középkori, valamint az új és legújabbkori egyetemes tör. ténelemnek. vagy a magyar történelemnek a középkori és újkori szakaszán. Ez biztosítja az igazi elmélyedést az előadásokban s nem kis mértékben az is, hogy az elő. adások mellett Szemináriumókon 12 —15 főnyi csoportokban szélesítik ki mégjobban az anyag súlyponti kérdéseit. Nagy segítséget jelent, hogy az október végén külön megalakult bölcsészkari tanári pártszervezet behatóan foglalkozik ennek az inté. zetnek életével is. A pártszervezet titkára. Székely Lajos elvtárs maga is tanársegédje az intézetnek. — Alapszervezeiünk intenziven foglalkozik az oktatás, nevelés kérdéseivel cs a jövőben a tudományos munka kérdéseivel is — mondotta munkájukról Székely elvtárs. — Ez [ehetővé tette, hogy erősödött a bírálat és önbírálat szelleme nevelő testületünkben. Megnövekedeti a tan. személyzet igen s.ok tagjának akti. viása. A párttagok példamutatása jó hatást gyakorolt a pártonkívütiekre is. Ez eredményezte, hogy nemcsak a tudományos munka terén, de a hallgatókkal is rendszeresen, sokat foglalkoznak. így például az ókori történeti intézetben Szádeczki Kardos Samu színvonalas előadásaival, Lehel István régészeti gyűjtemény készítésével segítik elő a történész, hallgatók képzését, Berényi Árpád, né pedig az elsőéves hallgatókkal foglalkozik nagy szerelettel. Maga hallgatóság is összetételében, magatartásában egészem más, mint a régi egyetemé. Zömében elmélyülten, szorgalmasan tanul. Nagy támogatást nyújt ehhez a DISZ is, amely a maga politikai nevelő munkájával hathatósan támogatja a nevelők munkáját. Állandóan szilárdul a munkafegyelem. Mindjobban kezd kialakulni a diákok között az a légkör — mint például n negyedik évfolyam magyar történetszakos hallgatói kö. zött —. amelyben szégyem, ha va. laki órákat mulaszt és nem tanul. Egyelőre azonban még a kollektiv szellem terüleién mutatkoznak hiányosságok- Előfordul, hogy hazavisznek és hosszabb ideig maguknál tartanak olyan könyveket, amelyekből másik társuknak is tanulni kelleme A HELYTÁLLÁS PRÓBAKÖVEI: A VIZSGÁK A most folyó vizsgaeredmények alátámasztják Székely elvtársnak a megváltozott szellemről, a diákok új magatartásáról mondott szavait. A DISZ funkcionáriusok élenjárnak ezen a téren. Dobó Hona, a felsőéves DISZ szervezet titkára például — aki azelőtt több éven keresztül gyufagyári munkája mellett tanult — jelesre vizsgázott. A harmadéves Papp Irén teljes jegygyei javított a félév folyamán. Vars József negyedéves tanulmányi fele. lős jeles vizsgafclcletnél pedig már kutatómunkájának eredményeit is alkalmazta. Eltűnt már az osztályozásból a régebben sckheiyen megnyilvánuló liberalizmus és komoly felkészült, ségre van szükségük a hallgatóknak. így sajátítják el igazán a valódi, a marxista-leninista 'örlénet.\ tudomány ismereteit, amelyet azután becsülettel adhatnak tovább a dolgozók széles rétegei gyermekeinek. L Z. PÁRTÉLET A vezetőség újjáválasztása óla a tagielv ételi munka szerves részévé vált a jutagyári pártszervezet tevékenységének A Szegedi Julagyár pártszervezeténél még három hónappal ezelőtt is a laK" és tagjelöllfelvéleli mun. kábítn súlyos hibák mutatkoztak. Egy hónap alatt egy, de több eset ben egyetlen tagjelöltet sem vetlek fel. A pártépítő munka gyengesege a termelés és a munkafegyelem leién is megmutatkozott. Szaporodtak a 100 százalékon aluli termelők, a késönjárók, kevesen voltak azok, akik kommunista létükre példamutatással járlak elől. A hibák egyrészt abból adódtak, hogy az üzemi pártszervezet vezetőségét mindössze egy elvlárs képviselte. A vezetőség újjáválasztása utan megerősödött, felfrissült a Jutafonógyár pártszervezete. A pártszervezet széleskörű aktlvahálóxalot mozgósított. Az üzemi tömegszerve, zeteket, különösen a DISZ-t és a szakszervezetet bízia meg azzal a feladattal, hogy foglalkozzanak a munikaversűTtyban, a munkafegyelem megszilárdításáért, a terv teljesítéséért folytatott harcban kitűnt dolgozókkal. így akarják megitókáibb biztosítani a tagjelölt, és a tagfelvétel sikerét. A jó munka eredményeképpen a vezelőség újjáválasztása _ óta szaporodott a tagjelöltek száma, illetve erősödőit a pártszervezet. Január hónapban ezek az eredmény©.; fokozódták. Az üzemi DlSZ-sztr. vezet s a szakszervezet jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy újabb négy dolgozót javasolnak majd a taggyűlésen a párttagok közé. Karaa Gyula DlSZ.tiikár sikerrel teljesítette a pártszervezettől kapott megbizajást. Többször elbeszélgetett a termelésben és a fóliásban kitűnt fiatalokkal, rendszeresen foglalkosoti politikai nevetésükkel. így sikerült Szűcs Mária szövőt —" aki még tanuló s mégis 105 százalékos termelési eredményt ér el a fiatalok ko. zöit — Szalai Ilona kétgépes ifjúmunkást és Ábrahám Imre DISZtagot előkészíteni a tsgjelöltfclvé. télre. Bondár Aranka most fejezi b« hathónapos tagjelöltségének idejét. Ezalatt mint szakszervezeti aktívával a szakszervezet is foglalkozott. A pártszervezet és a szakszervezet biztosította politikai Ás szakmát továbbképzését. Bondár Aranka most már eljutott odáig, hogy a taggyűléstől bátran kérheti: cseréljék ki tág jelölt-könyvét tagkönyvre. A taglelöUek továbbképzésére is nagy gondot fordít a Jutafonógyár pártszervezete. Minden veze. tőségi taghoz öt tagjelöltet osztottak be. Ökrös Istvánné szervező titkárhoz például Nacsa Lajosn* szövőnőt, Nagy Jánosné fononot, Rácz Ferencné stoppolét, Rácz Ferenc préselő! és Jambrik Karoly üzemfennlartót osztották be, akiit, nek politikai neveléséért felelős. Ökrös Istvánné elvtársnő rendsze. resen foglalkozik ezekkel az elvtársakkal, hogy mielőbb tagok le. hossenek. A régi pártvezetőség hibáit megjavította az új vezetőség. A tagfelvételi munka szerves részévé vált a Jutafonógyár pártszervezet ttvé. kenységénck. ! A ma«yar kormány újabb jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Jódarabig ez volt a helyzet az egyetemen a felszabadulás utáni első esztendőkben is, tetézve még azzal, hogy hiányoztak a legalap. vetőbb kézikönyvek éa a könyvtár anyaga csak a különböző helyekről, adományokból összeszedegetett könyvekből állt. A szemináriumi munka csak látszólagos volt, az anyagban senki nem tudort alaposan elmélyedni. A fordulat éve hozta meg a Történelmi Intézetben is a döntő változást- Uj professzorok, új vezető káderek jöttek és a felnövő fiatal asszisztencia is a marxizmus, leninizmus szellemében, a szovjet eredmények felhasználásával kap. csolódott be az oktató, nevelő és tudományos munkába. A mai történelmi intézet egyesíti a magyar, és világtörténelmi, valamint az ókori történelmi és néprajzi tanszéket. Az intézet élén egyik legkiválóbb történészünk, G. Fazekas Erzsébet elvtársnő áh. Vezetésével egyesül az intézetben a nevelő és a tudományos munka. A hallgatók és a tanszemélyzet viszonya alapvetően megváltozott, ugyanakkor az intézet tanszemélyzetének minden tagja tudományos kutatásokat is folytat. Maga Fazekas elvtársnő a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik és kézikönyvet készít a francia polgári forradajom. ról. Mérei Gyula elvtárs, docens a készülő rnagyár történelmi egyetemi tankönyv egyik .kötetét készíti, Székely Lajos elvtárs, tanársegéd az ellenforradalmi korszak A MEDOSZ elsőrendű feladata: a munkafegyelem megszilárdítása A Vasas Székház feldiszitett nagytermében szombaton délután ünnepélyes kerelek közi ült öf6ze a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének országos küldöttközgyűlése. A SZOT elnökségének tagja terlotta meg beszédét Borbás Lajoe elvtárs bevezetőben a felszabadult dolgozó parasztok életének alakulásaiéi számolt be, — A MEDOSZ megalakítását — folytatta — a magyar mezőgazdaságban végbemenő fejlődés követeli meg A falusi lakosság nagyrésze földművesszövetkezeti tag. Lehetővé vált tehát, hogy a mezőgazdasági és erdészeti dol. gozók az Ipart munkások szakszervezeteihez hasonló egységes szervezetbe tömürítsék erőiket. — A mezőgazdaság do'gozót látják. hogy a munkások a Párt irányításával, a Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű segítségével azért tudnak olyan nagv eredményeket elérni, mert szervezettek. Beszéde következő részében Borbás Lajoe elvtárs az új szakszervezet előtt álló Jelentős feladatokat vázolta. Kijelentette: — Elsőrendű feladata a MEDOSZ.nak a munkafegyelem megszilárdításáért folytatott harc. Ez a feltétele annak, hogy az állami gazdaságok valóban mlntaBazdságokká legyenek. Az új szakszervezet fontos feladata lesz, hogy széleskörű politikai felvilágosító és nc/iló inunkét végezzen a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók közölt. Nevelje őket a Párt és a Szovjetunió szeretetére. E16 kell segítenie annak a tudatnak a kialakítását, hogy a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók életszínvonalának cmelésj; elválaszthatatlanul üszszefügg a terv teljesítéssel, a termelés színvonalának állandó növelésével. Ezzel kapcsolatos másik fontos feladata lesz a munkaverseny és az újítómozgalom szervezése. Szakszervezetünk megtisztelő feladata, hogy a Rákost elvtárs születésnapjára tett szocialista kötelezettségvállalások szervezését és teljesítését elősegítse, hogy a verseny a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is a dolgozók nagy többségét átfogó, nagy tömegmozgalommá váljon — mondotta. Ezután a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének szervezeti felépítését ismertette Borbás Lajos elvtárs. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és erdőgazdaságokban az üzemi szervezetek az Iparf szakszervezetekhez hasonlóan kell, hogy működjenek, felépítésük is hasonló lesz az ipart üzemi bizottságok felépítéséhez. A szakszervezet tagjainak jogalt és kötelességeit illetően a magyar szakszervezetek alapszabályai. rendelkezései irányadók. A Jeülügyminisslérium tájékozta, tási főosztálya közli: A Mura szigetén december 19-én történt jugoszláv haláreértéssel kapcsolatban a budapssli jugoszláv követség január 4-cn újabb jegyzéket adolt át, amelyre a magyar külügyminisztérium január 18-án az alábbi jegyzőit ben válaszolt. „A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a budapesti jugoszláv követség január 4én átadott jegyzéke a Murának a letenyei hídtól északnyugatra fekvő magyar szigetéről a valóságnak meg nem felelő, célzatosan hamis adatokat tartalmaz és ismételten leszögezi, hogy a Mura.folyó kérdéses szigete minden kétséget kizáróan a Magyar Népköztársaság te. riiletének elvitathatatlan része Az összes, erről » határszakaszról felvett térképek csakúgy, mint a helyszint vizsgálatok adatat kétségbevonhatatlanul mutatják, hogy a Mura-fotyó szélesebb és mélyebb medre, tehát főága, ma éppenúgy. mint azelőtt a ezóbanforgó sz'get és a jugoszláv part között vonul és minthogy — mint azt a magyar kormány o'őző jegyzékében már hangsúlyozta — az 1920-as trianoni, majd a magyar-jugoszláv határvonalat megerősítő 1947-cs párizsi békeszerződés Magyarország é3 Jugoszlávia közti határként ezen a szakaszon a Mura-folyó főágának közepét je'ölfe meg, a Mura fő. ágától északra fekvő sziget magátó'értetődőcn a Magyar Népköztársaság területéhez tartozik. Ezeket a közismert tényeket a magyar kormánynak módjában ven olyan eredeti okiratokkal alátámasztani, amelyekről nyilván, valóan a jugoszláv kormánynak is tudomása van. 1931 február 14-én az akkori magvar cs jugosztáv kormányok megbízottal között Budapesten megállapodás jött létre ,.a közös határvonal meeielölésére szol. gáló megsérült, kidőlt és elveszett kövek, oszlopok és jelek helyrehozatalára'4 egy három magyar és három jugoszláv tp-gból átló külön b'zottság kiküldését illetően. Ez n bizottság munká'atai során vizsgálat tárgyává fetfe a határnak a Mura-folyó mellett vonuló úgyne. vezett R-szakaszát is és m felülvizsgálat eredményeképpen szoros kapcsolatban a Mura.folyó medrében beállott változásokká', ezen a határszakaszon a Mura magyar oldatán 44, jugorz'áv oldatán 57 ha. tarkő elhelyezését változtatta meg. Ezek között áthelyezte az 55-ös jelzésű jugoszláv halárkövet is. amelyre a január 4-cn áiadott jugoszláv jegyzékben hivatkozás történik. Minthogy minden áthelyezett határ, kőről a vegyesbizottság két-két példányban térképvázlatokat készített amelyeket a bizoltság tagjai sajátkezű aláírásukkal látlak el. az 55-ös határkőről a magyar kormány birtokában lévő, jugoszláv részről Pel. rovics M. Andria ezredes, Milanovlcs M. Miiutln külügy minisztériumi titkár és Klein Samuilo mérnök által aláírt térit ép vázlatból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az 55-ös határkövet 100 méterre dél. keleti irányban, vagyis a jugoszláv terület belseje felé helyezlek át, minthogy a Mura főfolyása ilyen Irányban tolódott d- Ezt az eredeti, a jugoszláv vegyesbizottság! tagok aláírásával ellálott lérképet a ma. gyar külügyminisztérium megmutatta a budapesti jugoszláv ügyvivőnek, akinek ugyanakkor betekintést adolt a vcgyesb'.zottság által áthelyezett halárkövek hivatalos lisájába Is, amely fellünteti az 55ös határkő pontos koordinátáit. Ezek az okiratok világosan bizonyítják, hogy a Mura medrének vál. ozása a halárnak ezen a pontján a határkőnek nem északi, hanem déli irányban való áthelyezését tetle szükségessé é3 hogy a Mttra-folyó főága a sziget és a jugoszláv part közölt folyik. A jugoszláv kormány jegyzékében, miközben képmulató móctan béke. vágjál hangoztatta, újabb provokációs követeléseket lámitszl és még olyan átlátszó célzást Is megenged magának, mint az, hogy ,,jogában állolt volna egyéb hathatós intézkedések megléteié." A Magyar Népköztársaság kormánya t'sztában van ennck a burkolt fenyegetésnek Igazi érle'mévcl és azt a legélesebben visszautasítja. Másrész!, amikor a jugoszláv jegyzék az Egyesült Nem. zetek Szervezete közgyűlésén a jugoszláv kormány rúga'mazó vádaskodásaivaj kapcso'athnn létrejött határozatára hivatkozik, saját ma. ga mutat rá arra, hogy ez a határozat nem a béke érdekelt szolgál, ja, hanem n jugoszláv kormányt bátorítja újabb provokációk elkövetésére. Ezt a határozatot, az Egyesült Államok erőszakolták keresztül fize'sígkép azokért a szo'gála. tokéri, amelyeket Jugoszlávia természeti kluescl, nyersanyagai, valamint fegyveres erői kiszolgáltatásával a jngosz'áv kOrmány az amerikai Imperialista köröknek tesz. Mindezek alapján a magyar kormány a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv kormány január 4.1 jegyzékében fog'a't valótlan és felelőtlen kijelentéseket, va. lumlnt a jugoszláv kormánynak ezekkel kapcsolatos Indokolatlan követeléseit".