Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

VASÁRNAP, 1032. JANUÁR 2* 5 A „Délmagyarország" parasztlevelezőinek első portyázó brigádja jelenti A BAKTÓI FELSZABADULÁS-TSZCS EREDMÉNYEIRŐL ÉS HIBÁIRÓL Szokott dolog szerkesztőségünk, ben, hogy munkások és dolgozó porasztok tesznek látogatást. Észrevételeikkel tudósításaikkal, leveleikkel mindig hasznos segítséget nyújtanak a lap munkájához, frissebbé, hasznosabbá, érdekesebbé tételéhez. Mégis különös jelentősége volt annak, hogy a napokban néhány szegedi tszcs dolgozója megielen' a szerkesztőségben. A Táncsics-, a Ifaladás- és az Uj Élef-tszcshöl jöttek. A mezőgazdasági rovat meghívására érkeztek, hogy a ,.Délmagyarország" parasztieveiezőinek első portyázó brigádjaként leikeressék a baktói Fel. szabadulás-tszcst és megvizsgálják munkáját. Hévízi János, Nagyi János, Fodor István és Szabó József elvtársakhoz csat. lakozott brigádtagként Korchmáros Imre elvtárs, a Városi Tanács löagronómusa is, aki a gyakorlati szakemberek mellett tudo. mányos tapasztalataival segílelte elő a kezdeményezés sikerét. A szovjet sajtó levelezői körében igen ismeretes és jó szokás a portyázó brigád mozgalom. Ezeknek a brigádoknak, amelyek általában a sajtó levelezőiből ól. lanak. az a feladatuk, hogy meglátogassanak egy-egy üzemel vagy kolhozt és a maguk gyakorlati tapasztalataik alapján bírálják meg a munkáját. Rendkívül hasznosak ezek a látogatások a brigádtcgok és a meglálogalottak részére egyaránt, hiszen nem más ez, mint kölcsönös tapasztalatcsere. A legnagyobb jelentősége azonban abban áll, hogy a kölcsönös tapasztalatokról értesülhet a lap széles olvasótábora, amely azután a maga munkaterületén hasznosíthatja a tapasztalatokat. Ezt a jól bevált szovjet módszert igyekszik rendszeresíteni szerkesztőségünk mind ilzemi, mind mezőgazdasági vonalon. Mielőtt parasztlevelezőink első ilyen brigádja útnak indult, előbb alapos részletességgel beszélték meg a tennivalókat. Felosztották, hogy ki mire iog legjobban ügyelni, mit fog legjobban tanulmányozni a termeiöcsoportban. Hévízi elvtárs például —, -aki a Táncsics-tszcs tehenészbrigád vezetője — elsősorban a tehéntartást vizsgálja meg. Nagyi János elvtárs —, aki az Uj Elettszcsben növénytermelési brigádvezető —, főként a növénytermesztés kérdéseit tanulmányozza és így tovább, mindenki megkapta a maga beosztását. A Felszabadulás tszcsben már őrömmel, szívesen várták a brigádot, s akadt bőven megnézni, megbeszélni való. Előbb mindent jól körülnéztek, azután Farkas elvtárs, a tszcs pártszervezetének titkárával. Szabó elv. társ, tszcs elnökkel és a tszcs több dolgozójával asztalhoz ültek, hogy a sok észrevételt alaposan megbeszéljék. A portyázó brigád munkája nem volt eredménytelen. Erről tanúskodik az alábbi beszámolójuk Is, amelyet a tapasztalatokról közösen írlak meg. Farkas elvtárs szavai a búcsúzásnál különösen szépen megvilágították, hogy érdemes folytatni ezt a kezdeményezést. — Valamennyien őrültünk ennek a látogatásnak. — mondotta. — az üzemi munkások már régóta példát mutatnak abban, hogy milyen hasznos a tapasztalatcsere. Ez a látogatás is ezt a célt szolgálta, hiszen úgyvélem, kölcsönösen nagyon sokat tanultunk egymástól. Mindaz pedig, amit tanultunk, egész dolgozó népünknek válik hasznára és ötéves tervünk minél előbbi teljesítését teszi lehetővé. Ezzel is a béke megvédésének ügyét szolgáljuk. „Megvizsgáltunk minden termelési ágat" (A „Dfímagyarország" parasztié, vclesőinek első porti/ázó brigádjától) A baktói Felszabadulás-termelöcsoport dolgozói legnagyobb részének munkájára általában a szorgalom, a feladatok lelkes teljesítése jellemző. Ezt tapasztaltuk látogatásunk során, de több helyen bizonyos hiányosságokat is láttunk, amelyen a csoportnak minél előbb | javítania kell. A termel6csoport; ban részletesen megvizsgáltunk minden termelési ágat, így a növénytermesztést, a kertészetet, az állattenyésztési is. valamint a belső munkákat, de nem mulasztót, tuk el megnézni a csoport mozgalmi életéi, pártmunkáját sem, ame'y alapja a termelőcsoport fejlődésének. A növénytermesztés kérdései A növénytermesztés megvizsgálásakor art tapasztaltuk, hogy az őszieket idejében elvetették és azok jól is kellek ki. Eddig a vetésekben nem mutatkozik sem elemi kár, sem rovarkár. A csoport előreláthatóan gondol a jövőre is, amit bizonyít akarják bevezetni a csoportban a zöld futószalagot Ennek ugyancsak az állattenyésztés szempontjából van nagy jelentősége, mivel ennek Segítségével az egész nyár folyamán friss, zöld takarmánnyal tudják ellátni a tszcs állatállományát. A növénytermesztésről szólva kell megemlítenünk a csoport igen szép terméseredményeit is. Bár időszakos munkaerőhiánnyal küzdöttek az elmúlt év folyamán, mégis átlagosan 20 százalékkal felülmúlták a környékbeli egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeit. Ez a lény nemcsak a Feiszahadulás-ter. melőcsoport szempontjából nagyjelentőségű, hanem egyben fényt vet azokra a nagy lehetőségekre is, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság biztosít a dolgozó parasztok tömegei számára. As öntözéseit zöldségtermelés terén azonban hiba terheli a csoportot. A mult évben öt holdon foglalkoztak öntözéses zöldségtermeléssel, de ennek eredményei alatta maradtak a várakozásnak. Más szemüvegen át is meg kel] azonban néznie a csoportnak ezt a kérdést. Az öntözéses zöldségtermelés ugyanis minden időben meg. felelő készpénzbevételhez juttatja a csoportot- Érdemes tehát ezzel foglalkozni. A csoport vezelősége arra hivatkozik, hogy nincsen náluk olyan szakember, aki vállalná a kertészetlel való foglakozást. Ezzel szemben csak azon múlik a dolog. hogy megfelelő népnevelő munkával megmagyarázzák a csoport több hozzáértő tagjának, menynyire fontos az ezzel való foglalkozás. A csoport különben is rendkívül előnyös lehetőségekkel rendei. kezik ehhez a munkához. A lehetőségek kihasználatlanul hagyása viszont igen nagy károkat okoz nekik. A iszcsnek három ártézi kútja is van, amely az 5 hold öntözéses kertészettel egyáltalában nincs kihasználva. A tapasztaltak alapján ezért azt javasoljuk, hogy emeljék fel 10 holdra ®z öntözéses kertészetet- E mellett törekedjenek arra. hogy a csoport fejlődésével legyen elég munkaerő a kertészet megművelésére. Igen nagy kár az is, hogy a ter. melőcsoport eléggé fátlan területen fekszik. Ezzel kapcsolatban azt javasoljuk. hogy a talajnak megfelelő fák ü! tetősével mezővédő erdősávol létesítsenek földterületük körül. A Szovjetunió gyakorlati tapasztalatai bizonyítják ezeknek az erdősávoknak természetátalakító hatását és nagymértékben a helyi klima megváltozását. Nem kevésbbé fontos tulajdonságuk ezenkívül, hogy a levegőt tisztítják. Fejlődő állattenyésztés Megvtasgáituk a csoport állatte. nyésztését is. Általában azt tapasztaltuk, hogy a jószágok, fejőstehenek, borjak, lovak szép tiszták és gondozottak- Rendkívül nagyot fejlődött az állattenyésztés terén a Felszabadulás-tszcs megalakulása óla. Ez a csoporttagok jó munkája meilett annak az állandó támogatásnak köszönhető, amelyet Pártunk. népi demokráciánk nyújt a termelőcsoportok számára. Megata_ is. A közeljövőben 1300 naposcsibével gyarapodik a csoport. Kicsi a tejelési átlag Komoly hiba azonban, hogy a tejelési átlag igen alacsonynak mondható: mindössze öt és fél liter tehenenként naponta. Ennek egyik okát portyázó brigádunk abban látta, hogy a tehenek mellé beosztott jószággondozók nem a munka. lődése érdekében ezen a legsürgő« sebben változtatni kell a munka „ egységkönyv alapján megállapított normák szerint. A csoport belső élete A csoport belső életének vizsgálatakor azt állapítottuk meg, hogy a jó eredmények mellett komoly hiányosságok is tapasztalhatók- A legnagyobb eredmények közé az tartozik, hogy a jó felvilágosító munka nyomán jelentősen megjavult a munkafegyelem. Ezt bizonyítja-, hogy a jelenlegi rossznak mondható munkaviszonyok mellett is 36 tagból — annak ellenére, hogy öten iskolán vannak —, 20—25 végez állandóan közös munkát a csoportban. Természetesen további felvilágosító munkával arra kell töre» kedni, hogy a csoport egész tagsága mindig kivegye részét a munkából. A csoport fejlődését szolgálja az a határozatuk, amely szerint a kö. zeljövöben 1300 férőhelyes baromfiólat állítanak helyre. Ezenkívül egy sertésfiazlató építését tervez;k 45 kutricával és egy 10 vagonos kukoricagórél. Az épíléshez szükséges anyag nagyrészc már a csoportnál is van. Gyenge a politikai és szakmai továbbképzés Az előbbi szép eredmények mellett azonban a csoport szakmai és politikai továbbképzése siralmas képet nyújt. Félő, hogy ez lerontja a csoport eddig elért eredményeit. A náluk folyó szakmai tanfolyamon a tagságnak mindössze 30 szá. zaléka vesz részt. Ezen a helyzeten a fejlődés érdekében minél előbb változ'alniok kell, mert csak szakmailag jólképzett dolgozóktól várhatunk sikeres munkál. Még szomorúbb. hogy a csoportnál folyó alapfokú poiilikai iskolán a tagságnak legfeljebb fele jelenik meg rendszeresein. Ez még alapvetőbb hiba, mert csak politikailag jólkép. zetl csoporttagok válhatnak élharcosaivá a dolgozó parasztság boldog jövőjét megteremtő termelőszövetkezeti mozgalomnak. A csoport fejlesztése érdekében végzett munkája is rendkívül gyenge. Mindössze három aktívan dolgozó népnevelőjük van. Ennek a: hibának kijavítására komoiy biztosítékot látunk a közelmúltban párliskoláról hazakerült párttitkár elvtárs tevékeny munkájában. A' párttitkár elvtárs megígérte, hogy a népnevelő munka megjavítását e'-sörendü feladatnak tekinti és a hiányosságokat a tagság segítségével megszünteti. Jelentős életszínvonal• A portyázó brigád munkáját meglátogatta Makra Mihály elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is. Képünkön a Felszabadulás tszcs 42 holdas búzaföldjén beszélget a vetés minőségéről, fiairól jobbra: Farkas István, a csoport párttitkára, Nagyi János, Makra Mihály, Korchmáros Imre, id. Szabó Ferenc cso. port-clnök és Gera András inléző, bizottsági tag. hogy a te-vaszi vetésű növényekre már elkészítette vetési előtervét. Az előtervben a kalászosok mellett felkészüllek a szerződéses magtér, metésre, valamint a takarmánygabona és a takarmánytermesztésre is, amely a nagy állatlétszám fftiatt különösen fontos. Tavaszra Ezzel biztosítják a jószágállomány jó kondícióban tartását, de ugyanakkor elősegítik a tejhozam emelését is. A zöld futószalag ugyanis azt jelenti, hogy két-hárcm hetenként folyamatosan veinek az erre szánt földterületbe újabb és újabb fajta takarmányféleségeket. Szorgalmasan dolgoznak a csoporttagok a szecskavágón, hogy mtné! előbb elkészüljenek a silózással. Képünkön Juhász János, Seres Pál és Szűcs Jánosné dolgoznak a szecskavágó gépnél, a kép balszélén pe. dig Korchmáros Imre és Fodor István, a portyázó-brigád tagjai beszélgetnek a munkáról. A termelőcsoport istállójában a portyázó brigád két tagja az á'lalok gondozását vizsgálja. Képünk jobb oldalán Hévizl János, a Tánrsirs.tszcs tehenész-brigád vezetője és Szabó József, a Táncsics-tszcs sertésgondozója áll. Szemben ifj. Szabó Ferenc, Lux Jakab és Szürs János, a Felszabadulás-tszcs tehenész-brigádjának tagjait láthatjuk. hutásukkor, 1950 októberében csu. pán 9 lovuk, 3 tehenük éa 5 anyakocájuk volt. Ma ezzel szemben 12 tehene, 3 üszője, 5 bikaborja, 10 lova, 2 csikója, 43 fenyészkocája 25 süldője, 34 hízója és 300 birkája van a csoportnak az apró jó. szágokon kívül. Helyesen cselekedett a csoport, amikor a lehetőségek figyelembe. [ vételével a legnagyobb gondot az állattenyésztés fejlesztésére fordította. Az állatállomány további fejlesztéséhez egyébként is kitűnő adottságokkal rendelkeznek, elsősorban a csoport körül elterülő ha. falmas legelővel. Igen helyes, hogy lehetőségeik kihasználásával jelen. tősen növelik baromfiállományukat egységkönyv alapján, hanem a csoport által megszabott egységben kapják teljesítmény normájukat és ez nem serkenti eléggé őkei. A tejelési átlag növelésére egyébként a csoport vezetősége elhatározta, hogy rövidesen bevezetik az egyedi takarmányozást, amely a szovjet kolhozokban éa szovhozokhan kitűnően bevált. A munkaegység körül mutatkozik hiba a tóápolóknál és a fogatosoknál is- Itt erősen az egyenlősdi érvényesül, ezért ezt sürgősen meg kell változtatni. A jelenlegi munkaegység norma állalában a csoport jó szággo n d o z óin ál nem hat serken, jöcn és ezért a csoport fej A hiányosságok kiküszöbölésére annál is inkább szükség van. hogy még jobb eredményeket érhessenek el. A csoporttagok életszínvonalának már eddig is jelentós emelkedését segítették elő az eddigi eredmények. Példaképp említhetjük meg ifjú Szabó Ferenc állatgondozót, aki 393 munkaegysége után természetben és készpénzben mintegy 29 ezer forintot keresett a csoportban egy esztendő alatt Jenei Illés 210 munkaegyséjget teljesített, s boldogan mondotta, nem is számított arra, hogy ennyi mindent kapjon. „Soha nem volt még annyi kukoricám, mint amennyi most van" — újságolta örömmel. A Felszabadulás-tszcs tagjai ismerik népi demokráciánk iránti kötelezettségüket és ezért 100 százalékig eleget tettek a begyűjtésnek. A hátralévő hús- és zsirbeadásuk 90 százalékig készen áll és már az 1952. évi beadásra nevelnek 25 db 6erlést. A csoport eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy ha kijavítják a mutatkozó hibákat is. akkor a jövőben még sokkal jobb eredményeket érhetnek el. Hévízi János Táncsics-tszcs Szabó József Táncsics.tszcs Fodor IstTán Haladás.tszrs Nagyi János Uj Elet-tszrs í- Korchmáros Imre főagroaómus emelkedések