Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

, — Ax Ujszegedi Kenderszövő dolgozóinak mnltjárfl és Jelenéről tárgyalt az üzem kommunista aktiválnak értekezlete Az 1952. évi baromfi, és tojásbegynjtésről Január 15-től vállják vissza a decemberben kisorsolt búzakötvényeket AZ MDP CS O N G R A DMEGYEI PARTB IZOTTS AGA NAK LAP JA VIII ÉVF. 10. SZAM ÁRA 50 FILLÉR Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek felhasználása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében Gerő Ernő elvtárs beszéde az országos aktíva-értekezleten A Magyar Dolgozók Pártja Központ) Vezetősége szombatra, Január 12-ére országos értekezlete! hívott össsze, amelyen állami, gazdasági szervek vezetőt, vállalatok Igazgatói, pártfunkcionáriusok vettek részt. Az értekezlet résztvevői melegen ünnepelték a megjeleni Rákosi Mátyás elvtársat és n Magyar Dolgozók Pártja PoHtika) Bizottságának többi tagját. Az értekezleten Gerő Ernő elvtárs mondott beszámolót „Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek felhasználása aa 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érde. kében" — címmel. Gerő Ernő elvtárs beszédét vita követte, amelynek során felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs. Komoly győzelmet arattunk 1951-ben Hidas István elvtárs nyitotta meg az értekezletet majd átadta a szót Gerő Emő elvtársnak. — Az 1951- évben elért eredményeik, népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása teljes mértékben igazolja Pártunk II. kongresszusának irányvonalát — mondotta. — Bizonyítja a kongresszus által meg. határozott feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt Pártunk legfőbb vezetőszeTve, amikor az első év tapasztalata alapján igen jelentős mértékben felemelte ötéves tervünk célkitűzéseit. Elvtársaki 1951-ben gyáriparunk teljes tervét 103.4 százalékra teljesítette, vagyis a gyáriparban a feL emelt termelés! tervet nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljesítettük. (Nagy taps.) Teljes termelési tervét kivétel nélkül minden termelő minisztérium teljesítette. Egész gyáriparunk 1951-ben 30-1 százalékkal termelt többet, mint 1950beo. Ezen belül a nehézipar termelése 37-7 százalékkal, a könnyűiparé 26.9 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Egész fejlődésünkre jellemző nehéziparunk termelésének alakulása. Nehéziparunk nemcsak abszolút értékben növekedett igen jelentős mértékben, hanem meggyorsult évről-évre nehéziparunk növekedésének üteme is. így 1949-ben a nehézipar termelésének növekedése az előző évhez képesít 33.7 százalék vot, 1950-ben 1949-hez képest 35.S százalék. 1951-ben pedig 1950-hez képest — amint már említettem — 37.7 százalék. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát, vagyÍ3 nehéziparunk 1951-ben a háborúelőttinek jóval több mint háromszorosát termel le. Ha gyáriparunkban a termelékenységet 1938-ban 100-nak veszszük, akkor 1951-ben a termelékenység gyáriparunkban 150.6 volt. Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a háború előttinek több mint másfélszeresére emelkedett. Teljesítettük és túlteljesítettük 1951-ben a tervet a népgazdaság többi ágaiban is. Beruházásaink értéke az egész népgazdaságunkban az előzetes számítások szerint mintegy 40 százalékkal volt magasabb 1951-ben mint 1950-ben. Mindez azt jeleinti, hogy az 1951. évi felemelt, feszített termelési terv — amelyet a mult év elején egyes úgynevezett „szakemberek" megvalósít, hatatlanul magasnak tartottak — teljes mértékben reális volt. Mindez azt jelenti, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk — Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével — becsületesen teljesí. tette hazaíias kötelességét. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus országunk építésében mindjobban egybeforr az e'gész dolgozó magyarság, szilárd egység'fce forr. nak népünk milliós tömegei. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás útján országunk újból nagy lépéssel jutott előre, hogy mezőgazdasági országbé ipari országgá lettünk, mert nehéz, iparunk termelése több mint háromszorosa a háború előttinek, hogy megerősítettük szeretett hazánk védelmének alapjait, hogy megszüntettük országunkban a jegyrendszert és újabb hatalmas ösztönzést adtunk a szocialista építőmunkának! Mindez — elvtársak — összefoglalóan azt jelenti, hogy 1951-ben a szocializmus építésében, a béke magyarországi fron(szakaszának megszi'árdításában komoly győzelmet arattunk. A terv síkeres teljesítésének tényezőiről szólva Gerő elvtárs mindenekelőtt 9zólott arról, hogy követ, kezetesen harcoltunk Pártunk II. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért. Beszélt az állami szerveink jó munkájáról, a dolgozók olyan kezdeményezéseiről, mint Gazda Gézáé. Rőder Béláé, Deák Jánosé. „És bár ebből a munkábói a szakszervezetek és DlSZ-azervezetek is kivették részüket, ez a részvétel bizony aktívabb is lehetett volna" — mondotta. ink hozlak magukkal a népgazdaság legkülönfélébb területedről, teljes mértékben még csak 1952_ben és az ezt követő években fogja kedvező hatását éreztetni népgazdaságunk, ben. Nagy segítséget jelentett tervünk teljesítésében a mind szorosabbá váló gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés nemcsak a Szovjetunióval, hanem az európai népi demokráciákká], továbbá a Német Demokratikus Köztársasággal és a gazdasági együttműködés a nsgy távolkeleti népi demokráciával, a Kínai Népköztársasággal, amellyel elsőízben 1951"ben bonyolítottunk jelentős árucsereforgaimat. Hiányosságok az elmúlt évi gazdasági munkában Minek köszönhetjük sikereinket? 1951- évi tervünk sikeres megvalósítását és túlteljesítését — folytatta — köszönhetjük munkásosztályunk lelkes, odaadó munká. ján&k s nem utolsósorban értelmiségünknek, különösen műszaki értelmiségünknek, amely a fizikai dolgozókkal szoros egységben nagy. mértékbe-n eiőrevitte a termelőmunka jobb megszervezését. Az elért sikerben szerepe volt a-i anyagtakarékosságról szóló minisztertanácsi határozatnak, jelentős segítséget nyújtott a Párt és a rriinisztertanács december 1-i nagyje. lentőségü határozata. A sikerben alapvető szerepe volt annak, hogy a várható és az évközben tapasztalt nehézségeket, hibákat, hiányosságokat, elmaradást nem kendőztük el, hsnem bátran feltártuk, hogy Pártunk előre figyelmeztetett a várható nehézségekre, s megjelölte a nehézségek legyőzésé, nek eszközeit, s hogy amikor évközben úgy látta, hogy kezdünk elmaradói a terv teljesítésében, akkior idejében nyíltan felvetette a gazdasági vezetők előtt, pártbizottságaink, pártszervezeteink, munkásosztályunk előtt a hiányosságokat s ezek felszámolásának módját Ezt a szerepet játszotta az 1951 augusztusában megtartott gazdasági vezető-aktíva értekezlet, az országos kohászali tanácskozás, a miult év novemberében megtartott tatabányai bányászati tanácskozás, amelyen Rákosi elvtárs is felszólalt és nagyfontosságú útmutatásokat adott, és Rákosi ev. társ figyelmeztetése a Központi Vezetőség legutóbbi novemberi ülésén. A terv sikeres teljesítéséhez komoly segítséget nyújtott a sajtó és mindenekelőtt Pártunk nagy központi lapja, a Szabad Nép. A konkrét anyagi segítség mellett, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk. 1951-ben minden eddiginél szervezettebb formát öltött a gazdag szovjet tapaszla. latok átvétele. Az a felbecsülhetetlen értékű tapasztalat és tanulság azonban, amelyet az 1951-ben nagyszámban a Szovjetunióba küldött delegációUgyanakkor azonban, elvtársak, amikor elégtétellel állapítjuk meg, hogy az 1951. évi feszitett nép. gazdasági tervet nemcsak teljesítet, tük, hanem túlteljesítettük, nem feledkezbetük meg azokról a hiányosságokról sem, amelyek 1951. évi tervünk teljesítése során megmutatkoztak. Azzal sem törődünk, hogy az imperialista sajtó és rádió csahosai, szokásuk szerint nyilván ismét ötéves tervünk „csődjéről" fognak üvölteni. Hadd csaholjanak, hadd ugassanak ezek az imperialista csahosok. A magyar nép a lényleges helyzetről, ^ tények alapján ítél. Ilyen módon ítél fejlődésünkről, országunk felemelkedéséről, az imperialista—Tito-fasiszta és egyéb csábosokról pedig azt tartja, hogy „a kutya ugat, a karaván meg halad!" Nézzük meg tehát milyen főbb hiányosságok voltai; 1951. évi gazdasági munkánkban? Mindenek előtt a terv egészében való teljesítése és túlteljesítése nem takarhatja el, hogy egyes területeken, bár ezeken Is jelentős előrehaladást tettünk, elmaradtunk felemelt tervünk célkitűzéseihez képesl. És erről annál kevésbbé szabad megfeledkeznünk, mert az elmaradás részben éppen az alapanyagok termelésének területén mutatkozik, így jóllehet széntermelésünk 1951ben •— 1950.hez képest csaknem tizenöt százalékkal, kereken két millió tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő alatt ilyen országban, mint Magyarország, igen komoly emelkedés — mégis szénbá. nyászatunk egészében 1951. évi fel. emelt torvét nem teljesítette és egyelőre 1952 első napjaiban széntermelésünk viszonylag gyengén indult. Pedig mind több és több szénre van szükségünk és minden körülmények között biztosítanunk kell, hogy szénbányászatunk 1952-ben mintegy hárommillió 300 ezer ton. rtával több szenet adjon az országnak, mint amennyit 1951-ben ténylegesen adott! Lemaradás mutatkozik a nyersolaj termelésben is, bár az utóbbi hónapokban nyersolajtermelésünk mindinkább omelkodő irányzatot mutat és 1951 IV. negyedévi operatív tervét már túlteljesítette nyers, olajbányászatunk. Az év harmadik negyedében be. következett javulás és az 1951. évi terv egészében való teljesítése ellenére a továbbiakban különös figyelmet kell szentelnünk vaskohászatunknak, mely előtt mind nagyobb és mind nehezebb feladatok állnak. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy vaskohászalunk tervét teljesítse részleteiben is. 1952-ben meg kell gyorsílanunk aluminiumiparunk fejlesztését, valamint vegyes és tarkaércbányásza, tunk és tarkiértickohászatunk fejtő, dósét is. 1952. évi feszített népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása döntő mértékben függ attól, hogy maradéktalanul teljesítsük 1952-ben a széntermelés, a vaskohászat, a nyersolajtermelés, az építőanyag, ipar, az alumíniumipar, a villamos, energiatermelés tervelőirányzatát. Ez az alapvető feliéiele annak, hogy gépgyártásunk is, ameiv egész iparosításunk motorja, továbbá fogyasztási cikkeket termelő könnyűiparunk és tömegcikkiparunk is teljesíthesse az 1952. évi termelési tervét, hogy sikeresen megvalósít, hassuk 3 beruházások tervét, hogy fo-kozo't ütemben tovább fo<lyta!has. suk mezőgazdaságunk gépesítéséi és korszerűsítését és hogy továbbfejleszthessük — az új követelményeknek megfelelően — közlekedésünket. Az ér folyamán azonban komoly nehézségek mutatkoztak a termelés egyenc'lensége következtében. 1952-ben a termelésnek le-fel hullámzó görbéjé szívós, öntudatos, következetes harc útján, helyes szervezés ca vezetés útján, jó felvilágosító tömcgmuDika segítségével egyel, teo egyenletesen emelkedő vonallal kell helyettesítenünk. Gyáriparunk termelésének 1952. ben előreláthatóan mintegy 25 százalékkal kell növekednie, az 1951. évi tényleges termeléshez képest, vapűs az emelkedés 1952-ben az előző évhez viszonyítva százalékosain valamivel kisebb, mint amenynyivel 1951-ben az azt megelőző évhez lápest volt. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy ezt a mintegy 25 százalékos növekedést köny. nyebb elérni, mint amilyen feladatot jelentett 1951-ben a valamelyest magasabb százalékos növekedés elérése. Itt mindenekelőtt figyelembe kel) venni, hogy bár népgazdaságinkban a tartalékok még igen nagyok, söt a tartalékok egy része újra termelődik, azért 1951-ben és a megelőző években a viszonylag könnyen mozgósítható tartalékain!; tekintélyes részét már igénybevetlük. Ebből az következik, hogy az 1952-re kitűzött feladatok megvalósításának még tervszerűbben, még nagyobb lendülettel kell hozzálátnunk) mint ahogyan az 1951-cs tervet megvalósítottuk. 1952-beai még fokozottabb mérlékVASARNAP, 1952. JANUÁR 13. ben kell takarékoskodnunk az anyaggal és tovább kell folytatnunk a harcot a minisztertanács takarékossági határozatának maradéktalan megvalósításáért, újból fokozott figyelmet kell szentelnünk a Gazda-mozgalomnak, amely az utóbbi hetekben mintha kissé elianyhuil volna. Még jobban meg kell szerveznünk az együttműködést az egyes üzemeken belül és az egyes üzemek, iparágak, minisztériumok | között, mint ahogyan ezt 1951-ben tettük. Minderre anrál inkább szükség van, mert a százalékosan valaniivel kisebb emelkedés abszolút értékben sokkal nagyobb növekedést jelent 1952-ben 1951.hez képest. mint amekkora a növekedés 1951-ben volt, 1950-hez képest. Az említetteken ldvtil az 1951,, évi népgazdasági terv sikeres telje, sítése és túlteljesítéise s az emeljetí mutatkozó hiányosságok néhány olyan tanulságot vetne!; fel, amelyekre különösképpen fel kell hívnunk gazdasági vezetőink, de pártfunkcionáriusainknttk és tömegszervezeti funkcionáriusainknak figyelmét is. — Mint már Rákosi elvlárs a Központi Vezetőség muliévi november 30-i ülésén mondotta, 1952 —ötéves népgazdasági tervünk dön:ő esztendeje! Döntő esztendő ez nemcsak azért, mert ez az ötéves terv harmadik éve, hanem azért is, mert az 1952-re magunk elé tűzött feladatok megvalósításával megvalósítjuk az ötéves tervben meghatáre. zolt alapvető célkitűzéseinknek több mint felét. Döntő év ötéves tervünkben 1952 azért is, mert ötéves tervünk nagy és legna. gyobb létesítményeibe 1932 ben kell a leghatalmasabb összegeket befektetnünk, de a hatalmas befektetések eredményeit legnagyobbrészt csak 1953 végén és 1954-ben fogjuk a termelésben kézzelfoghatóan érezni. Ezért jelentősen nagyobb erőfeszítésre van szükség 1952.es tervünk megvalósításúhoz, mint amek. kora erőfeszítést az 1951. év teljesítése és túlteljesítése megkövetelt. Ezután arról szólóit, hogy a Párt' és a kormány határozatai kedvező feltéteteket teremtenek 1952. évi feszített tervünk sikeres teljesítésé, hez és túlteljesítéséhez. Néhány alapvető kérdés a tavalyi tapasztalatok alapián Az elmúlt év tapasztalatai alap- ! ján néhány alapvető kérdésre kell 1 felhívnunk gazdasági vezetőink s ugyanakkor párt- és tömegszerve- 1 zeli funkcionáriusaink figyelmét: Az első kérdés: A rendelkezésre állá termelőeszközök, ipari fe'^zeretés, gépek, berendezések, épületek, nyersanyag jobb kihasználása és persze ezzel együtt a mun. kaerő helyesebb, rendszeresebb, tervszerűbb fe!ha.3ziiá'ás:i. Mi szükséges ehhez? Mindenek, előtt a termelés egyenletes ütemű emelkedésének biztosítása és ez_nbeliil is elsősorban a tíznapos, de; kádtorvak szerinti egyenletesen emelkedő termelés megvalósítása s a hévégi rohammunka felszámolása. Persze egyes iparágakban már most naponta meg kell hatá. roznunk a termelést és naponta, sőt vannak területek, ahol óránként is ludnunk kell ezt követni. Jelenleg a legtöbb üzemünkben a hónap végén rohammunka folyik. Például a mult év novemberében a szénbányászatban az első dekádban az egész hónapban termelt szénmennyiség 298 százalékát termeltük. a második dekádban 32.4 százalékát, a harmadik dekádban pedig 37.8 százalékát, amit nem lehet normálisnak tekinteni. Persze nemcsak dekádonként ez a helyzet, hanem az év különböző szakaszaiban is, sót hetenként és a nap különböző szakaszaiban is ugyancsak igy van. Reggel lanyhán, lassan indul el a termelés, azután felfut és az ebédszünet után megint visszaesik, utána meeint emelkedik és a be- j fejezés előt't megint esik. Ez a ' rohammunka — ez a főbajunk — ' oda vezet, hogy a hónap elején a ' felszerelés és a munkaerő nin- ' csen kihasználva, a felszerelés nagyrésze felhasználatlanul hever, ' a hónap végén pedig munkaerő-1 hiány lép fel, « nyakra-íóre túlél áznak és túllépik az engedélyezett béralapot. 1952-ben et kell érnünk, hogv most, januártól, az év elejéid' kezdve a termo'és minden Iparágában — kivéve természetesen a kifejezetten idényjellegű iparágakat — dekadról-dekádr", hónapről.hónapra. negyedévről negyedévre egyen'ctesen emelkedjék. A gépek, az ipari felszerelés, a termelőeszközök teljesebb és tervszerűbb kihasználása érdekében széles körben alkalmazni kell egész iparunkban, mindenekelőtt pedig gépgyártásunkban, tömegcikkiparunkban, szénbányászatunkban a korszerű termelésirányítást, a diszpecsér-rend.szert. Be kell vezetni mindenütt a tervszerű megelőző karbantartást. Meg ke'.l szigorítani a túlórákkal való gazdálkodást és általában csökkenteni kell a túlórázást. Az egyenletesen emelkedő termc'és egyik alapvető fe'téteta a kooneráció helyes megszervezése és jő működése. Vannak, akik azt gondolják, hogy a helyes kooperáció az. amikrr egy-egv cikk termeléset lehetőleg sok üzem között osztják szé'. így pl. az arató-cséplőgépek haitéműveinek gyártására az EMAC-ol ielökék ki, de olymódon, hogy a hozzávaló alkatrészeket 18 üzemben gyárttaMák le és egy-egy alkatrésznek emellett 6—8 gyáron kelleti kere6zlülfutnia. Világos, hogy az ilyen „kooperáció" inkább bolhacirkuszra hasonlft. amelyben mint ismeretes, a bolhák nem előre megállapított terv szerint, hanem saiát kedvük 6zerint. ugrálnak. A legfontosabb gyártmányodra kooperációs tervet kell készíteni és alkalmazni. Erre van megfelelő állami határozat, s ideje, hogy a határozatnak érvényt sze-