Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

.. M.v. sá v'ji V.Tlísis. Megyénk múzeumai kultúrforradalmunkhan i ft.fe. r'f ifjr szolaim számoljuk. körülbelül 40 elvtárs kulrurforradahnunkat: kepott szót és loqaiább méqannyl | E cél érdekében fontos feladal X?knmirane0m,fMf^k.',A.szárf,a- vár a saJ'lóra általában a levelezőawik mar nem Jutottak szóhoz az ;„i _ i •• •• , - ,, , ., • idó elörehaladottsáqára való tekin I különösképpen. Meg kell ertottsl" — állapította meq Gondos telnÜJlk dolgozóinkkal, hogy a múkMzatóe!v bízSittsáqánakd " ta i""" a ' Zcum löbbá nem zsibvásárra való csonqrádmeqyci levelezők január í holmik lomtára, hanem a társadul. 6.1 értekezletén. Alább közöljük mi fejlődés egy-egy líorszakáruik kultúráját tanulságosan elénk táró. rendezett gyűjtemény f meg kell'értetnünk dolgozóinkkal, hogy egy-egy földből kiásott cserépdarab, vagy régi, ma már nem használatos, kezdetleges munkaeszköz, értékes dokumentuma a társadalmi fejlődés egyegy elmúlt korszakának, mert arról vall nekünk, hogy élt, hogyan dolgozott a kizsákmányolt nép a mull. ban. ,,A gazdasági korszakokat tanítja Marx — nem az különbözteti meg egymástól, hogy m i l termelnek, hanem, hogy milyen eszközökké I". Ha dolgozóink üoazehasonlftják az ősember kezdetleges, egyszarvú ekéjét, vagy akár a közelmúlt faekéjél a szocialista mezőgazdaság traktorvon taitta hatalmas ekéivel, látják majd a fej CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR 10. az eqylk el nem mondott hozzá szólás szűvoqét értékes meq'átásalért. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a k<ui túrforradalom problémáit is felvessem a megyei levelezők e nagyjelentőségű értekezletén, amelyen megyénk múzeumainak dolgozóit képviselho. lem s elmondjam: mit kérnek, mit várnai; a múzeumok dolgozói a „proletár-közvélemény paramcsno. kaitól", a megyei sajtó levelezőitől. Megyünk területén négy országos jelentőségű múzeutn vatn: Szegeden a „Móra Fefenc'VrSl elnevezett gazdag anyagú múzeum, Hódmezővásárhelyen az ugyancsak híres „Tornyai János"-múzeuim, Szentcsen a , Kosz la József"-múzeum és Makón ' T - ,• A -Z-Íb József Attila"-múzeum varja lődést. megértik a mull és jövő küdolgozoínk legszélesebb tömegeinek látogatását. Ezek a múzeumok őraili a mult társadalmi rendszerének kulturális értélteit, tanulságképpen az utókor számára. Lenin elvtárs arra tanít; hogy a kommunista akkor válik müve Ilié, ha elsajátítja mindazt a haladó, ériékes kulturális alkotást, amit az emberiség az elmúlt korszakok alatt létrehozott. Sztálin elvtárs, a mi mgy tanítóink és vezérünk pedig azt írja, hogy a történettudomány föladata nem a királyok és hódítók, hanem a dolgozó nép igazi történetének föltárásai, A mai magyar múzoológia ozen « ltniní-^ztáiini tanításon épül föl: föladatának azt tartja, hogy megőrizze a azociaüsta kultúrát építő nép számára az emberiség eddigi kulturális eredményeinek tárgyi eszközeit. . A múzeumokat a múltban éHéktelen ócskaságok poros . lomtárának vélték s némi joggal is, minthogy,a. régi rendszerben múzeumaink legtöbbje elhanyagolt, gondozatlan volt; nit állam és az egyes városok alig törődlek a múzeumokban fölhalmozott kultúrál is kincsekkel s azoknak a dolgozó nép javára y»]> fölhasználásával, .'Jellemző a -múzeumok: és a vele foglalkozó muzeológusok múltbeli megbecsülésére, hogy egyik vidéki vűbosban a múzoumigazgálót' mm tudták másáúhlyeji alapon ffóétui,' mirilhógy fáé-pólói státusba nevezték kf s mint váróéi lóápoló kapta fizetését! Ennék a mull haladó hagyományaival mii sem törődő világnak a fölszabadulás egyszer s mindenkorra véget vételt! Ma a múzeológusokmeg. becsült dolgozói országunknak s o múzeumok tevékenyen réezt vesznek — a szovjet' múzeumok példája nyomán — a szocializmus építésében, a dolgozó nép KnlturálU- színvonalánál; állandó fcjleszlósében és céllönbeégét. A megyei sajtónak fontos föladata. hogy dolgozóink legszélesebb rétegeivel ismertessék meg megyénk megujhódott, gyönyörű mú reumáit, amilyen, például már mosl is a vásárhelyi s amilyen lesz rövidesen a makói, a szegedi és a szertteái is: rászoktassák őket arra a gondolatra, hogy múzeumot érdekes és tanulságos dolog látogatni. S ugyanakkor a levelezőknek, mint a nép szószólóinak föladata, hogy közvetítsék múzeumaink tudományos dolgozói felé a múzeumlátogatók igényét: mi tetszett, mi nem tetszett e01l-cay múzeumi kiállításon, mit szeretnének még látni, mire kíváncsiak. írják meg levelezőink lapjaikban a múzeumi kiállításokkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket, bírálatukat — ha kell s megelégedésüket, há erre okuk van, de mindenképpen javaslataikat, ötleteiket. A néptömegek 'kívánságainak tolmácsolása muzeológusainkat ás tanítja; újabb, sikeresebb, 3 dolgozó nép kulturális fölemelkedését jobban szolgáló munkára serkenti. Koreában ma békéS eniberek élelén túl ezerszámra pusztítják az amerikai banditák a koreai nép műkincseit," műemléked t ,i's. Mi ugyanekkor, bókánk őrének, >« hatalmas Szovjetuniónak segítségével, békés szocialista alkotómunkát vé, pezhetünk, egyebek -kőzi- egyre-másMi teremthetjük njeg raebhnél-szebb vidéki múzeumainkat. S mi tudjuk, hogy, a világ, békeníozgahna, élén a nagy' Szovjetunióval," győzedelmeskedni fog a háború sötét efői fölött s biztosítja a mindenfajta alkotómunkához, a múzeumok fejlesztéséhez. szebbé, gazdagabbá tételéhez is nélkülözhetetlen békét. Tudjuk, hogy végül'is nem a háborúcsinálók, hanem a múzeumcsi. tudók győznek! Dr. Péter László, a makói „József Aitila"múzeum igazgatója. Levelezőink írják a megyei értekezletről Munkánk megjavításával készülünk az országos levelezői konferenciára Valamennyien, akik ' részivel tünk lovelezö-moagaiom fejlődése érdeké. a megyei levelezési értekei éten' megállapíthatjuk, hogy .levelezési mozgalmunk Csongrád megyében ia igen .sokat fejlődőit. Jómagam is. most már nemcsak a termelésiben. igyekszem helytállni, hanem iollá| 'a kezemben' m har. colok a jobb termelési ere<|ménjükért, ötéves tervüj.k harmadik évi. nek sikeres befejezésééit. Mint a Délmagyarország üzem; levelezője; most ulőiag csatlakozom Nagyyáki László elvtárs verse n^ielhívásához,' de ugyanakkor ver. senyrehivom a Szegedi Fűtőház. Máv Igazgatóság. Szegedi Kenderfonógyár, Ujszegydi Konderszövögyár üzemi léveiezőit. A versenyfeltételek az alábbiak: 1. Pártunk helyi lapjának miöél kobb és jobb tudósílást küldünk. 2. Mint tudósítók segítséget nyújtunk helyi párti-apunknak az. zzJ. hogy újabb elvtársakat kap. caoíűhk be a levelező mozgalombaDe én magam is vállalom, hogy az általam beszervezett levelező elvtársakkal állandó kapcsolatot tr.Sk, átadom a magam tapasztalatéit, fcpey ezzel is- elősegítsem munkájukat- Megfogadom; hogy aiiaden tőlem telhetőt elkövetek a ben. Földvári Lajos Délmagyarország" levelezője üzemi Megtanultam, hogy leveleimmel elősegítem a szocialista építő munkát , ' Alig három hónapja vagyok a „Délmagyarország" •• levelezője és mégis abban a kitüntetésben részesültem, hogy résztvehettem a megyei levelező értekezleten. A magyar sajtó Csongrádmiegyeí levelezőinek értekezletén igen sokat tanuilani- Megtanultam, hogy levelező munkámmal, az általam írt levelekkel — amelyekben eredményeket közlök, vagy az esetleges hiányosságokra rávilágítok —, nagy mértékben elősegítem a termelési eredmények további fokozásáért vívott harcot, szocialista építőmon-kánkat- De1 megláttam azt is, hogy Pártunk mindenben aegiii és irányítja levelezői munkánkat, amelyet ezután én is még telke, sebben, még lendületesebben végzek majd. Ottllk Karoly » „Délmagyarországi levelezője GONDOLATOK a „Szabad Nép kiállítás" után Az MSZV székházban az utóbbi id-ben gyakran láthattunk eidekes és tanulságos kicl ítúso. Fut. Mcsl a Szabad Nép, Pánuuk központi lapja küzdelmes múltjával c's diadalmas jelenével ismerkedhettünk meg a napokba,i bezárult kiállításon. A kapitalista társadalmi rendben a' széles néptömegek érdekvédelmének. akár élőszóval, vagy még elevenebb betűvel való gyakorlása súlyos következményekkel járt. Köz.smert, hogy a nyorrluloü betű tel találása Gutenberg nevé. hez fűződik. Abban a koroan valóban forradalmi technikai újításnak számíthatott. De mint sok egyéb találmányt, amely a kapitalisták és a kizsákmányolók kezébe kerül: úgy a betűt is, eredeti rendeltetésétől eltérően használták fel. Hosszú évszázadokon keresztül u betű csak a kiváltságos osztály érdekeit szolgálta. mn/dnem egészen napjainkig. A dolgozó tömegek elnyomatásuk következtében nem rendelkezhettek kellő mú. vettséggel, vagy javakkal. igv magát, a betűt meghódítani sem voltak képesek. A Szovjetunió Kommur.ls'a (botsevik) Pártja és a dicsőséges Vörös Hadsereg megszii'etéso a maga forradalmi lendületével elhozta a népek számára mindazokat a kulturális lehetőségeket, amelyeket a betű jelent. Nem volt hiábavaló azoknak az áldozatkészsége, akik az életűket ad. Iák a betű szabadságáért. Most mar szabadon szárnyalhat a gondolat, hirdetve népek békéjét é3 szabadságát, munkaversenyünket, szocializmusunk építését, üzemi levelezők és tudósítók adnak ma friss vért a sajtó, számára. Történelmet 'i ma a sajtó, amely oly nagy szolgálatot lett az újtípusút, szocialista ember kialakításában. Ma már valóban százezrek. 1 -*• sőt' milliók kenyere a pártsajtó. amelynek nem szaoad h ány ózni egyetlen dolgozó asztalától sem. Táplálék cz, szellemi táplálék. amelyre éppen olyan szűkségünk van, mint a levegő oxi. génjére.. Kellernes élettárs, amciv jóban-rosszban kitart mellettünk, lOvábbi erőt ad a békehmeunkhoz, a proletár nemzetköziség eszméié, pfk ápolásához. HJrdeti bará'sáóunkflt és szeretetünket a nagy Szovjetunió és a népi demokráciák 'bkiii. " Ezctc a gondolatok vetődtek tel bennem a „Szabad Nép kiállítás-' megtekintése után, amely Igen értékes tanulságokat nyújtott nurt. den látogatónak. fíaszta Mihály üzemi levelező A munkás- és parasztlevelezők erősitik a sajtó és a tömegek kapcsolatát VhfúluadávzatoH. Csikorog a hó a vadászok csizmája alatt. Az egyik vadász megáll és feszülten figyel. Egy nyúl ugrik fel hirtelen az egyik barázdából és vad iramban menekül a közeli akáccá felé. A puska eldördül és bukfencet vetve r.yúlik cl az előbb még vidám lapsifüPs. A vadász hazaviszi a zsákmányt, megnyúzza és jó ólvággyal fogyasztja el a család £iz ízletea vadhúst. De mi lesz a bőrrel? Á vadnyúl bőre jelentős értékű és kis fáradsággal megmenthetjük a személbe kerüléstől. A legfontosabb a gondos lefejtés. A nyúlbőr felmelsizósét a farrészen k:ll megkezdem. A bórt kifordítva, a fej- és lábrészekkel ogyült húzzuk le az állat lesléről, anélkül, hogy a hasrészt is felvágnánk. Vigyázzunk, hogy a bőr el ne ezakedjon, vagy a késsel — "ainil csak szükség cselén szabad igénybe vennünk — ne okozzunk bevágásokat. N m kevésbbí fontos a bőr helyes kezelése. A lefejtett tőrt szennytől, vértői, húscafatoktól, fej- és lábrévsz-csocitoktól kell megtisztítanunk. A KZctkazerűen lefejtett bőrt szőroldalával befelé egy, a bőr nagyságának megfelelő deszkalapra, „U" alkakú drótra, vagy ezek hiányában egy levágott „V" aldkú ágra feszítsük ki. Ez ezért szükséges, mert a nyúlbőrt ráncmem'.eoen kell kiszárítani. A gyűrődések helyén ég ott, ahol a bőr nem szárad ki rendesein, könnyen romlásnak indul a vadnyúl bőre. Vigyázzunk arra, hogy a szárítás száraz és szellős helyen történjék, mert a kályha mellett hirtelen, mege zárit ott bőr nem szárad- ki egyenletesen. A vadnyúlbőr részben exportra készül, rétében pedig a kaiapipsr nélküiözheleJen nyersanyagát szolgáltatja. A házinyúlborből kitűnő szőrmegallér. bunda bélés, vagy gVermekburjda készül dolgozóink számára. Az iparnak jó minőségű nyersanyaggal való eüátása erdekében a nyúlbőröR lefejtése és l;ezeJéate minden vadász elsőrendű kötelessége. A KOMMUNISTA TÁRSADALOM felépítéséért vívott harcban egyre fokozódik a bolsevik sajtó jelentősége. Különösen nagy jelentőségűek ma a vidéki helyi újságok, amelyek közvetlenül k íposolatban vamid; a helyi élei tt-I. A he'.yi lapok elölt az a feladat ál!, hogy a Párt és a kormány politikája és intézkedései szellemében neveljék, aktivizálják a dolgozókat. A nelyi sajtó nagy jelentőségé; az adja meg, hogy a helyi gyakorlati életből, a kolhozok, ez üzemek ételéből vett konkrét, közelaüó és erlhe'.ó tényekre támaszkodik. így tágabb lehetősége van az újítók népszerűsítésére. munkaoós'elleik ismertetésére. Rendkívüli jelentőségűek az olyan rikkek és különösen az olyan levelek közlése, melyekben a versenyben résztvevő dolgozók Összefüggő képet adnak arról „hogyan rendezik a versenyt maguk a tömegek, képet arról. hogv mit élnek át n munkások möi.ós tömegei amikor versenyre kelnek és szerződéseket írnak a'cí, megmutatják, hogy a munkások tömegei a verseny ügyét magukénak saiál ügyüknek tekintik" — mondja Sztálin elvtárs. A helyi lapok szerv sző tevékenységének tehát szerves része r munkás- é* parasztlevelozókkel. a szerkesztőség kötelékébe nem tartozó külső cikkírókkal való f )gla'.kozás. NagymérCAben cttól a munkától fügig, hogy milyen ,«zéles körben tudja a lap befolyása alá vonni a dolgozókat. A helyi lap, minő politikai 1ömegszerv, csak akkor lölteerí be eredményesen szerepét, ha szoros kapcsolatban áll n dolgozókkal és kiterjedt aktívahálózafira támaszkodik. A SzK(b)P Központi Bizottsága „A kerületi lapokról" hozott határozatában 'hangsúlyozta, h ig-v a helyi lapoknak, döntően a munka"- és paraisztlevelezök cikkeire e leveleire kell felépülniök.. A SAJTÓ FELADATA a dolgosok kommunista nevelése. Ezt a feladatát amoal eredményesebben tudja elvégezni, minél nagyobb mértékben vonja be ebbé-a munkába a szoviel értelmiség kádereit. Hasznos módszer időszakonként értekezletre öszszohfvni a szerk lsztőségekbe az élenjáró dolgozóikat, szakemberek*! a kerületben folyó kulturális ós gadasági építőmunka feladatainak megvitatása és tapasztalatcsere cél. jábói. Az éhminliások levelei s a verseny résztvevőinek c-k kei kiemelkedő helyet foglalnék ol a novoszibirszki terület legjobb hejyi lapjainak hasábjain. A „Kommuna" című baras bini lap például a munkaversenyben élenjáró dolgozók számos levelét közölje. E levelek írói ismertelik ér-* tékes tapasztalataikat, tanácsokat adnak, hogyan kell megszervezni a, munkaverseciyt. Uszlyancev és Morjev traktorosok, Kondratyev kom-, bájnwaető és Petrov ozénakaszáló, gépkezelő j>éldául cikkeikben felhív. Iák a mezőgazdasági munkásoikatj hogy harcoljanak a mezőgazdasági gépek jobb kihasználásáért. A lapok nemcsak úgy nevelik A tömegekel, hogy megmutatják az utal, az élenjárót, hanem éles, bolsevik bírálatot gyakorolnak a régi, elavult felett, ami akadályozza a fejlődést. A bírálatnak nemcsak az a feladata, hogy feltárja 3 hibát, három az is. hogy megjelölje a kijavítás módját. A gyakorlat azl mutatja, hogy a helyi újságban annál magasabb a bírálat színvonala, minél szorosabb kapcsolata a tömegekitel. minél aktívabban fejleszti éa támogatja az alulról jövő tárgyilagos bírálatot, A NOVOSZIBIRSZKI .TERÜLET számos kerületi lapja (a „Kommuna", a „Kommunizmus zászlaja", stb.) elsősorban azért olyan népszerű, mert szerkesztősége nagyszámú aktív munkás, és parasztlevelezőt tudott maga köré gyűjteni. A dolgozók leveleinek felhasználása nagyjelentőségű az újságok tartalmának megjavítása, a tömegekkel vajé kapcsolatok megerősítése, a bírálat és önbírálat kifejlesztése szempontjából. A legnagyobb sikereket azok a kerületi lapok érik el, amelyek a pártélet gya„ korlati kérdéseinek megvitatásába bevonják az egyszerű párttagokat, A veszslovszki kerület ,»A Szovjet Hazáért" című lapjában sok tartalmas cikk jelent meg, amelye-, ket a kolhozok pártszervezeteinek titkárai írtak. A helyi sajtó az az eszköz, melynek segítségével a vezető pártaktíva nagymórtékben érintkezhet a tömegekkel. Amilyen lendülettel halad a kommunista építőmunka, olyan mérték, ben nő a kerületi lapok jelentősége a kerület életének vezetésében. Ez megköveteli, hogy a sajtó a munkás- és parasztievetezök hálózatán keresztül egyre erősítse éj, szélesítse kapcsolatéit a tömegeikké., így nő, erősödik a helyi sajtó becsülettel teljesíti a szovjet emberek kommunista nevelésének feladatait. (Trubíckin cikke nyomán.) ELŐRE IF3USÁG Levél na Ujsaegedi Kender és Lenssövő Tállalaí ifjúmunkásaihoz Ötéves tervünk harmadik esztendejének második napján az' Ujszc. yedi Kender Lenszövő Vállalat dolgozói fokozott munkakedvvel és óriási lelkesedéssel fogtak liozz.i népgazdasági tervünk harmadik évének mielőbbi teljesítéséhez. Vállalatunk dolgozói harcos ínunkalendü. krtte, köszöntötlók az újesztendő!. — Az elmúlt évben nem dolgoztunk rosszul, ennek tézonyüeka a büszke „íllüzem" Jelvény 'és az, hogy a könnyűipari üzemek versenyében a Budapesti PorceUáng/ár és a Szegedi Tcxlilkombinát elölt az első helyen útiunk. Január 15-ig tart ez a nemes vetélkedés. Ez idő ata'it mindent el kell kö vélnünk, hogy a megszerzett első be_ lyezést meg is tartsuk. Az elinull évi tervünket december 31-ig meny, hylség'&eg KXV2 százalékra teljesítettük. Az el.söosztályú áruk 9*0 százalékos aránvát 99.55 százalékr* emeltük s jelentős javulást ériünk el a munkafegyelem megszilárdítása létén is. Ifjúmunkások! Azt hiszem, mindnyájatoknak megdobban': a szive, amikor ezt a jelentést olvastátok üzemünk „HlRADÓ"-jál>an, hiszen munkánkkal mi is hozzájárultunk ezekhez a szép eredményekhez. Ifjúsági műszakokon nem egyszer be. bizonyítottátok, hogy megálljjüok helyeteket a termelés frontján m'nd mennyiségileg, nund minőségileg. De nem lenne helyes, ha csak elért eredményeinkről beszélnénk és elhallgatnánk, hogy hibáink, komoly hibáink vannak, amelyek akadályoznak bennünket abban, hogv még fokozottabb eredm'énveket érhessünk ej. I.egnaevobb hibáink kö. zé sorolhatjuk DISZ alnnszervezetcink gyenge munkálat. Még most is sok fiatal van, aki nem értette meg, hocv a Párt Altat vezetett Ifjúsági Szövetségünk tnglárak lenni megtisztelő felvét) és neküak, ifjú. munkásoknak kötelezettségeink van nak. - • Elvtársak! Ifjúmunkások! Azért, hogy mi ebben az országbau a szocializmus megvalósításán dolgozhatunk, azért a munkásmozgalom legjobb fial az élc'uikef áldozták. Szégyen 'es gyalázat volna reánk nézve, lia ezt a sok vérrel és szén. védéssel kivívott szabadságunkat, jogainkat és eredményeinket könynyelmüen elpocsékolnánk. Szégyen reánk nézve, hogy a mult év de- cembcr 24-'en üzemünkből 100 fintaónak kellet: volna az Alsóváros I—II. alapszcTvezetnél megjelenni agitálni s mindössze hatan voltunk. Hogy cz ne forduljon elő, tanul nunk, tanulnunk és harmadszor íj tanulnunk kcK! Ifjúmunkások! Kapcsolódjatok be minél aktívabban Dolgozó Ifjúsági Szövetségünk munkájába. Necsak a termelésben, ile a tanulásbau és a mozgalmi munkában is álljuk meg helyünket! Nem véletlen, hogy az ifimunkás sztaháivovisláink'. Kalicka Katalin, Borza Gizella, Varga Magda nemcsak a ierme'ésben, de szövetségünk munkájában is komoly, aktív munkát végeznek. Ök állandóan tanulnak, képezik magukat 'és ezért tudják, hogy: , Nálunk a munka be. csü.ei és dicsőség dolga." Az fi példájuk nyomán vegvüfc ki részünket az Ifjúsági Szövetség munkájából, hogy tanulva, képezve magunkat. még nagyobb eredmények elérésére tegyünk képesek néogaz. daságtink hármadik esztendejében. Ne felejtsük el, hogy a tanulás út ján iutunk el ahhoz a eélhoe, amit a Páriunk tűzött e'énk: „Legyen az ifjúság a szocializmus ép'tésének rohamcsapata". S csak fgv, a feladataink te*iesfté«ével fudJuk híven követni példaképünket, a hős lenini' Komszomolt. fgv valósfihatjuk meg mielőbb mindnyájunk vágyát, a szocializmust! Regdon Imre. az Erőtelep DISZ titkára