Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUAR 19 Mintanépnevelő értekezlet a Rókus III. pártszervezetben A Rókus III. pártszervezet legjobb népnevelői gyűllek össze Kedden este a Kálvin-téri pártház termében. Eljöttek ide va'ameny. •y t kerületi pártszervezet küldöttei, hogy értékes tapasztalaid kot át. ad/ák a népnevelöknek s ők maguk is gazdag tapasztalatokat szerez, senek, melyeket felhasználhatnak munkájuk során. A résztvevők figyelemmel hallgatták végi® Makra György elvtárs, a Szegedi Pártbizoüság agitációs osztálya munkatárs ónak t,eSDámolóját, Beszéde elején Makra elvtárs külpolitikai kérdésekkel foglalkozott — Az imperialista országok háborúra való készülődése még inkább arra kötelez bennünket, hogy még jobb népnevelő munkát vé gezzünk — mondotta beszédében. — A jó népnevelő munka végzéséhez nagy segítséget nyújtanak nekünk a szovjet agitátorok tapasztalatai. A szovje* agitátor barátjává válik a családnak. ismeri annak problémáit, ügyes-bajos dolgait. s azokon igyekszik 6egiteni. így nem is csoda, hogy a szovjet agitátorokat öregek, fiatalok egyaránt szeretik és várják. A- népnevelők jól ismerik a tények erejét — foilylatta. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez a leghatásosabb agitáció. Az agitáció akkor a legjobb, ha helybeli konkrét fényeken épül fel. A tényeket gondosan kell összeválogatni a népnevelöknek. Npm szabad véletlenül, „kapásból" példákat alkalmazni. Hogyan nem szabad agitálni ? Makra elvtárs beszéde után Kovács Miklós elviárs, a Rókus III. pártszerveeet ágik prop. felelőse és Apró András elvtárs, a pártszervezet népnevelője két jelenetben mutatták be, milyen a helytelen és a helyes agitáció. Mindkét eset megtörtént. Az első jelenet azt mutatta be, fcogyan nem szabad agitálni. A népnevelő egy dolgozó parasztot látogatott meg. Már akkor, amikor belépett a családhoz, helytelen módon kezdte el a beszélgetést. — Népnevelő vagyok a pártszervezetből, azért jöttem, hogy lépjen be a termelőcsoportba — így kezdődött a beszélgetés- Természetes, hogy a dolgozó paraszt ezután a bevezetés után bizalmatlan volt a népnevelővel szemben, aki ezzel vált el: — Nem kötelező belépni a termelőcsoportba. Mindenesetre én megírom a jelentésbe — amit a pártszervezethez kell beadnom — hogy maga nem akar tszcs-tag lenni. Ugy látszik, hiába jöttem el triagához, kár is volt eljönni, inkább pihentem volna otthon. — Hát menjen haza és pihenjen — válaszolt a dolgozó paraszt. — Egyenlőre nem akarok belépni a termelőcsoportba. A népnevelő ezután barátságtalanul elköszönt a családtól. Termé, szetes, hogy munkájának — ha ugyan ezt munkának lehet nevezni — nem volt semmi eredménye. A dolgozó paraszt ezután az eset után valószínűleg nem engedi be a pártszervezet népnevelőit. Jelenet a helyes népnevelő munkáról A másik jelenetben barátságos köszönéssel lépett be a dolgozó parasztihoz a népnevelő- Megkérdezte, hogyan élnek. Elbeszélgetett a csa. Iád problémáiról, azután a termeJöcsoportok munkájáról, eredményeiről beszéli. — A termelőcsoportok munkáját gépek segítik, brigádok, munkacsapatok dolgoznak — mondotta. — A tszcs tagjainak nem kell any. nyit dolgozniok, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak, mégis több a jövedelmük. Maga is biztoson megállná helyét a termelőcsoportban, hiszen jó munkát végzett, szép eredményeket ért el— Az igaz. hogy nagyon sok a kiadásunk — moindotfa a dolgozó paraszt. Sokat költünk egész évben a szerszámok javítására, adót kelj fizetni, meg kell patkoltatni a lovat. Va'óban, már én is kiszámítottam, hogy mennyivel könnyebb a tszcs dolgozóinak az élete- De még azért gondolkozom rajta. Most nincs itthon sem a feleségem, sem a gyerekek. Majd velük is megbe. szelem. Vasárnap újból jöjjön el, ekkor az egész család együtt lesz. Mindenesetre hozzon magával belépési nyilatkozatotBarátsággal vált el egymástól a pártszervezet népnevelője s a dolgozó paraszt. A jó munka n:im maradt eredménytelen. A nagy létezéssé] fogadott műsor után hozzászólások következtek. Csonka Lajostné elvtársnő, Petőfitelep I. pártszervezetének népnevelője hozzászólásában megköszönte, hogy ilyen szemléltetően mutatták be a helytelen és helyes agilációt. — Sokat tanultunk ebből a két rövid jelenetből — mondotta. —Népnevelő munkámban ezután méginkább arra törekszem, hogy megszeressék a dolgozók a Pártot s bizalommal forduljanak a népnevelő, höz minden problémájukkal. Érezzék. hogy a Párt mellettük áll akkor is, ha nem tagjai s mindenkor segít a bajokon. Értékes tapaszfalatokkal gazdagodtak a népnevelők TJhnam Júlia elvtársnő egy példát mondott el agitációs munkájáról: — Egy dolgozó parasztcsaládhoz mentünk el. Tudtuk, hogy'ez a család még mindig nem teljesítette tojás. és baromfibeigyüjtési kötelezettségét. Amikor meglátlak ben. nünket, bezárkóztak, nem akarlak beengedni. A háziasszony, aki éppen két csirkét koppasztott, így beszélt: — Mit akarnak? A barátságtalan fogadtatás után mi kedvesen kezdtünk beszélgetni. Megkérdeztük, melyik iskolába jár a kislány, hogy tanul. Megkérdeztük, mennyi búzájuk, árpájuk termett az idén. Mikor már kissé felengedett a feszült hangulat, akkor tértünk rá a begyűjtési agitációra: — Az állammal szembeni kötelezettségnek elegei kell tennie minden dolgozó parasztnak — mondottuk. — A dolgozó parasztoknak hozzá kell járulniók tervünk maradéktalan teljesítéséhez s ezt úgy tehetik meg, ha jó munkát végeznek, időben elvégzik a mezőgazdasági mun. kátatokat. maradéktalanul teljesítik begyűjtési kötelezettségüket. Helyesebb lett volna talán az egyik csirkét beadni, hogy mielőbb teljesíthessék baromfi begyűjtési kötelezettségüket. Az asszony először nem szólt egy szót se. Néhány perc múlva elmondta: belátja^ valóban hibát kövelett el, amikor elhanyagolta a be. gyűjtés teljesítését. Megígérték, teljesítik begyűjtési kötelezettségüket. Kérték a népnevelőket, máskor is látogassanak el hozzájuk. Mihály István felszólalásában ki. jelentette: — Szerettessük meg a Pártot a pártonkívüli dolgozókkal, érezzék, hogy a Párt törődik velük is, segít megoldani' a problémákat. Népnevelő munkámban én is arra törekszem, hogy szeressenek, mint a Párt képviselőjét, bizalommal forduljanak hozzám minden ügyes-bajos dolgukkal az emberek. Értékes tapasztalatokkal gazdagodlak a mintanépnevelő értekezleten a jelenlévő elvtársak. A tapasztalatcsere után még jobb mutál végeznek. A két példából megtanulták: hogyan, nem szabad és hogyan kell agitálni. A népnevelök arra hivatottak, hogy tanítsák az emberéket, tanítsák arra őket, hogy a Párt harcol minden dolgozó érdekéért, A mintanépnevelő értekezleten tanultakkal még jobb mun Icái végezhetnek a népnevelő elvtársak, még jobban taníthatják a szegedi dolgozókat. Jugoszláviai tragédia TMto nagy disznó, ' disznónk", — az Magyar tiltakozás a washingtoni magyar követség ellen elkövetett provokáció miatt A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság washingtoni követsége folyó hó 8-án az alábbi jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok külügyminiszté. riumának: „A Magyar Népköztársaság követsége közli, hogy január 5.-e és 6.-a között éjjel a követségi épület bejáratáról leszerelték és elvit lék a követség tábláját. A követség felhívja a külügyminisztérium figyel, mét arra, hogy az elkövetett erőszakos cselekedet annak a Magyar Népköztársaság elleni uszításnak és rágalomhadjáratnak következménye, amely az USA kormányköreinek tudomásával és részvételével folyik és így a felelősség az elkövetett cselekményekért is az USA kormányára hárul. A követség követelj, hogy az Egysült Államok illetékes hatóságai haladéktalanul vizsgálják ki ezt, a magyar követség biztonsága és nor. mái is működése elten elkövetett bűncselekményt és, hogy a tetteseket példásain büntessék meg. A követség várja az Egyesült Államok kormányának értesítését az ebben az ügyban foganatosított intézkedésekről". Budapestre érkezik a „Mazowsze" lengyel népi ének- és táncegyüttes Január 14-én. hétfőn érkezik I tes. Kélheti tartózkodása alatt Budapestre a „Mazowsze" 140 tagú | Budapesten éi v:déken fogja beVnov-l róni ének- és tiucegvül- mu'f'ni művészeté'. de a mi "x disznónk", — az amerikai „Time" című táp e kitüntető néven nevezi Titot, Jugoszlávia fasiszta diktátorát/hazája árulóját és * körülölte álló bandát. A fitóista kémbanda amerikai gazdái most már félelem nélkül pocskondiázzák jugoszláviai ügynökségüket, nem úgy, mint régebben, de ezért szégyentelen nyíltsággal adják nekik a dollár-injekciókat. Az amerikai agressziós politika vezetői meg is magyarázza!:, hogy miért vetnek könyöradományt belgrádi szolgáiknak akik csalással szerezték meg a hatalmat és most azt a külföldi szuronyok, a demagógia és n szörnyű terror segítségével tarják fenn. Ezek a politikusok biztosak abban, hogy Tito és bandája kamatostól megtéri i minden dollárnyi kiadásukat ágyútöltelék 63 s* stratégia-, nyersanyag" szállításával. Dicsekszenek azzal, hogy ilyen olcsó árat fizetnek Titóéknak Jugoszlávia népeinek véréért. Amikor az USA kongresszusa jóváhagyta a Titónak nyújtandó 38 millió dolláros segítséget, több kongresszusi tag is hangoztatta, hogy ez az üz'et milyen előnyös, hiszen a 38 millió dollárért Tito 32 jugoszláv hadosztályt állít ki az amerikaiaknak, akkor amikor egyetlen amerikai hadosztály fe'szereiése és eltartása 176 millió dollárba kerül. Maga Truman is cinikusan nyilatkozott arról, hogy az amerikaiak miért oly „bőkezűek" Titóval szemben. ,Tito Jugoszláv,, áia — jelentette kl Truman — ielenti Európában a Szovjetunió határain kívül a leghatalmasabb katonai erőket . • Mi nlvo« meny. nyisegü élelmiszert szándékozunk biztosítani nekik, amelyek szüksé. ízesek a Jugoszláv fegyveres erők közvetlen szükségleteinek kielégi, tésére. Nem kell ennél nyíltabb beismerés. Fosztogatunk, igába hajtjuk az embereket, tönkretesszük az országot, Jugoszláv népeit éhínség, be és nyomorba kergetjük, de ugyanakkor „Tito úr hadseregéi" elfogjuk látni élelmiszerrel! ^ z elmúlt háború évei alatt Titóéknak szégyentelen dema. gótiáva! és mesterkedésekkel sikerült becsapni a jugoszláv népet és azt a benyomást kelteni benne, hogy egyenesen Jugoszlávia szabadságáért. függetlenségéért harcolnak, sőt a szocializmus felé akarják vezetni az országot. Való. jában azonban el akarták tiporni e célokért küzdő partizánmozgalmat. Ma már ismert tény, hogy a Szu. teszka folvó mellett vívott csatában több tízezer part'zrét Tito veA FÖLD ÉS AZ EMBEREK „Kétszázmilliárd-kétszázmillió ember él a földön. Kezü. fűk legalább egymilliárd-ötszázmillió megközelítőleg sem lakik jól mindennap" — ezzel a keserű megállapítással kezdbűK M m in: „A föld és az emberek" című kitűnő kis írása. E megállapítás nyomán felötlik az emberben a kérdés: miért él Ínségben az emberiség többsége? Az Imperialisták zsold, jában élők így válnszolnak: ..mert sok az ember". M. Iliin a példák nagyszerí sorává1 bizonyltja: nem az emberek szaporodtak el túlságoson a földön hanem a kapitalizmus az, amely megfosztja n löld lakosságának többségét az emberséges életszínvonaltól. Iljin Írásából a természet átalakításában gyakorlatot szerzett _ szovjet ember politikai élcsláln,-a. mély szeretele szól hozzánk. Mit ir erről M. Iljin könyvének egy részletében: rP érjünk át azonban a számok nye'vére és ellenőrizzük, valóban olyan kicsiny leíit-e a Föld ahogy a maltusiánisták fennhangon hirdetik. ' Az Egyesült Államok State Departament -je (külügyminisztériuma) szerint a Föld minden lakójára égy hektárnyi (kb. másfél holdnyi) megművelt területet kell számítani, hogy mindenki jóllakhassák. De a valóságban csak 0.4 hektárt munkálnak meg. Tegyük fel, hogy ez igaz. Nincs-e azonban még elég megműveleüen terület a Földön? Az egész szárazföldnek mindössze 10 százalékát foglalják el jelenleg a kultúrnövények. Ebből csupán négy százalék — a felénél is kevesebb — esik a kenyérmagvakra. Ugyanakkor a Fö'dnek nem 10, hanem legalább 30 százaléka alkalmas földművelésre, ha kirárőlag a megfe'elő talajú és jó éghai intú területeket vesszük számi'á'bn. Tehát, a földművelés céljaira felnasználhaíó földterületet háromszorosára lehetne növelni. Ez esetben egv főre 0.4 hektár nelv-'f 1.2 hektár jutna. Következésképpen a Föld minden latója jóllakhatnék, sőt: szaporítani lehetne a Föld lakóinak 6zámát 20 százitékkal. E szám'lás azon a feltevésen alapszik, hogy megmaradnak eddigi terméseredmények. pedig, világviszonylatban, nem haladja meg a 9—10 mázsát hektáronként, Csakhogy közben a Szovjetunióban 6ok koihozparaszl a füvesvetésforgó alkalmazásával már 25, sőt 35 mázsát is betakarít hektáronként. Vegyük példának a „Vorosilov"kolhozt (kamenszk-dnyr.provszki körzel), amely 1949-ben 81 hek tárról állag 35 mázsa gabonát takarított be. A krasznojarszki vidéken az ..Ukrajnyec"-kolhoz (temeljánovi körzeti 50 hektárról átlag 37 mázsa termést arato'1. Közönséges kolhoz-szánt öföidekrö! — nem tudományos intézetek kísérleti földjeiről — majdnem négyszer annyi termést takaríthatunk be, mint amennyiből számításainkban kiindultunk. Tegyük fel. 'hogy az á'.lagterméserec'mények világviszonylatban csak két és félszeresükre emelkednek és hogy a megmunkált fö'dlerütet megháromszoroz édik. Akkor nem 900 millió ember lakhatók jól állandóan, ahogy Pearson és Harper állítja, hanem 6600 millió, vagyis minden különösebb tudományos felfedezés nélkül már most kiküszöbölhetnénk az éhséget a Földön, még akkor is, ha a Fö'd az Lakóinak ezáma háromszor ennyi Ez lenne. De ez még nem a végső határ. Kétségtelen, hogy a többit nehezebb használatos venni, de mégis fel lehel használni. A Szovjetunióban már sikerrel folyik a támadás Közép-Ázsia sivatagjai ellen. A földművelés győzelmesen nyomul előre, északra é* a Sarkvidékekre. Ezt a példát a világ népei je követhetnék. Az angc-l kormány 25 millió fonsterlin "Ct irányzó'* eló tüzérségi lőterek építésére Ausztrália sivatagjaiban. Ha ezt az összeget áröézi kutak fúrására és öntözésre fordítanák, a sivatagok gabonát és gyapjút' ontanának. A trópusokon az egész világ számára gigantikus télikertet létesíthetnének a szabad ég alatt, ahol banánt és másfajta gyümölcsöket termelhetnének. Csakhogy. az amazonmenti trópnsi erdők majdnem olyan lakatlanok, mint a Szahara. Ma!'tfau6 mai követői sokat szajkóznak a Föld „túlnépesedéséről". Ha nem sajnálnánk a fáradságot .te megnéznék a térképet, láthatnák, hogy Dél-Amerikában vagy Ausztráliában csak a szárazföld szó'cit hódította meg az ember. Brazíliában a megművelt földterület az orazá" területének mindössze 1.6 százaléka. Ausztráliában 3 terület 1.7 százalékát művelik meg. Még olyan világrészeken ls, mint Európa, vagy Ázsia, meg tehetne többszörözni a népsűrűséget. Ezt nálunk mindenki tudji, aki részt vesz a sztálini természet átalakítási terv végrehaitásábau. Példánkat már a népi demokratikus országok is követek. De ott, ahol mindenkit a nye részkedés törvényei konnnuvoznak, a földdel űzött felelőtlen oárésmód következtében valóban nem terem több gabona. tizánok elpusztultak, de Tito éj Rankovics elmenekültek. Oreszta Malcev, a kitűnő szovjet író egy regényében foglalkozik a jugoszláv nép sorsával. A regény címe .Jugoszláviai lragédia". Eb. ben leírja, hogy milyen hősiesen harcoltak a jugoszláv partizánok a hitlerista megszállók ellen, amely azonban a hősiesség ellenére is, — éppen Tito és társainak árulása következtében feltétlenül katasztrófával végződött volna, ha a Szovjet Hadsereg nem mér döntő csapást a német megszállókra. Malcev regénye helyesen világítja meg a tragikus jugoszláviai események lényegét és érveimét. Haraggal és bánattal telik meg az ember szive, amikor elolvassa, ho. gyan gyilkolták meg a titóisták az olyan rettenthetetlen hősöket, mint Bucsetint és Zagorjanovot, vagy Rankovics parancsára hogyan lőtték agyon a kél hős morrtenegroit, Turicset és Podkazaracot, A regény realisztikusan ábrázolja az áruló bandát, akik azt akar. ták, hogy Jugoszlávia az új megszállók, az amerikaiak és angolok karmába kerüljön, hogy Jugoszlávia elsaakadjon a béke, „ demokrácia és szocializmus táborától és a Szovjetunió elleni agresszió felvonulási területévé változzon. IVézzünk néhány tényt és adatot Titúról és társairól. Az író az adatokat a jugoszláviai angol-amerikai katonai misszió munkatársának jegyzetei alapján közli. Különösen jó Tito jellemzése. Tito egy horvát kulák fia, majd az osztrák hadsereg tisztje. Résztvert az első világháborúban, de megszökött, hogy bőrét mentse. Egy ideig Nyugat-Szibériában élt, ahol egy kulák gőzmalmosnál dolgozott, mint mechanikus. Moszkvában Tito szoros összeköttetésben volt a trockistákkal. elsősorban Kun Bélával. Az ő segítségével alapozta meg karrieijét és tért vissza. Ju. goszláviába. Elárulta * Spanyolországba induló jugoszláv önkénteseket. Demagóg, hiú ember, szereti a pompát, az aranyat, a drágasd. gokat •.. Nézzük meg Milovan Gyilaszt, aki egy csendórkapitány fia. Már egyetemi hallgató korában a jugoszláv rendőrséget szolgálta. Rankovicst, 1935-tól kezdve van kapcsolatban a rendőrséggel- Különböző álneveket visel- Jugoszlávia egykori diktátorának, Zsitkovicsnak mint rendőr-provokátor segített abban, hogy kiírthasson körülbelül száz partizánvezért, közöttük a Központi Bizottság titkárát. Juro Jakovicsot, 1941 nyarán, a Gestapo segítségével megszökött a rabkórházból... Kardelj is a legszorosabb kapcsolatban állt a Gestapoval. A Gestapo tagjai az ö segítségével pusztították el a három partizán hadi. szállást Szlovéniában... 'J'udjuk. hogy a belgrádi kémbanda gyalázatos ötlete, sajnos megvalósult. Jugoszlávia népei most Tito-Rankovics terrorista „kormányának" véres igája alatt nyyögnek, A jugoszláv népet azonban némi tudták megtörni. A nép körében nő az ellenállás fenyegető ereje. Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozó parasztsága hű maradt a marxizmus-leninizmus nagy hagyatékához, a népek közötti barátsághoz Testvéri odaadással és szeretettel ragaszkodnak feiszabaditóikho.'J. a szovjet néphez. Jugoszlávia do'. gozói törhetetlen hittel ejtik ki az egész emberiség vezérének —. a nagy Sztálinnak nevétA varsói katonai bíróság 5 amerikai szolgálatban álló kémet ítélt halálra Varsó (MTI). A varsói körzeti kstonai bíróság Tadeuee Glucnow*ki, Waclaw Korwel, Eugentas Fatkus, Edward D-ugasz és Rtezard Kucubski amerikai szolgálatban álló kémek bűnperét tárgyalta- A vádirat 6zerint a vádlottak különböző időpontokban szöktek ki Lengyelországból nyugatra, ahol 1 az Amerikai Kémszervezet szolgálatába léptek és ahol diverzióa kiképzésben részesültek. Hamis útlevé'-lel és pénzzel ellátva tértek vissza Lengyelországba, hogy itt felderítő és diverziós tevékenységet folytassanak. A bíróság mind az öt vádlottat paláira ítélte.