Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR 10. 3 A határozati javaslat szerzőinek igazi célja a Biztonsági Tanács megbénítása Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságában r Párizs (VASZSZ). Vieinszklj elv­társ az úgynevezett „kollektív in­tézkedések" kérdésével kapcscr lrlbsn elmondott beszéde bevezeté­sébe-; megállapította, hogy a vita erpitményekénit rá kell mutálni fiira: egész sor küldöttség agarló áHásponíra helyezkedett azzal a javaslatttal szemben, me'yet 11 állam, az USA küldöttségévé! az é'en, terjesztett a Biztonsági Ta­nács elé. A küldöttségek soraiban uralkodó zavart bizonyították a határozattervezethez benyújtott módosító indítványok Is. Az a segítség pedig, amellyel a határozattervezet szerzői elfogad­ták ezeket a rnódcsíló indítványo­kat, jellemző volt arra a törekvé­sükre, hogy ezzel is mentsék hely­zetüket Visinszkij elvtárs megállapítottá, ftogy i SE úgynevezett kollektív Intéz­kedések kérdése az elfogadott módosító indítványok hatására j teljesen megbukott Ez azt jeleinti, hogy az USA-nak az a szándéka, hogy rákényszerít­se a közgyűlésre az úgynevezett „kollektív intézkedéseit' tervét, meghiusúlt, mert erélyes ellenállással találkozott nemcsak az arab és ázsiai or­szágok. hanem néhány latin­amerikai ország részéről Is, Visinszkij elvtárs ezután külön­leges figyelmet szentelt Feru kép­viselője felszólalásának, akinek szavai szerint a kollektív Intézke­dések bizottsága jelentései el­fogadásának „megvan a maga ve­szélye". A továbbiakban Visinszkij elv­társ Franciaország képviselőjének felszólalásával foglalkozott, aki egynéhány kollegájával együtt azt próbálta bizonyítani, hogy a „kollektív intézkedésekről" szóló javaslat nem mond ellent az alap­okmány elveinek. 6Őt Franciaor­szág képviselője azt ls állította, hogy az alapokmányban előfor­duló hézagok és hiányosságok pótlását célozza. Ezzel kapcsolatban VJsín6zklj elvtárs feltelte azt az efivi jelen­tőségű kérdést, hogy hogyan fe­lelhet meg az alapokmány szelle­mének az az intézkedés, amely a Biztonsági Tanács és a mellette működő katonai vezérkari bizott­ság hafáskörét az ENSZ közgyű­lésére és a vezérkari bizottság meg­kerülésére alakított „végrehajtó katonai szervre" aikarják ruházni. 1 -Vájjon nem vtlágos.e, hogy 1 ilyen szerv megalakításával és 1 a Biztonsági Tanács hatásköré­nek ráruházásáva! a Blztoisági ' Tanácsot egyszerűen levéltárba helyezik, megfosztják attól a 1 lehetőségtől, hogy cselekedjék és teljesítse az alanokmány ál. ta| ráruházott kötelezettséget?" <— kérdomte Visinszki] elvtárs, majd rámutatott, hogy a h'atározafl javaslat szerzőinek igazi célja a Biztonsági Tanács megbénítása. Olyan helyzetbe akarják hozni, hogy ne India betölteni hivatását, a fele'őssévet nedig az úg/tevezeti „véto"-ra hárítják. A továbbiakban Visinszkij elvtárs r-éldiáklcal bizonyította, hoov a ha­tározsttervezet szerzői közül igen sokan lelkei híved az egyhangúság elvének akkor, ha az atlanti szerző­dés. vagy más. nekik kedves alka. lomból van erről szó. Idézte Dulles 1950-ben megielent könwéből azo­kat a részleteket, ahol Dulles kije. lenti: „Mindeddig úgv történt.hogy a Biztonsági Tanácsban a többség barátságos volt rz USA iránt, te­hát érdekeink védelmére nem voll szükségünk vétónkra. De lehet, hogy ez nem lesz mindig így és hft nem így lesz, természetesen az USA rendelkezni szerelne a vétóval". Ezután Visinszkii elvtárs p ha. íározat támogatóinak azzal a törek­vésével foglalkozott, hogv az Egye­sült Nemzetek Szervező-lének alan­okmányát megkerüli ék anélkül, hogy magát rz alapokmányt meg­változtatnák. Erre pedig az alap­okmány maga módot nyújt. Ezzel a lehetőséggel azonban nem akarnék élni. Inkább me­chan'kus többségük fe!ha=zná'á­sával megkerii"k az alapok­mányt. á törvényes szervekkel párhuzamos és konkuráló jogtalan szervek lé­tesítésével és ezekre a jogtalan szer­vekre ruházzák más, törvényes szervek hatásköréi. Több, a Szovjetuniót rágalmazó felszólalással kapcsolatban Visin­szkij elvtárs a következőket! jelen­es*® kfc »" V!~hjS9..­Haszontalannak tartom az időt arra fecsérelni, hogy ezekkel az urakkal polemizáljak. Ezek az urak azt gondolják, hogyha „Amerika Hangja" különböző ostobaságait ismélelgelik, ezzel már el Is végezték a feladatot A továbbiakban Visinszkij elv­társ azit a harcot vázolta, amelyet a Szovjetunió küldöttsége Lilvinov elvtárs vezetésével folvt ílott a népszövetségben. Emlékeztelett azokra a javaslatokra, amelyeket a Szovjetunió terjesztett eiö a kol­lektív biztonság megszilárdítására, s amely javaslatokat a népszö­vetség irattáraiban elástak. „Vájjon nem köztudomású mind ez? Vájjon nem Í6meTetés-e, hogy lektív ellenállásról?... és pedip ezért mondtak le, mert ez elv akadályozta őket akkori „éj poli­tikájuk" folytatásában a néme agresszió megbékitése, a hitlerista agressziónak tett engedmények po l'tikájának folytatásában. Nem akartak lemondani erről a hibás és a békére vesző'-yes politikájuk ról, arra törekedtek, hogy agresszív támadást előkészítő hitleristá­kat a Szovjetunió ellen ugrasz, szák. és annak a volt szenátornak — aki kijelentette: ,,Ha azt látjuk hcigy Németország nyer, ekkor Né­metországot kell segítenünk, hadc pusztítsák egymást minél jobban". Ezek a valódi történelmi tények Anglia és Franciaország és a nép- ' amelyeket azonban a történelem­szövetség akkori vezetői lemond- hamisítók előszeretettel elhallgat­tak a német agresszió elleni kol- nak — mondotta Visinszkij elvtárs A szövetségi kormány indítványa ellentmond a jognak és törvénynek A Német Kommunista Párt válasza a bonni kormány betiltási indítványára Bonn '(.ADN). Max Reimann elv­társ, a Német Kommunista Párt el. nöke, kedden német és külföldi új­ságírók előtt tartott sajtóértekezle­ten ismertette a párt írásbeli vála­szát az Adenauer-korm árnynak a Német Kommunista Párt betiltására vonatkozó indítványára. A 67 olda­las válaszban követelik, hogy az al­kotmányjogi bíróság a bonni kor. mány indítványát, mim<t indokolat­lant, utasítsa el és ebben az ügy­ben ne folytasson le tárgyalást. A részletes indokolásban bebi­zonyítják, hogy a szövetségi kormány indítványa ellentmond a jognak és a törvénynek Max Reimann elvtárs a sajló je­lenlévő képviselőinek bejelentette, hogy a Német Kommunista Párt a bonni kormány egyre ismétlődő al. kolmányellenes lépései miatt a maga részéről megfelelő időben az alkotmányjogi bíróságnál vádat fog emelni. . Ezután rátéri a bonni kormány vádiratánál; arra a „vádjára", hogy a Német Kommunista Párt a „bei­német agresszió hordozója" lett. Ez a megállapítás egy, a német jogban teljesen ismeretlen fogalomra tá­maszkodik — állapította meg Max Reimann. Ezt az atlanti egyezményből vették át és először az amerl. kalak használták, hogy ürü­gyet találjanak más országok ügyeibe való beavatkozásra. Reimann elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy a Német Kommu­nista Pártnak a bonni kormány be. tiltó indítványára kidolgozott vá­laszirata hangsúlyozza: a bonni kormánynak a Német Kommurisla Párt betiltására irányuló kísérlete annak az amerikai tervnek része, amely Nyugat-Németországot az at­lanti hatalmak agresszív háborús arcvonalának felvonulási támasz­pontjává akarja változtalni és a nyugatnémet ifjúságot ágyú­töltelékként kívánja az ameri­kai főparancsnokság rendelke. zésére bocsátani. Jellemző, hogy akkor, amikor a német nép többsége öasznémet ta­nácskozást és össznémei nemzet­gyűlési választásokat követel, az Adenauer-kormány a Német Kom­munista Párt betiltását indítvá­nyozza. A Német Kommunista Párt be­tiltására irányuló indítvány egyút­tal csapást akar mérni az össznémei szabad választások megtartására is. A többi között részletesen foglal, kőzik a Német Kommunista Párt válaszirata a demokratikus rend fo­galmával és leszögezi, hogy a német demokratikus alkotmánynak az alábbi négy fő feltételen kell nyu­godnia: t,r 1. Németország teljes leszerelése és demilitarizálása. 2. annak biztosítása, hogy náci, vagy militarista szervezetek semmi­képpen sem éledhetnek újjá, 3. Kartellek, szindikátusok, trösz­tök és más monopolista szövetkeze, sek megsemmisítése a gyakorlatilag lehető legrövidebb idő alatt, 4. Németország minden részében engedélyezni és támogatni kell az olyan demokratikus politikai párto­kat, amelyeknek céljai ezeknek a demokratikus a lap fel lé telelőnek megfelelnek és az i'lyen pártok te­vékenységét nem szabad korlátozni. Hogyan készüljünk a termelőszövetkezetek és gépállomások megyei tanácskozására? A termelőszövetkezetek és gép. állomásol; élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása nem csak egyszerűen felmerle a végzett évi munkát, hanem élesen tárta fel azokat a hiányosságokat, amelyek gátolták az eló'ző évben a termelőszövetkezetek és gép­állomások eredményeinek állandó növelését- Az országos tanács­kozáson felszólaló küldöttek jó eredményeik ismertetése melleit elmondották, hogy milyen hibá. kat követtek el. és milyen Intéz­kedések meghozatalát kívánják, amelyek végrehaj lása megköny­nyí'i és eredményesebbé teszi a további munkánkat. A tanácskozáson elhangzott be­számoló, Rákosi elvtárs felszóla­lása és az ezt követő felszólalá­sok megszabták, milyen intézke. dések szükségesek termelőszövet­kezeteink és gépállomásaink meg­szilárdítása, további fejlesztése érdekében. Ilyen tennivalók első. sorban a munkafegyelem megszi­lárdítása mind a tszcskben, mind a gépállomásokon; a traktorveze­tők beszervezése a termelőcso. portokba és viszont; a legjobb dolgozó Iszcs-tagok traktorveze­tőliké való képzése; a termelő, szövetkezeti csoportokban a mun­kafegyelem megszilárdításán túl a közös állatienyészet fejlesz­tése; új agrotechnikai eljárások alkalmazása; a kötelezően előír! munkaegységek megszerzése, s<b. Ezek mind olyan feladatok, ame. lyeknek elhanyagolása szinte le. hefet'enné teszik a termelőszövet­kezelek és gépállomások fejlődé­sét, megerősítését. Az országos tanácskozás után kerül sor n megyei (anácskozá­sokra. A mi megyénkben. Cson­grád megyében a megyei lanács. kozást még ebben q hónapban, január 27-én megtartják Erre az értekezletre tettekkel kell felké­szülni Már arról kell beszámolni ezen a megyei értekezleten: ho­gyan valósítjuk meg az országos tanácskozáson résztvevő lerme'ő­szövetkezeti és gépállomási dol­gozók javaslatait, a határozató, kat; arról kell beszélnünk, hogy milyen helyi határozatokat hoz­tak a gépállomások, a fermelő­csoporfok a munkafegyelem meg­szilárdításáért és ezen a téren már milyen eredmények mutat­koznak; arról kell szólni, hogy a tcrmelőcsoportok a közeljövőben elkészítendő üzemterveket hogyan készítik el, gondolva a helyes munkaszervezésre, a termelőcso. pori állatállományának fejleszté­sére- Az országos tánáeskpzás ha­tározatainak egyrészét már » megyei tanácskozás napján végre kell hajtani és a határozatok többi részének végrehajtásáért i« meg keli kezdeni a munkát. A megyei tanácskozáson, * megyei küldöttek részletesen tár­gyalják meg az országos tanács­kozás határozatait. De a fő fel­adat az lesz, hogy azt vitassák meg: hogyan lehet a leggyümöl. csözőbben megvalósítani or. szágos határozatokat megyénk területén, amelyeknek végrehaj­tását már meg Is kezddik. A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról Az új esztendő első hetében to­vább emelkedett azoknak, a közsé­geknek a száma, amelyek már egész évi begyűjtési tervüket teljesítették. A tanácsok a jól teljesítő dolgozó parasztok kívánságára egyre hatá. rozottabba.n lépnek fel a hátralé­kosokkal szemben és alkalmazzák velük szemben a törvény szigorát. Akadnak azonban olyan 'tanácsok, amelyek elnézőek, elhanyagolják a nyilvántartások naprakész állapotba hozását és nem lépnek fel kemé­nyen a hátralékosokkal szemben. Ezeknek a tanácsoknak is sürgősen fel kell számoiTiiok a lazaságot és cl kell érniök, hogy — követve a példamutató kőzségekc't — begyűj­tési tervüket mielőbb teljesítsék. A gabonabegyüjtési versenyben a megyék rangsora a következő: 1. Békés, 2. Szolnok, 3. Haldű, 4. Csongrád, 5. Pest, 6. Bács.Kiskun, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsód, 10. Nógrád, tá Tolna, 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 13. Szabolcs, 16. Győr, 17. Veszprém, 18. Komárom, 19. Somogy, A hukoricabegyüi lésben változatlanul Békés megye tartja az első helyet, 1. Békés, 2. Baranya, 3. Fejér, 4." Pest, 5. Veszprém, 6. Vas, 7. Haldú, 8. Somogy, 9. Tolna, 10. Csongrád, 11. Bács-Kiskun, 12. Heves, 13. Szabolcs, 14. Komárom, 15. Zala, 16. Győr. 17. Borsód, 18. Szolnok, 19. Nógrád. A» élőállat begyűjtése az elmúlt napokban a legtöbb me. gyében javult. Vannak azonban ítéletek a munkafegyelem megsértése miatt A budapesti államügyészség a munkafegyelem eúlyos megsér­tése miatt január 9-én négv vád­lottat állított a budapesti központi járásbíróság elé. A bíróság edó állítottak közül Kelemen István, a Vegyipari Gép­és a Radiátorgyár segédmunkása, 1951. júniusában önkényesen el­hagyta az 5. 6z. Autójavító Vál­lalatot, majd rövid ideig Sztálin­városban dolgozott és onnét no­vemberben ugyancsak hozzájárulás nélkül kilépett. November 23- óta dolgozik jelenlegi munkane vén és ezalatt 13 munkanapot igazolatla­nul mulasztott. A bíróság Ke'cmen Istvánt 5 havi javító-nevelő munkára ílélte, 25 6zázalékkai csökkentett munkabér mellett. Nagy Mihály, ugyancsak' a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár segédmunkása, november 2. öle összesen tíz napig munkahelyéről igazolatlanul távol volt. A bíróság Nagy Mihályt négy hónapi javító­nevelő munkára ítélte 20 százalék­kal csökkentett bér melleit M:kka Ambrus, a Cementáruipari Vállalatinál volt alkalmazva mint segédmunkás és az utolsó két hó­napban hat napot igazolatlanul mulasztott Mártom László ugyan­csak a Cementáruipari Vállalat segédmunkása november 26. óta összesen 11 munkanapod mu'asz­tott igazolatlanul. A bíróság neve­zetteket fejenként négy-négy hó­napi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy Márton László munka­bérét erre az időre 25 százalékkal, Makka Ambrus munkabérét pedig 20 százalékkal kell csökkenteni. A javító nevelő munkának g törvényben meghatározott szabá­lyai szerint, ha a javító-nevelő munkára kötelezett továbbra is megsérti a munk'afeigyVmet, a bíróság az ügyészség indítványára a javító-nevelő munka hálralévö iré6zét börtönbüntetésre viltoztat­• hatja át. Reméljük, hogy a munka/egyelem lazít ói az új tervévben megfogadják Rákosi elvtárs szavait lök állalbeadási kötelezettségüket határidőre pontosan teljesítsék. A hátralékosokkal szemben pedig al. kalmazzák az 5, illetve 10 Százaié­kosi felemelést és a bírságok kive. tését. A hlzollsertés.begyűjtésben Bor. sód megye jár az élen. Második Komárom, harmadik Haldú, negye­dik Békés, ötödik Csongrád, hato­dik Szabolcs megye. Lemaradtak a hízottsertés-begyüjtésben Szolnok és Győr megye. A vágómarha-begyűjtésben élen­jár Győr megye, második Somogy, 3. Veszprém, 4. Zala, 5. Komárom, 6. Borsód. Lemaradtak Szabolcs és Csongrád megye. A xsírbegyüjtésben Pest megye érte el a legjobb ered. ményt: 95.28 százalékkal halad az élen. 2. Békés 93.22, 3. Somogy 93.2 százalékos teljesítésével. Legrosszabb a zsírbegyiij'iésben Bács.Kiskun 83.92 százalékos eredményével. A baromfibegyültéa rangtora t 1. Szolnok, 2. Vas, 3. Pest, 4. Ko­márom, 5. Békés, 6. Zala, 7. Tolna, 8, Csongrád, 9. Győr, 10. Nógrád, 11. Baranya, 12. Heves, 13. Vesz. prém, 14. Haidú, 15. Borsód, 16. Somogy, 17. Bács.Kiskun, 18. Fe­lér, 19. Szabolcs. A tojásbegyüftéa rangsora t 1. Vas, 2. Baranya, 3. Győr, 4. Zala, 5. Somogy, 6. Tolna, 7. Haj­dú, 8. Komárom, 9. Bács.Kiskun, 10. Pest. 11. Nógrád, 12. Heves, 13. Szeged állomás dolgozói 1951. évi tervüket 122 százalékos ered. ménnyel fejezték be, sőt jó mun­kájuk eredményeként egyízben az élüzem csillagot is elnyerték. De a szép eredmények mellett rá kell mutatni a hiányosságokra is, mivel a 122 százalékos tervtoljesí­tés ellenére az egyes részletterve­ket nem hajtották végre 100 száza, lékosan- így például az utazási se­bességet csak 98 százalékban tud. ták teljesíteni. Ennek főoka volt a munkafegyelem terén előforduló la­zaságok, az elkésések és a szolgá­latra való nem jelentkezések. ördögh Imre fökaiauz a vonat­kísérő szolgálatnál dolgozik. De­cemberben például kétszer négy na. pig maradt távol a szolgálattól. Az ilyen esetek, mint ördögh elvtársé, okozták, hogy tervteljesítés terén lemaradt a vonatkísérő szolgálat. Reméljük, hogy ördögh elvtárs és a többi dolgozók, akik a műit évben lazították a munkafegyelmet, az 1952.es tervévben megfogadják Rákosi elvtárs útmutatásait és min­den erejükkel a munkafegyelem megszilárdítására törekednek, mert csak így tudjuk a döntő fontossági! harmadik tervévet sikeresen, idő előtt befejezni. Földvári Lajos üzemi tudósító Nem lehetek eléggé hálás a nagy Szovjetuniónak és Pártunknak ezért a nagy kitüntetésért Zeke Mihály volt bordányl levelezőnk Néphadseregünk tisztje lett olyan megyék, amelyekben lanyhu- Borsód, 14. Szabolcs, 15. Csongrád, lás tapasztalható. A tanácsok, ezek- 16. Veszprém, 18. Szolnok, 18. Fe­fee» is etkeőrizzák, hogy, a terme-, «jér, 19, Békés. , Nem mulaszthatom el, hogy fel ne keres­sem e pár sorral a Viharsarok szerkesz. tőséget és ne írjak megváltozott munka­beosztásomról, éle­temről. Engem a Párl, a dolgozó nép elkül­dött tartalékos tiszti iskolára, hogy elsajá. tilsam a sztálini ha. ditudományl. Az isko. Ián igyekeztem a leg­jobb tudásom szerint tanulni, hogy így há­láljam meg a Párt és a. dolgozó nép bizal­mát, amely megadta a lehetőséget nekem, aki a múltban elnyo­mott, szegény ember gyermeke voltam, hogy Néphadsere­günk tisztje lehessek Soha nem hittem volna, hogy a felsza­badulás után segéd­jegyzö majd a köz­ségi tanács elnökhe­lyettese, most pedig katonatiszt legyen be­lőlem. És sok-sok tiszt elvtársammal együtt nem lehelünk elég hálásak a nagy Szovjetuniónak és Pártunknak ezért a Jcitüntetésért. Mielőtt katona let. lem — mint a Vihar­sarok levelezője — az élenjáró dolgozókról írtam, de írtam a le­leplezett Iculákokról, a falu szabolálóiról is. Most a mi becsüle­tes, fiatal harcos elv­társainkról írok. — Í'ÓSZ'ÍOÍ, József, Kerm kei József honvéd elvtársak példaképül járnak előttünk úgy a katonai, mint a politi­kai kiképzésben. Jól dolgozik a DlSZ-szer­vezet. Gál József tize. des elvtárs úgy a fia­talok felvilágosító munkájában, mint az egység kiképzésében végez jó munkát. A hozzá beosztott elv­társakkal gondosan foglalkozik. Számos újonc elvtársunk is bebizonyította a ki. képzés sor (in, hogy méltóan viselik Nép­hadseregünk egyenru­háját és annak meg­becsült tagjai. Elvtársi üdvözlettel: Zeke Miliáty hadnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents