Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

V MA TART BESZÁMOLÓT SZEGEDEN PAPP SÁNDOR ELVTÁRS, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKE MEG KELL JAVÍTANI * PETŐFI IPAROS TANULÓOTTHONBAN A DISZ-OKTATAST AZ MDP CSONGRADMEGYE! PARTB I ZOT1S AGA N A K L APJA VIII. ÉVF. 6. SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1952. JANUÁR 9. Százszázalékosan teljesítsük a napi tervet Ötéves tervünk harmadik észten, (tejének elején büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt évben megtett Útra. „Hazánk — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs az elmúlt évről a Központi Vezetőség november 30-i iiiésén — mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik." S hogy Magyarország ipari ország lett, arról tanúskodnak az ország különböző részein felépült gyárai;, az új hidak, a Sztálin Vasmű és a November 7 Erőmű. Az elmúlt év­ben az ország vidéki városaiban Nyíregyházán, Debrecenben, Kis­kunfélegyházán, Jászberényben a gyárkémények egész sora emelke­dett. Kaposváron az új fonógyár­ban már termetnek a Szovjetunió­tól kapott gépek. A budapesti Bo. ráros-téri híd pesti része már a Duna közepe felett ível. Az erede­tileg előirányzott 51 milliárd fo. rintőt a Párt II. kongresszusának javastatára felemeltük 85 mii!iárdra. De az 1952.es tervek még na. , gyobb, még merészebb célokat tűz­nek ki dolgozó népünk elé. To­vább folytatjuk és kibővítjük a most folyó hatalmas építkezéseken. Üzembehetyezzük a Rákosi Mátyás Müvek új csőgyárát, a békéscsaba. szerszámgépgyárat, a diósgyőri nagyolvasztót és a szolnoki vegyi­műveket. Az új üzemek egész sora nő ki a földből ebben az évben. Felépül az esztergomi kazángyáf a nyíregyházi középmotorgyár, az újpesti kismotorgyár és a miskolci fa. és fémminta készítő üzem. A hazánkban meghonosodott gyapot feldolgozására korszerű gyapoteg. renáló üzemeket létesítünk és be. fejezzük Közép-Európa legkorsze­rűbb fonodájának, a kaposvári 50 ezer orsós fon ódájának az építke­zését. Fejlesztjük a kőbányai és a pécsi porcellángyárakat. Befejezik a mályi téglagyár és a sarka.), kendergyár építését. Uj rendelőin­tézeteket építünk Miskolcon, Szol. ttokon. Karcagon, kibővítjük a tata. bányai rendelőt. A kórházi ágyak számát ebben az évben 2 százalék­kal! emeljük, s így megközelítik majd az 54 ezret. Sztálinvárosban megkezdődik a 400 ágyas kórház építése. Tovább épül a miskoici műszaki és a veszprémi vegyipar: egyetem. Ezek az adatok azonban csak ré. Bzei árunak a hatalmas béketerv­nek, amelynek megvalósításához hozzákezdett dolgozó népünk. Ezek az építkezések is bizonyítják Rákosi elvtárs szavát, hogy „hazánk mező. gazdasági országból ipari országgá alakult és ez az iparosodás gyor­san folytatódik." Ezeknek a felada­toknak a végrehajtása dolgozó né­pünk mégnagyobb helytállását, mégnagyobb hősiességét követeli meg. Az 1952-es terveket csak úgy tudjuk végrehajtani, ha az elmúlt évben elkövetett hibákat azonnal kijavítjuk. Említsünk meg néhány adatot az 52.es terv feladatairól. Uj gyára­ink, épülő erőműveink és tovább fejlődő közlekedésünk 20-9 száza­lékkal több szenet várnak bányá­szainktól. Kohóinknak 27.3 száza­lékkal több nyersvasat kell adniok a feldolgozó üzemeknek. A kohá­szat és a gépgyártás az elmúlt két évben összesen 2006 szerszámgép, pel, 559 daruvai], 57 kemencével és 235 öntödei berendezéssel gazdago­dott. Ebben az évben a feladatok itt is megsokszorozódnak. A gép­gyártásnál; 66.7 százalékkal több lánctalpas traktort és 150 száza­lékkal több kombájnt kell adnia a fajúnak. Az 52-es terveknek új ezénkombájnokat, préselőgépeket. szénfúrógépet, kaparószalagot, vil­lamos bányaimozdonyokat kell jut­tatnia a bányászatnak. Tizenhárom új aknaüzem megnyitása és 2000 új dolgozó segíti majd a bányaipart a több szénért való küzdelemben. A fetadatok tehát nem kicsik. Az a jelző, hogy—ipari ország, köte­lességgel is jár. Az üzemekben ügy beszélnek az 1952-es évről, mint az ötéves terv döntő évéről. Az 1952-es tervek sokkal nagyob­bak az 1951-eshez viszonyítva, mint az elmúlt évi terv az 1950-es terv­hez viszonyítva- És mi ebben az évben is a megnagyobbodott fel. adatokat is teljesíteni, sőt túltelje­síteni akarjuk. Megvalósítható-e ez? Igen, meg A sikernek egy feltétele van: a napokra felbontott tervet minden­nap teljesíteni kell. Ha figyeljük lapjainkat, újfajta kezdeményezés látunk, üzemeink, brigádjaink és műszaki dolgozóink arra tesznek vábaiást, hogy a tervet minden nap teljesítik. A megye üzemei is meg­tanulhatták az elmúlt év példájábó . hogy az elveszett perceket nem tud. ták jóvátenni. Hányszor érte bírá­lat például a szegedi DÉMA Cipő­gyárat azért, mert évközben elfelej­tettek a dolgozók és vezetők harcolni aizért, hogy teljesítsék a tervet mán. den nap. A gyár vezelői az év vé­gén kezdtek el kapkodni, amikor hatalmas lemaradásnak néztek elé­be. Hasonló volt a helyzet az építő, ipar egyes üzemeinél is. Éppen ez­ért indult most el a szegedi üzemek­ben is a „Harc a napi terv túltel­jesításéárt"-mozgalotnt, mely máris jelentős eredményt vallhat miagáé. nak és megakadályozza, hogy egyes üzeimek a tervnegyedévtik végén éb­redjenek fel álmukból. Hatalmas feladat hárul a« 1952­es terv végrehajtása közben a mű. szaki dolgozókra, a művezetőkre a mérnökökre. Nekik kell biztosi tani a napi tervnek a teljesítéséhez és túlteljesítéséhez az anyagot. A munkaverseny szervezőinek pedig azokra a területekre kell irányít a. niuk a figyelmet, ahol lemaradás van a napi terv teljesítésében. Jegyinák elvtárs a megyei pártér. tekezleten erre felhívta üzemeink figyelmét. A most folyó termelési értekezleteken arról ie beszőjenek az üzemek, hogy melyik üzemrész­nél, melyik gépnél kell megjavítani a munkát abból a szempontbó'­hogy a tervet mindennap teljesít­sék. Nem vé'ellenül követeli meg szigorúan a népgazdaságunk a nap tervek pontos teljesítését. A ja. nuárban tervbevett traktornak már áprilisban az ország valamenny gépállomásán ott kell lennie. Tég­lagyáraink mindennapi téglagyár­tásától függ az építőipar teljesí­tése is. Az egyik üzem lemaradása lemaradást okoz a többi üzemnek. Némely üzem az elmúlt évben b anyaghiánnyal küzdött éppen az­ért, mert egy másik üzem rosszul teljesítette a tervet. Ezért fontos tehát az 1952-es napi tervek 100 százalékos teljesítése. Azonban vigyáznunk kell arra, hogy a napi tervek teljesítésénél ne adjuk fel a harcot az anyagtakaró. kosság terén, amely az 1952-er­tervben még fontosabb feladat. Az 1952.es év 42 milliárdos beruházá­sának felét nyersanyagra fordítjuk. Ha ennek a nyersanyagnak 1 száza­lékát is megtakarítjuk, akkor 21 ezer forint terven felüli beruházás­fal erősítjük népgazdaságunkat Hibák vannak a gépek kihasználása körül is. Csupán a kocsiforduló fél nappal való csökkentésével évi 156 millió forint megtakarítás érhető eb A munkafegyelem megiazulása óriási összegeket vont el népgaz­daságunktól. dolgozó népünktől a7 rlmuh évben. A MÁVAG mozdony­gyárában november hónapban 2096 munkanap esett ki a termelésbő' igazo'atlan hiányzások miatt. Há. romszázhuszonhét ezer tonna szén tői fosztották meg népgazdaságun­kat az igazolatlanul hiányzó bányá­szok. Tehát ,.a munkafegyelem 'a. zasága jelenleg egyik legnaeyobv fékünk. Minél előbb teremtünk e téren rendet, a^nál erősebb lesz további fejlődésünk" — mondott? Rákosi elvtárs november 30-i be­szédében. A tervek napi 100 százaiékos tel­jesítése azt jelenti, hogy a terv többi pontjait is be ke'l tartan Az 1952-es tervek végrehaitásábar tehát szigorúan meg kpl| követeim a tervfegyeleim betartását. Nem­csak a terme'ési tervet kei] tet.tófí. teni. hanem ?z anyngiakarókoss­öp.költr4gc?ekkentési tervet is vég?'" keh bpifani. Ezt követeti meg a most már ipaTi ors-zággá alakult népgazdaság további megerősödése. NAPONTA TÚLTELJESÍTIK A TERVET A SZEGEDI ÜZEMEK DOLGOZÓI A szegedi üzemek dolgozói vala­mennyien csatlakozlak bányászu­nk felhívásához „Harco'junk a mindennapi terv túlteljesítéséért'. ázokban az üzemekben, ahol a inuk évben élenjártak a termelés­ben, igyekeznek ezt a helyet most ÍS megtartani, sót még jobuan élre iörni. A mult év uloLó negyedévi k értékelésénél a „minisztertanács vandcxzászlajáárt folyó versenyben, az Ujszegedi Kemderszövőgyar xe­rült az első helyre. Ez a kiérté­kelés a kendergyár dolgozóinak munkájához újabb lendületet adott Az eredmény meglátszik már z új tervév párnapos kiéttékeié­rénél is. Az Uj'szegedi Kenderszövőgyár dolgozói janiuár 2-án 101 száza­lékra, 3-án 101.4 százalékra, 1-én 1019 százalékra. 5-én 1U2.1 százalékra teljesítették terv­előirányzatukat. Ezeknek az ered­ményeknek elérésében nagy sze­.epe van az üzemi párlszerveze­cknek és ezen belül a jó népne­velő munkának. A népnevelők rendszeresen látogatják a dolgo­zókat, elbeszélgetnek velük a ter­meiésíi eredmények növekedésének jelentőségéről, a muniafegyeiem fon osságárói és a feszült nemztl­. özi helyzetről. Megértetik a dol­gozókkal, hogy a fegyelmezetlen, kósönjáró dolgozók az ellenség ialmára hajtják a vizet A dol­gozók ezt megértik és ma már oit tartanak az Ujszegedi Kender­szövőgyárban, hogy egyáltalán n'ncs későnjáró, vagy igazolatlanul hiányzó dolgozó. A dolgozók elé a népnevelők példaképül íllítjáK _ a legjobb terme-éri eredményt elérő ^ a legfegyelmezeitebb dolgozó­kat. A szövő üzemrészben Horváth Pélemé és Heiszik Ferencné 180— 180 százalékos termelésével mulat példát dolgozó társainak. A cérnázó íegjebb dolgozója Tóth Piroska 140 ízázalékkal áll példaként társa: előtt. Nem maradnak el a gépmű­hely dolgozói sem. Szívós István vasesztergályos 143 százalékos eredményével az üzem legjobb esz­tergályosa. A Szegedi Szalámigyár dolgozói is elsőnek csatlakoztak a niapi tervek túl teljesítésééit indult nemes versenyhez. Egyes brigádok kiemelkedő eredményeket értek el. Ilyenek például a boncoló brigádok, amelyeknek átlagteljesítménye 130 százalek. Az anyagmozgatás terüle­tén Nyári János elvtárs átlag 200 százalékon felül teljesíti tervét. _ A kötő üzemrész napi tervét állandóan 106 százalékra teljesíti. A hentes üzemrész 125 százalékra, a finom­vágó brigád 112 százalékra telje­síti tervét. A boncoló üzemrészből Apró Mihály 202 százalékra. Forgó Béla sztahanovista boncoló 212 szá­zalékra teljesíti napi tervét. Nemcsak a stzaikmunkás dolgozók teljesítik ilyen szépen tervelőirány­zatukat, hanem az áliképzösök is. Papp Ferenc mu/rtkamódszerátadó vállalta, hogy az 1952-es év első napjától a hozzá beosztott áliképző­sök 100 százalékos termelést érnék el. Vállalását teljesítette: Barta Martonné, Lele Ilona, Molnár An­tal és ifj. Szobosalai Mihály átkép­zésük elérték a 100 százalékot. A Szegedi Ládagyár dolgozód a mult évi tervüket noviem. i ber 17-én fejeztél; be. A verseny azonban nem zárult te az eredmény elérése után. A dolgozód; januárban még fokozottabb lelkesedéssel látlak neki a feladatod; megoldásának. Az első napokban kapcsolódlak be a „versenyben a napi terv túlteljesí­téséérf-mazgalomba. Az eredmény megmutatkozik már az eddigi ter­melésben is. Naponta születnek jobb és jobb teljealiímények, melyek se­gítik a Ládagyár dolgozóit tervük időelőtti teljesítésében. A brigádok közötti versenyszellem fokozása nagyban hozzájárul a feladatok si­keres megoldásához. A jó szervezés, a munkafegyelem megszilárdítása, a gépek kihasználása mind segiti a Ládagyár dolgozóit a napi terv túl. teljesítésében. A versenyben élen­járnak: Kovács Imre, Tóth Ferenc, Morvái Antal és Szabó Ferenc, akik állandóan 150 százalékot érnek el. Ezeket a dolgozókat az egész üzem megbecsüli. A Szegedi Vasöntöde „C" üzem dolgozói követve a Dióa. győri öntödék dolgozóit, szintén bekapcsolódtak a „harcban a napi terv túlteljesítéséért'' mozgalomba. Amíg december hónapban az üzem 101.5 százalékra teljesítette tervét, addig most a mai napig, a mozga­lom elindítása óta már 110 száza­lóknál tartanak. Nem is csoda, hi­szen olyan öntők dolgoznak itt, mint Sebők Sándor, aki átlagban 237 százalékra teljesíti tervét, vagy Farkas Ferenc, 222 százalékos át. Iagteljesítményt ér ed. Sorolhat, nőnk sokáig azoknak a dolgozók­nak a neveit, akik állandóan 100 százalékon felül termelnek, mert nincs az egész üzemben egyetle;l 100 százalékon alul termelő dol­gozó sem. * Hasonlóan az ország többi üze­meihez, a szegedi gyárakban is si­keresen teljesítik túl dolgozóink a napi terveket. Szükséges azonban, hogy ez a mozgalom ne csak sza). malángszerű „kampány" legyen, hanem szocializmusunk építésének állandó emelője. Ennek szellemében végezzék felvilágosító munkájukat naponta a népnevelők és segítsék a dolgozókat munkájukban az ira­mék vezetői. A Francia Kommunista Párt Franciaország érdekében egységes cselekvésre hívja fel a trancia dolgozókat Párizs. (MTI.) A Francia Kom­munista Párt a kormányválság al­kalmából nyilatkozatot adott ki. „A nemzetgyűlés elé terjesztett örvényjavaslatok célja az volt, hogy a már amúgyis igénybevett adófizetők helyzetének súlyosbítása, val támogassák a kormány háborús politikáját — állapítja meg a nyi­latkozat, majd leszögezi: A Pleven-kormány bukása a dolgozók egységakciójának és a nemzeti tiltakozó mozgalom­nak a sikerét jelenti. Most meg kell hiúsítani azokat aiz erőfeszítéseket, amelyeket az ame­rikai imperialisták és a zsoldjukban álló politikusok fognak kifejteni, hogy a válságot nemzetellenes mes. terkedéseik folyteíása szempontja, bői kedvezően oldják meg. Olyan kormányról álmodoznak — folytatódik a nyilatkozat — amely­ben gaulleistia miniszterek is részt­vennének. Ezzel egyrészt azt akar. iák elérni, hogy fstsisztajcllegű in­tézkedésekkel megkíséreljél; letörni a nép ellenállását, másrészt, hogy előkészítsék a talajt De Gaulledik­átorjelölt számára. Ha ez a megol­dás megvalósíthatatlannak fog bizo. nyúlni számukra, akkor a szocia­lista vezelőket vonják be a kor­nányba, hogy illúziókat ébresszenek a tömegekben és elfordítsák azok gyrészét a reakció és a háborús nolitika elleni harctól. A Francia Kommunista Párt, amely a közvélemény óriási többségének akaratát fejezi ki, cselekvési egységre hív fel egy o'yan politika érdekében, amely magában foglalja mindazon szerződések felmondását, . ame­lyek Franciaország függetlensé­gét áruba bocsátják, a Marshall-tervét, az atlanti szer­ződését, a Schuman-tervét és az izekkel kapcsolatos függelékeket. A Francia Kommunista Párt Franciaország érdekében egységes cselekvésre hívja fel a francia dol­gozókat. kommunistákat, szocialis­tákat és katolikusokat. A párt felszólítja a franciá­kat, hogy véleményre, vallási és társadalmi hovatartozásra való Tekintet nélkül egyesüljenek s vigyék győzelemre azt a poli­tikát, amely megfelel a köztár­saság érdekelnek. Olyan békekormány megalakulását kell kiharcolni, amely csak fran. ciáktól kapja az utasításokat — fe. jeződik be a Francia Kommunista Párt nyilatkozata. A dolgozó tömegek nyomására megbukott a francia kormány Párizs (MTI). A francia nem­zetgyűlés hétfő délutáni ülésén 341 szavazattal 243 ellenében megta­gadta a bizalmat a Pleven-kormány. tói. A kornvány-tervezte pénzügyi in­tézkedésekkel és úgyr.evezétt keret, törvényekkel szemben megnyilvá­nuló népi ellenállás hétfőn már annyira erős volt. hogy a jobbol­dali Szocialista Párt vezetősége nem mert a kormánnyal szemben az egy­szerű tartózkodás álláspontjára he. lyezkedni, amint ezt a muít csütör­tökön tette. A Pleven-kormányt a dolgozó tömegek nyomása buktatta meg. Az Államvasutak és a Társadalom­biztosító deficitjének a kerettörvé. nyekkel tervezett ..eltüntetése'", a tervbevett tömeges elbocsátások el. len a munkásosztály teljes egység­ben tiltakozott. A délután folyamán több mint 100 vasutasküldöttség kereste fel a nemzetgyűlést, liogy át­adja a képviselőknek a külön, böző vasutasszervezetek petí­cióit és határozatait. A nemzetgyűlés hétfő délutáni ülésén Midol képviselő, vasutas dol­gozó, a Kommunista Párt szónoka hangsúlyozta: A tervbevett „keret­törvényeket" semmiféle takarékos, sági szempont nem igazolja és lé­nyegük a vasutasok tömeges elbo­csátását jelenj Linet kommunista képviselő cmlé. keztetett arra, hogy az úgynevezett kerettörvényeket a nemzetgyűlésben az a Paul Reynaud támogatja a leg. lelkesebben, aki a háború előtt fel­számolta az 1936-ban kivívott szo­ciális eredményeket. Marcel Dávid, a jobboldali Szo­cialista Párt szónoka egyszerűen bejelentette a Párt vezetőségének határozatát, amely szerint a kor­mány ellen szavaznak és sajnálko­zását fejezte ki, amiért nem tehet nek másként. Pleven felhívta a kormánytöbb. séget, hogy szavazzon a kormányra. Kijelentette, azok a nehézségek, amelyekbe jelenleg ütközik, „lélek­tani természetűek". A kormányvál­ság — mint mondotta — a mai helyzetben rcmdkivül súlyos lenne. Ezután került eor a szavazásra, amelynek során a nemzetgyűlés megtagadta a bizalmat a Pleven kormánytól. A kormány 5 hónnap óta volt hiva­talban. A legutolsó hírek szerint Pleven és minisztertársai benyújtották le. mondásukat Auriol köztársasági el­nöknek. Az AFP jelentése szerint Vincer.t Auriol köztársasági elnök elfogadta a francia kormány lemondását és 20.00 órakor megkezdte tárgyalá­sait a kormány újjáalakítását ille­tőé®.

Next

/
Thumbnails
Contents