Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

SZERDA, 1052. JANJJÁR »., Levelezőink írják a megyei értekezletről Örömmel hallottam a levelezők védelméről szóló szavakat Örök élmény marad számomra a január hatodikán Hódmezövásair heiyen megtartott megyei levelező értekezlet, amelyen én ia részlvettem. Az értekezleten elhangzottakat hasznosan érvényesítem, majd további levelező munkámban. Ugy vélem, igen sok levelező elvtársam, velem együtt, nem igen ért a toll forgatásához és ez kissé visszariasztotta eddig a levelek írásától. Az értekezlet azonban új biztatást adott további munkánkhoz, hiszen ezu'.á.t Pártunk helyi lapjai levelező tanfolyamokat rendeznek. amelyeken elsajátíthattuk a levelezői munkahoz szük»éges írási alapkészséget. De örömmel és főleg nagy megnyugvással hallottam Rozsnyai Mihály e'vtáre beszámolójából B levelezők véde'méröl szóló szavakat. Hangsúlyozta Rozsnyni elvtárs, hogy a Párt, ha kell bírósági úton. de akár pártfegyelmi útján is megvédi levelezőit éís tudósttóit az üldözéstől. Ez minden levelező elvtára azámára még nagyobb bátorságot ad a bíráló cikkek írásához. Én is őrömmel elmondhatom, hegy eddig írt bíráló leveleim jó hatással voltak munkatársaimra és ezért még fokozottabban igyekszem rávilágítani a magam ez munkatárraim esetleges hiáayosöágp'r* Sztálin elvtárs egyik kő íyvébe" a követezőképpen foglalkozik P leve'ezö munka fontosságával: „A sajtó levelezőinek 7 munkája tudom, hogy göröngyös, de ez az őt felfelé visz és he ciór egy horizontális magasságba. ekol a nap mindenkire egyformán fog siltnl, akkor minden embei boldog és megelégedett lesz". Én is követni akarom Sztálin elvtárs útmutitását és azon leszek, hogv újabb s újabb elvtársak'VÍ kapcsoljak be a levelezői Eunkába, mert hiszen ha többen, leszünk, több eredményt és több hiányosságot vehetünk észre. Pogány László a ..Délmugyaro-szág" levelezőié Kommunista beeeületie1 tartsuk be a megyei levelező értekezleten tett ígéreteinket Lapunk, a Délmnjryarorszáft tegnapi száma már részletesen fog. laikozoft a csongrádinegyei levelezők első megyei értekezletével. Ezen az értekezleten ls bebizonyo. sodott, hogy az újság már azoké, akik írják, a munkásoké, dolgozó parasztoké, katonáké és a munkásosztályhoz hü értelmiségé. Ezen a konferencián — mint a tudósításból kitűnik — több mint 200 levelező jelent meg, p-reak a 9okszáz levelezőnek a képviseletében, akinek nem volt módjában ezen az igazán értékes konferencián megjelenni. Ott volt a konferencián a traktoros, a gépállomásvc. zető, a szővén kezeli elnök, a művezető, számos egyszerű tszcs-tag, de ott voltak a gyárak dolgozói, lakatosok, asztalosok és gyalúsok, olt voltak az irodák dolgozóinak képviselői is. Ott volt a tudomáziy képviselője éppre úgy, mint jövőnk zálogai, az úttörők. Ott voltak békés éietilr.k őrei, a néphadsereg képviselői is. A konferencián kb. 80_an jelentkeztek szólásra, azonban ha mindenki elmondotta volna felszólalás sál, akkor a késő éjjeli órákig eltartott, volna a konferencia, így ;s 38 fészóialó volt. A felszólalások mindegyike komoly tanulság volt számunkra. A fei szólal ásómat itt a Délmagyarország hasábjain szeretném elmondani, mert én ia azok közé tartozom, akik nem tudták elmondani véleményüket az idő előrehaladottsága miattRozsnyaí elvtára beszámolója és a 38 falszólaló közül többen rámutaltak a levelezői munka fogyatékosságaira- Én három fogyatékosságra aikarom felhívni a figyelmet: Rozsnyai elvtárs beszámolója elejón hangsúlyozta, hogy a sajtó hivatása pontosan megegyezik a Párt hivatásával és a sajtó munkásainak, hivatásos íróinak, tudósi, tóinak és levelezőinek a sajté munkáját a marxi-lenini tanítás szelte, méhen kell végezni. Pártunk többször figyelmeztetett bennünket arra. hogy a politikai munkánk ne legyen kampányszerű. Én is arra akarom kérni levelezőinket, hogy munkájuk állandó és folyamatos legyen és főleg mindig fejlődő. Pártunk központi lapjának, a Szabad Nép megjelenésének 10 éves évfordulója egybeesik a levelezők első országos konferenciájával. Ei re a konferenciára való készülődés hatalmas tőkést adoüt a levelezők munkájának. Napról-napr emelkedett a beküldött levelek száma. A bírálni é« önbírálat terén munkánkban még Igen sok a Javítani valió. A Déimaqyairország egyik mu'thetd 6záma vezércikkében foglalkozott ezzel a kérdéssel és megállapította, hogy a leve'ezők — a naov fejlődés ellenére — még mindig kevés bíráló levelel frnr>k. A levelezők — megállapi'ás~m szerint — szívesen vállalják a népszerű feladatokvt. A kommunistáknak pedig reen sokszor a népszerűtlen felad.iSct Is vá'lVnlck kell. Előfordul. hogy Írunk imvan bfrá'ó cikkeket, de akkor viszont rbbs a hibába eaűnk hogv csak bírálunk, de nem ndunk ken'-rét .szempontokat a hibák kijavítására. Ez prd'e n-vn tökéletes munka, nein építő bírálat. A kritika oeak úgy helyes, ha a hiba ELŐRE iFJUSAG Meg kell javítani a Petőfi Iparos ianulóotthonban a D.SZ oktatást A Délmagyarország é§ a Viharsarok, valamint a csongrádmegyei munkás-paraszt levelezők munkájáról (Rácz Lajos elvtársnak a Viharsarok munkatársának felszólalása a levelezők megyei értekezletén) Bacsó elviárs a DISZ Központi I Vezetőség ülésén foglalkozott az * • ipariionulók szakmai és ^[^SSÍS^JÍ S ... nevelésevei. Benedeken hanpsu- levelező-mozgalmat. Mind lyozta. hogy: maga® pó tokat kep- m)nd jobb levé, érkezik zctkegu szakmunkátok n«ve , ^ J ^ A levelezésre erdekében meg ke l javítana a DISZ p. határozata irá. oktató® az tpart lianulwithonokbao!. • Sf A j. k foglalkoztunv Bacsó elvtárs bsszede nyomán y ká & aszl levelezéssel vizsgáljuk meg, hogyan folyik az j ^,dából ism„rjükf oktatás az ,paroflanu:ok szrgedi ott- kommunista sajtó legfőbb F, ? T??ul00l h0v'lf: jellemvonása: a .levelezőkkel, az oh A DISZ bizot teag a Ko^onti Veze-té 6 lo&eg h.ntamira.a stopján a reton | A rf/vvikoM Pnflnri.V kapcsolata. ! Azonban Pártunk határozatáig xanutoonnonr^ 1- megszervez,e a; . ; , fá,váUró, kezeltük ezt a kat állított. Ilyenformán a tea aratott nypi-^n a f ládáidnak tekintettük. Ma már _ oktatás szalimalangszeru lendülettel j b . m- hibák - m'r.Imeg is indult. Ez a iend.ílzt azonban . ?, „„„y^.j^J„.„vsjin.v kő. meg nem tartott sokáig, meri az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a foglalkozások későbbül kírdődrek, a körökön megtanult - fcgyoSm, ugyanal-ikor egyéb tntÚPkodéíPk — mint például cgászségügyi vizllt - fi érkezett. A levet eppen 7 mg. alkoaás táopornaVn I IcIkes«bben végzik own-íivaiiinlr a- ev: ,:i<n,« nvaneiiú A . ..... -- 1 ., megzavarják a- "klaiás menetét legnerryobb hiva azonban ho: kijavításának módját b közöljük. A harmadik hiba, hogy az értekezleten sem a beszámol ól,an> 1 sem a 38 felszólalásban nem esett j szó a lőmegszervezeitekról. Egyedül a Szabad Ifjúság küldötte beszól* a DISZ munkájáról, hogy n levelezők nagyon keveset foglalkoznak •tömegezierveES'leink munkájával. Azt hiszem, felesleges lenne itt részletezni a térnegszervezetek feladatait és mind.-nki nagyon jól tudja, hogy például egy jól működő szakszervezet mit jelent a termelés, a munkaverseny, újítás, Szlehánov-mozgalom, Cazdamozge'.oin előbb: evitel ében. Az üzemi levelezők gyakr.-latfcan láliák, mennyire gátlója tud lenni egy rossz szakszervezet vezetőség a fentieknek'. Nekünk, üzemi levelezőknek tudnunk kell, hogyan működnek a tömegszervezete1! és ott. ahol hiányosságot látunk, építő bírálattal és tisztán az igazságot szem előtt tár1-.'*, Írjuk meg a vé lemén , üpkel a tőnegszervezetek munkájáról -Sok üzemben még nem kr.ro"ták fel eléggé a DISZ-t. Nyúljon az üzemi levelező a DISZ fiatalság hóna alá, szervezőn DÍSZtagekból levelezőket A gyakorlat az, hogy ort, ahol jő a DISZ, ont Jobban megy a termelés i.s. Ismétlem, a termelőmunka bírá'aió mellett, véleményem szerint elsőrendű fontosságú a tömegszervezetekkel való foglalkozás. A levelezői értekezleten majdnem minden felszólaló ígéretet telt munkája megjavítására. Pártunk és Rákosi elvtársunk, unit eddig a TT.Igyeir népnek ígért, azt maradéktalanul be is tartotta. Mi. üzrmi levelezők, legyünk méltók a Pártunkhoz és a mi szeretett Rákösd elvtársunk, hoz és azt, amit a csoangrádmegyei levelezők első megyei értekezletén megígértünk, azt kommunista be. csülettel tartsuk ie be. Barát János, a ,,Délrn-"y?.rors7ág" levelezője íjukat. Bakaity Vera elvtársnő, tortcrzyoon m;a ^ jr « Textilművek dolgozója a Ír elczík kulor.ibozo mteza«teek rva-t o^e- j ^ x^n\lre feHjánkeverodnek a hallgatok, r^e-élodnelc , . ln levelezőket -i'k — kellő gyakorlattal az előadók. 0 körök vo-xúői. Vájjon mi st oka, éppen ott, ahol mindirm olőrétólel megvan ^ja szervezett és jó oktatási miunkáHibd •ll0z' i,,yen hiányosságok merülnek ' fel? Ha mélyebben vizsgáljuk meg a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy egyrészt rossz az otthon vezetőségének, különösen az otthon, igazgatójának, Szatmári elvtársnak, a viszonya a DlSZ-olctatáshoz. Másrészt pedig gyenge a kapcsolat a DISZ-bizotiság, az otthon vezetősége, valamint 77, alapszervezet V5. zetősége közölt. Szatmári elvtárs például ahelyett, hogy megbeszélést tartana a propa. gandistáikikal, inkább lekezeli és önkényesen megcseréli őket egyes foglalkozások alkalmából, ezzel is nagymértékben megzavarva az oktatás menetét. A DISZ-bizottság pedig ahelyett, hogy állandóan ellenőrizte ós irányította volna a Petőfi Tanulóotthoniban folyó oktatási munkát megelégedett azzal, hogy ki. küldte a propagandistákat és meg. indította az oktatási munkát. Tovább már nem törődött a Petőfi Tanulóolthon oktatási munkájával. A legfőbb ideje már, hogy rendet teremtsenek a Szegedi Iparostonulóot 'honban is az oktatási munka területén. Hívja öseze a DISZ-bizottság az otthon, valamint az alapszervezet vezetőségiét, sőt a propagandistákat Í3 és értékelje ki az eddigi munkát, annak eredményeit és hiányosságait s Becsó elvtárs útmutatása nyomán a Petőfi Iparos Tanu'lóot'lHonban is szervezzék a lehető legjobban, a jövő szakmunkásainak politikai nevelését. Marjai József, a „Délmagyarország" megbízott tudósítója. Pártunk megyei lapjai, a Délma- velező figyelme és a levelező olyan Viharsarok szer-1 legyen, mint azt Tarnóczi János levelező 1 sándorfalvi levelező a Viharsarokban irta: Mindenütt ott legyen, mindent meglásson s hozzálehetjük: és mindent bátran megírjon. Van még olyan maradvány a dolgozókban a múltból, hogy egyesek nem merik aláírni a nevüket a levélnek. Ha valaki az igazságot írja meg — még, ha az bármily súlyos igazság is —, nevét írja alá bátran. mert minden levelezőnknek tudnia kell: a levelezők üldözése h«rbársá<i ós a Párt azt sohasem '"rí el, Ugysmcsak nem tűri. hogy a levele, zőket a vezetők cenzúrázzák. Nemrégiben Gzckus Frigyes dorozsmai ny.-.galmiazott tanító levelében hevesítőként ezt írta: „Előzetesen cenzuráztattam a községi tanáccsal". Ez! a szót felejtsük is el. A levelezőt senki és semmi nem akadályozlialjn meg véleménye kifej'érében, ha ar a nép, a dolgozó érdekében van. Sok levélben még bátortalan a kritika. jtéúig Sztálin elvtárs a munkás, és falusi levelezőket így jellemezte: ,Mindenekelőtt szovjet társadalmunk fogyatékosságainak leleplezöi, e hiányossága1: kiküszöbölésének harcosai, a prolelárközvélemény parancsnokai..majd egy más alkalomxnei ezt mondta: Jogékonyf az igazsúg tüzétől híngló, leleplezni, hibáinkat mindc.i áron javítani kikét szerkesztőség munkájának középpontjában a levelezés áll. A fejlődést néhány adat jellemei legjobban: a Délmagyarország szerkeez. iősegébe októberben S2, nn v ember! ben 161. decemberben pedig már zök mamunká 10 kilóval emeli Szerkesztőségeinkben legfőbb hiba volt, hogy sokszor egyáltalán nem, vagy csak elkécve válaszoltuk meg a leveleket. Gyakran sablőros válaszokat írtunk. I'yesféléket: „Levelét megkaptuk, köszönjük. írjon. r(jn(; emberek". A csongrádmegyei máskor is" — holott a leveleső irá- j £ajtólevelezöknek ezt a tanítást meg sára meleghangú, emberi szavakat, kejj fogadniuk. várt. Hiba volt, hogy | j\z a feladatunk, hogy tovább bá. nem tájékoztattuk rendszeresen i torítsuk a levelezőket a bírálatra^ j A levelezés egyik feladata a jo ne!r, ; munkamódszerek e'terjesz'ése. rendelkezve — sokszor nr:n: tudtás, miről írjanak s inkább abbahagyták a •'ilcrést. Nem volt kielégítő a -r.unVáe-naraszt levelezésnek lapban való propagandája sem. Kevés levelet körö'tünk a lapokiban. Jellemezte szerkerílőségeinket a levelekkel szembf-n való felületesség is. A Viharsarokhoz például levelet irt Lovas Sándor a nagytőkéi termelőszövetkezet eredményeiről és a mezőgazdasági rovat felületességéből Lovas Sándor elvtárs neve alá a lapba a vásárhelyi Engels-tszl írtuk. Farkas István elvtárs, a csongrádi járási tanács elnökének a begyűjtésiről szóló levele befejező sorait felületességből a nyomda öszg^e-vréza csreberélte. A megyei levelező értekezleten az egyik hozzászóló megemlítette, hogy akkor tudunk a sajtónak jó levelet ími, ha rendszeresen olvats. suk az újságokat. S ezzel összefügg az, hogy sokazor a levelezők még mindig nem tndjök miről Írjanak. Ha rendszeresen olvassák a napi sajtót: választ kapnak erre. Meg kell írni ok napirenden lévő feladatukkal kapcsolatban véleményüket. Imiok kell munkájukról, eredméKÉT VILÁG — KÉT ARCA b é üldözése az imperialista világban New Yorkban a városi oktatási tanács határo. zatot hozott, hogy elbocsát a szolgálatból minden olyan tanítót és egyéb iskolai dolgozót, aki valamilyen haladó szervezet tagja. A tanítók Brooklynban tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen részt veti Moss, a városi oktatási tanács elnöke is. Moss nem engedte meg. hogy a kérdés felett vita kerekedjék s amikor a tanítók viharos tiltakozásban törtek ki, rendörséggel üríttette ki a; üléstermet. A marshall'izát'c Hollandiában december második fetében Drecs miniszterelnók rendeletet Irt aüá. amely szerint az állami tisztviselőké'!, a főiskolák, közép, és elemi iskolák tanárait, előadóit és tanítóit el kell bocsátani, ha bármilyen haladó szervezet 'iag. jai. Hollandia do'gozói azóta sorozatosan tüntetnek a reakciós intézkedés elten. A hollandi tengerészek szövetségének tiltakozása a többi között ezekéi mondja: „Hollandia kormányának cselekményei pontos másolatai azoknak, amelyeket 1933-ban Német, országban Hitler követett el". A beiruti „As.Sark" cfmű lap nnpon'ia beszámol arról, hogy Szíriában a katonai hatóságok állandóan üldözik a béke híveit. Lafak'ja városában te. tartóztatták 12 munkást, mert aláírásokat gyüi'öttck a Béke Világtanács felhívására, ugyanezért ITomsz városában is tömeges letartórtatásokat foganatosítottak. Szalih Bahr al.Uljum iraki haladó költöt. az iraki békemozgalom egvik vezetőjét egyévi hörtönbün. 'rctésre ítélték a békeharcot dicsőítő költeményei miatt. „Súlyosbító körü'ménynek" vették, hogy ezek a költemények rendkívül népszerűek az iraki lakos, ság körében. A költő népe akaratának volt tolmácsolója s ezért — börtönbe vetették. keharcoso A levelekben még bevés a módszer. Lalid Erzsébet, az újvárosi állami gazdaság gyapo [szedője az ősszel megírta a Viharsarokban, hogy milyen módszerrel ért el 400 százUékos eredményt. Ez a levél nagy segítséget nyújtott a gyapotszedéa meggyorsításához. Ilyen munka, módszerek naponta ezrével születnek a szocializmust építő munkások, dolgozó parasztok, értelmied, gieic munkája nyomán — a levelezőknek mindezt meg kell írniok az újságnak. Szó esett a megyei levelező értekiez'elen arról, hogy sokszor sem az országos, sem a megyei lapok nem közlik le a beküldött leveleket. A szerkesztőségek a leveleket különböző módon használják fel. Egyrészt önálló levélként névaláírással l'iközlik a lapban, másrészt a levélben lévő adatok segítségével cikket írnak, a levelek jelentős rcsze azonban az újságírók tájékoztatására szolgál s nem jeler.dk meg a lapban. Az ilyen levelek azonbso sokszor rendkívül helyes ötleteket vetnek fe 1. Varga Mihályné csanádi tanácstitkár levele nyomán például vita indult a Viharsarok hasábjain a ter.iácsak munkájának megjavilá. vyeikröl és a hibáikról is. a tszcsben, iK&XS aTÍrkesS Se ctssfc ISfii^^^ „rinden « ° a levelek minősége és sok irodalmi értékű írós érkezik mindkét szerkesztőségbe. Ilyen k voltak többek között Füleki Jn-.o-s: „Megbecsült pedagógusok", G'licze Lajos: „Találkozásom se Októberi Forradalom gyermekével", vagy Guttmann Gyula úttörő: „A lermelőcsoport fia" cím alatt megjelent írásai is. Azonban akkor, amikor a levelek azinvonnlánnk cmcláiópc törekszünk, ez egyetlen dolgozót se térítsen el a levélírástél. Mindkét megyei lap szerkesztősék kitüntetése a szocializmus hazájában A Pravda december 21.1 száma ,,A béke megőrzésének és megszilárdításának jegyében" című ve. zérelkkében fogta kőzik a nemzetközi Sztálin.békedíjak odaítélésével és megállapítja, hogy a szovjet nép a békeharcosok érdemelt n legmegfsztc'őbb díj. ' jal, a nagy Sztálin nevét viselő békedíjjal bccsiilt me8. (gének az a feladata, hogy többet és Az 1951. évi nemzetközt SztáMn.díjak odaítélése gondosabban foglalkozzék a levele— Írja — nagy politikai jelentőségű esemény. Azl zőkkel — cs az országos lapok levebizonyítja, hogy napról-napra növekszik és szé'cse- lczöivel is. Nevelje a munkás-pa. d!k n béke hívcinek nemzetközi mozga'ma. A bötes ;rrvzt levelezőket. Gondos, útmutató sztálini szavak: ,.A béke fennmarad! és tartós lesz. választ frjon minden beérkező le. ha n népek kezükbe veszik a béke megőrzésének vélre. És fontos feladat, hogy sok. iigyét és végig kitartanak mel'elte" — mélyen bevé. tezáz új levelezőt szervszzon. Ne lesődtek a fö'd minden becsületes emberének szívébe. A különböző fajú és nemzetiségi!, különböző politikai és váltási meggvőződésfi, kü'önböz.ö szoe'á. Ils he'yzetű és fogla'kozású emberek újabb és újabb milliói lépnek n csc'ekvő békeharcosok soraiba. Szé'cs néptömegek kiivrlc'ik á'lhatatosan a ko. renl háború befejezését, a fegyverzet és fegyveres erők esükken'ését, az n'omfcgyver eltiltását ős e tilalom feletti szigorú r'tenőrzés megteremíésél. A ncmzc'köz' Sztút n .békedíjjal újonnan kltün. telettek nevét a föld minden részén Ismrrik. Kuo Mo Zso, Plelro Nennl, Ikno Ofamn. Montra l-'c'ton, Anna Seshers, Jorgc Amado önfe'á'dozó bé- 'ságíró a lapban kifejtett tevékeny, kehireukkal kiérdemelték a ha'ndó emberiség elis. -Gége melbtt legfőbb feladatának temerósét és mély megbecsülését. kinti, hogy a szerkesztőségen kivül A mindre erejével szocta'lsla hazája hatalmának Irénnél nagyobb lcvelező.aklivál megerősítéséért do'gozó szovjet nép a világ békéié- , l"'011, be a munkába. A mi példanek megdönthetetlen osztápa. tetjes'szívébő. üdvöz,i g^r keU tehát dolgoza nemzetközi Sztálin.díj új kitüntetettjeit. |nunk, ahogyan ők dolgoznak, gyen Csongrád megy mi; egyellen állami gazdasága, gépállomása, termelóesoiwrtja, üzeme, iskolája, vagy Isnácsa sem, ahonnan ne írnának rendszeresen leveleket a dolgozók az újságok számára. így foglalkozva a levelezők'-"!, bizonyos, hogy további fejlődést érőnk el az újság új típusú jellegének, a bolsevik sajlól jeltem2ő tulajdonságok kialakulásában. Minden szovjet uj-