Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

VASÁRNAP, 1952. JANUAR ELMÉLETI TANÁCSADÓ A pártonkívüli aktíva jelentősége a szocializmus építésében ÍRTA: HÍDVÉGI FERENC Hozónkban a •zoclallzma* atepjainak építése, az ország széleskörű iparosítása cs a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi gazdálkodássá való átalakítása, hatalmas ütemben folyik. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1951 november SO-i ülésén mondott beszédében megállapította, hogy gyáriparunk termelése a mult esztendő hasonló időszakához képest 29.1 százalékkal emelkedett — tehát közel egyharmadával. Szántóterületünknek közel egynegyedén szövetkezeti és állami gazdaságok dolgoznak. Ilyen hatalmas iramú fejlődés a kapitalista országokban teljesen elképzelhetetlen. Mindez azonban nem magától megy ós csak úgy lehetséges. hogy Pártunk maga köré tömöríti a dolgozók százezreit és mozgósítja őket a Párt és a kormány által kitűzött célok megvatásítására. De, hogy a dolgozók millióit mozgósítani tudjuk, nem elegendő maga a párttagság, hanem meg kell lenni a tömegekben annak g hídnak, amely összeköti a Pártol a tömegekkel. Ez pedig a pártonhivüli aktívák széles hálózata. A pártonkívüli aklivshálózut léire, hozása és szakadatlan szélesítése tehát szoroe összefüggésben van a Párt és a tömegek közötti viszony kérdésével, a szocializmus építésével és ezért elsőrendű pártfelMclat. Mit értünk a pártonkívüli aktíva alatt? Pártonkívüli aktívák alatt azokat a dolgozókai érijük, akik Pártunknak netm tágjai, de egyetértőnek a Párt politikájával, rénzlvcszntek cél. kitűzéseinek megvalósításában és aktív társadalmi munkál fejtenek ki ennek érdekében. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva, Ezzel teljesen leegyszerűsítenénk ezt a kérdést és mesterségesen akadályoznánk azt az igen jelentós politikai munkát, moly a pártonkívüli aktivált nagy tömegeinek megszervezésére és nevelésére irányul. De viszont nem lenne helyes az sem, ha a pártonkívüli aktivókkal szemben olyan követelményeket állítanánk, mint * párttagokkal szemben, mert ezzel leszűkítenénk a pártonkívüli aktívák wétes bázisát, gyöngítenénk a Párt tömegbefolyását és elmosódna a határvonal a párttagság ás a pártonkívüli tömegek között, A pártonkívüli aktivált összekötő kapcsot, hidat jelentertek a Párt és a tömegek között. Ez azt jelenti, hogy a pártonkívüli aktívák soraiba azok számíthatók, akik aktív társadalmi m.unkál vállalnak munkaidejük alatt, vagy munkaidőn fúl. Továbbá, hogy a pártonkívüli aktívák hálózatát nem szabad leszűkíteni a szűk értelembe vett pártonkívüli népnevelőkre hanem ide kell vennünk az aktív tömegszervezeti tagokat, a tanácsok tagjait, a munkás és paraszt levelezőket, okik leleplezik bírálatukkal a helyi fogyató, kosságokat, stb, slb. Falun lülSniia jelentősége van a Jelenlegi szakaszban a pártonkívüli aktívák tömegei növelésének és nevelésének. Sztálin elviára azl tanítja. hogy: „ ,.. Pártunk alapvető feladata a falun az, hogy a parasztokból többszázezer főnyi nagyszámú pártonkívüli aktivál teremisen, melyek össze tudják kölni a Pár. to< a dolgozók tízmillióival". .. Ilyen aktíva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú és feltétlenül igazi parasztokból áll. Pártutik a falun állandóan betegeskedni fog1'. Nálunk a falun már eddig te jelen tő« változás meni végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem olyan gyors, mint a városban, a régi világ, a katpilaliata világ szokásai és hagyományai, a lulajdonhoz valój ragaszkodás mélyebb, mint a városiban, az osztályharc ssslkadaUanul éleződik, a termelőszövetkezetek egy része nincs még eléggé megszilárdulva. a mezőgazdaság szocialista átszervezéséinek nagy feladata még előttünk á 11 * a Párt szervezetei is kisebb taglétszámúnk és gyengébbek, mini az tizemben. Ezért itt különösen döntő, hogy <x ler. melöszövetkesstekbtn, az állami gazdaságokbon, de nem kevésbbé magángazdálkodást folytató dolffbzi parasztok között széles pártonkívüli ektivahálózatot teremtsünk. Sztálin elvtára így teszi fel a kérdést 1924-ben: ,,Vagy teremtünk ilyen aktivákeit és ezzel egyenlővé tesszük Pártunk falusi helyzetét városi helysetével és akkor semilyen kérdéstől, semilyen nehézségtől nem riadunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aklivál és akkor egész falusi munkánk mind két lábára sántítani fog". Nálunk ma falun jelentős tömegszervezetek vonnak, mint pl. a ta. nácsok, DISZ, termelőszövetkezetek slb. Ezek a lömegszervezelek a dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják Pártunkkal. Mégis alapvető feladat, hogy a pártonkívüli aktívák számát növeljük falun, mert a feladatok állandóan nőnek. Rákosi elvtárs a Központi Vezető3ég november 30-i ülésén rámutatott arra, hogy termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelem még nem kielégítő a munka szervezése terén hiányosságok vannak. A termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani, mert, ha ezt nem tennénk, akkor ez akadályozná, további fejlődésünket. Továbbá falun az állami fegyelem, az adófizetési és beadási kötelezettség terén is sok a tennivaló. Mindezek a feladatok megkövetelik, hogy falusi párt. szervesei-cink is növeljék a pártonkívüli aktívák tömegeil, mert ezzel növelik a Párt befolyását és meggyorsítják a falu fejlődéséi. Leninnek és Sztálinnak a Pártról szóló tanításában alapvető kér. dóst a Párt és a tömegek közötti azilárd kapcsolat. „A Párt nő és erősödik — tanítja Sztálin elvtárs —, ha nő és erősödik a Párt körül a pártomkivüli aktivá széles rétege. A Párt senyved és sorvad, ha ez az qktiva hiányzik". A Pártnak a hatalom kivívásáért folytatott harcban éppúgy, mint a szocializmus felépítésének idején szüntelenül erősítenie kell kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerülhetetlenül elszigetelődik, Sztálin elvtárs azt ta. cítja: ,Ha a kommunisták behúzódtak volna a maguk csigaházába, fallal választva el magukat a pártonlávüliektől, mindent tönkretették volna. Annak, hogy a kommunistáknak sikerült a szo. cializmusért folytat olt harcaikban dicsőséget szerezniük, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisüllek, többek közt az az oka, mert a kommunisták értettek hozzá, hogy a pártonkivüliek legjobbjait ügyükbe bevonják, hogy a pártonkivüliek széles rétegéből újabb és újabb erőket merítsenek, hogy a pártjukat a pártonkivüli aktivisták tömegével vegyék körül". A pártonkívüli aktívák tömegei növelése hozzásegít bennünket ah. hoz is, hogy g Párt sorait ténylegesen a dolgozók legjobbjaival erősítsük. Ahol széleskörű pártonkívüli aktíva van, ott nem nehéz a tag. és lagjelöltfeivételi munka, meri a párlotnkivüli aklivák tábo-' rából nagyszámban nevelődnek ki azok. akik alkalmasak e.rra, hogy Pártunk soraiba felvegyük. Nálunk még gyakori tapasztalat, hogy a pártonkívüli aktívák száma a kampányfeladatok idején nő, majd utána visszaesik. Erről persze nem a pártonkívüli aktívák tehetnek. Ahhoz, hogy rendszeresen, állandó és egyre növekvő pártonkívüli aktíva vegye körül a Pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ahhoz legalább te három feltételt kell biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosítsunk a pártonkívüli aktívák részére. Ilyen szervezeti alap maga a (©megszervezel. Ezért a tömegszervszetek munkájának ellenőrzése, segítése — különös tekintettel a DISZ-rc — fontos feladat.' Második feladat, hogy a párton, kivüli aklivák iömegeit bevonjuk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert e nélkül nem tudnának helyesein dolgozni, nem látnák munkájuk célját és ez végül te az aktiváhálózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogy a pártonkívüli aktívák részére állandó feladatokat jelöljön meg a pártszervezet és szabja meg a mnukájuk irányát. Ha ez nincs meg. a pártonkívüli aklivákiat nein mozgósíthatjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, akkor a hálózat széthullik. Ezért a pártonkívüli aktíváikat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi feladatok végrehajtása, ba is be kell vonni. A kommunista pártok világszerte döntő befolyásra tettek szert a tömegek között és döntő politikai tényezővé váltak. A Szovjetunióban s a népi demokratikus országokban vezetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializmus építésé, ért folyó harcot. Az imperialista országokban és a gyarmatokon vezetik a békéért, a felszabaduláséri folyó harcot. Hogy mindez így van, annak egyik legfontosabb alapja, hogy állandóan fáma.szkodrak a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsolatban állanak velük és szüntelenül növelik a pártonkívüli aklivák milliós táborát. Az élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról Tanácsaink az elmúlt héten tovább fokozták a begyűjtés ütemét és a kukorica., a tej-, a tojás, és zsírbegyüjtés terén jelentős eredményeket értek el. Elhanyagolták azonban a gabona, az élőállat és a baromfi begyűjtésének szorgalmazását. A gabombegyOjléil verseny rangsora: 1. Békés, 2. Szolnok, 3, Hajdú, 4. Csongrád, 5. Pest, 6. Bács.Ki6kun, 7. Baranya 8. Hevos. 9 Borsod, 10. Nógrád, il. Tolna, 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Szabolcs, 16. Győr, 17. Veszprém, 18. Komárom, 19. Somogy. A kiikoricnbcgyüjtésben továbbra is Békés megye tartja az első helyet, 112 százalékos teljesítésével. A kukoricabegyüjtés rangsora a követksző: 1. Békés, 2. Baranya, £ Fejér. 4. Pest 5. Veszprém, 6. Vas, 7. Hajdú, 8. Somogy 9. Tolna, 10. Csongrád, 11. Bács-Kiskun, 12. Heves, 13. Szabolcs, 14. Zala, 15. Komárom, 16. Győr, 17. Borsod, 18. Szolnok, 19. Nógrád. A tojásbogyüjtés terén az elmúlt héten tovább emelkedtek az eredmények. A baTomfibegyüjtésmél azonban lanyhulás tapasztatható a decemberi fellendülés után. A tanácsoknak nagyobb gondot kell for. díianiok a baromfibegyüjtósre és a hátralékosokkal szemben alkalmazni kel] a kártérítési kivetést* ée annak behajtását. A bnromflbegyfijtéii verseny rangsora: 1. Szolnok, 2. Vas, 3. Pesl. 4, Komárom, 5. Békés, 6. Zala. 7. Tolna. 8. Csongrád, 9. Győr, 10. Nógrád, 11. Baranya. 12. Heves, 13. Veszprém, 14. Hajdú, 15. Borsod, 16. Somogy, 17 BácsKiskun. 18. Fejér, 19. Szabolcs. A lojiabcgjOJtéil verseny rangsora: 1. Vas. 2. Baranya, 3, Győr 4. Zala. 5. Somogy, 6. Tolna, 7. Hajdú, 8. Komárom, 9. BácsKiskun, 10. Pest, 11. Nógrád 12. Heves, 13. Borsod, 14. Szabolcs, 15. Csongrád, 16. Veszprém 17. Szolnok, 18. Fejér, 19. Békés. A zsírbegyüjtósi tervek teljesítésénél tanácsaink még fokozottabb gonddal ellenőrizzék, hogy a termelők a vágástól számított 3 napon belül eleget legyenek zsírbeadási kötelezettségüknek. A Szegedi Sertéshízíaló Vállalatnál eredményesen alkalmazzák a^ szovjet tapasztalatokat t az egyedi takarmányozást és a gyorsított hizlalást Az ország legjobb seriézhizlaldéja a Szegedi Sertés-hizlaló Vállalat 1951 második és a harmadik negyedévében e'nyerte az élUzem csillagot. Az üzem felemelt évi tervét már október 15-én teljesítette. A dolgozók kiváló eredményüket a szovjet tapasztal a tok fokozottabb bevezetésével érték el. Az állatokat suly, faj, kor és nem szerint csoportosítják, falkásítják. A takar, ményt is e szerint állítják össze. Arra is ügyeinek, hogy r.z egy táj. egységről kapott sertések egy falkába kerüljenek. Külön csoportosítják az állami gazdaságokból és külön a magánosoktól felvásárolt állatokat. Ez azért fontos, mert az állami gazdaságoktól kapott süldők Bókkal fejlettebbek, mint a magángazdaságoktól vásárolt állatok, étvágyuk is nagyobb, ezért nem lehet fajkába sorolni. Augusztusban vezették be a szovjet gazdaságokloii jól bevált egyedi taJoai-mányozást és a gyorsított hizlalást- Az állalok takarmányát falkánként. a.z áltatok fejlődési igényének ' legmegfelelőbben ÚJ KÖZSÉG SZÜLETETT - DOMASZÉK Domaszék szétszórt tanyavilágában — nem messzire a Tito határtól — új élet kezdődött: Domaszék önálló község lett- Nagy esemény ez az oltani dolgozó parasztok életében. Nem kelt már 10—15 kilométert gyalog, kerékpáron vagy kocsin megtenni Szegedre, hogy ügyüket el. intézzék — a dolgozó parasztok tanácsot választottak és a maguk választotta tanács ke. zébe helyezték ügyesbajos dolguk Intézését. Az új község születését a környező tanyavlIág dolgomó poriMtJol Is elősegítették. Még 1949.ben megalakult a „Vörös Cüillag" III. típusú tszcs, amely később egyesült a zákányszéki „Úttörő" tszcsvel és felvette a nagy magyar szabadságharcos: Rákóczi Ferenc nevét. Az egyesült termelőszövetkezetben 521 holdon 108 dolgozó paraszt gazdálkodik. Egy éve alakult meg a „Béke" tszcs ls, melynek 96 hóid föld. je és 16 tagja van, valamint az I- típusú „Szabadság hajnala" tszcs, amelynek 30 tagja 150 hold földön végzi munkájátAz egyre erősödő ter. melöcsop'ortok tagjai, de az egyénileg dolgozó parasztok között Is sok szó esett arról, hogy „bizony jó volna, ha ne. künk Is lenne tanácsunk". A szót — tettek kövcíték és megkapták az engedélyt — egyelőre a tanácsháza építésre. A környék dolgozó parasztjai szívesen se. nítettek az új tanácsháza felépítésén. 1951-ben már bővizű ártézlkút Is ontotta friss vizét a felépült tanácsháza melleit. Aüg egy hónapja megjött a hír: kívánságuk valóra válik és Domaszék önálló község lesz. December 30-án aztán egy gombostűt sem lehe. tett volna elejteni a tanácsháza nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődd dolgozó parasztok: Domassék doluomó parosutsága tanácsot választott. Sokan emlékeznek Itt Is a mult átkos rendszerére, amikor a dol. gozó parasztnak semmi keresnivalója nem volt a különböző testületekben. ügyeltek arra a Horthy.faslszták, hogy a vezetésben csak „bologató jánosok" üljenek, akik telerakják a falul csendőrrel. Ma mindez megváltozott é3 Domaszék dolgozó parasztsága maga választott vezetőket, mégpedig saját soraiból. Borbély Imre, a „Rákóczi" tszcs tagja, fel. szólalt ezen a Ielke3 gyűlésen, és elmondottá: nemcsak a község képe. az ő élete is megváltozott és annak ellenére, hogy az elmúlt évben majd két hónapig beteg volt, keresete mintegy 1000 forintot tesz kl havonta. Élihez még hozz.í számít a felesége jövedelme ls— De ez még csak a kezdet — mondotta. — Jövőre még többet keresünk. mert még kemé. nyebben fogjuk meg a kapa nyelét. Segít majd ehhez az is, hogy önál'ó község lettünk, de ml is segíliOk as új tanácsot — Jobb miinltánklial. Sümegi Sándor, a kisés középparasztok nevében köszöntötte meleg szeretet;ei az újonnan megválasztott tanácsot és tett ígéretet arra, hogy a tavaszi munkát mihamarabb, időben, becsülettel elvégzik. A munkásosztályai való még szorosabb kapcsolat kiépítése nyilvánult meg abban, amikor Domaszék dolgozó parasztsága Horkai Józsefet. a Szegedi Lemez, gyár dolgozóját választotta metr elnöknek Az elnökhelyettes Ökrös Gé. záné egyénileg dolgozó parasztasszony lett és a végrehajtó bizottság többi tagjai Is: Kalmár Szilvesztemé, Kovács Jolán, Szűcs András, Tóth Lajos, Német Szilvesztemé. Ivoszó Imre mind méltóan képviee. lik a tanácsban Domaszék község dolgozó pa. rasztságát. Január 1-tól kezdve, már ők intézik a 4342 tagot ssámláló község minden ügyes-bajos dolgát. Az újonnan választott tanács nem csinálhat csodákat; nem végezhet el egyszerre mindent, de ha jól dolgozik és ehhez a munkához Doma. szék dolgozó parasztsága megadja a segítséget, — ugy méltóan be tudja majd tölteni a feladatát, melynek biztosí;éka az Is, hogy a ezegcdl járási tanács többet foglalkozik a még tapasztalatok. Kap szegény községi tanáccsal. A szétszórt tanyavilágban lakó dolgozó pa. r^sziok mcst az új községháza felé tekintenek, amely köré az 1952 évben pirosleiejíí házak épülnek — a dolgozó parasztok új, boldog ott. hona). Már ott á'l a tanácsháza, az iskola, n kút és ott lesz még sok minden, amit az ö'. éves terv hoz Domaszék szcrgaimas parasztságánakállítják össze. Egy-egy falkába* egyforma súlyú malacokat hizlal* nak, a lemaradókat különválasztják, A süldőket — szovjet módnzer szerint — koruk, nemük és súlyúk figyelembevételével naponta háromszor, vagy négyszer etetik. Az augusztus óta bevezetett szovjet takarmányozási módszernek máríj megvan az eredménye: annak ellenére. hogy a m»3t nevelt állatállo. niány átiagaúlya 7 százalékkal kisebb, mint az augusztus előttié voCt, a ráhizialási súly 2 százalék, ka] emelkedett és egyetlen elhullái sem fordult dó. Az elért eredmények alapja aa üzemi pártszervezet jő felvilágosító munkája. Egyetlen dolgozó sem késik el munkahelyéről és igazolatlan hiányzások is megszűntek, A népnevetek segílik az új moz." ealmak elterjedését. Bajor Antal hizialúsvezelő elindította az üzemben a Vorosin-mozigaiimat, amelyhez valamennyi etető csal lakozottA takarmánytartó kádakat és a vájukat rendszeresen kitisztítják, ezzel megakadályozzák a takarmány megsavanyodásál. A hulla1 dckanyagoik hasznosítására Gazdabrigáclot alakítottak. Az üzem be. járatánál elhelyezett „Gazda-ládába" gyűjtik össze a találi vast és hulladékanyagokait. amelyeket túlnyomórészét újból felhasználják. A Rődcr-mozgatom is gyorsan terjed: az üzem 18 sztahánovistája egy-egy 'brigád patronálását váltatta. A sztahánovisták munkamód, szerátadásának tulajdonítható a dolgozók eredményes munkája ég állandóan emelkedő keresete: az etetők havi átlagkeresete prémiumokkal együtt meghaladja az ezer forintot, ami 2—300 forinttal több, minit az ország többi sertéshizlaldájában. Szavalóversenyt rendez az M\I)SZ szegedt titkársága Az MNDSZ szegedi titkársága 20-án délután 5 órakor a székházban szavalóversenyt rendez. Bene. vezhet minden MNDSZ asszony. A szavalatot mindenki tetszése szerint választhatja. Kéri a rendezőség, hogy magyar, szovlet és egyéb haladó kölök verseiből. valamint a ,,Nők Lapja"-ban megjelent költeményekből válasszanak a jelentkezők. A benevezés határideje január 8. A bírálóbizottság tagiét azonnal kiértékelik a Szavalatokat és három díjat osztanak kl a lep. Icbban szavalók között. Ezúton hívja fel az MNDSZ az üzemi, a kerületi csoportok kultúríeielőseit, hogy legalább 2—2 szavelót jelöljenek. Belépőjegy nem lesz. Tagokat' és vendégeket szívesen látnak.