Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

VASÁRNAP, 1952. JANUÁR 6. 3 Ab „AlkotmányB'tszesben is bebizonyosodott A csoporttagoknak és a tszcs-nek egyaránt legnagyobb ellensége a fegyelmezetlenség, a munkahalogatás Jól dolgoztak, szép eredményebet éltek el az 1951-es évben a baktói „Alkotmány" tennelőcsopori dolgozói- Jó munkájukat vándorzászló bizonyítja, legjobban, amelyet december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján kaptak meg, mint Szeged legjobb termetöcsoportja. Sokat és jól kellett dolgoz, niok, hogy elnyerhessék ezt a kitüntető címet- Az „Alkotmány'' termelőcsoporiban — éppúgy, mint valamennyi szegedi tiszcs-ben — nemi ment mindig olyan jól a mun. ka, mint már az utóbbi időben. Voltak olyan dolgozók, akik nagymértékben hátráltatták a fontos mezőgazdasági munkálatok időbeni tajesitését. A tszcs népnevelői fáradhatatlanul dolgoztait anmak érdekében, hogy a rosszul dolgozókat megneveljék, s & csoportban minden munka zavartalanul foly. jék. _ i Az építő kritika ti Jó felvilágosító munka nyomán egyes dolgozók valóban megjaví- ] totiák munkájukat, Csáki Mihály, például egész évben mindössze 1Ü6 munkaegységet teljesített. A 106 munkaegység bizonyíték arra, hogy Csáki Mihály nem nagyon erőltette meg magát. A csoportban nem sokat dolgozott, inkább egyéni érdekeit nézte, saját kertjét művelte akkor is, amikor a csoportban halaszthatatlan időszerű munkákat kellett volna vé_ gcznie. Soha sem lehetett arra számítani, hogy Csáki Mihály elvégzi a reá bízott munkát. Ha egy nap a tszcs.ben dolgozott, akkor másnap otthonmaradt. A népnevelók megmagyarázták neki, hogy a tszcs a közösség érdeke, egyben az ő jólfelfogott, közvetlen egyéni érdeke is. Ha tgzcsJben elvégezte volna becsüleltel munkáját, még altkor is elvégezhette volna a ház. táji munkákat. Csáki Mihály belátta. hogy hibát követett el, s a kritika óta rendesen jár a csoport, ba s becsülettel végzi a reábízott feladatokat. A zárszámadás után tBoportértekezleien ismertették a zárszámadás eredményét, ugyanakkor elmondották azt is a tagságnak, ki végzett egész évben becsületes munkát s ki volt az, aki hanyagul dolgozott. Megemiítelték a csoporiértekezlsten, hogy Borza László sem végzett 1951-ben jó munkát, hiszen csak 129 egységet teljesített. Borza László, a kri. tika nyomán nem javította meg munkáját. Tszcs-taghoz egyáltalán nem méltó módon viselkedett: felvette az egysége után járó pénzt, a természetbeni juttatásokat és azóta egyáltalán nem jelentkezett a csoportban. A csoport becsületesen dolgozó tagjai úgy gondolják, hogy olyan dolgozó nem is való a termelőcsoportba, akik ahelyett, hogy a kritika nyomán megjavítaná munkáját: megsértődik. Rákosi elvtárs mondotta november 30-i beszédében: „Azokkal szemben, akik a figyelmeztetés, a meggyőzés, a fegyelmezett munkások példamutatása nem használt természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybevenni, különösen, mert olyanok is akadnak közöltük, akikről fel kell tételeznünk, hogy fegyelmezetlenségük tudatosan szocialista építésünk ellen irá. nyúl." Rákosi elvtárs beszéde az „Alkotmány" termelőcsoportban is jelentős változást hozott. A tszcs vezetősége a keményebb eszközökhöz folyamodott az olyan dolgozókkal szemben, akik rossz munkájukkal, fegyelmezett leneégükkel hátráltatták a csoport még eredményesebb munkáját, a munkaegység magasabb értékének elérését. Bózsó Lajost, Bálint Verát, Bez. dán Mihályt, Engi Sándornét, Fáklyás Tivadart, Horváth János. nét. Hajós Rozáliát, Kudász Imrét kizárták a csoportból Fáklyási Tivadarról nem mondhatjuk azs, hogy rosszul dolgozott. Ez aizon. ban csak a látszat volt. A csoporttagok megtévesztésére végezte úgy a munkát, hogy azután annál jobban árthasson más téren. Fáklyási Tivadar ellensége volt a csoportnak, a tszcs ellen uszította a tszcs tagjait, de a csoporton kívüli dolgozó parasztokat is. Aknamunkáját úgy igyekezett eltakarni, hogy jól dolgozott- A többiek, akiket kizártak, csak akkor dolgoztak a csoportban, mikor olyan munka volt, amellyel magasabb egységet lehet elérni- A talajelőkészítő munkákkal például magasabb egységét lehet teljesíteni, mint a növény, ápolással. Könnyen kiszámítható, hogy milyen nagy kárt okoztak a csoportnak a növény ápolási munkák elhanyagolásával. Azon a területen, amelyet gondosan ápoltak, holdanként 30 mázsa kukorica termett. Ahol nem kapálták rendszeresen a kukoricát, ott csak 10 mázsás terméseredményt értek el. A termelőcsoportban tíz forint jutott egy munkaegységre. Ha mindienki becsülettel kivette volna részét a növényápolási munkákból, magasabb terméseredményt is elérhettek volna és így 15 forintos munka, egységet is. Fegyelmezetlen munkájukkal kárt okoztak az országnak, a termelőcsoportnak, saját maguknak s a tszcs minden dolgozójának. Annál súlyosabbak ezek a fegyelmezetlenségek, mert hiszen ott volt a jó példamutatás is a csoportban. Gazdag János. Rutai János, Kudjer Antal, Árok. szállási Lukács s még igen sokan, több, mint háromszáz munkaegységet teljesítettek az 1951.es évben. Ahogya-n a tszcs elnöke mondotta, ezek a dolgozók nem törődtek az. zai, hogy éjjel van-e vagy ni: ipa!, ha sürgős munka volt. mindig szí. vesem. odaadással dolgoztak. A jó munka jutalma wem maradt el. Az őszi zárszámadáskor mindannyian megkapták munkaegységükért járó igen szép összegot és a sok terményt. Az „Alkotmány'' termelöcsoport dolgozóinak, de Szeged többi tszcs, jének is harcolnia kell a fegyelmezetlenség ellen, Szigorúan meg kell büntetniük a munkából igazolatlanul elmaradókat, azokat, akik azt szerelnék, hogy munka nélkül is sok pénzt kapjanak. Ezt kívánja nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődései, de minden csoporttag még szebb, jobb boldogulása is. fl VaSŰHlD DOLGOZÓI TÖBB, 1003 MUMHfiM KÉSZÜLBEK a zsír- és húsjegyek eltörlésére Rá se lehet ismerni az üzemre. Két hónappal ezelőtt éppen hogy csak akadt munka. Verseny már nem is létezett. Rákosi elvtárs november 30-iiki beszéde után azonban megváltozott minden. Bőven akadt ezután már mur.ka a Vágóhídon. A dolgozó parasztok megértették Rákosi elvtárs beszédét, egymással versenyezve tettek eleget beadási kötelezz) tségüknek. A Vágóhídra naponta újabb és újabb állatállomány érkezett. A munkavenseny; újra fellendült 1951-es évi tervüket 112 százalókra, határidő előtt teljesítették a Vágóhíd dolgozói. A több ós jobb munkáiért a sikeres tervleljesítés után sem szűnt meg a harc. „Februárban megszűnik a húsr- és ii 'zsírjegy is." Ezt a hírt a Vágóhíd dolgozói örömmel vették.. Éppen ezért igyekeztek, hogy munkájukkal még inkább elősegítsék a jegyek eltörlését. illetve továbbra is biztosítják: a dolgozók hús. és zsírellátását. A vágó csoporton belül páros versenyben, végzik munkájukat a dolgozók. A munkát gyakran akadályozza az időjárás viszontagsága, Ugyanis ha a jószágok vizesen, kifáradva érkeznek, vágás után megmerevednek, így a további feldolgozás is nehezebb lesz. Ilyen eset gyakran előfordul. A vágó brigád azonban kitartóan küzd, 114-százalékos átlageredményüket változatlanul tartják. Egyéni teljesítményükkel Jenai Ferenc és Szentesi Vida János elvtársak tűntek ki, akik legutóbb 162 százalékot értek elA bélüzcm dolgozói másfél hónappal ezelőtt hüg közelítették meg a 90 százalékot. Aaót® megszaporodott a munkájuk és a helyes időbeosztásnak _köszönhetik, hogy ma már 121 százalékos az átlagteljesítményük. A zsírfotaolgozó brigád a menyryiség mellett nagy gondot fordít r, minőségi munkára is. A szövelkewtektái átvett záradékokat nagy figyelerrvmieT osztályozzák. így biz. tositják hogy a dolgozók asztalára kifogástalan minőségű főzőzsír ke. rüljön. Az olvasztó brigád 136 százalék átlaggal dolgozik, a keverő brigád az elmúlt hónap alatt 22 százalékos emelkedést ért el. A bőrnyúzó brigád tagjainak nagy feladata van. A börfejtésmél minden mozdulatnál vigyázni kell. nehogy valahol bevágják, vagy behasítsák a bőrt. A brigád tag-jai büszkén beszélnek arról, hogy 100 százalékos minőségi munlsájuh melleit átlagosan 116 százalékot érnek el. A disznóról lenyúzott bőrről ezelőtt három ember kaparta le a zsírf. Most újítottak ezen a műveleten. A budapesti központtól kaptak egy roncs gépel. Szerelők segítségével rendbehozták a gépet s ma már a bőrön lévő zsírt ez a gép fejti le. Sándor Fcrcnc elvtárs a gép kezelője 126 százalékos eredménnyel dolgozik. Az 1952-ds év első negyedévében még szebb, még nagyobb eredményeket alkarnak elérni a szegedi Vágóhíd dolgozói. A munkaverseny to. vábbi kiszélesítésével, a minőségi munka további fejksztésével biztosítják majd, hogy Szeged dolgozóinak a jegy eltörlése után is hiánytalanul, sőt még bővebb mennyiségben kerüljön hús és zsír az asztalukra Most értettem meg igazán9 milyen nagy segítséget nyújtok leveleimmel dolgozó társaimnak Küldött levele a magyar sajtó levelezőinek csongrádmegyei értekezle'éről Nagy ünnepeikre készülnek a magyar dolgozók, hiszen február 1-é.n ünnepeljük meg a Szabad Nép megjelenésének 10 éves évfordulóját. A lap hősies harcot folytatott az elnyomó tőkések ellen az illegáli'.áe éveiben, akkor is tani tolta, nevelte a dolgozókat. Engem is a Szabad Nép tanított meg, hogyan kell dolgoznom, de bátran állíthatom azt is, hogy a kommunista sajtó tanítok meg arra, hogyan legyek sztahanovistává. Azonban csak most a megyei és az országos levelezői konferenciára való készülődés közepette értettem meg igazán a kommunista sajtó és ezen keresz'ül a levelezési munka jelentőségét. Amkor megtucftaaie hogy. is elküld Pártom helyi lapja a megyei levelezőértekezletre. először úgy éreztem, hogy nem is vagyok méltó ilyen nagy kitüntetésre, mert bizony az utóbbi időben nagyen elhanyagoltom a levelezési munkát. De most a levelezési értekezlet napján nem is megígérem, hanem megfogadom, hogy megjavítom levelezői és tudósítói munkámat és többi munkatársamat ig bekapcsotom a levelezési munkába, mert csak most érteltem meg igazán, milyen nagy .segítséget nyújtok ezzel dolgozó társaimnak, Pártunk helyi lapjának, de ugyanakkor nagy mértékben elősegítem a magam jó munkáját is. Szekeres István ..w,. ftaetnl leveleB& Ma ülnek össze a magyar sa'jtó csongrádmegyei levelezői A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Pártbizottsága a Szabad Nép szerkesztősége rendezésében ma, vasárnap reggel 9 órai kezdctlel tartják meg a magyar sajló csongrádmegyei levelezői első megyei konferenciájukat Hódmezővásárhelyen. A konferencián minden magyar lap legjobb levelezői vesznek részt. A „Dc'magyarország" levelezői közül i?-en kaptak meghívói a konferenciára. A megyei levelezők munkájáról Rozsnyai Mihály elvtárs, a Me. gyei Pártbizottság ágit. prop. titkára tart beszámolói, mrjd utána rész. lelcs vita következik, amelyen a levelezők kicserélik eddigi tapasztalataikat és javaslatokat terjesztenek elő a levelezömunka megjavítása a sajtó és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat elmélyítése, hatékonyabbá télele érdekében. Ezen a konferencián választiák m-"g n rész', vevők a február 2-án Budapesten megtartásra kerülő első országos levelezőkonferencia küldötteit. A konferencia befejezése után a hódmezővásárhelyi Bcke-szálló dísztermiében kultúrműsort rendeznek a résztvevők számára. Ezen fellépnek a VIT-en járt tápai kultúrcsoport tagjai, valamint a „Pozitív hős" című jeleneltel Kovács Mária, Inke László, Miktósy György, Apor László, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Szavalattal szerepel Mihály Katalin, a Szegedi Kender fonó üzemi színjátszója és Farkas László hódmezővásárhelyi dolgozó A műsort ezenlcivüt még a hódme. zövásárhelyi úttörő zenekar, az építőipari vállalat férfi énekkara és a hódmezővásárhelyi honvéd MNDSZ népi tánccsoportja gazdagítja. Megérkezett a szovjet, a kínai, a koreai és bolgár tudósküldöttség a Magyar Mikrobiológiai Társaság !. Kongresszusára A Magyar Mikrobiológiai Társa, ság I. Kongresszusán résztvevő szovjet ludósküldöitség tagja: M. M. Majevszfidj, Sztálin-díjas profesz* szor és F. F Talizin, az Orvostudomány Doktora szombaton délben megérkeztek Budapestra. Velük együtt érkeztek a ferihegyi repülőtérre a Kínai Népköztársaság tudósíküldöttségének tagjai: Csen VejKvej, a délnyugatkínai katonai és közigazgatási bizottság egészségügyi miniiszlehelyettese, Be Csen Cin, a délnyugatkínai katonai és közigazgatási bizottság egészségügyi minisztériuma főirodájának vezetője, Uj Si professzor, a Dalnyij-i állami kórház és vizsgálóintézet igazgatója, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mikrobiológusainak küldöttei: Han Hjon Gi, a Kinn Ir Szén egyetem tanára, Kin Djong Kuk, agráregye. lemi professzor és Kim Vje Djun orvos. A küldöttségekéi Budapestre érkezésükkor Ligeti Lajos Kosuthdíjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Havas András Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, Ivanovics György akadémikus, a Magyar Mikrobiológiai Társaiság több tagja és a külügyminisztérium képviselői fogadták. Megjelent fogadtatásukon N. G. Kczmyicseréro, a Szovjetunió ma. gyaror6zági nagykövetségének első tilkára, Li Szu-Con, a kínai nagykövetség eslő titkára és Li Cser Dja, a koreai" követség másod tilkára ia. , 11 , " * X Magyiair Mikrobiológiai Társa, ság I. Kongresszusára megérkeztek Budapestre a bolgár tudósküldöttség tagjai is: Slefan Angelov, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja és Eliszej Jamev, a plovdivi Orvostudományi Akadémia rektora. Még jobban megszerettem a Szabad Népet, mert megismertem hősi harcait A szegedi dolgozók nagr érdeklődéssel látogatják a „Saabod Nép kiállítási" Alig hajnalodik. Az üzentek gépei még nem kezdték meg a nappali műszakot, a gépállomás traktorai is még csak ezután indulnak dübörögve munkába ki a szántóföldekre. Robogó autók, száguldó vonatok szállítják, röpítik széjjel az ország minden részébe, a legkisebb falvakba is a Szabad Népet, hogy mire a dolgozók munkába indulnak. mindenkinek asztalán olt le. gyen a Szabad Nép. Először kezükbeveszik s csak álla pozzák, s vagy a munkahelyen a muirlka megkezdése előtt, vagy az ebédszünetben olvassák, hogy hírt kapjanak az országinkban folyó lázas alkotómunka eredményeiről De a Szabad Nép nemcsak a mi hazánkról ír, hanem az egész világ eseményeiről hírt ad, segít tájékozódni, világos utat mutat a népek történelmének és harcának nagy eseményeiben. A Szabad Nép nap, mini nap kezünkben vam, nap, mint nap olvassuk sorait, de nagyon ritkán gondolunk arra a nehéz és harcos útra, amalyet a Szabad Nép napjaitokig megtett. Pedig sokat kell erre gondolnunk, ha annyira szivünkhöz nőit lapunk fejlődésót és jelentősé, gét értékelni akarjuk. Ehhez segít hozzá a Szabad Nép útjával, fejlődésével foglalkozó kiállítás, amely hétfőn nyílt meg Szegeden az MSZT-székházbam. Azóta az olvasók ezrei járják végig a termeket, állnak meg a hatalmas tablók előtt, tzemlélik nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel harcos lapunk útját. Üzemek, hivatalok dolgozói, «l iskolák tanulói nézik végig ezt a kiállítást s ismerkednek meg Pártunk közponli lapjának, a Szabad Népnek küzdelmes útjával. Ezen a kiállításon ismerkedett meg a Szabad Nép harcaival Jung Sándor elvtárs, az Egyelem dolgozója is, aki előfizetője a Szabad Népnek. — Minden reggel ott van Pártunk központi lapja az asztalomon — mondotta Jung elvtárs. — Úgy örülök, amikor nagyobb ünnepek alkalmával piros fejjel jelenik meg a lap. Ez a piros fej azt jelenti, hogy most már szabadon, minden akadály nélkül állíthatjuk elő a komimi. nisla sajtót. Megismertem a kiállításon, milyen sokat harcoltak elvtársaink azért, hogy a dolgozókhoz eljuttassák a lapon keresztül a Párt szavát s hogy megismertem ezt a harcot, még jobban szeretem, még clválaszlhataillanabb kapcsolat fűz össze bennünket. Eddig is felmérhetetlen segítséget nyújtott a Szabad Nép olvajsá. sa napi munkánk elvégzéséhez. Ezen a kiállításon megismerhettük Pártunk lapjának útját s ez méginlkább ösztönöz bennünket napi munkánk végzésében. Megjelent magyar nyelven V. I. Lenin művei 23. kötete A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven V. I. Lenin művei 23. kötete, amely Leninnek 1916 augusztusától 1917 márciusáig terjedő időszakban Svájcban írt műveit tartalmazza. Lenin művei 23. kötetében sze* replő munkák, amelyele mind a marxizmus nagyvonalú alkalmazását, kibővítését és továbbfejlesztését jelentik, legnagyobbrészt most jelemnek meg először magyar nyel. Sziahánovisia jelvényt kapott a Délmagyarország gépkocsivezetője Annakidején. amikor elindult a 100.000 kilóm óbereiS mozgalom a gépkocsivezetők közölt, Béres La jo,3 elvtárs a Délmagyarország és Viharsarok szerkesztőségének gépkocsivezetője is elhatározta, hogy csatlakozik ehhez a mozgalomhoz. A mozgalom célkitűzése az volt, hogy a gépkocsival 100000 kdöméiért tusának nagyobb javítás (fődarab-csere) né kül. Béres elvtárs ennek a célkitűzésnek meg is felelt és a 100.000 kilométer után megkapta a sztahánovisla oklevelet. Nem nyugodott azonban bele az elért eredménybe, hanem új célt tűzött maga elé. Még fokozottabb gonddal ápolta a gondjaira hízott gépkocsit és elhatározta, hogy megdunlázza az eddigi célkitűzésit, 200.000 kilóm' tért fut le vele födarab-osere nélkül. 162 000 k:lom5t?rt telt meg, amikor felterjesztették sztahanovista jelvényre és a múlt év utolsó napjaiban meg is kapta ezt a ki'üntetésl. Ekkor már közel tárt rélki. tűzéséhez, megközelítette a 190.000 kilométert. Béres Lajos elvtárs a sztahánovista-jelvény átvételekor megfogadta, hogy mindenképpen teljesítt vállalását, eléri gépkocsijával a 200.000 kilométert.