Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

A Sztálini Alkotmány — a békeharc zászlaja A Szovjetunió Alkotmánya minden dolgozó számára egyenlő jogokat biztosít, nemzetiségre való különbség nélkül az ország veze­tésében. Képünkön a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjainak egy csoportját láthatjuk a Kreml előcsarnokában. Balról-jobbra: Uuje­miz eszi mozdonyvezető, V. Zariny, az egyik lelt konzervgyár műhely, főnöknője, Abajev észak-oszetini kolhozelnök, Bisztróvá jakul orvosnő, Fionyin udmurt kolhozelnök, „A dolgozók érdekeinek megfelelően és a szocialista rend erősítése céljából a Szovjetunió polgárai számára törvény biztosítja « szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyüleke­zés) szabadságot, az utcai felvonulások éa% tüntetések szabad­ságát". (A Szovjetunió Alkotmány*. 125. cikkely.) Demokratikus jogok és szabadságok a Szovjetunióban A Sztálini Alkotmány minden polgárnak biztosítja a politikai és szabadság-jogokat: a szólásszabad­ságot, sajtószabadságot, gyüleke­zési szabadságot, az utcai felvonu­lás és tüntetés szabadságát, külön­féle társadalmi szerveaejekbo vaj5 tömörülés jogát, továbbá a Kom­munista Pártba, a szakszervezetek­be, az ifjúsági szervezetekbe, a sport- és honvédelmi szervezetekbe. a kulturális, technikai és tudatná, nyos társaságokba való tömörülés jogát. A Sztálini Alkotmány biztosítja a polgárok személyének és lakásának sérthetetlenségét és a levéltitkot. A Szovjetunióban senkit sem lehet letartóztatni a bíróság rendelke­zése vagy az ügyész engedélye nél­kül. A hatalom képviselői csak azokbun az esetekben léphetnek be bármelyik polgár lakásába, ame­lyekben ezt a törvény előírja. Mivel biztosítják a Szovjetunió­ban a politikai és szabadságjogé, kai a valóságban, az életben? E jogokat biztosítja a Szovjet, unió egész állami és társadalmi rendje. A Szovjetunióban az állam­hatalom n dolgozók kezében van ést a szovjet halalomnak az az ér­deke. hogy a néptömegek politikai és társadalmi öntevékenységo a legnagyobb fejlettséget érje ©1. A Szovjetunióban valóban a dol­gozók rendelkezésére állnak mind­azok az anyagi eszközök és feltéte­lek, amelyek szükségesek a politi­kai és szabadságjogok megvalósítá­sához, A szovjet állam biztosítja a dolgozóknak cs szervezeteiknek a nyomdákat, a papírkészleteket, a középületeket, a postát és más olyan anyagi feltételeket, amelyek az említett jogok érvényesítéséhez szükségesek- A Szovjetunióban több mint 7200 nyomtatott újságot adnak ki több min* 31 millió pél­dányban. Ezenkívül a faliújságok tízezrei jelennek meg. A bolsevik sajtó maga köré tömöríti a sztahá­novisták. a mezőgazdaság legki­válóbbjait és az értelmiség képvi­selőinek köréből szervezett aktivá óriási hadseregét Amikor a szovjet emberek újságokba írnak, beszá. mólnak elért eredményeikről, to­vábbadják tapasztalataikat, bátran feltárják a hibákat és elmondják azok kiküszöbölésének módjait. Ezzel szemben a burzsoá sajtó az imperializmus mérgezett fegyvere. Igy például az összes amerikai új­ságok, a kommunista lapok klvéte­Jévul, a nagy kapitalista monopó­liumok birtokában' vannak. Hearst reakciós újságtrösztjének kötélé, kébe 20 napilap, 9 folyóirat, sajtó. szindikátus és hírszolgálali ügy­nökség tartozik. A Ilearsthöz ha­sonló 14, egymással szoros kapcso­latban álló lanvezér rendelkezik a napilapok példányszámának több mint egynegyedével és a vasárnapi példányszám 50 százalékával- Az elmúlt 11 év aiait a monopólisták körülijeiül 700 többé-kevésbbé füg­getlen újságot tettek tönkre, A Szovjetunióban majdnem min. den munkás és tlsztvirelő szakszer­vezetekbe tömörült. Majdnem az egész parasztság egyesült a kolhoz­szervezetekben. Az emberek tízmil­liói tagjai a különféle önkéntes tár. saságoknak. Sokmillió tagot szám­lál a Kommunista Párt és a Kom. szomol­Az imperialista országokban ül­dözik azokat a dolgozókat, akik va­lamely- haladó szervezetnek a tag­jai. A haladó pártok és szerveze­tek elleni hajsza mindennapos je­lenség ezekben az országokban­A választói jog a szovjet ember egyik legfontosabb joga. Es a szov. jet polgárok nem ismernek semmi, féle választási cenzust. A hatalmi szervek választásaiban való részvé­te) bármiféle akadályozását a tör­vény szigorúan bünteti- A Szovjet­unióban választhat és megválaszt­ható minden olya-n polgár, aki 18. életévét betöltötte. Az imperialista országokban nemcsak hogy elnézik a választás, ban való részvétel megakadályozá­sát, hanem azt a különböző válasz. Sziálin elvtárs a Szovjet Alkotmányról A Szovjet Alkotmány „sajátossága, hogy nem szorítkozik az állampo'. gárok formális jogainak leszögezésó^ re, hanem a fősúlyt e jogok biz;osi­tasára, azokra az eszközökre helye zl. amelyekkel ezek a jogok meg va'ósithatók. Nemcsak egyszerűen kl. nyilatkoztatja az állampolgárok eqyen jogúsáciát, hanem bizlositja Is. tör" vény formájában szögezve te a kü zsákmányoló rendszer felszámolásá nak lényét, az állampolgárok telsz© baditásának tényét, minden klzsákl mányo'ás alól. Nemcsak egyszerűen kinyilatkoz'atja a munkára való jo. got. hanem biztosítja Is, törvény for májában szegezve le azt a tényt, hogy a szovjet |ársada'omban nin­csenek vá'sáqok és megszűnt a mun. kanéikuiiség Nemcsak egyszerűen klnvilakoztatja a demokratikus sza badsáqloqokat. hanem törvényhozási úton meghatározóit anyagi eszkö zükkel biztosítla megvalósulásukat is . .. Demokratizmusa nem „közön, séges", „széltében e ismert", általános demokratizmus, hanem szociális ta demokratizmus." c4e arany tömény — Kazah népdal — A „Dalok Sztálinról" című élőké, szüleiben lévő verseskötetből. Megpecsétli egységünk Boldogságunk fényes könyve, — Bölcs Sztálini törvényünk! Ez a törvény — arany lap. Ügy melenget, mint a Nap! Kazahsztán ! Szabad föld vagy, szép hazám! Ki vezeti harc helyett Boldogságra népedet? Minden embert Ö vezet, A mi Napunk — Sztálin! Nagy erőnk az Alkotmány! Egyenlő és szabad nálunk Minden ember egyformán. Es a törvény — arany lap, Ügy melenget, mini a Nap! Kazahsztán! Szabad föld vagy, szép hazám! Ki vezeti harc helyett Boldogságra népedet? Minden embert ö vezet, A mi Napunk — Sztálin! Győzcdclmünk záloga, Sztálin-adta jövőnk kulcsa Ez a dicső krónika, Ez a törvény — arany lap, Úgy melenget, mint a Nap! Kazahsztán! Szabad föld vagy, szép hazám! Ki vezeti harc helyett Boldogságra népedet? Minden embert Ö vezet, A mi Napunk — Sztálin! (Kapuvári Béla fordítása.) A Szovjetunió Alkotmánya minden dolgozó szamára biztosítja a művelődés jogát, mégpedig a legkorszerűbb körülmények közölt. Gondoskodnak arról ts, hogy a diákok minél egészségesebb környezet­ben tanuljanak. Az épülő moszkvai Lomonoszov egyetemnél például az építkezésekkel egyidvben folyik a körülötte lévő terület és utalc fásí­tása. Képünkön gondosan csomagolt ezüstfenyő.kötegel raknak le a teherautóról. Szovjetunió polgárainak joguk van művelődésre". (A Szovjetunió Alkotmánya 121. cikkely.) A MŰVELTSÉG FÉNYES ÚTJÁN 1919 december 26_án, a polgár, háború tüzében hozták nyilvános, ságra az írástudatlanság felszámo­lására vonatkozó lenini dekrétu­mot, amely nyolctól ötvenéves ko­rig mindenkit úrra kötelezett, hogy tanuljon meg írni és olvasni. A közoktatásügyi népbiztosság egy­idejűleg felhatalmazást kapóit, hogy a gyárak, az üzemeik, a klu­bok és » magánházak minden al­kalmas helyiségét igénybeveheti ok­tatás céljára. Az oktatás idejére két órával csökkentették a munká­sok munkaidejét. A dekrétum nyilvánosságrahoza­tala óta eltelt harminckét esztendő alatt az évszázados orosz tudatlan­ság a mult sötét emlékévé vált. Lenin akaratának megvalósítója, Sztálin elvtárs iskolák sűrű hálóz®, tával borította és a világ letgfeala. dóbb, kgku.turáltnbb országává tette a Szovjetuniót. Lenin előre látta azt az időt, amikor minden szovjet embernek átfogó tudásra lesz szüksége, hogy szebbé, gazdagabbá tehesse a ma­ga és emberi arsai életét, jol tudta, hogy a falusi iskola nemcsak a kultúra központjává, de a pa 'dasáci A MUNKA kényszer a íöke országaiban A kapitalista országokban 40 millió munkanél­küli sínylődik a legnagyobb nyomorban. Ez a szám a legkeményebb vád a tőkés gazdasági rendszer elú en, s A kapitalizmus bevált módszere a munkanélkü­liség csökkentésére: háború kirobbantása. Ezt csi­nálta llitler. ebben mesterkednek most az Egyesüli Államok és Anglia imperialistái. A növekvő gazdasági válság, amelynek terhét a burzsoázia a munkás­osztályra hárítja, csak tovább fokozza a munkanél­küliséget. l)e nem írígylésméltő a munkában áhók sorsa sem, — a tények és számok egész sorát lehel felhozni, ami a tökös országok dolgozóinak kizsák­mányolását, munkájuk kényszermunka jaCegét bizo. nyitja. Megrendítő az nz adat, hogv az Egyesült Álla­mokban évenként 20.000 halálos kimenetelű és körül­belül ICO.000 hosszabb munkaképtelenséggel járó baleset történik a termelés üzemeiben —1 a korszerű munkavédelmi berendezések hiánya miatt. Géműti ifjúmunkások kiáltványa tartalmazza eze ket a megrázó sorokat: „Országunk kormányfórfiai ahelyett, hogy megszűnteinek n munkanélküliséget, n lakáshiányt, az analfabétizmust, a nyomort, —- mil­liárdokat költenek fegyverkezésre, az új agresszív háború előkészítésére. Megerősítik a rendőrséget, ki engedik a börtönökből, a fasiszta/bűnösöket, letar­tóztatják a volt partizánokat. Olaszország legiohb fiséif. See'ba csendőrei mennek rohamra a rokkan­taik, muiilkaiié'kültck, envák és gyermekek ellen, ak'k kenyerei, munkát és Kékét köve élnek." Tito Jugoszláviájában börtönbe vetik a becsülolts munkásokat, akik nem hajlandók a háborúi cyil.i'o. Rntó'c számára dolgozni és kegvel'cnül üldözik a békél kívánó dolgozó paraszt ikét is, A kapitalista országokban elterjedt a do'gozók megluilönibözle'iése nemzetiségi, i'Fetvo faji alapon. Ez a megkülönböztetés kiterjod az alkalmaztatásra, a szakképzettséget kívánó állások betöltésére 's. Francia.Nyugatafrikában, amelynek lakossága kö. rülbeiüt 1ö millió, a bennszülött lakosságból mind­össze 37 000 szakmunkás van. Ár USA-ban az egyik legutóbbi kimutatás sze­rint a néger munkások mindösrxe 3 százaléka végez szakképzettséget igénylő munkát. Megnyilvánul a megkülönböztetés a munkabérek terén is: a gyarmati és függő országokban a benn. szülöttek munkahére ötöde, tized® a fehér emberek keresetének. A Dél afrikai Unió bennszü'őH munká­sai ma Is fényi eges rabszolgasorsban sfnvlődnek. Íme, ez a munkások helyzete a tőkés orszá­gokban. szabad a szocializmus országában A Sztálini Alkotmány biztosítja a m u u La jogát minden dolgozónak, tekintet nélkül neiurc, fajra, vagy nyelvre. A szocialista gazdasági rendszerben u fhigtizök életszínvonala állandóan emelkedik. A munkanélkü­liség kiküszöbölése, a betegségi, rokkantsági, öreg­ségi, stb. biztosítás felszabadította a szovjei embe­reket a bizonytalan jövőtől való félelem érzése alól: tudják, hogy a szoeiallstu állam minden dolgozóját a legnagyobb gondoskodással veszi körül és így meg. nyugvással tekinthetnek jövőjük elé. A Szovjetunióban állandóan emclkeélk a mun kasok és tisztviselők száma. 11)50.ben a Szovjetunió népgazdaságában fog'alkozlaloll munkások és alkal­mazottak száma több mint 30 millió volt, 7,700.0011-cl multa felül az 1040, évi számot. 1951.ben a dolgozók száma tovább emelkedett. A szovjet nuinkatörvények biztosítják a munka védelmét, a biztonsági rendszabályok uiarudékta'an betartását. Különös figyelmet fordítanak a nők és a serdülők érdekelnek vétl.'inére és szigorúan betartják a női és férfi munka egyenlő díjazásának elvét. A Szovjetunióban a munkabérek rendszeresen emr'krdnek. A munkások, a'kalntazoltak éy kolhoz, parasztok jövedelme 1050-beii 62 százalékkal multa felül az 1940. évit. Nézzünk meg egy bányászt. Gen­nagyij Jellsev az urafi Karplnszkban dolgozó segéd, gépész 1945-ben — « jutalmukkal együtt — 21,600 rubelt keresett, 1950-ben 43.100 rubelt. Amikor a kereset emelkedéséről beszélünk, meg kell említenünk a közszükségleti cikkek rendszeres árcsökkentését Is. Az 1051 március t-én történt ne. gyrdlk árleszállítás tovább fokozta a szovjet emberek anyagi jólétét, hiszen ez évente több mint 35 mill'árd rubel újabb megtakarítást jelent u lakosság számára. A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott teljes győzelme eredményeképpen kialakult az ój gazdaság! é'rt, amely nem Ismer niunkanélkiiltséget, nem la. meri a tömegek nyomorát, A szovjet munkás való­ban rendelkezik a munka szabadságával. A munka a Szovjetunióban társadalmi jellegű, a dolgozó embert megbecsülik, munkáját értékelik A szovjet munkás nem mások, nem kizsákmányolók száraára do'gozlk, hanem a maga, saját osztálya, n társadalom javára. A legnagyobb gondoskodás veszi körül és ha jól végzi munkáját, kiUönlegeg megbe­csülésben, elismerésben és kitüntetésben részesül. íme, ez a munkások helyzete a szocializmus országában. és társadalmi élet méltó segítőtársá­vá is fog válni. Sztálin elvtárs tudományt, művé­sz.etet, kultúrát, könyveket adott a tudásra szomjas szovjet népnek. Lenin és Sztálin művei nemcsak a mult hibáit és a jelen feladatait tárják fel, de előre is mutatnak. Harminckét év távlatából rég­múltnak tűnik az az idő, amikor a szovjet nép rátért a műveltség egyre szélesedő, egyre jobban meg­világosodó útjára. Ma már termé, szelesnek látjuk, hogy a Sztálini Alkotmány éa minden újabb sztá­lini ötéves terv mérföldes léptek­kel viszi előre a népművelést, az ifjúság nevelését és a virágzó szov. jet tudományt. • Jokaterína Tovszlikova, aki 19 éves korában abbahagyta tanulmá­nyait és önként jelentkezett froiti­szolgáiatra. leszerelés után az urad „Ordzsonikidze" gépgyúr egyik osztályának titkárnője, majd ©gy hathónapos szaktanfolyam elvég­zése után szakmunkása lett. Né. hány hónap múlva az üzem- és a Komszomol-vezefőség tanácsára be­iratkozott a gépipari technikum esti tagozatába. Négyévi tanulás után technikus, majd művezető lett. Jó munkájá­ért már többizben kitüntették. Cs:. nos kis lakást ís kapott az. ogyik munkásházban ós most arról áb. rándozik hogy jövőre újból nekilát a tanulásnak. — A szverdlovazki műegyetem gyárunkban működő esti tagozatára iratkozom majd be — mondja- — Hogyha elkésve is, de valóravál­tom régi vágyamat és mérnök le­szek. Már számos gyárban és üzemben működnek különböző esti techniku­mok és főiskolai tagozatod:. A Fol­zunovról elnevezett bánya, és kohó­ipari technikumnak pé'dául egyre tohb üromi fiók technikum a van. Legutóbb a gyet járói rézbányákban nyílt meg egy tagozata, amelyben a bányák 40 dolgozója tanul. Számos uráli gyárban dolgoznak középfokú szakiskolát végzett if­júmunkások. A Novo-tagili kohá. sza ti művek hengerműhelyének 46 technikus-szakképzettséggel ren­rendelkező fiatalja példamutató sztahánovista munkával ösztönzi egyre jobb munkára a *öbbi dol., gozókat. ök az új szocialista mun­kás típusának megtestesítői. Mun. kájuk már megközelíti a mérnökök munkájának színvonalát. Politikai­szakmai és kulturális tudásuk el­érte a szellemi munkásokét. Azok a dolgozók, akik munká­juk mellett szerzik meg az álta­lános műveltséget és a középfokú szakmai képzettséget, jelentősen hozzájárulnak a gazdasági tetvek sikeres megvalósításához, s a szel­lemi és fizikai munka közti ellen­tét végleges felszámolásához, tási törvények elő is segítik. E példák is mutatják, hogy soha még egyetlen nép nem volt birto­kában olyan széles, valóban demo­kratikus jogoknak, mint a szovjet nép, amelynek © jogokat a Sztálini AUujtiuárs: bUusalúa.

Next

/
Thumbnails
Contents