Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-16 / 293. szám

A SZEGEDI KENDEBÉONÓGYAR DOLGOZÓI RÉSZLETEIBEN IS TELJESÍTIK A TERVET MA KEZDŐDIK SZEGEDEN AZ MSZT-KULTURHÉT SZEGED BÉKEBIZOTTSAGI TITKÁRAI ÜNNEPI ÉRTEKEZLETEN KÖSZÖNTÖTTÉK AZ ÉLENJÁRÓ BÉKEHARCOSOKAT AZ M P P CS ONG RADMEGYEf PAR TE I Z O 7 T S A G A NAK L APJA VII. ÉVF. 293. SZAM ARA 50 FILLÉR VASARNAP. 1951. DECEMBER 16. SZTÁLIN NEVÉVEL A békére vágyó emberiség: Kirgiz, örmény, román, francia, magyar, német, az amerikai felhő­karcolók kőrengetegénék kizsák­mányolt munkása — mind-mind reménnyel és dicsőítéssel emeli fel fejét december 21-én, hogy kö­szöntse Sztálin elvtársat a »vl­lágteremtő századunk sugárzó cí­merét." „Satálin elvtárs számíthat ránk. Hiába acsarkodnak a wall­streeti banditák, Tito és lakájai, az Dn nevével ajkunkon szállunk sík­ra családunkért, országunkért, a békéért" — ezt sugározzák a te­kintetek, erről beszélnek majd a tettek. Franciaországban 40 ezer vas. útae, belgiumban 70 ezer bányász, Japánban 370 ezer, Chilében 15 ezer bányász a töke elleni harc­cal sztrájkkal tesz bizonyságot ar­ról, hogy fenyegetően erós a há­borúra spekulálók elleni munkás­ököl még az imperialista csatlós a'lamokban is. A népi_ demokrá­ciákban a szocializmust építő nép­gazdasági tervek teljesítését hir­dető statisztikai 6zámoszlopok: új gyárak, rövekvő életszínvonal hir­detik, hogv Szlálin nevével épül a világ, a béke. Épül a világ, ezt hirdeti az is, hogy a szegedi Textilművek minden részletében befejezte évi tervét, a Dimávag Diósgyőri Gépgyár évi termelési tervét már 102 százalék­ra teljesítette, a nagylakig Kender­fonó már november 20-án befe­jezte évi tervét. S a tervteljesí­tés nagyszerű győzelmeihez csat­lakozik a dolgozó parasztság is: Vállalja, hogy terveit a begyűj­tési terveket, december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapja év­fordulójára maradéktalanul telje­síti. Az egé6z világ készül decem­ber 21-re, mert Sztálin és a béke egy. S békére vágynak nemcsak a rrépi demokráciák országai, ha­nem a tőkés országok dolgozó milliói ls. Ott a harc az impe­rialisták ellen a munka beszün­tetésével, a kommunista Pártok erősítésével folyik, nálunk a munkatermelékenység fokozásá­val. a tervek túlteljesítésével, a Fárt vezetésével forrósodik a küz­de'em. Bár a harc eszközei^ külö­bözók. de a cél egy: a béke, a béketábor szüntelen erősítése, amelyet a nagy Sztálin vezet. Csongrád megye dolgozói: mun. késők, parasztok, néphez hű értel­miségiek is csatasorba álltak e gigászi harcban. A vállalások teljesítéséért folyik a küzdelem falun, városon, üzemben és kint a földeken. Nanról-napra forró­sodik, s mind keményebbé válik a munka, mert már csak 5 nap van hátra, öt nap múlva a győz­tesek sorába kell állnunk. hogv jelenthessünk. S jelentésünknek' arról kell szólni, hogv üzenteink pé'damu'atóam teli esi' ették fel­aján'á-aikat évi Tervüket. hogy dolgozó parasztjaink a mélyszán­tás. a be"vüi''ési terv teliesité«é­vel kovácsolták mé© megbontba. tallanabbá a b-ke b'ztos zálogát, a munkás-paraszt szövetséget. Varion egészen biztos-e, hogv jelentősünk győzelemről számo1 be. felemelt fővel á'Vhafunk-e a béke élharcosai közé? Igen, ha követ tiik az éleniárókat, ha ele­ven, lüktető erővé tesszük a vál­lalások teljesítésében az eredmé­nyek legfontosabb emelőjét. a versenyt. A versenymozgalmon még sok javítani való van. Je­rv'nák Já©os elvtárs, a Megyei Pártértekezleten a kővetkezőkép­pen értekpHe az üzemek verse­nyét: „Különösen hiány az, hogy az eayes üzemeken belül a ver. senymozan'mat. vem iránviiiáh orra a területre, ahol a leqnnnvohh lemaradás van a tervek részletei­ben vn'ó trlies't^sSnpi • vagv a munkaleave'em kérdésiben", S ez a me©ái!anftás nemcak az üre­m"kTo venat'*czik. hanpm a me­zőgazdaság terveinek teljeei'ésóre tö.' (•P-A-TTT R-TSRIÁR© © SZER'ESI Épített V'-'aT/t'ől írta be. hogy .A TN"EK«FEEVP.IMN RRTEGTEZUTÁRÉ' PY,1*ZAN A M/R1" R*" MEGSEER­ve*k» ekor*©. I©v történt meg az. h-"v © T'ri-tanvai építkezés­ből eVit'^k © kőműveseket e"v másik munkahelyre, mert a Tari­tanván nem volt anyag. Az ál­landó utazgatások hátráltatták a munkát'". Kise Gvörgy elvtárs ez­zel a tudósításával tehát meg­okolta, hogy a vállalat miért rsnk 60 százalékra tudta teljesíteni a tervét eddig, fényt vet arra, hogy az építő vállalatok, főképpen miért maradnak le a tervteljesí­lósben. Nem elég, ha a művezetők csak versenykihívásokat csinál­nak, vállaltainak részlegükkel, mert így a verseny csak papíron van meg. A művezetők felelőse„ a verseny reális műszaki fellé­teleinek biztosításáért. A műveze­tőnek kell felajánlani és teljesí. tenie^ azt, hogy megfelelő meny­nyiségű anyagot biztosít, úgy szervezi meg a munkál, úgy ál­lítja be. foglalkoztatja a dolgo­zókat, hogy a vállalást teljesíteni lehessen. A versenv előfeltételei­nek megteremtése ösztönzi a dol­gozókat a jobb teljesítésre. De ha állniok kell mert nincs elég anyag, vagy ha munkahelyüket állandóan válfoztatniok kell, ak. lor kedvük lelohad. A műveze­tőknek fel kell most mérniük, ho­gyan állnak a terv teljesítésével és úgv kell beosztani, fokozni a munkát, s biztosítani az anyag­ellátást, hogy a hátralévő napokat eredményesen tudják felhasználni a terv teljesítésére. Oda csopor­tosítsák az erőket, ott szervezzék legjobban a versenyt, ahol a leg­nagyobb lemaradás van. Ugyanez áll a mezőgazdaságra is. A terveket itt sem általános­ságban. hanem minden részleté­ben teliesíteni kell. Az államnak terve van a begyűjtendő gabona-­éle'.miszermennyiséggel, terve van a begyüilendő baromfival és To­lással. Baromfi és tojá6 nem he­lyettesíthető kukoricával, a kuko­rica nem helyettesíthető kenyér­gabonával. Mégis sokhelyen tgen hajlamosak erre a helyettesítésre A makói járás a kukorica begyűj­tésben első a megye Területén előirányzatát 105.6 százalékra teljesítette, a tojásbegyüjtézben azonban az utolsó. Ez azt bizo­nyítja, hc©v » járás területén hiba van a versenvszerveziésben. A baromfi- és tojá^begyüjlésre kel­lene most a legnagyobb erőt for­dítani. m°rt csak így tudja a iá rás vál'alását, a tervet minden résztelében teljesíteni. A község' pártitkárok és tanácselnökök fel­adata most az, ho©v minden köz­ségben arról beszéltessék a nép­nevelőket, amiben a legnagyobb lemaradás van. A megye terü'e­tén a tojás- és baromfibegyüjlést a mélyszántást ke'I legjobban meg­gyorsítani, — igy dolgozzanak a m-gyei szervek is. December 21-re. Sztálin elvtárs születésnapja évfordulójára tel­iesítaük vállalásunkat, terveinket. Ez legven most minden becsüle­tes dolgozó, munkás-paraszt leg­szentebb ügye kötelessége. Egyet­len kemény ökölben forrjon össze a munkás a dolgozó paraszttal. Ha eze'őtt 100 esztendővel Kölcsey úgv adta ki a ielszól, hogv ..Nem­zeti fénv a cél, hogy elérd, ferr' egybe magyar nép", akkor most am'knr munkások, parasztok, a dolgozók or=zá©a építéséről, bé­kéié megvédéséről van szó, száz­szor és ezerszer jobban van szük­ség ez összefo©á6ra. összefogásra egv-móg segítésére van szűkéé© a vál'a'á.sok teljesítésében. Ne tűrte egy Száz százalékon felül dol­gozó munkás 6em az üzemben hogv még vannak olyanok. akik nem teliestt'k a normát. Csatla­kozzon Rőrtar Bé'a kezdeményezé­séhez, nyújtson elvtársi segítsé­get a 100 százalékon alul teljesí­tők munkájához. Ugyanígy p mélyszántásban, a begyűjtési terv: le' jesílésében élenjáró dolgozó parasztok meníe-iek el az elma rPrit narae7iWársaiVhoz, győzz ÓV meir ők«t a b/gyüilés feteotösé­gérö'. Mentenek el a fogaton erőkkel rendelkezők azokhoz ak'knek n'rrs iga©reiük és e-én' mág n"m tud',ók olvé©"-znl a mélv­®7An'áe' és sent'"zn°k nekik r ©rántá-ban. A utelvzárgás. a to­és háremcih°"vfi''és SÉTŐ' FÜGG A, E<?GNG-4ATN-.GYEI DOL PO-Ő TTET-.E-TÍVVK H°E«Ű'ZTE. öt nan van pte© hátra Fz az óf nap rag/r préháia prí-Vs,:. n-grőb két évvel is próT.a'Űzrő'' ra"a"t s tüzes here-kan ková­c"01ód-tt az azóta már fénves d' ada'utat megtevő ms©var Sztóhé­nnv-nrazgai'om. Hisszük. ho©v e S©'ál'n elvtárs 72. szülpóésnan-f, évfordulója tiszteletére tett válla­lások ve-senvszaknszában ls méltó 'ársri leszünk a népi demokráciák, a nemze'iközi munkásmozgalom 6ok-sokmillió hősének. Egész népgazdaságunk felvirágzását a Szovjetuniótól kapott segítségnek köszönhetj ük Dobi István, a minisztertanács elnökének beszéde az országgyű^ szombati ülésén És akadnak dolgozó parasztok Í3, | rikai imperialistákkal, fokozták az akikor átkerüli hofnlvásnk nlá von. ' ni világháború kirobbantására Az országgyűlés szombati ülését Dögei Imre elviárs, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Megjelent az ülésen a magyar nép szerelett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, akit a terembe lépésekor nagy tapssal fogadtak. Az ülésen Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke számolt be a minisztertanács munkájáról. A kormány működéséhez irány, tűként szolgált a Magyar Dolgozók Pártja ez év február havában lar­tolt kongresszusa — mondotta —, amely világosan megmutatta r.épi demokratikus országunk fejlődésé­nek útjál, a népünk előtt álló fel­adatokat s e feladatok megvalósi. lásúnak módját is — kezdte beszé­dét Dobi István. Ezután elmondotta, hogy a minisztertanács mindenek­előtt ötéves nagy, országépítő ter­vünk végrehajtására fordította ál­andó figyelmét. Nehéziparunk — folytatta — nagyarányokban növekedett az el­múlt esztendőben. A kohó- és gép­pari minisztérium alá tartozó vál­laltoknál ez év október 31-ig kö­zel 1.200 millió forintnyi beruhá­zást eszközöltünk. Ez az összeg az év végéig jelen. akiket sikerült befolyásuk alá von. niok. Ezek megfeledkeznek arról, mivel tartoznak annak a hazának, amely oiy sok évszázad ulán most először biztosította részükre a sza­bad és emberséges életet. Ezért üdvözöljük az állami fe­gyelemnek, a törvények tiszteleté­nek azt a közszeliemél, mely falva. inkban mind fokozódo mértékben hódít tért, amely megbélyegzi a kötelesség mu­lasztókat, akik csak szégyent hoznak falujukra és az egész dolgozó parasziságra. Nem tagadhatjuk el azt sem, hogy mezőgazdaságunk jelenlegi ál­lapotában nem tud megfelelni azok­nak a követelményeknek, amelyek a gyorsan szaporodó gyárak nyers, anyagszükségletének és a városi la­kosság életmiszerigéniyeinek kielégí­tése terén várnak rá. Ennek az az alapvető oka, hogy mezőgazdaságunk háromnegyed részében még kisparaszti b!r. tokból áll. amelyek nem teszik leheiővé a gépek alkalmazását, a fejle't agrotechnikát. Dobi István rárruulatolt, hogv a tékenyen emelkedni fog. Ennek az közelmúlt hetek alatt gyorsan emel. évnek a termelési értéke okióber kedeit szövetkezeteink tagjainak lát. 31-ig 38 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendő eredményeit. Az egy főre eső termelés pe­dig ez év október havában kö. zel 12 százalékkal volt maga. sabb, mini az előző év azonos Időszakában. Ezután rámutatott, hogy a ter­melés emelkedésében fékezően hat­nak az olyan jelenségek, mint a bér. alap túllépése s a munkafegyelem 'erén mutatkozó lazaságok. A szükséges nyersanyagok, alap­anyagok egyrfezét külker^kedelmi j Jetömfe el^yöioet'bfz'tosTtotT az"^ szerveink biztosítottak. 19ol-b3n külkereskedelmi forgalmunk döntő része már száma. Utána a jogyrendszer meg­szüntetéséről szól határozat jelen­tős-égéről beszéJt. A Párt és a kormány határo­zata mindenekelőtt számot ed államunk gazdasági erejéről, éppen abban az időszakban, amikor a nyugalj országokban mindenütt gazdasági nehézsé­gek. ellátási nehézségek jeleni­keznek. — mondotta, majd rámutatott: A gyakorlati magvcJósílá® során bebizonyosodott, hogy a határozat a Szovjetunióval, a Kinai Nép­köztársasággal, a ncpi demo­kráciákkal és a Német Demo­kratikus Köztársasággal bonyo­lódóit le. szág' egész dolgozó lakossága részé, re. Könnyebbé lelté mindazoknak a megélhetést, akik bért, fizetési, nyugdíjai, v&gy ösztöndíjat élvez­nek, Népgazdasági tervünk teljesí­tésének eredményeképpen isméi emelkedett népünk életszínvonala. Ezután Dobi István kullúrforra­. dalműnk eredményeit vázolta s rá­Az ipar es a bányászát fellendü-; mutatott az áJlomapparálus és a lese iiov=mfli;'lmr n7 éntikpgéoi („vé tanácsok fejlődésiére ese ugyanakkor az építkezési tevé. kenység nagyarányú növekedésével is együttjárt. Állagban minden ne­gyedik-ötödik napon egy-egy új gyárüzem épületét adjuk át rendel, le lésének, nem is szólva a tudo­mány, az oktatás, a népművelődés, az egészségvédelem új házairól. Az ipar, a bányászat, az építke­zés ilyen örvendetes felvirágzására nem kerülhetett volna sor, ha nem kapjuk meg mindehhez a Szovjet­unió állandó segítségét. Dobi István a továbbiakban a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt. — A mezőgazdaságban gazdag termést takaríthattunk be. Az idén a hoMankénti átlagos hozam a főbb terményeknél mindenült magasabb volt, mint amekkorával tervünk szá. moll. Mindebben nem csupán a ked­vező időjárás hatása mutat­kozik meg, hanem a dotgozó paraszlság odaadó, becsületes, szorgalmas munkája is. A minisztertanács elnöke rámu­tatott, hogy eddig mintegy 2250 raktort. 131 kombájnt, 867 cséplő­gépet, 1079 kévckötő-aratógépel és más mezőgazdasági gépeket kapott a falu és 72 ezer kat. holdon léte. sült öntözőkullúra. A Szovjetun'ó é'exijáró agrár, tudományának vívmányait fel­használva, egész sor új agro­technikai eljárás megt-onosítá­sá| is javasoltuk. Az eredményekből az is nyilván­uló, hogy a dolgozó parasztság túl­nyomó többsége áldozatkészen dol. ©ozik. De találkozunk még jócskán hiányosságokkal is az állampolgári "egyelem terén. A kulákok minden! megtesznek, hogy a nép államának törvé­nyeit kijátsszák és ezállal a dol­gozók megélhetését megnehezít­sék. — E'mondhntom — fclylalta, — hogy nem adtunk ki egyeden ren­deletei. n.em hoztunk meg egyet­len határozatot sem, amelyet ne hatolt volna át a béke szeretete. A békéért folytatott harc n.e©vobb helytállást követett meg tőlünk ebben az esztendőben, m'nthogy az imperialisták, élükön az arne­uj világháború kirobbantására irányuló törekvésüket. Rámutatott, hogy az amerikai imperialisták déli szomszédságunk­ban ügynökséget szerveztek meg. amely támaszpontja a kémtevé­kenységnek és a provokációknak, a háború előidézésének. Tito hadserege most már telje­sen amerikai parancsnokság alatt áll. És, hogy ennek a hadseregnek mi a célja- azt teljesen világossá teszik azok a mind sűrűbben meg­ismétlődő provokációk, amelyeket a szomszédos népi demokráciák, igy a Magyar Népköztársaság ha­tárain elkövet. Mindez arra int bennünket, hogy éberen őrködjünk hazánk bizton­ságán, hogv hajthatatlan követ­kezetességet és erélvt tanúsítsurk függe'lenségünk és békénk vé­de'mében. Belső biztonságunkat, népi de­mokráciánk rendjét őrzi állam­védelmi hatóságunk is, amelv leplezi az e'lenség ügynökeit. Do'gnzólnk hálásak az erednté. ny-kérl é~ megbecsüléssel gondéi­nak az államvédelmi hatóság d-'­gozóira, akiket lelkesen támogat­nak munkájukban. Honvédeink az elmúlt esztendő során is nagy haladást értek el a véde'mi felkészültség tekintetében, sikeresen sajátították el n vi­lág legfejlettebb hadi tudomá­nyát. n sztálini haditudományt A mi hadseregünk a béke had­serege — mondotta. — Éppen ezért, úgv gondolom, mindent meg kell lennünk affitek érdek éh eii, hogy néphadseregünket tovább­feilesszük abban a keretben, ame­lyet a békeszerződés meghatároz. Hangsúlyozta, a Szovjettmió minden á'dozalot meghoz, hogy megmczitse a vi'ág békéjét. Dcbi Irtván beszédét sűrűn szn­kito'te f'lbe a lelkes taps. s be­széde végén az nrszággyíi'és tagjai hatal­mas lelkesedéssel, hosszant "r. tó tapssal ünnepe"ék a mnizyar nép bö!cs tanító iát. líáFosi Mátyás elvtársat és a békeharc zász'óvlvó'jéj. a magyar nép nagy barátját. Szt.ál n generá­lisszimuszt. Az or-zá©gyütá3 a miniszterta­nács e'nökének beazámdlójában foglaltakat ludomósul vette. Az országgyűlés legközelebbi ülését december 17-én tartja. s n/pttendjére az, 1952. évi állami kö'ti-égvetés általános vitáját Ifvte ki. Végetért a Magyar Tudományos Akadémia 1951. évi nagygyűlése A Magyar Tudományos Akadé­mia 1951. évi nagygyűlésének zá­róülését szombaton délután tar­tották az Akadémia dísztermében. A záróülésén megjelent Gerő Ernó elvtárs, ál amminiszler. a Népgazdasági Tanács elnöke, Naigy Imre elvtárs, é'elmezési miniszter, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Szovjetunió és a baráti á'lsinok magyarországi külképviseleteinek képviselői, . Rusznyák István elvtárs, a Ma. 2var Tudományos Akadémia el­nöke nyitotta meg a záróülést. Mély há'ávnl emlékezett meg arról az értékes támogatásról, amelyben a magyar tudósokat a ragygyű'éssn résztvevő külföldi ve-d.égek — elsősorban a szovjet tudósok — részesítették, majd ki je'er tette: A M-zvar Tudományos Akadé­mia számira m«t ziru'ó nngy­©yű'éíünk minden edd'gínél hs­'a'ma-rbb reregszem'e volt, ame­lyen megmutatta, hogv minden erejével igyekszik mé!. tónsk bizonyulni arra a sze­relő gondoskodásra, nmel'yel a Magyar Dolgozók Pártja és Népköztársaságunk övezte. Rusznyák elvtárs megnyitó s/avii után V. P. Nyikityin aka­démikus mondott beszédet: A szovjet tudósok testvéri üd­vözletükéi küldik és új sikere­ket kívánnak alkotó munkájuk­ban, a szocializmus építésének javára, a békéért és a népek közötti bo­rá'ságérl folytatott harcban — mondotta. Ezután A. V, Pallagyin akadé­mikus mondott; üdvözlő beszédet. A Magyar Tudományos Aka­démián üdvözlöm a népi demo­kratikus Magyarország minden tu­dósát Szovjet-Ukrajna tudósai nevében, akik annak az élenjáró ezovjet tudománynak a képviso'öi, amely a kommunizmus épitését. a béke és a népek közti barátság ügvét szolgálja. Ezután Tgnat Emanutto, a B'>­pár Tudománvos Akadémia fa©'a. Fr!ed-;ch L©"twein. a Német Dp­mokratt'ni- Köztársaság Tudom-­nvo« Akadómma kü'döttsögs--' vez-töte üdvözö'te a nagygvü'é-t Az üdvörtések'-e R„«©-i"ák te', vám vá'aszn't. utána V. P. Nvi. kityin akadém'kus ,.A szovte' tu­domány. a béke szolgálatában" címnél tartott előadást. Bernnl professzor felszólalása u'án. a kttüntetérek és juta-'ntak kiosztása következett, maid a ztö róü'és résztvevői táviratot in­téztek népünk szeretett vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents