Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-16 / 293. szám

2 VASÁRNAP, 1951. DECKMBEK 19. Az ENSZ közgyűlés elé került a Magyarországon leszállásra kény sze rí tett amerikai repülőgép ügye Párizs (TASZSZ). Az ENSZ köz­gyűlésének pénteki teljes ülőién megvitatták azt a főbizottság ál­lal egyhangúan elfogadott javas­latot, hogy a közgyűlés tűzze napi­rendjére a következő kérdést: >,Ae Amerkai Egyesült Államok agresrzív c elekményei és más áll mok belügyeibe való beavat­kozása, ami abban nyilvánul meg, hogy az USA százmillió dollárt irá­nyoz elö a Szovjetunióban, Len­gyel országban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában és több más demokratikus országokban, továbbá ezek terü'etén kivül be­vetendő fegyveres csoportok tag­jai toborzására ós e csapatok megszervezésének pénze'ésére". Mint ismeretes, ezt a javaslatot a Szovjetunió küldöttsége terjesz­tette elö. Visinszkij elvtárs, a szovjet kü'döflség veze'ője felszólalásá­ban em'ókeztetett arra, hegy ok­tóber 10-én Truman aláírta azt a törvényt, amely száz millió dollárt irányoz elő egyes személyek to­borzására és fegyveres csoportok szervezésére a Szovjetunió és a néni d™mokrác!ák területén és ez országok területén kivül. — Senki sem tagadhatja — mondotta Visinszkij elvtárs, — hogy hoztak ilyen törvényi. Az Iránt sem lehet semminemű két­ség, hogv ez a törvény olyan cse'ekményekre vonatkozik, ame­lyeket nem lehet másként minő­síteni, mint az Amerikai Egyesült Államok agre-sziv cselekedetei­nek és beavatkozásának más or­szágok belügyeibe, köztük a Szovjetunió belügyeibe. A továbbiakban részletesen is­mertette azt a tényt, hogy nem­régiben egy amerikai katonai sz&l'I ó repülőgép megsértette Románia és Magyarország ha­tárát. Ez a kérdés mélyen politikát lellepű, valóban gondos meg­vizsgálást igényel ós ezt teljes mértékben biztosi! ja az, Ka ezt a kérdést az e'ső számú bizott­ságban vitatjuk meg ós ezenkívül még a plénumban. Ez lehetővé teszi, hogv még egyszer teljes gondoerépgal és figyelemmel vizs­gáljuk meg. . , Én küldöttségem nevében kértem a közgyűlést, erösílse meg a fő­t'zottság javaslatát. Paki'ztán külügyminisztere szin­tén ellenezte az amerikai kül­dött javas'a tát, hogy a szóban­forgó kérdést a szokásostól el­'érö módon vitasság meg. A közgyűlés ezután a főbizott­ság javaslatát el'rn=zavazat né'kül elfogadta, majd ráfért a különleges politi­kai bizottságnak a titóista rágal­mazó javas'at üdvében hozott ha­tározatára. Emlékezetes, hogy a kü'önlepes polttikai bizottság an­nrk idején elfogadta a jugoszláv megalakításáról szóló javas'at szer­zői minden teketória nélkül bántad; el az ENSZ alapokmányával és a négy hatalomnak a német kérdésre vonatkozó összes egyezményével. Kiemelte, hogy Németország békés (s demokralikus fejlődésének kér­dése rendkívül n o-gy j o'en1 ős égű a lengyel n''p számára, amely komoly veszélyt lát Németország kettésza­kításának elmélyülésében. A lengyel küldöttség úgy véli, hogy az ENSZ beavatkozása a né­met nép be'íigyeibe csak meg­nehezílliell a német egység megva'órítását. Svédország küldölte ugyancsak NcMZfc i KOZl SZEMLE íí.?,™--xV etöterieertett jó- | határozati javaslatot nyújtott be, amely ajánlja a közgyűlésnek, hogy javasolja a Németországot meg­szálló négy hatalomnak: kölcsönös megegyzés alapján és a német nép képviselőivel együtt teremtsék meg az ös&zn'mel választások feltétel:it. A politikai bizottság ülése Elsőnek Jessup. az USA küldötte szólalt fel ós benyújtotta a három halalom határozattervezetének fe. lülvizsgált formáját. Jessup ismer­tette az egyes beiktatott módosítá­sokat és azt állította, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország küldöttsége a módosítások áltat nagy enged­ményeket telt a Szovjetunió felé Ugyanakkor azonban beismerte, hogy a módosítások csak a másod­rendű kérdéseket érintő ellentétekre vonatkoznak s így a vitatott probléma lényegét il­lető alapvető ellenté'ek érintet­lenül maradtak. Jessup ismét megerősítette, hogy a három hatalom határozattervezeté­nek alapját a hírhedt Bsiruch-terv képeri. Jugoszlávia képviselője a lakáj szolgalelikűségével kijelentette, hogy kész támogatni a három hatalom javaslatait El Huri, Szíria képviselője meg. elégodését fejezte ki afölött, hogy a Szíria, Pakisztán és Irak küldött­ségének kezdeményez ősére alakított négyhatalmi albizottság helyesen nyúl hozzá a probléma megoldásé, hoz. palmazó tervezetet. A közgyűlé­sen az amerika'-angol szavazó. pépez"t segiteé"ével ugyancsak elfogadták a tervezetet. A szavazást vita követte, mely­nek során Szoholjev. a Szovjet­unió képviselője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok nem fo'ytat­nak és soha nem Is folvtaltak semm'fé'e ellenséges tevékeny, séget Ju"oK7'ávia el'en A titóista kü'döMség által be­'"rie-ztett határozati javas'at a Szovjetun'ó és a néDl demokráciák ellen irányuló rágalmakon és te*tevés"ken alapuL Csehszlovákia. Lengyelország és az Ukrán Szoviet Szocialista Köz­társaság képviselői szintén rámu­tattok azokra az indokokra, ame­lyek alapián a jugosz'ár határozati javaslat ellen szavaztak. A különleges oo'itikai bizottság ülése A különleges politikai bizottság december 14-i ülésén folytatták az általános viiát a ,,németországi választások megtartása lehelősé­gének fe'téleleit kivizsgáló nem­zelközi bizottság" megalakításá­nak kérdéséről. Brazília küldötte rágalmazta a Német Demokralikus Köztársaság és a Szovjetunió békepolitikáját. Wierblowsky. a lengyel küldött­ség vezetője, felszólalásában kije­lentette, hogy az ENSZ-bizottság Ausztriában EGÉSZSÉGVÉDELEM A Szov'etunióban A bécsi egyetem tanára Reuss és asszisztense: Tschermak dr. a na pókban megtartott klinikai ered­mény összesítések alkalmával kt. mutatták, hogy Ausztriában bünö. sen hiányos gyermekegészségi in. tézkedések folytán, évente 5000 egy. évon ajuli gyermek hal meg. A kimutatott halálozási adatok csak a nagyobb városok intézeteinek adatait tartalmazzák. A jelentés főleg arra utal, hogy sem felvilá­gosító munka nem folyik a fiatal anyák közölt, sem bölcsődéket nem létesítettek az üzemekben, ami nélkül pedig — mondja August Reuss professzor — eredményes gyermekvédelemről beszélni sem lehet. Erich Tschernak elmondotta az egyik ez ügyben összehívott érte. kczleten, hogy tanulmányozta a lengyel egészségvédelmet és azt tapasztalta- hogy míg az. igen ma­gas nívón áll, Ausztria gyermőkvé. delimi rendszere feltűnően hiányos. Ennek eredmónyoképen a nagyobb gyógyintézetek kimutatása rzerint évente növekedik a7. egy éven aluli gyermekek halálozási száma. A bécsi egyelem nem első ízben mutat rá a kormánynak erre a hanyagságára. Két évvel ezelőtt hasonló tájékoztatást kapott az osztrák egészségügyi minisztérium. Akkor mindenki azt várta, hogy a kormány gyökeresen változtat ezen a politikáján és segítségére siet a fiaiat anyáknak, de nem történt semmi. A kormány minden idejét az amerikai háborús uszítókkal va'ó alkudozás köti le és fel sem fi­gyelt arra amikor az ijesz­tően nagyarányú gyermek elhalá­lozást tették szóvá. Előre látható. la.g, a mostani klinikni jelentés sem fogja meghatni a reakciós bé esi kormányt, amely ennél sokkal íontosabbnak tartja a fegyverkezési versenyt: Amerikában Három, hete tartották meg Ame­rikában a szokásos évi egészség­ügyi konferenciát. A konferencián elhangzott felszólalásokból kiderült, hogy milyen súlyos egészségügyi krízisbe jutott az ország a háborús hisztéria, a háborús kiadások foly­tán. Ezzel kapcsolatosan Spaats, n költségvetési hivatal igazgatója, ma­gából leikéivé ti'fakozolt, hogy bár. milyen módosításokat hajtsanak végre az egészségügy miatt a költ­ségvetési téleleken. Azt elismerte Spaats, hogy nem valami „fénye­sek" a kilátások a népegészség te­rén, de közölte a konferen. cián, hogy a 70 milliárd dolláros költségvetésből többet, mint S50 mil­liót tehát a költségvetés fél szá­zalékát nem lehet erre a célra for­dítani. A konferencián megjelent hiva. latos személyek valamennyien úgy nyilatkoztok, hogy „éppen elég te­her a 350 mülió dollár ilyen mel­lékkiadásra". Ezek szerint az USA-ban az egészségvédelem nem más, mini egy kellemetlen „mellék!1-kiadás. A lö­kések lapjai ezt úgy magyarázzák, hogy miután a munkanélkülieket úgy sem lehel orvosilag gondozni, a többinek pedig van rá pénze — nem sok hasznát venné senki a felemelt egészségügyi télelnclc. Ennél nagyobb demagógiái, en- \ nél hidegebb közönyt aligha muta­tóit valaki is nyillan a nép felé. Amilcor arról volt szó, hagy egész vidékek vannak, ahol a dolgozókról senki sem gondoskodik, mert nem jut rá pénz Spaats kijelentette, hogy erre az összegre sem lehet biz­tosan számítani, mert ha Amerika „védelme" úgy kívánja, akkor ezt is csökkenteni fogják. Ameri'ca védelme alall nyilván a koreai agressziói kell érteni és azo. kai az összegeket, amelyeket az iparmágnások vágnak zsebre a ha­dimegrendelések ulán. Alekszandr Babanov professzor, a Szovjetunió egészségvédelmi mi­nisz.crheiyettesc, a TASZSZ mun­katársának most tett nyilaíkozatá. ban részletesen beszámolt a szov. jet egészségvédelem erőteljes fej. lesztéséró'l. Elmondotta, hogy az idén már a háborúelőtti viszonyok­hoz képest 40 százalékkal csökkent a halandóság, főleg pedig a gyer­mekek elhalálozási arányszáma. Bi­zonyítja ezt az is, hogy a lakosság száma az ulóbbi Időben évente 3 millióval növekede t. A szovjet kormány nagy gondol fordít a népegészségi há'ózat tel­jes kiterjesztésére. Az orvosi se. gítség mindenki részérc azonnal, minden nehézség és bürokráciától mentesen elérhe'ő. A háború elölíi viszonyokhoz kéeesf 25 százalékkal emelkedti-k a kórházi ágyak. A polikttnikák, szanatóriumok, ren­delőintézetek, sziilóöt hónak szúmn állandó növekedést mulat. Az országban 75 százalékkal nö vekedetf az orvosok száma Általá­nosan a'kalmazzák gyógyintézetek­ben a hatékony gyógyszereket és külön nagy gendot fordítanak az anya- és cseesemó'védetemre. Az egyedül álló anyáknak a kormány tekintélyes összegeket utal kl gyermeknevelési segítség címén. — Mi orvosok boldogok vagyunk — mondo'ta Alekszandr Fabanov, hogv a szoviet ren tlyen Vörütmé­nyek közöt' é'. Mi már c'értük azt, hogv cak hírből Ismeriiik például a himlőt, és fok más olyan beteg­séget, ame'yek a hap"a"sta orszá gokVn gyorsan népesí ik be a tc­me'ílket. Járványok ntrcser.ek. tsmere'­fon n rp,-tif. a ko'era F.'k"-"se­hareo'rak a t-berkufozis éa a ma'ár'a eHe"'- Ebben nPgv se-it-é ge< nynltftn'k ezek a szovjet osvos u-TŐsok a,r'k tr-temó'-rps hí-é-'e (e'k eredmá-"-e'iéo" ó'-bb és ó'ahb gyógyszerekkel amT-dé'ozzák meg az emberiséget. Ebben van r rzov­ict orvosok egyik nagy ereje. A kormány lehetőséget ad a legnehe­zebb. legbonyolultabb és leghosz­szabb kísérletek gondtalan elvég, zéséhez, ..,,,< AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE, n pénz. ügyi és a politikai bizottságok üté­sei rendkívül értékesek voltak szá. inunkra, inert általuk halomra dől. tek össze a rágalmazó, hazug impe. rialiista állítások. Amer.ka bevallót, ta, hogy maga csaik utolsónak haj­landó tárgyalni az atombomba gyár. tásúnak eltiltásáról, ami nvili be­vallása annak, liogy továbbra is zsarolni akar a tömegpusztításra al. j kalmas atomerövel. A fegyverek és | fegyverzet csökkentése terén is erre a monopo'isztikus álláspontra he. Iyczkcdclt. Visinszkij elvlárs emiatt kemény bírálatot gyakorolt a was. Iiigtoni kormány feté, bebizonyítva, hogy az imperialisták nem hívei o világbékének, mert a fegyverek és a fegyverzet csökkentését beláthatat­lan ideig el akarják húzni. Ismételten bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió akarja öszinlén a bé. két, mig az imperialisták a „véde­lem" ürügye alatt nemcsak maguk fokozzák fegyverkezésüket, hanem erre kényszerítik az atlanti szövet, ségbe tömörített más országokat is. Érdekes őszinte önvallomás hang. zott e az ENSZ közgyűlés gazdasági ülésén a francia küldöttség részéről, amikor a segítségre szoruló orszá. goikkal kapcsolatos vita során — mindenki meglepetésére — k'jelen. tetie, hogy nem járu'hat hozzá olyan alap létesítéséhez, amelyből a gaz. daságilag elmaradt országokat se­gíteni lehetne, meri Franciaország komoly gazdasági nehézségekkel küzd. EZ VÁD AZ USA FELÉ. amely a Marshall.„segéllyel", fegyverkezési nrogrnmmal és azzal tette tönkre Franciaországot, hogy egyrészt a területén épített amerikai légiin, maszporiofe összes költségeinek vi­selésére kénvszerítette, másrészt kö. telezte az idegen csapatok fenntar­tási költségeinek fedezésérc. Ezek a segítségek valóban úgy tú. moga'tják Franciaországot, mint az akasztott embert a kötél, aliogy ezt Rákosi elvtárs meghatározta. Franciaország olyan költségvetési deficittel ikiüzd. amely soha ki nem heverhető gazdasági krízisbe za­varja. Ebből a zsákutcáiból a mai Franciaország nem 'találhat kiutat. A fegyverek és a fegyverzet csök. kentésére a nyugati hatalmak által kidolgozott ,,'tervezet".től semmivel sem várhatunk többet, mint a ko. reai fegyverszüneti 'tárgyalásoktól, ahol az imperialisták száz tanújelét adták annak, hogy nem óhajtják a megegyezést. Hónapok óta nyargal, nak üres szavakon és ha valame. lyik alárendelt jelentőségű pontban megegyezést kénytelenek elfogadni, azt nyomban úgy boritiák fel, hogy a következő napokon súlyosan meg. sértik a semleges területet. Ez az időhúzás le."újabb formája, amely nemcsak időt rabol ei, hanem a fe. szükséget, a bizalmatlanságot is lo. vább fokozza. PÁRIZSBAN KOMOLYTALAN Ívé. ketörekvési ígéretekkel álcázzál; há. borús terve ket a nyugati hatattunk, Koreában fo'yla'tják nz agressziót, Nyugat-Németország bábkormányát utasították a Német Kommunista Párt betiltására, újabb és újabb európai hadosztályok felállítását követelik. Nyugat-Németországot az nt'an'i 'támadó hadsereg fenntartási költségeinek részbeni vise'ésére kö tetez'+k, Köze'.Krieten újabb „vé­delmi" 'tömböt kovácsolnak össze, amc'vnek érdekében a török kor­mányt olyan soha nem n'f n'iwzott (örvény me."hoza''i'árn kényszerítőt, ték, ame'v hosszú börtönt, sőt ha. 'ált ír e'ő azokkal szemben. ak'k b'rálni merészei k a háborús poli­tikát. Párizsban hazug jelszavakkal kö dösítik n<rros«ziós terv tetet, ame'yek. bőt az Egvintonban áRomásozó an. go' csapatok naponta nyu ite nek ke­serű ízelítőt nz mész szabadságra vágvó arab világnak. O'aSzország teljes gazdasági ősz. s®eroppanása éppen olyan közel van, mint Franciaországé. Ez sem ér­dekű az USA -nra'kodő köreit. Nem 'érdekli, liogy a fegyverkezési kiadó, solk mia'tt az olasz munkások mun­ka nélkül nyomorognak, hogy a kor. mány nem fordíthat gondot a fo'vók szabályozására. nz árvízvédelmi be. rendezésekre, ami arra vrzetclt hogy a Pó vidéke víz a'á került, 390 ezer csnlád knlditibo'ol vehet A szcrencsé"enek itt n'tannk a fi­zikai pusztulás határán, dc Róma 1 és a Vatikán hn"gat he'yet'ük a i néoek nagv barátja, a Szovjetun'ó indfiott éVmiszerekkel megmko" szerelvényeket. Utána mi voltunk azok, akik meghallottuk az árvíz­pusztfiotta olasz nép jajkiáltásót: liszttej és cukorral siettünk a se­gítségükre, hogy enyhftsünk a sze­rencsétlenek nehéz helyzetén. Amikor arról volt szó, hogy Olasz, országot szorosan be kell kapcsolni az atlanti szövetségbe, akkor özön­löttek Rómába az imperialista ügy. nökök, de amikor százezerszámra lelteik földönfutók a Pó völgyében az emberek, akkor egyetlen szö­vetséges" sem tartotta érdemesnek segítséget, vagy legalább vigaszt nyújtani nekik. Ez a fclada't sz emberiség nagy barátjának, a Szov. jetuniónak maradt és a szovjet nép eleget is tett emberbaráti köteles­ségének. Hasonló volt a helyzet nemrégen Indiában, amikor milliók éheztek: az USA még a szerződés, ben lekötött élelmiszermennyiséget sem küldte el, mert — mint Ache­son kijelentette — Nem nem sza. vázolt Kína ellen az ENSZ közgyű­lésén, amikor az amerikai szavazó, kórus a megtámadott Uj Kínát monAa ki agresszornak. AZ ATLANTI TÜMBNEK külön. ben nem a legjobb kilátásai van. nak. mert a római értekezleten alig egv-két ország tanúsított feltétel, né'küli lakájpolitikát Ivsenhower. min'i a háborús gyujfogalók mozgó ügynöke iránt. Az értekezlet han. gulatát mi sem bizonyítja jobban, minthogy n tábornok kényleien volt megfenyegetni Plevenékef. hogv ha ők sem lelkesednek a n vugat.német. országi militarizmus újraélesztésé, ért, akkor ..más úton" fegyverzik fel a nác'kat. Anglia kormánva fs gvanfls nz USA szemében. Nem azért mintha nem készütne háborúra, hanem mert az angol imneriatis'ák crőfe. szítés'ét más iránvű „bajok" kötik le. Ok el pillanatnyilag Egyiptom érdek'i. ahonnan a szigetország nagytőkései elsősorban táplálkoznak. Egyiptomba — az angol hivatalos kimutatás szerint — az ulolsó tíz hónap alatt 35 millió font értékű készárut exportáltak, olyan árut amilyet a brit birodalomban tíz év alatt sem tudtak volna értékesfieni: kozmetikai cikkeket, gyermekjá'é. kokat, porcol'iánt, ajakrúzst és vil. lanyjégszekr'ényckct Egyiptom is hasonló adatokat tartalmazó külke. rcskedeJmi statisztikát állított ösz. sze. de hozzátette, hogy ilyen árut csak önállóságtól megfosztott, fél. gyarmati, vagy gyarmati országba lehet exportálni, úgy hogy az érték, telén áru ellenében életfontosságú nyersanyagot legyen kénytelen adui. Egyiptom ugyanis gyapdttal és olaj. tal kénytelen rekompenzálni az an­gol nagyipart ugyancsak 35 millió font értékig. Churchillék legnagyobb gondja most nem az USA európai akció­jának a támogatása, hanem mert. teni a közeikeleti helyzetet, ahol a nép már tudatára ébredt az an. gol tőkések zsarnokságának és ezt le akarja rázni magáréi. A NÉMET NÉP még töredéké­ben sem ".Jlkesedik egy új háború­ért. annál inkább érdekli aZonbaa szé'daraboltságának megszüntetése és a Kommunista Párt megmentése. Tisztában van ugyan's vele, hogy Adenuuer második hitler tragéiia fe'é tart és ezért nincs olyan be. csüleles német, aki követné politi­kai el tévelygéseiben, azt a ravasz ügyvédet, aki nem más, mint Tru. man bábfigurája. Franciaország bevallja nagy gazdasági nehézségeit, Angtta újabb dollárokat kér. a német nép tilta. kőzik az újrafe'fegyverzés ellen, Achesonók pedig fenyegetőznek. Ebből áll most az atlanti tömb eddig oly szilárdnak mondott egy­sége. Közben Londonban mar értesül­tek ró,a. hogy Egyiptom vissza hívja követét és sejtik mi követ, kezhet utána. Ezt nem nehéz meg. jósolni, mert a szerződés felmondá. sa 61a az angol csapatok a legke­gyetlencibb módon rombolnak, fosztogatnak és gyilkolnak a Szu­ezi cs®torna térséeéfcen, hogy meg­félemlítsék és rabsvo'gasorsuk V­se'ésére bírják rá Egyiptom és Szudán népét. A háborús uszítók egyetlen még |hajlongó szövetségese Tito és ban. . dája. ök a maguk személyében hű­séges kutyá' marataak Trumannak. ide a jugosz'áv nép fo''o™o!t erő­vel h'űrftta meg T tóék háborús készülődé-ét. Szerte az országban folynak a hazafias szervezkedések a belgrádi fariszta hóhérok ellen, akik alatt megindult a föld. Igy gyárapodik a béketábor hatalmas ereje, hogy végül is térdre kény. szerítse a halálgyárosokat! I

Next

/
Thumbnails
Contents