Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

VASÁRNAP, 1951. DECEMBER 2. 3 6zetesen nem közömbös- Emiatt erősödik a nyomás a dolgozók egy részéről abban az irányban, hogy a jegyrendazert terjesszük ki az egész országra és o'.yan cikkekre is, amelyek eddig szabadon kap-, halók. A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesítése természetesen az eddig felsorolt bajokat és nehézségeket még csak fokozná. A jegyrendszer már most is kezd a termelés fékjévé válniA dolgozók többletjövedelme, melyet a termelés emelése révén elérnek, nem teszú számukra lehetőivé. hogy a legfontosabb cikkekből többet vásároljanak. A hús és zéírárak a mi intézkedéseink hatására az utolsó időben már kezdenek lefelé menni- De aki például hat héttel ezelőtt egy kiló szalonnát vagy disznózsírt akart venni szabadpiacon, annak erre három-négy napi jövedelmét kellett volna fordítania. Természetesen ilyen maga® szabad faak mellett csökken az ösztönzés a termelés növelésére. A. túlmigas szabad árak fékezőleg hatnak az iparban. A jegyekkel kapcsolatos tilalmak és forgalmi korlátozások pedig a mezőgazdaságban hátráltatják a termelést. Minél több C'kkre terjesztenénk ki a jegyrendszert, annál érezhetőbbé válna a túlmagas szabad árak fékező hatása, annál k'isebb lenne aj öszíönzés az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A jegyrendszer tipikus Mborus rendszabály. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a jegyrendszert. A jeprendfflep megszüntetésének egyik legfontosabb előfeltétele s a megfelelő tartalékok A- jegyrendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, csak fokozná az eddigi jegyekkel járó bajokat, a spekulációt, a bürokratizmust- Nekünk ntás utat kell járnunk. A mi véleményünk 6zerint eljött az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert. A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő' tartalékokkal is rendelkezzünk, mert megtörténhet, hogy a fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásárolnak. Az ipari termelés állandó emelkedés^, a jó termés, a begyü j lés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odaadó, szorgalmas munkája következtében az élelem és a fogyasztási javak ma bővebben állanak rende'kezésuukre, mint egy évvel ezelőtt- Ezért a kenyér-, liszt-, cukor^és szappanjegyet ineg tudjuk szüntetni, mert erre már megfelelő készleteink vannak. A tejellátás mostani módját is meg tudjuk szüntetni úgy, hogy 3 terhes- és szoptatósanyák, valamint a kisgyermekek részére magváltozott formában biztosítjuk a juttatást. A hús- és zsírjegyet, tekinteti el arra, hogy a hízott sertésük beadása csak most van felfejlődőben, később, 1952. február havában kívánjuk megszüntetni. A jegyremiszer megszüntetésével együtt emeljük a munkabéreket Ezzel kapcsolatban azonnal felmerül a kérdés: nem fog-e megismétlődni az idei tapasztalat; nem fogják-e az olcsó kenyeret újra állati takarmányozásra felhasználni és nem vásárolják-e fel, nem raklározzák-e el a tartósabb élelmet, cukrot, lisztet, slb-t a spekulánsok- A felelet erre sz, hogy a Veszély ''feHéttenüt- fennáll, hü a jelenlegi aránylag olcsó árak mellett kitartunk, Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a kenyér takarmánycélra való faihasználása ne fizetődjön ki. Egyben meg kell változtatnunk árpolitikánkat egy sor más cikknél is oly módon, hogy megyeijük a dolgozó nép - érdekeit. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűlag emeljük fel a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyeb élelmiszerek, ruházati és más fontos cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszereknél a legtöbb esetben a szabad ár alatt, de a jegyes ár felett legyen és természetesen külön vegye tigyeembe a sokgyermekes családok érdekeit. Ezzel párhuzamosan emeljük a béreket, a fizetést, a családi pótlékot, a nyugdíjat- Igy, a berek és fizetések felemelésével ellensúlyozzuk azt az áremc'ést, amelyet a spcku'áclős árufelvásárlás kivédésere látre• hozunkTlyenmódon a dolgozóknak tehetővé válik, hegy szükségünket jegyrendszér nélkül, szabadon, korlátozás nélkül vására ják meg az állami üzletekben és szövetkezetekben. Viszont a megemelt kenyér- és lisztárak: nem teszik gazdaságossá, hegy állató takarmányozásra használják fel és megnehezítik az ellenségnek, hogy újra árukészleteket, vásároljon fel elraktározás céljából. Ezek az áremelések arányba hozzák a" vásárlóerőt a rendelkezésre álló árumennyiséggel. E rendszabályok egycsapásra kihúzzák a talajt a spekuláció alól, mert az állami üzletekben meghatározott áron. kor'álozás nélkül megvásárolhatok azok az áruk, ' amelyek a spekuláció főtárgyát képeztékA jegyek megszüntetésévé! kapcsolatos áremelés nem érinti a lakbért. a villanyt, a gázt, a pcsiai szolgáltatások, a városi közlikad 03 díjszabásait, a dohányárut, tüzelőanyagot, péksüteményt. száraztésztát, a főzelék. gyümölcs, újság, mozj, színház, könyv, stb. arait, szóval olyan cikkeket és szolgáltatásokat, melyek az átlagos dolgozó családok kiadásainak többségét képezik. A jegyrendszer megszüntetésével . kapcsolatos - árrendezés! - ki kell egészítenünk olyan Intézkedésekkel, amelyek a falu dolgozó népe számára előnyösek és arra ösztönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelésüket ós több élelmiszert hozzanak a piacra. Ezéit javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségének eleget tett, december 2-án tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őrlést, a gabonaforgalmat és a körforgalmat is. Ennek megfelelően a jövő évi aratásig 1952. június 30-ig felfüggesztjük a kenyérgabonára és lisztre vonatkozó összes forgalmi korlátozásokat- Aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonáját bárkinek eladhatja és bárhova szabadon szállíthat ;a. Saját szükségletére bárki vásárolhat kenyérgabonát. V iszunleladásra természetesen ezentúl is csak az állami szervek vásárolhatnak gabonát. Javasoljuk, hogy a termálok — és akik természetbeni juttatásként szereztek kenyérgabonát — szabadén őröltethessenek és a fogyasztóknak szabadon árusíthassák az így kapol-l lisztet. Természetesen azok, akik a kenyérgabonát vásárolták, csak •saját szükségletük mértékéig őröltethetnek és lisztet nem hozhatnak kereskedőm i forgalomba. Eladásra szánt kenyér- és péksütemény készítéséhez a jövöbsn is csak hatósági liszt használható fel. Az árpa és a zoh forgalmi korlátozását i3 fel kell függeszteni az új aratásig — június ao-ig. A kukorica forgalmát azonnal ipl kell szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, amelyek beadási tervüket 100 százalékra teljesítették. Fel kell szabadítani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőr'.ósét- Fel kell szabadítani az eddig tilos vám- és bérdarálást. Sz-aoaddí kell tenni az árpa és köles háptolását. Fel kell szabadítani december. 2ával a burgonya és az alma forgalmát is- Fel kell szabadítani a baromfi, tojás, tej és tejtermékek' forga'mát. Szahaddá keli tenni a sertés, hús, zsír, szalonna szállítását. Az őstermelők nyershús* is árusíthatnak, ha a megfelelő egész, ségügyi ellenőrzést betartjákJavasoljuk egy sor kevesbbé fontos cikkre vopatkozó forgalmi és száHíiási korlátozás megszüntetését, köztük annak hatályon kivül . i't ezÉsél, hogy a vasúton kázií poggyászként szállított élelmiszermennyiség súlyhatára 10 kiló leL Intézkedéseink hasznosak a munkásoknak cs dolgozó parasztoknak egyaránt Nem kétséges, elvtársaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csakúgy, mint a' dolgozó parasztság, helyesli és üdvözli- A munkásság megszabadul alilól az áruhiánytól, mely életszínvonalának fejlődését gátolta, fékezte a tőbb'.ermelés't és amely ugyanakkor jó táptalaja a spekulációnak, s új életlehetőségeket ado'tf a tőkés rendszer 6oxvadó maradványainak. A da'gozó parasztság is örömmel üdvözli a terményforgalom felszabadítását, a háborúból megmaradt sok kötöfteég megszüntetését. Ez a parasztság az új intézkedések hatására szívesebben, többet termel a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészlet-eket, amelyeket eddig a spekuláció okozta árbizonylatern. Ság miatt visszatartott. A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaráut. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendit ellenségei 6zámára- Ez is egyik főcéljuk. E rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul tegyenek e:eget és a jövőben is pontosan, gyorsan teljesítsék a terménybeadást. Ennek megfelelően most fokozott erővel kell gondolkodni arról, hogy azok a termelők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó parasztságunk, a fanácsok, Pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek' tudatában annak, irogy a terménybeadás további jó menetétől függ jelentékeny mértékben, hogy . az. itt javasolt rendszabályok 6ímán legyenek végrehajthatók, hallásuk gyorsan meg mutatkozzék. , eredményük tarlós és szilárd legyen. Mindem lazaság és hanyagság e téren aú'yos kárt okoz és ezért megfelelő erélylyel kall vele szemben fellépni. Az állampolgári kötelezettségüket hűén teljesítő gazdák, dolgozo parasztságunk túlnyomó többsége egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen' a téren teremtsünk végre rendet, hogy gondoskodjunk az igazi közteherviselésről és ne engedjük meg, hogy egy búpzsi, önző, törpe kisebbség országépitésunkhöz való köteles hozzájárulás helyett spekulációjával, fegyelmezetlenségével és nem egyszer tudatos ellenséges szándékká) kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. Az elvtársak egyetértenek velem, hogy a jegyrendszer megszüntetése é& a mszógaz iasági termények 6zabad forgalmának helyreállítása népi demokráciánk újabb nagy sikere, gazdasági ós politikai erejének újabb imponáló megnyilvánulása. Azzal i6 nsztában vannak' hogy ezek a rendszabályok 6úlyos csapást mérnek a régi rendszer 'híveibe, a kulákokra, a tőkések maradványaira, a spekulánsokra. E rendszabályok helyes végrehajtása tovább fogja szilárdítani, még szorosabbra fúzi népi demokráciánkon belül a munkás-paraszt szövetséget. Tovább fogja szilárdítani a békefrontot is, melynek hü katonái vagyunk, s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps.) Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai MarshaU.segély „áldásait" oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Eárom héttel ezelőtt mutatkozott be a Churchill-koi'inány új pénzügyminisztere: Buttler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „Nagy brilannia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhgzés, mpr,kanélküliség lesz a vége". Egyben bejelentette, hogy a húsadagot olyan kicsire csökken ük, amire még nem volt példa Angliában, cje nem felel érte, hogy hamarosan nem kerti!-e újabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai tőkés lap cikke ezzel a címmel jellemzi: ..Anglia újra a csőd szélén". Az angol pénzügyminiszter ulán nemsokára Pleven francia miniszterelnök tarlóit beszámolót. Beszédéből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mini Angliáé. Olaszországról, mely kél cs félmilliárd dollár Marshall-segéiyt kapott, az „U. S. News and World Report" cimü amerikai lap megállapította, hogy „politikailag roskadozik''. A jJournal de Gcnéve" svájci lók:.-lap ehhez hozzáteszi: „Az olns7 lakosság munkaképes részének c ;lüde: négymillió ember munkanélküli". Töfcbfi-kevésbbé hasonló a helyzel a lobbi európai kapitalista államban, ahol mindenütt nő a munkanélküliség, a gazdasági bizonytalanság és csökken a dolgozó tömegek életszínvonala. E?zel szemben mi, támaszkodva nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és a népi demokráciák szolidaritására, gyorsan építjük szocialista jövőnkeí, bátran, a jövőbe vetélt bizalommal és a siker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rendszabályokhoz. Elvtársainkat, Párfuuk minden szervezetét és minden tagját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabbau és sikeresebben hajtjuk végre az itt javasolt rendszabályokat, annál hamarabb győzzük le a megvalósításukkal elkerülhetetlenül velejáró kisebb-nagyobb nehézségeket. Annak is legyenek tudatában, hogy. ha e rendszabályaink gyorsan eredménnyel járnak, ha ez eredmények megszilárdulnak és állán, dáknak bizonyulnak, akkor mi e lőrén is követhetjük nagy példaképünket a felszabadító Szovjetuniót és rálelhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Javaslatunk egyenes folytatása népi demokráciánk eddigi fejlődésének Mcgegyszer alá kívánom húzni: az elvtársak legyenek, tisztában az. zal, hergy most nem egyszerűen csak arról van szó, ítóSy az év elején életbeléptetett közellátási rendszabályokat, a? élelmezési jegyeket megszüntetjük. Ezek a mostani javaslataink sokkal mélyebbre nyúlnak, ériplik mindazokat a közellátási bér. és ár. kérdéstkel, amelyek megváltoztatása szükségessé vált, miután hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá cs kapitalista országból szocializmust építő országgá lelt. Jelentősége alapján ez a mostani javaslatunk folytatása annak a fejlődéinek, amellyel megteremtettük a jó pénzt, államosítottuk az lpar(, megkezdtük a falu és az egész ország szocialista átépítését. Befejezésül rá akarok mul'alni arra, hogy a gazdasági és politikai téren elért eredményeinket, valamint ezt a nagy lépést, a jegy rendszer megszüntetését elsősorban az lelte tehetővé, hogy Pártunk $zívó. san és következetesen megvalósítja a II. Pártkongresszus határozatait. E kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették Pártunk jó munkáját; megszilárdították egységét, fokozták egészséges fejlődését éa lehetővé tették-, hogy ennek a feladatnak a megoldásához hozzáfoghattunk. Az, hogy újra ilyen jcten. lós lépést lehelünk előre, egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy Pártunk luxusban, tapasztalaiban, fegyelemben növekszik és mint a mn.lsban, úgy most is eredményes 0.junkával es bátor kezdeményezés, stl szolgálja dolgozóink ügyét. A mi erős, egységes, lendületes Pártunk a biztosíték arra, hogy czt_ a feladatot is dolgozó népünk javára teljes sikerrel fogjuk megoldani. (A, Központi Vezetőség ülésének résztvevői peréékig tarló lelkes tapssal fogadták Rákosi elvlárs beszámolni át.) I Mz^w üéphöztársasáe mímszferfanácsának és a Magvas1 OsSgoiék Pártja Köipnti Vezafössgéaek határozata a Névrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról Az idei évet megelőző tartós szárazság s az ezzpl együtljáró gyenge takarmánytermás átmeneti Csökkenést idézett elő az ország állatállományában s bizonyos élelmi, szerekben megnehezítette az ellátást. Üzérkedő elemek ezt arra igyekeztek felhasználni, hogy azokat az árukat, amelyekbon az ellátás szűkös volt, felvásárolják a dolgozók elől. Ezért a Mágypr Népköztársaság minisztertanácsa 1951 elején a legfontosabb élelmiszexekre- és néhány más árura jegyrpndszert vezetett ba. A jegyrends?cr átmeneti bevezojéso J13" ly esnek bizonyult, mert lehetővé lette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élelmiszerekkel, elősegítette, hogy a,z állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős á rukészl e leköt gy üj leön. Az előnyök mlllelt azonban egyre inkább jelentkeztek a jegyrendszer hátrányos következményei. A jegy. rendszer kezdte fékezni az ipari termelés emelkedését, mert a dolgozók a jobb munkájukkal éjért többletjövedelmükből a jegyes ellátás körébe tartozó cikkékel a magas szabadpiaci árak folytán csak igen kis mennyiségekben vásárolhatták. A j.cgyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik számára újabb üzérkedési lehetősége 1 hozott s ugyanakkor növelte a bürokratizmust az • államg pezet. ben. A jegyrendszerrcl szükségképpen - együtt járt a., mezőgazdasági termények és termékek forgalmának jelentős korlátozása,, ami megnő, hezitálta, hogy a parasz. ág, az állammal szemben fennálló kötelezettségének teljesítése után, feleslegeit szabadon értékesíthesse, ez viszont gátolta a városi lakosságnak élőimisterekkel való jobb ellátását 5 ugyanakkor- fékezte a mezőgazdasági termelés még gyorsabb emelkedését. Ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikeres megvalósítása, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas odaadó munkája, valamint az 1951. évj jó m&zóg^zdasági termés eredményeként az élelmiszerek é3 egyéb közszükségleti cikkek a mult évinél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demokráciánk gazdasága crősebb lelt. Az elérj eredményekre támaszkodva,-a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa étt a Magyar .Dolgotok Parija Jfözponli Vezetősége elhatározza: a jegyrendszer megszüntetését és — igen kévés kivétellel — a mezőgazdasági termények és ter. mékek forgalmának felszabadítását. A jegyrendszer megszüntetésével a a mezőgazdasági termények é« termékek forgalmának felszabadításával biztosítani krll a fogyasztói árak helyes -arányát is s önnek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dalnozák béréi és fizetését. A jegyrendszar megszüntetésével a dolgozók — a városban és falun egyaránt — szabadon, korlátozás ncikül vásárolhatnak élelmiszert éa egyéb közszükségleti cikkeket, mert cal az állam r-endqlkezésére álló je. lenlős árukészletek, valamint a t.e.r. melés állandó emelkedése biztosít, ják. A jegyrendszer megszüntetése a a mezőgazdasági ternjéiiysk ós termé, kek forgalmúnak felszabadítása elősegíti az ipari termelés és a munka termelékenységének további emelkedései és ezzel együtt a termelésben dolgozók kéréseiének növekedését. Elösegjti a mezőgazdaság termelésének es árutermelésének emelkedését. Elősegíti a városnak löbb élelmiszerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való ellátását. Kihúzza a talajt az üzérkedők lába alól. Erösíii a munkás-paraszt szövetséget. A jegy rendszer megszüntető^ egyben komoly megerősödése a világol álfegó békefvont magyarországi szakaszának, mert kézzel foghatóan bizonyítja népi demokráciánk életerejét. Újabb tanúbizonysága országunk következetes békepolitikájának, amely a népek közötti béke megőrzésén és megszilárdításán épül. A fentiek figyelembevételével, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a kö-vetkezőket határozza.: