Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

2 TASARNAP, 1W1. DECEMBER 1 Minél hamarább rendet teremtünk a munkafegyelemben, annál erőteljesebb less a további fejlődésünk Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik az állatállományunk. Nem Bzorul magyarázatra, hogy erőtel. jes közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arra lehetőségük volna, és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellátást hátrálta:ják. A legnagyobb nehézségeket • szövetkezelekl»en de hozzátehetjük: na állami gazdaságok, ban, gépállomásokon és az Ipar. han is — a rossz munkafegyelem, pontosabban a munkafegyelem meglazítása okozta és ezért részletesebben kitérek e kérdésre. A kapitalista Időkben a munkafegyelemről gondoskodott a hajcsárok egész hada. a fölügyelők, bo. tösispánok, a csendőr, de főleg a munkanélküliség és velejárója: a dolgozó tömegek nyomora. Mindenki emlékszik még az emiberváaárok, a „köpködők" reménytelen tömegére, vagy azokra a munkané kittiekre, akik reggelenként a gyá. rak kapui előtt lestek, hogy kap. nak-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség réme, a fenyegető nyomor, «z éhség kényszerítette a falu és a város munkásait arra. bogy a féltés számára a legnagyobb fegyelemmel, erejük megfeszítésével dolgozzanak. Ez így van ma ís a kapitalista Európában, de így van az Egyesü't Al'amokban is. ahol a fegyverkezés fokozása miatt naponta tízezrével dobják utcára azoknak a bé. keiparoknak a munkásait, amelyek elől a haditermelés elharácsolta a nyersanyagot. Nálunk -nincs munkanélküliség. Ellenkezőleg. A termelés növekedésével párhuzamosan nő a munkáskereslet. Az idén például a bérből éa fizetésből élők száma havonta 21 ezerrel növekedett. Ez egy évre kivetítve több mint egynegyed millió új munkás és alkalmazott. Ebben a számban nincsenek benne a középiskolákba, az egyetemekre vagy az átképzős tanfolyamokra járők tízezrei, akiknek jelentékeny része néhány éweil ezelőtt mint munkakereső jelentkezett volna. A mimkáshlány következtében most könnyű munkát kapnL Hia valakit ma fegyelmezel!ens'g miatt eltávolítanak, holnap már tíz helyein is munkába áhhat. Még az is előfordu', hogy egyik vállalat a másiktól csalja cl a munkásokat. Ez azt eredményezi, hogy különösen az újonnan munkába áilók egy része, akiket már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer és még nem fegyelmez a szocialista öntuéht, kihasználja ezt a helyzetet. Nem törődik a munkával, nem dolgozz® ki a murtkaidöt, későn éTkei lt, korán hagyja abba a munkát, gyakran kimarad, nem vigyáz a gépre, nem vigyáz a termelés minőségére. Ha emiatt feleiősségre vonjak, továbbáll és másnap már új munkahelyen folytatja eddigi fegyelmezel 1 enségét. Mi az utolsó hónapokban napirendre tűztük a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. A tapasztalai azt mutatja, hogy tor, eddigi rendszabályok nem hoztak megfelelő eredményt. Kiderült, hogy igazgatóink még nem ismerték fel ennek * kérdésnél: a jelentőségét. Sokan azt hiszik, hogy ha lazán és elnézően ke. zelik a fegyein. /elleneket, akkor attól megjavulnak. A tapasztalat az ellenkezőjét bizonyílja. A laza, elnéző kezelés következtében romlik a munkafegyelem. Az ellenség is rááll eirre a vonalra. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy az a munkavezető, aki a tőkés időben tokosén hajcsároskodott, most a lazaság és elnézés szószólój®Ugyanakkor azt Is tapasztaljuk, hogy az öntudatos, fegyelmezett munkások egyre élesebben és öntevékenyen lépnek fel * fegyelmezetlenek el'.en. Nemcsak azért, mert a fegyefmezet'lenség következtében ők is szenvednek, kevesebb az eredményük, kevesebb a keresek ük, hanem mert megértik, hogy a munkafegyelem meglazulása az egész szocialista építés, az ország felvirágoztatását hátráltatja. Azt is tapasztalják az öntuda. tos munkások, hogy az ilyen fegyelmezetlen a sajáft Igazolására folyton elégedetlen, dohog, hangoskodik, a kákán is csomót keres é® lényegében az elen6ég szócsövévé válik. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy például a bányász elvtársak a lógósok, a kimaradók, a „bumlizók" ellen olyan élességgel lépték fel, amely még bennünket ls meglepetik A legfontosabb fegyelmezési eszköz ismételjük — annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan eImaTadás, selejtgyártás szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, akiknél a figyelmeztetés, a meggyőzés^ a fegyelmezett munkások példamutatása nem használt, természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybe venni, különösen mert olyanok is akadnak közöttük, akikről fel kell tételeznünk, hogy fegyelmezetlenségük tudatosan szocialista építésünk e'.len Irányul. Ezeket a rendszabályokat, mint arról napnap után meggyőződhetünk, maguk a fegyelmezett dolgozók követelik tőlünk. A munkafegyelem lazasága Jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarabb teremlünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődéBÜnk. egy millió mázsával több volt az állami begyűjtés, mint az elmúlt gazdasági év 12 hónapjában. A búzabegy üj lés eddig 25 száza lókkal, az árpa, zab 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor, a kukorica több mint kétszerese a tavaly begyüjlőttnek, a napraforgó 50 százalékkal több és így tovább. Még beszédesebbek ezek a számok, ha ludjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók közül 100 százalékon felül teljesítetté beadási tervéi 485 ezer és köztük 200 százalék feleli' teljesíteti, azaz kötelezettségeitek több mint kétszeresét szolgáltatta be 128 ezer gazda. Természetesen még jobbak a szövetkezeteik eredményei, meri ott a 350 ezer főnyi tagság ön tudatosabb és ennek megfelelően jobban teljesíti kötelességéi. A nagybörzsönyi Kossulh-tw.es 1381 százalédcra teljesítette beadását, a hajdusámsoni „Dózsa" 1100 egész 5 tized százalékot ért el, a felsoszentiváni „Vörös Csillag" 1089 százalékot, a kuncsorbai „Vörös Október" és a kápolnásnyéki „Petőfi"-szövelkezet kilencszeresen teljesítetté lúl beadási kötelezettségét és ezt a listát még hosszan lehetne így folytatni. Ezek a számok beszédes tanúi annak, hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötelességeinek jó teljesítésével rója le a népi demokrácia államával szemben. Igy viszonozza mindazt, amit a falu a felszabadulás óta évrőlévre fokozódó mértékben kapott. Ebben az esztendőben egymilliárd 672 millió forintot ruháztunk a mezőgazdaságba. Töibb, mint 3 ezer traktort, 1250 kévokölő-arató gépet 850 cséplőgépet, 850 kazalrakót, 990 fogalos fűkaszát ós az egyéb gépek ezreit jullatluk a falunak, hogy megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát. 31 ezer kalaszlrális hoidon létesítettünk öntözöműveket, 2 millió OoO ezer métermázsa műtrágyái kapott a falu. Továbbépüllek a bekötőutak. Az idén 170 falu és 75 termelőszövetkezet kapott telefont, 216 község jó ivóvizet, az orvosi rendelők, mentőállomások, gyógyszertárak, szülőo 11 honok, bölcsődék százai jöttek létre 1951—52-ben 1400 falusi kultúrotthon, több mint 2 ezer népkönyvtár létesül, 935 helyen nyílik meg kaskenymozi. Egyre-másra épültek az általános iskolák. Középiskolák nyíltak meg olyan, ezelőtt elhanyagolt helyiken, mint Sárvár, Kisbér, Tiszafüred, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Sárbogárd, Mezőtúr, Törökszenlmiklós, stb. A dolgozó parasztság örömmel és hálával látja, hogy a munkás-paraszt szövetség nem marad papíron, hogy gyér. mekel egyre fokozódó számban jutnak be középiskolákba, az egyetemekre, a hadseregbe és az államvezetés minden posztjára. Ez a dolgozó parasztság összehasonlítja népi demokráciánk gazdaságpolitikáját a régi kapitalista világéval, amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt számára, mint a rossz, mert jó aratás esetén a termények árai nagyobb mértékben cstok mint a termés növekedése. Emlckfzünk még a 30-as évekre, amikor egyik jó termés a másikat követte, de a búza métermázsáját 6—7 pengővel veszteget, ték és a parasztság nyomora, eladósodása a jó termés dacára ugrásszerűen megnőtt. A cukorrépatermelők például emlélceznek rá, hogy jó termés esetén a cukorgyárak mindenféle módon lefelé nyomiák a szerződésben lekötött árakat, kifogásollak a répa minőeégél, mindenfele cimen levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy holdanként 50 mázsánál többet nem vettek át a gazdáktól. Ezzel szemben például « idén nálunk eddig a cukorgyárak 10.5 millió métermázsa cukorrépával többet vettek át a termelőktől, mint tavaly. Egyedül a cukorrépából ezérben 400 millió forinttal több a termelők jövedelme, mint tavaly. És hasonló tényeket sokat lehetne felsorolni. A paraszlság ezt méltányolja és megelégedésének egyik kifejez,",je a terménybegyüjlésnek az a sikere, amelyet ismerteltem. A jegyrendszer megszüntetésének okai és a mezőgazdasági árúk szabad) orgatma n. Gazdasági eredményeinkkel, a jó terméssel és a termóabegyüj tés sikerével kapcsolatban felmerül a kérdés: nincs-e Itt az Ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát. A ml véle. ményünk az, hogy megvannak a jegyrendszer megszüntetésére a lehetőségek éa ennek a rendszabálynak eljött az ideje* (Percekig tartó nagy taps..) Amikor mi az elmúlt években fokozatosan megszüntettük az élelmiszer- és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesen gazdaságunk erősödéséinek és sikerének le, kin telte. Amikor az idén fokozatosan újra életbelépteltük különböző élelmiszerekre és árucikkekre a jegyeket, mindenki érezte, hogy ebben van bizonyos visszavonulás, visszavonulás az ellenség nyomása miatt. A jegyrendsaer bevezetésére minket az idén főleg a következő okok kényszerítenek: Évek óta gyenge volt « takaTmánytermés ée különösen rossz volt az elmúlt évben. Rossz volt a Népi demokráciánk iránti hűség kifejezője i az állampolgári fegyelem A munkafegyelemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, melynek egyik mutatója, hogy hogyan teljesíti a falu népe az adófizetés és terménybeadás kötelezettségét. Sajtónkban elég gyakran jelennek meg hírek az adót nem fizelő. a teiménybegyüjtéot szabotáló kulákokról vagy jómódú parasztokról, ami mutatja, hogy e téren nincs minden rendben. Mi a felszabadulás ulán három év tartamára mentesítettünk több, mint félmillió földhözjutctitat a juttatási törlesztés fizetése alól-Ezzel elősegítettük, hogy a földhözjutbatottak gazdaságilag megerősödjenek- A következő esztendőkben is — hasonló okokból — nem nagyon erőltettük az adófizetést. Ennek eredményeképpen ezen a téren lazaság harapódzott el. Az csak természetes. hegy ebből a lazaságból elsősorban a kulákok és jómódú parasztok igyekeztek hasznot húzni. De százával, sót ezrével voltak olyan újigazdák is, akik évszámra nem fizetlek adót vagy nem teíjérttették a termén ybeadáet, ® ehhez úgy hozzászoktak, hogy kötelezettségeik nemtől je altérét afféle szerzett jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tudomásul, hogy ennék az időnek vége é® nekik is a közteherviss'é« elvének megfelelően teljcsítaolók. kelt kőtrimnégeObtá. cukorrépatermés is. Emiatt a paraszlság levágta disznólörzis állományának egyharmadát és a szarvasmarhának 15—20 százalékát. A rossz takarmány termés a baromfit is megtizedelte. Mindez hús- és zsírhiányhoz vezetett, ami viszont fokozta a keresletet kenyérben, cukorban. A maga8 húsár és az olcsó kenyérár a tél és a tavasz folyamán lehetővé tette, hogy az állattartók, fuvarosok, disznóhizlalók felvásárolják a szabadkenyeret cs takarmány helyett ezt etessék. Más gazdák kenyérgabonafejadagjukat etettek fel az állatokkal és kanyérszü'kségletüket a péknél vá. sárolták, tehát lényegében visszavették az államtól a beszolgáltatott gabonát. Súlyosbította ezt a helyzetet a* ellenség tudatos akciója, amely közeli átásunk meggyengítése és tartalékaink kimerítése céljából tudatosan rávetette magát a cukor, a zsír, a liszt felvásárlására. Ez ellen úgy védekeztünk, hogy bevezettük a cukor, és lisztjegyet, majd a zsír jegyet és végül a kenyérjegyet is. Szükségessé vált közellátási rendszerünk korszerűsítése Egyetlen ilyen példát fogok idézni Bessenyesi Ferenc, a somogy megyei Gölle községbein 9 hold juttatott földön gazdálkodik. Evek óta nem fizetett adót és ezért hátraléka 2770 forintra növekedeti. Rendkívül méltatlankodott, amikor a fizetést szorgalmazni kezdték, amíg ki nem derült, hogy ebben az évben 18.000 forintért házat vett, meg négyezer forintos lovat, 3000 forintos tehenet vásárolt. Hozzátehetem, hogy még a helyi tanácsban is volt olyan vélemény: „Akinek ennyi a kiadása (0 hát annak bizony nemnagyon jut adófizetésre'". Az ilyen típus és az a vélemény. amely az állammal sziernbcn fennálló kötelezettséget csiaik olyan mellékesnek, másodrendűnek tekinti, eléggé elterjed?. Elterjedéséhez, amint mondottam, mi magunk is hozzájárultunk. Emiatt most, amikor népi demokráciánk megszilárdulásának és konszolidálásának velejárójaként ezen a téren is rendet csinálunk, egyesek dohognak és morognak. De azl i® hozzátehetem, hogy helyesti ezt a rendes'nálást a parasztság túlnyomó többsége, amely megértően, lojálisán teljesíti, sőt túlteljesíti államával szemben fennálló kötelezettségen. Ez legjobban megmutatják a terménybeodá® számai. Az 1951. június 1-től eUtdt 5 hóMost, amikor felmerült e jegyek megszüntetésének kérdése, megállapítottuk, hogy közellátási nehézségeinkkel kapcsolatban mélyebb, eddig fel nem velett problémái: jelentkeznek. Miben állnak ez:k a problémák? A mi közellátási rendszerünk lényegében folytatása a felszabadulás előttinek. A felszabadulás előtt és még utána i® néhány évig Magyarország alapvető jellegzetességét tekintve, mezőgazdasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak s alacsony volt a dolgozó tömegeik vásárlóképassége. Az utolsó négy-öt évben gyökere® vállozás történt: hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik. Az ipar fejlődésével párhuzamosan erőteljesen nőtt a bérből és fizetésből élők száma és életszínvonala. Ezzel a növekvéssel párhuzamosan emelike. dett a fogyasztási javai:, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránt a kereslet. Ugyanakkor megnőtt e cikkekben a falu fogyasztása is, mert hiszen a Horthyrendszer hárommillió koldusa földhöz jutott, életszínvonalát ugrásszőrűén megjavította. Ennek következtében saját termékeiből és az ipari cikkekből egyaránt hasonlíthatatlanul többet fogyaszt, mint a háború elölt. Viszont mezőgazdasági termetesünk nem tartott lépést ezzel a fej. lődéssel. Számokban ez úgy mutat, kőzik meg, hogy ipari termelésünk most 250 százaléka az utolsó békeév termelésének, mezőgazdasági termelésünk viszont csak 116 százaléka a háborút megelőző tíz év állagának. Mi nem vetettük fel kellő időben, hogy ennal: a fejlődésnek mik a következményei gazdasági életünkre. Hogy csal: egy példát említsek: nem vontuk le külkereskedő Imünlkseket eibből a helyzetből. A gyapot, a bőr, gumi, fémek, gépek behozatalának biztosítóséira nagymennyiségű élelmiszert exportáltunk ugyanúgy, mint amikor mezőgazdasági ország voltunk ós amikor a 'belföldi szükséglet még jóval ki. sebb voll a mostaninál. Az államilag megállapított árak rendszere sem változott alapjában a stabilizáció óta. 1946-ban, a jó pénz megteremtésekor, nü lényegében a háború előtti Magyarország árviszonyai 1 igyekeztünk helyreállítani. Ezek az árviszonyok mezőgazdasági jellegű országra vonatkoztak, amelyet a dolgozók alacsony életszínvonala jellemzett. A gyorsan fejlődő iparosodás következtében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követelményeire voltak szabva és nem feleltek meg a változott viszonyoknál:. Az adott árak mellett a kereslet a legfontosabb élelmiszerekben egyre Inkább növekedett és az a veszély fenyegetett, hogy a munkásság ég általában a fizelésből és bérből élők, nem tudjál: ezekben a cikkekben minimális szükségletükéi fedezni. Ezen a helyzeten rövid idő alatt nem is lehel az élclmiszermenynyiségek gyors növelésével változ, talni, mert mezőgazdaságunk termelésének 75 százaléka apró paraszti parcellákon folyik, ahol a termelést meggyorsító dönlő tényezőt, a modern mezőgazdasági gépe. ket, csak kis mértékben lehet alkalmazni. A jegyrendszer elősegítette a bürokrat zmust és a spekulációt Ezek az okok — ismétlem — a tavalyi rossz takarmánylermÓ6 nélkül is komoly zavarokhoz vezették volna. A jegyrenlszer ezeken a rolyanr-a yfcojaixaitóektoo bem aesn * megfelelő következteté- zavarokon átmenetileg segített. A munkásosztály a jegyéi: újrabevezetését helyesléssel fogadta, mert megnehezült helyzetében enyhülést jelenlelt és bizonyos védelmet nyújtott a spekuláció támadásaival szemben. A jegy rendszernek e pozitív eredménye mellett egyre inkább előtérbe lépték a káros, negatív hal ások. A jegyrendszer kiépítése azon. nal a bürokratizmus kiszélesítéséhez ég újabb korrupciós lehetőségekhez vezetett. A hús, a zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes ár többszörösére ugrott fel. Újra megjelent gazdasági életünkben a spekulánsok növekvő hada és új életlehetőségeket kapott a spekuláció következtében a tőkésosztály maradványa, mely jól ért ennek az új konjunktúrának a kihasználásához. A többszörösére ugrott szabad terményárak rendlkivüi megnövelték a kulákok és a jómódú parasztság jövedelmét, morthiszen ezek rendelkeztek nagyobb mennyiségű hús-, vaj-, baromfi, és tojásfelesleggel. A szabad árat!: ugrásszerű emelkedése következtében ennek a rétegnek erősen megnőtt a jövedelme. Ehhez a folyamathoz még bizonyos fokig maga a szocialista építés is hozzájárult azzal, hogy növelte a jómódú parasztság bevételeit. Az idén például fuvarozásért az állam egymilliárd forintot fizet ki annak a néhány tízezer kupcckodó kulálrnak, fuvarozó gazdának, aki feleslege® igaerövcl rendelkezik. Ennek a helyzetnek következte, ben valóságos spekulációs hullám kelelkezelt. Szóvátettek előttem egy esetet: Nyíregyházán egy kofa két kövér libával beüli a gyorsvonat párnás osztályába, Budapestre utazott, ahol a két hízott libát eladta, a férjének vett egy öltöny ruhái és a következő gyorsvonat párnás osztályán még vissza is utazhatott. Mindezt a két liba árából. Vonalaink, autóbuszaink még néhány hete tele voltai: ilyen spekuláló utasokkal. Egyre több gazda panaszkodik nálam, hogy aki a falun spekulációra veti magát, az újra gyorsan gazdagszik. Elmondtak egy esetet, amikor valaki 15 hízott liba eladási árából egy jó tehenei vett. Azért a 140 kilós hízóért, melyért tavaly 900 forintot fizettek, a spekuláns, vagy feketevágó az idén minden ' további nélkül 5—6 ezer forintot is megadott. Minthogy a szabadpiaci árak és egyéb tényezők következtében megnőtt jövedelemből földel, trakloro. kat és hasonlót a paraszlság nem vásárol, az így begyült összegek jelentékeny részét elsősorban ruházati cikkekre költötte éi emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány jelentkezett / munkásosztály egyre elege de lenebbül nézi ezt a fejlődést, amely é'etszlnvona'át a <?azdag parasztság javára megrontja. A parasztság spekulációval nem fog'alkozó része i® elégedetten e miatt és követeli tőlünk, hogy változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbbet szenvednek azok a dolgozók, akik olyan területen laknak, amely a jegyellátásba nincs bevonva. E jelenségek kezdik lazítani a munkás-paraszt szövetséget ls, ami számunkra tenné-