Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-12 / 289. szám

A TEXTILKOMBINÁT KEDDEN DÉLELŐTT BEFEJEZTE TERVÉT UJABB ÁRESÉSEK A SZEGEDI PIACON UJ SZTAHANOVISTÁK A SZEGEDI KENDERFONÓGYÁRBAN T-S AG A N A K LAPJA. VII. ÉVF. 289. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA. 1951. DECEMBER 12. A FOGYATÉKOSSÁGOK BÍRÁLATA TOVÁBB ERŐSÍTETTE PÁRTSZERVEZETEINKET Beszámoló a megyei pártértekezlet vitájáról Jegyínák elvtárs beszámolóját a vita követte. A vita ajatt számos küldöttség kereste fel a Megyei Pártértekeztetet, a párton, kívüliek üdvözlejét hozva el a megye legfelsőbb párifórumának érte­kezletére. Üdvözölte a pártértekezietet az úttörők, a honvédség, a szocialista szektorok, az ipari üzemek, a DISZ, az MNDSZ küldött­sége. A küldöttek hozzászólásai közben szüntelenül érkeztek táv­iratok alapszervezetektől és üzemekből egyaránt. Számos falusi alap­szervezet jelentette be, hogy a Megyei Pártértekezlet re községük teljesítette évi begyűjtési tervét. Az üzemek táviratilag fogadták meg, hogy évi tervüket teljesítik, illetve számos üzem a Megyei Párt. értekezlet napjáig teljesítette évi tervét. Vita a beszámoló felett A vita során 24 küldött szólalt fel és a megye politikai, gazdasági és kulturális életében elért ered­ményeink fogyatékosságát bírálták. Ifj. Simon Sándor elvtárs, a hód­mezővásárhelyi Alkotmány, terme­lőszövetkezet párttitkára volt az első hozzászóló. — A mi termelőszövetkezetünk még nem teljesítette a húsbeadási kötelezettségét, mégpedig azért, mert csak most eszméltünk rá, hogy igen erősen elhanyagoltuk az állattenyésztést. Szeretném felhívni a többi elvtárs figyelmét arra, hogy a következő években ne ha­nyagolják el az állattenyésztést Foglalkozzunk többet az új munkásokkal Klein Sándor elvtárs, a Szegedi Textilkombinát párttitkára, ezekiet mondotta: — A tervteljesítés mindenütt, de különösen az alapanyaggyártó üze. mekben rendkivül fontos. A mi üzemünk pedig ilyen üzem. A gya­potfonó tervteljesítésétől sok más iizean teljesítése is függ. — Eddig minden hónapban telje­sítettük hazafias kötelességünket, a tervet és hogy teljesítettük, an­nak alapja az volt, hogy javult a felvilágosító munka. Ennek ered. menyeképpen elnyertük az országos vándorzászlót. — Eredményeinket mi közvetle­nül a Szovjetunió segítségének és támogatásának köszönhetjük. ' Üze. műnkben modern szovjet gépek vannak és állandóan megkapjuk a legjobb szovjet munkamódezereket. Legutóbb, amikor egy ilyen szovjet munkamódszert a mi kiváló szovjet gépparkunkban bevezettük, 7—8 százalékkal ugrott a termelés. Felszólalásának továbfii részében Klein elvtárs a munkafegyelemről beszélt. — Novemberben 130 fő késett el üzemünkben. Nem elege' foglalkoz­tunk az új munkásokkal, ebből szár­mazik a munkafegyelem megiazu­lása. Pedig üzemünkben 600 olyan új munkás dolgozik, alti azelőtt nem volt üzemben. Ha többet törődtünk volna ezekkel az új munkásokkal, 2—3 százalékkal túl tudtuk volna teljesíteni tervünket. Most úgy igyekszünk megszilárdítani a mun­kafegyelmet, hogy a törvényes in­tézkedések mellett a DISZ és a tö­megszervezefek ,,palronálást" vál. latnak a későnjövök felett. iVc hanyagoljuk el a tanyai pártszervezeteket Korom Mihály elvtárs, a cson­grádi járási pártbizottság titkára, felszólalásában arról beszélt, hogy az építőipar területén történt lema. radásért felelősnek érzi magát a cson­grádi járás párlbizottság is, mert a 2 téglagyárat járásuk területén el­hanyagolták. ígéretet tett a Megyei Pártértekezletnek, hogy a két tég­lagyár rövidesen teljes üzemmel dolgozik majd a terv teljesítéséért. A pártépítésröl szólva a következő­ket mondotta Korom elvtárs: — Tagjelöllfelvételünk még min­dig elég gyönge, bár az elmúlt 8 hónap alatt sokat javítottunk mun­kánknak ezen a részén, de az még mindig tervszerűtlen, különösen az egyéni beszélgetés hiányzik a pár­tonkívüli dolgozó parasztokkal. Kö­vetnünk kel! a tömörkényi párt. szervezet példáját, ahol a taggyűlés sen elhatározták, hogy a legjobban teljesítő pártonkívüli dolgozó pa­rasztokhoz rendszeresen ellátogat­nak a kommunisták. Felszólalása további részében a Megyei Párlbizottság munkamód­szerét bírálta. — Egyes osztályok nem hangol­ják össze eléggé a munkájukat, ez­ért előfordult — igaz, már jó 3—4 hónapja —, hogy egyszerre a me­gyebizottság 4—5 politikai munka­társa is olt volt a járásnál. Hely­telenítene még Korom elvtárs, hogy ho-szú idő óta a Megyei Pártbizott­ság nem tűzte napirendre a Járási Pártbizottság munkájának meg. vizsgáló, sát. Befejezésül elmondotta, hogy a tanyai pártszervezeteket a Járási Pártbizottság is sokszor elhanya­golta. Kovács Mihály elvtárs, a ,,Vihar. sarok1' szerkesztőségének vezetője a munkás-paraszt levelezőkről be­szélt. — A pártsajtó — hajtószíj a Párt és a tömegek között. A Párt Megyebizottságának lapja, a „Vi­harsarok'1, feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha a munkás, és parasztlevelek százai érkeznek be a szerkesztőségbe és a levelezés mun­kája úgy mennyiségileg, mint mi­nőségileg megjavul. A Párt a lapon keresztül naponta beszél a dolgo­zókkal, eljuttatja véleményét a tö­megekhez a tömegek pedig a lap­hoz írt leveleiken keresztül eljut, tatják a maguk véleményét a Párt­hoz. Segítsük tehát a munkás, és parasztlevelezők mozgalmát, erősít, sük ezen keresztül is a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Boldogan jelentem az elvtársaknak ... — Boldogan jelenthetem az elv­társaknak, hogy aiz Űjszsgedi Ken­der. Lenszövő Vállalat 198 dolgo­zója fejezte be évi tervét — kezdte felszólalását Szemmári Gyuláné elv. társnő. — A tervteljesílésben a szia. h-ánovisták járnak az élen. Ilyenek Krasznavölgyi Jánosné, aíld 1952 III. hó 14-i tervén dolgozik és elő­nye 83 nap. Nagy Lászíóné szövő­nő. aki 1952 III. hó ll.i tervén dolgozik, előnye 80 nap. Én magam a kopsaolóban az 1952 VI. hó 9-i tervemnél tarlók, előnyöm 152 nap. — Mindezek az eredmények biz­tosítják, hogy tervünket jóval a ki­tűzött határidő előtt teljesíteni tud­juk. örömmel jelenthetem a párt. értekezletnek, hogy az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat dolgozói az 1951. évi tervüket szombati na­pon, vagyis tegnap globálisan telje­sítették. Megfogadjuk, hogy a ne­gyedik negyedév kiértékelése után is tovább ragyog majd üzemünkbe, járata fölött az Élüzem büszke csil­laga. Termelőszövetkezeli mozgalmunk Hódmezővásárhelyem és Szentesen egyhelyben topog Holik János elvtárs, a Megyebi­zottság mezőgazdasági osztályánax vezetője beszélt ezután. A termelő­szövetkezetek fejlődése hatalmas hűtekkel halad a mi megyénkben is, n égis az ország lobbi megyéjéhez viszonyítva, elmaradtunk a fejlő­tóabeíi. Ha- megvizsgáljuk- egyes­amelyek meg. azt termelőszövetkezeteinket. 1948—49-ben alakultak látjuk, hogy -ezek a cso-]>ortok az óta is egyhelyben topognak. Terme, lőszövetkezeti mozgalmunk Hódme­zővásárhelyen és Szentesen is egy­helyben topog. A mi államunk most 4 millió forinttal hosszabbította meg még a termelőszövetkezetnek adott hitelt. Ebből a 4 millióból 1 millió 900 ezer a huszonegy vá­sárhelyi termelőszövetkezetre, 1 millió 300 ezer forint a szentesi já­rás termelőszövetkezeteire esik, já­szom a szegedi járás 43 csoportja csak 700 ezer forint hitelmeghosz. szabbítást kért. Ezekből a számok­ból látható, hogy egyes termelőcsoportpk fejlő­dése megrekedt, eluralkodott bennük a szekíánsság és a párt­szervezetek nem küzdenek ez ellen eléggé. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének tehát akadályává vált ez a helyleien viszony a középija­rasztsággal. Pedig megyénk terüle­tén a dolgozó parasztok 41 száza­léka középparaszt, de a megmun­kálandó földterületnek a 64 száza­léka a középpatrasztság kezén van. Fel kell számolni tehát a Szente­sen és Hódmezővásárhelyen külö­nös élességgel jelentkező, szektáns elzárkózást a középparasztoklól. A baksi Micsurin.tszcs már évek óta 10 taggal dolgozik. Nagymágocson a Sallai Imre-termelőszövetkezetbe nem vesznek fel földdel rendelkező középparasztot. A termelőszövetkezeteknek kö­vetni keil a csanádi Alkotmány, tszcs péidáját, ahol 18-an kezd­ték a termelőszövetkezetet és ma 142 csoporttag van. Ez nem véletlen, mert köztük van Veréb János, a többszörösen kitün­tetett mintagazda középparaszt. Nem véletlen az sem, hogy a sze­gődi járásiban van a legtöbb és a legjobb termelőszövetkezet. Ebben a járásban, ugyanis kevésbbé van a Szentesen és Hódmezővásárhelyen tapasztalható elzárkózás a középpa. rasztoktól. A feladatunk most a ter­melőszövetkezetek megszilárdításá­ban és felfejlesztésében, hogy kí­méletlenül felszámoljuk ezt a káros nézeteket. Beszéde további részében Hojik elvtárs rátért a munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdításá­nak kérdésére. Az állami fegyelem, ről szólva a következőket mon­dotta: — A begyűjtésben — bár komoly eredményt értünk el — mégis 17.000 dolgozó paraszt irodai, 5000 pedig csak helyszíni elszámoltatás után teljesítette kötelezettségét. A fal­adatunk most az, hogy támaszkodva arra az 5029 dolgozó parasztra, aki 200 százalékon túl teljesítette be­adási kötelezettségét, megerősítsük ós megszilárdítsuk az állami fegyel­met a falun is. Különösen fontos a munkafe. gyeiéin megszilárdítása az ál­lami gazdaságokban A nyár folyamán mintegy 1500 volt azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik hol ide, hol oda vándorol, tak az állami gazdaságban. Beszéde további részében a mély­szántásban való elmaradásról be­szélt és arról, hogy a mélyszántás teljesítése az állami fegyelemhez tartozó kérdés, törvény van a ha­táridőre, melyet teljesíteni kell. Ez. után a Megyebizoltság mezőgazda­sági osztályának munkája fölött gyakorolt ör.ibírálatot. Sokat kei! beszélgetnünk a középparasztokkal Balogh Lászlóné elvtársnő az iskolai alapszervezetek feladatai­ról beszélt, utána Szűcs Imre elv­társ, a Makói Városi Pártbizott­ság titkára szólalt fel: — A mi városunkban a termelő­szövetkezetek egy része igen ió munkát végzett, de egy másik ré­szében a termelőszövetkezeteknek bizony rossz volt a munkához vaió viszony. Nem vettük észre idejé­ben, hogy egyik-másik termelő­szövetkezetbe behatolt az ellen­ség hangja. Ez volt a hiba. Itt akarom megemlíteni — folytatta beszédét Szűcs Imre elvtárs, — hogy a gépállomás politikai mun­kájával is baj volt. A gépállomáson nem nevették eléggé a párttagságot, ennek következtében a párttagság sem tudott a dolgozó parasztot kö­zött jó felvilágosító munkát végezni, hanem nagyon gyakran saját ma­guk is beleestek a tömeghangu­lat uszályába. Mi úgy vesszük észre, hogy a középffarasztok oda húzódnak, ahol jó, ahol becsületes munka folyik. Az Uttörő-termelőszöveíke­zetben egy héttel ezelőtt Mágori elvtárssal elbeszélgetett egy kö­zépparaszt, aki ma már az Uitörö­termelőszövetkezet tagja. A kö­zépparaszthoz való viszonyunk megjavításában tehát nagyon nagyjelentőségű, hogy a termelő­szövetkezeteink jó munkát végez­zenek. A termelőszövetkezetek jó munkájának alapja pedig a jó po­litikai oktatás. Ezért arra törek­szünk, hogy ebben az évben min­den termelőszövetkezeti tagot párt­oktatásban részesítsünk. Ez az előfeltétele annak-, hogy a terme­lőszövetkezetek megszilárdítsák a munkafegyelmet és minden ter­melőszövetkezet olyanná váljon, mint az Úttörő, amely vonzza ma­gához a középparasztokat. ígér­jük, olyanná tesszük termelőszö­vetkezeteinket, hogy azok ered­ményei, — mint ahogy Rákosi elv­társ mondotta — önmagukért agi­táljanak. •Szűcs Imre elvtárs felszólalása után G. Fazekas Erzsébet elvtársnő, egyetemi tanár, az egyetemi párt­bizottság tagja tartotta meg fel­szólalását, melyet lapunk későbbi számaiban fogunk közölni. A mi hadseregünk a népé, a népért harcol Biliádi Mihály elvtárs, főhad­nagy felszólalása következett ez­után, aki többek között a követ­kezőket mondotta: — A néphadsereg a népért harcol. Feladatunk tehát, hogy mint a munkások a termelésben mi a kiképzés terén tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a béke vé­delmére. Feladatunk: elsajátítani a Szovjetunió élenjáró haditudo­mányát, átvenni a Szovjetunió had­seregének ragyogó tapasztalatait. Emelnünk kell a hadsereg tagjai­nak eszmei-politikai \ színvonalát és mindenekelőtt elmélyítsük a Szovjetunió iránti szeretetet, a ve­zetőink iránti szeretetet, a nép iránti szeretetet, de gyu-öletre tanítjuk a nép katonáit az imperia­listák ellen, a háborús uszítók el­len. Méltó követői, méltó fegyver. Bikádi elvtárs felszólalása után a Néphadsereg küldöttsége üdvö­társai akarunk lenni a dicsőségei szovjet hadseregnek. Ezért fej­lesztjük politikai tudásunkat, emel­jük a hadsereg legyeimét, s ala­posabbá tesszük kiképzésünket. felszóta üldőítség zölte az értekezletet: ünnepélyesen ígéretet teszünk, hogy ha az imperialisták megtá­madnának bennünket, mi életünket nem kímélve, megvédjük a hazát. És ha megtámadnak bennünket, mi visszavetjük az imperialista provokációi és az a harc az egész imperializmus sírja lesz. — mon­dotta a Néphadsereg küldöttségét vezető fiatal tiszt, majd átnyúj­totta az elnökség tagjainak a Néphadsereg ajándékát, egy hatal­mas vörös rózsacsokrot. Öt termelőszövetkezeti község — öt bástya a Tito-határ mellett ditását. Ennek a hibának a kija­vításában sokat segített a Párt Megyebizottságának bírálata. A pártépítés területén is komoly le­maradások vannak járásunkban, a Párt alapszervézeteknek csak 30 síáza'éka " vesz ' fel rendszeresen tagjelöltet. A Párt Megyebizottsága felé is bírálatot akarok gyakorlni. Sok­szor későn kaptunk instrukciót és bírálatot a Megyebizottságtól. Ami a feladatainkat illeti, most a leg­fontosabbnak a termelőszövetke­zetek megszilárdítását és a begyűj­tés 2i-re való teljesítését tartom, — mondotta többek között Turi elvtárs. Turi József elvtárs, a Szegedi Járási 'Pártbizottság titkára felszó­lalásában a következőket mondotta: — Mi, a szövetkezeti községek megszervezésével komoly tapasz­talatokat szereztünk. Ki kell emelnem, hogy mind az öt új termelőszövetke­zeti községünk a Tito-hafár mellett van. Jelentőségét ennek csak növeli az, hogy az ott élö délszlávok valamennyien betép­tek a termelőszövetkezetbe, mintegy válaszképpen a hatá­rainkon ólálkodó fasiszta Tito aljas provokációra. Az eredmények mellett azonban hibáink is vannak. Elmulasztottuk a termelőszövetkezet magszilár­Hareos üdvözlet Rákosi elvtársnak Ezután Tihanyi István elvtárs! dísztáviratot Rákosi Mátyás elv­kért 6zót és javaslatot tett a párt- társnak. A távirat szövege a kö­értekezletnek, hogy az küldjön vetkező: Drága Rákosi Elvtárs! A Csongrádmegyei Pártértekezlet küldöttei harcos üdvözletüket küldik abból az alkalomból, hogy megtárgyaljuk megyénk legfonto­sabb kérdéseit. Felmérjük azt, milyen eredményeket értünk e| eddig, s hogyan kell ezeket tovább fokozni, melyek a hiányosságaink, amelyek további fejlődésünket gátolják és hogy kell ezeket kiküszö­bölni. A II. Kongresszus határozata és Rákosi elvtárs útmutatása nyo­mán megjavítottuk munkánkat, párttagságunk és funkcionáriusaink példamutatásával fokoztuk a jobb termelési eredményeinket üzemeink, ben és falvai nkban egyaránt. Eredményes harcot folytattunk az üze­mekben a jobboldali szociáldemokraták, a bérlazítók és norma, csalók elten, falun a kulákok és a klerikális reakcióval szemben, fo­koztuk a Tito-ellenes gyűlöletet Jő eredményeket értünk el a dél­szláv dolgozók közöti Ennek következtében megyénk, amely az utóbbi 2 évbeu az utolsók közi volt. ebben az évben az elsők közé került, Nem folytat­tunk azonban megfejelő munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. Nem küzdöttünk eléggé termelőszövetkezeteink megszilárdításáért En­nek következtében csoportjaink fejlődése kis mériékben haladt előre. A mai pártértekezletünkön megfogadjuk, hogy úgy tanácskozunk és olyan határozatokat hozunk, amelyek' a|kalmasak munkánk megja­vítására. ' Megfogadjuk, hogy a hibák kiküszöbölése, az eredmények foko­zása érdekében az eddiginél következetesebben harcolunk a párthatá­rozatok megvalósításáért, megyénk, hazánk dolgozó népének felemel, kedése érdekében úgy, hogy elsősorban pártszervezeteinket megerő­sítsük párttagságunkat növeljük a dolgozó parasztok bevonásával Tudjuk, hogy ezzel mérünk legnagyobb csapást a külső és belső el­lenségre, megyénk déli határánál leselkedő Tito-bandára. Mindinkább elmélyítjük a Szovjetunió iránti szeretetet, há­lánkat Sztálin elvtárs iránt, azért a felmérhetetlen segítségért, mely. ben népünket és vele együtt megyénk dolgozó népeit is részesíti­Csongrádmegyei Pártértekezlet A küldöttek hatalmas lelkese­déssel szavazták meg a Rákosi elvtársnak küldött táviratot és he­lyükről felállva, hosszasan éltet­ték « Pártot és Rákosi elvtársat,

Next

/
Thumbnails
Contents