Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-12 / 289. szám

2 SZERDA. 1951. DECEMBER 12. Az elmúlt félévben megduplázódott megyénkben a sztahanovisták száma Ábrahám Antal elvtáre megyei szakszervezeti titkár felszólalásá­ban a tervleljesitésről és a mun­kafegyelem megszilárdításáról be­szórt. — Az el mailt félévben majdnem megduplázódott megyénk területén a sztahanovisták száma. De e számszerű fejlődés mellett, meg kell állapítani, hogy a minőségi fejlődés viszonylag elmaradt. Szta­hánovis Iáink egy része nem ér el ujabb eredményeket, vissza-vissza­esik a munkában és kevés azok­nak a sztaihánovístáknak a száma, akik segítik a többieket. Nagy hiba, hogy a Szegedi Városi Párt­bizottság kivételével, a Járási Városa Pártbizottságok nem fog­lalkoznak eléggé az üzemek pro­blémáival. Ebből fakad az is, hogy kevés a sztahánovisták egymás közöttí versenye és ahol van, ott sincs eléggé nyilvánosságira hozva. Keveset törődünk a eztahánovis­ták versenyének nyilvánosságá­val. Ebben hibás a mi megyei la­punk, a Viharsarok is, amely a 6ztahánovislók egymás közötti ver­senyét nem népszerűsíti eléggé. A munkafegyelemről szólva ki­jelentette: — Az elmúlt három hó­nap alatt a munkafegyelem üze­meinkben rosszabbodást mutatott. Októberben például már 3000 fölé emelkedett a kieső munkanapok száma. Ez tehát azt követeli meg tőlünk, hogy ne osak beszéljünk a munkafegyelem megszilárdítá­sáról, de támaszkodjunk a becsü­letes, élenjáró dolgozókra, teremt­sük is azt meg. A szakszervezeti munka kérdé­sében őnbírálatot gyakorolt Áb­rahám elvtárs, különösen azért, hogy a munka súlypontját túl­zottan S-v»gedre helyezik, A Me­gyebizottság felé bírálatot gyako­rolt, hogy nem elég ellenőrzést gyakorol a Párt Megyebizottsága a szakszervezetek megyei tanácsa felett, csak beszámoltatja. Sokat köszönhetünk a Szovjetunió parasztküldötteinek Mágori Sándor elvtárs, a makói Uttörö-term elősző vetkezet pártlit­kára következett ezután szólásra: — Értünk el eredményeket, jó eredményeket, de ezeket még to­vább kell fokozni — kezdte be­számolóját. — A zárszámadás a ml termelőszövetkezetünkben be­fejeződött, A tavalyi évben még deficite­sek voltunk. Az idén kétmillió 200.000 forint már a vagyo­nunk. Adósságunk nincs. Kifizettünk mintegy 300 ezer fo­rintot Saját erőnkből beruháztunk építkezésekre 170.000 forintot. Munkaegységenként pedig jutott 18 forint 52 fillér, 22 deka cukor, 4 kiló 20 deka búza, 7 kiló kuko­rica, 1 kiló 90 deka árpa, 1 kiló 30 deka burgonya, 4 deka mák és 100 munkaegységenként 2 liter olaj. A kommunista aktíva segítsé­gével érte el termelőszövetkeze­tünk ezt az eredményt. A tavasz­szal még kapkodás mutatkozott a munkánkban, szervezetlenség és baj volt a munkafegyelemmel is. A nyáron azonban nagy erőfe­szítéssel helyrehoztuk a tavasszal elkövetett hibát. Mégegyszer ki kell emelnem a kommunista aktíva szerepét a munkafegye­lem megszilárdításában. Élen­jártak a kommunisták a mun. kában és élenjártak az agitá­clóban is. A jó eredményeket nekik köszönhetjük. Engedje meg a páríértekezlet, hogy e'mondjam a 74 éves Simon János szavait ezen a helyen. Simon Já­nos jó munkája jutalmául 2 hetet töltött Lillafüreden. Amikor vissza­jött, ezt mondta: „Nem nagyon tudtam én az előtt, hogy mi a Párt. Megvallom őszintén, most 3em tu­dom. de ezért a felejthetetlen 14 ezentúl Jegyinák János elvtárs válasza a felszólalásokra napért megfogadom ezentúl nem ^^ mun5cánkal. Ami a közép i i n.f„J.í ,« filrtií -.T/->»XT ÁrzoiYi A beszámoló feletti . vita Török elvtárs felszólalásával végei ért. Utána Jegyinák János elvtárs adta meg a választ'a felszólalásokra. — Az elvtársak általában helye, sen a Megyebizottság munkamód­szerét bírálták, ami valóban sok­szor nem eiég tervszerű. Néha a tö­megektől elszakadva, a tömegek vé­leményét figyelembe nem véve yé­paraszt-kérdést illeti, úgy szólítok meg másként dolgozó em bert, mint úgy, hogy elvtárs". Felszólalása második részében javaslatokat tett és a Pár! Megye­bizottságának módszerét hírálla Mágori elvtárs. — Ha kijönnek a termelőszövet­kezetbe a Megyebizottság politikai munkatársai, ne csak a párttit­kárral beszéljenek, — beszéljenek a tagokkal, hogy ellenőrizhessék a mi munkánkat is. Ha mindig csak velünk beszélnek, akkor nem ellenőrizhetnek miniket. Javaslom végül, hogy a gyengébb eredményi elért termelőszövetkezetek taggyű­léseire küldjenek el bennünket, a jól dolgozó termelőszövetkeze­tek elnökeit, titkárait, olt majd elmondjuk, hogy mi hogyan érlük el eredményeinket, hogy lássák a dolgozók, 'hogy nem elkeseredni kell, hanem becsületesein dolgozni és akkor ki lehet javítani min­den hibáf. Javasolta még Mágpri elvtárs, hogy a Párt Megyebizott­sága szervezze meg a tapasztalat- DISZ vé„ett cserét a jól dolgozó es a gyengéb- * s ben dolgozó termelőszövetkezetek között. — Befejezésül köszönetet kell mondanom a Szovjetunióból itt járt parasztküldötteknek, mert az ő látogatásuknak sokat köszön­hetünk, az ő ittlétük nagy erőt adott a mi további munkánkhoz — fejezte be beszédét Mágori Sándor elvtárs, az Úttörő-termelőszövetke­zet párttitkára. Tanítsuk meg a% új vezetőségi tagokat a pártvezetés tudományára Lövő Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság szervező litkárának felszólalása következett ezután. Felszólalásában többek kőzött eze­ket mondotta: — Ha a pártbizottságokon lévő szervezési osztályokról beszélünk, legtöbben nem gondolnak másra, mint a tog- és tagjelöltfelvételre mintha csak ez lenne a szervezési osztály feladata. Ebből az követ­keznei hogy legalább a tag- és lagjelöttfelvétel terén kellene na­gyon jó eredményeket elérni. Saj­nos azonban nem ez a helyzet Mint a szervezési 06ztály fogya­tékosságaként kell megemlíteni, hogy nem kevés helyen a veze­tőség újraválasztása helyett új vezetőséget választottak. Kisebb­nagyobb hibákért az egyébként jól dolgozó vezetőségi tagokat is le­váltották. Jelenleg az a helyzet, hogy a vezetőségek 49.5 száza­léka az új vezetőségi tag. Titká­runknál már valamivel jobb a helyzet, itt 57.5 százalék a régi titkár. Éppen ez a nagyarányú változás, a nagytömegű új veze­tőségi tag megköveteli, hogy meg­tanítsuk a vezetésre az új vezető­ket is. Lövő elvtárs ismertette a Me­gyebizoitság tervét, a városi és falusi vezetőségi tagok számára tervbevett tanfolyamról, majd így folytatta: — Legfontosabb: terv­szerűen foglalkozni az új vezető­ségekkel. A titkárt, ha csak le­heti, feltétlenül iskolára kell deni. I — Most áttérek a tag- és tag­jelőltfelvétel kérdésére — foly­tatta beszédét Lövő elvtárs. — Turi elvtárs említette felszólalá­sában, hogy az alapszervezetek­nek csak 30—40 százaléka foglal­kozik rendszeresen a tag- ós tag­jelöltfelvétellel. Én hozzálehetem hogy ugyanez a helyzet a járási pártbizottságoknál is. És azt mond­hatom: többet és konkrétabban kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, nekünk magunknak is és a Járási Pártbizottságnak is. Meg kell szün­tetni azt a liberalizmust, ami ezen a téren eluralkodott. Végezetül a bírálat kérdését említette Lővó elvtárs. — Szerelném, ha az elvtársak is úgy fogadnák a bírálatot, mint mi. Mi igen szeretjük a bírálatot és éppen ezért sajnáljuk, hogy egy kicsit kevés bírálat hangzott el a szervezési osztály felé, de hadd említsem meg ezen a téren Korom Mihály elvtársat, a cson­grádi járás párttükárát, aki nem mindig pártszerűen viszonyul a bírálathoz. Korom elvtárs, ha ve­lem beszél 6zelld, pártiszerű, de ha munkatársaival kerül össze, csapkod. Felszólalását befejezve arra kérte a pártértekezleteü hogy bí­rálják meg keményen a Párt Me­gyebizottságát és a Párt és 1ö­megszervezetek munkáját, mert enélkül nem tudjuk munkánkat javítani, ami pedig szükséges kül- ahhoz, hogy több segítséget adjunk a pártszervezeteknek. Slaberecz Erzsébet elvtársnő, a gépállomások megyei alközpontjá­nak politikai osztálya nevében ön­bírálatot gyakorolt. Kalymár Imre, a szentesi Fel­szabadulás-termelőszövetkezet párt­titkárának felszólalása igen tanul­ságos a miegye többi temaelőszövel. Irezetei számára is. Éppen ezért la­punk egyik későbbi számában Katy­már elvtárs felszólalását teljes ter­jedelmében közöljük. A huszonnegyedik felszólalás után Hegedűs Imre elvtárs javas­latot telt a párlérlekezlelnek a vita befejezésére. A pártértekezlet a javaslatot szótöbbséggel elfogadta. Utolsó felszólalóként Török Antal elvtárs, az Állami Gazdaságok Me­gyei Központjának igazgatóhelyet, tese beszélt. Felszólalásában az ál­lami gazdaságolt termelési és poli­tikai kérdéseiről szólott, valamint az állami gazdaságok munkafegyel­mének megszilárdításáról. érzem, ezt egy kicsit leszűkítettük a ter­melőszövetkezetek kérdésérc. Ez helytelen. Elfösorbaii magunkban keli fel­számolni azt a helytelen vi­szonyt a középparasztság felé, amely megmutatkozik termelő­szövetkezeteinkben is, de a ter­melőszövetkezeteken kívül ls. Rákosi elvtárs utasított bennün­ket. hogy számoljuk fel a s?ek­tárlánus szellemet, amely elvá­laszt bennünket a középparaszt­ságtól és amely akadályozza Pártunk parasztpolitikájának helyes érvényesülését. Má&oclszor utasított bennünket Rákosa elvtárs, hogy többet foglalkozzunk különösen a falvakon a DISZ-el. Beszámolómban éppen ezért emel­tem ki az ifjúsági szervezet mun­káját a többi tömegszervezetek munkája közül és nem azért, mint. volnia jó vagy rossz munkát. Meg kell mon. dánunk, hogy a megye tömegszerveizetei kö­zül úgy a begyűjtésben, mint a békekölcsönjegyzésben a® MNDSZ kimagaslóan jó mun­kát végzett. De a DISZ munkájának megjaví­tása most az egyik legfontosabb feladatként áll előttünk, különösen a falvakon. Harmadszor az érteti miséig kér­désére szeretnék rátérni. Az értel­miséggel vájó foglalkozás' nem korlátozódik Szegeidre éa a szegedi egyetemre, hiszen Makón, Hódme­zővásárhelyen, Szentesen egész sor iskola és azonkívül sok technikai értelmiségi van. Negyedszer a pártásbolák kérdé. sével szeretnék foglalkozni. Rákosi elvtárs figyelmeztetett bennünket, hogy sokkal na­gyobb gondot fordítsunk a párt­tsbolákra, mint eddig. Mégegysizer felvetem tehát a me­gyei pártiskolák kérdését. Felada­tunk tehát, hogy az elkövetkező háromhónapos iskolát sokkal na­gyobb gonddal készítsük elő, mint az eddigieket. Korom Mihály elvtárs felvetette, hogy négy éven keresztül a Párt Megyebizottsága nem tűzte napi­rendre a csongrádi járási pártbi. zottság munkáját. Ha ez így vam, akkor ez súlyos hiba a Megyebí­zottság részéről Korom elvtárs bí­rálatát elfogadom. Turi elvtárs bírálatára szeriének külön kitérni. Mondotta Turi ejv. társ, hogy a Párt Megyebizottsága nem hívta fel időiben az egyes hi­bákra a figyelmét. Én úgy érzem, hogy Turi elvtárs bírálatában a« igazság mellett vűn egy jó adag „elkenés" is. Hiszen éppen a ma­kói járásban vetették a szememre nem is oiyan régen, hogy vala­hányszor kéjesnek, mindig azt a választ kapják, hogy „Jegyinák elv. társ kint van a szegedi járásban". A szegedi járásban annak ellenére, hogy komoly eredményeik vannak, még sok tennivalójuk is van a munkájukban előforduló Jiibák ki. küszöbölése érdekében­válaszának befejező részébén Je­gyinák elvtárs az állami fegyelem és a munkafegyelem megszilárdí­tásáról beszélt­— Az állami fegyelem és a muiw kafegye'.em megszilárdítása most központi kérdés. Rákosi elvtárs több esetben telefonon szólt le hoz. zánk, hogy egyik-másik állami gazdaságban vizsgáljuk meg a munkafegyelem körüli helyzetet'- és a munkafegyelem megbontó! ellen hozzunk intézkedéseket. Tehát: a munkafegyelem megszilárdítása kü­lönösen vonatkozik az állami gaz. daságekra. De Török elvtárs, az Állami Gazdaságok helyettes igaz­gatója felszólalásában helytelenül nem beszőtt arról, hogy mit tettek ők a munkafegyelem megbontóival szemben. Kétségtelen, hogy az ál­lami gazdaságok hibá'ért a Megye­bizottság is felelős, de az intézke­dés elsősorban a vezető feladata; az egyszemélyi felelős vezetés ezt követeli meg. Befejezésül Jegyinák elvtárs ar. ről beszélt, hogy a pártértekezaeten elhangzott bírálat és Rákosi elv. társ közvetlen bírálata a Politikai Bizottság ülésén nagymértékben meg fogja javítani a jövőben a Megyebizottság munkáját A határozati íavaslat elfogadása Jegyinák elvtárs váiasra után » határozati javas'atot Rozsnyai ML hály elvtárs terjesztette a pártérte­kezlet elé- A határozati javaslatot több változtatással, élénk vita után a pártértekezlet a javításokkal együtt egyhangúan elfogadta. A határozati javaslat elfogadása után Forgó László elvtársi, a jelölő, bizottság elnöke felolvasta a vá­lasztmányba jelöltek neveit, majd megkezdődött a titkos szavazás, amelynek eredményeként megvá. (uszították a választmányi tagokat és póttágokart. fi Magyar Népköztársaság kormányának újabb iegyzéke az fimerikai Egyesült fillamokboz Az Egyesült Államok budapesti I nyárnak jegyzékében foglalt állítás­követsége kormánya megbízásából' sal, amely szerint az amerikai ka. december 6-án válaszolt a magyar tonai számító-repülögén véletlenül Több helyi érvet az agitációs munkába Zombori János elvtárs, a Szegedi Városa Pártbizottság titkára, fel­szólalásában az agitációs munká­ról beszélt. Bírálta agitációnk sablónosságát és fogyatékosságát is, — Amellett, hogy agitációnk ko­moly eredményeket ért el, megkell állapítanunk, hogy amikor az ered­ményeket ismertetjük, agitációnk során inkább csak az országos ered­ményeket ismertetjük, mint a he­lyieket. Nem eléggé megmagya­rázó még az agitáció és a ter. melőszövetkezeteink eredményeit is csak általánosságban ismertetjük, kevés helyi konkrétumot haszná­lunk az agitációnkbara. Nem eléggé leplezzük le agitációnk során az ellenséget. Nem mutáljuk meg he­lyi példákon kérésziül ós nem lep­lezzük le helyi üzemi példákon ke­resztül az ellenség munkáját. Ez a mi agitációs munkánk fő fogyaté­kossága, Ugyanezt mondhatom a békeagitációról is. Adjunk több segítséget a DISZ-nek ban bírálatot gyakorolt Csécsi elv­Csécsi János elvtárs, a szentesi járási pártbizottság titkára, felszó­lalásában önbírálatot gyakorol, hogy az egyik iskolára az ő járá­sukból küldték Szálasi volt test. őrét. Majd önbírálatot gyakorol Csécsi elvtárs a tag- és tagjelölt­tel vétel lainyhasága miatt. — A tag- éa tagjelölttel vételt mi teljesen rábíztuk az alapszerveze. tekre és nem ellenőriztük őket. A Járási Pártbizottság hozóit határo­zatokat ebben a kérdésben, de még a mai napig sem hajtottuk azt ,'gre. Ami a DISZ munkáját illeti — folytatta —, mi sem adlunkelég í;.véget a DISZ járási titkársá­kormány jegyzékére az amerikai katonai repülőgép provokatív ha­társértése ügyében. Az Egyesült Államok kormánya jegyzékében saj. náilkozását fejezte ki a történtek­ért, azonban Ugyanakkor az ame­rikai repülőgép magyar terület fe­lett megtett hosszas útját vétetlen. szerű eltévedésnek minősítette és nem adott választ a magyar kor­mánynak arra a felszólítására, hogy a bűnös szándékkal elkövetett ha­társértésért fejetős személyeket vonják felelősségre. Az Egyesült Államok jegyzékére a magyar kormány december 11-én az alábbi jegyzékben válaszolt: A Magyar Népköztársaság kor­tudomásiul veszi az Egyesült Álla­mok kormányának 1951 december 6-i jegyzékét, amely választ ad a ! magyar kormány december 3-án társ a Megyebizottság felé, hogy j Magyarország határainak amerikai SgBfSi pfrl rtekSelő1katonai ^té-repütőgép által tör­ké^ettÁ^SVéu^ ,árgyában átarlott mindössze egy negyedórát tartóz- Jegyeket e. kodott ai Járási Pártbizottságon az előkészítés ideje alatt. Bánfi Mihályné mártélyi párttit­kár elvtársnő felszólalásában ar­ról beszélt, hogy eddig a beadási kötelezettség teljesítésének egyes részletedben elmaradtak, de báloz­zák elmaradásukat. — ígéretet toszol? a megyei párt­értekezletnek, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára, december 21.re A magyar kormány tudomásul veszi ai Egyesült Államok kormá­nyának azt a kijelentését, hogy sajnálja a történteket. A magyar kormány ugyancsak tudomásul veszi az Egyesült Álla­mok kormányának azt a kijelenté­sét. hogy minden lehetséges elővi­sértette volna meg a magyar ha­tárt. A Magyar Népköztársaság kor. mánya már december 3-i jegyzéké­ben felsorolta a tényeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a magyar határnak az amerikai katonai szállító-repülőgép által történt megsértése előre megfontolt szán. dókkal történt. Ezt megerősíti az a tény, hogy a repülőgépen teljesen jó állapotban lévő navigációs be. rendezés, híradási készülékek és más felszerelések voltek, amelyek lehetővé tették a repülőgép irányi, tását minden körülmények között és így az amerikai repülőgép sze­mélyzete semmiképpen sem té­veszthetett útut. A magyar kor. mány jegyzékében már rámutatott arra, hogy a repülőgépen a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjet, unió legfontosabb területei, a Ro­mán Népköztársaság, a Csehszlo­vák Köztársaság katonai hadműve. Leti térképeit találták, valamint egy a repülőgépről való ledobásra al­kalmas hordozható rádióállomást, a személyzet létszámát meghalad,) mennyiségben ejlőe,rnyőket és né. hány köteg, a repülőgépről vaiö ledobásra elkészített meleg holmit. A magyar kormány ismét kény­telen felhívni a figyelmet arra I.i.JHI a. x/xkjü jrtx.u>i uuviiraui- ezuieieesiuupjura, uweinuer zi.m íjának a tagkönyvcseréhez és amit j minden elmaradásunkat helyrehoz­iidtunk, azt is egy kicsit későn. A | zuk és teljesítjük beadási íervün vezelőségvá 1 aszt ásókkal kapcsolat, ket minden részletében. gyázatossági intézkedést meg fogj hogy mindezek a tények, valamint tenni, hogy a jövőben elejét vegye a s-omályzet tagjainak kijelentései hasonló incidenseknek. A Magyar Népköztársaság kor. mánya azonbain nem érthet egyet azzal az Egyesült Államok kormá. arról, hogy a repülőgépnek meg­adott útirány szerint tervbe volt véve Jugoszlávia meglátogatása, azt mutatják, hogy Magyarország határának az amerikai katonai re. pülőgép által történt megsértése kémek és diverzánsok ledobásával kapcsolatos bűnös célokból történt, mégpedig békeidőben, amikor a két ország között diplomáciai kapcsola­tok állanak fenn. Az amerikai jegyzékben hivatkozás történik a nemzetközi jog elveire, a nemzet, közi udvariasság szokásos gyakor­latára és „a civilizált viselkedés követelményeire", ami nincs össz­hangban azokkal a tényekkel, ame­lyek a magyar határnak az ame­rikai katonai repülőgép által történt megsértésével kapcsolatban derül­tek ki. Teljesen világos, hogy a kémek és diverzánsok békeidőben történő átdobása más álfám területére nem egyeztethető össze a nemzetközi jog és a nemzetközi udvariasság semmiféle elvével, sem a civilizált viselkedés követelményeivel. A nemzetközi jog elemi szabályait és az államok közötti kapcsolat okban szokásos civil'aált viselkedés köve­telményeit éppen az ilyen cseleke­detek szervezői szeglék meg és nem a magyar hatóságok, ame'yek in­tézkedésrdleet a magyar állam jo. gai és szuveréni.ára megvédése ér. dekében foganatosítótták. Fentiek alapján a Magyar Nép­köztársaság kormánya elvárja, hogy a magyar határnak az ame­rikai katonai szállító-repülőgép ál­tal elvire megfontolt szándékkal történt megsértéséért felelős sze­mélyek szigorú büntetésben része­süljenek — amint azt a magyar kormány már december 3-i jegy­zékében is felvetetté.

Next

/
Thumbnails
Contents