Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

KEDD. I9B1. DECEMBER 11. fának befejezésével, az a feladatunk, hogy az újonnan megválasztott vezetőségi tagokat pártszervezeteinkben megtanítsuk vezetni és szilárdítsuk meg őket. fedjünk a munkájukhoz több se. gítséget és támogatást, különösen * járási és városi pártbizottságaink részéről. Ha most nem segítjük ezeket az új vezetőségi tagokat, femikor a munkájukat megkezdik és nem oktatjuk őket ki feladataiknak az elvégzésére, könnyen előfordulhat, hogy az újonnan megválasztott vezetőségi tagokat elsodorják a napi feladatok és elmegy a kedvük a munkától. Azokat a régi vezetőségi tagokat, feldket az újjáválasztások során valamilyen oknál fogva leváltottak, meg kell nézni, mit csinálnak és nem szabad őket magukra hagyni, meri könnyen előfordulhat, hogy az osztályellenség megpróbálja a maga malmára felhasználni ezeké,t fez elvtársakat. Itt az a feladatunk, hogy őket továbbra is bevonjuk az íktiv pártmunkások soraiba, bízzuk meg őket feladatokkal és ők is segítsék, támogassák mindenben az újonnan megválasztott vezetőségi tagokat. A tag- és tagíelöltfelvélel Pártszervezeteinkben az utóbbi időben megjavult a tag- és tagje. lölt felvételi munka. Megyénkben ebben az évben 2522 tagot és 3462 tagjelöltet vettünk fel. melyből dolgozó parasztot 101-et tagnak, 265-öt tagjelöltnek. A tavalyi számokhoz viszonyítva ez kétségkívül fejlődés. Azonban ennek is, mint minden más munkának, megvan az árnyoldala. Járási és városi pártbizottságaink nem folytatnak elég kemény harcot azért, hogy alapszervezeteinknél rendszeres legyen a tag. és tagjelölt felvétel a dolgozók Icgjobbjafból. A pártbizottsági üléseken ugyan megtárgyalják ezt a kérdést és megállapítják a legtöbb helyen, hogy ezen a téren hiányosság van, hogy ezt a munkát fokozni kell. Beszélnek arról ®z elvtársak, hogy az alapszervezetek nem megfelelően foglalkoznak a tag- és tagjelölt felvételi munkával, de önbírálat kevés v®n ezeik. ben az értékelésekben és kevésbbé mutatnak rá hozott határozataik arra, hogyan akarják a meglévő hiányosságokat kijavítani. Alapszervezeteinkben keveset fog. taiikoznak a már felvett tagjelöltekkel és a megyei pártbizottság is csak az utóbbi hónapokban figyel; fel arra, hogy Igen nagy számban vannak te. rületünkön olyan tagjelöltek, akiknek lagjelöBségl Ideje már régen lejárt. Én csak egy példát említek itt meg. Hogy milyen nagyszámban vannak tagjelöltek, akiknek már régen tagoknak kellene lenni, az kitűnik abból, hogy mi bekértük valamerty. nyi járási és városi pártbizottságunktól, hogy mutassák ki alapszervezeteriként feldolgozva azoknak az elvtársaknak a számát, akik 6 hónapnál hosszabb ideje tagjelöltek. A szentesi járásból a beérkezett kimutatások szerint 560 azoknak a tagjelölteknek a számia, akik már több mint egy éve tagjelöltek. A tagjelöltekkel való ilyen foglalkozás kihalással van egész pártépítésünknek erre a részére, mert hiszen azok a tagjelöltek, akik ilyen hosz. szú idő óta nem kerültek a Pán rendes tagjai sorába, elmondják ismerőseiltnck. hogy ők már mióla szerepelnek, mint tagjelöltek és ígv a kívülállók látják azt, hogy ha be is lép vafaki a mi pártunkba tag. jelöltnek, nem foglalkoznak veie, hosszú időn keresztül nem bízzák meg feladattal nem tud teljes jogú taggá válni. Ez nyilván visszatartja eket is attól, hogy kérjék felvételüket Pártunk tágjai sorába. Különcsen gyenge a ta.g. és tagjelölt felvételi munkánk a tanyai területeken, ahol a tanyai arapszervezeteink tagsága bermelőszövelkezeti csoport tag lett és most a tszcsn kívül álló dolgozó parasztok számára ezzel meg van nehezítve a Pártba való bejutás. Itt az a feladatunk, hogy a tanyai területe, ken. ahol szükségesnek mutatkozik és lehetőség van rá, pártcsoporto. kat, vagy alapszervezeteket létesítsünk és megkönnyítsük a tanyákon élő dolgozó parasztok számára a Pártba való belépést. De lebecsülik pártszervezeteink sok helyen még ma is az egyéníteg dolgozó parasztokat, nem fi,gyei. | nek fel az élenjáró és a kitűnt egyénileg dolgozó parasztokra. A sövényházi párttitkár elvtárs pélI dául úgy vélekedik, hogy ,.nem hozhatom be a do'gozó parasztot a hátamon, ha nem akar bejönni a Pariba." Egyébként ez a szervezet 5 hónapja nem vett fel már tagjelöltet. Én azt hiszem, a csongrádi járási pártbizottságnak alaposabban meg kell nézni ennek a párltitkárnak a múltját és azt, hogy a többi terüleieken nincs.e egy ilyen jelenség, mert a mi véleményünk az, hogy ez nem egy elszigeielt jelenség, hanem ha járási és városi pártbizottságaink jól széjjel, néznek a maguk térülőién, egész biztos, hogy találkoznak ha&onió egetekkel. A trig- és tagjelölt felvételi munkánknál pártbizottságainknak most még fokozottabb gondot kell for. dítani az aíapszervezettánkre, hi' szen a vezetőségek tagjainak jórésze új ember, gyakorlatlan párlfunkcionárius, akiknek figyelmét könnyen elkerülhetik ezek a kérdések. A pártépílésnek egyik igen fon. tos része a tag- és tagjelölt fel. vételi munka és a megyei pártbizottság szervezési osztályának a felelősségét is fel kell vetni azért, hogy a munka ezen a területen nem eléggé kielégítő. A mi szervezési osziályunk sem tanulmányozza eléggé ennek a fontos munkának a gyakorlati kérdéseit, nem nyújt kellő segítséget járási és városi pártbizottságainknak a munka vég. zéséhez, de főleg hiányos ezen a területen az ellenőrzés. És maga .a megyei pártbizottság is havonta csak egyszer foglalkozik ezzel a kérdéssel a szervezési osztálynak a jelentése alapján, míg viszont a többi osztályoknak a dolgozói ess]; akkor veszik elő ezt a kérdési, amikor erre osztályértekezleteken as osztályvezető elvtársak felhívják a figyelmüket. helyét és áldozatos munkával kiveszi a részét a szocializmus építéséből, az osztályellenség ellem harcból, helytáll a béke megvédésében. Mint hiányt állapította meg a Központi Vezetőség, hogy pártszervezeteink nem vonták le megfelelően a Rajlc és Szőnyi-féle ősz. ozeesküvésnek a tanulságait és még mindég súlyos mulasztások tápasz. talhalók Párt és állami von'alcn T-ÉRI°M''"1'ÁNKBAN. A mi megyei kádermunkánk gyengéje elsősorban az, hogy nem eléggé ellenörtzznic a káderek mullját és nem egyszer e'öfordul azf- hogy pártszervezeteink ellenséges és megbízhatatlan, karrierista elemeket javasolnak funkcióba és meg kell, hogy mondjuk, hogy ezen sokszor átsiklanak járási és városi pártbizottságaink, de nem egy esetben maga a Megyei Pártbizottság is. Másik ilyen hiány munkánkban ezen a területen, hogy nem gondoskodunk és nem biztosítunk megfelelő káderutánpótlást azokból a káderekből, akik a különböző kampány-munkákban kitűntek jó munkájukkal. Még mindig igen nagymértékű kádereinknek a cseréi gettése, aminek oka a káderek nem megfelelő kiválogatása, multjuk nem kellő ellenőrzése és sokszor türelmetlenek vagyunk a káderek nevelésével. Gyakran tapasztalhatjuk azt itt nálunk, a megyebizottságon is. hogy vezetöfunkcióban lévő elvtársak még mindig reszorlfe'adatnak tekintik a kádermunkát, nem foglalkoznak a közvetlen munkatársaik nevelésével, vagy a hozzájuk tartozó káderekkel. Nem törődnek azoknak fejlődésével és mennél lejjebb megyünk a járásokhoz, vagy alapszervezetekhez, annál jobban lehet érezni azt, hogy az egye® kádereket kevésbbé kísérik figyelemmel munkájuk közben. Pártiskoláinkra sokszor minden válogatás nélkül kerülnek a káderek és nem egyszer ellenséges és oda nem való elemeket javasolnak pártszervezeteink és párfb'zottságalnk Igen gyakran tapasztalható az iskolai kiválogatásoknál a kapkodás és a tervszerútlenség, aminek következtében azután az iskolát végző elvtársak egyrésze az iskola elvégzése ulán nem végez semilyen gyakorlati munkát és elvesznek a Párt számára az ilyen káderek. De maguk a pártszervezetek sem használják fel megfelelően az iskoláról kikerült kádereket. Előfordult nem egy esetben, hogy a pártiskolát végzett elvláreaka' az iskola elvégzése ulán semi lyen funkcióval nem bízták meg. Hogy mennyire nem lörödünk a kádereknek helyes és ]ó kiválasztásával és nem gondoskodunk kádereinknek a neveléséről, azt legjobban talán a jelenleg folyó 3 hónapos pártiskolának létszáma bizonyítja. A 3 hónapos megyei pártiskolán lehetőségünk nyilik arra, hogy egyszerre 100 elvtársat vigyünk keresztül az iskolán. Ennek ellenére a most folyó 3 hónapos iskolánkon 78 elvtárs tanul, a hiánvzás abból fakad hogy az iskolabizottságnak löbli olyan elvtársat kellett visszakül. deni az iskoláról, akik nem felel, nek meg arra, hogy résztvegya ueK a 3 hónapos iskolán az oktatásban. De találunk olyat is a javasoltak között, aki kimondottan fasiszta volt, Szálasinak volt a testőre. Ezt a kádert a szentesi járás küldte be az iskolára és csak' az iskolabizottságnak az éberségén múlott az, hogy ez a személy nem végezte el végig, illetve el sem kezdte az isko'át. Ez csak egy eset a sok közül és bár a többiek nem ennyire súlyosak azonban az esetek többsége a káderek kiválasztásánál azt igazolja, hogy pártbizottságaink sokszor csak azért küldenek embereket iskolára, hogy a keret, melyet a megyétől megkaplak, ki legyen töltve. Kádereinknek a munkája még igen gyakran felszínes. Nem illeszkedik bele a területeken fo'.v* munkába és sok esetben szemellenzővel végzik feladatukat, csak a kádermunkát látják, ® közben , nem veszik észre azl, hogy munI kájukait csak akkor fogják tudni | jól ellátni, hogyha ezt szervessen beépítve kapcsolják a többi feladatoknak. az evégzésénez és • kádereket munkájuk végzése kőz'ben kísérik figyelemmel és a ' végzett munkájuk alapján javasolják őket funkcióba. Kádernyilvánlartásunk nem elég élő és nem elég eleven, ennek oka jórészt abból fakad, hogy pártszervezeteinknél és pártbizottságainknál lebecsülik a káderekkel való egyéni fog'alkozást és mivel nem foglalkoznak egyénileg a káderekkel, nem is tudnak róluk, i lelve végzett munkájukról megfelelő feljegyzést készíteni, me yet azután leraknának az illető elvlárs anyagához. Mivel ezt a munI kát nem lekin'.ik fontos fetádatnak sokszor abba a helyzetbe kerülnek pártbizottságaink, hogy amikor egy káderre javaslatot kell tenni, mivel annak anyaga htányos." nem tudják konkrétan megállapítani, hogy ki is az illető elvlárs, hogyan fejlődik. hogyan végzi munkáját. Feladat ezen a területen az, hogy éberen őrködjünk a pártkádereknek az összetétele, azoknak a tisztasága felett. Meg kell javilanunk kádereinknek a szociális összetételét, az eddiginél sokkal bálrabban kell hozzányúlni az üzemi munkáskáderekhez és a fiatalokhoz. Fokozni kell kádereinknél és egész párttagságunkban a kommunista éberségei és meg kell akadályozni minden olyan jelenséget, amely teret ad az oszlályellenségnek a Pártba való bejutásra. Kádereinknek alaposabban el kell mélyülni munkájukban és el kell érni végre már egyszer azt. hogy a kádermunkát kiemeljük a reszortjellegéből és azt | az egész pártbizottság, illetve az ; egész pártszervezet kőző® ügyévé I tegyük. Gondoskodnunk kell ar| ról. hogy a különböző kampányok ! során felmerülő új káderek nyflj vánlartásba legyenek véve és a munka befejezése után továbbra j is meg legyenek bizva újabb ' és nagyobb feladatoknak az elvégzésével. Csak igy tudjuk biztosítani azt, hogy megfelelő számú kádertartaléka legyen pártszervezeteinknek és a felsőbb pártszerveknek. A pártmunka egyik központi kérdése: a pártoktatás Több segítséget kell adnánk, különösen falun, a fiataloknak Beszámol ónknak ennél a részénél kell felvetnünk azt ia, hogy a Pártés tömegszervezetek osztálya munkájában kevés gondol fordít a tömegszervezetekre. A velük való foglalkozás nem kielégítő és itt szeretném megemlíteni elsősorban fezt, hogy a Párt ifjúsági szervezete, a DISZ munkája a megye lerületén igen hiányos. Különösen a falun, ahol pártszervezeteink ke. V-eset törődnek az ifjúságnak a munkájával, nem fordítanak kellő gondot arra, hogy ezeknek a szer. vezetetnek a vezetői kikből tevődnek össze- Mivel pártszervezeteink és járási pártbizottságaink nem foglalkoznak megfelelően a DISZ szervezetek munkájával. így fordulhat elő a®, hogy a DISZ-nél megtartott vezetőségek választás® ulán jelenleg a falun az összetétel a vezetőségeknél alkalmazottakból á!i többségében- Különösen a makói és a szegedi járásban sok az alka'ntáA DISZ.nek most folyik a tag. könyvcseréje. A tagságnak az ösz. szeírása december l-re befejeződött, azonban igen sok fiatalt ki. hagytak DlSZ-Szcrvezeteinkben és félő a®, hogy ha a mi pártszervezeteink éa pártbizottságaink, a jövőben is úgy kezelik a DISZ-t, mint eddig, akkor nagyon sek be. csüleies dolgozó, munkás- és paraszt fiatal nem fogja megkapni az új tagsági könyvét. Többet keil törődnünk és nagyobb segítségei, valamint támogatást adni, különösen falun, a fiataloknak. A Párt kádereit innen kell. hogy pótolja a jövőben és ha mi jól kézben tartjuk a fia'a'okat, akkor az megkönnyíti pártszervezeteinknek mun. kaját. Nagyon sok feladatot oldottak meg fiataljaink már edd:e is és fognak megoldani a jövőben is, mindehhez azonban az szüksége™, hogy a megyebizotlsá.gtól lefelé egészen a Párt valamennyi alsózott vezetőségi tag a DISZ szerve- j szervezetéig, törőd jünk a ftátatokíetekben. nak a szervezetével, a DISZ-el. Kádermiinkánk gyengeségei Kedves Elvtársak! Pártunk Köz. ponti Vezetősége ez év május 22-én feltárta a kádermunka területén tévő hiányosságainkat és eredmefctyeinket- Megállapította azt. hogy tfx egészséges és gyors fejlődésinek egyik legnagyobb eredménye az, hogy a harcb'n kipróbált elvtársiak mellet! sikerült a káderok tízezreit kinevelnünk. Kádereink többsége nálunk itt a megye területén is jól megállja a A Politikai Bizottság május 17-i határozata értelmében a párttagságnak mintegy 40—45 százalékát kell bevonni az iskolán kívüli párioktátásba. Jelenleg ténylegesen a párttagságnak kb. 37 százaléka tanul és vesz részt rendszeresen a különböző oktatási formákon a tanulásban. A tanulásba bevonlak összetétele általában megfelelő. Hiányoság, hogy úgy a tanulók, mint a propagandisták között kevés az érteimiségi, különösen a középső és a magasabb oktatási formában. Ugyancsak hiányos a szocia'isla szektorokban a mezőgazdaság vonalán az oktatásunk. A szegedi járás 47 termelőszövetkezete közül csak 14-ben indult meg a párlokíatás. Da nem sokkal jobb a helyzet a többi járások és városok területén sem. Megyei pártiskolákon, a 3 hónaposról már fentebb beszéltem, hogy a helytelen és rossz káderkiválasztás miatt nem tudtuk a keretszámot megfelelően betölteni. Nagyjából hasonló a helyzet az 5 hetes iskolán is, ahol zömében alapszervezeti titkárainknak kellene tanulni. A párlaktatásnak a színvonala a tavalyihoz viszonyítva emelkedett azonban a színvonal továbbfejlesztésének legfőbb akadálya, hogy a propagandistáink nagyrésze új és részben tapasztalatlan a párlmunkában is. Az iskolai előadóinknak a fele, alsófokú oktatási propagandistáknak mintegy 70—75 százaléka új. A propagandisták közül sokan nem járnak, vagy készülellenül jönnek a propagandista szemináriumra. Az alapfokú iskoláinkon a propagandista sok helyen felolvassa az anyagot, a szemináriumok gyakran unalmasak és ez erősen kihat a lemorzsolódásra is. A foglalkozásokon hiányzik az elvi éberség és a felmerülő nibás nézetek gyakran nincsenek tisztázva és ezeket maguk a propagandisták sem veszik észre. A tanulási fegyelem egyes területeken gyenge, a káderoklalásban függetlenített funkcionáriusok és az alapszervezeti titkárok tanulnak legrosszabbul. A pártoktatási munkánk hiányosságai elsősorban abból származnak, hogy a Politikai BizottI ságnak azt a határozatát, hogy a propagandamunkát jobban egész ! pártmunkánk előterébe kell állítani, valamint a határozatnak a decentralizálásra vonalkozó részét nem hajtottuk megfelelően végre. Csak részben sikerült elérni, hogy az egyes pártbizottságuk és pártszervezetek valóban gazdái legyenek területükön a pártoktatásnak. Pártbizottságaink nem tűzik rendszeresen napirendre az okialás kérdését és csak az agit. prop. titkár feladatának tekintik ezt a munkát. Most, amikor megyénkben kb. 20.000 párttagot, pártonklvülit vontunk be az iskolánkívü'.i oktatásba, az oktatási apparátus képtelen megbirkózni ezzel a nagy számmal és ahhoz, hogy ezt a munkát megfelelően el tudjuk végezni, az szükséges, hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek valamennyi osztálya és reszortfelel5.se valóban a pártmunka egyik központi kérdésének tekintse a pártoktatásnak a munkáját. Sokhelyen a párlépitési I feladatok elhanyagolása legéle! sebben a párlokíatás területén mutatkozik. A párttagság ideológiai nevelésének feladatát, a napi feladatok végzése közben elhanyagolják és a tanulásba bevont elvtársakat olyan tartaléknak tekintik, amelyekhez elsősorban lehet nyúlni az egyéb feladatok megoldásához. A propagandamunka megjavításához az eddigi határozatok maradéktalan végrehajtásán túl, szükséges az, hogy a Megyei Pártbizottság agit. prop. osztálya az oktatás szervezési munkájában elsősorban azt ellenőrizze, hogy a feladat elvégzésébe mennyire kapcsolódlak bele a Pártbizottság többi osztályai, elsősorban a Párt- és tömegszervezetek osztálya. Milyen segítségei adnak a pártbizottságok az alsóbb 6zervek oktatási munkájához, mennyire aktivizálják ehaez a munkához a nem függeiieniletl oktatási instruktorokat. A politikai munkatársak ellenőrző munkájuk során qgy foglalkozzanak a tagság nevelésével, mint a pártépil-és egyik legdönlőbb feladatával. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél alaposabban megismerkedjenek a párlokíatás rendszerével és a soron lévő feladatokkal. Szükséges továbbá az, hogy a párt vezetőségek, pártbizottságok és a pártválasztmányok, a taggyűlések napirendjén rendszeresen szerepeljen a párloklaiásnak kérdése. Az agit. prop. osztály által kifejlett munkának jelentékeny részét az oktatás eszmei politikai színvonalának emelésére ke'.l irányoznia. Éppen ezért szükséges, hogy munkájának központi feladata a propagandisták munkájának elvi, módszertani irányítása legyen. Dolgozzon ki a megyei agit. prop. osztály propagandistái/ számára helyi anyagot és rendszeresen hívja össze a propagandisták aktíva értekezletét. ahol a pártbizottság titkára, vagy a megfelelő osztályvezető ismertesse a legfontosabb Párl- és kormányhatározatokat, a pártbizottságok előtt álló feladatokat. A jó szervezés me'lett döntően a színvonal emelésén múlik, mennyire tudjuk növelni a bekapcsolódók és csökkenteni a lemorzsolódók számát. A propagandamunkában tapasztaltabb elvtársakkal kell helyettesíteni a Pártés prepagandaszeminárium vezetői közül a gyengéket. A befejeződő pártiskolák hallgatói és a káderoklatás résztvevői közül az erre alkalmasakat meg kell bízni propagandamunkával. A káderoktatásban résztvevők tanu'ási fegyelmének megjavítására a konferenciákról elmaradottak számára pót-konferenciát kell szervezni és azokat a párt-funkcionáriusokat, akik a tanulást rendszeresen elhanyagolják, felelősségre kell vonni. Meg kell javítani a megyei pártiskolák összetételét és az elkövetkezendő időben dönlően falusi titkárokat és a mezőgazdaság szocialista üzemeinek titkárait és vezetőségi tagjait kell keresztül vinni még a tavasz beállta előtt a pártiskolákon. 6.