Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

4 KEDD. 1951. DECEMBER 1*. Javítani kell a politikai tömegmunkát Pártunk állal a termelési eredményekben jelentős szerepe van a iolgozó paraszlság közölt végzeit joli likai felvilágosító munkánknak Agitációnk az egyes kampányok de jón a dolgozók többségét átfogja. Az olyan kampányok során, mini a jékc kölcsön nek a jegyzése, jelentősen megerősödtek a népnevelők és 3 népnevelő-csoportok. Agitációnk. :iak általános fejlődés© nzor.ban elmarad a követelményektől. Külön ki szeretnék itt térni, ha röviden ia, falusi agilációnkra. Politikai tömegmunkánk hiányossága miatt nem tudtuk a kulákokat megfelelően clszlge. teln|. Az agitációnk nom támogatja megJelelüea a küzépparaszloknalc tszcskio éa legfejlettebb elemeinek a Pártba való bevonásának politikáját. Sokhelyen népnevelőink munkájában opportunizmus mutatkozik és az agilációt pártszervezeteink ad. minisztrativ intézkedésekkel akarják helyettesíteni. Falusi agitációnk elmaradottsága mellett helyileg megtalálhatók azok a helyes kezdeményezések és módszerek. melyek általánossá létele és továbbfejlesztése fontos feladatunk. Falusi agilációnk fő hibája a jobboldali és részben baloldali opportunizmus Pártszervezeteink nem használják fel a dolgozó parasztok, különösen a szegényparaiszldk személyes tapasztalatait a kulák elleni gyűlölet felkellésérc. Népnevelőink, sőt pártszervezeteink is sokszor az általános hangulat befolyása alá kerülnek 6s annak szószólóivá válnak. A termelőszövetkezeti csoportok fejlesztésénél a népnevelők nem magyarázzák meg a taaos alapszabály szerinti működését, n tagok jogait is kötelességeit, elhallgatják a meglévő szövetkezeleink hibáit, a kezdet nehézségeit, aminek kijavítása a tagokon múlik. Nem folytatnak harcot a tszcstoon a szövetkezeti demokrácia megsértése, a termelésben megmutatkozó rendszertelenség, a gazdasági udvar olhanyagolása, a közvagyon pocsékolása ellen. Mindez taszílólag hat az egyénileg dolgozó parasztokra, különösen a középparasztokra. A népnevelőknek egy jelentős része vagy alkalmazóit, vagy kisiparosok és kiskereskedők közül kerül ki. Pártszcrvezeleink neim használják fel eléggé a termelésben, a kormányhatározatok teljesítésében élanjáró pártonkívüli dolgozó paraSztokal a népnevelő munkában. Különösen élesen megmutatkozott ez a második békekölcsön jegyzés agitóciójánál, ahol a dolgozó parasztok kimaradása a népnevelő munkából azt eredményezte, hogy a paraszlság általában kevesebb számban jegyzett, mint az előző évben. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol az egyénileg dol. g'oaó parasztokat bevonják a népnevelő munkába, mint például Nagymágocson csinálják, olt á feladatok megoldása könnyebben megy a gazdasági ós politikai munkában. A pártonkívüli népnevelői? legjobbjai a Parihoz vezető utat ta. láljúk meg Népnevelőink többsége becsülettel eleget tett az álammal szembeni kötelezettségének, jót gazdálkodik és a termelés szakkérdéseit is ismeri ós ismertetni tudja. Ez persze azokon a helyeken van, ahol pártszervezeteink bátran hozzányúlnak és bevonják a népnevelők soraiba a jól dolgozó pártonkívüli parasztokat is. A falu szocialista átalakításának meggyorsítása megköveteli a dolgozó paraszlság közötti politikai felvilágosító munka megjavítását, a meglévő hiányosságok kiküszöbölését és agitációs munkánknak minden vonatkozásban való megjavítását. Agitációnk konkrétságának növelésére feltőllenül szükséges aa. hogy megfelelő helyi anyagot dolgozzunk fel és a népnevelökkel mindenhol a párttitkárok foglalkoz. is. A lagdíjfizelési munka általában kielégítő. Megyénk párttagságának 84.4 százaléka fizet rendszeresen tagsági járulékot. Az egy főre eső átlag a harmadik negyed, évben 518 forint volt. A tagdíjfizetés egy főre eső állaga az ipari munkásoknál 4.90 fölint, a dolgozó parasztoknál 2 82 forint. Ezek a számol? is Dizonyít. ják azt. hogy a pártszervezet* k munkájukban az előző időkhöz viszonyítva nagyobb gondot fordítanak pártépítési munkánknak erre a részére. Azonban ezen a téren az elkövetkezendő időkben változás fog beállni, az eddig visszamaradt 30 százalékot a jövőben a tagdíjból az alapszervezeteinknek be koll fizetni, vagyis a befolyt tagdíjat 100 százalékig a központ felé kell adni. Ez az intézkedés magában hordja azt a veszélyt, hegy pártszervezeteink, mivel a központtól fognak ezentúl ellátmányt kapni, nom fognak törekedni arra, hogy a tagsági járulékot minden párttag rendsze. resen befizesse. Egy kicsit ezddeig is adnviniszÜnnepélyesen megkezdődött a Tudományos Akadémia évi nagygyűlése zanak. A Megyobizotlság agit prop. (ra)iv munkának tekintették ezt a osztályának gondoskodnia kell arról. hogy a jó tapasztalatok általánosítva legyenek és legalább 2 havanként a legjobb népnevelőkkel tapasztalatcserét kell tartanunk a megyénél. Agitációs osztályunk és egész megyei pártbizottság munkájának másik gyengéje ®z, hogy nem foglalkozik megfelelően a szegedi egyetem éa főiskolák problémáival. Az egyetemi pártszervezeteink az elmuit félév alatt sokat fejlődtel? munkájukban, fő feladatnak tekin. telték az oktató, nevelő és a tanulmányi munka alátámasztását és segítségét. Ez nagymértékben hozzájárult az egyetemen a fegyelem és a tanulmányi ezinvonal megjavításához. Javult a pártélet az alapszervezetekben, fokozódott a tagság aktivitása, a pártszervezet vezetősége közelebb került a tagsághoz, a pártszervezetek pediig a hallgatóság pártonkívüli tömegeihez. Egyetemi ifjúságunk túlnyomó többsége komolyan dolgozik, az egyetemi pártbizottság megkezdte az elleti "égés idealista nézetek nyílt bírálatát. Az egyetemi pártszervezeteinkben adva van az egészséges fejlődés előfeltétele, a még meglévő hiányosságok kiküszöbölése. . Jegyinák elvtárs itt részletesen foglalkozott a szegedi egyetemi pártszervezetek feladataival, mun, kaink hiányosságaival. Ő:zinto önkritikával megállaipílotla többek közölt, hogy a Csongrádmegyei Pártbizottság sem foglalkozott ejéggó az egyetemi pártmunka politikai, ideológiai kérdéseivel és nem is törekedett komolyan megismerni az egyetem és főiskolák munkáját. A „Viharsarok44 és a „Délmagyarország44 munkájáról Agitációs munkánknak jelentős lésze és komoly segítője megyénklapjai, a „Viharsarok" ós a ,,DÓJmagyarország" — folytatta Jegyinák elvtárs. A kél lap állandóan mozgósítja a megyo dolgozó népét a Párt és a kormány határozatainak végrehajtására, tájékoztatja a megye dolgozóit a legfontosabb nemzetközi eseményekről. Nagyjában és egészében visszatükrözi a Megyei Pártbizottság politikáját. Példányszámul? naponta 20.000, amá azt jelenti, hogy a megyének miintegy 4.96 százaléka olvassa a 1 síkosság közül a kél lapot. Bíráló cikkeik a tömegekiben nagy érdeklődést ós visszhangot kellenek. A cikkek nyomán ezámós ellarasóget leplezett le a megye dolgozó népe, czsn keresztül a kél lapnak megvan a tekintélye megyénk dolgozói között. Ezek mellett az eredmények melleit azonban mindkét lapnak ko. noly hiányosságai vannak. A lapok tartalmában a kampúnyszcrüség mut cikázik meg és a különböző feladatokat nem tudják megfelelően összekapcsolni. A szerkesztőségek munkája nem eléig tervszerű és rendszeres, a lapon kérésziül nem adnak rendszeresen érvet a népnevelőknek. Hiányaik mindkét lapból a harcosság és a felvetett problémákat spk esetben csak egyoldalúan világítják meg. Cikkeik sokszor sablonosai?, nincs elég agiiatív erejük. A nemzetközi kérdésekkel a szerkesztőség csak a Távirati Iroda anyagainak közlésére szorítkozik, önálló külpolitikai cikkeket keveset ír. Az ellenséggel szembeni harc területén nemi eléggé harcosak lapjaink. A Tito-fasízmus elleni harccal minikét Jap csak általánosságban foglalkozik, központi anyagokat közöl és csak ritkán hoz cikkeket a határmenti községekből. A hiányosságok oka mindkét lapnál abHn keresendő elsősorban, hogy a Megyei Pártbizottság keveset íogiiiíkorik » lapok wzorkesztösógének munkájával, r.em nyújt no kik elég segítséget és támogatást kérdést és a jövőben, ha a mi párt bizottságaink niem fognak megfelelő ellenőrzést gyakorolni és nem tekintik ezt a kérdést politikai kér. désnek, fennáll annak a veszélye, hogy az alapszervezetek tagságának egyrésze hosszabb ideig el fog maradni tagsági járulékaival. Szervezeti Szabályzatunk kimondja, hogy a Párt tagja az lehel, aki rendszeresein fizeti tagsági járulékát. Pártszervezeteink és pártbizottságaink ennek megfelelően kezeljék tehát a jövőben a tagsági járulék rendezését és el kell érnünk azl, anir.nk ellenére, hogy a pártszervezeteinket a jövőben rendszeresen központi ellátmányban részesítik, párttagjainknak 100 százaléka rendszeresen fizesse tagsági járulékát. Elvtársak! Beszámolóm végére értem. Beszámolómba™ összefoglaltam azokat az eredményeket éshiá. nyosságokat, melyeket megyénk területén pártszervezeteink, pártbizottságaink és » Mcgyetfcizolteág munkájukban elértek és elkövettek. A jövőben pártszervezeteinkre és p á rtbi zot tsága-inícra olyan feladatok várnak, melyeket a fokozódóan feszült nemzetközi lielyzelben kell megoldanunk « eimolyoknek végrehajtásához harcos, bátor, a Pártot szerető, a Pártot, a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat és Rákosi elvtársat szerető, magatartásukban fegyelmezett kommunistákra van szükség. Nem lesz könnyű a feladatok megoldása, azonban a mi nagy Pártunk vezetésével, szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs útmutatásai alapján meg fogjuk tudni oldani és Csongrád megyében ia nagy lépéssel fogjuk előrevinni a. bél?elábornak az ügyét, melynek élőn, a világ dolgozóinak bölcs tanítója, szeretett vezére, a nagy Sztálin áll. Jegyinák elvtáns beszámolóját ez. A Magyar Tudományos Akadémia 1951. évi nagygyűlésének ünnepi megnyitó ülését vasárnap délelőtt tartották az akadémia helyreállított, ünnepi díszbe öltözött dísztermében. Rusznyák István akadémikus, az akadémia elnökének megnyitó szavai után Artúr Baumgarten professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának üdvözletét lolmái csolta, majd Erdey.Gruz Tibor ' akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára szólalt fel. A többi közölt kiemelte, hogy az erkölcsi megbecsülés mellett ma már tudósaink, kutatóink bőségesen részesülnek anyagi támogatásban, kandidátusi és doktori illetmények, kutatási ösztöndíjak és a nemrég rendszeresített kutatási jutalmai? formájában.. Nagygyűlésünk záróülésén — mondotta — több mini háromncgyedmillió forintnyi kutatási jutalmat osztunk kd a különböző minisztériumokkal együtt tudósainknak s a jövő évben mindegy 15 millió forintot fordítunk a tudományos eredményeknek a rendes fizetésen felüli díjazására. Beszélt még haladó hagyományaink ápolásának jelentőségéről, majd rámutatott arra, hogy nyugaton a tudomány mindinkább szakít haladó hagyományaival és az emberiség javának szolgálata helyeit mindinkább az imperializmus kiszolgáló, jává válik. — Mi, magyar íudősok, a tudomány magyar hagyományaira alapozva, nemzeti hagyományaink minden őitékél kihasználva, a szovjet tudomány példáit és eredményeit követve, a marxizmus-leninizmus iránymutatása mellett kívánunk dolgozni. A diszgyülés Rusznyák István akadómnkus zárszavaival ért végei. Az Akadémia eaévi nagygyűlé. sénel? több ülését az Akadémia műemlékérhékű dísztermében rendezik meg. A ritka szépségű dísztermet eddig csak délelőtt, napfényes időben használhatták, mert nem volt' világítás barene. Most a karzalpár. kóny alá rejlett neoncsövek és nyolc diszkandellábcr villanylámpái ontják a fényi. Ezenkívül bevezettél? a központi fűtést, megtisztították a márványzatol és újból fé. nyezték a mahagóni-faburkolatot. A feliszabadulás óta tudományos rác tűnik ben beállott hatalmas változás bizonyítéka, hogy mig azelőtt alig volt i?ulalóintézetünk, addig ma már 80 akadémiai kutatóintézel mű. ködik. Tudományos beruházásokra az idén már háromszázmillió forintot fordítottunk. A felszabadulás előtt az akadémia évente átlag 12 könyvet adott ki. 1951-bon pedig 67 tudományos könyv és 25 folyóirat jelent meg. Jövőre 153 tudományos mű kiadását tervozdk. Megérkezett a Szovjetunió tudományos akadémiájának küldöttsége Hétfőn délben érkeztek meg Budadapestre a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának képviselői: V. P. Nyifcilyin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tagja és A. V. Pallar gyin akadémikus, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke, hogy íésztvcgyenrá? a Magyar Tudományos Akadémia 1951. évi nagygyűlésén. A szovjet vendégeket a ferihegyi repülőtéren Rusznyák István, a? Akadémia elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre V. P. Nyikilyin akadémikus válaszolt. Nyugdíjrendeletünk gondtalan öregséget biztosít a dolgozóknak és a családtagoknak ahhoz hogy komolyan meg tudjál: zel Hc!e,z,t'. A pártértekezlet tag• ..... . . • . . ! „ I 1. . 1 •Pnlnllfftfl li nOPírn -.m /. 1 javítani mindkét lapnak a politikai tartalmát. Kevés gondot fordítottunk a szerkesztőségben dolgozó káderek politikai nevelésére, azoknak iskoláztatására. Nem ismertük fel eléggé a lap jelentőségét, r.em is használtál? azt fel fegyverül úgy, aihogy arra a lehetőségek megvannak az osztályellenség elleni harcban. Mi magunk is lebecsültük sok. szor az újságíróknak a munkáját éa nem úgy tekihtettürJk rájuk, mint olyan elvtársakra, akik a Megyei Pártbizottság agit. prop. osztályának munka társai, hanem valami olyan lényeknek tekintettük őket, akik nem tartoznak hozzánk és teljesen kívülálló személyek. A jövőben változtatnunk koll ezen. A Megyei Pártbizottságnak és elsősorban a megyei titkárnak rendszeresen kell foglalkozni mindkét lap szerkesztőjének munkájával. Több segítséget és támogatást kell adnunk ahhoz, hogy a lapok meg tudják javítani munkájukat. A szerkesztőségek munkáját tervszerűbbé, cikkeiket harcosabbá kell tenni ós egy-egy problémát több oldalról kell, hogy megvilágítsák. A Tito-fasizmus elleni harccal mindkét lapnak többel kell foglalkoznia éa az ide vonatkozó anyagot helyileg kell konkretizálni. Agitációs munkánkat értékelve megállapíthatjuk azt, hogy a tömegek között folyó politikai munkánk eredményeképpen tudjuk mozgósí. tani a megye dolgozóit a párt. és kormányfeladatpl? végrehajtására, azonban a fentebb már elmondott hiányol? kijavítása közvetlen napirenden lévő feladat munkánk magjavításárak érdekében, A tagdíjfizetésről Végezetül, de mm utolsó sorban foglalkoznunk kell beszámolónkban a párttagság tagdíjának fizetésével jai helyükről felállva hosszasan éltettél? a Pártot, Sztálin és Rákosi elvtársakat. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló felett. A párlérlekezielen elhangzott felszólalásokat lapunk holnapi számában közöljük. Átadták az 1950. évi Nemzetközi Békedíjat Illés Györgynek és Kiss Józsefnek Szombaton délután a Művészeti Szöveteégek Házában Jorge Amado és Umberto Barbaro, a Béke Világtanács tagjai, ünnepélyes kereteik között adták át az 1951. évi Nemziemközi Békedijat Illés György Kossuth-díjas filmoperatornek és Kiss József filmrendezőnek. az 1949. budapesti VIT-röl szóié ,.A világ ifjúsága" című film készítésénél végzett munkájukért. A műszeripar Is befejezte globálisan 1951. évi tervét A kohó- és gépipar iparágai közül először a tűmegcikklpar jelen tette 1951. évi tervének globális befejezését. A tömegcikkipar után november 30-án a műszeripar is teljesítette globáltá san 1951. évi tervfeladatait. Műszeriparunk tervének határidő előtti teljesítése jelentőségét emeli, hogy ez az iparág hazánkban a szocialista ipar megteremtésével született meg. A Szovjetunióban Lcmin elvtárs 1921. november 15-ím, három, évvel » Nagy Októberi Szocialista Forrad atom után aláírta azt a dekrétumot, amely az összes bérmunkában dolgozók társadalombiztosításáról intézkedik. A biztosítás kérdését a Szovjetunióban a szál. szervezetekre bízták és így a dolgozóknak ez a nagyjelentőségű ügye a munkásosztály Legnagyobb tömegs rervcze tei nek a kezébe került. Emellett az á!lom nagyobb összegeket fordít az állami társada. Lombiztosíiás költségvetése alapján a nyugdíjak kifizetésére. A Magyar Népköztársaság EL nöki Tamácsa a mult hónapban kiadott 30 számú rendeletével hasonló bizonyítékát adta ®nnak, hogy felszabadult hazánkban is érvényesül Sztálin elvtárs tanítása: a szocializmusban legfőbb érték a/ ember, mert a rendelet megszabadít minden dolgozót n kapitalista rendben olyan nyomasztó aggodalommal járó öregségi gondoktól. A rendelet kétféle nyugdíj kategóriát állapít meg: a kórhatárhoz és a munkában eltöltött időhöz igazodó nyugdíj jogosultságot és az olyan eseteket, amikor sem kór. határhoz, som a munkában eltöltött időhöz nines kötve a nyugdíj igény. A kórhatár, amikor minden dolgozó, aki nyugdíjba mehet férfiaknál 60, nőknél 55 év. A nyugdíj jogosultsághoz csupán az szükséges, hogy a kórhatárt elérő dolgozónak legyein 10 munkában eltöltött éve. Ebbe beleszámít az OTT tagsága alatt eltelt munkaképtelenségi. vagy a honvédségnél el. töltött idő is. A törzs nyugdíj ösz. szege ilyenkor a munkabér 15 szá. zaléka. Ha a dolgozó további öt évet tölt el munkában, akkor a törzsnyugdíj a fizetés 30 százalékát érj el. Ehhez jön az 1945. óta minden munkában eltöltött év ulán járó további két százalék. Ez a nyugdíj kiegészítés. A nyugdíj jogosultságnak feltétele, hogy a dolgozó öt évre visszamenőleg nem szakította meg önkényesen a munkaviszonyt- A második kategória az. amikor a dolgozót munkaközben rokkantságra vezető baleset éri. Ilyenkor nincs időhöz, vagy kórhoz kötve a nyugdíj igény. Az öregségi nyugdíj nem lehet 100 forintnál kevesebb és 1000 fofori-ntnál nagyobb. A mezőgazda, ságban ezek a határok változnak. Ha a nyugdíjba menő dolgozó tovább kíván dcigozni, akkor ennek semmi akadálya nincs. Ebben az esetben a keresete éa a nyugdíj együttes összege havi 1200 forintig mehet fel. A rendelet messzemenően gondos, kodik az özvegyekről és az árvák, ról is. Az özvegy nyugdíja 600 forintig terjedhet, általában azon. ban a meghalt nyugdíjának a f-LAz árva gyermekek után 40 forinttól az özvegyi nyugdíj feléig terjedő összeg jár. A nyugdíjazott dolgozók természetesen tovább, ra is részesülniük orvosi és gyógykezelési ellátásban. Ha az árváknak a szülei elhal, ttak (teljesen árvák), akkor az árvn ?z özvegyi nyugdíj teljes összegét kapja. A rendelet nem érinti a koráb. ban nyugdíjazottak jogviszonyát. A most megjelent öregségi nyugdíj rendelet előfeltételei csak szocial iz-must építő, szabad hazá. ban képzelhetők el. Ehhez hasonló gondoskodás a dolgotokról a kapitalista országokban nem lehetséges. A Szuezi-csatorna övezetében továbbra ia feszült a helyzet Szombaton megjelent aa egyiptomi belügyminisztérium közieméKairó (TASZSZ). A Szu>e zi-csa torna övezetében továbbra is feszült a helyzet. Az egyiptomi sajtó közlése szerint az egyiptomi kor. nnány elutasította Erskinek tábornoknak, az Egyiptomban á'lomásozó Migol csapatok parancsnokának azt a követelését, hogy ürítsék ki és rombolják le Kjifr Abdu falut, de az angol csapatok mégis hozzákezdtek a falu házainak lerombolásához. Szuez városát teljesen elvágták Egyiptom többi részétől. A Szuezben működő egyiptomi hatóságok csupán rádió útján tartják a kapcsolatot; * kormánnyal. nye a szuezi eseményekről. Esze. rint „6000 főnyi angol csapat harckocsikkal és ágyúkkal felszerelve körülfogta a Kafr Abdu körüli lakott körzetet. A falu lakói elhagyták lakóhelyüket". RiadóUéaxülUég Kairóban Kairó (MTI). Az egyiptomi fő. város tanácsa szombaton, december . 8-án elrendelte a városban a riadókészültséget.