Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

2 KEDD. 1951. DECEMBER 11. kiaebb üzemük vasnak ezen le tan lemaradva. Járási és városi pártbizottságaink, a Szegedi Pártbizottság kivételével, keveset foglalkoznak a területükön lévő üzeme, inknek a problémáival, azoknak alapszervezeti titkárait nem hívják külön össze értekezletre, hanem ezeket a titkárokat Is rendszeresen együtt szokták instruálni a mezőgazdasági területeknek alapszervezeti titkáraival terű- igazolatlan munkanapokat alapul | véve 22.944 igazolatlan munkaóra kiesést jelentene. Ha ezt forimér. lékben nézzük, ezalatt az idő alatt 1.017.566 forint áru esett ki csak a szeptemberi igazolatlan hiányzások miatt. A minisztertanács határozatát a műveaelők és a mesterei; jogaival kapcsolalban nem érvényesítik eléggé az üzemeinkben. Söl tapasztaltunk olyan jelenségeket is. külö. és a vidéki üzemeket elhanyagolják. Az ellenőrző és instruáló munkájuk felületes és nem nézik azt, hogy a dolgozók verscnyvál'lalásai reálisak-e, és nem irányítják a helyi szakszervezeteket arra, hogy az újonnan bekerüli dolgozókkal többel foglalkozzanak tanítsál; és neós itt az ideje annak, hogy pártszervezeteink és pártbizottságaink vonják felelősségre azokat a szemé, lyeket, akik a középparaszlsághoz úgy viszonyulnál; ahogy azt már fentebb is elmondottam. A munkafegyelem megszilárdítása, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése cs megszilá1"veljék az új munkásokat. Feladatunk ezen a területen, hogy az évi j dílása érdekében pártszervezeleinkterv teljesítése sikerére mozgósít- nek és pártbizotií ágainknak mozgó, suk a dolgozókat, még odaadóbb, | sítaniok kell a tanácsokat és elsőnősen a régebbi művezetőiméi, hogy, fe^'mezc,í»bb1 munkára. Mi. | sorban azoknak mezőgazdasági osztaguk i? igyekeznek elősegíteni a nél koZplpbb körülünk az ev vége- , lalyait. A most folyo zarszumadamunkafogyelem lazulását. 'Például! hez 1í>nftáI értékesebbé válik sze-'sek: eredményeit agitáciőjukban fel Rákosi elvtárs a Központi Veze- az űjszegedi Kenderben magul; a , JÍ^T 1 ./.WT-: • mesterek és művezetők Srezeveaz-! minden perc, melyet a termeles fo. töség legutóbbi ülésén jelentős teret szentelt a munkafegyelem kér- . H ... désének beszédében. Megyénkben a lazulásához az is, hogy üzemeinkmunkafegyelem területén még min- ben az utóbb: időbon kezd elharaöig nem tudluk központi kérdéssé pózmi a lolvajlás Ezek ellen a je. tenni üzemeinkben azt, hogy párt- ' lenségek ellen pártbizottságaink és szervezeteink és a vállalatvezetők ' pártszervezeteink nem lépnek fel tek. Hozzájárul a munkafegyelem j J^ára fordíthatunk. Ehhez az üt' kőzethez erot kel', hogy adjon nekünk az a tudat, hogy az elmúlt 11 hónap alatt hatalmas eredménye, ket ériünk el. Az évi terv teljesítéséhez hatalharcoljanak a Párt- ré a minisztertanács idevonalkozó határozatának megvalósításáért. Szakszervezeteink is csak egy kérdésre mennek rá, arra, hogy csökkentsék a táp. pónzcsaliók számát, de az igazolatlan hiányzásokra, a munkaidő kihasználására, illclve a munkaverseny szervezésére nem fordítottak kellő súlyt. Ha csak az utolsó ne. gyed évet vesszük, az igazolatlanul kieső munkanapok száma a következőképpen alakult: Júliusban 1969, augusztusban 1920, szeplemberben 2868 voW nz igazolatlan munkanapoknak a száma. Ha ezl munkaórára átszámítjuk, a szempl emberi elég keményein és igen kevés olyan őseiről van tudomásunk, hogy a mns segítséget adott most a Párt és a kormány haiározata kell használni és mint ahogy az! Rákosi elvlárs mondotta: „necsak mi agitáljunk most már a szövet, kezelek melleit, hanem beszéljenek a termelőszövetkezetek jó eredményei magukért". Feladataink a mezőgazdaságban munkafegyelem bonlóival és a tol- ] a jegyrendszor megszüntetéséről, a vajokkal szembon bűnvádi eljárást mezőgazdasági termékek szabad forindílottak volna. giImáról Szakszervezeteink munkáját érté- Pártszervezeteinknek most el kelve, amelyeknek egyik központi Kell érnlök azt, hogy ez a hala, feladatuk az üzemi 'ervek teljesíté-: senek, a termelékenység fokozásé, j nak, a munkafegyelem megszilár-: dításónak elöregítére, megál.apí.hai-, Pártunk és kormányunk határo- ffi^To^ T^i mélyen dolgozóink öröme és lelkesedése a termelés növekedésének számaiban öltsön testet. A mezőgazdiasági munkák eredményeit értékelve nem hagyhatjuk figyelmen kivül azl, hogy még min- ' dég komoly lemaradás van az őszi mezőgazdasági munkák végzésében. Különösen a mélyszántásban vagyunk elmaradva, ahol a megye ezideig 66 százalékra végezte el ezt a munkát. Most az a juk, hogy tapasztelhatérafejlődés a. zata győzel«n. de ez a győzelmi ^"^„^H fchetö legröVidebb munkájukban m.nd lobb ^ ?eget | akkor teljesülhet Jgazan, ha újabb befejczzük & ezrei élőkéadnak az uzzni bizottságoknak, az sikeirek forrrsava vank, ha az evi . .. ... ,„„„.„; „ alsóbb sérveknek, de, Trónt hiányt terv maradéktalan teljVítéséw moz. I » «avf» "ÖTStoSÍLr kell felvetni azt. hog^ munkájukat' górót. felkészíti dolgozóinkat az új lalajl- Enncl a munkanal par,?zer' túlzotton Szegedre összpontosítják tervévnek megkezdésére. A termelőszövetkezetek gazdasági* szerveseti és politikai megerősödése* munkafegyelmének megszilárdulása ne n tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével A mezőgazdaság átszervezésében nz elmúlI esztendő alatt növekedeti a szocialista szektor, melyek több terményféloségből magasabb termésállagot takarítottak be, mint az előző esztendőben. A szocialista szektorok a megye ösaz-föLdterületének lő százalékát, a szántóterületén;* pedig 18.6 százalékát teszik. Állami gazdaságaink területe az előző év 22.505 kai. holdjáról 34.906 kat. holdra növekedett, amely a megye szántóterületének 6.8 százaléka. Állami gazdaságaink az egyes termónyféleségekből a megelőző évhez viszonyítva alacsonyabb termését la. got érlek el, mely jórészt annak tudhaló be, hogy olyan földterületekéi vettek át a tavalyi esztendőben a felajánlott kulék-földekbőlj amelyek hosszú ideig rosszul voltai; megmunkálva. A termelőszövetkezeteink száma a Kongresszus óta 124.röl 194-re, földterületük pedig 52.020 kat. holdról 71.060 kat. holdra emelkedett. A családtagok szánva 5975-röl 9437.re, a tagok száma 9236-ról 15.856-ra nőit. Termelőszövetkezeti községünk 6 van a megyében. A megye szántóterületének 118 százaléka a termelőszövetkezetek mű. velé.se alatt áJl. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink terméseredményeik elérésében jelentős segítséget kaptak a gépállomásoktól, azonban meg kell mondanom azt, hogy " növény termesz lós vonalán értek el ugyan eredményeket, azonban a munkaerő rossz szervezése, a munkafegyelem lazasága következtében elmaradtok az év legnagyobb részé, ben a mezőgazdasági munkákban. Különösen nagy lemaradást mutat mindkét szektornál az állattenyésztési fejlesztési terv. Gépállomásaink a mogye területén az őszi mezőgazdasági munkákban nem ad. Iák meg azl a segílségel, amelyet a meglévő gépkapacitásukkal adhattak volna. A termelőszövetkezeti csoportok munkája nem minden eret bon volt kielégítő, melyből kifolyólag a viszony a két 6zeklor között romlott. Gépállomásaink rossz munkája elsősorban a megyei központban lévő szervezetlenségben, a tervszerű tlonségben és a politikai munka gyengeségében kerceendő. Külön ki szeretnék térni termelő, szövetkezett mozgalmunk lemaradására, mely az eredményei; ellenére alatta van az országost állagnak. A hiba gyökere itt elsősorban abban keresendő, -hogy termelőszövetkezeti csoportja, ikban Igen nagyfokú szektáns onások vannak éa rossz a rmclötizö vetkezett csoportok iszonya az egyénileg dolgozó parasztokhoz, különösen a köz'pparasztok felé. A termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai mogv-TŐsödése és külön a munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövet, kezetek területi növekedésével. Én csak egy példát szeretnék itt megemlíteni, a szentesi „Árvái Bálint"terenclőszö vetkezetnek az esetét, ahol a nyár folyamán egy kaszára 29 kat. hold aratni való jutott. Ez a szövetkezet az egész aratás ideje alatt le volt maradva a munkák Tegzeséivel, ami nem vonzza, hanem | ptolíija a* egye+i^g de gozó pa-1 rasztokat. Itt sem az volt a baj, j hogy nem volt elég munkaerő, ha. nem a hiba inkább albból volt, hogy még a meglévő munkaerőt som tudták megfelelően felhasználni és volt olyan termelőszövetkezeti csoporttag, aki az aratás megkezdésének napjaiban elment kulákokhoz dolgozni. De még súlyosabbak azok az esetek, amelyekre az utóbbi napokban jöttünk rá egyes termelöszövetke. zeti csoportjainknál. Termelőszövetkezeti csoportjaink ebben az évben nagymennyiségben termeltek gyapotot. Ennek a növénynek a termelére sok munkaerőt igényel, különö. sen akkor, amikor a gyapot kikovad. A gyálaréti, az algyői „C[j élei" és a makói „ViharsaroI;"-lermelőezövelkezeli csoportban el vol. lak maradva a gyapotnak a szedésével és az őszi mezőgazdasági munkák végzésével. Az őszi munkákban a leimaradási ezek a szövetkezetek úgy akartál; behozni, hogy a gyapotjuknak egy részéi megsemmisítették. A gyálaréti „Komiszamol" 15 holdat, az algyői „Űj élet" 4 kat. holdat és a makói „Viharsarok" 2 holdat szán tolt le, olyan gyapotot, amely még jetentös mennyiségű kikovadt gyapottal bírt. Súlyosbítja az esetet az, hogy pl. a makói „Viharsarok".ban a gyapot lcszántására az utasítást a pártszervezetnek a titkára adta, de a másik két tszcsben is Pártunknak a tagjai voltak az elnökök. Ezekkel a személyeückel, akik a szövetkezet vagyonával így gazdálkodnak, a legszigorúbb eljárást indítottuk meg. Az ilyen esetek nem vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetbe, hanem taszítják. Káros nézetek tszcs-inkben Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésére — mint már említettem — gálló fékként hat egyes termelőszövetkezeteinkben a tagságnak a viszonya a közópparasztok felé. A mi termelőszövetkezeteink tagsága 1948-ban zemében olyan személyek, bői tevődött össze, akik nem rendelkeztek földterülettel és a kulákoktól elvett földeken alakítottak termelőszövetkezetet. Ezek máx a korábbi időben is, a Horthy-rendszer politikája eredményeként , bizonyos mértékben szemben állottal; a földtulajdonnal rendelkező parasztalvkal és ez ma még mindég megtalálható náluk, különösen a kubikosoknál. Mi ÍG elkövettük azt a hibát a Megyebizotleág részéről, hogy ezt a kérdést nem vizsgáltuk még meg és hagytak magunkat az árral sodortatni ahelyett, hogy keményen felvettük volna a harcol ezzel a helytelen és káros nézettel szemben. Még ma is vannak nem egy helyen a terms'őszövelkezetekben olyan hangok, hogy „mi már elegen vagyunk ós közénk már nem kell senki". fogják elősegíteni a középpa. rasztnknal; a termelőszövetkezeti csoportba való belépését, hanem ezek távol tartják és a kulákhoz sodorják. Márpedig nekünk azt világosan kell látni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmunkat, azaz a mezőgazdaság szocialista átszervezését középparasztok nélkül meg. oldani nem tudjuk. A feladat ezen a területen az, hogy termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban és gépállomásainkan megszilárdítsuk a munka, fegyelmet, szervezet lé tegyük ezeknek a gazdaságoknak vezetését. Gondolkodnunk kell arról, hogy a vezetők lne£f elélő tanfolyamokra kerüljenek, ahol szaktudásukat fejleszthetik és akadályozzunk meg mindem olyan jelenséget és kemó. nyen toroljuk is m g azoknak el. követőit, akik nyomást, vagy kényszert akarnak alkalmazni a termelőszövetkezetek fejlesztésénél. A Polilikai Bizottság szepleimberi határozata világosan megjelöli számunkra ezen a téren tennivalónkat és itt elsősorban a meglévő termelőszövetkezeti csoportok megszilárdítását kell szem előli tartani. Az állami gazdaságainkban és a gépállomásainkon a munkafegyelem lazítóival szemben keményen fel kell lépnünk és egy pár esetben példát kell statuálnunk, bírósági eljárást kell foganatosítanunk a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. A megyei pártbizottság és járási pártbizottságaink munkájuk középpontjába kell, hogy állítsák a tszcsk fejlesztésénél a szekta szellem elteni harcot veze leink törekedjenek arra, hogy minden talpalatnyi föld. kivéve a savanya ós a futóhomok területekel, fel legyen szántva és minél több gépi munkát végezzünk. Gépállomásaink pártszervezetei mozgósítsák a traiktorislákat a ter. vek teljesítésére, illetve azoknak túltel jcsílésére. Gépállomásaink elsősorban a termelőszövetkezeteknél végezzék el az őszi mélyszánlás munkáit. Emellett azonban megvan a lehetőség arra, hogy az egyéni dolgozó parasztoknál is minél nagyobb területen végezzenek őszi mélyszánlási munkát. Most folyik a falvakon a terme, léai szerződősek kőiére, mellyel megyénk területén el vagyunk maradva. Pártszervezeteink és pártbizottságaink nyuj Isanok segítséget a ta. nácsoknak ennek a fonios munkának a végzésében. Tanácsaink pedig vonják felelősségre ós számoltassák be a különböző vállalatokat a szerződéskötéseknél; az állásáról és ne engedjenek meg olyat, mint ami a gyapoltermoszlés vonalán történt a sző regi K ossuth-lerm: löszöve Ikezel. ben, hogy az idén 20 hold gyapol termelésével is alig tudott megbirkózni a termelőszövetkezet és ebben az évben a Gyapottermelielő Vállalat 100 kat. holdra akarta leszerződtetett. Megyénk a gabonaíbcgyüjtési versenyben november 7-i értékelés szerint országos viszonylatban a harmadik helyezést érte el. Ez az eredmény pártszervezeteink és tanácsaink jó munkáját bizonyítja. Azonban az eredmények mellett látnunk kell azt, hegy még mindig le va. gyünk maradva a kenyérgabona begyűjtésében, ahol a tervet december l-re 88.7 százalékra teljesítettük. Kukorlcabogyüjtósi tervünk december l.i értéltelés szerint 93.3 százalékra van telj esi ive, de nagy lemaradás van a baromfi- és tojásibcadásban is, A baromfit 72.3, a tojást 75.5 százalékra teljesítettük decomber l-ig. Most azt a feladatot kell végrehajtanunk, amelyre Rá. kosi elvtárs világos feleletet adott, Rákcsi elvlárs a következőket húzta alá: „E rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul tegyenek eteget és a jövőben Is pontosan, gyorsan teljesítsék a terménybeadást. Ennek megfelelően most fokozott erővel kelt gondoskodni arról, hogy azok a termetők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pú. tolják mulasztásukat." Csongrád megye dolgozó parasa* sága büszke lehet rá, hogy a terménybegyüjtés eddigi teljesítésével a Párt és a kormány határozatának egyik fontos gazdasági pillérét segítette megalkotni. De egy pilla, nalra sem felejtse el. hogy a termény- és állatbeadás terén még tartozik a magyar nép államának. Ahogyan a munkásosztálynak az ipar évi tervének teljesítésével és túl lel jesí lésével, hasonlóképpen a parasztságnak a begyűjtés pontos ós időbeni végrehajtásával kell erő. sebbé, szilárdabbá tenni gazdasági sikereink alapjait. A begyűjtés teljesítése az állami fegyelemnek azonban csak az egyik része. Rákosii elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén felvetette azt, hogy a felszabadulás után 3 év tartaniára mentesítettünk több mint másfélmillió földhözjultatotlat a juttatási törlesztés fizetőre alól azért, hogy az újonnan földhözjuttaloltak gazdaságilag megerősödjenek. A következő esztendőkben is hasonló okokból nem nagyon erői. tettük az adófizetést. Ennek az intézkedésünknek eredményeképpen lazaságok harapóztak ol, elsősoiban a kulákok és a jómódú parasztok igyekeztek ebből hasznot húzni. De százával és ezrével voltak olyan újgazdák, akik évszámra nem fizettek adói, vagy nem teljesítették a ter. ménybeadást. Itt az ideje annak, Elvtársak, hogy ezen a téren is rendet teremisünk és keményebben lépjünk fel azokkal szemben, akik az állammal szembeni kötelezettségüknek nem lesznek ezen a téren iu eleget. Dolgozó parasztságunk többsége he. lyesli azt, hogy mi az államhatalom vonalán keményebb eszközökhöz nyúlunk és megköveteljük mán. denkitől, hogy amivel tartozik a nép államának, azt fizesse is meg. Itt a feladat az, hogy pártszervezeteink vizsgálják meg a maguk területén a párt tagjait és elsősorban a vezetőségi tagokat, hogyan mutatnak példát az állammal szembeni kötelezettség teljesítésben, a® adónak a fizetésében. Csak akkor követelhetik meg jogosan a pártszervezetek veze'őségi tagjai a falu minden egyes dolgozójától. hogy teljesítse kötelezettre, gél, ha ök maguk járnak elől jó példával, ugyanakkor tanácsainkat abban az irányban vezetik, hogy mint a proletárdiktatúra államhatalmának helyi szervei, a rendelkezésünkre álló törvényes lehetősé, gckkel élve, maradéktalanul eljár, janak azokkal szemben, akik kötelezettségüket neim teljesítik. A pártvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatai Elvtársai!;! Ezek ulán rátérek mennyi alapszervezelünknél tapaszPártunk szervezeteinek éleiére és j tolható volt az, hogy pártbizoltsápárlépitósünk munkájára. Azokat az eredményeket, melye, ket gazdasági téren elértünk, úgy k.ll elkönyvelnünk, mint pártszervezeteink jó munkáját. Az elmúlt időben. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde óta és a legutóbbi vezetőségi választások óta megyénk pártszervezeteiben a munka megjavult. A párttagság a vezetőségek választása után helycsen alkalmazza a bírálatot, nőit a felelősségérzet a Párl vezetőségi tagjai részéről. A bírálatok nyomán javult a párt. élet. Pártunk Központi Vezetősége ez év május 22-én határozatot hozott, melynek értelmében újjá kell választani a Párt valamennyi alap. gaink az olőkószílcs munkájában komoly segítséget adtak az alapszervezeteknek, megfelelően tudató, állották a vezetőségválasztás jelentőségét cs, ha összehasonlítjuk a mostani vezetöségválasztások előkészítését az 1950-es évvel, megállapíthatjuk, ezen a téren komoly javulás van. Elsősorban a káderek kiválasztásánál nagyobb körültekintéssel jártak el ós sikerült nagyja, ban és egészében a Központi Vezetőség határozatának megfelelően olyan káderokat beállítani, akik megfelelnek a követelményeknek és képesek arra, hogy az előttük álló feladatokat meg tudjál; oldani. Alapszcrveze leink . tagsága m:g. értette a vezetöségválasztások jelentőségét, amit bizonyít az. hogy a, vezetőségválasztó taggyűlések álla-' szervezetéiben s szervezetében a ve-1 határozatképesek voltak és zeiörégeket, egészen a Nagybuda- »3«n kevés volt az clyan alapszerpeisli Pártbizottságig, illet a megye. ! ahol a párttagság ne jött bizottságokig. A pártvezetősége!; Ivolna i*8®3- Párttagjaink éllek a újjá választásának fő célja volt,! Szervezeti Szabályzatban biztosított hogy a jólvégzett pártmunkában ki-. jogaikkal és számos rosszul dolgozó tiint harcos, fegyelmezett, maga- J vezetőségi tagol, vagy titkárt, an.1 Vagy nem egy helyen a kulák (ar|dsában ós a termelésben példa, nak dacára, hogy a párlbizofság, kisoocsenek" nevezik a kozeppa- , mUtta.tó, liszla-mullú elvtársak ka- illetve a jelölőbizottság javasolta, rasztot és ugy lalják ennek a ré- í rüljCnek pártválaszlmányainkba, tegnek a _ termelőszövetkezetbe vaJo j szervezeteink élére. Megyénk területén a pártvezetősége]; újjáválasziása október 18-án kezdődött meg és mindenhol befejeződött november 15-ig. Mik voltak ezeknek a vezetőségválasztásoknak a tapasztalatai? Az újjáválaszlások során valabeszervezésének az útját, hogy job. ban meg keltene adóztaini, nagyobb terheket rárérmi és akkor majd bemegy a lermelőszovelkezetbe. Mondanom sem kelt, Elvtársak, hogy az Ilyen káron nézetek nem nem választották meg. Ilyen eset volt például IIódm?zővá:árhelyen a Szántó Kovács János tszcsben, vagy az SZTK-nál, ahol a pártbizottság továbbra is szerelte volna, ha megválasztják a régi titkárokat, azonban a párttagok nem fogadták el magatartásuk miatt ezeket a voll titkárokat. De ugyanakkor helyesen bírálta a párttagság számoa helyen az újonnan megválasztandó vezetőségi tagokat, figyelmeztette hibáikra ós hiányosságaikra. itár[bizottságaink a vezetőségvá. lasztásnál a megfelelő előkészítés után, megfelelően vezették le területeiken az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűléseit. Azonban a jó előkészítés mellett is voltak komoly hiányok. Már magában az előkészítés munkájában, a káderek kiválasztásánál egyes helyeken a pártbizottságok megke. rülték az alapszervezetek titkárát és adminisztratív vonalra csúszva, felülről akartak megjelölni az új vezetőségi tagokat. Vagy volt olyan alapszervezet, ahol a községi vezetöségválasztást nem tudatosították először és a taggyűlés nem volt határozatképes. Ezeken a helyeken kétszer kellett összehívni a párttagságol, hogy a vezetőségi választást meg tudják tartani. Ezzel majdnem minden pártbizottságunk területén talál, köztünk. Mint legnagyobb hiányt keli megemlítenünk az egész vezetőségválasztásnál azt, hogy a régi vezető, ség tagjainak, s a régi titkároknak 40 százalékát leváltották, ami azt bizonyítja, hogy a megyebizottságnak és pártbizottságainknak sokkal nagyobb gondot kellett volna fordítani arra, hogy hogyan tör. ténn^k a káderkiválogatésok. Most, a vezetőségek újjáválasztá-