Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

2 KEDD. 1951. DECEMBER 11. kiaebb üzemük vasnak ezen le tan lemaradva. Járási és városi pártbizottsá­gaink, a Szegedi Pártbizottság kivételével, keveset foglalkoz­nak a területükön lévő üzeme, inknek a problémáival, azoknak alapszervezeti titkárait nem hívják külön össze értekezletre, hanem ezeket a titkárokat Is rendszeresen együtt szokták instruálni a mezőgazdasági te­rületeknek alapszervezeti titká­raival terű- igazolatlan munkanapokat alapul | véve 22.944 igazolatlan munkaóra kiesést jelentene. Ha ezt forimér. lékben nézzük, ezalatt az idő alatt 1.017.566 forint áru esett ki csak a szeptemberi igazolatlan hiányzá­sok miatt. A minisztertanács határozatát a műveaelők és a mesterei; jogaival kapcsolalban nem érvényesítik elég­gé az üzemeinkben. Söl tapasztal­tunk olyan jelenségeket is. külö. és a vidéki üzemeket elhanyagolják. Az ellenőrző és instruáló munká­juk felületes és nem nézik azt, hogy a dolgozók verscnyvál'lalásai reáli­sak-e, és nem irányítják a helyi szakszervezeteket arra, hogy az újonnan bekerüli dolgozókkal töb­bel foglalkozzanak tanítsál; és ne­ós itt az ideje annak, hogy párt­szervezeteink és pártbizottságaink vonják felelősségre azokat a szemé, lyeket, akik a középparaszlsághoz úgy viszonyulnál; ahogy azt már fentebb is elmondottam. A munkafegyelem megszilárdítá­sa, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése cs megszilá1"­veljék az új munkásokat. Felada­tunk ezen a területen, hogy az évi j dílása érdekében pártszervezeleink­terv teljesítése sikerére mozgósít- nek és pártbizotií ágainknak mozgó, suk a dolgozókat, még odaadóbb, | sítaniok kell a tanácsokat és első­nősen a régebbi művezetőiméi, hogy, fe^'mezc,í»bb1 munkára. Mi. | sorban azoknak mezőgazdasági osz­taguk i? igyekeznek elősegíteni a nél koZplpbb körülünk az ev vége- , lalyait. A most folyo zarszumada­munkafogyelem lazulását. 'Például! hez 1í>nftáI értékesebbé válik sze-'sek: eredményeit agitáciőjukban fel Rákosi elvtárs a Központi Veze- az űjszegedi Kenderben magul; a , JÍ^T 1 ./.WT-: • mesterek és művezetők Srezeveaz-! minden perc, melyet a termeles fo. töség legutóbbi ülésén jelentős te­ret szentelt a munkafegyelem kér- . H ... désének beszédében. Megyénkben a lazulásához az is, hogy üzemeink­munkafegyelem területén még min- ben az utóbb: időbon kezd elhara­öig nem tudluk központi kérdéssé pózmi a lolvajlás Ezek ellen a je. tenni üzemeinkben azt, hogy párt- ' lenségek ellen pártbizottságaink és szervezeteink és a vállalatvezetők ' pártszervezeteink nem lépnek fel tek. Hozzájárul a munkafegyelem j J^ára fordíthatunk. Ehhez az üt­' kőzethez erot kel', hogy adjon ne­künk az a tudat, hogy az elmúlt 11 hónap alatt hatalmas eredménye, ket ériünk el. Az évi terv teljesítéséhez hatal­harcoljanak a Párt- ré a minisz­tertanács idevonalkozó határozatá­nak megvalósításáért. Szakszerve­zeteink is csak egy kérdésre mennek rá, arra, hogy csökkentsék a táp. pónzcsaliók számát, de az igazolat­lan hiányzásokra, a munkaidő ki­használására, illclve a munkaver­seny szervezésére nem fordítottak kellő súlyt. Ha csak az utolsó ne. gyed évet vesszük, az igazolatlanul kieső munkanapok száma a követ­kezőképpen alakult: Júliusban 1969, augusztusban 1920, szeplemberben 2868 voW nz igazolatlan munkana­poknak a száma. Ha ezl munka­órára átszámítjuk, a szempl emberi elég keményein és igen kevés olyan őseiről van tudomásunk, hogy a mns segítséget adott most a Párt és a kormány haiározata kell használni és mint ahogy az! Rákosi elvlárs mondotta: „necsak mi agitáljunk most már a szövet, kezelek melleit, hanem beszéljenek a termelőszövetkezetek jó eredmé­nyei magukért". Feladataink a mezőgazdaságban munkafegyelem bonlóival és a tol- ] a jegyrendszor megszüntetéséről, a vajokkal szembon bűnvádi eljárást mezőgazdasági termékek szabad for­indílottak volna. giImáról Szakszervezeteink munkáját érté- Pártszervezeteinknek most el kelve, amelyeknek egyik központi Kell érnlök azt, hogy ez a hala, feladatuk az üzemi 'ervek teljesíté-: senek, a termelékenység fokozásé, j nak, a munkafegyelem megszilár-: dításónak elöregítére, megál.apí.hai-, Pártunk és kormányunk határo- ffi^To^ T^i mélyen dolgozóink öröme és lelkese­dése a termelés növekedésének számaiban öltsön testet. A mezőgazdiasági munkák ered­ményeit értékelve nem hagyhatjuk figyelmen kivül azl, hogy még min- ' dég komoly lemaradás van az őszi mezőgazdasági munkák végzésében. Különösen a mélyszántásban vagyunk elmaradva, ahol a megye ezideig 66 százalékra végezte el ezt a munkát. Most az a juk, hogy tapasztelhatérafejlődés a. zata győzel«n. de ez a győzelmi ^"^„^H fchetö legröVidebb munkájukban m.nd lobb ^ ?eget | akkor teljesülhet Jgazan, ha újabb befejczzük & ezrei élőké­adnak az uzzni bizottságoknak, az sikeirek forrrsava vank, ha az evi . .. ... ,„„„.„; „ alsóbb sérveknek, de, Trónt hiányt terv maradéktalan teljVítéséw moz. I » «avf» "ÖTStoSÍLr kell felvetni azt. hog^ munkájukat' górót. felkészíti dolgozóinkat az új lalajl- Enncl a munkanal par,?zer' túlzotton Szegedre összpontosítják tervévnek megkezdésére. A termelőszövetkezetek gazdasági* szerveseti és politikai megerősödése* munkafegyelmének megszilárdulása ne n tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével A mezőgazdaság átszervezésében nz elmúlI esztendő alatt növekedeti a szocialista szektor, melyek több terményféloségből magasabb ter­mésállagot takarítottak be, mint az előző esztendőben. A szocialista szek­torok a megye ösaz-föLdterületének lő százalékát, a szántóterületén;* pedig 18.6 százalékát teszik. Állami gazdaságaink területe az előző év 22.505 kai. holdjáról 34.906 kat. holdra növekedett, amely a megye szántóterületének 6.8 százaléka. Ál­lami gazdaságaink az egyes ter­mónyféleségekből a megelőző évhez viszonyítva alacsonyabb termését la. got érlek el, mely jórészt annak tudhaló be, hogy olyan földterüle­tekéi vettek át a tavalyi esztendő­ben a felajánlott kulék-földekbőlj amelyek hosszú ideig rosszul voltai; megmunkálva. A termelőszövetkezeteink száma a Kongresszus óta 124.röl 194-re, földterületük pedig 52.020 kat. holdról 71.060 kat. holdra emelke­dett. A családtagok szánva 5975-röl 9437.re, a tagok száma 9236-ról 15.856-ra nőit. Termelőszövetkezeti községünk 6 van a megyében. A megye szántóterületének 118 szá­zaléka a termelőszövetkezetek mű. velé.se alatt áJl. Állami gazdaságaink és termelő­szövetkezeteink terméseredményeik elérésében jelentős segítséget kap­tak a gépállomásoktól, azonban meg kell mondanom azt, hogy " növény termesz lós vonalán értek el ugyan eredményeket, azonban a munkaerő rossz szervezése, a mun­kafegyelem lazasága következtében elmaradtok az év legnagyobb részé, ben a mezőgazdasági munkákban. Különösen nagy lemaradást mu­tat mindkét szektornál az állatte­nyésztési fejlesztési terv. Gépállo­másaink a mogye területén az őszi mezőgazdasági munkákban nem ad. Iák meg azl a segílségel, amelyet a meglévő gépkapacitásukkal adhat­tak volna. A termelőszövetkezeti csoportok munkája nem minden eret bon volt kielégítő, melyből ki­folyólag a viszony a két 6zeklor között romlott. Gépállomásaink rossz munkája elsősorban a megyei központban lévő szervezetlenségben, a tervsze­rű tlonségben és a politikai munka gyengeségében kerceendő. Külön ki szeretnék térni termelő, szövetkezett mozgalmunk lemaradá­sára, mely az eredményei; ellenére alatta van az országost állagnak. A hiba gyökere itt elsősorban abban keresendő, -hogy termelőszövetkezeti csoportja, ikban Igen nagyfokú szektáns onások vannak éa rossz a rmclötizö vetkezett csoportok iszonya az egyénileg dolgozó parasztokhoz, különösen a köz'pparasztok felé. A termelőszövetkezetek gazda­sági, szervezeti és politikai mogv-TŐ­södése és külön a munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövet, kezetek területi növekedésével. Én csak egy példát szeretnék itt meg­említeni, a szentesi „Árvái Bálint"­terenclőszö vetkezetnek az esetét, ahol a nyár folyamán egy kaszára 29 kat. hold aratni való jutott. Ez a szövetkezet az egész aratás ideje alatt le volt maradva a munkák Tegzeséivel, ami nem vonzza, hanem | ptolíija a* egye+i^g de gozó pa-1 rasztokat. Itt sem az volt a baj, j hogy nem volt elég munkaerő, ha. nem a hiba inkább albból volt, hogy még a meglévő munkaerőt som tud­ták megfelelően felhasználni és volt olyan termelőszövetkezeti csoport­tag, aki az aratás megkezdésének napjaiban elment kulákokhoz dol­gozni. De még súlyosabbak azok az ese­tek, amelyekre az utóbbi napokban jöttünk rá egyes termelöszövetke. zeti csoportjainknál. Termelőszövet­kezeti csoportjaink ebben az évben nagymennyiségben termeltek gya­potot. Ennek a növénynek a terme­lére sok munkaerőt igényel, különö. sen akkor, amikor a gyapot kiko­vad. A gyálaréti, az algyői „C[j élei" és a makói „ViharsaroI;"-ler­melőezövelkezeli csoportban el vol. lak maradva a gyapotnak a szedé­sével és az őszi mezőgazdasági munkák végzésével. Az őszi mun­kákban a leimaradási ezek a szö­vetkezetek úgy akartál; behozni, hogy a gyapotjuknak egy részéi megsemmisítették. A gyálaréti „Komiszamol" 15 holdat, az algyői „Űj élet" 4 kat. holdat és a makói „Viharsarok" 2 holdat szán tolt le, olyan gyapotot, amely még jetentös mennyiségű kikovadt gyapottal bírt. Súlyosbítja az esetet az, hogy pl. a makói „Viharsarok".ban a gya­pot lcszántására az utasítást a pártszervezetnek a titkára adta, de a másik két tszcsben is Pártunknak a tagjai voltak az elnökök. Ezekkel a személyeückel, akik a szövetkezet vagyonával így gazdálkodnak, a legszigorúbb eljárást indítottuk meg. Az ilyen esetek nem vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetbe, hanem taszít­ják. Káros nézetek tszcs-inkben Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésére — mint már említettem — gálló fékként hat egyes terme­lőszövetkezeteinkben a tagságnak a viszonya a közópparasztok felé. A mi termelőszövetkezeteink tagsága 1948-ban zemében olyan személyek, bői tevődött össze, akik nem ren­delkeztek földterülettel és a kulá­koktól elvett földeken alakítottak termelőszövetkezetet. Ezek máx a korábbi időben is, a Horthy-rend­szer politikája eredményeként , bi­zonyos mértékben szemben állottal; a földtulajdonnal rendelkező pa­rasztalvkal és ez ma még mindég megtalálható náluk, különösen a ku­bikosoknál. Mi ÍG elkövettük azt a hibát a Megyebizotleág részéről, hogy ezt a kérdést nem vizsgáltuk még meg és hagytak magunkat az árral sodortatni ahelyett, hogy ke­ményen felvettük volna a harcol ezzel a helytelen és káros nézettel szemben. Még ma is vannak nem egy helyen a terms'őszövelkezetek­ben olyan hangok, hogy „mi már elegen vagyunk ós közénk már nem kell senki". fogják elősegíteni a középpa. rasztnknal; a termelőszövetke­zeti csoportba való belépését, hanem ezek távol tartják és a kulákhoz sodorják. Márpedig nekünk azt világosan kell látni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmunkat, azaz a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sét középparasztok nélkül meg. oldani nem tudjuk. A feladat ezen a területen az, hogy termelőszövetkezeteinkben, ál­lami gazdaságainkban és gépállomá­sainkan megszilárdítsuk a munka, fegyelmet, szervezet lé tegyük ezek­nek a gazdaságoknak vezetését. Gondolkodnunk kell arról, hogy a vezetők lne£f elélő tanfolyamokra kerüljenek, ahol szaktudásukat fej­leszthetik és akadályozzunk meg mindem olyan jelenséget és kemó. nyen toroljuk is m g azoknak el. követőit, akik nyomást, vagy kény­szert akarnak alkalmazni a terme­lőszövetkezetek fejlesztésénél. A Polilikai Bizottság szepleim­beri határozata világosan megjelöli számunkra ezen a téren tennivalón­kat és itt elsősorban a meglévő ter­melőszövetkezeti csoportok megszi­lárdítását kell szem előli tartani. Az állami gazdaságainkban és a gépállomásainkon a munkafegye­lem lazítóival szemben keményen fel kell lépnünk és egy pár eset­ben példát kell statuálnunk, bíró­sági eljárást kell foganatosítanunk a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. A megyei pártbizottság és já­rási pártbizottságaink munká­juk középpontjába kell, hogy állítsák a tszcsk fejlesztésénél a szekta szellem elteni harcot veze leink törekedjenek arra, hogy minden talpalatnyi föld. kivéve a savanya ós a futóhomok területe­kel, fel legyen szántva és minél több gépi munkát végezzünk. Gépállomásaink pártszervezetei mozgósítsák a traiktorislákat a ter. vek teljesítésére, illetve azoknak túl­tel jcsílésére. Gépállomásaink első­sorban a termelőszövetkezeteknél végezzék el az őszi mélyszánlás munkáit. Emellett azonban megvan a lehetőség arra, hogy az egyéni dolgozó parasztoknál is minél na­gyobb területen végezzenek őszi mélyszánlási munkát. Most folyik a falvakon a terme, léai szerződősek kőiére, mellyel me­gyénk területén el vagyunk marad­va. Pártszervezeteink és pártbizott­ságaink nyuj Isanok segítséget a ta. nácsoknak ennek a fonios munká­nak a végzésében. Tanácsaink pedig vonják felelősségre ós számoltassák be a különböző vállalatokat a szer­ződéskötéseknél; az állásáról és ne engedjenek meg olyat, mint ami a gyapoltermoszlés vonalán történt a sző regi K ossuth-lerm: löszöve Ikezel. ben, hogy az idén 20 hold gyapol termelésével is alig tudott megbir­kózni a termelőszövetkezet és ebben az évben a Gyapottermelielő Válla­lat 100 kat. holdra akarta leszer­ződtetett. Megyénk a gabonaíbcgyüjtési ver­senyben november 7-i értékelés sze­rint országos viszonylatban a har­madik helyezést érte el. Ez az ered­mény pártszervezeteink és tanácsa­ink jó munkáját bizonyítja. Azon­ban az eredmények mellett látnunk kell azt, hegy még mindig le va. gyünk maradva a kenyérgabona be­gyűjtésében, ahol a tervet december l-re 88.7 százalékra teljesítettük. Kukorlcabogyüjtósi tervünk de­cember l.i értéltelés szerint 93.3 százalékra van telj esi ive, de nagy lemaradás van a baromfi- és to­jásibcadásban is, A baromfit 72.3, a tojást 75.5 százalékra teljesítettük decomber l-ig. Most azt a feladatot kell végrehajtanunk, amelyre Rá. kosi elvtárs világos feleletet adott, Rákcsi elvlárs a következőket húzta alá: „E rendszabályok sikerének el­engedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötele­zettségüknek maradéktalanul te­gyenek eteget és a jövőben Is pontosan, gyorsan teljesítsék a terménybeadást. Ennek meg­felelően most fokozott erővel kelt gondoskodni arról, hogy azok a termetők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pú. tolják mulasztásukat." Csongrád megye dolgozó parasa* sága büszke lehet rá, hogy a ter­ménybegyüjtés eddigi teljesítésével a Párt és a kormány határozatának egyik fontos gazdasági pillérét se­gítette megalkotni. De egy pilla, nalra sem felejtse el. hogy a ter­mény- és állatbeadás terén még tar­tozik a magyar nép államának. Ahogyan a munkásosztálynak az ipar évi tervének teljesítésével és túl lel jesí lésével, hasonlóképpen a parasztságnak a begyűjtés pontos ós időbeni végrehajtásával kell erő. sebbé, szilárdabbá tenni gazdasági sikereink alapjait. A begyűjtés teljesítése az állami fegyelemnek azonban csak az egyik része. Rákosii elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén felve­tette azt, hogy a felszabadulás után 3 év tartaniára mentesítettünk több mint másfélmillió földhözjultatotlat a juttatási törlesztés fizetőre alól azért, hogy az újonnan földhözjut­taloltak gazdaságilag megerősödje­nek. A következő esztendőkben is hasonló okokból nem nagyon erői. tettük az adófizetést. Ennek az in­tézkedésünknek eredményeképpen lazaságok harapóztak ol, elsősoiban a kulákok és a jómódú parasztok igyekeztek ebből hasznot húzni. De százával és ezrével voltak olyan új­gazdák, akik évszámra nem fizettek adói, vagy nem teljesítették a ter. ménybeadást. Itt az ideje annak, Elvtársak, hogy ezen a téren is rendet teremi­sünk és keményebben lépjünk fel azokkal szemben, akik az állammal szembeni kötelezettségüknek nem lesznek ezen a téren iu eleget. Dol­gozó parasztságunk többsége he. lyesli azt, hogy mi az államhata­lom vonalán keményebb eszközök­höz nyúlunk és megköveteljük mán. denkitől, hogy amivel tartozik a nép államának, azt fizesse is meg. Itt a feladat az, hogy pártszervezeteink vizsgálják meg a maguk területén a párt tagjait és elsősorban a vezető­ségi tagokat, hogyan mutatnak példát az állammal szembeni kötelezettség teljesítésben, a® adónak a fizetésében. Csak akkor követelhetik meg jogo­san a pártszervezetek veze'őségi tagjai a falu minden egyes dolgo­zójától. hogy teljesítse kötelezettre, gél, ha ök maguk járnak elől jó példával, ugyanakkor tanácsainkat abban az irányban vezetik, hogy mint a proletárdiktatúra államha­talmának helyi szervei, a rendelke­zésünkre álló törvényes lehetősé, gckkel élve, maradéktalanul eljár, janak azokkal szemben, akik köte­lezettségüket neim teljesítik. A pártvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatai Elvtársai!;! Ezek ulán rátérek mennyi alapszervezelünknél tapasz­Pártunk szervezeteinek éleiére és j tolható volt az, hogy pártbizoltsá­párlépitósünk munkájára. Azokat az eredményeket, melye, ket gazdasági téren elértünk, úgy k.ll elkönyvelnünk, mint pártszer­vezeteink jó munkáját. Az elmúlt időben. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde óta és a legutóbbi vezetőségi választások óta me­gyénk pártszervezeteiben a munka megjavult. A párttagság a vezetőségek válasz­tása után helycsen alkalmazza a bírálatot, nőit a felelősségérzet a Párl vezetőségi tagjai részéről. A bírálatok nyomán javult a párt. élet. Pártunk Központi Vezetősége ez év május 22-én határozatot hozott, melynek értelmében újjá kell vá­lasztani a Párt valamennyi alap. gaink az olőkószílcs munkájában komoly segítséget adtak az alap­szervezeteknek, megfelelően tudató, állották a vezetőségválasztás jelen­tőségét cs, ha összehasonlítjuk a mostani vezetöségválasztások előké­szítését az 1950-es évvel, megálla­píthatjuk, ezen a téren komoly ja­vulás van. Elsősorban a káderek kiválasztásánál nagyobb körültekin­téssel jártak el ós sikerült nagyja, ban és egészében a Központi Veze­tőség határozatának megfelelően olyan káderokat beállítani, akik meg­felelnek a követelményeknek és ké­pesek arra, hogy az előttük álló feladatokat meg tudjál; oldani. Alapszcrveze leink . tagsága m:g. értette a vezetöségválasztások jelen­tőségét, amit bizonyít az. hogy a, vezetőségválasztó taggyűlések álla-' szervezetéiben s szervezetében a ve-1 határozatképesek voltak és zeiörégeket, egészen a Nagybuda- »3«n kevés volt az clyan alapszer­peisli Pártbizottságig, illet a megye. ! ahol a párttagság ne jött bizottságokig. A pártvezetősége!; Ivolna i*8®3- Párttagjaink éllek a újjá választásának fő célja volt,! Szervezeti Szabályzatban biztosított hogy a jólvégzett pártmunkában ki-. jogaikkal és számos rosszul dolgozó tiint harcos, fegyelmezett, maga- J vezetőségi tagol, vagy titkárt, an.1 Vagy nem egy helyen a kulák (ar|dsában ós a termelésben példa, nak dacára, hogy a párlbizofság, kisoocsenek" nevezik a kozeppa- , mUtta.tó, liszla-mullú elvtársak ka- illetve a jelölőbizottság javasolta, rasztot és ugy lalják ennek a ré- í rüljCnek pártválaszlmányainkba, tegnek a _ termelőszövetkezetbe vaJo j szervezeteink élére. Megyénk területén a pártvezető­sége]; újjáválasziása október 18-án kezdődött meg és mindenhol befeje­ződött november 15-ig. Mik voltak ezeknek a vezetőség­választásoknak a tapasztalatai? Az újjáválaszlások során vala­beszervezésének az útját, hogy job. ban meg keltene adóztaini, nagyobb terheket rárérmi és akkor majd be­megy a lermelőszovelkezetbe. Mondanom sem kelt, Elvtársak, hogy az Ilyen káron nézetek nem nem választották meg. Ilyen eset volt például IIódm?zővá:árhelyen a Szántó Kovács János tszcsben, vagy az SZTK-nál, ahol a pártbi­zottság továbbra is szerelte volna, ha megválasztják a régi titkárokat, azonban a párttagok nem fogadták el magatartásuk miatt ezeket a voll titkárokat. De ugyanakkor helye­sen bírálta a párttagság számoa helyen az újonnan megválasztandó vezetőségi tagokat, figyelmeztette hibáikra ós hiányosságaikra. itár[bizottságaink a vezetőségvá. lasztásnál a megfelelő előkészítés után, megfelelően vezették le terü­leteiken az alapszervezetek vezető­ségválasztó taggyűléseit. Azonban a jó előkészítés mellett is voltak komoly hiányok. Már ma­gában az előkészítés munkájában, a káderek kiválasztásánál egyes helyeken a pártbizottságok megke. rülték az alapszervezetek titkárát és adminisztratív vonalra csúszva, fe­lülről akartak megjelölni az új ve­zetőségi tagokat. Vagy volt olyan alapszervezet, ahol a községi vezetöségválasztást nem tudatosították először és a taggyűlés nem volt határozatképes. Ezeken a helyeken kétszer kellett összehívni a párttagságol, hogy a vezetőségi választást meg tudják tartani. Ezzel majdnem minden pártbizottságunk területén talál, köztünk. Mint legnagyobb hiányt keli megemlítenünk az egész vezetőség­választásnál azt, hogy a régi vezető, ség tagjainak, s a régi titkároknak 40 százalékát leváltották, ami azt bizonyítja, hogy a megyebizottság­nak és pártbizottságainknak sok­kal nagyobb gondot kellett volna fordítani arra, hogy hogyan tör. ténn^k a káderkiválogatésok. Most, a vezetőségek újjáválasztá-

Next

/
Thumbnails
Contents