Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

A SZEGEDI ÜZEMEK DOIGOZCW TÚLTELJESÍTETTEK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET TISZTELETÉRE TETT FELAJÁNLÁSAIKAT A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM RENDELETET ADOTT KI A TENYÉSZÁLLATOK TÖRZSKÖNYVEZÉSÉNEK uJAnit SZABÁLYOZÁSÁRÓL A 7 MDP CSONKRA DMFfVY P £ R T R 1 7 OTT S A G A N A K L Á P J A VII. ÉVF. 288. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1951. DECEMBER 11. JEGYINÁK JÁNOS ELVTÁRSt Fel kell számolni elsősorban saját magunkban a középparasztokhoz való helytelen viszonyt A megye pártszervezetei előtt álló legfontosabb feladatokról tanácskozott a megyei pártértekezlet Csongrád megye legjobb kommunistái, üzemi munkások, többszörös sztahánovislák, munkaérde'mrendés dolgozók, tszcs-paraszlok, begyűjtésben kimagasló eredményt elért kommunista középparaszlok, egyetemi tanárok, mérnökök gyűltek össze vasárnap reggel Hódmezővásárhelyen, a fy&ke.szálló vörös drapériákkal feldíszített nagytermében, hogy tanácskozásukkal irányt mutassanak' a megye pártszervezetei számára és megválasszák a megyei párt-választmányt. Kilenc ára után néhány perccel Lövő Ferenc elvtárs, a Párl Megyebizottságának szervező titkára ni/itotta meg az értekezletet. Üdvözölte a küldötteket és a Központi Vezetőség képviseletében megjelent Hegedűs András elvtársat, a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagját, majd az elnökség megválasztása következett. Díszelnöknek Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók' Pártjának főtitkárát választották meg lelkes éljenzéssel és tapssal. Az elnökségi tagoknak többek között Hegedűs András elvtársat. Jegyinak János elvtársat, Balogh István sztahánovista művezetőt, Bikádi Mihály ezred párttitkárt, Somogyi László agronómust, ifj. Simon Sándort, az „Alkotmány" termelőszövetkezet pártlilkárát, G. Fazekas Erzsébet egyetemi tanári, Zsarkó Lajos egyénileg dolgozó parasztot és más kiváló pártmunkásokat választották. Elnöknek rapp Sándor elvtársfil, a megyei tanács elnökét választották. A jelölő bizottság, a mandátumvizsgáló bizottság és szavazatszcdn bizottság megválasztása után Jegyinák János elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára megkezdte beszámolóját: Kedves elvtársak! — Beszámolómban ismertetni fogom a nemzetközi helyzetet, valamint azokat az eredményeket, amelyeket megyénk üzemi és mezőgazdasági vonalon elért, foglalkozom gazdasági életünk meglévő hiányosságaival is. Külön kii érek pártépítésünk kérdéseire, az itt elért eredményekre és hiányosságokra. Jegyinák elvtárs ezután í... tat0tt arra: a nemzetközi helyzet, re az jellemző, hogy a béketábor egyre erősödik, egyre 1erjed és növekszik a népek békemoxgalma as imperialista háborús gyujtogaiókkal szemben — A becsületes emberek tudatában — mondotta — egyre mélyebben hatolnak be Sztálin elvtárs szavai, amelyek értelmében ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és »égig kitartanak mellette." Ismertette azokat a tényezőket, amelyek révén a Szovjetunió ta. núbteonyrágit tesri békepo'itiká. ján-sik. Ma már a Szovjetunió diadalmasan épít) a kommunizmust. A proletáriálus nagy vezetőinek tanításai valóraváltak és ezzel utat mutattak a proletáriátusnolc a kapitalizmus igája alól való felszabadulására,"?" De nemcsak a Szovjetunió építi sikerre! n kommonizmust és erősíti a béketáfcort, hanem a né. pi demokráciák is sikerről-sikerre ha'adnak előre. Az új társadalmi rend magasabbrendűségé. nek következtében felszámolták a háború súlyos következményeit és a Szovjetunió segítségével és támogatásával gyors . ütemben fejlesztik gazdasági életüket. A Kínai Népköztársaság a Párt vezetésével egész s-or fontos gazdasági és politikai problémát oldott meg és vezető helyet foglal el a békéért vívott harcban. A Német Demokratikus Köztársaság állhatatosán küzd az egész nép létérdekeiért.^ Lengyelországban és Magyarországon két és fé1szeresen. Bulgáriában több mint " Csehszlovákiában I *,laP,,0,,a ha az Imperialista tábor főkolomposal megkockáztatják a háború kirobhanlását, akkor kétségtelen. hogv a háború magának az imperializmusnak a bukásával végződik. A nemzetközi helyzetről Szóivá megállapította a beszámoló. liogy a kapitalista országokban a háború előkészítéséből származó kiadások súlyos teherkén* nehezednek a dolgozók váfltára. Az imperializmus hát. országúnak gyengesége mutatkozik meg a gyarmatokon és a függő országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalmak fokozódásában is. A világ hékeharcosai pedig szüntelenül a Szovjetunióra és Szlálin elvtársra tekintenek. Ismertette a beszámoló azt a folyamatot. amivel az omerikoi imperialisták a háború két tűzfészkét: Nyugat-Németország megszállt övezeteit és Keleten Japánt nyíltan helyreállít ia. Ugyanennek a politikának következménye az a mesterke. dés. ami Koreában megnyilvánul az agresszorok részéről a keszon! tárgyalások elhúzásában. Ezekkel és még ezernvi tettel az USA uralkodó körei 1'éplen.nvomon megsértik a teheráni, jaltai és potsdami értekezletek határozatait, mert számukra a béke felesleges, az alááshatja egész gazdasági életüket, feleslegessé teszi a fegyverkezési versenyt, ami milliárdos profitot biztosít a számukra. — Ifa valakinek félni kell az új új lángját lobbantja fej és erre Titónál és kémbandájánál jobb esz. közt az amerikai imperializmus valóban nem találhatott. — Nem véiet'en az — mondotta tovább Jegyinák elvtárs —, hogy éppen a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdése után sokasodtak meg a titóista hiatárprovokációk a magyar, albán, román és c. br.lzróe Ji".4 \7ofc yjoyén, A saját maga által elkövetett határincidenseket a Tito-banda a háborús hisz. , téria ébrentartására és fokozására használta fel. A Tito-banda tagjai iKtn egyszer utaltak arra, hogy bárhol, Jugoszláviától bármilyen messze is robbantsanak ki Európában háborút, a.z amerikai imperialisták számíthatnak a Tito-banda támogatására. Jugoszlávia gazdasági összeomlás előtt áll és a Tiio-banda a háborúban keresi a kiútat ebből az összeomlásból. Igy találkoznak a közös háborús ervekben a világuralomra törekvő amerikai imperialis. tákkal a, Tito.bandának az érdekei, viszont az imperialistáknak szükségük van olyan mindenre elszánt kalandor kémbandára, mint Tito és társai, akiket csak az amerikuszuronyok és dollárok tartanak még hatalmon és akiknek legfőbb reménységük a háborúAz őrült fegyverkezés és a gazdasági csőd terheit mindinkább a hős, Szabad ságszerető jugoszláv nép vállaira pakolják, aki, válaszul a fasiszta terrorra, a háborús tervekre, az ország példátlati kifosztására és eladásúra, a visszaállított kapitalizmus minden szenvedésére, a harc legváltozatosabb formáit alkalmazva partizán csapatok szervezésétől a munkától való távolmaradásiig, a rabló besző!gállatási ren. deletek végrehajtásának megtaga. dásától a vonatok kisiklatásáig, országszerte és minden dolgozó rétegre kiterjedően felkel az imperialista ügynökség véres uralma ellen. Az ellenállási mozgalom lángja terjed a hadseregben is és szerte az országban partizánegységek szerveződnekMi sem fejezi kl jobban a jugoszláv nép ellenállási harcának erejét, mint az a tény, hogy több mint 200 ezer jugo,»z!á« hazafi sínylődik a börtönökben 'és k'iHiceniráéiós táborokban. ele — A jugoszláv ncp — mondotta j Jegyinák elvtárs ezután Pártunk, varsói beszédében Molotov elvtárs ' itak ós kormányunknak a jegyrend. — gyűlöli a bűnözőknek ezt a bé. i szer megszüntetéséről ós a mezőrenc bandájái- De a hatalombitorló gazdasági termékek forgalmának Tito-banda véres terrorral és fa- felszabadításáról szóló határozatásiszta kormányzási módszerekkel va! foglalkozott, majd így folyegyeniőre még fenn tudja tartani tattá: hata'mát. Ez nem tarthat soká. i Megyénk ipari üzemei, pártszer. Jugoszlávia népei meg fogják ! vezetetek irányítása és útmutatása találni az útat a szabadsághoz alapján komoly eredmény ket értek és a titóista fasiszta uralom el ötéves tervünk második évében. f elszá mclásához. A jugoszláv nép ellenségei a mi legközvetlenebb ellenségeink. A mi függetlenségünket, a mi békénket és a mi szabadságunkat fenyegetik. Az imperialisták és csatlósaik provokációinak cs háborús készülődéseinek alapja nem erejük, hanem gyengeségük. Gyengeségük diktálj* őrült, öngyilkos, kalandor tervei, ket. Velük szemben áll a kommunizmust építő. Szovjetunió által v°. zetett béketábor napról-napra növekvő ereje. A béke erői növekednek szerte a világon. így Jugoszlá. viában ts. De növekvő erőnk és iga. zunk tudata nem szabad hogy gyengítse éberségünket. Ellenkezőleg, i" "ndóan emlékezetünkben kell hogy éljenek Rákosi elvtárs szavai, amely ránk, Csongrád megyében különösen vonatkozik. Rákosi elvtárs szerint „nekünk tudomásul kell venni, hogy déli határainkon egy mindenre elszánt kalandor banda áll ugrásra készen". Rákosi elvtársnak ezt a figyelmeztetését és ennek jelentőségét méginkább alá. húzták az utóbbi idők eseményei. Ezért Tito Jugoszláviája szomszédságúban, különösen a balkáni háborús előkészületek gyorsulása láttára, az a feladatunk, hogy még jebban fokozzak éberségünket, ötéves tervünk építésével növeiüik hazánk erejét ég igy acélfalat emeljünk az igpfeTSálWlik1 lUM^Iéf* A harmadik negyedévi tervüket üzemeink globálisan 105.7 százalékra teljesítették Eredményeinket mutatja az is. hogy megyénk területen november 7-re jó munkájuk eredményeként élüzem lettek: a Szegedi Textilművek, a Magyar Kender, a Kötszövő, a Szegedi Kefegyár és a Sertéshizlalda. Ila megnézzük üzemeink tervteljesítését iparáganként, akkor a kö. i' á rá á l'mní köveik cz ni én vcitö t" ~ — vetkező képet kapjuk. A textilipar .. .. .. iai in, q - vjí^—, no n amelyhez nagymértékben hozzájárult különösen a szegedi üzemekben az, hogy Szegedem rendeztünk egy Gazűa.mozgaiom kiállítást, melyen a megye miajdnem vaja. alatt tudták teljesíteni csak a válla'.ásukat. Megyénkben az építőipar az, mely tervének teljesítésénél állandóan lc van maradva. mennyi üzenve részt vett és több1 Különösen lemaradás van a tervmint 10.000 dolgozó nézte megEz az anyagtakarékossági Gazda, mozgalom különösen a magasépítők teljesítésben a Szentesi Magasépítőnél. a Csongrádmegyei Tatarozó Vállalatnál, ami nem kis mérték. háromszorosan több mint másfélszeresen, Romániában több mint kétszercsen. Albán'á. ban több mint négyszeresen multák feliil az ipar háború előtti színvonalát. A népi demokráciák szoros együttműködésben és a kölcsönös segítségnyújtás alapján fejlesztik gnzdasógi életüket. — Ennek a tábornak az erejét fokozza az a tudat. — mondotta Jegviaák elvtárs —. hogv a népek szabadságának és függetlenségének igaz iigvét Védelmezi. Ez pedig azt jelenti, hogy úgy mindenek elölt Amerika és más burzsoá orszó gok kapitalistá nak kell fé'ni tőle, mert az új háború felveti a népek előtt a kapitalista rendszer ártahnasságának kérdését, amely rendszer nem élhet meg háború nélkül és felveti azt a kérdést, .hogv ezt a rendszert egv másik rendszerrel, a szocialista rendszerrel lehet helyettesíteni. — Nem szabad azonban lebecsül, nünk és figyelmen kívül hagynunk az imperialista lóbor erőit, azonban le kell szögeznünk azt, liogy a bckclábor sokkal erősebb a háborús labornál. Rámutatott ®rra a beszámoló, hogy az imperializmus frontjának látszólagos egysége nem rejtheti goszláv háborús előkészületek meggyorsulásában./ Szólt a beszámoló azokról a téel a mély, fcííső ellentéteit, ame. nyékről, amelyek révén aa USA lyek főleg a nyersanyagforrások, teljesen magához láncolta Tilo ért, árupiacokért és tőkebefektető- áruló politikája révéti Jugoszlásekért folyó harcból fakadnak. viát. Jugoszláviának stratégiai Aligha kételkedhetünk abbnn, i helyzete az amerikai imperialisták háborús terveiben azzal függ ösz. hogy az imperialisták ellentétel i továbbiakban még inkább rteyülnek minden országban, úgy Európában, mint Ázsiában éa szerte a világon. — Hibát követnénk el itt a Megyei Pártértekezleten különösen, hogyha megf-iúedkeznénik arról, hogy az amerikai imperialisták háborús erőfeszítése kiterjed a Balkánra is és ez megmutatkozik szomszédságunkban, a jus-e. hogy az amerikaiak egyre inkább azokra az országokra támaszkodnak, amelyekben a fasizmus uralkodik Szükségük van olyan üg; „ök; égre a koreai zsákutca után, amely 101. a faipar 101.3, a boripar 100-7. az élelmezési ipar 126.9, az építőipar 99.1, egyéb iparágak ped-g 102.2 százalékra teljesítenék harmadik negyedéves tervüket. A termelékenység a harmadik negyedévben üzemeinkben globálisan 28 százalékkal volt magasabb, mint a tervben előírt. Üzemeirk 100 forint munkabérre eső termelési értéket 8.8 százalékkal teljesítették túl az előirányzatnál- 100 forint munkabérre eső termelési érték fejlődését akkor látjuk világosan, ha az egyes üzemieket megnézzük. Például a Szegedi Textilművek 100 forint ösíszmunkabérre eső termelési értéke júniusban 1335 forint, szeptemberben 1433 forint volt. Vagy a hódmezővásárhelyi Kötszövő júliusban 996 forint, szeptemberben 1035 forint. Üzemeink tervteljesítéséhes, s a termelékenység emeléséhez hozzájárult az, hogy a dolgozók mind nagyobb számban kapcsolódnak be a munkaversenybe Igy például az augusztus 20-i. Alkotmányunk ün. nepére indított versenyfelajánlásoknál a dolgozók 85 százaléka állt munkaversenyben. Maga az augusztus 20.1 felajánlás teljesítése löbb mint 10 millió forint értéket tesz gombnyomásra provokál. teremt ki háborús légkört és érvet a fegyverkezési hajsza, a háborús elökészüleiek további fokozására, vagy ha megparancsolják neki, a háború Fejlődés van a versenymozgalom kialakításánál, az anyagtakarékosság i mozgai'om, ezen beiíil a Gazda-mozgalom kiszélesítésénél. vonalán mutat jó eredményt az ei- ben mindkét vállalatnál a vezetéj mult negyedévben például 118 ezer forint megtakarítást értek el. Megyénkben több mint 5000 azoknak a száma, etkik a ,.Nazarova"-mozgalcmbi bekapcsolódtak, de komo'y fejlődést mutat megyénk területén a Sztahánov-mozgaicm kibontakozása, mert míg júliusban 290 volt a sztahánovisták száma, addig november 7-re ez a szám 500-ra nőtt gyengeségének tudható be. Hozzájárul a lemaradáshoz a munkafegyelemnek a lazasága, valamint sz, hogy ezen a területen sok ellenséges elem dolgozik úgy szak-, mint fizikai vonalon, akik igyekeznek munkájukkal akadályozni építőipa. runk tervteljesítését. A Csongrádmegyei Tatarozó Vállalatnál például magának a vállalatvezető meg, ami kedvezően befolyásolja a (munkájában nagyfokú felelőtlenség 100 százalék alatt teljesítők szá- volt. Rossz volt a munkatársaihoz mának csökkenését. üzemeinkben javítottunk sokat versenymozgalmunkban a tartalma és a nyilvánosság tekintetében is. dia még mindég vannak ezen a te. rületen hiányaink is. Különösen hiány az, hogy az egyes üzemeken beliil a versenymozgalmat nem irányítjuk arra a területre, ahol a legnagyobb lemaradás van a tervek részleteiben való teljesítésénél, vagy a munkafegyelem kérdésében. Pártszervezeteink és vállalatvezetőink a versenyszámok között nem vizsgálják azt, Jw-gy a dolgo. zók verseinyvállalácai mennyire reálisak, mennyiben segítjk egy-egy üzemrész, v®gy az üzem összesség-Anek a feladatait. Ezért fordul elő azután olyan etet, hogy nem reálivaió viszonya és a vállatat tervét még egyetlen esetben sem tudta teljesíteni. A Megyei Pártbizottság lapja, a Viharsarok többször bírálta a vállalatnak és vezetőségének munkáját és a megyei tanács, akinek irányítása alá tartozott ez a vállalat, még ma is ingadozik en. nek az embernek a leváltásában. Hozzájárul építőiparunk lemaradásához nagyban az is. hogy tégI lagyáraink terveiket nem tudták ] teljesíteni és a tervteljesítés lemaradásában itt voltak a legtöbb hibák. Júrári rs városi pártbizottsá gaink nem foglalkoznak területükön megfele'ően ezekkel a fontos üzemekkel és így történhetett az meg, hogy a nyáron ezeknél az üzemeknél volt a legnagyobbfokú a munkaerő fluktuáció, mely kihatott eréüz évi tervünk teljesítésére. Ds nemcsak téglagyárainknál és sak a vallatások,- nuni például a i az építőipar területén van lemar Szegedi Jutában tapasztaltuk azjdás. hanem a texlilipar vonalán i augusztusi versenynél, vagy a Sze. Rostüzemeink tervüket ezideig 78.6 gedi Cipő-gyárban, ahol 50 százalék százalékra teljesítették, különösen a