Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

KEDD, 1951- NOVEMBER 20. 3 A tudományos intézetek kutatói és a gyakorlat szakemberei cserélték ki tapasztalataikat a nagysikerű hódmezővásárhelyi gyapot-értekezleten "A Csongrádmegyei Pártbizottság, amely a gyapottermesztés kérdésé­vel intenziven foglalkozik, kezébe­vette és felkarolta a Szegedi Tu­dományegyetem Pártbizottságának azt a kezdeményezését, amelynek célja, hogy összekapcsolja a tudo­mányos kutató intézetek munkáját a gyapottermesztés gyakorlati kér­déseinek megoldására. Ezért a Me­gyei Pártbizottság széleskörű anké. tot szervezett Hódmezővásárhelyen, a Megyei Pártoktatás Házában a gyapotkérdés megbeszélésére. Az ankéton résztvettek a termelőszö­vetkezetek, az állami gazdaságok küjriöttei, a Szegedi Tudomány­egyetem és a Pedagógiai Főiskola természettudományi karának szá­mos professzora és tudományos szakkádere, a Székkulasi Állami Gyapotkísérleti Intézet, valamint a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetei; kutatói és a gyapottermesztéssel foglalkozó egyénileg dolgozó kispa­rasztok is. Több mint 200 főnyi résztvevő feszült érdeklődéssel hallgatta a gyapottermesztésről szóló beszámo­lót és az érdekfeszítő hozzászóláso­kat. A Megyei Pártbizottság nevé­ben az értekezletet Holik János elvtárs nyitotta meg, rámutatva arra, hogy nagy lépéssel megyünk előre a gyapottermesztésben akkor, amikor az eddig elért ered­ményeltet, a termelési gyakorlatot a tudomány segítségével továbbfejlő­désében előmozdítjuk. A megnyitó után Derera Miklós elvtárs, a Székkutasi Állami Gya. polkísérleli Intézet vezetője, vá­zolta a hazai gyapot termelés vona­lán eddig elért sikeres eredménye­ket. Beszámolójában kidomborí. lotta azt a hatalmas és felmérhetet­len támogatást, amit ezen a téren is nyújtott számunkra a Szovjetunió. Senki előtt nem lehet vitás hogy a Szovjet, unió gazdag tapasztalatainak átadása a menetközben ál­landó gyakorlati segítségek nél­kül nem számolhatnánk be mos­tani sikereinkről, de fejlesz, teni sem tudnánk azokat, a jö. vőben. Ez a segítség: a Szovjetunió ál­landó ós hathatós segítsége gyü­mölcsözik ötéves népgazdasági ter­vünkben. Megemlítette a gyapotnö­vénynek azt az óriási jelentőségét, amit ipari vonalon betölt. — Eddig külföldről voltunk kény. telenek behozni ezt a jelentős ipari nyersanyagot — mondotta —, ma •már hazai termésünk részben fe­dezi ipari szükségletünket. Amig az elmúlt évben csak néhány száz holdon termeltünk gyapotot, az idén már 50.000 hold adta a bö ler­yiést. 1952-ben 100.000 holdnyi te­rület gyapottermése adja ötéves tervünkhöz a gyapotellátásl. A hazai gyapottermesztés meg. honosítása régi vágya agrőbiológu­sainknaik, azonban a mult kapita­lista rendszere nem adott módot e növények nagyüzemi termesztésére. A azovjet tudományok tapasztala­tainak az átadása és a népi demo­krácia államának gondoskodása erre is lehetőséget adott és a kísér­letek, mint építésünk annyi más területén, itt is sikerhez vezettek. Mai eredményeinkkel azonban még megelégedve nem lehetük. Számtalan nehézség mutatkozik a gyapottermesztésben, amelyeket mind le kell küzdenünk a több és jobb terméshozam érdekében. En­nek az ankétnak éppen az a fel­adata, hogy az elmélet és a gya_ korlat dolgozói új szempontokat adjanak át egymásnak és Igy egy­mástól tanulva könnyebben és gyor­sabban megoldják a felmerült pro. b témákat. Derera elvtárs beszámolójában megjelölte azokat «tudományos kutatási témákat, amelyek megoldása nagy lépésben elörevmné a hazai gyapot termesz, tési kérdéseket. Ezek a problémák elsősorban a növénybiológia, más­részt a kémia, talajtan és a mete­orológia területén konkretizálódtak. Legfontosabb megoldandó kérdés­ként a gyapot tenyészidejének meg­rövidítése, továbbá a gyapotszádak hosszúságának és minőségének fo­kozása kerüli napirendre, valamint a fajták szövettan összehasonlítása és a leválasztó szövetek kialakulá­sának tanulmányozása. De agro. trehnikai vonalon is sok feladat vár megoldásra, így a megfelelő vetésforgó, alap- és fejtrágyázás kérdése, a. szikesek felhasználható­ságának felismerése, a gépi tech. ni ka fejlesztése, slb. Kémiai vonalon várnak megöl dasra a következő kérdések: a gyapot termesz léssel kapcsolatos eiemzések erdeményeinek ellenőrző. «e, a gyapotban a hideg hatására képződő festék elkülönítése, a mel­léktermékek ipari felhasználása és számtalan hasonló kérdés, amelyek mind elősegítenék hazai gyapotter­mésünket. Igen fontos szempont még az állati kártevők leküzdése — ezen a vonalon kell elérnünk a IcgrÖvi lobb időn belül eredményi. Az elénk vita folyamán az egyes kérdéseket! azonnal válaszoltak a gyakorlat embereinek a ludomány dolgozói és viszont: a tudományos kutatóknak a gyakorlatban dolgo­zók adták át értékes megfigyelései­ket, tapasztalataikat és vetettek fel újabb problémákat. A hozzászólások során beszámolt eddigi eredményeiről a Szegedi Egyelem Növénytani In­tézete is, amelyek főleg a javori­zálásra és a fénystádium fejlődési szakaszaira vonatkoztak. A Szegedi Egyetem Földrajzi Intézete Mete­orológiai Állomásának vezetője a gyapotföldek mikroklima vizsgála. járói számolt be, kiemelve a mikro­és makro-klima vizsgálatának nogy jelentőségét. Megállapította, hogy a gyengén szikes talajok fényvissza­verése jól felhasználható a gya­pottermesztés során. A csorvási ál­lami gazdaság agronómusa számos gyakorlati megfigyelésről számolt be, aimstyek újabb lendületet ad­tak a problémák megoldásához és végül bejelentette, hogy a következő évben önálló kísérleteket indít meg a gyapotnemesítés érdekében. A Szegedi Egyetem Szerveskémia Intézetének kiküldötte konkrét se­gítséget nyújtott a székkutasi inté­zet dolgozóinak egyes tudományos kérdések megoldásával kapcsolat­ban. A Főiskolai Kémiai Tanszék vezetője ugyancsak értéke® problé­mák megoldására vállalkozott. A termelőszövetkezetek kikül­döttel értékes útmutatásokat adtak a gyapot tetejezésére és kacsozásárft vonakozóan; is­mertették agrotechnikai módsze­reiket, amelyekkel holdanként 5—10 mázsás termést értek e| 48 százalékban első osztályú terméssel. Az egyik egyénileg dolgozó paraszt tíz mázsás re_ kordtermésről számolt be. A Szegedi Mezőgazdasági Kísér­leti Állomások kiküldői tei hozzá­szólásaikban a talaj cserepesedése állal előidézett károsodásról, vala­mint a bimbók lerugásánal; kérdé­séről beszéltek. Az Állattani Inté­zet részéről a gyapot állati kártc. vőinek tanulmányozását és ezeknek a kártevőknek környezettani vizsgá­latai fontosságát hangsúlyozták is vállalták. Az Ásványtani Intézet kiküldötte az ötéves tervben meg­valósítandó öntözéses gyapotter­mesztéshez ajánlotta fel segítségét, bejelentve: megvizsgálja a Tisza, a Maros, a Körösök vizének, vata. mint levegöhordalékainak összetéte­lét. Még számos hozzászólásról emlé. kezhetnénk meg, amelyek a kora délutáni órákba nyúltak bele. De. rera Miklós elvtárs válaszában megköszönte az értekezleten elhang­zott értékes hozzászólásokat, a szá­mos, lelkes segítség felajánlását és Ígéretet tett: a megoldandó problé­mákról néhány napon belül az ér­dekelt intézményeknek és kutatók­nak részletes tájékoztatót küld. Végül a gyakorlat és a tudomány közelebbhozása erdekében az érte­kezlet résztvevői egyhangúlag el. fogadták a Szegedi Tudományegye­tem Pártbizottságának javaslatát egy tudományos albizottság felállítására vonatkozóan. Az albi­zottság székhelye: Szeged. Ennek az albizottságnak a feladata, hogy kapcsolatot tartson fenn a Székku­tasi Gyapoltermelési Intézet vezető, jével, Derera elvtárssal és munka­társaival, Iwgy az időközben felme. rillő elméleti problémák megoldásé, hoz segítségei nyújtson. A nagysikerű ankét Holik elvtárs zárószavaival ért véget, aki meg­köszönte a megjelenteknek aktív be­kapcsolódását a problémák megol­dásába és felvetésébe, különösen kJ. emelve a szegedi tudományos ká­dereik aktivitásét. A Szovjetunió hadügyminiszterének paranesa 1951 november 18-án Moszkva (TASZSZ). Tüzérek és Tüzérségi Ipar Dolgozói! Elvtársak! Katona és Tisztes Elvtársak' Tiszt és Tábornok Elvtársak! Ma szovjet hazánk és hadserege a Tüzérség Napját ünnepli «'-s megemlékezik a szovjet tüzérek és a tüzérségi ipari dolgozóinak úi eredményeiről, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs által kitűzött feladatok megoldása terén. Üdvözlöm Unöket és jó egészségei kibánok a tüzérség ünnep­napja alkalmából. További sikereket kívánok a szovjet hadsereg harci ereje meg­erősítése terén a tüzérség egész személyi állományának és a tüzér­ségi ipar dolgozóinak. A Tüzérség Napjának megünneplésére megparancsolom: Ma, 1951 november 18_án, hazánk fővárosában. Moszkvában és a szövetséges közfársaságok fővárosaiban húsz tüzérségi dísz­össztűz köszöntse a Tüzérség Napját. EMen a dicső szovjet tüzérség' Éljen a hős szovjet nép és dicső hadserege! Éljen szeretelt szovjet kormányunk! Éljen Lenin—Sztálin bölcs pártja, győzelmeink lelkesítője és szervezője! Dicsőség vezérünknek és tnnífónknak, a zseniális hadvezérnek, a nagy Sztálinnak! VASZILJEVSZKIJ a Szovjetunió marsallja. a Szovjetunió hadügyminisztere Pártunk megbecsüli |ó munkánkat Művezető, vasutas dolgozó és pedagógus nyilatkozik a minisztertanács fizetésemelésről szóló határozatáról November 18-án minisztertanácsi rendelet jelent meg a közne­velési alkalmazottak, a művezetők, a vasúti és postai alkalmazottak' bérének emeléséről. Ez a rendelet is azt bizonyítja, hogy a dolgozó nép állama fokozottan gondoskodik azokról a dolgozókról, nkik a múltban, ugyanúgy, mint a többi dolgozók nem voltak megbecsült tagjai a társadalomnak. Errö! tanúskodnak azok a hozzánk beküldött levelek és nyilatkozatok, amelyeket az alábbiakban közlünk. megbecsülést meg Pártunk­Széli József, a Gyufagyár csoma­goló osztályának felügyelője pél­dául a következőket mondja: „Kormányunk ezzel az új hatá­rozattal ismét bebizonyította, hogy megbecaüli munkánkat. A nyáron hozott rendeletben segítséget adott munkánk megjavításához azzal, hogy meghatározta feladatainkat és rámutatott kötelességeink mel­lett jogainkra is. Munkánk megbecsülését jelenti ez a most megjelent újabb ren­delet is, amelynek érteimében ma­gasabb fizetésben részesülünk, mint eddig. A lapokban olvastam, hogy ez az emelkedés körülbelül tíz százalékos lesz. Eddig 800 forint volt a fizetésem, s most november elsejétől 880 forint fizetést kapok. Érzem, hogy népi demokráciánk becsüli munkánkat. ígérem, hogy A száz százalékon aluli teljesítmények felszámolásával sikerrel harcolnak az évi terv teljesítéséért a Ruhagyár dolgozói Lendüleles harc folyik az egész országban ötéves tervünk második évi tervének túlteljesítéséért. Min­den üzemben ez most a jelszó: ha­táridő előtt befejezzük évi tervün­ket. De, hogy ez a jelsző valósággá váljék, foikozotit jó munkával kell biztosítani a termelékenység eme­lését. Ennek érdekélben mind több és löbb dolgozó kapcsolódott be a munkaversenybe a november 7-e tiszt eleiére tett munkafelajánlásá­val. A Ruhagyár dolgozói az első éa második negyedévi tervük teljesí­tésében lemaradtak, de a második negyedévben felvették a harcot a terv teljesítéséért. A lemaradás egyik oka az volt, hogy magas volt az üzemben a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók száma. Ezen a téren kellett tehát először megjavítani a munkát. Ennek ér­dekében megszervezték a rendsze­res munkamódszerátadást. A mun. kamódszerát ad ásnak hamarosan meg is mutatkozott az eredménye. Ezt bizonyítja az is, hogy a har­madik negyedévi tervüket már 113 százalékra teljesítették. Ezzel az eredménnyel azonban nem eléged­tek meg, mert tud iák, hogy a dol­gozóknak még mindig 42 százaléka termel 100 'százalékon alul. A mun. kamódszeráladók tovább folytatták a harcot s ebben a harcban nagy segítsége' nyújtott számukra a no­vember 7-e tiszteletére megindult munkaverseny. Munkájukat segí­tették az üzenni népnevelők is, akik a Párt vezetésével eredményes népnevelő munkát végeztek és személyes példamutatásuk magá­val ragadta a dolgozói; tömegeit. A ruhagyári dolgozók Rákosi elv. társhoz küldött levelükben vállal­ták, hogy éves tervjavaslatukat 50 millió forint ériékben túlteljesítik. A dolgozók jó munkájukkal már október elejére teljesen pótolták a lemaradást és "októberi tervüket 107 2 százalékra teljesítették. A 100 százalékon alul teljesítő dolgozók száma 37 százalékra csökkent. A dolgozók teljesíteni akarták Rákosi elvtársnak tett ígéretüket és állandóan fokozódott a termelé­sük. Pálfi Sándor vállalata, hogy 120 százalékról 130 százalékra emeli teljesítményét. Ezzel szemben 160 százalékos teljesítményt ért el. Molnár Jenőné 122 százalék helyett 150 százalékra emelte termelését. A szalagok között a Bíró-szalag; érte el a legjobb eredményt s első lett a november 7-i versenyben 117 százalékos termelési átlagával. A munkamódszerátadás eredmé­nyeként egyre emelkedett a dolgo­zók termelése. Azok a dolgozók, akik 2 hónappal ezelőtt még 60—70 százalék körül termettek, mint Ki­rály Antalné, Csorba AndTásné, vagy Tóth Imrémé, a november 7-i versenyben 100 százalék fölé emel­ték teljesítményüket. Sőt voltak olyan napok is, amikor a 120—130 százalékot is elérték. A 6zép eredmények mellett azon­ban mégis mutatkozik lemaradás. A dolgozóknak csak a 94 százaléka teljesítette november 7-ére tett vál­lalását. A 250 ifi dolgozó közül — akik felajánlást tettek — 23-an adósak maradtak vállalásuk teljesítésével. Az elmúlt hét csütörtök reggelén a műszak megkezdése elélt Papp Nándorné az egyes és kettes sza­lag dolgozói nevében vállalta, hogy 110 százalékról 115 'százalékra eme­lik termelésüket és 100 százalékos minőségi munkát végeznek ezekben a napokban. Példájukat a többi szalagok dolgozói is köveilék s megindult a nemes versengés a jobb termelési eredmények eléré­séért A délutáni műszakban dolgozó szalagok is kivétel nélkül csatla­koztak felajánlásiukkal ehhez a ver. senyhez. Már az első napon szép eredmények születtek. Papp Nán­dorné egyes ós kettes szalagja már az első nap elérte a 118 százalékos termelést s a 90.7 százalékos minő­ségi eredményt. A Ruhagyár dolgozód a pénteken megtartott termelési értekezleten megbeszélték a november 7-i mun. kaveraeny tapasztalatait, az elért eredményeket, a hiányosságokat. Az értekezleteken kitűnt, hogy egyes szalagvezetők ée művezetők nem végeznek alapos munkát a verseny, szervezés területén. Nem teszik magukévá a dolgozók versenyél, nem kapcsolténak be abba kellően, nem irányítják az) és nem nyújtanak elég segítséget a dolgozók munkájához. Nem biz­tosítják számukra kellően az ered­mények eléréséhez szükséges mű­szaki feltételeket. A verseny nyilvánossága miattié panaszkodott nem egy dolgozó. Nem értékelték ki az eredményeket időiben e így nem tudták figyelem­mel kísérni termelési eredményüket, hogy a jövőben fokozottabb gondot fordtísanak a verseny kiértékelé­sére. Igy pontosan tudják majd, milyen termelési eredményeket ér­tek el. A Ruhagyárban az elmúlt hóna­pokban rendszeres munkamódszer­átadással harcoltak a termelés eme. léséért, a terv teljesítéséért. Ezt a harcot azonban egy percre sem hagyják abba addig, amig akad olyan dolgozó az üzemben, aki nem éri el a 100 százalékos termelési eredményt ezt a segítséget és munkával köszönöm nak." • Én, Lengyel Imre sz'ahánovisfa tolatásvezető dolgozó társaim nevé­ben t's hálás köszönetet mondok Pártunk és Rákosi elvtársunk iránt, illetményünk rendezése alkalmát ból. Ez ismét egy jele a szeretet­nek és megbecsülésnek. Pártunk megbecsüli jó munkánkat, mi pe­dig hálából mindent elkövetünk az őszi csúcsíorgalom sikeres befeje­zéséért. Éberen dolgozunk és meg­szilárdítjuk a munkafegyelmet, le­leplezzük az ellenség kísérleteit, amely ezzel igyekszik akadályozni ötéves tervünk megvalósítását. Ápolni fogjuk a jó együttműködést a többi szolgálati ágakkal és öntu­datos fegyelemmel állunk Pár­tunk mögött. Kiszélesít jük a hős szovjet vasútasokiól átvett moz­galmat és minden erővel küzdünk a tartós békéért. • Mint italai, kezdő pedagógus a móravárosi általános iskolában ta­nítom a dolgozók gyermekeit szo. cialista hazánk szeretetére, a dol­gozók megbecsülésére, a munka ér. tékelésére és beléjük oltom harcos békeafcaratukat. Példaképül állí­tom eléjük a itagy szovjet hősöket, a ml öntudatos bányászainkat, szia. hánovistálnknt, az új magyar élei harcosait, Nagy örömmel olvastam a Dél­magyarország vasárnapi számában, hogy államunk újabb megbecsülésé, nek adott kifejezést a pedagógus fizetés rendezésével. Ujabb bizonyí­téka ez a rendelet országépítő, bé­kés, alkotó munkánknak. Kelemelt fejjel, nyugodtan járhatunk, meri bízik bennünk dolgozó népünk és hős| erőfeszítései közepette sem fe­ledkezik meg rólunk. Az én flzeté. sem most 120—130 forinttal lesz több. Két kicsi gyermekem van. akiknek így jobb ruha és több gyü­mölcs jut. Engem pedig még oda. adóbb és még jobb munkára ösztö­nöz ez a pénz, hiszen ezekből a puszta számokból Is a mi szépülő és egyre rohamosabban fejlődő éle­lünk világít ránk. Megbecsülnek bennünket és ne künk magyar pedagógusoknak is ezentúl még nagyobb ragaszkodás­sal, még erősebh hitlel kell odnáll­nunk a kicsj emberkék elé. hogy határtalan opiimizmusunkkal. egy. re mélyülő hivatástudatunkkal meg fogjuk kicsiny keziikel és vezessük őket boldog jövőnk elé. MÉCS ERNÖNfi móravárosi általános iskota nevelője Képviselői beszámolói fari Szegeden ifi. Komócsin Mihály elvtárs A Magyar Népköztársaság Alkot, mánya biztosítja minden dolgozó számára a választójogot, de bizto­sítja azt is, hogy a megválasztott képviselőiktől időről-időre értesül­hessenek a végzett munkáról s ar­ról, hogyan feleltek meg választóik bizalmának A megválasztott képvi­selők rendszeresen beszámolni kö­telesek munkájukról választóiknak. Szegedi választói számára most szombatom és vasárnap tart képvi. selői beszámolót ifj. Komócsin Mi­hály elvtárs, Szeged országgyűlést képviselője. Szombaton délután 6 órakor az alsóvárosi kultúrházban, vasárnap délelőtt 10 órakor pedig a Szabadság-moziban tartja meg beszámolóját. A beszámoló gyűlé­sen minden dolgozó részlvehei és elölerjcsztheli kéréseit, esetleges ja. vaslalait is, amelyekel azután Ko­mócsin elvtárs megfelelő helyekre továbbít elintézés céljából

Next

/
Thumbnails
Contents