Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

VASÁRNAP, 1951, NOVEMBER t». PÁRTÉLET Pártszerveseteink több gondot fordítsanak a pártoktatásra Pátiunk politikai Bfsottságá­fiak a párloktn lássál foglalkozó május 17-i határozata komoly fel­adatok ©lé állította pártszervezete­inket. A határozat egyik leglényegesebb pontja a párloktalás dccenlralizá. jása. A decentralizáció mindenek ©lőtt azt jelenti, hogy járási, városi, üzeimi pártbizottságaink, alapszor­veaeleink felelőssége az elmuit óvi. hez viszonyilva ezen a téren is mog. növekedett. A középfokú káderkép­ző tanfolyamok iranyítása pártbi­zottságainkra hárul. Az alsófokú párlaktatás közvellen vezetésében igen nagy szerepe van alapszerva­ze leinknek. Ezt a fontos körülményt — az pklaláe docentralizálását — általá­ban helyesen láttál: meg pártszer­vezeteink. Azonban előfordult, hogy egyik-másik járási bizottságunk a decentralizációt úgy értelmezte, hogy p, pártoktatással kapo3olalos fel­adatokat az alapszervezetekre rakta, megfelelő irányítás nélkül. Előfor­dult olyan is, mint a Szegedi Párt­bizottságnál, hogy a propagandis­ták kiválasztásában az alapszerve, int munkáját is a pártbizottság vé­gezte. Ezeket a hibákat a pártok lakisi évad beindítására 'sikerült kiküszö­bölni,Ennek eredménye megmutat­kozott abban, hogy a propagandis­tákat általában jól kiválasztották, a hallgatókat képzettségük és kí­vánságuk szerinI vonták be a kü. lünböző oktatási formákba. Párttagságunk körében nagy a janulási kedv. A Hódmezővásárhe­lyi Pártbizottságon naponta többen jelentkeznek, hogy valamilyen ok­tatási formában tanulhassanak azok gz elvtársak, akiket az alapszerve­zel nem vont be a tanulásba. A (Szegedi Pártbizottságot pártonkí­vüli dolgozók keresik fel és kérik, hogy a Párt legye számukra lehe­tővé, hogy résetvehessenek a párt. pklalásb&n. Zákányszéken a politi­kai iskola hallgatóinak száma 27 főről 33-ra emelkedett. Nagymágo­cson az egyénileg dolgozó parasz­tok azt kérik, hogv kapcsolják be őket nagyobb számban a pártokla­tásba. A Szegedi Textilmüveknél ritka eset, ha valaki hiányzik a po. litiikai iskoláról. Ez a vagy tanu­lási kedv érthető is. A munkásosz­tály és a dolgozó parasztság az el­múlt úri rendben nem, tanulhatott, elvonták az urak a munkások és dolgozó parasztok elöl a tanulás tninden lehetőségét. A felsőbb iskolák és az egye'íe­piek kapui a munkásak és szegény­parasztok gyermekei élőit zárva voltak. A dolgozó nép „művelődési" lehetőségét a 10 filléres ponyvare. gények esztelen, őrült és mélysége, fen aljas „irodalma" nyújtotta. A mult rend alsóiskoláin, az újságo­kon, a rádión, a mozin kérésziül Igyökeztek a dolgozó néptömegeket a "burzsoá világnéael befolyása alá vonni. Ebben nagy segítségei nyúj­tottak a magyar egyházak is. A felszabadulás megszabadította né­púnkét ettől a szellemi, kulturális fertőtől is. Űj, tiszta, harcos világ­nézet járta körül a felszabadult magyar népet: a kommunista vi­lágnézet. Párttagságunk ós dolgozó népünk tanulási kedvét ezer ós ezer példa bizonyítja. Egyre Inkább világossá válik nemcsak párttagságunk, de a dol. gozók ezéles rélegei előtt is, hogy a müveit, képzett, az elméleti kér­désekben jártas munkás és dolgozó poroszt jobban megállja a helyéi, messzebb lát, mint aki nem foglal­kozik a marxizmus-leninizmus tu­dományával. A novomber 7-i fel­ajánlások teljesítésében a Jegkén. zeltebb, politikailag legfejlettebb munkások jártak az ólon. A be­gyűjtésben, az őszi mezőgazdasági munkák végzésében a párttagok, tszcs-tagok és a leghaladottabb egyénileg dolgozó parasztok járnak az élen. Látják azt, hogyan függ össze az egyéni érdek a társadalom érdekeivel. Mostmár nemcsak azt látják, hogy „többet dolgozom és több pénzt kapóik", hanem azt is lálják, hogy a termelés növekedése egvben hazánk fejlődését éa erősö dósét is jelenti. A szocializmus alapjait lerakni és az elméleti-poli­tikai képzettséget fokozni egyazon dolognak két oldala. Harcos, szi­lárd, képzett munkások és parasz­tok nélkül, minden akadályt és ne­hézséget legyűrő kommunisták nél­kül nem lehet egyre gyorsabb ütemben építeni, alkotni. Müveit, sokoldalúan képzett munkásokra és parasztokra van szüksége népidemo. kráciánknak. A pártoklatás egyik legalapvetőbb eszköz, hogy lálókö rönkét kiszélesítsük ós választ tud­junk adni a nemzetközi események és szocialista építésünk kapcsán fel. merülő kérdésekre. A gyűlölködő éjt háborúra spekuláló osztályéi le nsé_ jjet észrevenni és leleplezni a leg­gyorsabban azáltal lőhet, ha ideo'ó gioitag, politikailag képzeltek va gyünk. Azi mondja az egyik középi- "»«i politikai iskola hn'.tgalója H S»C­gedi Kender-fonógyár hon: , L'vlW, én azért tanulok, hogy minél ac'o zeltebb, fejlettebb műveltebb em ber legyek. Meg akarom ismerj* mindaz!, amit képességeim W.ebi­vé lesznek számomra., Konurw.s-a vagyok, do még sokai kell tenorsn, hogy olyan harcos, kömény, művei; és okos legyek, mint példaképeink, a bolsevikok. Nincs olyan szovjet film, amit ne néznél: meg. Csodá­lom a szovjet embert. Dc őszintén megmondom, ha nem igyekeznék ~ tanulással, nagy szégyenben r radnék a 14 esztendős fiam e is. A gyérei: olyan értelmes és gondolkodtató fogas kérdéseket tc-z fel, amire éppen, hogy csak meg­válaszolok. Hát csak a 14 éves fiam nem hagy el, amikor nekem is biztosítja a Párt, hogy tanulhas­sak, ideológiailag, politikailag fej­lődjek", Igy gondolkodnak és cse­lekednek megyénkben a párttagok és pártonkivüllek tízezrei. Párt­szervezeteink azonban sok tekintet­ben nem elégítették ki párttagsá­gunk tanulási kedvét. Különösen gépállomásainkon, termelőcsoport, jainknál tapasztalható ez. Azl mondják néhány hotyen, hogy „lemorzsolódnál:" a politikai iskolák hallgatói. És azt állítják, hogy ez a lemorzsolódás abból ered, hogy elvtársaink nem akar. nak tanulni. Ez a kérdés nem így van. A felhozott péklálc meggyőző erővel bizonyítják, hogy még soha nem volt ilyen nagy a tudás, a mű­velődés utáni vágy, mini most. A politikai iskolákról való lemorzso­lódás egyik oka a propagandista szemináriumok munkájában kere­sendö. Propagandista szeminári­umaink egy része nem éri el a kí­vánt eredményt. A propagandista szemináriumok vezetői nem késel­nek fel több esetben megfelelően a szemináriumok vezetésére és az elő. adásokra. A propagandista szemi­náriumokon indokolatlanul magas a hiányzás. Ennek a káros követ­kezménye abban jelentkezik, hogy a politikai iskolavezetők felkészült­sége nem kielégítő, a szeminárum­vezetós módszere gyenge, a meglar­|olt előadás unalmas. Ilyen helye, ken — és csak ilyen helyeken —je. Icnlkegik lemorzsolódás. Mert párt­tagságunk igényes a tanulás szem­pontiából is. Magas színvonalú előadást, jó, tartalmas szeminá­riumot vár a politikai iskolától. Nem csoda, ha a gyengén készült politikai iskolavezető szeminári­umán elfogynak a hallgatók. Pártbizottságaink egyik tegfonjo­sabb feladata, hogy a propagandista szemináriumok munkamódszerét és fegyelmét javítsák meg. A propa­gandista szemináriumvezetők álla. Iában arra törekedjenek, hogy a propagandaszemináriumok színvo­nala, eszmei tartalma állandóan növekedjen. Propagandistáinkkal szemben sokkal igényesebbeknek kell lenni, mint az elmuit évben. A pi-opagandis'ták indokolatlan hiány, z ás ónak megszüntetése a propagan. diéta szemináriumon nemcsak a pártbizottságok, hanem az alap­szervezeti tilkárok feladata ia. Eb­ből a szemponthói rendszeresen el. lenőrizni kell az alapszervezetekhez tartozó propagandistákat. A helyenként előforduló lemorzso. lódás másik oka a szervezettség hiánya. Alapazervezeteink egyné­hány helyen nem gondoskodtak megfelelő helyiségről (pl. a "Sze­gedi Ruhagyár), világításról, fűiéi­ről, slb. Előfordult, hogy az elv­társak még mia sem tudják hogy miért nem tanulhatnak, mint pél­dául a Hódmiezövásárhelyi Tégla, gyárban. Dózsa-tszcsiben. Nem szervezték meg a párttagság okta­tását, nem gondoskodtak propagan diétákról. Ezeken a helyeken nem értették meg a párttagság politikai képzésének jelentőségét, de a párt­bizottságok aetn fordítottak eleg gondot a pártoktatás megszerve­zésére. * A harmad'k és egyben a leglé­nyegesebb oJt.i a lemorzsolódóénak hogy pártszervezet/mik vezetőségei, pártcsoporlb'z ilnitik, nór nevelő­gárdák nem <oglilkoznik eléggé a pártoktatással. Az elengedhetetlen követelmény, hogy a oárlcsopottv bizalmi és a néprevoló tanuljon. Pártszervezeteink ebbőt a szem' pontból vizsgálták meg a pái|­aktivistákat és ahol mulasztás tör­tént, törekedjenak a hibák ki,avi­lására. A pártcsoport-bizalm'ak fel­adata az is, hogy a hozzá beosztott párttagok tanulásával, a tanulás kapcsán fekpe'.illt kérdésekkel fog­lalkozzon, A pirlbizalmj rendsze­resen ellenőrizze, hogy a hozzá be­osztott párttagot: eljárnak-e a po­lilikai iskolákra, felkészülnek-e a foglalkozásra, jaj/zetelik-e a tan­anyagot. A pír,csoport-bizalmi ad. jen segítséget, ha a párlcsoport tagjainál aehezeégek jelentkeznek a tanulás területén. A gyengébben tanuló elvtársakkal rendszereseb­ben is többet foglalkozzon. vagy ahol a jegyzetkészítés okoz gondol egy-egy elvtársnál. olt nq saj­nálja az !döt. H.j olyan kérdések merülnek fel n pártcsoport tagjai­nak tani>lá.8ü!iíl amelynek eldön­tésére vagy megoldására nem ké­pes, kérjen seg'lségei1 a pártveze­tőségtől. Párlcsoport üléseken rendszere­sen tárgyalják meg a párlcsoport tagjainak tanulását. A segítség­nyújtás mellalt a pár lesöpört üie seken a bírálatot és önbirálatot is érvényesítse a pártcioportvezetö. A pártcsoportvazető munkájától függ nagymértékben, hogy mennyire sz'. lárd a pártos aporl tanulási fegyel­me. A páriCGoporlvezetó kisérje figyelemmel a csoport tagjainak politikai fejlődését és azt, hogy a tanultak hogyan jelentkeznek az illető elviára gyakorlati munkájá­ban Pártszervezetek vezetőségei a pártcsoport-b' t. t'.nu értekezleten tűzzék napirendre az oktatás kér­déseit is, ós vitassák meg, hogy mi a párlcsoport bizalmi feladata a pártoktatással kapcsolatban. A pártoklatás kérdéseivel agitációnk sem foglalkozott megfele­lően. Pedig nqitaciór.k nagy segít­séget adhat ahhoz, hogy az egyéb­ként jó tanulási kedv megmarad­jon, sőt fokozódjon. Különösen olyan helyen tud segiteni az agi­táció, ahol lemorzsolódás mutatko­zik. Ahhoz, hogy agitátoraink a pártoklatás és a tanulás kérdései­vel foglalkozzanak, szükséges, hogy ók maguk is — éppen úgy­mint a párlcsoport-bizalmiak — élen járjanak a tanulásban. Az ok­tatási munka jjlenlóságét, a tanu­lás fonto66igát csak olyan nép­nevelő magyarázhatja meg a párt­tagság körében és a pártoktatásba bevont pártonkívüliek körében, cki rendszeresen ós szorgalmasan ta­nul. Pártbizottságaink' nyújtsanak se­gítséget sz alapszervezetek ré­szére, hogy a népnevelőgírdák megismerjék a pár'ot tatás kérdé­seit és ezen a területen is meg­felelő segítséget adhassanak. Vizs­gálják meg a népnevelők értekez­letén, hogy a Politikai Bizottság határoza.tót mennyiben sikerült végrehajtani az alapszervezelben, hol mutalkoznak fogyatékosságok és hogyan lehat azokon Javttanl. Nem kevésbbé fontos a DlbZ­oktalás kérdése. Ismertessük meg a népnevelő csoportjainkat az alap­szervezetek területén folyó DISZ­oktatós kérdéseivel. És Q népneve­lők segítsék elo a DlSZ-oklatasl. Agitációs módszereinket a terü­lethez megfelelően alkalmazzuk, üzemekben, hivala'okban, a mező­gazdaság szocialista szektorában áz egyéni agitáció mellett csoportos agitációt is alkalmazunk. Faliújsá­gok, üzemi lapjaink az eddiginél alaposabban foglalkozzanak a j áit oktatás kérdéseivé1. A lakóterületi pártszervezeteinknél a pártcktalás kérdéseinek megbeszélésére a párt­csoportvezetők népnevelők érte­kezletét, az egyéni agilációr, tag­gyűléseket, pérlnapoknt használják fel. Helyes és 'ól bevált módszer az, amit néhány politikai Iskolán alkalmaznak. A politikai iskoláról hiányzó hallgalÓKat másnap az is­kola résztvevői közül 'rlkeiesik eo megkérdezik a hiányzás okát. Ha a hiányzás indokolatlan voit, az adott esetben a hallgatók megbí­rálják a hiányzó elvtársakat. Pártunk Pclitekte Bizottságának a pártoktalásra vonatkozó hatá'o­zata maradékfa'$:i végrehajtásától függ, hogy megyénkben ujabb tíz­ezrek sajátítsák el a marxista-leni­nista elméletet. A határozar vég­rehajtása kihat megyénkben a pártépítés, az állami és gazdaság} élet minden területére. Feladata­inkat könnyebben és jobban old juk meg, gyorsabb ölemben viez­szük előre meg/éokot a £/OcialUta építés útján. S.klós János A Textilművek csúcsvezetőségválasztó taggyü'ésének tapasztalatai ünnepi köntöst öltött a Szegedi Texlllkombinát, a csúcsveze­töségválasztó tgggvülés napjón. A bejárat nagyszerű aekorációja zászlók, feliratok hirdetlek, hogy nagy nap van ma az üzemben: a kommunisták összevont taggyűlésen döntenek arról, kiknek a veze­tése mellett, indulnak harcba még nagyobb sikerek, még szebb ered­mények elérésére; arra. hogy a gyár homlokzatán tündöklő élüzem. csillagot ezentúl is megtartsák, a Minisztertanács díszes vándorzász­laja mellé újabb kitüntetéseket szerezzenek. Kieir. elvtárs titkári beszámoló­jában értékelte a kül- és belpoli­tikai helyzetet, s azt párhuzamba hozia az üzen: életével, ictmclésé­vel, majd ráiért az elmúlt évben végzett munkára. Megállapította, hogy a pártcpilós területén komoly eredményeket értek el, jelentésen megerősödtek a fiatal pártszerveze­tek ©6 sok új értékes tag- ós tag­jelöltet vettek fel a Párt tagjai sorába. Ezután részlet zs^n ismer­tette ar. oktatási munki'. — A mult évben még nagy hiányosságaink voltak az ok latos­ban — mondotta. Gyakori volt például a lemorzsolódás. Az idén már okultunk a tavalyi tapaaetalatokból, korán megkezdtük a politikai isko­lák előkészítését, egyénileg foglal­koztunk a hallgatókkal, 6 megér­tettük művezetőinkkel, az ő érde­kük is. hogy mozgósítsak a dolgo­zókat, hiszen az a parii, ahol a dolgozók alaposan kiveszik részü­ket a tanulásból, a termelésben i« jobban megállja a helyé*. Ezután a kádermunkát értékelte Klein elvlárs. Elmondotta, hogy a Központi Vezetőség bírálata óta jelentősen megjavult, amtt' — töb­bek közöté — az is muta>, hogy néhány hónap alatt harminc érté­kes kádert helyezlek magasabb funkcióba. Például a gépen dolgo­zó Szép Rózsát UB-tiíkámak, a nemrég még anyaghordó ifj. Tóth Józsefet segédmuvezetónek — megfelelő szakképzés után. — Mindezek az eredmények a tervszerű munkának köszönhetők — jelentette ki Klein elvlárs. — Tervszerűen foglalkoz'íunk a dol­gozókkal, 6 ennek tudható be az i,s, hogy kellő ébersággel több el­lenséges elemel is sikerült lelep­leznünk. A kritikát és önkritikát elemez­ve megállapította Klein elvtárs, hogy általánosságban él az üzem­ben, csak az a hiba. hogv gyak­ran formális, vagy szemílyeskede vagy nem követi telt, A beszámoló további része az alapszervek munkájával foglalko­zott. Az alapszervezetek jelentő­sen megerősödtek. De azt is meg­állapította Klein elvtárs, hogy a csúcavseelőségndk tokkal több gyakorlati útmutatást, segítséget kellett volna nyújtania az alapszervezetek szamára Klein elvlárs ezután az agitációs munkát ismertette. Rámutatott, hogy az eredmények cgvik döntő tényezője az agitáció volt, de még hatékonyabb leté volna na jobban ügyelnek a népnevelőgarda minő­ségére is, nemcsak a mennyiségére. — Jó segítséget nyuitvt agitá­ciónkban az üzemi újság is, mely általában betöltötte hivatását — mondotta Kjein elvtárs. Hiányossá­ga, hogy kevés levelel közöl a dolgozóktól, gyakran nem eléggé konkrétek egyes vezelő elvtársak, vagy gazdasági funkcionáriusok cikkei. Ezután a kultúrnvunka hiányos­ságairól beszélt Iíleiin elvtárs, majd értékelte a vállalatvezetés munkáját. Megdicsérte a termelés­ben kitűnt fizikai éa műszaki dol­gozókat. Foglalkozott a munka­verseny kiszélesedésével, majd rá­mutatott arra, hogy az üzemben még mindig nagy a fluktuáció. Hiányosságok vannak a munkafe­gyelem területén. Klein elvtárs beszédét hatalmas taps fogadta. A résztvevők lelke­sen éljenezték győzelmeink szerve­zőjét, a Magyar Dolgozó': Pártját s mindannyiunk szeretet vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. A szűnni nem akaró tapsorkán után a szünetben Szeged város ül­lőről és úttörőzenekara köszön­tötték Közép-Európa egy/t leg­modernebb gyára, a Szagod) Tex­tilkombinát csúcsvezetöségválaszfó taggyűlését. A hozzászólók helyesen fejte­gették a pártszervezet munkáját, beszámollak saját ténykedésükről, értékes kritika és önkri'ika hang­zott el több esetben. Igen sokan munka felajánlóitokat lettek, e számosan kérték, pártaklfvák gazdasági vezetők, tömegszervezete funkcionáriusok a megválasztandó c6úc6vezcíöség segítségét — fel­lárva nehézségeiket. Fenyvesi Mária gyűrűsionó pél­dául megfogadta, hogy jobb párt­munkát végez, m'rt ezzel erősödik a Párl. Simon Mihály művezető a tanulásról beszélt, feltárta a meg­mutatkozó hibákat, a leniorzstjjó­dás okait. Vállalta, nog/ segítsé­get nyújt felvilágosító munkájával a hiányosságok kikÜ6zöbó1éséra. Kiss Vera elvtársnő hangsúlyoz­ta, hogy nem elég csak megválasz­tani az új vezetőséget, hanem se­gíteni is kell a munkáját. Borbély Ilona elvtársnö a * munun'.sta példamutatásról beszélt, s megfo­gadta, hogy ő mint tagjelölt, élen fog ebben járni. Ipoviiz elvtárs főművezető rámutatott, hogy ter­melési eredményeiket a Pártnak köszönhetik. Felajánlotta, hogy mű­szakja rendszeres békeőrségeket tart. Kérte a megválasztandó új vezetőség segítségét. Jóó György­né a DISZ munkájáról szólva bí­rálatot gyakorlót a városi DISZ­bizottság felé, mert nem ad elég támogatási a DISZ-szervezet mun­kájához. A hozzászólások' igen ér­tékesek voltak — ©gyes általános felszólalásoktól eltekintve. Nagyon helyesen — felhívták a leendő új vezetőség figyelmét az egyes mun­katerületek nehéxaégeirr (a hiányoaaűgairn. A felajánlások megmutatták az új vezetőségnek, milyen mértékben szapulhat a kommunisták segíisé­gére, milyen erők állnak mögötte. Komoly ériéke volt a műszak: dol­gozók, gazdasági vezetők tevékeny részvétele és aktivitása, A hiba mindössze olt mutatkozott, hogy a tömegszervezetek részéről kevés hozzászóló volt — pedig jutott vol­na rá idő a harmincnégy hozzá­szólás keretében ls. A másik hiá­nyosság az volt, hogy egyes fel­szólalások mechanikusak, általáno­sak voltak. Klein elvtárs a válaszában be­jelentene, hogy a hozzászólásokat az új vezetőség tanulmányozná fogja, 6 felhasználja munkájában az elhangzott javaslatokat. Ezután került sor az uj csúcsve­zetőség megválasztására. A tagság aktívan kivette részét a jelölő bi­zottság javaslatainak megvitatásá­ból. Az a lelkes hangulat, az az ak. lívitás és érdeklődés, amely az öt órán á't tarló gyűlésen meSmuta!­kozott, nem véletlen jelenség, ha­nem azt mulatja, hogy a Textil­művek dolgozói megértették a veietáacgválnastáa Jeleulőaégél, Nem véletlenül szóllak hozzá törne, gével a dolgozók, fizikaiak és szeri lentiek egyaránt, nem véletlen, hogy a vezeiőségválasztást százával üd­vözölték a pártonkívüliek. Mindez azért következett be, mert a párt­szervezetek, pártaktívák, bizalmiak kellőképpen tudatosították a veze. tős'égvátesztás jelentőségét, mert a népncvelőérlekezlelek állandó napi­rendi pontja volt ez a kérdés, mert villámok, faliújságciikkck és az üze­mi sajtó rendszeresen foglalkozott a nagy nap előkészítésével. A Sze­gedi Textilművek új üzente csúcs, bizottságára vár a feladat, hogy jó irányító, szervező, ellenőrző mun­kájával, az alapszervezetek mozgó­sításával ezt a nagyszerű lendüle­tet m- ami a taggyűlésen megmu. latkozoll — továbbra is megtartsa, sőt fokozza a népnevelő munka megjavításával a Párt iráni meg­mutatkozó szeretetet tovább mé­lyítse s harcba vezesse a dolgozó­kat új sikerek, új győzelmek el­érésére a szoe'al'ista építőmunka s a békehare rájuk eső szakaszán. Új munka kezdődik a Lemezgyárban A Gazda.mozgalom keretén belü; mind újabb ég újabb győzelmek születnek. A nemrégen megtartott szegedi Gazda-kiállításon a Lemez, gyár kiállított anyagai közt láthat, tünk különböző nagyságú fntége. lyeket, amelyek mind hulladék­anyagokból készüllek. Hétfőn új mupka kezdődik meg a Lemezgyárban. Hozzáfognak ezeknek a gyógyszeres tégelyeknek a tömeges gyártásához. Igy a fur­nér hulladékból évente 2 millió ilyen tégelyt tudnak elkészíteni, amelynek értéke mintegy 800 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents