Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

VASÁRNAP, 1951. NOVEMBER 11. 5 A domaszéki Rákóczi-tszcsben is a szovjei tapaszfalatok Kendiük előre az őszi munkálatokat 1 Már zöldeknek a vetések. A föld ftlatt lévő életerős magvakból finom, zöld hajlások fakadnak. A fekete föld táplálja áz apró gabonaszemeket, hogy újból megismét. lődhessen az a folyamat, mely örök 6 mely nélkül nincs élet. A domaszéki határ mentén is gyenge büza-, rozs-, árpavetéseket ragyog be a délelőtti napsugár. Erősödnek, fejlödnek, hogy jövő nyárra minél nagyobb kalászokat nevelhessenek, minél több kenyeret adjanak dolgozóinknak. Most, az ősszel egyesül lék Dorr.aszókén a Vörös Csillag- és az Űj Élet-termelőszövetkezeti csoportok. A csoportnak a „Rákóczi" nevet adlák a dolgozók. Együtt, kőző* erővel akarják továbbfolytatni, továbbfejleszteni a szövetkezeti gazdálkodást. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat — a szántást és a vetést — már együtt végezték el. Igy most több mint űfsaáa hold földön gazdálkodnak. A csoport irodájának asztalán olt láthatjuk a Szabad Népet, a Délmagyarországot, a Szabad Földet s a Magyar Mezőgazdaság című lapokat. Ezekből az újságokból tanulmányozzák a termelőcsoport dolgozói a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának tapasztalatait s a tapasztalatok felhasználásával végzik ők is a mezőgazdasági munkálatokat. A Szovjetunióban az őszi munkáknál az egyik legfontosabb feladatnak tekintik a 6Zovjet kolhozparasztok a jó talajelőké-szítésd munkálatokat. A kolhozokban megtrágyázzák a földel, de közben megtisztítják a vetőmagot, ellenőr, zik esírázóképességét. Céljuk az, hogy minél előbb kifogástalanul el. végezzék az őszi vetést. Igen helyesen cselekedtek akkor a domaszéki Rákóczi-termelőcsoport dolgozói, •mikor • saovjet (apasaialalokat követték az őszi munkák végzésében, ök Is a trágyázással egyidőiben ellenőrizlek a vetőmagok csírázóképességét, megtisztogatták a vetőmagot. A csávázás ulán a tisztításra került a sor. „Higosan"' nevű vegyszerre? tisztogatták, féreglclenítettók a ve. Jőmagot. Huszonöt dekás csomag „Higosánt" 50 liter vízben oldottak fel. Ezt az oldatot locsollák a szétterített vetőmagra. A „Higosan" elpusztítja a férgekel, minden idegen elemtől, bacillusoktól, fér. gektől megtisztítja a magot. Ezután megszárították a velőmagot s most már a csírázóképesség megállapító sára került a 6or. A csírázóképesség megállapítására igen jó módszert alkalmaztak a Rákóczi-!ermelőcsoporlban. Száz szem velőmagot, búzát, rozsot, vagy árpát kiszámoltak, földet tellek egy cserép, tálba s belevetették a száz szem magot. Gondosan ápoltált a cserépiáiba vetett vetőmagol, napfényre telték, vízzel locsolták. Pár nap alatt előbukkanlak az első apró zöld levelek. A legérdekesebb része a dolognak csak ezután következelt. Megszámolták: hány szem csírázott ki az elülleiett szemekből. Ha a száz szemből 85—90 szem kicsírázott, akkor a vetőmag jó, lehet kezdeni a vetést. A vetőmag csávázjsa cs csírázó, képességének megállapítása ulán megkezdődött a nagy munka: az őszi vetés a Rákóczi-termelöcso. portban. A búza nagyresze már kikelt, másik részének vetését most a napokban fejezték be. A Szovjetunióban egyre elterjedtebb a műtrágya használata. Ezzel pótolják a növényei: fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Nálunk, Magyarországon, a magyar mezőgazdaságban is mindinkább bevezetik a műtrágya használatát. A Rákóczi-termelőcsoport dolgozói mcst az ősszel 70 máasa műtrágyát használlak az őszi gabonaféleségek vetéséhez. Az istállótrágyát inkább hagyják a gyapot és a paprika alá, mert ezeknek a növényeknek fejlődéséhez istállólrágya szükséges. Tavaly ls jól jártak, hogy a Szovjetunió példáját köveive, műtrágyával javították földjüket. Olyan termést takarítottak be az idén, mint amilyet még ezen a homokos területen eddig soha nem érlek el. Az öszi vetést s a mélyszántás: munkálatokat a mórahalmi gépállomás trakloristái végezték el a domaszéki Rákóczi-lcrmelőcsoport földjén. Kálmán Sándor és ifjú NEMZETKÖZI SZEMLE Bozóki Feren — a gépállomás két traktorig táj a — még éjszakájukat sem sajnáltál: feláldozni annak ér. etekében, hogy a csoport idejében elvégezhess-e az öszi munkákat. S amellett, hogy fáradhatatlanul dolgoztak, munkájuk kifogástalan, tökéletes volt. Naponla tíz holdon vé. geztél: el a mélyszántást. Ez az eredmény még jelentősebb akkor, ha azt számítjuk, hogy a termelőcsoport földjei darabokban vannak, a gépeknek egyik helyről a másik helyre kellel) vándorotniok. Király János domaszéki középparaszt és Balla Islván kisparaszt elismeréssel nyilatkoztak a csoport dolgozóinak a gépállomás munkájáról. Ennek eredménye az lelt, hogy Balla Islván is a mórahalmi gépállomással végeztette el az őszi ve. lést és a mélyszántást. Szép eredményeket érlek el a domaszéki Rákóczi termelőcsoport dol. gozói. Egyre gazdagabbak lesznek. De hiúiba agitálnak az egyénileg dolgozó parasztság körében eddig elért szép eredményeikkel, hiába magyarázták a kívülállóknak a cso. portélet szépségeit, egyetlen dolgozó paraszt som írta alá a belépési nyilatkozatot. Ennek is megvan a magyarázata. A környékükön lévő ku. Iákok, mint például ördög András 100 holdas, vagy Tanács István 27 holdas*, mindent meglesznek annak érdekeiben, hogy befeketítsék a csoportot. A csoporttagok a közeljövőben megtartandó vezetőségújjáválasztástél várják ennek a bajnak orvoslását. Az új pártvezetőség erősen kézbeveszi majd az agitációs munka megszervezését s erős kézzel irányítja majd a csoport életét. A dolgozó parasztság körében az eddiginél fokozottabb népnevelő mun. kát fejtenek ki, hogy ne a kuláhbefolyás győzzön, hanem boldog életünk megvalósításának eszméje. A csoporttagok pedig úgy segítik a csoport fejlődését, ha a vezetőség felé bírálatöt gyakorolnak, nem hallgatják el a hiányosságokat. Ha ezen az úlon haladnak tovább s a szovjet tapasz, tálatokat továbbra is fokozottan felhasználják, csoportjuk élete egyrc közelebb kerül a Szovjetunió kolhozainak boldog életéhez. VESZELINOV MILÁDIN T/eszelinov MilaJIn itt szüle. tett Ujszentivánon. Jól emlékszik gyermekkorára. Szülei — akik szintén itt él'ék le életüket — korán elhaltak. Négy elemit járt nagy keservesen, de úgy, hogy közben kora nyártól késő őszig a juhokat őrizte. Még egészen gyerek volt, amikor megismeje a mult összes nyomorúságait Négy és fél hold földet örökölt, azon tengődött családjával, mert ez a megélhetéshez vajmi kevés volt. — Mindig más keze lába voliam — meséli — és ebben benne van a mult iránt érzett megvetése keserüsége. — Aztán, mire megnőttem, csendőrök taposták Ujszentivánon is a földet — meg bennünket is. Egyszer azért, me-t szegény ek voltunk, máskor pedig, mert délszlávok voltunk, — k'sebhség, nemzetiség... A felszabadulás földe! adott Ve. szelinov Miladinnak és megbecsülést. Nem az elnyomot' szegényparaszt délszláv többé hanem egyenrangú polgára a haza minden dolgozójával Most má: nem rúgja ki az irodából az araság, meg a jegyző, ha neki úgy tetszik. Életét most már az ő becsületes mun. kaja irányítja, s a be :sületes embernek minden út szabad. Tavaly a Ianácsvála3z'ás előtt egyszer Szegedre hívták egy gyűlésre. Igy emlékezik reá: — Megmondom őszin'én elszundítottam Egyszer esik megbök Szalma Mária: — Míludin bácsi, járási tanácstagnak jelölték! — Engem — mondom — Tanácstagnak? Hát én délszláv vagyok, meg valóságos 'joraszt. — Na és — mondta megütközve Szalma Mária. — A néo magát jelöli ... És a ,,valóságos" újszenliváni délszláv dolgozó parasztot Veszelinov Miladint a dolgozók járási tanácstagnak • választották. A bizalom kötelességgel ts jár — .Így moríondírozclt macáért a megbecsült ember jóleső érzésével. A jó munkája mellett most új feladatok hárullak reá. Előadást kellett tartania. Bizony nehezen meni a négy elemivel. Mégi3 megbirkó. zott vele. Saját gondjai mellett választói gondjai is vállára nehezedtek Élete mindjobban összeíonódott a dolgozó parasz'ok ügyesbajos dolgaival. Tanácsülések, ér-, tekezletek, népnevelő munka, a maradiság elleni harca mindennapos feladattá vált. Egész életét csak úgy röpítik az események. Ott harcol a béketábor oldalán. A délszlávok nevében békeharcos küldöttként vett részt a II. Magyar Békekongresszuson. Az imperalis/ák csatlósává vált Tito-banda aljas árulása mélységes gyűlöletet váltott kl Veszelinov Miladinból is. Ez adta szájára a szavakat: — Nem a jugoszláv r.ép a hibás ebben — mondotta. — A jugoszláv nép szenved Titóék elnyomása alatt és meg fogja mutatni annak a banditának, hagy semilyen háborús készülődéssel, semilyen elnyomással nem tudják megakadályozni a jugoszláv nép felszabadulását. A tavasszal belépeti az I. típusú Kossuth-tszcs-be. Ekkor Ujszentiván már termelőszövetkezeti község lett'. A nyáron meg olyan kitüntetés érte. amelyre egész életében emlékezni fog• a Szovjetunióba utazott a második magyar parasztküldöttséggel. Élményé, amelyet ott látott, felejthetetlen. A szocializmus országáoan a kolhozparasztok hatalmas eredményei, a kommunizmus építése nagy hatással volt Veszel'nov Milaúinra. Hol vagyunk mi még ehhez, hogy el vagyunk maradva — töprengett, mikor a gyönyörű gyorsvonat hazafelé repítette. Itthon aztán újabb boldog esemény érte: Rákosi elvtárssal beszélt. Mélyenülő szemel ragyognak, amikor mesélni kezd. — Négy—öt percig beszélgettem Rákosi elvtárssal. Mondtam neki, hogy délszláv vagyok. Ekkor erősem megszorította a kezemet: — örülök, hogy beszélhetek magával — mondotta, s megkérdezte: Hogy érezte magát a Szovjetunióban? — Nagyon jól Rákosi elvtárs — leteltem meghatottan — most jól látom a leiadatol, de a hibákat is. — Na akkor javítsák ki, de lássák meg az eredményeket is, — válaszolta nekem. Ez' a beszélgetést nem íogom ellelejteni soha ... Valóban nem felejtette el. Eddig ls jól dolgozott s úgy határozott, hogy ezentúl még <obban dolgozik. Tudta, hogy neki jó példával kell előljárni —, hogy n hibákat kijavítsák, hogy az eredményeket növeljék A betakarítás után az első volt az állammal szembeni kötelezettségének teljesítése. Az őszi munkát feleségével együtt időben befejezték. Elete egyre mozgalmasabbá vált. Szovjetunióbeli tapasztalatait igyekszik átadni és íelvilágosító munkájával mindezekről meggyőzni a többi délszláv és magyar dolgozókat Tudja, hogy a Tito-bérenc népellenség igyekszik megtéveszteni a dolgozókat Ujszentivánon is. De azt is tudja, hogy a délszláv és magyar kulák egyaránt ellenség3 a magyar és délszláv dolgozóknak A termelőcsoport, amelynek tagja, — első típusú, még fejletlen közösségi forma. De Veszelinov Miladin már azt fontolgatja, hogy a íejlettebb, 111. típusú szövetkezeti formára kellene rövidesen átmenni .., November 7-ét Ujszentivánon együtt ünnepelték magyarok és délszlávok magyar és délszlá" dolgozó parasztok. Mindnyájan érezték, hogy ez a nap, a Nagy Szocialista Forradalom napja, hocta meg szdmukra is az emberi jogokat, az emberi életet. Veszelinov M:la iInnak eszébe jutott az ünnepsénen a mult megpróbáltatása. Boldog ötömmel nézett lányára, MII' -ára. Nekt mór más lesz az élete. Gondolatait neve felhangzása zavarta meg: dis/c kieve let kapott. A Magyar Népköztársaság k"rmánya az újszenliváni dolgozó parasztot is kitüntette, mert 200 százalékon felül, a haza iránti becsülettel teljesi'ette terménvbeadcsát. Nagy kitüntetés ez. Büszke ls rá. Megiogadta, hogy még többet lesz ezután a békéért, a délszláv és magyar dolgozó* jólétéé'1. De n ,nden eddigi aaert'-°csü'ésníl nagvoob öröm éri Vsszelnov Miladint n .lapokban: fel/esz'.* a Pártba ANGLIA URALKODÓ KÖRE! súlyosan csalódlak, amikor arra számítoltak, hogy néhány puska, lövéssel, terrorral és fosztogatásokkal, vagy a tervezett kényszermunka táborokkal gátat vethetnek Egyiptom és általában a KözelKe'et népei szabadságmozgalmának, amire Churchill és Eden. mint a kapitalisták kipróbált lakájai vállalkoztak. Csalódtak, mert a leigázott népek nem bocsátják áruba a függetlenségüket és azok a gyarmati politikusok, akiket a múltban meg tudlak erre vásárolni, már nem mernek szembeszállni a tömegek akaratával, amelynek hatása alatt az egyiptomi külügyminiszter fi. gyelmeztető szóval fordult London és a Párizsiban ülésező ENSZ felé. Ez a figyelmeztetés olyan határozott volt, amilyen határozott az egyiptomi nép elszántsága és nem kétséges, hogy azután már csak az önvédelem eszköze következhetik mind Egyiptomban, m-.nd a lobbi gyarmatosított területeken. AZ ENSZ PÁRIZSI KÖZGYŰLÉSE ezúttal is úgy indult, mint rendesen: a» háborús uszítás jegyében. A függőországok kü'döttei megtanulták a leckét, amely mindig ugyanaz: elvetni minden tekére irányuló szovjei javaslatot és el. fogadni minden háborús célokat szolgáló imperialista érvelést. Ezzel az ENSZ bebizonyította, hogy nem tudja betölteni történelmi hivatását, mert minden alkalommal szembefordul alapítási okmányával. Azl támadja, amit védenie és biztosítania kellene: a világbékét. Kérdés, hogy meddig lehet a tömegeit: akaratától független politikát folytatni egy olyan szervezetben, amelynek erőt egyedül a népek összesége adhat? Ha az ENSZ nem tér vissza a számára megjelölt útra, ha pénzért és profitért eladja zászlójának nimbuszát, mint Koreában tette, úgy a béketábor megfosztja tévesen érvényesíteti hatalmától, hogy maga vegye kezébe a világ népeinek további sorsát. A BÉCSBEN MEGTARTOTT Béke Világtanács ülése kemény f.gyeimeztctés arra, hogy csak a békeszerelő Szovjetunió hivatott irányt mulatni, amelynek népe nemcsak önmagáért, hanem az egész világ jólétéért küzd, amikor a pusztítás és rombolás helyeit az alkotások és a kultúra útja', mutatja. Amerika imperialistái agón'ájúk. ban még megkísérlik az újabb vi. lágháború kirobbantásáti amihez a marshailizált országok kormányai nyújtanak bűnös segítségei, de a dolgozók ellenállása naprólnapra keményebb, elszántabb és egységesebb. Bécsben százezrek fejezték ki szolidaritásukat a Béke Világtanáccsal szemben és nincs a földön olyan elnyomott nép, amely ne ünnepelte volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3-1. év. fordulóját, amelyhez hasonló lelke, sedést még nem váltott ki egyetlen ünnep sem az emberiség tői'.éneiében. A moszkvai díszsortűz hangja nem csak Moszkvában, hanem Washingtonban, Lendonban és Párizsban is megrázta a lelkeket, mint az eljövendő szabadság új világának hírnöke. A HÁBORÚS USZÍTÓK tr-igrádi sikerekkei vakítják önrrv gukat, mintha a Tito—Rankovics néphóhér banda képes lenne megmenteni a vegóráit élő imperializmust, amely mint dicsőséget könyveli e', hogy — egy hivatalos stockholmi jelentés szerint — sikerült a balkán fasisztáit szoros szövetségre bírni a világ hóhéraival: Adenauer véreskezű SS tisztjeivel. A hivatalos jelentés szerint Tito — engedelmeskedve az USA parancsának — legfőbb tanácsadói rangra emelte Félix Steincr voit német SS tisztet, aki ígérete; tett arra, hogy a hitleri rémuralom minden csőcselékét megnyeri hasonló belgrádi szolgálatra. Igy jeti a Tito-banda hűséges szövetsége :-e — Truman és Francó® kívül — Adenauer bábkancellár is, akiiek kor. mánymegbízottai hétfőn körös ér. tekezletre ültek össze Berlinien és elhatározták hogy „az eddiginél sokkal szorosabb és szélesebb gazdasági egyezményt kötnek" a belgrádi népgyilkosokkal. A két dollárkoszton élő kormány küldöttei közölt létrejött megegyezés első konkrét lépése Tito.hóhér. nak olyan értelmű kötelezettsége, amelyben kimondja, hogy azonna. szabadon bocsájt további 87 súlyosan elítélt náci nemzetközi bűnöst és azokat a bonni kormány rendelkezésére bocsátja. „Ellenszolgáltatásképpen" újabb export lehetőségeket biztosítanak a belgrádi fasisztáknak, akik élelmiszereket és nyersanyagokat vihetnek ki a* éhező jugoszláv nép asztaláról, viszont kapnak gyilkosságokban ,.jri kiképzett" fasiszta náci tábornokokat. A FRANCIA KORMÁNYNAK is megvannak a maga súlyos gondjai. mert Marokkó rab népe felemelte fenyegető öklét, amely min. den percben lesújthat a francia rabtartó tőkésekre, akik ostromállapotot erőszako'tak ki Casablancában és sorlüzet vezényeltelek a szabadságáért és békéért tüntető marokkói népre. Marokkó szerves része annak az egységes arab világnak, amely szembefordult az imperialista zsarnoksággal és ha ilyen szempontból mérjük fel erejét, akkor nem SOK nyugodt éjtszakát jósolhatunk a francia gyarmatosítóknak, akikre az angol tőkések közelkeleti sorsa vár. Hogy a párizsi kormány gyilkos tüzet vezényelt a jogait követelő Casablanca békés polgáraira, az már nem az erő. hanem a félelem és gyengeség jele, amely váratlanul úrrá lett a profitéhes kizsákmányolók felett. A marokkói tizenhárom szabadsághős sirja vádo,, figyelmeztet és sietteti a nemzetközi bűnösök felelősségre vonását, akik süketen és vakon haladnak el az új történelmi idők minden intelme mellett. Tito, a nagy amerikai Szófia, (MTI). A Vecserni Novini, a Hazafias Arcvonal lapja a fenti címmel foglalkozik, Titónak az amerikai tökével való kapcsolataival. Az amerikai imperialisták az't mondják: az én pénzem, az én diplomáciám. Az amerikai imperialis. ták megvásárolják „szövetségeseiket". Ez az amerikai diplomácia lényege. A monopoltőke és kereskedelem uralkodik és irányttja a diplomáciát. Titót is dollárokkal vették meg, ahogy megvették a munkáspárti vezetőkot, az áruló Saragalot és a pénzéhes Spaakot. Ennek a diplomáciának jegyében Jugoszláviában éjjel-nappal, min. den órában 'és minden percben újabb és újabb úgynevezett „vendégek" érkeznek. Egyszer politikusok. máskor gazdasági szakértők, majd katonai személyek. Előfor. dut, hogy nem említhetnek nevel és cfmet, ilyenkor egész cgyszeröen „turistákról" írnak. A „vendégek" fogadtatása azonban nem mondható kellemesnekAz éhező jugoszláv nép mindenütt érezteti a hívatlan vendégek iránti gyűlöletét. Az országban teljes a gazdasági zűrzavar, az amerikai sajtóban a lökések számára riasztó hírek látnak napvilágol, a sa jlóiiidósttók arról írnak, hogv Tifo hatalma bizonylatán. nem tudható, meddig képes magát fenntartani. Éppen ezért, okvetlenül szükséges, hogy koüxletemherek ügynöke molyan segítsétek őt fegyverrel, bombával és rendőrbotokkal. A Time című amerikai folyóiratban Andrew Láger például ezeket írja: sok helyen jártam már a világon, de a legkevesebb nevető embert Belgrádban láttam. Egy másik tudósító a nyomasztó belgrádi légkörről ír, ismerteti a drágaságot és az éhséget. A bolgár lap végül ezeket frja: az amerikai üzleti világ háborút akar. Az amerikai üzletemberek számbavették a tőkét, kamatot és a százalékot. Számításba vették a riz.kót és a nyereséget is, csak egvgyel nem számoltak, ki fog rész": venni ebben az üzletben. Tiló? Ez nem elég, az amerikai imperialistáknak ágyútöltelékre van szűk. ség. Sokezer és millió ember életére, akiknek vérét eladnák a nagy amerikai üzletért. Csak éppen ezeket az embermilliókat nem tudják az imperialisták megkapni. A jugoszláv nép nem akar háborút, nem akar ágyútöltelék lenni, hanem egyesülni akar a többi népnél a béke megőrzéséért. A jugoszláv nép tudja, hogy kérlelhetetlen harcot kell folytain! a fasiszta Titóklikk ellen, hogv megnyerje a békét és megakadályozza az nmrri. kai imperialisták véres tervelt. Ennek a harcnak első soraiban a jugoszláv munkások haladnak. Hősiesen harcolnak a fasiszta Tiló. klikk megsemmisítéséig, a béke megnyeréséig.