Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békél: jegyezz békekölcsíint! 1 katolikus papok országos békekonferenciája A Katolikus Papok Országos Békebizottsága szerdán Budapesten országos békekonferenciát rendezett, amelyen több, mint 250-en vettek részt. Megjelent az országos békekonferencián Kossá István. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint a katolikus egyház több vezető személyisége is. Dr. Pottyondi Imre püspöki helynök megnyitó szavai után dr. Beresztóczy Miklós mondott beszámolót. Szólt a többi közölt a béke erőinek hatalmas megnövekedéséről. — Mi — folytatta — megtagadjuk a politikai közösséget azokkal, akik a béke ellen vannak, legyenek ezek határainkon belül vagy kívül, magyarok vagy más nyelven beszélők, egyháziak vagy más hivatásban élők. Dr. Beresztóczy Miklós befeiezésül a katolikus papi békemozgalom elölt álló feladatokról szólt. Ezután Parragi György Kossuthdíjas újságíró, az Országos Béketanács elnökségi lagja, az Országos Békelanács elnöksége nevében köszöntötte a békekonferenciát, majd hangsúlyozla, hogy sz a keresztény, aki ma el akar menekülni a politikai éllásfoglilás elől, a dolgozó magyar nép történelme legnagyobb, leghflslesebb harcából futamodik meg gyáván. Dr. Horváth fcichárd, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára referátumában a feladatokról szólt. Súlyos Időkben határozottan állást kell foglalnunk az emberiség nagy kérdésében — mondotta. — A béke egy és oszthatatlan. Ne akarjuk ezt az igazságot hátsó gondolatokkal megkerülni. Nincs külön keresztény béke és külön kommunista béke. A Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára a továbbiakban az Állami Egyházügyi Hivatal jelentőségéről is beszélt. Számosan szólaltak fel a békekonferencia résztvevői közül. Több felszólalás után határozatot fogadott el a konferencia, amelyben hasonló állásfoglalásra hívja fel a nyugati imperialista országok papjait a béke érdekében. A Katolikus Papok Országos békekonferenciáján újraválasztották a Katolikus Papok Békebizottságát. Az Országos Békebizottságba a következő megyénkben lévő papokat választották be: Langmár Lipót irodaigazgaló (Szeged), Molnár Antal plébános (Szeged), Szécsi Antal püspöki helynök (Szeged), Ugi Géza plébános (Újszeged). A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadi jelentése Phen/an (TASZSZ). A Koreai Népi Demokralikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága október 2-án közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szoros együttműködésben a kinai önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverték az amerikai-angol beavatkozók és a liszinmanisták támadásait, miközben emberben és hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Október 1-én a középső arcvonalon a néphadsereg egységei tosal támadásokat indító ellenség ellen. A néphadsereg egységei elsűlylyeszfettek egy ellenséges torpedórombolót és két másikat megrongállak. Ezek előzőleg barbár módon ágyúzlak a Szonzsin térségeben lévő partmenti helységeket A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek október 2-án lelőttek hét ellenséges repülőgépet amely részt vett a Szonnim, Vonszan és más városok A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztéséről az 1951. és 1952. években A mezőgazdasági termőterületek védelme, dolgozó népünk életkörü'.ményeinek javítása és országunk fásításának növelése érdeikében — az erdőtelepítések tervszerű fokozása mellett — 1951. év őszén és 1952. évben kereken 40 000 kat. holdnak megfelelő területen 200 millió, főként gyorsan növő, ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, továbbá gyümölcsfacsemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a tervbevett nagyarányú természetátalakító fásítások megvalósítására. Ezért a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: I. bein, egyben pedig jelentős tömegű ipari fát szolgállatnak népgazdaságunknak. O A községi legelők területén a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a községi tanácsok, illetve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy erdősítsék a meredek, kopárosodó. vízmosásos, köves, futóhomokos, vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált legelőterületeket. telepítsenek legelővédő erdősávokat és szegélyeket, mintegy 50.000 kat. hold leromlott fűter. mésű, gyenge minőségű legelő termelékenységének feljavítása érdekében 1951- őszén, összesen 6053 kat hold, 1952. évben pedig 5730 A fásítási feladatokat a követ- kat. hold kiterjedésű területen. kező területeken kell végrehajtani: 4. A ™rosok< baf5'a" y A termelőszövetkezetek, a, és ipartelepek fásítása érde vábbra is kemény harcokat vívtak , körzetében lévő békés helységek a több. mint 80 harckocsival, to- ellen intézett barbár fámadásokvábbá légi és tüzérségi támogatás- ban. Elkobozták egy szabotáló szegedi kulák fraktorát Ifj. Kopasz Ferenc ismert Sándor-ulcai traktortuiajdonos-kulák a tanács többszöri figyelmeztetése el_ lenére sem szántotta fel a földjét Ehelyett kisebb területek bérszántását vállalta s így a traktor kihasználatlanul állt. A járásbíróság 18 hónapi börtönre, 500 forint pénz. büntetésre és traktorának elkobzására ítélte a szabotáló kulákot. aki azzal akarta bosszúvágyát kielégíteni a dolgozó néppel szemben, hogy nem használja ki a traktor kapacitását és a maga földijét is felszántatlanul hagyja. termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- éa nádgazdaságok; fásítsák, a gazdasági telepek, ma. jorok, üzemi éa lakóépületek környékét; erdősítsék mezőgazdasági müveléssel gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint köves, futóhomokos, vagy meredek, legeltetésre alkalmatlan legelőterületeiket; emellett a földművelésügyi miniszter által kijelöl: nagyobb és ta. gosított termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lécasltsenek védő erdőnávokat szántófÁdjeiken, vo-ia. irttrt gyenge minőségi legelőtcrii. Ipteiken a szél és aszály károkozó hatásának leküzdésére es termeié, kenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az öntözőcsa. tornák mentén az öntözővíz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint a termelőszövetkezetek 1951. év őszén összesen 2517 kat. hold területen, 1952. évben pedig 7870 kat. hold területen, az állami. gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgaz. daságok 1951. év őszén összesen 3240 kat. hold területen. 1952. évben pedig 6000 kat. hold területen fásítsanak. 9 Az állami erdőgazdaságok ' tervszerű erdőtelepítéseiken kívül végezzenek fásítást 1951. év őszén 500 kat. hold és 1952. év során 1200 kat. hold hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügy: miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védőerdőövezetek létesítése céljából- E védőerdőövezetek védelmet nyújtanak az ármentesítö gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló hatásait a hullámterek. kében a földművelésügyi miniszter, belügyminiszter, kohó- és gépipari miniszter, bánya, és energiaügyi miniszter, valajnint a könnyűipari miniszter gondoskodjanak arról, hogy és szervezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról. 5. A minisztertanács felhívja a megyei, járási és községi tanácsokat, hogy a fásítást odaadó gondossággá] készítsék elő, szervezzék meg és területük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg. III. A minisztertanács felhívja az or. szág minden dolgozóját, elsősorban az ifjúságot hogy szervezett tár. sadalmi munkával vegyen részt: a) a meglévő fásítások gondozásában és kártevőktől való megvédésében; b) az erdei fák és cserjék magvainak gyűjtésében; c) a fásítási terv végrehajtásában, a fásítási talajelőkészítés munkáinak és a csemeték elülteti, sének elvégzésében. Ennek megvalósítása érdekében: 1. A társadalmi szervezetek, a DISZ, a DÉFOSZ, az MNDSZ és az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás mun. a dolgozók egészségvédelme és a fájában és fejisenek ki széleskörű KÉT Végig a Volgán FOLYAM SORSA A Missisipi mentén Valamikor azt Allifottáki a folyamok népek sorsút hordozzák. Ha szovjet ember hazája vizeire gondol — először a Volgára gondol. Félévszázaddal ezelőtt a folyó egyik kiváló ismerője arról panaszkodott, hogy a hajózás nehézségei kétségbeejtőek. „Ribinszk és Tverj kőzött már meg is szűnt a forgalom** — Irta. Ma már Ribinszknél mesterséges vizfogót, valóságos mesterséges ,,tengert" találunk. Ez a földkerekség legnagyobb „tengere", amll emberi munka hozott létre. A hajdani üreg Volga nagy sztálini Volgává alakul ál. A folyam 3604 kilométer hosszúságii folyásából 1300 kilométeres szakaszt már az emberi aknrat irányit. Ezldőszcrlnt már három hatalmas vízierőmű működik rajta. A Volga éa az Oka találkozásánál fekszik Gorkij városa. Üzentei gőzhajókat, mozdonyokat, gépkocsikat és más gépeket ad a népgazdaságnak. Nemsokára Gorkijban Is üzembe helyeznek egy új vfzierőművct. Gorkij, a város szülötte valamikor arról álmodozott: legalább egy könyvtára lenne az akkori Nyizsnyij-Novgorodnak. Ma 365 könyvtára van, számos főiskolája és húsznál több technikuma. Kiijblsevnél 500 km hosszú és 40 km széles, Sztálingrádnál ugyancsak 50 km hosszú és 25 km széles ..tengert" lélesllenek. E két város megépülő vízlerőmüveinek nem lesz párja a világon. A méretekre jellemző: a kujbisevi duzzasztógát építésénél egy év alatt annyi befont építenek be, amennyit a rnnama-csatorna építésénél 34 év alatt használtak fel; ha a sztálingrádi épílkezéseknél megmozgatott földmennyiséget vasull kocsikra raknók, a szerelvény háromszor érné körül a földel az Egyenlítőnél. A kél erőmű energiatermelése túlszárnyalja majd Olaszország, Svájc és Svédország energiatermeléséi. A Holsevlk Párt vezetésével folyó óriási munka célja, hogy a megifjodott Volga mentén is könnyebben, vidámabban éljenek az emberek s hogy ural legyenek a megfékezett lermészell erőknek. Nem, nem a folyamok hordozzák hullámaikon a népek történelmét. Sztálin korában a szabad népek maguk írják a történelmet és Irányítják a folyatatok sorsát A „finek atyjának" nevezték egykor az indiánok a világ leghosszabb (6600 km) folyamát, amely hatalmas mellékfolyóival együtt 28 állam partjait mossa. A Missisipiről Mark Twain a múlt század első felében azt állapította meg: „Azt lehci mondani, hogy a gőzhajózás — haíott". Azóta még továhbi hanyatlás következett be a folyamhajózásban s ma már csak a folyam alsó folyásán mutatkozik némi forgalom. Pedig ez a folyó a népek barátjává változna, mint a szovjet Volga, ha a monopóliumok féktelen versengése meg nem kongatta volna felette a „lélekharangot". Kiszámították: másodpercenként 20 ezer köbméter vizet nyüjt össze a Missisipi. Amennyiben ezt a hatalmas vízáradatot kihasználnák, óriási mennyiségű villamosenergiát lehetne termelni. A befolyásos olajmonopólumok ezt azonban megakadályozzák. A Miaaiaipin egyetlen nagy vtzierőmű sincs: egy 60 ezer és 200 ezer lóerő teljesítőképességű telep működik amit ezelőtt 40 évvel építettek. Ez minden! Nagyobbszaibású építkezés csak egyik mellékfolyóján, a Tennessce-n folyik, ami azonban nem a békés életet, hanem a halálgyárakat látja el energiávalAnnak ellenére hogy jobbparii mellékfolyói erősen aszályos területeken folynak át, öntözőrendszerek úgyszólván nincsenek. Aszály és áradás sújtja itt a farmereket, de a most uralkodó polilikai gangszlerek a költségvetési összegeket új háború előkészítésére fordftják. Csak egy adat: a Mis&isipi" meitti államokban 1935—1945 közölt 312.000 farmer lett földönfutóvá. Mennyi tengernyi tragédia rejlik a hivatalos amerikai statisztika száraz adatai mögötti A folyam nemcsak nagyságára, de a partvidéke menlén lakó emberek nyomorúsága 'tekinteté, ben is első a világon. „Gazdag föld — koldús nép" — állapította meg róluk Mc Williams amerikai burzsoá közíró egyik könyvében. Különösen szörnyű a négerek nyomora- De mint Lenin elvtárs megállapíiotta már 1913-ban: Amerikában nemcsak a négerek viselnek rabbittneset". Nagyon szomorú a nagy folyam sorsa. S vize mennyi fájdalmat lát partjain, ahol még ma is a halálgyárosok diktálják! az », amerikai életformát", lakóterületek fejlesztése, valamint a méhészet és selyemhernyóte. nyésztés előmozdítása érdekében 1951. év őszén 1030 kat. holdnak, 1952. évben pedig 3200 holdnak megfelelő területet fásítsanak be; a városok és ipartelepek szenynyezett levegőjének megtisztítása és a dolgozók egészségének megóvása érdekében 1952. évben 400 kat. holdon védőerdőövezeteket létesítsenek. C A közutak éa vasutak fásításárnak fejlesztése érdekében a földművelésügyi, valamint a közlekedés. és postaügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési osztályai 1951. év őszén 770 kat- holdnak. 1952. évben pedig 1000 kat. holdnak megfelelő területen végezzenek útmenti fásítást, részben gyümölcsfák ültetésével; az államvasutak — a vasutak hófúvás elleni védelme, a rézsűk megkötése és az utazás kellemesebbé tétele érdekében — fásítsanak be 1951. év őszén 190 kat. hold. 1952. évben pedig 300 kat. hold területet a pályák mentén és az állomásokon. n. A fásításokat e határozattal megállapított keretben, minden fásítás körültekintő, részletes megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek i érdekében: 1. A földművelésügyi miniszter — a fásításban érdekelt miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa az országos fásítási tervnek megyékre, járásokra, községekre és termelőegységekre való bontását, valamint a tervek alapján az egyes fásítások részletes terveinek elkészítését és a fásítások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási útmutatót az ültetendő fafajok kiválasztásáról, valamint a telepítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondoskodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, illetve a termelőszövetkezetek részére hosszúlejáratú beruházási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátásáról. 2. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék továbbá: a) az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak, csemeték, suhángok és sorfák termeléséről. b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz 72 millió darab facsemetének és 850.000 darab suhángnak. az 1952. évi fásításhoz pedig 125 millió darab facsemetének és egymillió 900 ezer darab snhángnak. valamint a szükséges magvaknak a megyei tanácsok útján a fásítások rendel, kezésére bocsátásáról. c) Az állami erdőgazdaságok 5s az állami faiskolák útján a fásítási anyagnak kellő időben a f ásít ókhoz való eljuttatásáról. 3. A földművelésügyi miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szerveiként — minden megyében erdőtelepítő állomásokat a fásítás szakszerű megtervezésének, végrehajtásának és az ezzel járó szakirányító, felvilágosító és szervező munkák elvégzésének biztosítására. 4. A földművelésügyi miniszter 1951. szeptember 30. napjáig dolgozzon ki és tegyen közzé rendeletet a faápolásbau, maggyüjtésben és a fásítási munkában kimagasló eredményeket elért dolgozók felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudatosítsák, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja. 2. A termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek és községi legeltetési bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási fel. adatokból és tagjaikat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára, a fásítások érdekében. Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, végezzék el idejében a talajelőkészítést és a csemeték szakszerű ülte. tését. gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédéséről. 3. A megyei, járási és községi tanácsok a) kezdeményezzenek minden vá. rosban, községben, tanyaközpontban, lermelőszövetkezetben és állami gazdaságban tavasszal, április első hetében ,,fák hetét", melynek so. rán előadással és ünnepéllyel tudatosítsák a fásítás fontosságát; b) vegyenek részt a fásítási terv kidolgozásában és kezdeményezzenek területükön "új fásításokat; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek belterületén, valamint a közutaknak a városok és községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el. 4. A bánya, és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai: a) kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen és a munkáslakóházak környékén fasorokat, facsoportokat, tér- és utcafásításokat lé. tesítsenek. az ipartelepeket pedig zöldövezetekkei vegyék körül; b) vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a talajelőkészítés, ültetés és ápolás szakszerű elvégzéséről; c) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. 5. A fásítási terv teljesítése és túlteljesítése érdekében elő kell mozdítani a fásítási versenymozgalom kialakulását. A fásítási verseny fejlesztése és kiszélesítése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra ke'l törekedni, hogy a) a termelőszövetkezetek és ter. melőszövetkezeti csoportok egymás között; b) az állami gazdaságok egymás között; c) a községek járások és megyék ugyancsak egymás között; d) a DISZ-, DEFOSZ-. az MNDSZ- és az úttörő-szervezetek egymás között; e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza 1951. december 31. második szaka, sza 1952. december 31. napjával zárul. A versenyt a maggyüjfési, ültetési és ápolási eredmények mérlegelése alapján a földművelésügyi miniszter dönti el. • Felemelt ötéves tervünk megvalósításának és az ország szocialista építésének egyik kiemelkedően szép és fontos feladata országunk fásításának fejlesztése. Ezért szükséges, hogy dolgozó népünk magáévá tegye fásítási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen részt a tervek megvalósításában. Dobi István a. k. fi minisztertanács elnökeu i