Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

Hajdú megye első tegyék békekölcsön jegyzési a megyék békekölcsön jegyzési versenyében Szeged és Debrecen kiváló eredményt értek el Egy hé kel ezelőtt hangzott el a kormány felhívása a Második Bé­kekölcsön jegyzésére. Dolgozó né­pünk egy emberként mozdult meg­a felhívás elhangzása óta minden map újaibb és újabb bizonyítékát adta annak, hogy szilárd egység­ben áll ötéves tervünk, a béke terve mellett. A dolgozók szilárd meggyőződé­sévé válik, hogy a szocialista ál­lamkölcsön a szocializmus épíré­sének, a béke megvédésének fon­tos eszköze. Már az eddigi eredményekből megállapítható, hogy a Békeköl­csön-jegyzés még szorosabb egy­ségbe kovácsolta dolgozó népünket országépítő munkájában. Az üzemekben már befejezéshez közeledik a jegyzés. Üzemi dolgo­zóink lelkesedéssel tettek hitet ha. zaszerehetükről. Példájukat követ­ve egyre nagyobb számban jegyez­nek Békekölcsönt dolgozó paraszt­jaink, termelőszövetkezetek és cso­portok tagjai­A megyék közötti versenyben változatlanul Hajdú megye van az éle n. Hajdú megye üzemeiben a jegyzés már befejezéshez közele­dik. Jó eredményt értek el a falu­si munkában is ennek köszönhe­nilk kiváló helyezésüket. A verseny első napjaiban Zala az első volt, azért maradt le, mert a megye termelőszövetkezeti csoportjaiban a jegyzés viszonylag lassan folyik. A versenyben utolsó helyen lé­vő Bács és Tolna megyékben so­kat kell még javítani a munkán. Tolna megye a jegyzés kezdete óta hátul van a megyék sorrend­jében, pedig vannak a megyében olyan községek, mint Harc köz­ség , ahol kitűnő eredményeket ér­tek el. És ott van a szekszárdi járás, ahol közel 300 forintos át­laggal folyik a jegyzés­A vidéki nagyvárosok között Debrecen és Szeged értek el kiváló eredményt. A harmadik és negyedik helyen szintén jó eredménnyel Győr és Miskolc vannak. A vidéki textilipari üzemek kö­zött a Győri Pamutfonó dolgozóit '(ölheti el a legnagyobb büszkeség: üzemükben a vége felé közeledik a jegyzésgyiijtés. Nem sok vá­lasztja el már a Második Békeköl­csön befejezésétől a Győri Textil dolgozóit sem, a Győri Fonóban viszont még van lemaradás. Jó eredményről érkezett hír a Szegedi Kenderfonóból és a Pápai Textilművekből is. November 25-re befejezzük évi tervünket! A Sxegedi f is- és Csatornaművek dolgosóinak levele Rákosi elvtárshos Az egész országban kezd egyre nagyabb méretéket ölteni az a mozgalom, melynek célkitűzése az, hogy november 7-ét, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom év­fordulóját még jobb munkával ünnepeljük. Az üzemek egymás­után jelentik be, hogy felülvizs­gálták eddigi felajánlásaikat, vál­lalásaikat s az évforduló tisztele­tére újabb szocialista kötelezett­ségéket vállalnak. Ézt tették Szegeden a Víz- és Csatornaművek dolgozói is és el­határozásukról az alábbi levélben értesítették Rákosi elvtársat: Szeretett Rákosi Elvtárs! A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója tiszteletének méltó megünneplésére, ml, a Sze­gedi Víz- és Csatornaművek dol­gozói megvitattuk a IV- negyedévi tervünk teljesítésének lehetőségeit cs elhatároztuk, hogy az eddiginél ts jobb munkával dolgozunk az | évi tervünk határidő előtti befeje­zéséért. Elhatározásunk megerősítésére Rákosi Elvtársnak ünnepélyes igé­relct teszünk, hogy maradéktala­nul teljesítjük az alábbi szocialis­ta kötelezettségvállalásunkat: 1. Az 1951. évi globális terme­lési tervünket — melyet Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére no­vember 30-ra előre hoztunk — 1951- évi november 25-re befejez­zük és ezzel 300.600 forint terme­lési értéket takarítunk meg. 2. A Kossuth Lajos-sugárúti há­lózati csőfekteiési munkálatokat november 5 helyett november 1. napjára befejezzük és ezzel a Vá­rosi Közkőrliáz zavartalan vízellá­tását, továbbá két tűzcsap felállí­tásával a Ruhagyár, Gázgyár, Vil­lanytelep, valamint ezek környé­kének tűzbiztonságát határidő előtt biztosítjuk­3. Újszeged lakosságának vízel­látását biztosító hálózatot — még a víztorony felépítése előtt — ere­deti tervünktől eitérőleg november 30. helyett november 25-ire befe­jezzük. 4. Mélyfúró részlegünk a Deb­receni Hőforrásunk teljesen el­apadt hőforrását — mely ezideig 24 óránként 1248 m3 gázt és 1008 m3 melegvizet adott — az eredeti tervünktől eltérően december 15 helyett november 30-ra helyreál­lítjuk és ezzel havonta 12 vagon jó minőségű szén megtakarítását biztosítjuk­Megfogadjuk Rákosi Elvtársnak, hogy a békéért, a szocallzmus megvalósításáért folyó harcban be­csülettel helyt állunk és a fen-i tiekben vállalt kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget teszünk. Szeged, 1951 október 3. A levele'! az üzem valamennyi dolgozója aláirta. Október 7-én a megy© egész területén „Béke-beadási napol" tartanak — A Menyei Operatív Bizottság határozatai — X Megyei Operatív Bizottság szerdán délelőtt Papp Sándor elv­társ elnökletével ülést tartott Hód­mezővásárhelyen. Az ülésen iészt­vett Keresztes Mihály elvtárs ie, a földművelésügyi miniszter első helyettese. A bizottság a gabona és a kuko­ricabegyüjtés eddigi munkáját ér­tékelve megállapította, hogy a be­gyűjtés üteme az utóbbi héten csökkent. „Általában az tapasztalható, — hangzott el az Operatív Bizottság ülésén, — hogy egyes szervek nem a saját hi­bájukat tárják fel, hanemJ a begyűjtés üfemében bekövetke­zett hiányosságokért a másik szervet próbálják okolni, ahelyett, hogy a saját területükön gondoskodnának a hibák kijaví­tásáról." Megállapította az Operatív Bi­zottság, hogy az illetékes szervek — a tanács, a földművesszövetke­zet, a Terményforgalmi Vállalat — nem készültek fel eléggé az őszi kapásnövények zavartalan begyűjtésére. Különösen a tárolóhelyek fel­kutatásában van nagy hiányos­ság. A helyi tanácsok lazán ke­zelik a begyűjtés ügyét. Számos helyen előfordult, hogy nem fektetnek kellő gondot a ver­senyeredmények értékelésére és nem használják a lendület foko­zása érdekében a versenytáblákal 6em. Tanácsainknak nagyobb gon­dot kellene forditaniok a be­gyűjtési rendelet maradéktalan végrehajtásának ellenőrzésére is; nem tartják nyilván azokat a ter­melőket, akik a töréstől számított nyolc napon belül nem teljesítik kukoricabeadási kötelezettségüket és a mulasztókkal szemben nem használják az 5 százalékos bírsá­golást. A verseny fokozása érdekében a Megyei Operatív Bizottság el­rendelte: „A járási operatív és a városi társadalmi bizottságok gondos­kodjanak arról, hogy november 7. tiszteletére tett felajánlásokat ter­jesszék ki a kukorica, burgonya és napraforgó begyűjtésére is. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelent új versenyt, hanem csak az eddigi verseny kiszélesí­tését. Oda kell hatni, hogy ebből az alkalomból tegyenek felaján­lásokat a gabonabeadási terv vég­rehajtásának fokozottabb ütemű kiszélesítésére is." Határozatot hozott a Megyei Operatív bizottság a „Béke-beadási nap"-ok megtartására is. A szeptember 30-án 9 község­ben megtartott .,Béke-beadási nap"-ot október 7-re az egész megye területén meg kell szer­vezni. A Megyei Operatív Bizottság feladatul tűzte ki a községek ré­szére az élőállat, tojás és baromfi, valamint a tejbeadás fokozását is. Ezen a téren ugyanis az elmull hetekben helyi tanácsaink kevés eredményt értek el. Az Operatív Bizottság utasította a MESZÖV-t, hogy vizsgálja meg a termények átvételének menetét és rendelje el: a felvásárló helye­ket Szentesen és Hódmezővásár­hely területén szaporítsák. A MÉ­SZÖV köteles gondoskodni arról is, hogy a földművesszövetkezetek a vételi jegyeket legalább heten­ként három esetben elküldjék a nyilvántartó hatóságoknak. A MÉSZÖV ellenőrizze azt is, hogy a földművesszövetkezetek a ter­ményátvétel zavartalan biztosí­tása érdekében annyi alkalmazot­tat foglalkoztassanak most is, mint a terménybegyüjtési föidényben. Szabadforgalmú a burgonya Gyálaréten és Csanádon Az élelmezési minisztérium a be­gyűjtésről szóló törvényerejű ren­delete alapján felhatalmazta a me­gyei tanácsokat, hogy az árpa, zab és kukorica begyűjtési tervüket teljesítő községek részére az árpá­ban, zabban, a kukoricában, a burgonya begyűjtési tervüket telje­sítő községek részére a burgonyá­ban engedélyezzék a szabadforgal­mát- Az ilyen községekben a kö­telezettségüket teljesítő termelők takarmánygabonájukat, kukoricá­jukat, illetve burgonyájukat sza­badon ért ékesíthetik- A megyei ta­nácsok már megkezdték a tervü­ket teljesítő községek részére az árpa, zab, kukorica és burgonya szabadforgalmának engedélyezesét. így csak az utolsó napokban is több községben kaptak engedélyt a beadási kötelezettségüket ponto­san teljesítő termelők a takar­mánygabona, kukorica és burgo­nya szabad értékesítésére. A burgonya szabad forgalmára Csongrád megyében Gyálarét és Csanád községek kaptak engedélyt. Az élelmezési minisztérium ez­úton is felhívja a helyi tanácso­kat hogy községeikben tegyenek meg minden erőfeszítést a begyűj­tési tervek teljesítése érdekében, hogy a megyei tanácsok mielőbb engedélyezhessék a szabad értéke­sítést. A gyógyszertárak dolgozói békénk megvédéséért A Gyógyszertár ÁV szegedi dol­gozói is példamutatóan kivették ré­szüket a Békekölcsön-jegyzésből. Átlagosan 780 forintot jegyeztek. A gyógyszertáraik dolgozóinak ez az áldozatvállalása azt bizonyítja, hogy ők is lelkes tagjai a béketábornak. Különösen említésre méltó Deér Jenöné gyógyszertári takarítónő felajánlása. Amikor megkérdezték tőle, hogy mennyit akar jegyezni 360 forintos fizetéséből, a legna­gyobb örömmel jelentette ki, hogy 400 forintot jegyez, mert boldog, hogy ezzel is bebizonyíthatja hazája iránti szeretetét és hozzájárulhat a béke tábor erősítéséhez. Hasonlóképpen lelkesen jegyzett Szirovics Antal és Goda András la­boráns, de a többiek is. akik vala­mennyien boldogan ajánlották fel forintjaikat ötéves tervünk sikeres megvalósításához­Zápon Dezsőné, a 13/57. gyógyszertár dolgozója, Megérkezett Moszkvába a magyar ifjúsági küldöttség Moszkva, (TASZSZ). A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága meghívására október 3-án Moszk­vába érkezett a Magyar Dolgozó Ifjúság Szövetsége küldöttsége. A küldöttséget a pályaudvaron a Komszomol és a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága Központi Vezetőségének képviselői fogadták. A kínai nép békeharcát, alkotó munkáját mutatja be a Szegeden megnyílt kínai kiállítás. Rendkívül érdekes, képanyagban gazdag kiállítás nyílt meg szerdán este a Magyar-Szovjet Társaság székházában. A kiállítás a kínai nép életévei hősi felszabadító har­cával és dolgos hétköznapjaival fog­lalkozik. Elénk tűnik a festmény reprodukciókból és a fényképfelvé­telekből a 450 milliós ' kínai nép harcos békeakarata és hősi mun­kája. amelyet a szovjet dolgozók példamutatása nyomán végez. A kínai kiállításnak különösen érdekes ré3zei azok a képek, ame­lyek kínai festők műveinek színes másolatában mutatja be a hős kí­nai harcosok életét és a szabad­ságra ébredt kínai nép új, boldog napjait. Beszédes fényképeket lát­hatunk a Szovjetunió és a Kína közötti barátságról, amely mind po. litikai, mind gazdasági, mind pe­dig kulturális téren a legkülönfé­lébb formában nyilatkozik meg. Láthatjuk eredetiben a Kinai-Szov. jet Baráti Társaság kiadványait, különösképpen Ízléses és szépkivi­telű folyóiratokat. Számtalan kép mutatja be a kínai nép békehar. cát is. A kiállítás mától kezdve minden­nap díjmentesen megtekinthető egy hónapon át. Szeged dolgozóinak ér­demes látogatniok ezt a szép kiál­lítást, amely még jobban megerő­síti bennünk a béketábor győzel­mébe vetett hitet. Ünnepélyesen megnyílt Szegeden a megyei képzőművészeti kiállítás Szerdán este ünnepélyes keretek között nyílt meg Szegeden a megyei Icépzöművfszeti Iciállítás, Csongrád megye tanácsa népművelési osztá­lya és a megyei képzőművészeti mrmkacsoport rendezésében. Az ünnepélyes megnyitón a Magyar­Szovjet Társaság székházában Po­zsonyi Zoltán köszöntötte a megje­lenteket a kiállító képzőművészek nevében, majd Tóth Sándor elvtárs, a megyei népművelési osztály elő­adója szólalt fel. Hangoztatta, hogy a felszabadult művészetnek népünk igazi értékeih a béke védelmét, a szocializmus építését kell szolgál­nia. Ehhez a munkához Pártunk, népi demokráciánk igyekszik minél messzebbmenő támogatást nyújtani a művészeknek. A rövid megnyitó ünnepség után a közönség megtekintette a gazdag kiállítási anyagot, amelynek részié, tes ismertetésére későbbi lapunkban térünk vissza. Csongrád megyéből 19 képzőművész munkáját, mintegy 93 festményt és 8 szobrot láthatunk a kiállításon. A kiállító művészek legnagyobb része szegedi, de igen szép számmal szerepelnek hódme­zővásárhelyiek, szentesiek, makóiak és csongrádiak is. A kiállítás október 15-ig minden nap délelőtt 10-től l-ig és délután 3 órától este 7-ig díjtalanul tekint­hető meg. Vasárnap délelőtt 11 órakor tárlatvezetést rendeznek, azt követő vasárnapon, október 14-én délelőtt 9 árakor pedig ankétra ke. rül sor a művészek részvételévél. TENYE& és SZAMOK Ipari termelés a Szovjetunióban az Egyesült Államokban bi adatok megmutatják a két gazda­A. „Voproszi Ekonomiká" 1951 júniusi számából: ,,A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari termelé­sének dinamikájára vonatkozó aláb. sági rendszer fejlődésének mélyre­ható különbségét". Szovjetunió: Egyesült Államok: (Százalékban 1929-hez viszonyítva) 1929 100 100 1930 129.7 80.7 1931 161-9 68.1 1932 184.7 53.8 1983 1934 201.6 238.3 04 9 66.4 1935 293.4 75.6 1936 382.3 88-1 1937 424.0 92.2 1938 477.0 72.0 A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1950-ben. 1949 heZ vi­szonyítva 23 százalékkal emelkedett. Az össztermelés mennyisége a há­borúelőtti össztermelésnek 170 szá­zaléka. Ezenbelül a szerszámgépek termelése 112 százalékra, a szövő, gépelné 126, a traktorokié 123, a kombájnoké 159 százalékra emelke­dett. Az elmúlt 20 év alatt a Szov­jetunió ipari termelése kilencszere­sére emelkedett. Az Egyesült Államok ipari össz­termelése hét év alatt 16.3 száza, lékkai csökkent. Háborúufáni ipari termelésének dinamikáját a követ­kező táblázat mutatja (százalékban 1943-hoz viszonyítva): 1945 84-9 1946 71.1 1947 78 2 1948 80 3 1949 73.6 1950 83.7 Nemzeti jövedelem (Százalékban 1929-hez viszonyítva) 1929 100 100 1930 121.1 84.2 1931 141.5 66.3 1932 157.4 49-3 1933 167.8 52.1 1934 193.1 61.8 1935 230.1 68.1 1936 297.6 78.3 1937 3-33.2 86.1 1938 363.3 79.1 A nemzeti jövedelem 1950-ben 64 százalékkal múlta felül az 1940. évi szinvonalat, holott csak 38 százalé­kos emelkedést irányzott elő a terv. 1949-hez viszonyítva a nemzeti jö­vedelem 1950-ben 21 'százalékkal emelkedett. Ennek a nemzeti jöve­delemnek 74 százalékát a szovjet ál­lam a dolgozók személyes anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítő, sére fordította, a fennmaradó részt pedig az állami szükségletek fede­zésére, a kolhozok és szövetkezetek fejlesztésére használták fel. A nemzeti jövedelem növekedése, va­lamint az iparcikkek és élelmiszerek rendszeres árleszállítása révén a lakosság reáljövedelme 1950. végén jóval túlszárnyalta az 1940. év szín­vonalát. Az Egyesült Államokban a nem• zeti jövedelem túlnyomó részét a lakosság elenyészően kis csoportja: a tőkések vágják zsebre. A máso­dik világháború előtt a tőkések az Egyesült Államokban a nemzeti jö­vedelemnek több mint 55 százaié, két, Németorszú'/oan 56 százaié, kát, Angliában 59 százalékát sajá­tították ki maguknak- Franciaor­szágban a tőkések profitja 1947-től 6.5-szeresére nőtt. A francia kapi­talisták 1947-ben 40 százalékra ré­szesedtek a nemzeti jövedelemből, 1950-ben pedig már 50 5 százalékra. Ugyanakkor a keresetükből élő dolgozók részesedése a nemzeti jö­vedelemből 43.5 százalékról 34 szá­zalékra esett.

Next

/
Thumbnails
Contents