Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-30 / 253. szám

2 KEDD, 1961. OKTÓBER 39. PÁRTÉLET A népnevelő munka jobb megszervezésével a Belváros IV. kerületben is megjavítjuk az agitációs munkát Pártunk Politikai Bizottságának 1951 október 21-i határozata rámutatott arra, hogy népnevelő-gárdáinkat át kell szervezni, hogy nép. nevelőink még sikeresebben harcolhassanak Pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért" Kétségkívül nagyon sok sikert tudunk felmutatni a népnevelő munkában és nagyon sok pártonkívüli népevelőnk együtt erősödőit polili. kailag népnevelő párttagjainkkal. De az elért eredmények ellenére mégis az agitáció volt pártmunkánk egyik legelmaradottabb terű le te. A taggyűléseinken elhangzott bírálatok egyre sürgetőbben felvetették a népnevelő munka állandósítását és a kampányszerűség megszüntetését, de ezen felül a személyes felelősség kérdését is. Láthatjuk tehát, szükség van arra, hogy erőinket megszervezzük és kerületünk lakosságának politikailag elmaradott részét neveljük, tanítsuk. Amikor az átszervezést megkezdtük, a sikerek mellett jól megvizsgáltuk, hogy kerületünkben melyek azok a hibák, amelyeket ki kell küszöbölnünk, mert csak ezek*kiküszö. bölésével tudunk eredményen munkát végezni. Többek között nem fordítottunk elég gondot arra, hogy népnevelő csoport, felelőseink hogyan támogatják és hogyan ellenőrzik a hozzájuk beosztott népnevelőket, «u pán ezt küvelelltik meg, logy jelentéseiket pontosan leadják. A Politikai Bizottság határozatának útmutatása alapján ismertük fel népnevelőink agitációs munkájának súlyos fogyatékosságait. Népnevelőink szociális összetétele nem volt megfelelő, kevés köztük a munkás, a fiatal és a nő. Előfordult például, hogy a személyes beszélgetés, alaposabb körültekintés helyett egyszerűen kijelölték a népnevelőket. Sok esetben olyan népnevelőket is kijelöltünk erre a nagyon fontos munkára, akik nem érezték át annak jelentőségét és nem is volt kedvük a munka elvégzésére. Az átszervezés során természetesen a népnevelőinkkel való politikai meg. beszélésre helyeztük a fősúlyt. A másik hiba alapszervezetünknél az volt, hogy az agitációs munkát nem töltöttük meg komoly politikai tarlatommal, hanem rutinszerű munkával próbáltuk megoldani az agUáclót. Tehát népnevelőink a tapasztalatokon alapuló éi-vek helyett a jelszavak gépies hangoztatásával igyekeztek munkájuknak eleget tenni. De nagy hiba volt pártszervezetünknél az is, hogy népnevelőink nem voltak politikailag eléggé felkészülve. Az átszervezésnél döntö jelentőségű volt az a tény, hogy csak abban az esetben jelöltük ki népnevelő munkára az illető elvtár. sat, ha annak megfelelő politikai képzettsége volt és ezt a politikai képzettséget csak a szemináriumok sorozatos látogatásával és a pártsajtó rendszeres olvasásával lehet elérni. De tisztában kell népnevelőinknek lenni azzal is, hogy dolgozó parasztságuk milyen eredményekkel dolgozik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésénél. Az ©'.következendő jó munka érdekében szükségesnek tartottuk körzetünket három részre osztani, amelynek három feletőse tesz és ezek mellé a felelősök mellé népnevelő csoportfelelősöket Is beosztottunk. Nagyarányú ímperialistaellenes tüntetések Szudánban Kairó (TASZSZ). Az A1 Miszri és az Al Ahram tudósítói jelentik Khartumból, hogy október 26-án Szudánban újabb imperia istaellenes tüntetések zajlottak le. Nagyarányú tüntetések voltak Khartumban, Szudán fővárosában és Omdurmanban, Kharlum elővárosában. Az angol katonák fegyvereket és könnygázbombákat hasz. r.áltak a tüntetők ellen. Sok tüntető súlyosan megsebesült- Sok tüntetőt letartóztattak. A város valamennyi iskoláit bezárták. A diákok e határozták hogy gyűléseket tartanak az angol imperialisták elleni harc megszer. tesése érdekében.Ezzel elérjük, hogy tájékozottak leszünk mindenkor népnevelőink pontos munkájáról és a osaládoknál telt látogatásaikról is. A kei'Ulelünkbe beosztott népnevelök ezulán itt a kerületben végeznek agi. tációs munkát. Minden népnevelő höz 8—10 családot osztottunk be azért, hogy ezekkel a családokkal az egész hónapban legyen elég idejük megbeszélni minden fontos kérdést. Ezzel kiküszöböljük az eddigi nem megfelelő agitációs munkát. De munkánkban rendkívül fontos az is, hogy minden családnál a népnevelő szinte családtag legyen, akivel bizalmasan meg tudna!: beszélni minden fontos és rendkívüli problémát. Nera fordulhat elő a jövőben tehát az, hogy minden héten Ismeretien népnevelő megy ki a családokhoz, mint ahogy eddig előfordulhatott. Népnevelő értekezleteinket a közelmúltban ugyan pontos időben megtartottuk, de elfeledkeztünk egy rendkívül fontos tényről, hogy a küL és belpolitikai események ismertelése mellett ellássuk népnevelőinket helyi konkrétumokkal is, ez színién a jó munka rovására ment. Ez a jövőben minden népnevelő értekezletnek egyik fontos tárgya lesz.* Ezekről a konkrétumokról gondoskodik majd érvkidol gőzé bizottságunk, amelynek feladnia lesz a népnevelőkkel való szoros kapcsolat. Megszervezzük népnevelőink közül a levelező-gárdát is, akik állandó ás szoros kapcsolatot tartanak majd a Szabad Néppel és a Ttélmagyarországgal és a sajtóban is tudatosítják a fcerüle tünkben elért eredményeket, de a hibákat is. Mad népnevelő értekezletünk feladatta, hogy sdkerrevigye a népnevelő munka megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Pártszervezetünk mindent elkövet, hogy megfelelő támogatást nyújtson népnevelőinknek, akik fontos és áldozatos munkájukkal segítik elő Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását. Keresztes• Jánosné, a Belváros IV. pártszervezet titkára. Úgy készütfk fel a minta népnevelő érte^ez'e're, hogy tanuljak és tanuljanak tőlem az elvtársak Az U szegedi Len- és Kenderszövögyarban dolgozom. Munkám végzése közben, de munkám befejezése után is végez lem eddig népnevelő munkát. Ugyanakkor a napi munkám befejezése után, mint népnevelő kerületemben — Rókus II-ben — is jártam a hozzám be osztott családokhoz és hozzájuk is elvittem a Párt szavát. A két helyen való elfoglaltság azonban hol a kerületi, hol pedig az üzemben végzett munkám rovására ment. Sok esetben megtörtént, hogy a kerületben nem tudtam meglátogatni a hozzám beosztottakat, mert anynyira el voltain foglalva az üzemben. Számos esetben megtörtént az is, hogy nem tudtam kellőképpen felkészülni a családok lelálogatására és így egyes kérdésekben nem tudtam olyan választ adni, mint amilyet elvártak tőlem. Az átszervezés óta — amelyet egy héttel ezelőtt megkezdlünk a Rókus II-ben — sokkal könnyebben végzem a munkám. Nincsen annyi elfoglaltságom az üzemben, mint eddig és így kellőképpen fel tudok készülni a családok látogatására. Elolvasom rendszeresen a napi sajtót — a Szabad Népet, a Délmagyarországot — és ebből megismerem a kül- és belpolitikai helyzetet. Ez nagy segítséget nyújt a munkámhoz. Legutóbb az öthalomutcában két családot látogattam meg éa hosszan elbeszélgettem velük. Az első helyen Majzik Imre elvtárssal és családjával beszélgettem. Részletesen foglalkoztunk Sztálin elvlárs legutóbbi nyilatkozatával. Nemcsak Majzik elvtárs, de a család valamennyi tagja élénken kapcsolódott bele a beszélgetésbe különösen akkor, amikor arról beszéltünk, hogy a Szovjetunió az atomfegyver birtokában is menynyire harcol az egész világ béké jéért. Bórcsök Pálökhozis ellátogat, tóm, ahol a napi problémákról esett szó és én minden kérdésre megadtam a választ. Azt is elmondtam nékik, hogy ezután állandóan én járok hozzájuk és én segítek nekik megoldani egyes problémákat. Amikor elvtáltunk, azt mondották: jöjjek el máskor is, mert szeretika Párt szavát hallgatni. őszintén szólva boldog voltam és nagyon jól esett, hogy így fogadtak azok, akik/hez a jövőben is eljárok majd. Most érzem csak, mennyire szép és mennyire megtisztelő feladat népnevelőnek lenni. Érzem, sokat kell még taulnomés igérom, az eddiginél is több gondot fordítok a tanulásra. Szerdán minta-népnevelő értekezlet lesz nálunk a Rókus II ben. Ezen az értekezleten a népnevelő elvtársak elmondják majd eddigi tapasztalataikat, felszólalásaikban ismertetik munkamódszerüket, amelyből egészen biztosan sokat tanulunk valamennyien. A szerdai mmta-népevelő értekezleten ceruzával és papírral jelenek meg, hogy feljegyezzem mindazokat a szempontokát, melyeket a többi népnevelő elvtársaktól hallok. De magam is készülök az értekezletre, én is szeretnék felszólalni. Felszólalásomban elmondom maid a jelenlévőknek eddigi tapasztalataimat. így kölcsönös módszerátadással segítjük egymást s az eddiginél is jobban tudjuk elvégezni azt a feladatot, amellyel Pártunk és Rákosi elvtárs bízott meg. Elmondotta: Dubecz Gyuláné, a Rókus II. népnevelője. Szerdán tartja meg minta népnevelő értekezletét a Rókus II. pártszervezet Minta népnevelő értekezletet tart holnap, ízerdán este 6 órakor Rókus II. pártszervezete Kossuth Lajos-6ugárút 53. sz. alatti helyiségében. A minta népnevelő értekezleten a többi alapszervezetek iunkcionáriusat, párt'csoportvezeíöi, népnevelő felelősei és tőmeg.szervezetek vezetőségi tagjai i6 megjelennek, mert az ő számukra is értékes tanulságokat nyújt az értekezlet. Az agitációs munka meig,javítása céljából ugyanis Rókus II. pártszerve, setében hajtották végre először a Szegedi Pártbizottság útmutatása alapján a népnevelő munka átszervezését. Rókus II. pártszervezet népnevelői most számolnak be az átszervezés óta végzett munkájuk ' tapasztalatairól. Katonai egyezmény készül az Egyesült Államok és Tito Jugoszláviája közölt Washington (MTI). Az imperia. listák a háborús előkészületek meggyorsítása során fokozott ütemben fegyverzik fel a Tito-fasisztákat. A Reuter jelenii Washingtonból, hogy pénteken hivatalosan közölték: „Az Egyesült Államok és Ju. goszlávia között néhány napon belül katonai segélynyújtási egyezményt írnak alá. Az egyezmény aiapjáb Jugoszlávia amerikai fegyvert és fe szerelést kap." A Reuter éltesülése szerint a fegyverszállítmányokat a „baráti kormányoknak nyújtandó fegyverszállításokra" megszavazott összegből fedezik. Az egyezményt hivatalosan Belgrádban írják alá. Az Amerikai-Szovjet Barátság Országos Tanácsa értekezlete New-York (TASZSZ). Az Ame rikai-Szovjet Barátrág Országos Tanácsa New-Yorkban október 27 én értekezletet rendezett, ame. lyen több mint 250-en veitek részr. Az értekezlet a békcharc fokozásának kérdésévé) fogjalkozotL Prágába érkezeti Faqyejev, Erenburg és Neruda Prága (MTI). A Béke Világtanács november 5 én Bécsben kezdődő ülésére átutazóban Prágában ünnepélyesen fogadták a Béke Világtanács több tagját, köztük Fa. gyejevet és Uja Erenburgol, valamim! Pable Neradéu HOGYAN JEGYZE1 ÉLJÜNK 111. RE8Z Lapunk szombati számában a jegyzetkészítés módszeréről számoltunk be. Most bemutatunk egy helyesen elkészített jegyzetet. Vegyük ehhez elő Rákosi elv. társnak az MDP II. Kongresszusán tartott beszámolóját. Az e'vtárs, akinek jegyzetkészítését Követni fogjuk, a beszámoló (I. pontját jegyzeteli. Azzal kezdi, hogy leírja a már elolvasott és a legfontosabb kérdé. seket, legelőször az aláhúzott fejezet címét: „A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYZETE." 1. Belpolitikai heiyzeiünk alakulása: Ezután tovább olvas és megnézi, milyen fontnsabb gondolatokat húzott aló az anyag első olvasása során. M'ndjárt az első mondat alá van húzva, meri ez a mondat rend kívül fontos megállapítást tártaimaz. Olyan tömör és kifejező, hogy leghelyesebbnek tartja szó szerint leírni. „Belső helyzetünket a ma<ryar dolgozó nép egysége jellemzi — írja. _ Majd Ismét tovább olvas. Látja, hogy Rákosi elvtárs ezt a megállapítását egész sereg ténnyel bizonyítja be, mint például, hogy a stockholmi békefelhívást több. mint 7 millió ember írla alá: a magyar nép helyesli a Szovjetunióhoz fűződő b8ráti viszonyunkat: népünk hajlandó harcolni demokratikus vívmányaink megvédéséért, ötéves tervünk végrehajtásáért. Ahhoz a gondolathoz, hogy „Belső helyzetünket a magyar nép egysége jellemzi" odaírja tehát: „Lásd például a 7 mi Ili ó békeaiáírást, népünk egységét ' a Szovjetunióval tartolt baráti viszonyunk helyeslésében , az ötéves tervért folyó harcunkban stb." Ezután tovább olvassa a szöveg, ben az előzőleg aláhúzott gondolatokat Az első gondolat az, hogy népünk egységét a munkásosztály hozta létre szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal. A másik fontos szempont, hogy a nép egy. sége kemény harcok közepette jött létre. Rákosi elvtárs fel is sorolja, hogy milyen harcaink voltak például a Mindszenty állal képviselt klerikális reakcióval, a Rajk-bandával, a jobboldali szociáldemokráciával. Olvasás közben az elv. társnak eszébe jut. hogy amiről Rákosi elvtárs itt beszél, arra üzemének életéből számos példái lehet elmondani, hiszen náluk ls nem egy jobboldali szociáldemokratái lep. leztek le. Kiderült róluk, hogy bércsalók voltak és bércsalásra akartak rávenni más, bccsüleles dolgo. zóka* |s. Elhatároz'a. hogy emlé keztetöül megjelöli jegyzetben egy-két ilyen leleplezett árulónak a nevét, hogy tudjon konkrét példát mondani majd az üzemük életéből. Jegyzete tehát most így ntakul: „A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYZETE." 1. Belpolitikai helyzetünk alakulása. t , Belső helyzetünket a magyar dolgozó nép egysége jellemzi". Lásd például: a 7 millió békealá. írást, továbbá népünk egységéta SZU-val vájj baráti viszonyunk helyeslésében az ötéves tervér', s dem. vívmá n yainkért f ol yó h arc. ban. Ezt az egységet a m. o. Pártunk vezetésével, a dolg. parasztsággal szövetségben hozta létre. Az egység a nép ellenségeivel folytatott kemény harcban jött tétre (lásd például a Mindszenty, a Rajk-banda, a j- o. szocdemek elleni harcunkat. Nálunk sz üzemben például H. I. j. o. szocdem volt csendőrnek és társainak bércsalási üzelmei, és K. I. sorozatos géptörései, mintegy 20.000 forint kárt okoztak az tizemnek. Ezek után folytatja az anyag olvasását. Látja, hogy a következő részben Rákosi elvtárs felsorotja a legkiemelkedőbb politikai, gazdasági és kulturális eredményeinket. Hogy a jegyzet áttekinthető iegven, a jegyzelben Is csoportosítja azo. kat az eredményeket, amelyeket Rákosi elvtárs felsorol. A jegyzetelést fehát így folytatja: a) Pol, és gazd. eredményeink: Az ellenség elleni harc sikerei: megakadályozása annak, hogy a tőkések és nagybirtokosok újra felülkerekedjenek. Alkotmányunk megalkotása. amely lerögzít : , Minden hatalom a dolgozó népé" Eszébe jut, hogy ahhoz a részhez, amelyben Rákos] elvtárs Alkotmányunk jelentőségéről beszél, helyes lenne zárójelben mecáccxcznl, hogy a munkához és a pihenéshez való jog, aAŐk és Ifjak egyenjogúsága stb. hogyan érvényesül a gyakorlatban. Erről majd feltétlenül el kell mondania egy-két példát. Ezért ezt írja le: Alkotmányunk megalkotása, amely lerögzíti: „Minden hatalom a dolgozó népé". Munkához való jog. (Munkaerőtoborzás, ötéves tervünk során 650.000 új munkásra van szükségünk.) A pihenéshez való jog. (Az elmúlt nyáron például negyedmillió dolgozó üdült az ország legszebb helyein. A mi üzemünkből 1120 dolgozó részesült kedvezmé. nyes üdültetésben-) A nők és ifjak egyenjogúsága. (Egyenlő munkáért, egyenlő bért kapnak, minden pályára mehetnek stb. A mi üzemünkben 6 sztahánovista közül 8 nő.) • Miután megismerkedtünk a jegy. zetkészítés legalapvetőbb módszereivel, vizsgáljuk meg a jegyzetké. szítésnek azt a formáját amely a legtöbb önállóságot, kritikai érzéket követel s amelyet csak azoknak az elvtársaknak ajánlunk, akik már fejlettebbek, hosszabb tapasztalatuk és gyakorlatuk van a jegyzetkészítésben. Próbálják meg a jegyzetkészítésnek ezt a formáját a káderképző tanfolyamok hallgatói. A jegyzetkészítésnek ez a módja a következőképpen történik: Nem a sorrendben megjelölt első irodalmat kezdjük tanulmányozni, hanem magát a tantervet, ezen belül is elsősorban az anyag szempontjait. Megvizsgáljuk az egyes heti foglalkozásra kiadott szempontokat és már látjuk, milyen főkérdések köré kell csoportosítanunk az egész havi anyagot. Ezután különálló lapokat vegyünk elő (tehát ne füzetet) és írjuk fel az egyes lapokra címként a szempontokban fel. ve:ett egyes kérdéseket. Lényegéhen tehát nzt tettük hogy megállapítottuk, milyen főkerdések köré csoportosítjuk a tananyagot, azaz elkészítettük a tanulás „haditervét". Most már világosan áttekinthetjük az egész irodalmat S annak olvasása közben olyan szempontból is értékeljük az anyagot, hogyan kell azt csoportosítani, me. lyik kérdéshez tartozik az elolvasott anyag. Nyilvánvaló, hogy az iroda'omnak aláhúzott, saját sza. vainkka* összefoglalt részei' mindig azokhoz a fő kérdésekhez írjuk, amelyekhez szorosan kapcsolódnak. Lényegében tehát e módszer lényege az, hogy ne az irodalom, ha. nem a főkérdések szemelőtt tartásával tanulmányozzuk az anyagot. Ilyenformán nem ragad el bennünket az irodalom, hanem tanulásunk®! mindvégig magunk irányítjuk. Nagy előnye ennek a jegyzetkészítés-formának az, hogy tanulmányaink során, sőt a tanulókör, a konferencia után is újabb részletekkel bővíthetjük egy-egy témakörrel kapcsolatos Ismerteinket, ugyanakkor, ha füzetbe jegyzetelünk, erre nincs lehetőség hiszen a margó erre nem e'égendő. Nézzük meg végül, milyen követelményeket támaszt a jegyzetkészítésnek ez a formája a jegyzet készítővei szemben, illetve, melyek a módszer előnyeiA jegyzetkészítésnek ez a formája megköveteli, hogy az irodalom minden egyes részletét alaposan, bírálóan végiggondoljuk, megnézzük, ad e valami újat, fontos-e mondanivalója s nem utolsó sorban, el kell döntenünk melyik főkérdéshe'z tartozik. vagy esetleg nem kell-e új főkerdésként kezelni. A jegyzetkészítésnek ez a legfejlettebb formája kizárja az ismétel, getést, viszont az egymássá! összefüggő részek, az egy kérdéscsoport köré tartozó anyagok egy helyre kerülnek jegyzetünkben. Az Ilyen módszerrel elkészített jegyzet élő. eleven, mindig kiegészíthető, továbbfejleszthelő. Az egyes oktatási formákban tanuló elvtársak feladata, hogy a jegyzetkészítés módszereit áttanulmányozva meghatározzák, melyik módszer a legalkalmasabb szánjukra s feladatuk, hogy szakadatlan továbbképzéssel elsajátítsak a jegyzetkészítés legtökéletesebb módszerét-