Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-30 / 253. szám

3 KEDD, 1961. OKTÓBER 39. „Tegyetek meg mindent a békéért!" hozta el a koreai nép üzenetét Csongrád megye dolgozóinak is a szegedi békegyűlésre Zalka Margit elvtársnö A Szegedi Városi Békebizottság, az MNDSZ és az MSZT sze. gedi titkársága igen nagyjelentőségű békegyűlést rendezett vasárnap a Szegedi Nemzeti Színházban. Ezen a békegyűlésen' számolt be Zallca Margit elvtársnö, a Koreában járt magyar nöküldöltség tagja útjáról és tapasztalatairól. A gyűlés kezdetén a rendőrzenekar játszotta el a köztársasági indulót, majd Sebők Ilona elvtársnő szavalta el szép átérzéssel Csohány Gabriella „Megsegítjük Koreáicímű versét. A bé. kegyűlés elnöksége nevében — amelyben a Megyei Pártbizottságot Rozsnyai Mihály elvtárs, a Városi Pártbizottságot pedig Bité Vin-e elvtárs képviselte — Farkas Istvánné elvtársnö, az MNDSZ szegedi titkára mondott rövid megnyitó beszédet. Megmutatta egyben azokat az ajándékokat, amelyekel a koreai dolgozók ajándékoztak a küldöttségnek. A_ díszes fényképalbum, ízléses női népviselet, számunkra szo. katlan evőeszközök, hímzett pénztárca kézről-kézre járt a békegyűlés részvevői között. A békeszerető népek mindenütt építenek Rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatta meg azután mindenki Zalka Margit elvtársnő igen színes beszámolóját, amelyet elevenen tűzdelt tele Koreában látott és hallott megkapó történetekkel. — Hatalmas földrészen, sok országon mentünk keresztül — mondotta beszéde elején —, 17 ezer kilométert utaztunk. Sok népet láttunk, sok emberrel beszéltünk ezalatt. De bárhol voltunk és bárkivel beszéltünk, láttuk és hallottuk! hogy ezen a hatalmas területen az embe. rek keményen dolgoznak a jövőjük, ért ós harcolnak a békéért. Mindenütt az építést láttuk. Láttuk, hogy a Szovjetunió új egyetemei, új gyárai, új lakóházai hogyan nőnek ki szinte egyik napról a másikra a földből. Láttuk, hogy a régi kínai város, Peking mellett 100 négyzetkilométernyi területen hogyan születik az új Peking: a másfél méteres sikátorok helyén 16 méter széle* utcák épülnek. Mindenütt az új élet építésében ugyanaz a gondolat fűtötte az embereket: a béke meg. őrzésének, a béke megvédésének gondolata. Éreztük és szinte a kezünkkel fogtuk ezen a 17 ezer kilométeren azt a hatalmas erőt, amelyet a 800 milliós béketábor képvi. SEL Az imperialisták barbár pusztításai — A határtól Phenjánig 280 kilométeres utat tettünk meg. Ennek az útnak során sok falut, sok kis városkát érintettünk, de nem láttunk egyetlen olyan falut sem, amely ép lett volna. A legtöbb faluban csal; a kémények jelzik, hogy ott házak álltak és emberei; éltek valamikor. Éjtszakánként utaztunk, nappal Koreában utazni nem lehet, mert az amerikai léglökéses repülőgépek, mint a dögkeselyűk, vadásznak az emberekre. Az egyik ilyen éj tszakad út után kis faluban szálltunk'meg. Ezen a délelőttön amerikai repülők bombázni kezdték a szomszéd falut. Piciny falucska volt ez, 30—40 ház lehetett csak benne, semilyen katonai célpont nem volt itt. Mégis több mint 80 bombát dobtak le az aprócska házakra. Ilyen példát minden nap lehet látni Koreában, hiszen az amerikai bombák és gép. puskagolyók aggastyánoltat és gyerekeket, kórházakat és iskolákét választanak ki célpontul maguknak. Még a puszta szántóföldet is bombázzák, hogy pusztítsák az asszonyok és a gyermekek verejtékes munkájával vetett és gondozott lizstáblákat Egy phenjani textilgyár példamutatása Zalka elvtársnő a továbbiakban a hősi példák egész sorát mondta el, amelyek megmutatták, hogy a koreai nép nemcsak fegyverre,, hanem kemény elszántsággá., munkafegyelemmel is küzd ezekkel a barbárságokkal szemben- Elmesélte például az egyik phenjani textilgyár példamutatását. — Ezt a textilgyárat — mondotta —, valamikor a japánok birtokolták. Olyan nyomorban éltek a munkásai, hogy csak rendőri erőszak mellett tudták őket a gyár. ban tartani. A koreai nép nemzeti eledele a rizs, éppúgy, mint nálunk a kenyér, de a japán kapitalisták még ezt sem adtak a munkásoknak enni, csupán egy kevés kukacos kukoricamálét. Ezután a nagy nyo. morúság után a Szovjetunió szabadságot adott ennek a népnek a kezébe. Élve a szabadsággal, maguknak építették fel, bővítették ki a gyárat, öt évig szabadságban, a küldöttséget, hogy adják át üd. boldogságban építettek, éppúgy, mint mi- És öt év után az impenak sok.sok szabad, boldog évért. A gyárból csak egy szuterén he. lyiség maradt meg. A munkások a gépel; roncsaiból szereltek össze gépeket és így működik néhány darab villanyszövőgépjük. A lebombázott gépek helyébe elővették a már kidobott kézi szövőgépeiket és ezek is dolgoznak a'munkások kérésére napi 12 kemény órát. A gyárat ebben a nehéz helyzetében is nagy csapás érte: elöntötte az árvíz. A munkások a gépeket leszerelték és felvitték a gyár egyik magasabban lévő részébe s ott is üzembe állították. Ezt a feladatot olyan gyorsan hajtották végre, hogy ebből a termelés semilyen kárt nem szenvedett Ezenkívül a közelben lévő rizsraktárból — amit szintén elöntött az árvíz a gyár. ban dolgozó 14—15 éves lányok 30 kilós rizses zsákokat cipelve megmentettél; a nép élelmét is. Ebben a gyárban nem volt egyetlen munkás sem, aki kihúzta ve,na magát ezekből a munkákból. Az igazgató elmondotta, hegy öt magát is, aki sok nagyszerű tettet látott már, mélyen meghatolta az a hazaszeretet, amellyel ezt a fel. adatot végrehajtották. Ráadásul ilyen nehéz körülmények között, dacoiva az árvízzel, dacoiva a bombákkal, egy árvíztől elöntött másik textilgyár 4 vagon fonalát is megszőtték a munkások. A koreai parasztok követik a munkásosztály példáját — A földek munkásai, a parasztok is keményen, minden erejüket megfeszítve harcolnak a betolako. dók elten — beszélte ei a továb. biakban Zalka elvtársnő. _ Hatalmas területeket jártunk be Koreában és mindenütt a®t láttuk, hogy a földeket bevetették, a termések szépek és olyan gondozottak, hogy nincsen gyom a növények között. Sok olyan ház van, amiből csak a faiak maradtak meg, de ezek között a faiak között nem romokat lehet iátni, hanem kukoricát és főzelékfélét. A szó legszorosabb ér. telmében mondhatjuk, hogy Koreában egy talpalatnyi földet sem hagy kihasználatlanul a koreai paraszt— Beszélgettünk például egy koreai paraszttal. Sokkal több termése volt, mint a háború előtt bármikor, mert még nagyobb szorga. lommal gondozta a földjét, öreg ember létére is. Kiszámította, hogy mennyi rizs vetőmag kell neki, azt félretette és a többit mind beadta az államnak. Megkérdeztük, hogy elég lesz-e ez neki. Azt válaszolta: hogyan kérdezhetnek ilyet, amikor minden becsületes ember támogatja a hazáját. Én is megteszek mindent a hazám szabadságáért, békéjéért. A békegyűlés résztvevői igen nagy érdeklődéssel hallgatták a példamutató történeteket és együtt, érzéssel gondoltak azokra a hős harcosokra, akik a legnagyobb elszántsággal, fegyverrel a kezükben védik a mi békénket is az imperialista háborús gyujtogatókka] szemben- örömmel hallották és egyben jóleső érzéssel is, hogy bárhol járt a magyar nőküldöttség Koreában, mindenütt isimerik és mindenütt szeretik azt a férfit, aki Magyarországon legjobban szereti a koreai embereket, a mi Rákoselvtársunkat. Munkások, parasztok, katonák és asszonyok bízták meg gozóknak ls. Azt üzente: tegyetek meg mindent a békéért. Akármilyen áldozatokkal is jár a bekéért folyó harc, nem járhat oiyan áldozattal, mint a háború." Beszéde végén felvetette Zalka elvtársnö, hogy mindenkinek meg kell vizsgálnia magában, aogy valóban megtesz-e mindent a békéért folyó harcban. Sok dolgozó van Szegeden is, akik mindent megtesznek, ami erejükből '-élik. Igy például a Szeged Textilművek dolgozói, akik a harmadik negyedévi lervidö alatt élüzem szin'en dolgoztok, az Ujszegedl Kendergyár dolgozói pedig 106, a Szegedi Ken. dergyár dolgozói 104 százalékos szeptemberi tervteljesilésükks' Írták oda nevüket a példátmulató békeharcosok közé. A többi között Koda József egyénileg dolgozó paraszt, aki 200 százalékkal teljesítette kukoricabeadási tervét, vagy C6ila Jánosné feketeszéli dolgozó parasztasszony, aki 124 'dió burgonya helyett 237 kilót =dott be, joggal elmondhatja, hogy megértette: hazám ereje, a népek ereje dönti el a háború vagy a béke kérdéséi — Akik azonban hanyagul teljesítik kötelességüket, mit fognak tenni, ha a koreai nép egyszer számonkéri tőlük a figyelmeztetést, hogy tegyenek meg mindent a békéért? — vetette fel a kérdést Zalka elvtársnő. — Hogyan fog elszámolni cselekedeteivel a magyar és a koreai nép előtt egyaránt az a munkás, aki még 90 százalékra sem teljesíti a tervét. Mert elszámolni tartozik, nemcsak nekünk, magyar asszonyoknak, anyáknak, hanem a világon mindenkinek, aki küzd a békéért. Ma az egész világban hatalmas élethalálküzdelem folyik és hogy melyik fog győzni, az nem sóhajtásainkon, hanem a tetteinken múlik. Zalka Margit elvtársnö beszámolóját nemcsak nagy figyelemmel, de lelkesedéssel i® hallgatták az egybegyűltek. Hosszan éltették Pártunkat, Sztálin és Rákosi elv. társaikat, ® ünnepelték a hős koreai népet. A békegyfilés Farkas Istvánné elvtársnő zárószavat után a béketndulóval fejeződött be. Ma mutatkozik be Szegeden a Kínai Ifjúsági Művészegyüttes Délben ünnepélyes fogadtatás a Tanacsháza előtt Kedves vendégei érkeznek ma Szegednek. A Kínai Ifjúsági Művészegyüttes keresi fel Szeged dolgozóit, hogy ná'.unk is bemutassa nagyszerű művészetét. Kínai vendégeinket délben 2 órakor ünnepélyes keretek között fogadjuk a Tanácsháza épülete előtt. A fogadáson résztvesznek a Szegedi Pártbizottság képviselői, a Városi Tanács és a többi tömegszervezetek, valamint a fegyveres alakulatok, üzemek, hivatalok küldöttei. Szeged dolgozói nevében Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszönti a művészeket, az ifjúság részéről pedig Nagyiván Mihály, * DISZ városi bizottságának Inkára mond üdvözlő beszédet. A Kínai Ifjúsági Művészegyüttes előadását este 7 órakor kezdi meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Itt az előadás keretében Péter János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság iigit.-prop. titkára beszél. Az előadás résztvevői 7 óra előtt legalább 10 perccel foglalják el helyüket a szfnház.ban, meri az előadás megkezdése után helyüket nem tartják fennAz előadást az Állami Hirdető hangszórón közvetíti. Miért nem teliesítik a Kenyérgyár dolgozói Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat ? A Kenyérgyár dolgozói is csatlakoztak. felajánlásukkal a november 7-e tiszteletére indult versenyhez, ök is írtak Rákosi elvtórsnsk levelet, melyben megfogadták, hogy a 73 kilós anyagnormájukat 71 kiló alá szorítják, az eddigi tüzelő, ányag megtakarítást 2 százalékkal emelik és a kenyér minőségét 97 százalékról 99 százalékra javítják. A levél elküldése óta már eltelt jó két hét, de a vállalatvezetőség szomorúan tapasztalta a legutolsó kiértékelésnél, hogy bizony nem sok eredményt értek el a levél elküldése óta. Félő, ha így haladnak továbbra ls, akkor szégyenben marad üzemünk, mert nem tudjál; teljesíteni Rákosi elvtársnak telt ígéretüket. A 2-es üzemnél például nemhogy jaulás, hanem inkább visszaesés mutatkozik. Az anyagnorma nem csőkkent, hanem inkább emelkedett. Ugyanezt mondhatjuk a 3-as üzemrésznél a tüze-1 lő vei való takarékosságnál. De a többi üzemek sem mutatnak kelló előrehaladást. Az l-es és 2-es üzemek azonban a tüzelő megtakarítással szép erdményt értek el. FeL ajánlásukat már teljesítik a lisztmegtdkarításnál azonban még r.em értek el eredményt. \ 6-os üzem dolgozói pedig — ahol a sütemények készülnek —, a lisztmegtakarításnál teljesitik vállalásukat, de viszont a tüzelőmegtakaritásnál még nem értek el eredményt. Az üzem vezetői tegnap délután értekezleten beszélték meg a hiányosságokat. Hétfőn üzemenként hozzáfognak a kivizsgáláshoz, és megnézik, mi akadályozza a dolgo. zókat abban, hogy telleslleni tudják vállalásukat. A kivizsgálás után mutatkozó hiányosságokat igyekszenek kiküszöbölni, s a dolgozók munkáját minden erővel segíteni, hogy a kenyérgyár is teljesíteni tudja Rákosi elvtársnak tett igéretét. Szegeden tartja a Magyar Nyelvtudományi Társaság II. vándorgyűlését A Magyar Nyelvtudományi Tár. saság II. vándorgyűlését november 11-én, 12-én és 13.án rendezik meg Szegeden. A vándorgyűlés a magyar pedagógusok, nyelvészeit nagy megmozdulása lesz, mert Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkája alapján határozza mce anyanyelvi oktatásunk égető problémáit. A gyűlésen általánosiskolai, középiskolai, főiskolai és az egyetemi anyanyelvi oktatásról, tudósképzésről, nyelvművelés kérdéseiről és az ezekkel kapcsolatos szakmai kérdésekről is szó lesz. Az egyes szakkérdéseket, nyelvészetünk kivá.ó tudósai és szakemberei ismertetik. A megnyitó beszédet Darvas József miniszter mondja. A Sertéshízlaló dolgozói továbbra is meg akarják tartani az élüzem címet Elüzemhez méltóan teljesítik november 7-i felajánlásaikat rialistál; ismét a szenvedések özönét zúdították bombák és géppuskagolyók képében ennek a gyárnak dolgozóira is- A gyárat lerombollak, de nem tudták lerombolni az öt szabad év emiékét. Ezért a gyár dolgozói, asszonyok és tányok, megtesznek mindent, hogy segítsék a hazát, segítsék a frontot, ahol fiaik, férjeik fegyverekkei haroolvözletüket Rákosi elvtársnak. * TelfepífFÜk a koreai nép felhívását! — Ez a nép, am ily ilyen hallatlan szenvedések között hősiesen harcol, — jelentette kl Zalka elvtársnö —, ez a nép, amely megmutatta. hogy vállalni tudja a nehézségeket, testével fogja fe! a golyót azért, hogy nyugodtan dolgozhassunk, üzent a magyar dolFényesen csillog az őszi napfényben az élüzem jelvény a Sertéshízlaló bejárata fölött. A dolgozók büszke örömmel néznek fel rá, valahányszor elmennek alatta. Mikor az élüzem csillag felkerült a kapujuk fölé, megfogadták, úgy végzik munkájukat,- hogy többé el ne vigyék onnan. Ez a gondolat serkentette őket munkájukban aiz elmúlt hónapok alatt. Az udvaron építőállványok, kőrakások és különféle építési kellékek fogadják a belépőt. Itt ajtót bontanak, ott falat vágnak, malteroznak, serényen folyik a munka. Gyarapodik az üzem, fejlődik. Kicsi már a nagy létszámhoz az iroda, ezt bővítik most ki. A dará. lót, amely ebben a helyiségben volt. átvitték a nagymagtárba és a helyét átalakítják modern irodának. Itt előtte pedig tavaszra gyönyörű virágoskert pompázik majd. — Lebontjuk ezt a deszka kálibát is és szép drótkerítést húzunk a helyébe — tervezi Oláh József, a hizlalda vezetője. Az igazi építkezés a másik telepen folyik. Szinte elámul az ember az építkezés méreteitől. Modern aklok épülnek egymás után- Kettő már készen áll, csak a vízvezeték szereiés hiányzik. Egészségesek, levegősek lesznek ezek, a 300 hízót befogadó férőhelyek. Az egyik féligkész ól kifutója, ban dolgozik Csóka János két se. gédmunkástársávai. ö'k készítik az ólakba szükséges betonvályukat. Gondosan állítják össze a formát, nehogy rosszul sikerüljön a vályú öntése és selejtté váljék. A másik ólban a kerítéshez szükséges vasbeton lapok készülnek. A bétonba kerülő vasdrótot mind a Hulladék, gyűjtőtől kapták. Olyan anyag ez. amit már máshol nem tudtak használni. Az egész építkezésnél rengeteg bontott, használt anyagot dolgoznak beAz építkezés dolgozói november 7-i felajánlásukban vallatták, hogy a 3000 férőhelyes aklok építését befejezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére. Vállalásukat — amint a munka üteme mutatja — teljesítik is, mert például Börcsök Já. nos kőműves brigádja az eddigi 210 százalékos teljesítményét az utóbbi hetekben 308 százalékra emelte. A hatalmas kőrakások mellet' egész csomó ócska csille hiever. Meglepett kérdésünkre — hogy hát ez a sok ócskaság minek — Oláh József mosolyogva felel. — Uj csillék készülnek ebből. Most épül a kovácsműhelyünk, már részben dolgoznak is a kovácsok. Ők javítják majd át ezeket a csilléket is- Majd ezzel hordjuk az eleséget és a trágyát. Nem kel] talicskázni annyit és meggyorsul a munka. Kaptunk már 8 darab új csibét is, amit azonnal munkába állítunk, amint készen lesz itt az építkezés s megérkeznek az ólakba az „új lakók". A hizlalda dolgozói azonban nem. csak az építkezésnél végeztek és végeznek jelenleg is jó munkái, hanem a hizlaldában is. Jó munkájukkal harcolnak azért, hogy megtarthassák az élüzem címet. Ennek a harcnak lendületet adott a közben bevezetett prémiumos időbéres elszámolás. A dolgozók először idegenkedve fogadták ezt az új rendeletet, de csakhamar rájöttek, hogy ez csak a javukat szolgálja, mert sokkalta igazságosabb így a fizetésük. Aki jó munkát végez, több fizetést kap s aki henyél, az a fizetéskor látja kárát. Azóta nagyon sokat javult a dolgozók munkához va|6 viszonya, s a munkafegyelem mind szilárdabbá válik a telepeken. A hizlaló dolgozói remélik — éa erre a reményre alapúk is van —, hogy üzemük falán továbbra is ott csillog majd az élüzem Jelvény. November 7-re ők is felajánlást tettek, melyben vállalták, hogy évi hízlalási tervüket december 10-ig befejezik s hat hónaponként 15 napra eiegendő takarmányt takarítanak meg. A dolgozók között fokozódik a verseny a magasabb eredmények eléréséért Rákosi elvtársnak írt levél elküldése 6ta- A brigádok kö. zött megindult a harc a „Legjobb brigád" címért. Az elmúlt hónapban és most is az I. számú telepen dolgozó Börcsök-brigád érte el 3 legjobb eredményt és 149 százalékos teljesítményével első a brígá. dok között. Jó munkájuk meg is látszik: a 20 százalékos takarmányértékesítés helyett 29 százalékot értek el. De a fizetésükön is meglátszik jó munkájuk eredménye. A brigád minden tagja a mult hónapi elszá. moláskor napi 35 forint prémiumot kapott a rendes fizetése mellé. A Sertéshízlalőban jelenleg 9 sztahánovista dolgozik, de a most folyó verseny során ez a szám tovább emelkedik. A Sertéshízlaló dolgozói az élüzem címükhöz méL tóan készülnek november 7-re. Rákosi elvtársnak tett ígéretüket teljesíteni akarják, hogy utána büszkén jelenthessék: „Meg<ártottuk szavunkat!"