Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1961. OKTÓBER 4 A TERV ADTA... Az Inotai Erőmű építkezésénél a földön állítják össze a hatalmas, többszáz tonna súlyú vas betongerendákat. Az összeálifott gerendákat hatalmas szovjet emelőgépek emelik fel rendeltetési helyükre- Képünk a kazánház egyik gerendájának összeállítását ábrázolja. A terv szegedi beruházásainak eredménye: Korszerű, jól felszerelt kórház védi a dolgozók egészségét Népi demokratikus kormányzatunk az ötéves terv során már eddig is hatalmas összegeket biztosított a dolgozó nép egészségvédelmére. Nézzük meg. milyen eredményeket értünk el Szegeden például a Közkórház korszerűsítése terén. A betegellátás megjavítása érdekében népi demokráciánk lehetővé tette például egy úi műtőasztal beszerzését. így a kórházban most már egyszerre két helyen tudnak operálni. Uj műszereket kapott a tüdőosztály is. Különböző műszerekkel, diagnosztikai és gyógyászati segédeszközökkel bővült a kórház felszerelése. Korszerűsítették a röntgent is. A kórház kapott egy gyomorvizsgáló készüléket, amelynek beszerzése különösképpen jelentős, hiszen ilyen készülék eddig országunknak déli területén ezideig nem volt. A betegek ellátásának megjavítását és a kórház dolgozói munkájának megkönnyítését szolgálja a konyha korszer űsíiése, gépesítése, amely közvetlenül is kedvezően hat a gyógyító munkára. Korszerűsítették a kórház mosodáját is. Ugyancsak ötéves tervünk tette lehetővé a kórház kultúrtermének berendezését is, amely a kórház dolgozóinak kulturális életének fel. lendítésében igen nagy segítséget nyújt. A kulturterem berendezése is ösztönzőleg hatott a dolgozókra a kulturmunka végzésében. Ennek is köszönhető, hogy a begyűjtés ideje alatt végzett kulturmunkában a kulturcsoport a megyében az első helyet érte el. A kórház udvarán tenisz és röplabdapályát is építettek, amely a kórház dol. gozóinak lehetőséget nyújt a sportolásra. A Szegedi Közkórház korszerűsítése, bővítése csak egyik állomása annak a hatalmas fejlődésnek, amely az ötéves tervben fokozottabban biztosítja a dolgozók egészségvédelmétFelemelt ötéves tervünk erőteljesen fejleszti a dolgozók fogászati ellátását Á 'tervidőszakban nagy mértékben kiterjesztik az iskolafogászatok működését. 1952-lben húsz, teljes ejfoglallságú iskolaorvosi aulát szerveznek vidéken. Az új isko'iafogorvosok a helyi járási egészségvédelmi szolgálat autóján aszszisztensnővel és megfelelő felszereléssel rendszeres időközökben felkeresik majd a környékbeli községeket- Az iskolafogászati hálózat keretében megszervezik a terhes anyák fogászati gyógykezelését is1951 utolsó negyedében fogszabályozó initézet kezdi meg működését, Ez lesz az első ilyen intézec Magyarországon. Az intézet oktató munkát is végez, itt képezik ki azokait a fogszakorvosokat, ábik a jövőben kizárólag fogszabályozással foglalkoznak majd. Budapesten kívül 1952 január 1től Pécsett, Debrecenben, Szegeden. Miskolcon és Baján is megkezdik szervezetten a fogszabályozó st. A kórházi betegek és dolgozók fogászati ellátásának érdekében 1954-ig minden megyei kórházban fogászati-szájsebészeti osztályt létesítenek. LfiöDfiWQfíSUW&T \ 'ÖneCLSPORTTfi I6TTÜK.P I Míg 1944-ben megyénk területén 58 egyesület működött és 80 lalbda.. -ugó csapat volt, ma, 1951-ben 80 •gyesületben játszanak labdarugóink és 201 futballcsapatunk yan. Annyit jelent ez, hogy egy-egy vasárnapon a megye területén 2200 ember ölt magára mezt. Hétközna. pokon pedig mintegy fele végez edzési gyakorlatokat, J A TERVÉRT ADJUK... Határ menti rendőrőrsről üzenik: A dolgozó nép építse nyugodtan a szocializmust — mi megvédjük azt Határmenti rendőrörs előtt áll meg az autónk- Az udvaron ünnepekre emlékeztető tisztaság fogad, a folyosó bejáratánál pedig idomított farkaskutya áll, széttett lábakkal, mintha el akarná állni az utat. A napos halk parancsára azonban szelíden félreáll. Az öra példás rendben tartott irodájában a négy munkaban elme. rült bajtárs fogad. Vámos I. József őrmester az örs parancsnoka, Gyuris János tizedes, Farkas János és Baksai Géza az&kaszvezetők. A gazdagon díszített, ragyogó fehér falon ízléses rámában látható az őrs két büszkesége: a megyei főkapitányság politikai osztályának üdvözlő távirata, amely az örsön szolgálatot teljesítő bajtársaknak a Második Békekölcsönjegyzésben elért kimagasló eredményét méltatja, a másik az Államvédelmi Hatóság határzászlóaljának dicsérete, amit eredményes munká. vai érdemelt ki az Örs minden tagja. Nemcsak a felettes és társhatóságok, hanem a lakosság körében is osztatlan megbecsülésnek és szeretetnek örvendenek valamennyien, akik itt a határmentén, fegyverrel a kezükben őrködnek a falu nyugalma felett. Rákosi elvtárshoz írt hosszú levél fekszik az egyik bajtárs előtt: ,,Büszkén jelentjük, hogy a haza, a Párt és drága Rákosi elvtárs iránti boldog felelősségérzettől hajtva, 1470 forintos jegyzési átlaggal járultunk hozzá a Második Békekölesen egész dolgozó népünket magával ragadó sikeréhez. Legyen ez a Párt és drága Rákosi elvtárs iránti mély szeretetünk kifejezője és egyben üzenetünket is küldjük, hogy » dolgozó nép építse nyugodtan a szocializmust, mert ml megvédjük azi a néptől kapott fegyverrel.'* A békekölcsönjegyzés íve valóban olyan ragaszkodást tükröz vissza, amilyenre csak a szocializmust építő ország rendőrsége adhat példát: Vámos I. József 1800, Farkas János 2400, Barcsai Géza 2500, Gyurik János pedig 1600 forintot jegyzett. És így sorolhatnánk tovább a többi bajtársak nevét is, akik hasonló szép összegekkel szerepelnek az íven. Ezzel érte el az örs az 1470 forintos átlagot, amelynek elismeréseképpen kapta a kitüntető távirati elismerést. Elmondják a bajtársak, hogy mint népnevelők a felvilágosító munkáiból ia kivették a részüketEnnek során kitűnő érv volt maguk jegyzése, mint konkrét példamutatás majd a maguk felszabadulás előtti életükről és arról beszélnek, ami néhány kilométerre innen: Tito Jugoszláviájában tömegnyomorra és a nép határtalan szenvedésére vezetett. Gyuris János tizedes bajtárs elbeszéli, hogy csak a felszabadulás óta tudja, mit jelent zavartalan, boldog életet élni. Azelőtt csupa rettegés, könny és nyomor volt a család élete. Apja már akkor is a Szegedi Lemezgyárban dolgozott és egy alkalommal munka közben súlyos baleset érte. A baleset következtében 75 százalékos rokkant lett, mert az egyik lába béna maradt. Rokkantságát csak hosszú huza-vona után ismerték el és kárpótolni sem az landó. „Amikor édesapám emiaf( egy alkalommal méltatlankodott, azt felelték, hogy sem a vállalat, sem az OTI nem lehet másnak a fejőstehene. Ettől kezdve mint rokkantat fillérekért foglalkoztatták, mondván, hogy egy magatehetetlen embernek még ez is sok. A felszabadulás után az ő élete is megváltozott, megbecsült dolgozója lett a gyárnak, ahol nem éreztetik vele testi fogyatékosságát". — Ez jutott az eszembe —mondja Gyuris bajtárs —, amikor a Békekölcsön-ívet kitöltöttem és az az állapot, aíná Tito Jugoszláviájában van. ahol határtalan nyomor gyötri a népet. Sűrűn érkeznek ide levelek. Ezekből az egész falu látja, hogy Titóék valósággal elpusztítok OTI, sem a vállalat nem volt haj. ták az országot, „Sokszorosan visszakaptam, amit kölcsönadtam az államnak" Ezért jegyzett az idén többet Erdélyiné, mint tavaly A Ruhagyár egyik irodájában a férjemmel. Az elmúlt évek aiat| dolgozik Erdélyi Józsefné. Magas, barna asszony. Jókedvűen moso. bútort, rádiót vásároltunk. Sokszo, rosan visszakaptam már azt lyog, látszik rajta, hogy elégedett pénzt, amit kölcsön adtam az áis boldog. Meg ig van rá a magyarázat. — Most már nyugodt, gondtalan az életem — meséli. — Pártunknak, a népi demokráciánknak köszönhetek mindent, mert nekem na. gyon sokat adott az elmúlt évek alatt. Kárpótolt a mult minden pyomorúságáért. Beszél a múltról, arról, hogyan dolgozott Pesten egy fodrász üzletben. Hajnaltól késő éjtszakáig dolgozott, még vasárnap ia be kellett menni, pedig nem volt szabad nyitva tartani, még is dolgoztak a zárt ajtók mögött. — A felszabadulás után aztán Szegedre jöttem a Konzervgyárba — mondja. — Itt bölcsödébe adhattam a kisfiámat. Aztán az üzemből normaiskolára mentem, tanultam, s utána kerültem az irodába. Van már szép lakásom is. A Faragó-utcai bérházban lakom kisfiáimnál, meg Iámnak. A kölcsönadott forintokat nyeremény formájában is visszaadja államunk a dolgozóknak. Erdélyi Józsefné is az Első Békekölcsöpjegy. zésnél 600 forintot jegyzett, $ ebből már 500 forintot visszanyert a mostapi sorsolásnál. Most a Békekölcsönjegyzógnél 800 forintot jegyzett, többet, mint először, mert mint mondta, látja, hogy pén, zét jó helyre adja. mert államunktól százszorosan kapja vissza. De nemcsak ő egyénileg kapott már sokat vissza az államunktól, hanem az üzem minden dolgozója. Nem is olyan régen még nem volt üzemi konyhájuk, most 3 forintért finom, ízletes ebédet kapnak a dolgozók- Nagyon sokan fizetéses szabadságukat az ország legszebb fürdőhelyein és üdülőiben tölthették. Az üzem bölcsödéjében vidáman játszanak a dolgozók gyerekei, tiszták, gondozottak, egészségesek, Csattanós válasz az áruló I iío-bandánakt Űjszentiván közság dolgozó parasztjai egyre inkább megértették, milyen hatalmas jelentőségű ötéves tervünk végrehajtása érdekében a Békekölcsön-jegyzés sikerrevitele.. Megértik, hogy nekik, akik a Titohatáv szomszédságában laknak, különösképpen példát kell mutatniok a jegyzésben, hiszen közvetlen közelükben leselkedik rájuk az áruló Ti to-baji dia. Jól tudja ezt Putnik Uros délszláv dolgozó paraszt, aki 400 forint Békekölcsönt jegyzett, ő is látja, hogy népi demokráciánk megbecsül minden becsületes dolgozót, nemzetiségre való tekintet nélkül. Népi demokráciánknak köszönheti, hogy leánya Szegeden a fémipari iskolába jár. Putnik Uros a Békekölcsön-jegyzéskor így szólít dolgozó paraszttársaihoz: — Kövessétek példámat, hogy még szilárdabban tudjunk helytállni itt a határ mentén a béke megvédéséért folyó harcban. Az elnyomó Horthy-rendszer vadrácoik. nak nevezett bennünket, anyanyelvünket csalv ti tokiban lehetett használni. Egyszer s mindenkorra végeztünk a régi rsndszerrel, de keményen kell harcolnunk, hogy meg. hiúsítsuk az imperialisták, az áruló Tiio-banda minden kísérletét, amellyel a régi világot akarják visszaállítani. Id. Léhman János dolgozó paraszt, az újszentiváni III. tipusú Szabad föld-termelőcsoport tagja 500 forint Békekölcsönt jegyzett. Jegyzésével példát mutatott a termelőcsoport többi tagjainak. Elmondotta, hogy miért jegyzett Békekölcsönt. — A,z elmúlt rendszerben a? újszentiváni kulákoknál dolgoztam, éjt-nappallá téve. 1949-ben, amikor megalakult a termelőcsoportunk, beléptem oda, mert már akkor felismertem a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Azt akarom, hogy az ötéves tervben még gazdagabb és boldogabb legyen az életünk. A jugoszláv határ mentén, az ásotthalmi tanyavilágban, a „kissoron" van Hebők András 8 holdas középparaszt tanyája• Gondtalanul él itt feleségével a 69 éves Hebők András. A fia egy házban lakik vele, ő is középparaszt. Nemrég lépett be az I. tipusú Alkotmány-tszesbe. Példamutató munkájáért és beadási kötelezettsége túlteljesítéséért legutóbb meghívták a népnevelő értekezletre. Így tudta meg Hebők, Adrás fiától, hagy újabb Békekölcsön-jegyzés lesz. A megyei sajtót rendszeresen olvassa és abban is látta a kormány felhívását. — Attól kezdve nem volt nyugtom ~ mondja. Hebők András, —« Nagyon vártam a népnevelőket, hogy én is jegyez, hess&k. Eltelt egykét nap, de nem jött senki, üfár úgy gondoltam, hogy bemegyek magam a községbe, mikor vasárnap este megjelentek náA BÉKÉÉRT JEGYEZTEM 2500 FORINTOT hm a népnevelök. Nagyon megörültem és rögtön 2500 forintot jegyeztem. Szívesen adom kölcsön az államnak pénzemet, mert tudom, hogy a mi érdekünkben használják fel és visszakapom. A Tervkölcsön-jegyzpsnél 1000 forintot jegyez, tem és 20Q forintot már vissza is kaptam, — Mondom itt a környékemben minden dolgozó paraszttársamnak —- meséli tovább —, hogy rosszul gondolkodik, ha ráül a pénzére. Ha forgátjuk a pénzt, mi is sokkal jobban járunk, több iparcikket kapunk, több géphez, bekötőúthoz jutunk, meg az állam is jobban erősödik. Akármerre járok, mindenütt tapasztalom a fejlődést. Ha bemegyek Szegedre, mindig gyönyörködve me. gyek a szép új hídon, össze sem lehet hasonlítani « régivel. Dg itthon, a községünkben is látom, hogy épül a sok új. Nekem a legnagyobb segítsége,t az jelentette, hogy az elmúlt évben megépítették azt a hatkilométeres bekötőutat, amit Horthyék mindig csak Ígérgettek. A választások előtt mindig Ígérték az új utat, a választások után meg hallani sem akarlak róla. A népi demokrácia kormánya pedig, amikor megígérte, már hozzá is kezdett az építéséhez. Most, ha bemegyek a fa. luba kocsival, nem kell a nagy homokban órákig vergődnöm, egy-kettőre bent vagyok. — Arra is gondoltam, amikor jegyeztem, hogy milyen megbecsülésben van most része a parasztságnak. Sokat voltam katona, végigharcoltam a világháborút tizennégyben. A paraszt akkor csak arra volt jó, hogy a néra fölni cm A - » tiszt urak szóba sem éjitak velünk, ö,k nem mentek a golyó közelébe. De hasznuk csak nekik volt a háborúból. Most a községben több dolgozó paraszt fia katonatiszt lett. ők közénk valók, a «tt békénk felett őrködnek. — A békéért jegyeztem a 2500 forintot, mert nekünk itt a Tito-határ mentén különösen gondolnunk kell arra, hogy minél jobban segítjük államunkat, annál erősebbeh leszünk és nem mernek Titóék bennünket megtámadni. Az őszi munkák elvégzésével is erősítjük a. békét. A rozsot már fiammal együtt elvetettük, sok helyen már kikelt. Beadási kőíe, lezettségem egész 4Vft teljesítettem és az egész évi adóm kifizettem. Rövidesen szüretelünk. Ha átadtam a szerződött kél és félhold szőlőt a Borforgalmi Vállalatnak, azonnal kifizetem a jegyzésem is. Szerelném, ha minden dolgozó paraszt társam követné péU ddmsri