Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK. OKTÓBER 4. 5 NÉPNEVELŐK ELŐRE! A Békekölcsönjegyzés sikere érdekében fokozottabban támogassa a népnevelők munkáját az Alsóváros I. pártszervezet vezetősége Az egész országban — így Sze­geden is — egyre több azoknak az ipari munkásoknak, dolgozó pa­rasztoknak és haladó értelmiségiek­nek a száma, akik megértik a Béke­kölcsön-jegyzés fontosságát és jó munkájuk mellett forintjaikkal is hozzájárulnak a béke megvédésé­hez. A nevek mellett az íveken egy. másután sorakoznak fel a kölcsön­adott forintok, amelyek bizonyítják népnevelőink szorgalmas, kitartó munkáját, A népnevelő példamutatása követésre talál Alsóváros I. pártszervezetben is a népnevelők fáradtságot nem ismer, ve végzik munkájukat. A családlá­togatások során élő példákkal mu­tatnak rá a kői ősön jegyzés hatal­mas jelentőségére. Az eddig gyűj­tött összeg is a kerületi népnevelők szorgalmáról ad hű tükörképet. A jó felvilágosító munka mellett leg­hatásosabb eredményt a személyes példamutatással érnek el- Kauf. mann Béláné elvtársnö például úgy végzi munkáját, hogy a beszélgetés során példaként említi meg az ő jegyzését. Ö 550 forintot jegyzett és ezt látva a lelátogatolt dolgozók is követik példáját. Ugyanilyen szorgalmasan és öntudatosan végzi munkáját Szabó Ferencné is. A pártonkívüli népnevelők sem sajnálják a fáradtságot Az alapszervezet vezetőségének segítségével nemcsak a pártlag, ha­nem a pártonkívüli népnevelők kö­zül is számosan vesznek részt a gyűjtésben és igen jó eredménye­ket érnek el. Sós Györgyné párton­kívüli népnevelő például eddig 1300 forintot jegyeztetett a dolgozókkal. Ezt az eredményt űgy érte el, hogy minden családnál alapos meggyőző munkát végzett. Nem sajnálta az időt és fáradságot, hogy meggyőz­ze a dolgozó parasztodat. A Dobó­utca 54. szám alatt lakó Tombáez Ferenc 4 holdas dolgozó parasztnak például elmondotta: ahhoz, hogy katonatiszt fia jövőjét is biztosítsa, szükséges, hogy kölcsön adjon a dolgozó nép államának. Tombáez Ferenc megértette, hogy a kölcsön­jegyzésből szégyen kimaradni és Sósné szavai után 200 forintot jegyzett. A vezetőség felszámolta a „tűzoltó munkát" Az Alsóváros I. pártszervezethez tartozó népnevelök munkájában kezdetben komoly hibák muntalkoz. tak. Amikor a népnevelők a kői­csönjegyzés sikere érdekében ver­senyre hívták ki egymás!, úgy vé­gezték munkájukat, hogy a leláto­gatoU családok számának emelését tűzték ki célul. Ügynevezett „tűzol­tómunka"-! végezlek, félóra alatt például több családot is megláto­gattak s nem törekedtek arra, hogy minden család, vagy családtag te­hetségéhez mérten jegyezzen. A pártszervezet vezetősége felismerte a hibát, figyelmeztette a népnevelő­ket, akik ma már úgy végzik mun­kájukat, hogy a jó felvilágosító munkát helyezik előtérbe. Alig van népnevelő, akinek kezében ne lenne ott a népnevelő-füzet, amelyből szá. mos jó tapasztalatot meríthetnek munkájuk végzéséhez. Több segítséget az üzemi népnevelőknek Komoly hiányossága a népneve­lő munkának, hogy az üzemi nép­nevelök nagyrésze nem jelenik meg agitációs munkára- A párt­szervezet vezetősége többször kér­te az üzen- k pártszervezetének vezetőségét, hogy fordítsanak több gondot a népnevelők ellenőrzésére. De mindezideig nem történt ja­vulás. Igy alig akad az üzemi nép­nevelők között olyain. aki szép eredményt tudna felmutatni. Papp Imre elvtárs napi munkája végzése után 1100, Király János 1200, Pió­ker Béla pedig 950 forint jegyzést gyűjtött össze- Az üzemi pártszer­vezetek vezetőségeinek elsőrendű feladatuk, hogy mozgósítsák a népnevelöket a kerületi agitációs munkára. Magyarázzák meg nekik, milyen fontos és megtisztelő meg­bfzatásc kaptak a Párttól. Az üze­mi és kerületi pártszervezet is nyújtson konkrét támogatást a népnevelőknek. A kerületben ne elégedjenek meg azzal, hogy egy­szerűen átadják a népnevelőknek a c(meket, hanem magyarázzák meg a népnevelőknek a helyi kö­rülményeket, adjanak számukra konkrét helyi agitációs érveket. Szervezzék meg a népnevelők kö­zött a tapasztalatcserét s ennek érdekében használják fel például a pártszervezet faliújságját is- Ah­hoz, hogy üzemi népnevelőink szívvel-lélekkel, eredményesen vé. gezzék munkájukat, komoíy támo­gatást kell kapniolc az üzemi, de főként a kerületi pártszervezettől­Csakis így vihetjük sikerre a kerületekben i-s a Békekölcsön­jegyzés munkáját. Dolgozó pa­rasztságunk Alsóvároson is bebi­zonyította már a mezőgazdasági feladatok végrehajtása során: meg­érti és követi a Párt, a nép álla­mának tanácsát. Ugyanez vonatko­zik a Békekölcsön-jegyzésre is. De ne feledjük eC, hogy a jó ered­mények elérésének feltétele a jó politikai munka, a meggyőzés fegy­verének használata. Tanuljunk a% élenjáró népnevelőktől A kerületekben egyre nagyobb tudnánk annyit adni, amennyit kap­E/IÍL LOL V „1,-11 - T) —. VI — A-.--7- 7-— . _ 7 - I / • / C lendülettel folyik a Békekölcsön jegyzése. A népnevelőik az eddigi munka során igen jó tapasztala­tokra tettek szeri s mint az egyes jegyzési átlagokból is kitűnik, jól végzik munkájukat a kerületekben. A jegyzési munkát általában össze­kötik az előttünk álló feladatok megoldásával, ilyenmódon a jegy­zés sikerre vitele mellett elősegítik terveink megvalósulását. A Fodoe-felepcn például az egyik népnevelő elvtárs, Varga József a családok látogatásra során min­denütt elbeszélget a munkásokkal, dolgozó parasztokkal, értelmisé­giekkel a pártvezetőségek újravá­lasztásának jelentőségéről. Beszél arról, milyen fontos, hogy párt­szervezeteinket, építésünk motor­jait olyanok vezessék, akik min­denütt kifogástalanul meg tudják állani a helyüket, eleget tudnak tenni azoknak a feladatoknak, melyeket a szocializmus épflése elénk állít. De nemrsak a népne­velő beszél a vezetőség újjávdlasz­tásáról, hanem megkéri a dolgozó­kat. akiket meglátogat, mondják el a véleményüket erről a kér­désről. Ilyenmódon igen hasznos tapasztalatok összegyűjtésével tud­ja előrelendíteni a Békekölcsön­jegyzés mellett a vezetőségújjává­lasztás sikerét. 'Az Állami Védőnőképző Intézet egyik hallgatója, Mudry Veronika, követi az élenjáró népnevelök mód­szerét és saját életéből merített pél­dákkal igyekszik meggyőzni népne. velő munkája során a dolgozókat1 Beszél arról, hogy milyen gyönyörű intézetben tanulhat és milyen biz­tos jövő vár rá. Beszél arról, hogy milyen életük volt a múltban, a Horthy-rendszerben. Apja napszá­mos volt s bizony többet volt mun­ka nélkül, mint munkában. Százá­val is elmenlek jelentkezni egy-egy munkára s csak 25—30-al vettek fel közülük. Éheztek, nyomorogtak, nem is mertek a holnapra gondolni• A felszabadító Szovjetunió had­serege elhozta számukra is az igazi életet. Apja földet kapott, melyből nagyon szépen megélhetnek. Jól tel­jesítették beadási kötelezettségüket, fejadagon felül őrölhetlek. Az öcs­cse Miskolcon az új egyetemen ta­nul, mérnök lesz belőle. Mindez!! re demokráciától kapták s hasonlóan kapott minden család. „Tehát — mondja felvilágosító munkája ^ so­rán — amikor a demokrácia kér tő. lünk, akkor számítást kell csinálni, mennyit kaptunk mi és mennyit ad­tunk,. Akármennyit adnánk, nem tunk és kapunk ezután is. • A Rókus III. kerületben Arm Adolf lemezgyári népnevelő átad­ja a többi népnevelőnek munka­módszerét. Arm elvtárs módszere az, hogy a családlátogatás során az élet legkülönbözőbb problémái­ról elbeszélget s akkor említi meg a jegyzést, amikor már jól össze­barátkozott a családdal. „Igen helytelen — mondja —, hogy egyes népnevelők azonnal lero­hanják az általuk meglátogafotta­kat a jegyzéssel s „tűzoltómunkát" akarnak végezni az alapos felvilá­gosító munka helyett. Az Ilyen munka eredménye az alacsony jegyzés, a meggyőzés nélküli je­gyeztetés, amivel többet ártunk, mint használunk!" • A népnevelők munkájuk során lépten nyomon leleplezik az ellen­séget. A Belváros IV. kerületben például Paragi Islván és Kakuszi József népnevelők barátságosan be­kopogtattak az egyik Sztálin-körúti lakásba, ahol dr. Lakó József volt MÁV ügyészt látogatták meg. Lakó szinte szóhoz sem engedte őket jut­ni, hanem gúnyos megjegyzéseket tett és kiutasította lakásából a két népnevelőt. A népnevelők további felvilágosító munkájuk során min­denütt elmondották ezt az esetet, leleplezték a becsületes dolgozók előtt a Békekölcsön-jegy zés ellen dolgozó ellenséges elemel. * A kerülefekben dolgozó üzemi népnevelők elé jó példaként kell ál- 'kilométert gyalogolni orvosért!" üzemünk népnevelőire vér a feladat, hogy neveljék a kevésbbé öntudatos dolgozókat Az ország népe hatalmas lelkesedéssel válaszolt a kormány felhí­vására. Városok, üzemek, falvak öltöztek ünnepi díszbe és a dolgo­zók jegyzéseikkel bizonyították be: akarják a békét ötéves tervünk megvalósítását. Igy volt ez a mi üzemünkben, a Szegedi Jutaáru­gyárban is. örömmel fogadtuk a Második Békekölcsön-jegyzés megindu­lását, mert tudjuk, hogy a jegyzett összeg többszörösein megtérül. A jegyzésben példát mutattak az üzem kommunistái és a DISZ fia­talok. Ifjúmunkásaink közül kiemelkedik Kordos Erzsébet 900 forin­tos jegyzésével, aki ezzel az összeggel fizetésének majdnem kétszere­sét jegyezte. Szűcs Júlia elvtársnő fizetésének másfélszeresét je­gyezte. Eredményeink mellett azonban ne feledkezzünk meg a hiá­nyosságokról sem. Rossz példaként kell megemlíteni a javítóműhely dolgozóit, akik 800 forintos átlagfizetésük mellett csak 200 forint békekölcsönt jegyeztek. Veszeli K; talinnak szinten 800 forint a fize­tése, mégis 100 forintot jegyzett. Ezek a dolgozók még nem elég öntudatosak. Az üzem népnevelőire fokozott feladat vár. hogy meg­magyarázzák nekik a Békekölcsön jelentőségét. litanl a Gázmű három népnevelő­jét; Szemerédl Jánost, Lehoczkl Já nost és Tóth Katalint Ezek a nép, nevelők nemcsak saját munkájukat végzik példamutatóan, mindig pon­tosan megjelenve a kerületben, ha­nem segítik a kisebb tapasztalatok­kal rendelkező népnevelöket is, át. adják nekik tapasztalatalkat, meg­tanítják őket. hogyan kell jó nép­nevelő munkát végezni. • Igen jó módszert alkalmaznak n móravárosi békebizottságok. A fel­világosító munkába bevonják az út­törőket is olyan formában, hogy el­küldik őket azokhoz, akik példát mutatlak a jegyzésben. Az úttörők ezeket indulókkal, versekkel köszön­tik. A móravárosi békebizotlságoh kezdeményezése követésre méltó. • Móravárosban a Gépipari Technl kum egyik tanulója. Bujdosó Imre segít a felvilágosító munkában. Bujdosó Imre igen helyesen fel­használja az érvelés során azokat a beruházásokat, melyeket az iskola kapott. Beszél a szülőknek arról, hogy most kaptak 35.000 forint ér­tékű sportfelszerelést, hogy neon­fényes tanulótermet készítenek szá­mukra, stb- Mindenkinek elmeséli: >,Most kaptam levelet a falumból, édesanyámtól. írja. hogy a falu új orvosi rendelfit és egészségházat kapott. Nem kell most már 10—15 PÁRTÉLET Kommunista kötelességtudás, a Párt iránti szeretet vezérelje propagandistáink munkáját az új oktatási évben A dolgozók tanítása, nevelése, felvilágosítása megtisztelő párt­kötelesség minden kommunistá­nak, de elsősorban a propagan­distának. Ha a Párt egy párttagot propagandista munkával bíz meg, ez a bizalom jele. Ezt a bizalmat azonban igazolni is kell. A pro­pagandista feladata abban áll, hogy 6egítse a párttagokat é6 a pártonkívülieket a forradalmi marxi-lenini tanítás elsajátításá­ban. Ez a tanítás pártmunkánk alapja, ez mutatja meg az egyet­len igazi utat a szocializmus épí lésében, világos távlatokat ad hozzá és a győzelembe vetett hit­tel tölt el bennünket. Pártunk mindig elsőrendű jelen­tőséget tulajdonított a pártokta­tásnak. De a pártoktatás 6ikere döntően a káderektől függ „Sem­milyen ellenőrzés, semmitéle pro­gramm — mondotta Lenin — egy­általában nem képes megváltoz­tatni a foglalkozásoknak azt az irányát, ami az előadói kar ösz­szetételétöl függően alakul ki." Ezt az elvet tartja szemelőtt Pár­tunk is, amikor rendkívüli nagy gondot fordít a propagandista káderek nevelésére. Lenin elvtárs hatalmas jelentőséget tulajdoni­lott a propagandista káderek ne­velésének. Az ő meghatározása szerint, ahhoz, hogy valaki való­ban elvileg helytálló, alkalmas propagandistává váljék, rendsze­resen kell tanulnia és tapasztala­tokat gyűjtenie. Az ilyen embe­reket specializálni kell erre a feladatra, szívvel-lélekkel kell velük foglalkozni és nagyon kell rájuk vigyázni. E lenini útmuta­tást követte Pártunk, amikor meg­rendezte az új oktatási évadra a propagandista előképző esti és egésznapos tanfolyamokat. Me­gyénkben 400—500 hallgatóval folytatták le az egésznapos, három­hetes propagandista előképző isko­lákat, ami hatalmas anyagi áldo­zatot Í6 jelent, mert ezeket az elvtársakat erre az időre munka­helyükről kiemelték. Az előképző tanfolyamok résztvevőinek nagy­része, mint kiváló propagandista, az új oktatási évadban a dolgozók ezreit tanítja a marxizmus-lenin­izmus tanaira és neveli igaz kom­munistákká azokat, akik munká­jukban és magatartásukban példát mutatnak, s ezzel lendületet adnak a szocializmus megvalósításáért és a békéért vívott harcunknak. Ugyanezt mondhatjuk a szegedi esti propagandista előképző tan­folyam hallgatóiról is, akiknek 85 százaléka jó eredménnyel végezte el a tanfolyamot. Nézzük meg, melyek azok a fel­adatok, amelyeket propagandis­táinknak az új oktatási évadban meg kell oldaniok. Elsősorban ne tévesszék szem elől propagandis­táink azt az elvet, hogy a párt­oktatásban a legfontosabb: a fog­lalkozások magas eszmei színvo­nala. Pártunk megköveteli, hogv a propagandisták szakadatlanul emeljék eszmei- politikai színvo­nalukat. A propagandista csak akkor emelkedhetik a Párt állal megkövetelt színvonalra, ha rend­szeresen tanulmányozza Lenin és Sztálin munkáit és állandóan gazdagítja marxista-leninista is­mereteit. Ehhez hozzátartozik az i6, hogy a propagandista tekintse magát aktív, gyakorlati politikai tényezőnek. Jól kell ismernie a Párt és a kormány legfontosabb •határozatait, kellő tájékozottsággal kell rendelkeznie a belpolitikai és nemzetközi kérdésekben. Emel­lett tisztában kell lennie a helyi pártszervezet mindenkori politi­kai és gazdasági feladataival. A propagandista fő feladata tehát, hogy elvi politikai irányt adjon hallgatóinak mindennapi, gyakor­lati munkájukhoz. A propagandista jellegzetes tu­lajdonsága legyen az elvi szilárd­ság, a marxizmus-leninizmus elmé­letétől való legkisebb elhajlás­sal szemben tanúsított hajthatat­lanság, s az a képesség, hogy a Párt eszméit vonzó, könnyen ért­hető módon oltsa be a hallgató­ságba. A propagandista az elmé­letet soha ne válassza el a gya­korlattól, az élő valóságtól, mert az elmélet a gyakorlat vezérfo­nala és az elméletnek kell leifegy­vereznie a mi gyakorlati munká­sainkat, hogy még öntudatosabb munkát tudjanak végezni. A gon­dolkodó, megbízatását szerelő pro­pagandista nem korlátozza tevé­kenységét kizárólag arra, hogy a meghatározott Időben oktassa hall­gatóit. Arra is törekszik, hogy közelebbről i6 megismerje őket, megismerkedjék termelési ered­ményeikkel, érdeklődési körük­kel és kívánalmaikkal. Ha állandó, szoros kapcsolatot tart fent hall­gatóival, akkor meg tudja, hogyan dolgoznak, milyen sikereket ér­nek el a termelőmunkában. 8 így közel kerülve hallgatóihoz, elvtársi figyelmes kapcsolatot te­remtve velük, oktató és nevelő­munkája biztos sikerre vezet. De a propagandistának példa­mutatóan élen kell járnia a ter­melőmunkában és a pártmunká­ban is. Kiváló munkát kell vé­geznie pártszervezetében. Visel­kedéséi, magatartását mindenkor, az életben is, nyilvános helyen is úgy irányítsa, mintha hallga­tói 6zeme előtt lenne. Nem közöm­bös tehát, hogy a propagandista, hogyan viselkedik az utcán, vagy nyilvános helyen. Holnap, október 5-én veszi kez­detét Szegeden is az új oktatási évad propagandista iskolája, amelynek rendeltetése az, hogy a propagandistáknak lehetőséget nyújtson ahhoz, hogy rendszere­sen továbbfejlesszék marxista­leninista ismereteiket. Az iskola látogatása minden propagandista számára kötelező, de a pártköte­lezettség mellett, tegye minden propagandista szívügyévé is az iskola rendszeres látogatását. A jó propagandista előadásokat csak akkor tarthat, szemináriumokat /ói vezetni csak akkor tud. ha az is­kolai foglalkozásokon minden al­kalommal részt vesz. Ezt az elmúlt oktatási évad tapasztalatai szem­léltetően bizonyítják. Az elmúlt oktatási évadban azoknak a poli­tikai iskoláknak a hallgatói tanú­sítottak jó előmenetelt a tanulás­ban és a termelésben, amelyeknek előadói nem becsülték le a propa­gandista iskolát, hanem rendsze­resen eljártak annak foglalkozá­saira. Viszont azok a politikai is­kolák, amelyeknek vezetői alig­alig látogatták a propagandista iskolát, rendszertelenek voltak és ezeken nagyfokú lemorzsolódások is történtek. Igy például az Uj­szegedi Kendergyár és Ládagyár propagandistái nem látogatták rendszeresen a propagandista is­kolát. Ezeknek az üzemeknek a politikai iskolái „példát mutatlak" a lemorzsolódásban. Ugyanezt mondhatjuk a Jutafonógyár poli­tikai iskoláiról i.s, ahol az iskola­vezetők nem jártak rendszeresen előadásaikat megtartani. A propagandista iskola rendsze­res látogatása tehát lényeges elő­feltétele annak, hogy a propagan­dista jó munkát végezzen. Soha se becsülje le tehát a tanulást, soha ne mondja azt, hogy: „Ö, ezt már én mind tudom, nem tar. tom magamhoz méltónak, hogy erre az iskolára /árják" — mint ahogy az előfordult a nyári esti propagandista előképző tanfolya­mon. Becsülje meg tehát a tanulás lehetőségét és használja azt ki maradéktalanul. Az anyagot, ame­lyet elő kell adnia, s amelyből a szemináriumot le kell vezetnie, alaposan tanulja meg, s gondosan tanulmányozza át az előírt köte­lező és javasolt irodalmat. De rendszeresen olvassa el a köz­ponti és helyi pártlapot és általá­ban legyen jártas mind azokban a kérdésekben, amelyek napjaink­ban elébünk tárulnak. A propagandista iskola kezdeté­vel elindul Szegeden Í6 az új ok­tatási év. Pártunk propagandis­tái érezzék át annak a feladat­nak a fonlosságát. amely rájuk, a mai feszült nemzetközi helyzet­ben, a szocializmus építésében és a békéért vívott harcban hárul. Kommunista kötelességtudással. Pártunk iránti forró 6zeretetlel fogjanak hozzá nagyszerű felada­taik teljesítéséhez. I wmeÉo­nélkülözhetetlen az agitációs munkában I

Next

/
Thumbnails
Contents