Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-14 / 214. szám

2 PÉNTEK, 1951. SZEPTEMBER 14­Pift7 ES PART ÉP ÍJ És * A legmegtisztelőbb megbízatás: a pártfunkció A Part által, a dolgozó nép elé tűzött feladatokat a Pórt nlapszer­vezercinek közvetlen vezetésével kell megvalósítani. Az alapszervezet te­hát a fejlődés motorja a falun is, a termelőszövetkezetben is, az üzem ben is- Az alapszervezetek élén pe. dig n Párt választolt funkcionáriu­sai állanak, A párttitkár, az alap­szervezeti párttitkár szerepe óriási­ra nő a Párt előtt álló feladatok megvalósításában. A hajdan hihe­tetlennek látszó óriási kérdéseket, mint a földosztás, mint az infláció megszüntetése, mint a hároméves terv végrehajtása, vagy ötéves ter­vünk gyors túlteljesítése, mind­mind az alapszervezetek se­gítségével oldottuk meg. A Várt nlapszervezerei azok, me­lyeknek legközvetlenebb kapcso­lataik vannak a tömegekkel, me­lyek a legközvetlenebb harcot foly­tatnak egy egy feladat . végrehajtá­sáért. Az alapszervezetek pártiitká­rai irányítják, vezetik ezt a har­cot. Hogy a harc kimenetele milyen, az döntő mértékben a pártszer­vezet vezetőin és elsősorban a pártlltkáron múük­Sok irányú feladnia van ma egy alnpszcrvezctnek. Harcol a begyűj­tésért, n termelőszövetkezetek fel­fejlesztéséért, előkészíti az új ve­zéiőségválasztásokat, az őszi mező­gazdasági munkák határidőben! el­végzésére mozgósítja a falut. Csak Tcrmészeres, hogy ilyen sokirányú, bonyolult feladatot a párttitkár egymaga nem végezhet el. Nem • is helyes, ha egymaga végzi ezeket a feladatokat. A párttitkár szerepe ha. sonló a karmester szerepéhez. Egy jó zenekarban a karmester betanít­ja a zenekar tagjait, i doskodik arról, hogy mindegyik tag helyesen játssza a maga szólamát és inté­sére az összes szólamok összecscng­vo adják a dallam helyes ritmusát. A párttitkár feladata hasonló éli­hez. Rendkívül nagy és megtisztelő feladat tehát vezetőnek lenni ab ban a Pártban, melyet . / ország lelkének nevezünk, abban a Párt. ban, amely összes eddigi sikereink, ne'k és összes elérendő sikereink­nek a zá'oga volt és lesz. Népi demokratikus országunk­ban minden feladat és minden funkció megtiszteltetést jelent akár a tanácsnál, akár a lömegszcrvczc­teknél, do mégis a pártfunkció a legfontosabb, a legnagyobb, hiszen a párttit­kár irányítja a tanácsnál, a tll­megszervczctcknél dolgozó kom­munisták munkáját is. Tehát az összes tömegszervezetek és állami szervezetek jó vagy rossz munkája n Párt jó vagy rossz Irányításától függ. 'A párttitkár felelős azért, hogy a tanács vezetői'c, az összes gazdasú gi funkcionáriusokat és tömegszer­vezeti vezetőket helyesen irányítsa. Ehhez elsősorban is az szükséges, hogy a píirctilkár elvtársak lássák saját feladatuk fontosságát és tud­ják azt, hogy jó vagy rossz mun­kájuktól a haza egy egy részének élete, n dolgozók jóléte, emberek százainak, ezreinek fejlődése függ. Ml szükséges még ahhoz, hogy a párttitkár, a pártfunkcionúrius jól vezethesse a reáblzoitakat? Az, hogy hallgassanak a szavára. De mikor haligntnuk egy-egy pártfunkcionárius -szavára? Ak­kor, lm szavat nem különböz­nek tetteitől, akkor, ha tervvé tudja kovácsolni azt, ami a dolgozókban még csak homá­lyos vágyként él. A falu dolgozói gyorsabban akar­nak haladni a jólét, a gazdagodás útján. Minden dolgozó parasztban él a felemelkedés, a gazdagodás utáni vágy. A jó párttilkár pzt n „homályos" vágyat Iszcs-fe'fejleszlé­si tervvé kovácsolja. Irányt és útat mutat a púrtonklvü'iek százezres tömegei számára is- „Helyesen kife­jezni az'i, amit a tömegek gondol­nak." Fz a vezetés lényege. Több iparcikket szeretnének a falu dol­gozói, Helves és jó kívánság ez. A jó párttitkár ezt a kívánságot tervvé kovácsolja. Megmutatja a falu számára az ú'at, hogy n több iparc'kkhez az ötéves lerv útján, a bcgyüi'és túlteljesítésének útján jut cl a fa'u. A púr'funkc'onúrlus s a párt tilkár lehái a falu nevelője. Neveli a párttagokat és a pário-nkivülie. kel. De mi szükséges a nevelés, hez? Mindenekelőtt példamutatás. A jó példa mindennél többet ér. Kevesebbet jelent az olyan párt­funkcionáriusnak a szava, aki a Tervkölcsön vngv Rékekötcsöu­jegyzés idején vadászni ment. Ke­vesebbéi ér nz olyan pártfunkcio­nárius szava, aki prédikálja más­nak n termelőszövetkezeti útat, dc saiál maga nem azon jár. Minden párlfunkeilonárius ég minden párttitkár legyen annak tudatában, hogy a pártszerve­zetben és a pártonkfvUliek kö­zött is az a szellem él, ame­lyet ő sugároz saját magából. Ha a párttitkár keményen küzd a párt. és kormányhatározatok meg­valósításáért, nkkor követi ebben a küzdelemben a párinagsag és kö­vetik a pártonkívüliek. De ha a párttitkár vagy pártfunkcionárius maga is úgv vélekedik,' hogy ezt vagy azt a határozatot nálunk nem lehet megvalósítani, akkor már ele. ve leszerelik a harcosokat, még a harc elő'it a csüggedés, a csata­vesztés mérgét hinti szét a küzdők sorai közöit. Csak természetes, hogy ilyen pártszervezet környékén fele­désbe mennek a párthatározatok, „nem sikerül a begyűjtés" és las­san, vontatottan halad n termelő szövetkezetek felfejlesztése. A pártrunkcioiiáriii.s é.s u párt­titkár ncmesak nevelt a pártta­gokat és a pártonkíviitleket, hanem n párttagok és pártonki. villiek is nevelik a pártfunk­eionúrlii-snkat. Nevelik bírálatukkal, tanácsaikkal és végül nevelik azzal, hogv rámu­tatnak érdemeikre vagy hibáikra és újra megválasztják őket a funkció­ra vagy nem választják meg. A dolgozók nagyrabecsiilik és követik a jó pártfunkcionáriust. Követik, inert a Párt képviselőjét látják benne. A pártfunkclonárlusbun a pár­tonklvüliek a Pártol látják, a Pártot, amely újjá gyúrta a magyar föld Színét, gyárakat varázsolt kicsiny falvak helyé­re, termővé tette a terméketlen sziket, amely az elnyomottakat uralkodó osztállyá szervezte. De ozt a bizalmat, melyet népünk előlegez a pártfunikcionáriu,soknak, napról napra, óráról-órára szünte­lenül újból és újból ki kell érde­melni. Ahhoz, hogy a falusi párt­titkár újból és újból kiérdemelje a tömegek bizalmát az szükséges, hogy szüntelenül továbbképezze magát az szükséges, hogy az eddi­ginél jobban megközelítsük nagy példaképünk, a Bolsevik Párt funk­cionáriusait. „A Bo'scvtk Párt kisebb funk­cionáriusul, a járási, falusi tit­károk zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini el­méletet a mindennapi apró munkában. Nem engedi meg, hogy az agltációbun vagy a propagandában ez az elmélet elváljon u gyakorlattól... Az egyszerű párttag vagy párton­kívüli doigozó naponta a saját tapasztalatából győződik meg úrról, hogy az elmélet a helyes gyakorlat kivonata, általánosí­tása é.s továbbvitele ... Ennek a lenini-sztálini munkamódszer­nek az alkalmazása hozza lét­re a szovjet Ipar és mezőgaz­daság szédtiietes eredményeit..-" (Rákosi.) A pártszervezetek a vezetőségek újraválasztására készülnek. Keresik azokat a pártfunkcionáriusokat, akik a tömegek vágyait 'tervvé kovácsol­ják saját falujukban is- Vezetik az egész falu népét e terv megvalósí­tásáért. önfeláldozó, áldozatos, pél­dás életű kommunista elvtársakat keres a falu népe, akik újabb győ zelmekre 'vezérik majd a falu né. pé't. Mi a legközvetlenebb feladat ma, amely a párttitkárok előtt áll? Az ötéves terv gyors teljesítése és túlteljesítése. Falusi párttitkár elv­társaknak mi a feladata ebben? Ahhoz, hogy Franciaország éljen, meg kell menteni a békét — mondotta Duclos elvtárs a Francia Kommunista Pátt Központi Bizottságának értekezletén francia Párizs (MTI) A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak értekezletén Jacques DucloS elvtárs mondott záróbeszédet. Bevezetőben a franciaországi amerikai behatolásról beszélt, majd kijelentette, hogy a vietnámi há­borút az amerikai imperialisták ér. ílekeiéri folytatják, holott békét lehetne kötni a Ho Si Minh kor­mánnyal és olyan gazdasági szer­ződéseket, amelyek mind Francia­országnak, mind Vietnám érdekei­nek megfelenének. Mindennek következtében az egész országban terjed »z el­lenállás az amerikai imperia­listák politikájával szemben — mondotta. „Duclos elvtárs e/.után hangsú­lyozta, hogy óriási lehetőségek áll­nak a párt rendelkezésére minden területen, a tömegekre gyakorolt befolyás növelésében. Testvéri jobbot nyujtunk a szo­cialista dolgozóknak, de ugyanak­kor konkrét és megcáfolhatatlan módon rá kell előttük mutatnunk a jobboldali szocialista vezetők fe­Az, hogv győzelemre vigvék a be- lelö^ségére mindabban, ami De gyűjtés ügyét minden vonalon. De J Gaulle támogatása vonalán eddig hogyan lehet győzelemre vinni történt. a begyűjtés ügyét? Ugy, ha az ötéves terv eddigi eredményeit feldolgozzák minden községben, < minden városhn és a népneve­lők azzal érvelnek, hogy ml mit kaptunk az ötéves tervtől, ne­künk mit kell tenni az ötéves tervért? A jó pártfunkcionáriusnak soha nem szabad szem elől tévesztenie a végső célt, amelyért kiird: a szo­cializmus felépítését. A szocializ­mus felépítéséhez pedig az ötéves terven keresztül vezet az út. Az elméletet összekötni a gyakorlattal most azt is jelenti, hogy az ötéves terv országos eredményeink ismer­tetése mellett ismertessük az ö'iévcs terv helyi létesítményeit és jövő céljait a dolgozókkal. Akkor kőny nyen és gyorsan megértik a falu dolgozói is, hogy nekik mi a fel­adatuk az ötéves terv megvalósítá­sában. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívást adott ki a küszö-bön átló járási választá­sokkal kapcsolatban, A többségi pártok nem tartol­ták meg azokat az ígéreteket, amelyeket a három hónappal ezelőtt lezajlott képviselőválasz­tások előtt tettek a népnek — állapítja meg a felhívás. — Az élet napsól-napra nehezebb, az árak — a kenyér, a szén, stb, drágulnak, Franciaország amerikai megszállás alatt sínylődik. Gazda­ságát dollárkirályok használják ki; hadseregét pedig idegen vezetés alá helyezték. Határainkon létrejön az új Wehr. macht. Tito és Franoo a francia vezetők hozzájárulásával harmadik világháború provokátorának szere­pét játsza. Alihoz, hogy Franciaország él­jen. meg kell menteni a békét _ emeli ki a felhívás. A francia békepolitika megkö­veteli a francia-szovjet szövetség megerősítését. Ez a szövetség Franciaország számára a bizton­ság záloga. A felhívás ezután kiemeli, hogy az amerikai vezetők De Gaulle fa­siszta diktatúráját szeretnék meg­valósítani Franciaországban és eh­hez az első lépés a világi oktatás ellen intézett támadás volt. A Francia Kommunista Párt min­den francia férfihez és nőhöz for­dul, akiket a nemzeti becsületnek és a nemzet érdekének közös gondja egyesít. Ez az egység lehetővé feszi majd olyan demokratikus kormány meg­alakulását, amely Franciaországot igazán franciává teszi. Éljen min­den nemzeti erő tömörülése a sza­bad, demokratikus és független Franciaországért! — fejeződik be a felhívás. A „Csínom Palkó"-val nyit ma a szegedi Nemzeti Színház A nyári saünet után ma kez­di meg előadásait a Szegedi Nemzeti Színház. Ma, pénteken este 7 órai kezdettel Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző háromfelvonásos daljátékává! a „Ctinom Palkó".val nyitnak. A csoportbeszélgetést is felhasznál iák az IJ/szegedi Kenderszövő dolgozói A GAZDA-MOZGALOM FEJLESZTÉSÉRE A csoportos beszélgetés, az agitá. ciónaik ez a formája nálunk még nem elég elterjedt. A Szovjetunió­ban azonban már régen alkalmaz­zák és kitűnőéin bevált. Az üzemek­ben több műhely, üzemrész dolgo­zói, illetve küldöttei összeülnek megbeszélésre, ahol megtárgyalják az előttük álló közvetlen termelési problémákat. A megbeszéléseken új ötletek, gondolatok merülnek fel a verseny továbbfejlesztése, az anyag­takarékosság, újítás tekintetében és a fennálló hibák kijavítására vo­natkozóan. Az Újszegedi Kenderszövő nép­nevelői megkezdték a csoporlbaszél­getéank rendszeresí lését az üzemek­ben s az első ilyen csoporibeszei. gelést kedden délután lartottákmeg az asztalosműhely, az ácsmunkások és kőművesek összevonásával. A csoportbeszélgetés célja a Gazda-mozgalomnak az üzemben való továbbfejlesztése volt. A be­szélgetést Szívós István vezette be. Szívós elvlárs rámutatott a san­franciscói úgynevezett béketárgya­fásokra, amely azzal végződött, hogy az Amerikai Egyesült 'Álla­mok gyarmattá lette Japánt s a maga háborús céljainak a szolgá­latába állította, a japán dolgozók­nak az ágyútöltelék szerepét jut­tatja. A japán békél sem a Szov­jetunió, sem Kína nem frla alá. de nem írták alá az ázsiai népek sem. Azok az országok írlák alá a ja­pán békét, amelyek távol fek«zenek tőlc és sohasem szenvedlek semmit a japán fasizmustól. A Szovjetunió küldöttei jelen voltak ezeken a bé­ke tárgyalás okon, Gromiko elvlárs fölemelle tille! sió szavát rz ame­rikai béke tervezet ellen, amelyet a világ dolgozói mindenütt meghallot­tak. Amit az is bizonyít, hogy a bé­ketárgyalások alatt újabb 50 mii­tó ember írta alá az ölhatalmi megegyezési követelő békefelhlvást, Japánban 3 millió s Európa impe riulista iga alott nyögő országaiban az emberek százezrei. — Mi magyarok — mondotta a továbbiakban Szívós elvtárs — munkánkkal harcolunk az imperia­listái? háborús törekvései eboen a harcban ellen nagy jelentősége van a G azd a - mozgalom n ak, Nints olyan üzem Magyarországon, ahol be ne vezették volna s mindenütt nagy eredményeket, hatalmas megtakarí­tásokat értek el a mozgalommal a dolgozóik. A mi üzemünkben is 150 javaslat született meg a Gazda mozgalom nyomán. Megemlítette ez­után Szívós elvlárs azoknak a ne­vét, akik különösen jó ötletekkel léptek fel a Gazda-mozgalomban, mint Antali József és Molnár Isl­váu szövőmunkások, Kovács István III., Juhász Ferenc miniaaszialos, Lovászi Ilona irodai dolgozó. Ezután Vilus Gyula elvtárs szó lalt fel. Először arról beszél, hogy a Gazda-mozgalom az Újszegedi Kenderszövő dolgozói körében nem ismeretlen. Ha nem is tudatosan, de ezt a mozgalmai szolgálták az üzem dolgozói már akkor, amikor romokból, elhullott anyagból újjáépítették üzemüke!. A beérke­zett ötleteket — mondotta — díjaz­zuk és a beváltakat áladjuk az újí­tási megbízottnak. A Gazda-mozga lom napról-napra igen szép eredmé nyekre vezet a mi üzemünkben. Az egyik kalendergépünket kijavítot­tak, holott az ilyen gépet eddig Ne­meiországba kellett küldenünk ja vitás céljából is. Most arra törek­szünk, hogy a szövőgépek fordulat- zottságáuak titkára tartja. A A daljáték szövegét Dékány András és Eálint Lajos írta. A sízegedi előadást Horváth Jó­zsef és Bálint György rendezi. Ez az előadás igen nagytikerű­nek ígérkezik. Szeptember 21-én, péntekén este ugyancsak 7 órai kezdet­tel újabb bemutatóval lép Sze­ged dolgozói elé a színház. Vlagyimir Mihajlov és Lew Számoljov „Titkos háború" cí­mű négyfelvonásos színművét mutatják be Makai Imre fordí­tásában. A darabot Szilágyi Albert rendesei. A „Csincm Palkó"-t és a „Titkos háború"-t október 26­ig játsszák Szegeden, p ezalatt minden bérlőnek alkalma lesz azokat megtekinteni. , A színház heti műsora egyébként a következőiképpen al akul: Szeptember 15: „Osinom Pal­kó", Erkel-bérlet (l)-ben; va­sárnap este fél 8-kor pedig bér-" széligetés formájában. A beszélgetés folyamán sok űj ötlet, javaslat hangzott el, amelyek mind alkalmasak a megvalósításra. Az üzemi pártbizottság részéről Kanalas és Kakuszi elvtársak, a Szegedi Városi Pártbizottság részé­ről pedig Simon Béla elvtárs szó­laltad? fel és biztosítottál? az üzem dolgozóit, hogy a csoportbeszélgetó. eek bevezetésében s a Gazda-mozga­lom továbbfejlesztésében a leghaté­konyabb támogatási nyújtják az letízünetben. Hétfőn, szeptem­üzem dolgozóinak. I ber 17-én nincs előadás. Kedden, Az Újszegedi Kenderszövő dolgo.1 szeptember 18-án Ady-, 19-én . sóinak első csoport beszélgetése Csokonai-, 20-án Dózsa-bérlet­nagyszerű kezdemenyező lépas volt az iránt, hogy a verseny szellemét fenntartsa, a verseny lendületét to­vább fokozza, az anyaglakarékos­sági és Gazda mozgalmat kiszéle­sítse és továbbfejlessze. ben a „Csinom Palkó." Szeptem­ber 21-én, pénteken Labo-f ilvy­bérlétben a „Titkos háború", 23­án délután pedig ugyanez Fa­gyejev-bérletben. A mtgi^ii fömUét sz.zg.edi tetn^atái A megyei filmhetet Szegeden! 18-án 2 rendkívüli előadásban, a „Gyarmat a föld alatt" című ankéttal összekötve, vetítik a új magyar film bemutatásával | „Teljes gőzzel" című magyar fii­kezdik meg. A filmet a Szabad-, met. amely q, vasutasok életé­iág-moziban a Szabadságharcos ről szól. Holnap, szombaton a Szövetség rendezésében disz- Vöröscsillag filmszínházban a előadásion mutatják be. A dísz- nagy zenei tzínes szovjet film­előedáson &z ünnepi beszédet alkotás, a „Muszorgszkij" kerül Mison Gutztóv elvtárs, a ezege- bemutatásra a filmhét alkalmá­di városi tanács végrehajtóbi- va| számát megnöveljük. Szabadság filmszínház előcsar­Vitus elvtárs grafikonon mulatta I nckában a megyei filmhét tisz­be, hogy egy szövőgép 5 ssázaléko- telctére a szegedi filmszínházak san felemelt fordulattal 3«K) méter. 1 gépészei társadalmi munkában rel termel többet évenként, ami 15 , szökőkutat építenek. fl toráé ux! doMíiminkások megtagadtak esv amerikai SE Meg^Kte'^ZSl^i a katur had anvaasiáJlöiiflló kirakását dai Magyar Pamutfonódában 8 . f'lmversenyen a .Mun­kadíjba! ki'üntetett „Donyeci bányászok" című színes, magya­rul beszélő szovjet filmet a Szabadság filmszínházban ün­,..,,. , . - , . néni előadáson mutatják be a a lobbi geproncs pamu fonogepot »s B^_in>da rendeabó;ben. pamutfonógép hever, mint haszna­vehetetlen. — Ebből egyet elkértünk és át­szerel lük cérnázógépnek. Elkérjük és-ezzel 8 cérnázógéppcl gazdsgí: juk üzemünket. Vitus elvtárs rövid előadása után A Vörösesül? g filmszínház­ban a szegcdi MÁV Igazgatóság rendezésében, a vasutas dolgo­többen szólallak fel, közvetlen be. zók részvételével, szeptember Párizs (MTI). A bordeauxi dokk­munkások — mint a Humanilé je­lenti — kedden megtagadták a Carol Viclory nevű amerikai gőzös kirakását. A hajón katonai teher­autókat szállítottak Franciaország­ba. A kirakást végül is roham­rendörök védelme alatt az amerikai katonáknak kellett elvégezniük.

Next

/
Thumbnails
Contents