Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

Pest megye megelőzte Bács-Kiskunt • begyUJtwrt versenyben V Serényen folynak az előkészületek Szegeden to az Idei könyvnapra Forgalomban maradnak a Kossuth.címerrel ellátott bankjegyek AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AKCAPJA VII. ÉVF. 204. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASAHNAP, 1051. SZEPTEMBER 2. Készüljünk a jövő gazdasági évre fcA bolsevik politika művészete egyáltalán nem abban rejlik, hogy válogatás nélkül minden ágyúból valamennyi fronton egyszerre tü­zelünk, nem számolva az idővel és a hellyel. Nem számolva azzal, hogy a tömegek készek-e támo­gatni a vezetés egyik-másik intéz­kedését. A bolsevik politikai mű­vészete azt jelenti, hogy érteni kell az időpont és a hely megvá­lasztásához, és számolni kell min­den körülménnyel, hogy a tüzet arra a frontra összpontosítsuk, ahol a leggyorsabban, a lehető legnagyobb eredményt lehet majd elérni" (Sztálin). Sok és sokfajta feladatot kell ínegoldani a falusi tanácsoknál; ahhoz, hogy az őszi betakarítást, majd az őszi talajmunkákat éa a vetést sikeresen megoldják. A leg­fontosabb ebből a szempontból az, hogy a falusi tanácsok a sok fel­adat közül helyesen és jól válasz­szák meg a különböző feladatok közül azokat, melyekre összpon­tosítani kell erejüket. Mi most az a legfontosabb feladat, melynek jó végrehajtása biztosíték az őszi mezőgazdasági munkákra is, a Iszcs-felfejlesztésre is? A begyűj­tés túlteljesítése mindenekelőtt. A begyűjtés túlteljesítése nemcsak gazdasági szempontból kulcsa a többi mezőgazdasági feladatoknak, hanem politikai szempontból ls. E harc során a Párt megteremti azt a sokszázezres politikai hadsereget, mellyel az előttünk álló feladatokat győzelemre vihetjük. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az olyan Já­rások, mint például a szegedi já­rás, ahol jó volt a begyűjtés, ott túlteljesítették a másodvetések ter­vét is. Szép eredményt értek el a tarlóhántásban is. De azokban a járásokban, ahol a begyűjtés von­tatottan halad, mint például a makói járásban, ott elmaradtak a másodvetéssel is. A falusi taná­csoknak most az a feladatuk, hogy a begyűjtés jó tapasztalatait fel. használva, azokat továbbfejlesszék, megkezdjék az őszi mezőgazdasági munkák előkészítését is. Tavaly abba' a hibába estünk, hogy a falusi tanácsok részben ké­sőn készítették el a tervet, rész­ben a községi tanácsok nem bon­tották a*t fel az egyes dolgozó pa­rasztokra. A terv tehát meg voJt. A falusi tanácstitkárok és tanács­elnökök pontosan tudták, hogy mi­korára kell elvetni a búzát, árpát, bogy mikorár* kell a kukoricatö­rést befejezni, de nem tudták ezt a falu dolgozó parasztjai. Ebből eredt a lemaradás. Tehát az őtz\ mezőgazdasági terv tudatosítása a dolgozó parasztság között előfel­tétele a terv sikeres végrehajtásá­nak. De hogyan tudatosíthatják a mezőgazdasági tervel a falusi ta­nácsok? Mindenekelőtt a mezőgaz­dasági állandó bizottságok útján. Ez a terület a falusi tanácsok munkájában Sok helyen még gyen­ge pönt. Tavaly a sövényházi tanács például fgy kesergett: „Hogy el­lenőrizzük m| a mezőgazdasági munkákat, amikor csak hat mező­írünk van." Sövényházának való­ban nagykiterjedésű határa van, és éppen ezért nemcsak a mező­őrökre kellene építeni a tanács el­lenőrzés munkáját, hanem elsősor­ban a mezőgazdasági á landő bi­zottságra. Minél nagyobb kiterje. désű határa van egy községnek annál inkább kell, hogy elevenen működjék a mezőgazdasági állandó bizottság. A bizottságokban mű­ködő dolgozó parasztok nemcsak hathatós segítséget adnak a mező­gazdasági lerv végrehajtáséban, hanem sajátmaguk is újabb és újabb gyakorlati tapasztalatokat szereznek, politikailag is öntudato­sodnak. Hiszen együtt dolgoznak a falu legjobb kommunistáival. •Tó szemléltető példa erre a Csa­nádi községi tanács állandó bizot'r. sága. Az állandó bizottság munki­ja nyomán Csanádon minden me­zőgazdasági munkát határidőre fe­jezett be a község dogozó paraszt­sága ebben az évben. A begyükés­ben túljutottak a 100 százalékon. De aki azt hiszi, hogv ezzel már minden eredményét felsoroltuk a mezőgazdasági állandó bizottság­nak, az 'téved, mert éppen a bi­zottságban való munkája nyomán érlelődött meg Veréb János 11 holdas dolgozó parasztban, Diós János dolgozó parasztban, Dorogi Marinkó, délszláv középparasztban az a gondolat, hogy a termelőszö­vetkezetbe lépjen. Mert hisz a me­zőgazdasági állandó bizottságban a termelőszövetkezetek életét, munká­ját és eredményeit a falu legte­kintélyesebb középparasztjai egé szen közelről megismerhetik. Ha most az őszi mezőgazda­sági munkáiknál megkésünk a növények betakarításával, akkor következésképpen megkésünk a ve­téssel is, hiszen a vetnivaló főkép­pen abba a földbe kerül, ahol most a kapások vannak. De nemcsak ez lehel a következménye, hanem az is, hogy kevesebb takarmányunk lenne. A mostani időjárásban csőre érik a kukorica, vagyis hamarabb érik a cső, mint a szár. Nem kell tehát megvárni, mig megsárgul a szár, sőt nem ig szabad, mert a zölden maradt kukoricaszár rendkí­vül értékes silótakarmányt bizlosíl számunkra. A több takarmány pe­dig előfeltétele a kétéves állatié nyésztósi terv végrehajtásának. Ezeket a szempontokat mind-mind figyelembe kell venni akkor, amikor a községi tanács tervet készít. Mindent felölelő pontos tervet kel] készítenie a községi tanácsnak Ahol a begyűjtés sikeresen folyik, ott a községi tanácsnak szinte na­pokra beütemezett terve van. Azok. ban a községekben, mint például Csanádon, ahol a begyűjtés sikere­sen folyik, a behordás idején szám. barettek minden fogatot, biztosítot ták, hogy a cséplés időben meg­kezdődhessék. Ezt a jó tapasztala­tot most az őszi betakarításnál, az őszi talajmunkáknál feltétlenül fel kell használni a megye minden ta­nácsánál. A pontos terv azonban még nem minden. A sikert azt biztosítja, ha menetközben a községi tanács ál­landóan ellenőrzi saját munkáját. Helyes tehát, ha a falusi tanácsok ötnaponként megvizsgálják, hogy saját tervük teljesítésében hol áll­nak. Ez védekezés a Pató Pálos „ejh, ráérünk arra még" hangulat ellen, védekezés a meglepetései; el len. Tehát a tervet nemcsak egyé­nekre, hanem heteiere, napokra fel kell bontani. Ha például azt látná a községi tanács, hogy az első öt nap­ban elmaradt a burgonya betaka­rításával, akikor azonnal és késede­lem nélkül a népnevelők segítségé vei a burgonya fokozottabb betaka­rítására vegye az irányt. A leg­fontosabb tehát, hogy naponként tudjuk, hol állunk a terv teljesíté­sével. A legszebb terv is kártyavárként omlik össze, ha a falusi osztályel­lenség, a kulák ellen nem folyta tünk engesztelhetetlen harcot. Er­renézve sem helyleien, ha visszaem­lékszünk a tavalyi tapasztalatokra. Székkutason például tavaly a köz­ségi tanácselnök elvtárs nem hívat, ta be a kulákokat, nem számoltatta be őket, hogy elvégezték.e már az őszi vetést, hanem arra hivatkozott: „Nekünk olyan sok kuiákunk van, hogy ha minden szombaton szemé­lyesen beszámolnak arról, hogy vég­rehajtották e már vetési tervükei, akkor kiesnek a termelő munkából ce hátramarad a terv''. Arra nem is gondoltak tavaly Székkutason, hogy ahol kevesebb kulák van, oll is kiesik a kulák a termelésből, amikor jelentést tesz, de ez a kiseb­bik baj. A nagyobbik az, ha nem ellenőrizzük a kuláko}, ha nem tud­juk, hogy mit csinál ós ha nincs rajta szüntelen a szemünk a kulá­kon, akkor mérget vehetünk rá. hogy szabotál a kulák. Tehát az őszi mezőgazdasági terv elkószí lésé­ben egy pillanatTa 'sem feledkezhe tünk meg a szabotáló lculákokról. A falusi tanáosok feladata és fe­lelőssége, hogy az őszi mezőgazda­sági munkál; jó előkészítésével is biztosítsák a jövő évi jó termést. Az őszi talajmunkák, a betakarítás és a vetés idejében való megkezdé­sét pedig a begyűjtés gyors túltel­jesítése biztosítja. Ez az előfeltétele politikai és gazdasági szempontból egyaránt az őszi mezőgazdaság' munkák sikerének. ÜNNEPSÉG A BÁNYÁSZNAP ELÖESTÉ3ÉN A bánya- és energiaügyi minisz­térium dolgozói, a bányászszak­szervezet központjának munkatár. aai és a bányászattal kapcsolatos intézmények dolgozói gyűlted; egy­be szombaton este Budapesten, a Vasas-székházban, hogy együtt ün­nepeljenek az első országos bá­nyásznap előestéjén. Az ünnepségen megjelent Czottner Sándor bánya, és energiaügyi mi­niszter, Tihanyi Lajos, a bánya- és energiaügyi miniszter helyettese és Jánosi Ferenc, a népművelési mi­niszter első helyettese. Eljöttek a bányásznapra a hazánkba érkezett szovjet bányászküldöttek és a ba­ráti országok bányászainak küldöt­tei. Az ünnepséget Pothornyik Jó­zsef, a bányászszakszervezet elnöke nyitotta meg. A megnyitó után Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Czottner Sándor beszéde elején visszapillantást tett bányászalunl; felszabadulás utáni fejlődésére. Emlékeztetett arra, hogy a széncsata bebizonyította, bányászainkra min­dig számíthatunk. Az államosítást ugyancsak szénbányáinknál kezdő­dött é3 itt indult meg a munkaver­seny is 1948 januárjában. A miniszter ezután rámutatott, hogy a minisztertanácsnak és a Párt Központi Vezetőségének a bá­nyászat fejlesztésével kapcso­latos határozata nagy felada­tot rótt a szénbányászatra, ugyanakkor azonban olyan előnyöket biztosított a szénbá­nyászatban dolgozók részére, amelyek nem találhatók meg Iparnnk más ágaiban. A bányásznap nemcsak a szénbá­nyászok napja — hangoztatta a to­vábbiakban a miniszter —, ezen a napon meg kell emlékeznünk az ére­és bauxit-, valamint a vegyesbányá­szatban dolgozókról ie. Az éro- és vegyesbányászatot a múltban telje­sen elhanyagolták. Az a célunk, hogy az érc- és vegyesbányászat is elnyerje méltó helyét népgazdasá­gunkban. Czottner Sándor ezután elmondot­ta, hogy a bánya- és energiaügyi minisztérium megalakulása óla éri el eredményeket, de az eddig vég­zett munka nem kielégítő. Az évi széntermelés! tervet csak 95.2 szá­zalékra teljesítette. A bányászat vezetői nem lud­ták megtartani azl a lendüle­tet, melyet a dolgozók a kon­gresszusi verseny folyamán februárban elértek, A miniszter a továbbiakban a szénbányászat egyéb hiányosságai, ról szólott. Rámutatott, hogy a bá­nya- és energiaügyi minisztérium nem vált kellőképpen ipara gazdá­jává. A munkafegyelem nem volt ki­elégítő a szénbányászatban és a kétlaki dolgozók részéről a földfelajánlások kevés esetben tör* ténteik meg. Mindezek ellenére szénbányásza, tunk az év első felében, az elmúl} év első feléhez viszonyítva 15.4 százalékkal több szenet termelt. Komoly eredmények születtek a szénbányászat idényjellegének meg. szüntetésébein is. A továbbiakban ismertette az Al­kotmány és a bányásznap tisztele­tére indított munkaverseny eredmé­nyeit. Kiemelte, hogy szénbányásza­tunk az Alkotmány ünnepére és a bányásznap tiszteletére indított ver­seny ellenére sem tudta teljesíteni augusztus havi előirányzatát. Hang. súlyozla, hogy a bányásznap elmultával nem szabad lezárulnia a bányász- • napi versenynek. Hogy a szénbányászat teljesíthesse kötelességét, ahhoz szükséges, hogy átvegyük a szovjet bányászok ta­pasztalatait bevezessük a millsze­kundos robbantást, gépesítsük a bá. nyákat. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, meg kell szüntet­nünk a bányákban a fluktuációt és meg kell szerettetni az új bányá­szokkal a bányamunkát és meg kell javítani a minisztérium munkáját. Czottner Sándor beszéde után ün­nepi műsor következett. A SZOVJET TAPASZTALATOK NYOMÁN Komplex-brigádok küzdenek a iöbb-jobb termelésért a Szegedi Texiilművekben Büszkén díszeleg a miniszterid, nács vándorzászlaja a Szegedi Tex. tilművek előcsarnokában. A mun­kába jövő és hazafelé menő dolgo­zók megállnak: • boldog mosollyal tekintenek a zászlóra. Nem volt könnyű feladat megszerezni ezt a hatalmas kitüntetést! Ezerkétszáz üzem közül, as Alkotmányunk tisz­teletére folyó munkaversenyből győztesen kerültek ki a Szegedi Textilművek dolgozói. Csodál mű­vellek talán? Nem. Kemény harcot vívtak minden deka, minden kilo­gramm többtermelésért! A munka­verseny egyre nagyobb méretekben bontakozik ki az üzemiben. A ter­melés is fokozatosan emelkedik, a minőség javul, az önköltség esők­ken és egr/re kevesebb a hulladék. Mégis kell, hogy legyen egy forrás, ahonnan az erőt merítik! Ha körültekintünk a ragyogó, tiszta fonójermekben, máris .meg­kapjuk a feleletek egy részét. A modern szovjet gépeken könnyedén, vidáman dolgoznak a fiatalok. Moz­dulataikban újszerűséget tapasztal­hatunk. Másodpercekért harcolva végzik munkájukat a szovjet gépe­ken a dolgozók. A gépek mellé új munkamódszereket is kaptak a szovjet néptől a Textilkombinál dol­gozói. Az Alkotmány tiszteletére fo­lyó munkaversenyük sikerének ez volt egyik döntő alapja. Segítenek a kiváló szovjet tapasztalatok Mintegy másfél hónappal ezelőtt, amikor a munkaverseny első ered­ményei megszülettek, segítségért fo. Lyamodtak a Szovjetunió tapaszta­latainak gazdag tárához a Szegedi Textilművel; dolgozói. A szovjet em­berek, szovjet elvtársak segítségét kérték munkájuk további sikereinek biztosításához. Altuchov Szergej Ivanovics szovjet főmérnök elvtárs útmutatása nyomán komplex-brigá­dot szerveztek, melynek tagjai vol­tak az üzem legkiválóbb statiszti­kusai, technikusad, időelemzői. A brigád három részre tagoló­dott: munkamódszermegfigyelő és Időelemző, műszaki és statisztikai Ingádra. Ezek a brigádok tudo­mányos vizsgálat alá vették az i.zem gépelt, valamint a munkafo­lyamatok elvégzéséhez szükséges mozdulatokat. Kiragadlak egy gép. sorozatot, amely magában foglalta a tisztítótól kezdve a gyűrüsfonóig azt a géplömböt, amelynek munká­ja egymáshoz kapcsolódott és önál­lóan is tudnák a gyártás folyama­lát végezni. Megvizsgálják a legjobb gépeke) A műszaki brigád amelynek tag­jai: Nagy Sándor, Csepregi Győző, Zombori Zoltán, Kovács Lajos, Formazsini Károly és Bodó Zoltán, felülvizsgálta a statisztikai brigád által kidolgozott adatok alapján azokat a gépeket, amelyek a leg­jobban dolgoztak. Megnézte, hogy ezeknek milyenek a műszaki adott­ságai, röviden: hogy miért termett az illető gép legtöbbet. Megvizs­gálták az orsó fordulatot, aj orsó­beállítást, a szálfeszültséget á hengerbeállítást, továbbá azt, hogy milyen futó van rajta, milyen a kocsúmozgás — és így tovább. Feljegyzik a legjobb mozdulatoka) Miközben a műszaki-brigád fel­kutatta azokat az okokat, hogy egyes gépek miért nem termelnek többet. Ezalatt a munkamódszer­kutatók és az időelemző brigád: Somoskövi, Veres és Kózián elv­társak hosszú időn keresztül azt fi­gyelték meg ezeknél a gépeknél, hogy a legjobb dolgozók milyen mozdulatokkal, mennyi idő alatt végzik el a szálkötözést, kopszle­szedést, előfonalberakást. tisztítást és egyéb munkafolyamatokat. S mi történt? Nagyszerű felfe­dezéseket tettek. Megállapították például, hogy Gulyás Rozália gyű­rűsfonó a gzálkötözést az eddigi 0.94 perc helyett 0.0277 perc alatt végezte el. Ezután nyilvánvaló, hogy minden egyes mozdulatát le­rögzítették... A másik értékes felfedezést Alexim Ilonánál sze­rezte a brigád. Alexim elvtársnő az előfonaicserét 0.043 perc alatt haj­totta végre, ami jóval kevesebb, mint eddigi átlag a gyűrűsfonó­ban. Ezeket a mozdulatokat is megörökítették, feljegyezték. Megbeszélik a tapasztalatokat Eredményes volt tehát az eddigi munka. Most már tudták „ bri­gád tagjai, hogy mo'yik gépbeállí fás a legalkalmasabb, mely mozdu­latok a leggyorsabbak, „ legcél­ravezetőbbek. Ezután következett a tanara tatotok megbeszélése, ki­értékelése. összeült három brigád. Bevonták még a legjobb dolgozó­kat, sztahánovistákat, munkamód­szerátadókat. Mindenkinek volt va­lami hozzászólása, indoklás* az összegyűjtött észrevételekhez. Végül megállapodtak. Közös meg­egyezés, a vizsgálat eredményei alapján meghatározták, hogy mi­képpen kell beállítani az egyes gépeket, miképpen kell elvégezni az egyes munkafolyamotokat, hogy minél többet, minél jobbat, minél' kevesebb hulladékkal termeljenek a dolgozók. Következnek a feltek! Ezt a határozatot tett is követte. A művezetők és segédmüvezetőle az értékes tapasztalatok alapján állították be a gépeket. A legjobb munkatnódszerátadók — mint pél­dául Szekeres Jánosné — elkezd­ték tanítani * legeredményesebb­nek bizonyult munkamódszereket. S az eredmény nem is maradt el. Számításaikban nem csalódtak a brigád tagjai. Altuchov elvtárs tanácsai meghozták a maguk gyü­mölcsét. Azelőtt például 8900 volt az orsófordulat, de most már a brigádok tapasztalatainak a fel­használásával 9200-ra, sőt időnkint még többre ls emelkedett. Ez az emelkedés egymagában 3 százalé­kos többtermelést jelent. Nem állnak meg az eddigi sikereknél! Természetesen az eddigi ered­ményekkel nem elégedtek meg az üzemben. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy a minisztertanács vándorzászlaja még jobb munkára, az eredménye',; fokozására kötelez. Ezért az eddigi munkát koránt­sem hagyják abba! A brigádok to­vább is folytatják kísérleteiket, mert nagyon jól tudják azt, hogy a fejlődés állandó: nem áll meg egyhelyben. A dolgozók minden­napi munkája során számtalan újabb értékes tapasztalat szület­hetik, számtalan még újabb mun­kamódszert alkalmazhatnak. A küzdelem tehát tovább folyik. A komplex-brigád a kiváló szovjet tapasztalatok további, még haté­konyabb felhasználásával igyek­szik hozzájárulni ahhoz, hogy a dolgozók számár, még jobb mű­szaki előfeltételeket teremtsenek, még jobb tanácsokat adjanak. Ezért elhatározták, hogy újabb gépsorozatokat vizsgálnak felül, még újabb munkamódszereket ku­tatnak fel. Mindez azt mutatja, hogy a Szegcdi Textilművek dolgo­zói újabb, még izebb termeléd győzelmeket aratnak a mun'.a frontján'

Next

/
Thumbnails
Contents